Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

87 Csütörtök, 1983. május 12. Hatékonyság az élelmiszer-gazdaságban Villányi Miklós előadása Szegeden A Magyar Közgazdasági az élelmiszeriparban úgy leTársaság Csongrád megyei het eleget tenni ha a ráforszervezete és a megyei TE- dítások relatíve csökkennek, SZÖV rendezésében tegnap, a költségeket ésszerűen alaszerdán. Szegeden, a Techni- kítják, takarékoskodnak az ka Házában dr. Villányi anyaggal, energiával, s nem Miklós MÉM-államtitkár utolsósorban az é'.őmunkátartott előadást Ár, költség val. Szerencsére a mezőgazés hatékonyság az élelmi- daság vállalkozási készsége szer-gazdaságban címmel. az átlagosnál jobb, mert az A hatékonyság javításának elvonások alacsonyabbak záloga egyértelműen a meg- például az ipari üzemekénél, felelő érdekeltség — hang- a vállalatokénál. A termelősúlyozta az államtitkár, szövetkezetekben éppen ezért Amennyiben az érdekviszo- nagyobb lehetőség van a nyokat úgy alakítják ki, jövedelem növelésére, a fejhogy figyelembe veszik az lesztések megvalósítására, egyre magasabb követeimé- Dr. Villányi Miklós szólt nyeket, bizonyos fokú elő- még az agrártermékek ex.relépésre lehet számítani a portjáról, a termelésfejieszmagvar gazdasági életben, tés intenzív tartalékairól, a A követelményeknek a me- piaci gondokról, a minőségi I első titkára mondott avatóDimiirovszobor A szófiai napok Budapestien szerdai rendezvénysorozatát ünnepélyes esemény nvitotta: a Dimitrov téren felavatták a bolgár főváros ajándékát, Valentin Sztár• csev szobrászművész alkotását, Georgi Dimitrov életnagyságánál nagyobb bronz bői készült új szobrát Az avatóünnepségen megjelent Várkonyi Péter, a Magve.r Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsának elnöke Petr Mezsdurecski, Szófia főváros néni tanácsa végrehajtó b'zotisáeának elnöke. A két ország himnuszának elhangzása után Csudomir Alckszandrov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. a BKP szófiai bizottságának zőgazdaságban is, akárcsak követelményekről. beszédet Sevró és sevrett A hegy,a Hazánk kiművelt emberfőkben gazdag, ám hegyekben szegény ország, miből is következik, hogy a jó minőségű sevróbőrt külföldről kell beszereznünk. Olyan országokból, melyek hegyekben és a hozzájuk tartozó kecskékben bővelkednek. Az Ibériai- és az Appeninifélsziget parasztiai évszázadok óta tudják, hogy kecskét nemcsak azért érdemes tartani, mert tejel, megeszi a tüskét is, megél a hegy hátán is, és bőre értékes ipari alapanyag. A Minőségi Cipőgyár szegedi. gyáregységének igazgatói írödájá. Gretúinger. Dezső a vitrinekre mutat: . j — íme. á modellek! — Szépek — mondom —. be tetszetősek. I a külpiac tíiző üzemrészben főleg kismamák dolgoznak, mindig délelőtti műszakbán valuta érkezik vissza cseré- lyifc külföldi cégek gyárta termékért. mányait használjuk fel. . . . A MINO szegedi gyára ki- — Hazaival nem volna ki~csike, de az itteni irodákból váltható ez az importtétel? — Sajnos, nem, ahhoz gazdaság pillanatnyi hely- sok-sok hepv kellene, hogy zetét, bizonygatja Gremin- 'egyen és sok-sok kecskeger. mert ha Olaszországban bursztrájk van. máris késik a — Megoldás? — magyarázza Greminger , , . . , ,, , . ,. _ „ .... x,, , ls lehet erzekelni a nyugati az Egyesült Államok £a„dasá2 Dillanatnvi sok piacán keli helytállnia. A MINO magva-orarági gyárai hétszázezer pár divatos cipőt értékesítenek tőkés piacon, félmillió kerül az USA-ba. — A követelmények? — MindoT" plítt a kifogástalan — Ennvi elég — Néha nem. raktárkóczlet* máris kifogásokkal hozakodik elő. ba n°d;g birtpien szükség? (°mad az árva. telexezik. ho»v mo-4 és abban p rwbon cz.álb'(ziink. — 1 eF.pf „».«.— „ tempóhoz nlkalmnrkod sevrószállítmány. — Idén? — Az év első negyedében nem kaptunk alapanyagot. Lehetséges persze. . hopv ezt financiális nehézségek Ha a tőkés okozták, de nekünk mégis fe'duzz°d. termelnünk kellett. — Mit csináltak? — Amit csinálhattunk, átprogramoztuk a gyártást. — Ha nincs sevró, nincs nyugati export? — Nincs. A partner raM'iszái. a "°zH„aság rrtai gaszkodik az alapanyaghoz. hp!,rzo*ében kötelesség is sőt azt is kiköti, hogy meÜdülés falun ís Hazánk számos kedvező tak: a felmérés egyetlen üdülési adottságú, szép táj- ..szépséghibája", hogy arjai büszkélkedhet, az ál- ról nem ad felvilágosítást, lampolgárok túlnyomó vajon az ott lakók szívesen többsége mégis a Balaton fogadnák-e a vendégeke'. S. Hegedűs László kijelentette: a népfrontmozgalom kész közreműködni' falusi üdüléssel kapcsolatos állampolgári vélemények öszszegyűjtésében, s sajátos eszközeivel hozzájárulna a fejlesztési koncepciók társadalmi vitájának előkészítéséhez is. mellett akarja eltölteni szabadságát. A Hazafias Népfront településpolitikai munkabizottságának szerdai megbeszélésén — amelyen részt vett S. Hegedűs László, a HNF OT titkára — elhangzott: szélesíteni kellene a vendégfogadásra alkalmas helyek körét. Példaként említették a falvakat. s közművesített tanyákat, ahol g.yakorlatilag minden feltétel adott az üdülésre, pihenésre. regenerálódásra. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet a közelmúltban felmérte: szerte az országban hány település jöhet szóba e célból. Arra a megállapításra jutott, hogy csaknem 300 faluban, községben és tanyán lehetne újabb üdülési lehetőségeket kialakítani, s ehhez hozzájárulnának az állami szervek is. A tanácskozáson rámutatKísérletezünk. A bőrdíszműgyárban sikerült előállítani a sevró alig valamivel gyengébb változatát, a sevrettet. Ennek az alapbőre jjuhé. A gyáregység igazgatóin mutat is sebtiben egv ebből az anyagból készült lábbelit. Magam, laikusként persze: ezt is sevrónak vélem. Puha. mint a kesztyű. A magyar nők és a magyar kereskedők körében máris sikert aratott a sevrett. Remélhetően. sikeres pályafutás elé tekint. . . — Sok mindennel próbálkozunk — folytatja Greminger —, új cipőfelsőrészkészítő üzemet szeretnénk nyitni Marosleién, a munkaerőt a helyi termelőszövetkezet biztosítaná ... — Korai-e megkérdezni, milyen gazdasági eredményre számít most. a második negyedév elején? — Tavaly húszmillió forint volt a gyáregység nverésége. Ennél az idén többnek kell lennie. — A gondot- ellenére is? Igen. a problémák azért vannak. hogy megoldjuk őket. bár kétség* el »n üogy könnyebb volna nélkülük. P. F. V

áltoztak az idők lassan, ahogyan az emberiség mindinkább az anyagi jellegű javak birtoklására is törekedett, ahogyan a gazdagság fokmérője nemcsak pusztán az élvont — a mindennapok öníentartásának kényszerétől független — szabadság, hanem a birtúkólt anyagi javak által biztosított nagyobb sze lorni és fizikai mozgástér lett. Lassanként kezdett kibontakozni az az anyagi jellegű kultúra, melyben mind több eszközre lett szükségünk. E világba pedig csakis annak fölismerése révén vezethetett el az út, hogy az embert érdekeltté kell tenni munkájában. Anyagilag éppúgy, mint erkölcsileg. Mert a munka többé vált az egyszerű fizikai erőkifejtésnél, mert a munkába mindinkább be kellett vonni az ember teljességét, szellemi energiáit. ötleteit, tapasztalásainak teljes szféráját, hogv olyan eredmény szülessen a világ-a. amely kielégítő módon szolgálhat bennünket. És íme: a középkor késői időszakában, mindenekelőtt a reneszánszban, megtörtént az addig elképzelhetetlen: becsülete lett a mesterségeknek, a sokat tudó, újítani is kész, nagy ügyességű mestereknek. Mesterségek becsülete? Mintha éppen napjainkban és minálunk, hétköznapjainkban devalválódott volna ez a fogalom. A harmincas években vasmunkásnak lenni: rang volt, amit tán a társadalom is megbecsült, legalábbis a józan, úri-dzsentroid allűröktől mentes, jobbik része. S méginkább megbecsülték a szakmához tartozók, akik ismereteik, tudásuk és munkakörük révén, összetartozónak érezték magukat, akik kivetették még maguk közül azokat, akik nem tudtak, vagy nem akartak megfelelni a szakmai tisztesség normáinak. Nagyon is kemény normáinak. Elvitathatst'an tekintélye volt akkor a nagyobb szaktudásnak, a nagyobb ügyességnek, tapasztalatnak, ami érvényre jutott bérben, kapott munkába és a beleszólás jogába egyaránt. A tapasztalt, idős mester éppúgy beleszólhatott, a kezdő dolgába — tanáccsal, jó szóval, dorgálássol —. mint a gyár ügyeibe. Abban, mit, hogyan is kellene a legjobban megoldani. Mára sok szakma veszített társadalmi p> e ítízséböl. Rendben van. mondhatnánk, az okokat nagyrészt ismerjük. A termékekben egyre nagyobb a szellemi és a gétrPrr.unka hányada. Nőtt hát a szellemi ••foglalkozások presztízse —, ba-'-jövedelme csökkent is relatíve — a fizikaihoz viszonyítva, s az is tény, a ma szakmunkásának a technológiai fejlődés, az üzem- és munkaszervezés korszerűsödése jóvoltából koránt sincs oly annvira szüksége kézügyességére, sokoldalú, anyaggal és manuális eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatokra, mint az ötven-hatvan évvel ezelőtt dolgozóknak. S tán ebből is következett, hogy a valódi üzemi demokrácia éppen akkoriban kezdett satnyulni, vagy legalábbis egyoldalúvá válni, amikor mindent megtettünk azért, hogy kereteket és valódi életteret teremtsünk számára. Ha a szóösszetételt halljuk — üzemi demokrácia —, szinte bizonyos, hogy a szakszervezetekre, a KISZ-re, az üzemi ..négv;zög"e". vagv hasonlókra gondolunk, vagyis a fogalom intézményesített kereteire. Jogokra, lehetőségekre, üdtilöjegyek elosztására. vállalati tanácskozásokra, s ki tudia. mire még. Csak az jut eszünkbe legkevésbé, ami tán legfontosabb összetevője e kategóriának, amelvből jogaink és lehetőségeink is jórészt fakadnak, vagyis hogy az üzemi demokráciának nemcsak az elosztásban, hanem a termelésben is működnie kellene, s mindenekelőtt abban. Hacsak valaki nem dugta homokba a fejét az utóbbi években, nagyjából tisztában van az ország gazdasági helyzetéve!, azzal, hogy milyen feltételek között és milyen célok érdekében kell dolgoznunk, ha jobban akarunk élni, vagy legalább úgv. ahogyan megszoktuk. Aligha akad ma már üzemi munkás, aki ne tudná, mi minden múlhat rajta, két keze munkáján, gépein, azon, hogy mit és milyen mennyiségben és minőségben produkál. És ez az úi feltételek között újjászülető és megerősödő tudat tán jövőnk lehetőségeit is rejti. A megújult munkakultúráét, amelyben az ember nem válhat ..beszélőgéppé", amikor a munka ismét teljes embert kíván: ügyességet, ötletességet, szakmai tudást és tapasztalatokat. Ha gyárakban, vállalatoknál jár az ember, újítókkal, brigádvezetőkkel és -tagokkal beszélget, óhatatlanul ráérez az újjászületett és egyre inkább kiteljesedő felelősségérzetre, a vállalathoz, tágabban a népgazdasághoz kötő emberi szálak sokasodására. erősödésére. Az ember úgy érzi, újra kiteljesedőben van az oly sokáig hiányolt emberi felelősségtudat, a szakmai tudás, tapasztalat és sokoldalúság presztízse a kisebb közösségeken belül. örvendetes a folyamat, amely alighanem jövőnk egyik legfontosabb záloga. Hiszen, hogy rohamléptekkel fejlődik például a japán gazdaság, annak tán az is oka. hogy szabályszerűen kondicionálják az embereket arra, hogv kifejlődjön bennük a vállalathoz tartozásérzése, hogy közösségnek érezzék és tudják vállalatukat, hogy büszkék legyenek közös produktumukra. Lehet, hogy a technológia, az üzemszérvezés fejlődése sok emberi képességet fölöslegessé tett, vagy legalábbis csökkentette soknak az értékét. Másokét azonban megnövelte. S a mai, világgazdasági helyzetben, a viszonylag kis szériák által a sokoldalúság iránt támasztott követelmények. a folyamatos megújulási kényszer megkövetelte alapos szakismeretek koráSan szükségszerűen ismét ki kell bontakoznia a szakmai, emberi presztízsnek, annak, hogy az ember anyagilag és erkölcsileg egyaránt érdekeltté váljék mun• kajában. A

foíyámat már megkezdődött, „alulról" isi Úgy formálódnak emberi magatartások ugyanis, hogy ösztönösen is a jövőt szolgálják. S így nemcsak ideje érkezett el annak, hanem föltételei is kibontakoztak, hogy az üzemi demokrácia keretei kiteljesedjenek, kibővüljenek oly módon, hogy a termelés szférája is helyet kapjon bennük erőteljesebben, mint korábban. Teret adva a kibontakozoban levő folyamatoknak, s eleget téve annak, amit így fogalmazott meg a Központi Bizottság április 12—13-i ülésének határozata: „A Központi Bizottság szükségesnek tartja a dolgozók aktív részvéteiét a vállalatok gazdálkodásával összefüggő elgondolások előkészítésében, kidolgozásában. a döntések meghozatalában és végrehajtásában. A munkahelyi demokrácia fejlesztésére politikai és gazdasági szempontból egyaránt szükség van. Eredményes működtetése felszínre hozza a vállalaton belüli tartalékokat, segíti hasznosításukat." Tartalékok . . . Legtöbb az emberben van belőlük. Alkotókészségében, amit az egvüvé'artozás kiteljesítő tudata hozhat leginkxább felszínre. Szávay István Gyenss András Dániában A Dán Kommunista Párt meghívására szerdán pártküldöttség utazott Koppenhágába Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének vezetésével. A delegáció részt vesz a DKP csütörtökön kezdődő 27. kongresszusán. Az iparágban Legtöbbe! úiítoltak Szénmosó fe©rend!©zés \ munkák ielenlegi állá- mosónál legutóbb az ülepí- éghetetlen meddőt kézi erősa szerint szeptemberben tésre szolgáló hatalmas kád vei már "nem lehet eltávolímegkezdődhet a Borsodi készült el. tani. A szénmosáshoz alkalSzénbányák berentei köz- A berentei központi szén- mázott vízbe magnezitot adaponti szénosztályozójánál osztályozónál a mosómű épí- gólnak, hatására a folyadéképülő szén mosó berendezés tését a korszerű technológia, ban a súlyosabb éghetetlen próbaüzeme — állapították a fejtőgépek alkalmazása tet- meddő lesüllyed, s a könymeg a minap befejeződött te szükségessé: ezekkel a nyebb fajsúlyú szén a felszíműszaki szemlén. A megkö- masinákkal ugyanis nagyobb- nen marad. Ezt szemnagyság zelitöleg ötszázmillió forin- részt dió- és kocka-darabos szerint osztályozzák, s így tos költséggel épülő szén- szenet termelnek, amiből az kerül a felhasználókhoz. a Szegedi Ruhagyárban Tegnap, szerdán délután valy 216 újítási javaslatot a Szegedi Ruhagyárban új:- adtak be a dolgozók, amitói tanácskozást tartottak. Az elmúlt évi eredményebői százat hasznosított a vállalat. Az utókalkulált ket értékelték a vállalat nyereség összesen 1 miliő gazdasági vezetői. Ezen az 245 ezer forint volt, amiből a vállalat újítási díjként 105 ezer forintot fizetett ki. Az 1982. évi eredmények jutalmaként a Kiváló Üjitó kitüntetés arany fokozatát Dolgozók Szakszervezete és kapta meg Gödi József mű. a Textilipari Műszaki Tu- szerész- Ezüst fokozatot dományos Egyesület évről értekezleten számoltak be arról is. hogv az idén a Szegedi Ruhagyár vehette át az iparági újítási verseny első diját, amelyet az Ipari Minisztérium, a Ruhaipari vett át Kószó István műszerész és Csepregi István évre rendszeresen meghir- műszerész csoportvezető, det, immár 1977 óta. bronz fokozatot .pedig SzölS hogy melyek voltak lősi Károly műszerész és azok a kimagasló eredmé- Tamási Ferenc csoportvezenyek, amik alapján a Sze- tő. Komáromi Károly eszgédi Ruhagyár az első hely. tergályos miniszteri dicsére került? összegezve: títz retben részesült