Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

Pintek, 1983. június 3. 5 Pedagógusoknak Átadták az alkotói A közelgő pedagógusnap alkalmából tegnap, csütörtökön adták át az idei tanévre meghirdetett megyei alkotói pályázat díjait a Csongrád megyei tanács újszegedi oktatási és továbbképzési intézetében. Első dijat Korkép és integráció a történelemtanításban címmel Gottl Frigyes, a makói József Attila Gimnázium igazgatója, valamint Berta Ferencné. Kenyeres János, Szalva József és Szilágyi Antalné, a szentesi Deák Ferenc Általános Iskola pedagóguskollektívája kapott Problematikus tanulók vizsgálatából levonható pedagógiai-pszichológiai következtetések című munkájáért. Második díjban Zsarkó Sándorné (földeáki. általános iskola), Hegedűs Istvánné és Kiss Istvánné (mindszenti központi általános iskola), dr. Farkas Gyula tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szekeres Erzsébet osztályvezető főorvos (JATE embertani tanszék, illetve Csongrád megyei KÖJÁL szegedi iskola-egészségügyi osztálya), valamint Kalmár Istvánné (KÖJÁL gyermek- és ifjúsághigiénés osztály) részesült. Harmadik díjat kapott dolgozatáért: Szalma István, a makói Kun Béla Altalános Iskola igazgatója, dr. Pék Józsefné igazgató, Bartha Ferencné. Bíró Gáborné és Tóth Jánosné tanárok (Szentes. Köztársaság téri általános iskola), Szalóki Béláné napközi otthoni nevelő (Révai József Általános Iskola, -Szeged), Elek Józsefné óvodavezető (Rózsa Ferenc sugárúti óvoda, Szeged), Rózsavölgyi Anna népművelő, általános iskolai tanár (Csongrádi ifjúsági és sportközpont) és Töröcsik Gyuláné nevelő tanár (Foglalkoztató iskola és nevelőotthon, Hódmezővásárhely). A szegedi pedagógusok közül negyedik díjat vehetett át Nagyiván Klára (Hámán Kató iskola), továbbá Dombi László és Dombi Alice (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola) A megyei úttörőelnökség különdíját dr. Csihás Gáborné (mindszenti általános iskola), a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának díját Farkas Csamangóné Szolnoki Mária, Hegedűs Andrásné, Miskolezi Józsefné és Zsolnai Józsefné (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. sz. Gyakorló Általános Iskolája), a TIT megyei szervezetének különdíját pedig Vecsernyés János szegedi nyugalmazott középiskolai tanár kapta meg. A díjakat dr. Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, továbbá Juhász Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályónak helyettes vezetője és Váriné Ferró Mária, a megyei úttörőelnökség titkára adta át. A tegnapi ünnepségen 52 alsó és 28 középfokú oktatási intézményben dolgozó szakfelügyelő, továbbá 13 a megyei fenntartású oktatási intézményekben tevékenykedő pedagógus kapott pénzjutalmat. Zenei naptár Brácsaest a főiskolán Az idei koncertévad végének jelentős rendezvénye volt Nagy Ágnes brácsaestje a zeneművészeti főiskola szegedi tagozatán. Nagy Ágnes műsorának első része Telemanntól Hindemithig ívelt, közrefogva Kodály híres Adagióját. Telemann G-dúr koncertje stílusos, technikailag • és zeneileg tökéletes előadásban szólalt meg. Ez a kiváló mester sajnálatosan 'háttérbe szorult két óriáskortársa: Bach és HándeI mellett. Művei ma reneszánszukat élik szerte a világon. Az első rész hatalmas vállalkozása Hindemith: Szólószonátá.ia volt. Előadása igen nagy feladat, amit a fiatal művésznő maradéktalanul megoldott: a hangszer lehetőségeit maximálisan kihasználva emlékezetesen tolmácsolta a mű tartalmi mondanivalóját. A második részben Brahms Op. 120-as f-moll szonátáját hallottuk. Ezt a késői művét Brahms klarinét- illetve brácsa-zongora verzióbár) komponálta meg, benne stílusának végsőkig leszűrődött, legőszintébb hangjaival találkozunk. Előadása . ezért sem kis feladat. Nagy Ágnes mellett zongorista partnerét, Lucz Ilonát is a legnagyobb dicséret illeti: együttmuzsikólásuk mind a nagyvonalú építkezésben. mind a részletek kidolgozásában mintaszerű volt. Nagy Ágnes szuggesztíven átélt játékához -hangszínben, dinamikában tökéletes kamarapartnerre talált Lucz' Ilonában. Kiss Ernő Á júniusi Tiszatáj Illyés Gyulától, irodalmunk családfőjétől, klasszikusától búcsúzik a Tisza táj, az a folyóirat mely az utóbbi évtizedben a költő legtöbb versét közölhette. Vörösmartyt. Petőfit Adyt említi Csoóri Sándor, azokat, akik nemcsak „életművet hagytak maguk után, nemcsak kinyíló és lezáruló korszakokat, de sorsot szerepet és emberi sugárzást is." Ezek közé a korszakos, „karizmatikus" alkotók közé sorolja Illyést is. „összegező volt és így lehetett sorsfordító a költők és nagy magyar gondolkodók között ..." Kiss Ferenc szerint ő valósította meg a legjobban „a Bethlen Gábor-i magatartásmintát", s így lett ..a közgondolkodás iskolája". Annus József Illyés' és a folyóirat kapcsolatát is fölidézi: „Az utóbbi nyolc-tíz évben közel száz verse jelent meg a Tiszatájban. Dicsekvés nélkül mondatjuk: legszorgalmasabb főmunkatársunk volt." Pálfy G. István írja: „Neki is köszönhetjük. hogy új világunknak vonzása van más tájakon, s hogy legújabb kori társadalmi tetteink európai fényt kaptak." Domokos Mátyás Európai nyelven — magyarul című írásában az illyési életmű európaiságát emeli ki Illyésnek eszmélkedésétől haláláig volt egy másik hazája is: Európa — nemcsak a valóságos, hanem „a szellem egében ívelő, nagyobb európai haza". Czine Mihály A Számadó távozása című írásában olvassuk: „ ... meghalt a magyar írás újabb kori fejedelme. Meghalt egy nép — egy sokfelé szóródott anyanyelvű közösség — Számadója." Vérbeli szatíra Csurka István A ferihegyi incidens című írása. Olvashatjuk a lapban Csorba Győző és Serfőző Simon verseit. (Csorba egyik költeményét a most hetvenéves Weöres Sándornak ajánlotta.) Két fiatal szegedi költő Téglásy Imre és Belányi György verseit is közli a Tiszatáj. (Téglásy nemrég megjelent Leletmentés című könyvéről is ebben a számban elvasható bírálat Petröczi Éva tollából.) Tanari kari karika címmel jelent meg Bata Imre. Domokos Mátyás, Tüskés Tibor és Weöres Sándor beszélgetése Weöres utóbbi könyveinek egyikerői. az Ének a határtalanról. Tornai József esszéjében azt fejtegeti, hogy a 20. századi művészet előtt két út nvilt meg: -vagy tovább. a végsőkig kutatja, meddig terjedhet még az emberi egzisztencia értékének kétségbevonása ? Vagy szembeszegül a kor ipari-hatalmi. elidegenít® antihumanizmusával. De ehhez támaszt kellett valahol keresnie. És ebben jött segítségére mindaz, ami a néprajzkutatásban, népzene, népköltészet, népi faragás, tánc. törzsi népek művészetének föltárásában Frazertől mondjuk Bartókig történt Európában és Amerikában." Tóth Béla TiszajártásáH nak legújabb darabjában egy révleányvári zsidó származású lakatos, bádogos és rézműves megrendítő mélységekkel teli életét ismerhetjük meg. A Kritika rovatban a most hetvenéves Sőtér István Bűnbeesés című nagyregényéről Fülöp László elemzése jelent meg, Tamás Attila pedig Bokay Antal. Jádi Ferenc és Stark András József Attila-könyvét bírálja. A minden bizonnyal legjobb vajdasági magyar prózaíró, Gion Nándor két regenyet Pintér Lajos mutatja be. Bertha Bulcsú novelláiról Laczkó András, Fejes Endre és Dobai Péter regén vér®. Balogh Ernő és Imre László ír. , A Művészet rovatban Tan. di Lajos beszélgetését olvashatjuk Borvendég Bélával, a Dél-magyarországi Tervező Vállalat főmernökigazgatóhelyettesével. Segédniuiikás vagy szakmunkás? Szabályozták a házfelügyelői tevékenységet Előjegyzés a Szeged-monográfiára Több éves előkészítő ku- tézmények számára a szer- tér 1—3. Pf. 441.). Az előzetató- es feldolgozó munka kesztő bizottság szeretné les bejelentés lehetőségei, ad eredményeként az ősszel nap- megkönnyíteni a vásárlást, s a példányszám ésszerű megvilágot lát a Szeged múltját biztosítani, hogy a sorozat tervezésére is. öt kötetben bemulató város- következő években megjele- Szeged város tanácsa, a történeti monográfia első kő- nő köteteihez előjegyzés for- monográfia szerkesztő bizott- szés szerint