Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

Szerda, 1983. június 15. 3 fejlődik az árucsere-forgalom KíllSVCZCSCk Megnyílt a szovjet vegyipc-r budapesti kereskedelmi központja A Maeyar NéDka"tár"a­| ság Elnöki Tanácsa Tóth II­I lést, a Magyar Posta elnö­| két július 1-i hatállyal ál­lamtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Doros Bélát a Magyar Posta el­nökhelyettesévé nevezte ki ugvancsak július 1-i ha­tállyal. (MTI) Anyag vagy hulladék? Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes es Vik­tor OcsereUn. a Szovjetunió magyarorszagi kereskedelmi képviselője kedden a I lió­köly út 162. alatt megnyi­totta a szovjet vegyipari termékek budapesti műsza­ki tájékoztató és kereske­delmi központját. Körtvélyes litván beszé­dében fontos lépésr.ek mon­dotta e központ íeláimasát, ami jó lehetőséget teremt majd a legújaDb vegyipari fejlesztések bemutatására, az exportra kínált anyagok és azok alkalmazási teiule­teinek ismertetésére. A mi­niszterhelyettes emiékezte­tett arra, hogy a két ország vegyipari árucsere-forgalma rendkívül gyorsan fejlődik, részben olyan átfogo hosszú lejáratú együttműködési egyezmények alapjan. mint a komplex agrokémiai szer­ződés és az oiciinegyez­mény. Viktor Ocseretin arról szólt, hogy az utóbbi tíz évben több mint háromszo­rosára növekedett és a máit évben elélte a 200 millió <rubelt a magyar—szovjet vegyipari termékcscie. AZ idén tovább nő a forgalom. Magyarország a Szovjetunió­tól fontos, energiaigényes termékeket, cg} ebek köz :tt műanyagokat vásárol, ugyanakkor - Szovjetunió (etilént, propilént, növény­védő szereket vesz tőlünk. Bővül azoknak a termékek­nek a cseréje is, amelyeket eddig mindkét féi csók tő­kés importból tudott besze­rezni. (MTI) FöldgázleEíthely A Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat, .kutatói kitermelésre érdemes meny­nyiségű földgázt találtak a Kisalföldön, Tét határában; a' próbatermelés során napi ezer köbmétert hoztak fel­színre. A Kisalföld térségé­ben az utóbbi fél évszázad során többször is kutattak energiahordozók után. de mindeddig csak szén-dioxid­gázt. hévizet találtak, az olajkutatók érdeme a répce­taki szénsav, valamint a sárvári hőforrás feltárása is. Munka- és környezetvédelmi napok kezdődtek Szakmai előadások — Kiállítás és bemutatók Új szaküzletet nyitottak Szegeden Tegnap, kedden Szegedén megkezdődtek a munka- és környezetvédelmi naoolc rendezvénye i. A Juhász Gyula Művelődési Központ­ban tájékoztatták a snítú munkatársait a Szaaszeive­zclek Csongrád megyei Ta­nácsának vezetői, a Munka­ruházati Kereskedelmi Vál­talat és a MUárt Vállalat kepviselői. Tiíl József, a Müárt főosztályvezetője el­mondta, hogy vállalatuk, amelynek évente 6.2 milli­árd forint a forgalma, sok mindennel ellalja a gazdál­kodó, termelő cégeket. Leg­nagyobb tételük a gepek -s berendezések köréből adó­dik, targoncákat, hűtőbe­rendezéseket, s még sok más egyebet adnak a talicská­tól a pévécé csövekig, a létráktól az autoklav okig. Foglalkoznak munkaruhák és egyéni védőeszközök el­adásával is. Ez a tétel éven­te 500 milliós forgalmat je­lent. A Munkaruházati Keres­kedelmi Vállalat kereskedel­mi igazgatója. Répást 'Lász­lóné arról számolt be. hogy a kiskereskedelmi hálozalon keresztül. valamint saját szaküzleteikben és közvet­lenül a megrendelő vállala­toknak évente 3 milliárd forintért adnak el munkaru­hákat és védőfelszerelése­ket. Hot saját szaküzletük volt eddig, s most Szege­den megnyílt a hetedik a Gutenberg utca 14. szám alatt. Az új üzlet 110 négy­zetméter alapterületű, és tel­jes áruskálával várják az érdeklődőket. Elsősorban olyan cikkekből szeretnének nagy választékot biztosítani, amelyeket a szegedi és a környékbeli termelő vállala­tok keresnek és igényelnek. Remélik, hogy a szegedi üz­let évente legalább 20 mil­lió forintos forgalmat ér majd el. Elmondta többek között, hogy a Szegedi Ru­hagyár új munkaruhákat szállít részükre: finomabb és jobb anyagból (tiszta pa­mutszövetből) gyártanak divatos fazonú köpenyeket és kétrészes női munkaruhá­kat. Olyan ruhákat is kí­nálnak majd. amelyeket for­ró vízben lehet mosni, s még az ötödik mosásnál sem veszít méretéből. Eddi­gi gyakori panasz volt, hogy már az első mosásnál ösz­szementek a munkaruhák. A munka- és környezet­védelmi rendezvénysoroza­A munkavédelmi ruhák és felszerelések kiállításinak egy részlete tot délelőtt tíz órakor nyi­totta meg Kovács Sándor. az SZMT titkára. A részi­vevők közölt ott volt Ber­ta István, a szegedi városi pártbizottság titkára. dr Eariita László, a megye: pártbizottság osztály vezető­je"-és , Prágai' Tibor, a sze­gadi városi tanács elnöké­nek ..általa Rög helyettese. Ti 11 'jó sef és Répási Lász­lóné tájékoztató előadást tartott a munkaruházat és égvéni védőészközök kínála­táról. majd manökenek mu­tatták be az ajánlott ruhá­kat. felszereléseket. A Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pont emeleti nagytermében a két kereskedelmi vállalat ízléses kiállítást, is megnyi­tott. Délben megnyitották a Gutenberg utcai szaküzletet, majd délután szakmai elő­adásokra került. sor. A teg­napi, keddi napon a mun­kavédelem volt a fő tému Ma. szerdán a környezetvé­delem kérdései kerülnek előtérbe, és díjakat, "okleve­leket adnak át a „Rendet és tisztaságot a munkahe­lyeken" szakszervezeti kör­nyezetvédelmi akcióban ki­tűnt vállalatoknak. M ondom F. bácsinak, hogy bizonyos Leontief számításai arra mutatnak, az emberiség 1970 és 2000 között három-négyszer annyi ásványi nyers­anyagot fog felhasználni, mint a civili­záció eddigi története során. F. bácsi le­gyint, Leontiefet nem ismeri, az ENSZ szakértőinek vizsgálatairól különben is ritkán szerez tudomást; ö csak a magáét mondja. Rögeszméje például, hogy az em­beriség egyik nagy szerencsétlensége az, hogy az ócskások. akik szerinte igen nagy vagyonokra tettek szert az ántivilágban, nem hagytak hátra emlékiratokat, mert azokból volna mit tanulni. Pénzt min­denből lehet csinálni, csak tudni kell a módját — hangzik F. bácsi egyik neveze­tes megállapítása —, a pénzcsinálásnak pedig az alfája és ómegája, hogy a pénzt nem szabad kidobni az ablakon. Az anyag is pénz, azt sem szabad tehát kidobni, es ennek a Leontiefnek, vagy bárki más­nak csak azért lehet igaza, mert ma pa­zaroljuk az anyagot. Nem éltem az ántivilágban, az ócskások vagyonosodásának mikéntjéről nincsenek tapasztalataim, ezekről tehát nem beszél­hetek; a pazarlásról viszont adatokat is fel tudok sorakoztatni. A honi gépipar évente 500 ezer tonna acél- és vastermé­ket használ fel, s eközben 170 ezer tonna forgácsot állít elő. Aki százalékban is ki akarja számítani, megteheti, harminc­négy százaléknak fog adódni a forgács, a hulladék mennyisége, feltéve, ha az illető jól számol. Arra, hogy ennyi fémforgáccsal mit le­het csinálni — azt leszámítva persze, hogy összegyűjtik és visszaviszik a ko­hókba — nincs adatom, elképzelésem sincsen. Forgácsban tehát gazdagok vagyunk, s valószínűleg azok vagyunk papírhulladék­ban is. Nemrégiben voltam tanúja: az egyik belvárosi általános iskola előtt megállt egy teherlaxi, majd egy férfi (bizonyára az egyik nebuló apukája), el­kezdte kipakolni a sok-sok papírbálát. (Papírgyűjtési akció volt, gondolom, s űjabb szokás szerint már ezt is a fel­nőttek csinálják a gyerkőcök helyett!) A régi papírból, mindenki tudja, új lesz. A hazánknál' fejletteb országokban a papír­gyártásnál a bekeverési arány elérheti az ötven százalékot is, nálunk alig tesz " i' harmincat. "Hogy mindez azért van-é htó'rt' ™ J'o,! magyar szokás szerint ömlesztve szerétjük gyűjteni a papírt (egy kupacba újság, hullámpapír, színes magazin rheg a csuda tudja mi kerül), a nálunk gazdagabbak meg nem így csi­nálják (hanem szortírozzák minőség sze­rint), eleddig nem sikerült kiderítenem. Különböző műanyag hulladékokból is képződik évente vagy százezer tonnányi — hasznosítunk belőle talán egy pár ez­ret; a textil- és textilruházati ipar ter­meléséhez szükséges alapanyagoknak egy­ötöde megy veszendőbe. Ha egyetlen pi­cike százalékkal volna csak jobb az arány, megspórolhatnánk esztendőnként több mint hárommillió dollárt. Nem sorolom 'a példákat tovább. F. bácsinak igaza lehet. Így nehezen fogunk meggazdagodni . .. Tudom persze, hogy a forgácsokkal való takarékoskodás döntően nem elhatározás kérdése, hiszen azt, hogy mennyi fémhulladék képződik, alapvetően a technikai színvonal határozza meg, az például, hogy az előgyártmányok meny­nyire márethűek. Az viszont, hogy a ma­gyar ipari termékek miért annyival ne­hezebbek, mint példának okáért az oszt­rákoké, már rejtély. Egyféle magyarázatot már hallottam, de akkor sem akartam elhinni, hogy ilyesmi egyáltalán lehetsé­ges. Ügy szól a mese: a konstruktőr meg-, tervezi a masinát. sok anyagot tervez bele, hogy jó nehéz legyen, aztán jön az áras, az kiszámítja, hogy így mibe kerül a termék, felsőbb helyen az árat aztán vagy jóváhagyják, vagy nem, de végül is mondanak valamit. És nem soltkai ké­sőbb jön a fejlesztőmérnök, aki a feles­leges anyagot „kifejleszti" a gépből, de . az ára akkor már nem változik, mert az új konstrukció műszaki fejlesztés követ­kezményeként jött létre. (Nagyobbacska gépeknél még ilyenkor is tonnákban mér­hető a különbség ... magyar és külhoni gép súlya között, tisztára úgy, mintha ha­zánk a világ legnagyobb vasérctermelő országai közé tartozna!) A termelési költségeknek hetven száza­lékát az anyagköltségek adják! Hozzáte­szem: az Egyesült Államokban 66 eszten­dővel ezelőtt már megalapították a hul­ladékhasznosító iparágak országos egyesü­letét, melyhez ma 950 vállalat tartozik, s él meg — nem is rosszul — a munkájá­ból. Talán már kitűnt: sokrétű probléma ez. Ahhoz, hogy a nyersanyagokkal valóban eredményesen tudjunk takarékoskodni, modernizálni kell az ipari technológiákat, megújítani a gépparkot, új, takarékos el­járásokat kellene bevezetnünk, aztán meg a hulladékokat vissza kellene nyerni, s újra fel kellene használni. Az anyag­takarékosság programja éppen komplexi­tásánál fogva nem lehet tehát kampány­feladat, mint néhányan képzelik. S ebből a feladatrendszerből min­denkinek azt kell magára vállal­nia, ami az ő dolga. Mire is gon­dolok? A kőolajkutatók híres-neves Mün­nich Ferenc brigádja például hosszú évek több száz ezer forintnyi értékes import­anyagot, alkatrészt ment meg. Csak hal­kan kérdezem: a szocialista brigádoknak nem lehetne ilyesféle versenyfeladatokat adni? F. bácSi a minap felmiitatott nekem egy rézkilincset, s féltette a kérdést, mit ér nekem • ez a kilincs? Nekem semmit, mondtam, ez is az igazság. Akkor na puffogtasson nekem itt ilyen látványos patronokat., hogy Leontief meg egyéb, ez a rézkilincs igenis érték, lehetne belőle csinálni rézhuzalt. A patronokról jut eszembe, mondtam, azokból újabban plakátokat csinálnak, mert az emberek — ki tudja miért? — nem viszik vissza az üzletekbe, ha kiürül­tek. Mi a patron? Anyag vagy hulladék? Anyag, csak néhányan hulladéknak tartják, én viszont vállalom, hogy dara­bonként 5 forintért visszaviszem a pat­ronosdobozait a boltba, mondta F. bácsi, aki ugyan biztosan nem ismeri az átfogó anyaggazdálkodási koncepciókat, de az anyagaikhoz van némi érzéke. Petri Ferenc Kereskedelem, építés, közlekedés Parlamenti bizottságok megbeszélései Jutatom — előszállításért Ötmil ió forint fuvardíj-visszatérítés A vasúti szállítás egyen­letessége, az őszi szállítási csúcsok mérséklése érdeké­ben idén. az első négv hó­napra hirdette meg előszál­lítási akcióját a MÁV. A szegedi vasútigazgatóság területén 15 vállalattal 876 ezer tonna áru szállítására kötöttek megállapodást. A vasút azokat a szállí­tófeleket, akik a megálla­podásban rögzített áru­mennyiségen felül fogadtak árut. a többletsúly után fu­vardíj-visszatérítésben ré­1 szesítette. Az adatok össze­gezése most fejeződött be. s ezek alapián az igazga­tóság területén összesen több mint • 5 millió forintot kaptak vissza a vállalatok, közülük is a legtöbbet a DUTEP, 64 ezer többlet tonna után 1 millió 212 ezer forintot. A hódmezővásárhelvi KÉV , 38 ezer tonna után 986 ezer. az Orosházi Üveg­gyár 29 ezer tonna után 660 ezer forint fuvardíiat kapott vissza. A Csongrád megyei fuvaroztatók közül a KÉV-en kívül a CSOMIÉP 412 ezer, továbbá a DÉ­LÉP 173 ezer, a szentesi Árpád Tsz 83 ezer, a Köz­úti Igazgatóság 6 ezer fo­rintot kapott. Ez utóbbi három vállalat csak egy-egy hónapban teljesítette túl vállalását. Tavaly bel- és külkeres­kedelmünk jelentősen hoz­zájárult egyik legfontosabb népgazdasági feladatunk megoldásához: segítette fi­zetőképességünk megőrzését. A hazai piac egyensúlyban maradt, akárcsak az ellátás színvonala: javult a külke­reskedők, a termelők és a belkereskedök együttmű­ködése — egyebek között ezt állapították meg az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottságának tagjai kedden, a Parlamentben tartott ülé­sükön. amelyen a két ke­reskedelmi tárca 1982. évi költségvetésének végrehaj­tását elemezték. Az írásos tájékoztatókhoz először Török István külke­reskedelmi államtitkár fű­zött kiegészítést, elsősorban már az idei eredményeket ismertetve: az esztendő el­ső öt hónapjában a rubel­elszámolású behozatalunk volumene 10, kivitele 8 szá­zalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Konvertibilis exoortunk — forintban szá­mítva — eddig 9 százalékkal volt magasabb, importunk 8 százalékkal kisebb, mint tavaly. A vitában _ részt .vevők — közöttük Mag Pál Csongrád megyei képviselő — elisme­rően szóltak a kül- és a belkereskedelem munká­járól. Emellett azonban több nehézségről is beszá­moltak. egyebek között ar­ról, hogy a külkereskedel­mi információk olykor las­san jutnak el az azokat fel­használókhoz. A képviselők megjegyzé­seire, javaslataira Vincze Imre pénzügyminiszter-he­helyettes. illetve Andrikó Miklós és Török István vá­laszolt, majd a tanácskozás Nyers Rezső nek, a bizottság elnökének zárszavával ért véget. Az országgyűlés - építési és közlekedési bizottságának kedden, az Országházban tartott ülésén az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium együtttes je­lentése alapján a tavalyi ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról e két tárca eredmé­nyeiről tárgyaltak. A mun­kaanyaghoz szóbeli kiegé­szítést fűzött Kádár József, ÉVM-államtitkár, Klézl Ró­bert, KPM-miniszterhe­lyettes. illetve a Pénzügy­minisztérium részéről Med­gyes$y Péter miniszterbe-.. lyettes. A jelentést elemzi vita után a képviselők el« fogadták, megelőzőleg azon­ban számos észrevételt, kri­tikai megjegyzést tettek a két tárca munkájával kap­csolatban. A közlekedés-hírközlés fel­adatai nagyságrendben ta­valy általában nem érték el a megelőző év előirányza­tait, s — jobbára a tárcán kívülálló okok miatt — a teljesítésükben is némi el­maradás mutatkozott. Külö­nösen a szállításban, itt is főképpen — az új « tarifa­rendszer miatt — a sze­mélyszállításban. Az elmúlt esztendőben a telefonháló­zatba bekapcsoltak, mint­egy 40 ezer fő- és mellék­állomást. mindamellett így is 317 ezer állampolgár vár otthoni telefonkészülék fel­szerelésére. A vitában felvetett prob­lémákra válaszoló minisz­tériumi vezetők általában egyetértettek a képviselői véleményekkel, s ígéretet tettek a megoldható gon­dok mihamarabbi rendezé­sére. Sas Kálmán bizottsági el-' nök zárszavával ért veget az; ülés. (MTI) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom