Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

4 Kedd, 1983. június 21'.' Import helyett hazai A Lenin Kohászai Művek­ben a technológiai folyama- | tok korszerűsítésével, mű- i szaki fejlesztéssel olyan önt- ' vények gyártását kezdték el, amelyeket eddig csak im­portból tudtak beszerezni. A Dunai Cement- és Mészmű részére például vállalkoztak olyan tizenkét tonnás ütköző lapok készítésére, melyeket eddig csak az NSZK-ból vet­tek meg. Ilyen nagyméretű, nagy falvastagságú. 14 szá­zalékos manganlartalmú önt­vényeket a magyar kohászat eddig soha nem állított elő. Technológiai korszerűsítés­sel, aktív kutatómunkával megteremtették a feltétele­ket és ezzel megoldódott az ilyen típusú öntvények hazai gyártása. Építészeti kultúra Minisztériumi tájékoztató Az építészeti kultúra hely- épületeket használják. Ezért zetéröl tartott hétfőn sajtó- az ÉVM két évvel ezelőtt tájékoztatót Jantner Anta' összehangolt akciót kezcle­építésügvi és városfejlesztő- ményezgtt társadalmunk sí miniszterhelyettes. Egyre környezeti és építészeti kul­erősödik a társadalom ige- türájanak emelésére. A nve olyan környezetkultúra programhoz számos szerve­létrehozása iránt, amely zet csatlakozott. humanizálja az emberek A résztvevő szervézetek és életformáját, javítja eletko- lntézmények között kialakult ru menyeit s kötődi* mind a a mxlnkamegoszias és az f' . ,m,iní» a tortenelmi epitésze£i kultúra terjeszté. mult ertekeihez. Kifejtette, sét celzó- akciükhoz meg_ hogy a minisztérium nagy V{mnak a j üksé *b felelősseget erez az epxtett penzügyi feltérelek. Távlat, környezet alakulasaert, e cé, h az éoí£észe£i isme. munkában azonban mind- retek t3nítása" már az óvo. azoknak össze kell fogniuk, dás korúaknal Kezdődjön és akiknek feladata a tervezés, folyamatosan kiterjedjen az építés, a környezet gondo- egyetemekre, főiskolákra is. zása, s azoknak is, akik az Az első eredményekhez tar­tozik, hogy az általános is­kolák tananyagának korsze­rűsítésével együtt az építé­szeti kultúra egyes elemei már helyet kaptak a mate­matika, a történelem, a technikai tantárgy, valamint a rajz oktatásában. Biztató kísérleteket kezdtek az idei tanévben e fontos ismereték terjesztésére az osztályfőnö­ki órákon, a szabadidős foglalkozásokon és a tanul­mányi kirándulásokon egya­ránt. A kísérletet a jövő év­ben a középiskolákra is ki­terjesztik. A felnőttek építészeti és környezetformálási ismere­teinek bővítését több műve­lődési ház és önművelő kö­zösség iktatta programjába. Ezt a munkát segítik az épí­tésügyi ágazat társadalmi Táboroif, ha nyitnak... ...azt (is) bizonyítják: a zik meg hazánk védett terü­hagyományök azért vannak, léteit — és így tovább... hogy rangot biztosítsanak Az újszegedi KlSZ-iskolá­például olyan kezdeménye- ban nyolcadszor megnyílt zéseknek, amilyen a' kör- Kincskereső-táborban Grezsa nyezetvédelmi vagy a Kincs- Ferenc, a gyermekirodalmi kereső-tábor. Mindkettő teg- folyóirat főszerkesztője ar­nap, hétfőn nyitotta meg ról beszélt, hogy a Kincs­kapuit az általános iskolá- kereső — mozgalom is: ol­sok előtt — immáron tradí- vasó- és alkotótábor egy­ciók jegyében. szerre, s az ország minden A Magyar Üttörők Szö- részéből érkezett közel száz vetségének szegedi járási feisőtagozatcs fiú és lány elnöksége rendezi, az Or- változatos, sokszínű prog­szagos Vízügyi Hivatal, az ramok sorozata révén június Országos Környezetvédelmi 29-ig újságíró, bábos és Hivatal dél-alföldi felügyelő- színjátszó szakcsoportokban i ..... , eege és a szegedi Környezet- vesz részt igen sok foglal- szövetsegemek szakemberei ,, . . . . ' ° I el/iodoc/Al'lrci 1 L-orai.