gazdálkodhatnak tete. A többi — az eLképze- májában hozzájussanak. Ezért sága és szerzői munkaközös- i szabad óráikkal, az „irigyelAzokat, akiknek nem kötött a munkaidejük, sokan i irigylik. Mert ugye nem kell akkor is munkahelyükön tartózkodniuk, ha éppen nincs mit csinálniuk, vagy már elvégezték a napi penzumot. Mert ugye nem kell ürügyet találniuk, ha magánügyeiket szeretnék intézni.. . Munkaidejük kötetlenségének ezek a kétségtelen előnyei. Kevésbé feltűnőek a hátrányok. Hogy esetleg az elvégzendő munka időigénye több, mint nyolc óra, hogy nincs egyetlen olyan szakasza a napnak, amikor ne lenne tennivalójuk, hogy amíg mások kötött munkaidejük után tetÜnnepi könyvhét 1983 Zárónap - találkozókkal lések szerint — évente kö- az igénylők levelezőlapon sége számít a városukatsze- | leknek" ez ritkán adatik veti. Régi hiányt pótol a mű, vagy más módon 1983. július re|,j szegediek, az intézmé- meg. Például a házfelügyeamely több mint nyolc évti- 15-ig juttassák el megrende- nyek és üzemek, az innen löknek... zeddel Reizner János össze- léseiket a kiadással meg- elszármazottak, s valameny- i A hajnali kapunyitás és a foglaló várostörténete után bízot't Somogyi-könyvtár cí- nyi, e városra figyelő ember j késő esti zárás sem tekintjelenik meg. A szerzőgárda mére (6701 Szeged. Roosevelt érdeklődésére. hető munkarendjük időhatáa teljességre törekedve, régi „._.... es új forrásokra egyaránt """" támaszkodva, korszerű történelemszemlélettel, a tudományos igényességet az olvasmányossággal ötvözve ad számot Szeged távoli és közeli múltjáról. Az igen szerencsés periodizáció fontos fordulópontokat ragad meg, így a történelmi események fejlődésükben kísérhetők nyomon. Egyegy kötet egy-egv korszak teljességét tárja fel. Az első könyv a kezdetektől 1686-ig. a török kivonulásáig kíséri a város történetét: a második kötet a szabadságharc bukásával ér véget; a harmadikban 1849 augusztusától 1919 nyaráig követi az eseményeket: a negyedik kötetben az ellenforradalmi korszik negyedszázada kapott helyet, míg az ötödik 1944. október 11-évei indít és a 80-as években fejezi be Szeged történetének feltérképezését. A kiadványokat jól válogatott illusztrációk, színes mellékletek gazdagítják. A monográfia első kötete — melynek szerkesztője az egész sorozat gondozója dr. Kristó Gyula professzor — ez év szeptemberében kerül az olvasó kezébe. A mintegy 700—800 oldal terjedelmű. ízléses külsővel megjelenő, B 5 formátumú kiadvanv ára kötetenkent körülbelül 180 forint lesz. A város története iránt érdeklődő olvasók, továbbá az üzemek, vállalatok. Ma, pénteken bezár az idei. sorrendben 54. könyvünnep. Az irodalom pirosbetűs napjai után ismét hétköznapok következnek, lebontják a sátrakat, elviszik a pavilonokat, a könyv visszahúzódik a boltok polcaira, a könyvtárak homályába. De igazi élete csak mosit kezdődik — amikor kézbe veszik, forgatják, olvassák. A mai zárónanon több író találkozik az olvasóklcal. Délelőtt 10 órakor a Kossuth Zsuzsa szakközépiskolában Bolya Péter reiídhagyó irodalomórát tart. Délután 3-kor az algyői fiókkönyvtárban Simái Mihály költő lesz a gyerekek vendége, ugyanebben az időpontban a gumigyárban Bolya Péterrel találkozhatnak az érdeklődők. A gyermekkönyvtárban délután 5 órakor Nemere István író beszél életerői, munkáiról. S egy elcsúszott program: A szegedi könyvünnep egyik legrangosabb eseménye volt a kiváló operaénekes, Simándy József Bánk bán elmondja című könyvének premierje. A Közművelődési Palota kupolájában a kiváló művésszel Dallos László író, a kötet szerkesztője beszélgetett premierjét. A városi tanács rozat tíz darabját, valamint a Szegedi Grafikusok és ex libriseket és kisgrafikájúnius 7-én, hétfőn délután Vinkler László rajzai utan kat. A hétfői találkozón 5 órakor a Juhász Gyula most Kopasz Marta metsze- Kopasz Mártával a mappa Müvelődesi Központban ren- teiböl válogatott 16 lapra bevezetőjének írója, dr. Lodezik meg Kopasz Márta való müvet. Az album föl- sonczi Miklós múveszeti író Ül- ifiraíikusHiűveaz mappa.ia.nak sorakoztatja a Múzsák so- beszelget. rának — hiszen éjszaka is felcsöngethetők. Napi munkaidejüket ugyanis mindeddig egyetlen hivatalos helyen sem szentesítették — így aztán volt, aki lakótársai megelégedésére végezte munkáját, lehet, hogy napi tíz órában, de volt, akiről azt állították: felügyelef nélkül hagyja a liftet, sosem található meg, egész nap sem dolgozik 5—6 óránál többet. (Rosszabb esetben úgy tűnhetett: „semmit". Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 1983. március 16-i keltezésű rendelkezése végre sza bályozta a házfelügyelők munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket. Hogy „végre", azt nem a magam klsujjából szopom, hanem Kószo József tői, a szegedi IKV igazgatójától hallottam. Azt is, hogy 0,72el a szabályozással a munka rangjára emeltek a házfelügyelői tevékenyseget." Mert eddig például besorolásuk sem volt — hogy minek számítanak, betanított munkásnak-e, vagy szakmunkásnak, az is majd e rendelet foganatosításakor határozandó meg. — Három kategória közül választhatunk majd a besoroláskor: lesz, aki az egyszerű betanított munkás, lesz, aki „bonyolult" betanított munkás. vagy az egyszerű szakmunkás besorolást kapja. aszerint, hogy a munkaszerződése mellékleteként elkészítendő tevékenységi jegyzék milyen jellegű és nehézségi fokú teendőket sorol fel. Ez is újdonság: részletes jegyzékbe foglaljuk majd a személyre szóló és az adott házakban kötelezően elvégzendő munkákat, a takarítás részletkérdéseitől a hibabejelentessel kapcsolatos ügyintézésig. Ez a lista mérhetővé. ellenőrizhetővé teszi majd a házfelügyelök munkáját, fizetésük megállapításakor végre lesz összehasonlítási alapunk. Hiszen nyilvánvaló; egy panelház lépcsőházát könnyebb rendben tartani, mint a függőfolyosós, tágasabb lépcsőházas belvárosi bérházakat. A tevékenységi jegyzék összeállításához szükséges útmutatót most várjuk, s november végéig szeretnénk mind a 352 házfelügyelőnk munkaszerződését megkötni. •— ügy radtonporájoi Umíjuk, hogy Budapesten élénk tiltakozással fogadták az ottani házfelügyelők a rendeletet, attól tartván, hogy eddigi fizetésük csökkenni fog. Ráadásul április hatodikán nyi2vánosságra hozták az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletét is, amely a kapunyitás díját egységesíti, a kapukulcspénzt eltörli, s a lifthasználati díjjal kapcsolatos vitákat is elsimítja. Szegeden mérhetö-e már ezek hatása? — Noha tudtunk a készülő rendeletekről, megjelenésük eléggé rosszkor jött. Javában benne voltunk aa új lakbérek számításával, közlésével, a fellebbezések intézésével kapcsolatos munkadömpingben. őszintén szólva: szerettük volna, ha mi készíthetjük fel munkatársainkat arra, mire számíthatnak. A lépéshátrányt munkaértekezleten, a bizalmikkal folytatott megbeszéleseken sikerült behoznunk. Sikerült eloszlatni a félreértéseket, tudatosítani az ui rendelet létjogosultságát, előnyeit. Azt például, hogy a kötött munkaidőért cserébe több szabad, gondtalan órát adhatunk. Az IKV kezelésébe tartozó liftek felét (70-et) már bekapcsoltuk az automata diszpécserközpontba — a házfelügyelők ezeket a lifteket már magukra hagyhatják. Ahol szükség van ügyeletre, készenléti pótlékkal honoráljuk az áldozatot. Szeretnénk bevezetni a 42 órás munkahetet is. Akinek egyébként a most megállapítandó feladatköre fizetéscsökkenést okozna, kérhet a vállalattól további munkát. Az IKV házfelügyelői gárdája jócskán megfiatalodott az utóbbi években, könnyebb szót erleni még olyan zsebbe vago kerdésekben is, hogy július 1-töl a házfelügyelők szintén fizetnek majd lakbért. Ügy érezzük, hogy az egyéni teljesítményeket az eddiginél jobban figyelembe vevő bérezési lehetőségek összhangban vannak a népgazdaság más területein már elfogadott elvekkel. Magyarán szólva j aki többet vállal, jobb minőségű munkát végez, nem jar rosszul. Még ha lakbért is fizet, s nem szedhet a kapukulcsokért öt forintokat. E- K.