Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

Szerda, 1983. június 15. 3 fejlődik az árucsere-forgalom KíllSVCZCSCk Megnyílt a szovjet vegyipc-r budapesti kereskedelmi központja A Maeyar NéDka"tár"a| ság Elnöki Tanácsa Tóth III lést, a Magyar Posta elnö| két július 1-i hatállyal államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Doros Bélát a Magyar Posta elnökhelyettesévé nevezte ki ugvancsak július 1-i hatállyal. (MTI) Anyag vagy hulladék? Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes es Viktor OcsereUn. a Szovjetunió magyarorszagi kereskedelmi képviselője kedden a I lióköly út 162. alatt megnyitotta a szovjet vegyipari termékek budapesti műszaki tájékoztató és kereskedelmi központját. Körtvélyes litván beszédében fontos lépésr.ek mondotta e központ íeláimasát, ami jó lehetőséget teremt majd a legújaDb vegyipari fejlesztések bemutatására, az exportra kínált anyagok és azok alkalmazási teiuleteinek ismertetésére. A miniszterhelyettes emiékeztetett arra, hogy a két ország vegyipari árucsere-forgalma rendkívül gyorsan fejlődik, részben olyan átfogo hosszú lejáratú együttműködési egyezmények alapjan. mint a komplex agrokémiai szerződés és az oiciinegyezmény. Viktor Ocseretin arról szólt, hogy az utóbbi tíz évben több mint háromszorosára növekedett és a máit évben elélte a 200 millió <rubelt a magyar—szovjet vegyipari termékcscie. AZ idén tovább nő a forgalom. Magyarország a Szovjetuniótól fontos, energiaigényes termékeket, cg} ebek köz :tt műanyagokat vásárol, ugyanakkor - Szovjetunió (etilént, propilént, növényvédő szereket vesz tőlünk. Bővül azoknak a termékeknek a cseréje is, amelyeket eddig mindkét féi csók tőkés importból tudott beszerezni. (MTI) FöldgázleEíthely A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, .kutatói kitermelésre érdemes menynyiségű földgázt találtak a Kisalföldön, Tét határában; a' próbatermelés során napi ezer köbmétert hoztak felszínre. A Kisalföld térségében az utóbbi fél évszázad során többször is kutattak energiahordozók után. de mindeddig csak szén-dioxidgázt. hévizet találtak, az olajkutatók érdeme a répcetaki szénsav, valamint a sárvári hőforrás feltárása is. Munka- és környezetvédelmi napok kezdődtek Szakmai előadások — Kiállítás és bemutatók Új szaküzletet nyitottak Szegeden Tegnap, kedden Szegedén megkezdődtek a munka- és környezetvédelmi naoolc rendezvénye i. A Juhász Gyula Művelődési Központban tájékoztatták a snítú munkatársait a Szaaszeivezclek Csongrád megyei Tanácsának vezetői, a Munkaruházati Kereskedelmi Váltalat és a MUárt Vállalat kepviselői. Tiíl József, a Müárt főosztályvezetője elmondta, hogy vállalatuk, amelynek évente 6.2 milliárd forint a forgalma, sok mindennel ellalja a gazdálkodó, termelő cégeket. Legnagyobb tételük a gepek -s berendezések köréből adódik, targoncákat, hűtőberendezéseket, s még sok más egyebet adnak a talicskától a pévécé csövekig, a létráktól az autoklav okig. Foglalkoznak munkaruhák és egyéni védőeszközök eladásával is. Ez a tétel évente 500 milliós forgalmat jelent. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója. Répást 'Lászlóné arról számolt be. hogy a kiskereskedelmi hálozalon keresztül. valamint saját szaküzleteikben és közvetlenül a megrendelő vállalatoknak évente 3 milliárd forintért adnak el munkaruhákat és védőfelszereléseket. Hot saját szaküzletük volt eddig, s most Szegeden megnyílt a hetedik a Gutenberg utca 14. szám alatt. Az új üzlet 110 négyzetméter alapterületű, és teljes áruskálával várják az érdeklődőket. Elsősorban olyan cikkekből szeretnének nagy választékot biztosítani, amelyeket a szegedi és a környékbeli termelő vállalatok keresnek és igényelnek. Remélik, hogy a szegedi üzlet évente legalább 20 millió forintos forgalmat ér majd el. Elmondta többek között, hogy a Szegedi Ruhagyár új munkaruhákat szállít részükre: finomabb és jobb anyagból (tiszta pamutszövetből) gyártanak divatos fazonú köpenyeket és kétrészes női munkaruhákat. Olyan ruhákat is kínálnak majd. amelyeket forró vízben lehet mosni, s még az ötödik mosásnál sem veszít méretéből. Eddigi gyakori panasz volt, hogy már az első mosásnál öszszementek a munkaruhák. A munka- és környezetvédelmi rendezvénysorozaA munkavédelmi ruhák és felszerelések kiállításinak egy részlete tot délelőtt tíz órakor nyitotta meg Kovács Sándor. az SZMT titkára. A részivevők közölt ott volt Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára. dr Eariita László, a megye: pártbizottság osztály vezetője"-és , Prágai' Tibor, a szegadi városi tanács elnökének ..általa Rög helyettese. Ti 11 'jó sef és Répási Lászlóné tájékoztató előadást tartott a munkaruházat és égvéni védőészközök kínálatáról. majd manökenek mutatták be az ajánlott ruhákat. felszereléseket. A Juhász Gyula Művelődési Központ emeleti nagytermében a két kereskedelmi vállalat ízléses kiállítást, is megnyitott. Délben megnyitották a Gutenberg utcai szaküzletet, majd délután szakmai előadásokra került. sor. A tegnapi, keddi napon a munkavédelem volt a fő tému Ma. szerdán a környezetvédelem kérdései kerülnek előtérbe, és díjakat, "okleveleket adnak át a „Rendet és tisztaságot a munkahelyeken" szakszervezeti környezetvédelmi akcióban kitűnt vállalatoknak. M

ondom F. bácsinak, hogy bizonyos Leontief számításai arra mutatnak, az emberiség 1970 és 2000 között három-négyszer annyi ásványi nyersanyagot fog felhasználni, mint a civilizáció eddigi története során. F. bácsi legyint, Leontiefet nem ismeri, az ENSZ szakértőinek vizsgálatairól különben is ritkán szerez tudomást; ö csak a magáét mondja. Rögeszméje például, hogy az emberiség egyik nagy szerencsétlensége az, hogy az ócskások. akik szerinte igen nagy vagyonokra tettek szert az ántivilágban, nem hagytak hátra emlékiratokat, mert azokból volna mit tanulni. Pénzt mindenből lehet csinálni, csak tudni kell a módját — hangzik F. bácsi egyik nevezetes megállapítása —, a pénzcsinálásnak pedig az alfája és ómegája, hogy a pénzt nem szabad kidobni az ablakon. Az anyag is pénz, azt sem szabad tehát kidobni, es ennek a Leontiefnek, vagy bárki másnak csak azért lehet igaza, mert ma pazaroljuk az anyagot. Nem éltem az ántivilágban, az ócskások vagyonosodásának mikéntjéről nincsenek tapasztalataim, ezekről tehát nem beszélhetek; a pazarlásról viszont adatokat is fel tudok sorakoztatni. A honi gépipar évente 500 ezer tonna acél- és vasterméket használ fel, s eközben 170 ezer tonna forgácsot állít elő. Aki százalékban is ki akarja számítani, megteheti, harmincnégy százaléknak fog adódni a forgács, a hulladék mennyisége, feltéve, ha az illető jól számol. Arra, hogy ennyi fémforgáccsal mit lehet csinálni — azt leszámítva persze, hogy összegyűjtik és visszaviszik a kohókba — nincs adatom, elképzelésem sincsen. Forgácsban tehát gazdagok vagyunk, s valószínűleg azok vagyunk papírhulladékban is. Nemrégiben voltam tanúja: az egyik belvárosi általános iskola előtt megállt egy teherlaxi, majd egy férfi (bizonyára az egyik nebuló apukája), elkezdte kipakolni a sok-sok papírbálát. (Papírgyűjtési akció volt, gondolom, s űjabb szokás szerint már ezt is a felnőttek csinálják a gyerkőcök helyett!) A régi papírból, mindenki tudja, új lesz. A hazánknál' fejletteb országokban a papírgyártásnál a bekeverési arány elérheti az ötven százalékot is, nálunk alig tesz " i' harmincat. "Hogy mindez azért van-é htó'rt' ™ J'o,! magyar szokás szerint ömlesztve szerétjük gyűjteni a papírt (egy kupacba újság, hullámpapír, színes magazin rheg a csuda tudja mi kerül), a nálunk gazdagabbak meg nem így csinálják (hanem szortírozzák minőség szerint), eleddig nem sikerült kiderítenem. Különböző műanyag hulladékokból is képződik évente vagy százezer tonnányi — hasznosítunk belőle talán egy pár ezret; a textil- és textilruházati ipar termeléséhez szükséges alapanyagoknak egyötöde megy veszendőbe. Ha egyetlen picike százalékkal volna csak jobb az arány, megspórolhatnánk esztendőnként több mint hárommillió dollárt. Nem sorolom 'a példákat tovább. F. bácsinak igaza lehet. Így nehezen fogunk meggazdagodni . .. Tudom persze, hogy a forgácsokkal való takarékoskodás döntően nem elhatározás kérdése, hiszen azt, hogy mennyi fémhulladék képződik, alapvetően a technikai színvonal határozza meg, az például, hogy az előgyártmányok menynyire márethűek. Az viszont, hogy a magyar ipari termékek miért annyival nehezebbek, mint példának okáért az osztrákoké, már rejtély. Egyféle magyarázatot már hallottam, de akkor sem akartam elhinni, hogy ilyesmi egyáltalán lehetséges. Ügy szól a mese: a konstruktőr meg-, tervezi a masinát. sok anyagot tervez bele, hogy jó nehéz legyen, aztán jön az áras, az kiszámítja, hogy így mibe kerül a termék, felsőbb helyen az árat aztán vagy jóváhagyják, vagy nem, de végül is mondanak valamit. És nem soltkai később jön a fejlesztőmérnök, aki a felesleges anyagot „kifejleszti" a gépből, de . az ára akkor már nem változik, mert az új konstrukció műszaki fejlesztés következményeként jött létre. (Nagyobbacska gépeknél még ilyenkor is tonnákban mérhető a különbség ... magyar és külhoni gép súlya között, tisztára úgy, mintha hazánk a világ legnagyobb vasérctermelő országai közé tartozna!) A termelési költségeknek hetven százalékát az anyagköltségek adják! Hozzáteszem: az Egyesült Államokban 66 esztendővel ezelőtt már megalapították a hulladékhasznosító iparágak országos egyesületét, melyhez ma 950 vállalat tartozik, s él meg — nem is rosszul — a munkájából. Talán már kitűnt: sokrétű probléma ez. Ahhoz, hogy a nyersanyagokkal valóban eredményesen tudjunk takarékoskodni, modernizálni kell az ipari technológiákat, megújítani a gépparkot, új, takarékos eljárásokat kellene bevezetnünk, aztán meg a hulladékokat vissza kellene nyerni, s újra fel kellene használni. Az anyagtakarékosság programja éppen komplexitásánál fogva nem lehet tehát kampányfeladat, mint néhányan képzelik. S

ebből a feladatrendszerből mindenkinek azt kell magára vállalnia, ami az ő dolga. Mire is gondolok? A kőolajkutatók híres-neves Münnich Ferenc brigádja például hosszú évek több száz ezer forintnyi értékes importanyagot, alkatrészt ment meg. Csak halkan kérdezem: a szocialista brigádoknak nem lehetne ilyesféle versenyfeladatokat adni? F. bácSi a minap felmiitatott nekem egy rézkilincset, s féltette a kérdést, mit ér nekem • ez a kilincs? Nekem semmit, mondtam, ez is az igazság. Akkor na puffogtasson nekem itt ilyen látványos patronokat., hogy Leontief meg egyéb, ez a rézkilincs igenis érték, lehetne belőle csinálni rézhuzalt. A patronokról jut eszembe, mondtam, azokból újabban plakátokat csinálnak, mert az emberek — ki tudja miért? — nem viszik vissza az üzletekbe, ha kiürültek. Mi a patron? Anyag vagy hulladék? Anyag, csak néhányan hulladéknak tartják, én viszont vállalom, hogy darabonként 5 forintért visszaviszem a patronosdobozait a boltba, mondta F. bácsi, aki ugyan biztosan nem ismeri az átfogó anyaggazdálkodási koncepciókat, de az anyagaikhoz van némi érzéke. Petri Ferenc Kereskedelem, építés, közlekedés Parlamenti bizottságok megbeszélései Jutatom — előszállításért Ötmil ió forint fuvardíj-visszatérítés A vasúti szállítás egyenletessége, az őszi szállítási csúcsok mérséklése érdekében idén. az első négv hónapra hirdette meg előszállítási akcióját a MÁV. A szegedi vasútigazgatóság területén 15 vállalattal 876 ezer tonna áru szállítására kötöttek megállapodást. A vasút azokat a szállítófeleket, akik a megállapodásban rögzített árumennyiségen felül fogadtak árut. a többletsúly után fuvardíj-visszatérítésben ré1 szesítette. Az adatok összegezése most fejeződött be. s ezek alapián az igazgatóság területén összesen több mint • 5 millió forintot kaptak vissza a vállalatok, közülük is a legtöbbet a DUTEP, 64 ezer többlet tonna után 1 millió 212 ezer forintot. A hódmezővásárhelvi KÉV , 38 ezer tonna után 986 ezer. az Orosházi Üveggyár 29 ezer tonna után 660 ezer forint fuvardíiat kapott vissza. A Csongrád megyei fuvaroztatók közül a KÉV-en kívül a CSOMIÉP 412 ezer, továbbá a DÉLÉP 173 ezer, a szentesi Árpád Tsz 83 ezer, a Közúti Igazgatóság 6 ezer forintot kapott. Ez utóbbi három vállalat csak egy-egy hónapban teljesítette túl vállalását. Tavaly bel- és külkereskedelmünk jelentősen hozzájárult egyik legfontosabb népgazdasági feladatunk megoldásához: segítette fizetőképességünk megőrzését. A hazai piac egyensúlyban maradt, akárcsak az ellátás színvonala: javult a külkereskedők, a termelők és a belkereskedök együttműködése — egyebek között ezt állapították meg az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagjai kedden, a Parlamentben tartott ülésükön. amelyen a két kereskedelmi tárca 1982. évi költségvetésének végrehajtását elemezték. Az írásos tájékoztatókhoz először Török István külkereskedelmi államtitkár fűzött kiegészítést, elsősorban már az idei eredményeket ismertetve: az esztendő első öt hónapjában a rubelelszámolású behozatalunk volumene 10, kivitele 8 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Konvertibilis exoortunk — forintban számítva — eddig 9 százalékkal volt magasabb, importunk 8 százalékkal kisebb, mint tavaly. A vitában _ részt .vevők — közöttük Mag Pál Csongrád megyei képviselő — elismerően szóltak a kül- és a belkereskedelem munkájáról. Emellett azonban több nehézségről is beszámoltak. egyebek között arról, hogy a külkereskedelmi információk olykor lassan jutnak el az azokat felhasználókhoz. A képviselők megjegyzéseire, javaslataira Vincze Imre pénzügyminiszter-hehelyettes. illetve Andrikó Miklós és Török István válaszolt, majd a tanácskozás Nyers Rezső nek, a bizottság elnökének zárszavával ért véget. Az országgyűlés - építési és közlekedési bizottságának kedden, az Országházban tartott ülésén az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium együtttes jelentése alapján a tavalyi állami költségvetés végrehajtásáról e két tárca eredményeiről tárgyaltak. A munkaanyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött Kádár József, ÉVM-államtitkár, Klézl Róbert, KPM-miniszterhelyettes. illetve a Pénzügyminisztérium részéről Medgyes$y Péter miniszterbe-.. lyettes. A jelentést elemzi vita után a képviselők el« fogadták, megelőzőleg azonban számos észrevételt, kritikai megjegyzést tettek a két tárca munkájával kapcsolatban. A közlekedés-hírközlés feladatai nagyságrendben tavaly általában nem érték el a megelőző év előirányzatait, s — jobbára a tárcán kívülálló okok miatt — a teljesítésükben is némi elmaradás mutatkozott. Különösen a szállításban, itt is főképpen — az új « tarifarendszer miatt — a személyszállításban. Az elmúlt esztendőben a telefonhálózatba bekapcsoltak, mintegy 40 ezer fő- és mellékállomást. mindamellett így is 317 ezer állampolgár vár otthoni telefonkészülék felszerelésére. A vitában felvetett problémákra válaszoló minisztériumi vezetők általában egyetértettek a képviselői véleményekkel, s ígéretet tettek a megoldható gondok mihamarabbi rendezésére. Sas Kálmán bizottsági el-' nök zárszavával ért veget az; ülés. (MTI) r