-n eyr T rt I _ vedelmi Intezet patronalja kozason. Ezeken kívül pél­a Sziksós tón június 26-ig dául a Bonanza-együttes tartó járás; környezetvédel- éppúgy fellép majd, mint a mi tábort. Hat alsóíokű ok- debreceni Pódium Színpad. látási intézményből — a Ju- lesz többek között népi hász Gyula Tanarképző Fő- hangszerbemutató és -készi­iskola II. számú gyakorló tés, végvári küzdelmeket általános iskolájából, továb- megelevenítő játék az ásott­bá az asotthalmj. a doma- halmi erdpben. Ellátogat a széki, az ópuszta szeri, a táborba Ilia Mihály, Tóth röszkei és a zsombói isko- Béla, Janikovszky Éva és Iákból — érkezett 75 kis- Annus József, a gyerekek diák hallgatta Szépfalusi pedig — a Kincskereső szer­Józsefnek. az ATI VÍZIG osz- kesztőségebe és a Szegedi tályvezetőjének megnyitóját. Nyomdába, hogy az eddigi­A résztvevők többek között éknél is alaposabb betekin­megismerkednek majd a kör- tést nyerjenek arról, hol és nyezetvédelem legfontosabb hogyan készül kedves lap­kérdéseivel.' kirándulnak juk, az idei zászlófelvonással Mártélyra es a szentesi ter- újra tábort nyitott Kincs­máltóhoz. diavetítésen né- kereső. Ilii export a megye ipiri szövetkezeteiből Csongrád megye ipari szö­vetkezeteinek termeléséből 1982-ben a exportértékesítés 840 millió forintot ért el. Ez 26 százalékos részaránynak felel meg. Az összes export­ból a konvertibilis piacokon történő értékesítés 330- mil­lió forint volt, amely az összes külföldi eladásoknak 39 százalékát tette ki. Az elmúlt évben harminc me­gyei szövetkezet adta el ter­mékeit tőkés piacokon. Az eladások döntő többségét külkereskedelmi vállalatok útján. úgynevezett saját számlás rendszerben bonyo­lították. 1. előadásokkal, kerekasztal­I megbeszélésekkel és sokféle ! kezdeményezéssel. Siófok | körzetében például az építé­I szek bevonásával környezet­| fejlesztési akciót szerveznek • a lakosság részvételével. | Több városban pedig — leg­| utóbb Szombathelyen és Bé­i késcsabán. — • urbanisztikai szabadegyetemei szerveztek. Megkezdték az utóbbi száz év építészeti emlékeinek számbavételét és az orszá­gos építészeti cliafilm-archí­vum felállítását. Az építészeti közízlés for­málását segítik mintalakó­telepek,. mintaépületei: lét­rehozásával. Az idén Mező­kövesden és Békésen készí­tenek elő egy-egy ilyen mintatelepet. A környezet­formálás fejlesztése érdeké­ben az idén a KISZ KB több szervezettel közösen pályázatot hirdet öntevékeny parképítésre és a szabad idó kulturált eltöltését célzó lá­tesiimények megvalósítására. Az ÉVM jövőre első alka­lommal meghirdeti a sajái­házépitök nívódíj pályázatát is. A további tervek szerint a főiskolások és a szakmun­kástanulók bevonásával ak­ciót készítenek elő az érté­kes. de még gazdáttan mű­emlékek megmentésére és közösségi hasznosítására. Mozgósítják az álta'ános- és középiskolás fiatalokat az építészeti és egyéb emlékek összegyüjtéséré, felmérésé­re, modellezésére és mini tájmúzeumok létrehozására. A cselekvési programban résztvevő intézmények, tár­sadalmi szövetségek képvi­selői a fővárosban koordi­nációs tanács keretében hangolják össze az akciókat. Most az a cél, hogy a me­gyei székhelyeken is meg­alakítsák az ehhez hasonló társadalmi testületet az épí­tészeti és környezetkultúra szervezett fejlesztésének és terjesztésének irányítására, és ösztönzésére. A szövetkezeti iparban — így Csongrád megyében is — a nem rubelelszámolású export jelentős felfutása — mint ismeretes — az ötödik ötéves terv során követke­zett be; megyénkben majd­nem megduplázódott A ha­todik ötéves terv idejében azonban megtorpanás állott elő. Ennek globális oka min­denkeppen a tőkés gazdaság válságában keresendő. Ezzel együtt természetesen nagyon sok egyéb ok is közreját­szott abban, hogy 1982-ben csökkent az export. Most az a feladat áll előttünk, hogy a válság ellenére találjuk meg a lehetőséget az export növelésére. Tavaly, az év eleji gondok ismeretében megyénk szö­vetkezetei is vállalták a többlet tőkés exportot. En­nek ériéke 61 millió forintot tett ki. Az exportban érde­kelt és számításba jöhető valamennyi szövetkezet szí­vesen vállalta azt, hogy ter­ven felüli szállításokat hajt végre. Az első -negyedévi szerződéskötések, igénybeje­lentések alapján úgy lát­szott. hogy a többletvállalás teljesítésének nem lesz aka­dálya. Mint a későbbiekben kiderült, a vállalások telje­sítése csak részben sikerült. A harminc exportáló szö­vetkezet közül 15 szövetke­zelnél emelkedett, 15 szö­vetkezetnél pedig csökkent 1931. évhez képest a kiszál­lítások értéke. A sokfajta gond, probléma közül ki­emelem azt, amelynek alap­ján megállapítható, hogy a kiajánlott termékeket a kül­kereskedelmi vállalatok a számítottnál csak kisebb vo­lumenben tudták eladni. A nem rubelexport stagnálása, visszaesése miatt szabaddá vált egy bizonyos nagyság­rendű kapacitás, amit a szö­vetkezetek más irányban hasznosítottak. Ennek kere­tében jelentős mértékben nö­velték a szocialista piacokra történő értékesítést, amit 25 százalékkal, és a belföldi kooperációra történő értéke­sítést, amit 24 százalékkal növeltek az előző évhez ké­pest. Az 1982-es év gondjai, fá­radozásai azért nem voltak hiábavalók; 1933-ra beértek vagy kezdenek be érni a pró­bálkozások. Ezek között pél­dául emljtésre érdemes a Bőrdíszmű Isz és a Sándor­falvi Ruházati és Szakipari Szövetkezet, amelyek ebben az évben, a tavalyihoz ké­pest, jelentős felfutást ér­tek el az év első öt hónap­jában. A fentieknek is kö­szönhető, hogy 1933 első ne­gyedévében a nem rubelel­számolású export a megye szövetkezeti iparában 6,9 százaiákkal nőtt. Ez a ten­dencia, folyamat — az ez évi törekvésekkel, a Külke­reskedelmi Minisztérium ki­rendeltségének megalakulá­sa és segítése következtében — a második negyedévben sem változott, sőt tovább erősödik az export. Az év első öt hónapjában már 10 százalékkal több az 1982-es év első öt hónapjához ké­pest a kiszállítások értéke. Az idén már 31 szövetkeze­tünk tervezett tőkés expor­tot. Jelentős emelkedés ta­pasztalható az Elektrofém, a Szegedi Bőrdíszmű, a Szen­tesi Szabóipari, a Szegedi Ruházati, a Mindszenti Há­ziipari. a Sándorfalvi Házi­ipari. a Szentesi Háziipari, a MEDIKÉMIA stb. szövetke­zeteknél. A szállításokban részt vevő szövetkezetek két­harmadánál már eddig is emelkedett az export. Jól szolgálják és segítik a mun­ka sikerét a külkereskedel­mi vállalatok is. 2. a kiajánlásokat, az ezekről készített listát elküldtük a külkereskedelmi vállalatok­nak. Az értekezlet hasznos volt. mert közelítette egy­máshoz az ipart és a keres­kedelmet. Ezt követően köz­vetlen kapcsolatfelvételre is sor került a szövetkezetek­nél. Eddig a külkereskedel­mi vállalatok, a megyei ki­rendeltség bevonásával, mint­egy 10—12 szövetkezetet lá­togattak meg. Jelenleg újabb, időszerű ajánlat készítése van folyamatban. Ezekben a kérdésekben a Külkereske­delmi Minisztérium megbí­zottja, a KISZÖV és a szö­vetkezetek jól együttműköd­nek. Az ajánlatokat a mi­nisztérium bevonásával újó­lag megküldjük a külkeres­kedőknek. Az idei pozitív folyamatok, tendenciák mellett találha­tó több számottevő gond is. Ezek kedvezőtlenül hatnak az exportra. Egyik lényeges problémának tekinthető, hogy a legnagyobb volument ex­portáló szövetkezetünknél eb­ben az évben is tovább csök­ken az export. Ezt nagy­mértékben befolyásolja a jelentős árcsökkenés is. Az árak mérséklése kiváltott egy olyan hatást, amelynek ke­retei között egyes szövetke­zetek érdekeltté váltak az exportnak 5 százalék alá való szorításában. A tenden­cia kedvezőtlenül hat a jö­vedelmezőségen keresztül a bérfejlesztésre és a vezetői prémiumra is. Érdemes len­ne megvizsgálni, hogy mi­képpen lehetne a jövedel­mezőségi mutatóhoz kapcsolt 0.12-es bérfejlesztési muta­tót a nem rubelelszámolású export arányában magasabb mértékben megállapítani. Megyénkben a minisztéri­um kirendeltsége az első ne­gyedévben alakult meg. Az­óta máris egy sor kezde­ményezés született. A ki­rendeltséggel jól együtt le­het működni. Közösen vé­gigjártuk a szövetkezeteket, megismerkedtünk a legújabb gondokkal, és feltártuk az idei exportlehetőségeket. A minisztérium megbízottja több szövetkezetnél konk­rét segítséget is adott. Ezek között csak egyet emelnék ki. a Makói Bőripari Szö­vetkezetet. ahol a gondok enyhítésében vállalt közre­működést a Külkereskedelmi Minisztérium. A külkereskedelmi vállala­tok és a szövetkezetek be­vonásával közvetlen meg­beszélésre is sor került. Az értekezlet jó előkészítése ér­dekében szövetkezetenként felmértük a kapacitásokat és A feszítő körülmények le-: küzdésére 1983-ban hazánk­ban. a közgazdasági szabá­lyozókban jelentős mértékű, pozitív változás történt, és kedvezőbbé, jobb érdekelt­ségűvé vált a nyugati pia­cokon értékesíteni. Szövetke­zeteink elsősorban ezeket a lehetőségeket használják ki, azzal együtt, hogy teljes mértékben eleget tesznek a rubelelszámolású kötelezett­ségeknek, sőt, azt is növe­lik. Az ez évi exportkilátások máris kedvezőbbek. Ha a folyamat jellege nem válto­zik, a megye szövetkezetei túlteljesítik az 1983. évi nem rubelelszámolású exportter­veiket. Horváth János. a Csongrád megyei KISZÖV elnöke Nagy László felvételei Bácskai Erzscbct a színjátszásról beszél Újszegeden Ho'naptól CsÜlogászati nyár Szerdán, június 22-én. éj­jel 1 óra 9 perckor bekö­szönt a csillagászati nyár. Ezen a napon delel — amennyiben egyáltalán kisüt — a horizont felett a legma­gasabban a Nap, s delelési­kor 66 fokos szögben zápo­roznak a sugarai Budapestre. Ezen a napon a leghosszabb a nappal — 16 óra —, s ' csupán 8 órás az éjszakai sö­I tétség. Ettől kezdve szép­Kényszerű áramszünet Tegnap, hétfőn Szegeden a klinikákon, s a Belváros több más pontján 15 óra 33 perctől, majd Újszegeden és Tarjánban 25, illetve 15 perces áramkimaradás volt. Ezt az idézte elő, hogy a Vízművek, valamint a DÉ­LÉP munkagépe — felelőt­lenül — átvágta aiz áram­szolgáltató kábelt. A DÉ­MASZ szegedi üzemigazga­tóságának dolgozói azonnal megkezdték a hiba megszün­tetését, s ez elismerést ér­demlően gyorsan sikerült. Az érintett területen kis szünet után helyreállt az áramszolgáltatás. Ám a sze­relök a hiba tökéletes ki­javítását a késő éjszakai órákban fejezték be. tember 23-ig — az őszi nap­egyenlőség idejéig — csök­ken a Nap delelési magas­'sága, rövidülnek a nappa­lok. hosszabbodnak az éj­szakák. Az időjárás mindenesetre egyelőre kevésbbé alkalmaz­kodik a csillagok járásához. Legalábbis így volt ez va­sárnap, amikór az országban mindenütt esett az eső, s a felmelegedés elmaradt a sokévi átlagtól. Budapesten például alig 17 fokig emel­kedett a hőmérő higanyszá­la, ami 8 fokkal jelent hű­vösebbet, mint amennyit ál­talában június 19-én mér­nek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a hét elején még marad • az esős, napsütést nélkülöző idő. ám lassan az összefüggő felhőzet oszladozni kezd, s a tartós esők helyett mind­inkább a záporok, zivatarok lesznek a jellemzők. Tévé­találkozó Veszprémben, a Dimitrov Művelődési Központban hét­főn megkezdődött a XIII. tévétalálkozó. Ünnepélyes megnyitóján Maróti Dezső, a városi tanács elnöke és Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke mondott beszédet. A szombatig tartó rendez­vényen 22 drámai és szóra­koztató tévéfilm — koráb­ban már sugárzott müvek — kerülnek képernyőre. A té­vés szakemberekből, írókból és zeneszerzőkből álló zsűri Nemeskürty István írónak, a Mafilm Budapest stúdiója vezetőjének elnökletével a nyilvánosság előtt minősiti és díjazza a bemutatott mü­veket. Emellett az idén tíz társadalmi zsűri értékítelete alapján két kategóriában ki­adják a közönség díját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom