Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

Péntek, 1383. május fi. 5 Nevét utca is érzi Ecsedi Géza életútja Ecsedi Géza. a magvar kommunista mozgalom azon nemzedékéhez tartozott, amelyik a Horthy-korszak aktív baloldal ellenes DOIÍtikája közepette is vállalta eszméit, sőt tevékenven hozzájárult azok terjesztéséhez. E generáció tagjai hosszabb-rövidebb, időre majd mindannyian megjárták a rendszer börtöneit, és közülük kevesen érték meg egészségben, nagv tetterővel a szocialista átalakulás éveit Ecsedi életútja is ezt a sorsot példázza. 1903. májas 6-án született Kisvárdán. Édesapja kőművessegédkent dolgozott. Feltehetően már otthon megfelelő indításokat kapott a mozgalmi munkára, hiszen a mindennapi kenyér megkeresése miatt a több helységben, településen dolgozó kőművesek előtt társaik élete is lobban, szélesebb körben feltárult Igv a fennálló helyzet megváltoztatásának igénye ebből következően a szervezkedés gondolata is hamarosan felmerült közöttük és társaik, az építőmunkások soraiban Ecsedi Géza Kisvárdaról Debrecenbe került (apja debreceni születésű volt) itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. majd 1928ban Budapesten lett az illegális kommunista párt tagja. Közben három évig az MSZDP „R" gárdistáinak. a ..börsapkásoknak" a kiképzője volt. 1933-ban a bőripari sztrájk egvik irányítójaként tevékenykedett. öt év múlva, 1938-ban, szeptember 15-én érkezett ^Szegedre feleségével a hódmezővásárhelyi születésű Bodó Juliannával, akivel 1934-től osztoztak jóban és rosszban, ugyanis felesége szintén szervezett munkásnő volt. Amikor Ecsedi Géza feleségével Szegedre települt, már tízéves illegális munka állt mögötte A párt utasítására felvette a munkásotthonnal a kapcsolatot, és megindította volna a földalatti „R" gárda szervezését. Mozgalmi tevékenységét azonban nem folytathatta sokáig, már 1938. december 27"én letartóztatták azzal gyanúsítva, hogv kommunista és a társadalmi rend felforgatására tör. Hogy a két világháború közötti időszakban milyen keményen lépett fel az államgépezet a kommunista mozgalommal szemben, azt Ecsedi Géza története is mutatja. Azért ítélték el nvolo hónapra. büntetése később hosszabbra nyúlt mert nvíltan a rendszer ellen szólt. Amint a letartóztatásáról szóló hírlap tudósításból kiderül, munkahelyén a Kölcsey utcai Rácz-féle cipőüzemben gyakran felolvasást tartott társainak a kommunizmusról, ismertette a Pozsonvban kiadott Üt című kiadvány cikkeit, Ecsedi letartóztatásáról Földes Mihály, aki abban az időben a7 MSZDP szegedi titkára volt, szólt a pártvezetőséghez írt egvik levelében: „Megemlítem, hogy Ecsedi Géza nevű embert letartóztatták kommunistaság miatt. Törzslapját Budapesten állították ki 1935-ben a 171. vaiasztó kerületben (XIII.). állítólag tagia volt az „RG"-nek is. A bőrösszövetkezet tagia Törzslapját folyó év augusztusában küldték le ide. Az itteni pártszervezetben rendesen viselkedett. Állítólag bosszú áldozata." A Csillag börtönből 1940. január 9-én szabadult, azonban ekkor már beteg volt. A börtönben elviselt szenvedések következtében testileg, lelkileg összeroppant béna lett és többé beszélni sem tudott már. Ennek ellenére kiszabadulása után további zaklatásoknak volt kitéve. Neve után az államrendészeti zsebkönyvben a KB betűk álltak, ami azt jelentette, hogv kommunista és büntetve volt. Ecsedi Géza súlyos betegsége ellenére is fenntartotta kapcsolatait a mozgalommal. Eljárt a munkásotthonba. és bíztatta társait. Reménykedett abban, hogy a munkásság harca meg. hozza eredményét. Megérte a felszabadulást és a szocialista .építés első éveit. 1953-ban halt meg. Nevét Szegeden utca is őrzi. emlékét a Csongrád megve forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Blazovich László Az MSZMP Szeged városi bizottsága és a Szeged m. városj tanács Ecsedi Géza elvtársnak, a munkásmozgalom régi harcosának sírjánál. születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzást rendez május 9-én. délelőtt 11 órakor az Alsóvárosi temetőben Filmfesztivál Miskolcon Csütörtökön. hagyományt s helyén, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa székházának színháztermében, megnyitották a hazai kulturális élet jelentős eseményének számító miskolci filmfesztivált. A sorrendben immár 23. fesztivál megnyitóján Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke mondott beszédet, majd György István, a fesztivál igazgatója bemutatta a fesztiválra érkezett filmalkotóknak és a film iránt érdeklődő miskolciaknak a tizenhárom tagú zsűrit, amelynek elnöki tisztét Berecz Jó nos, a Népszabadság főszerkesztője tölti be. A megnyitó ünnepség után megkezdődtek a vetítések. A május 10-ig tartó 23. miskolci filmfesztiválra 82 filmet neveztek be. A filmfesztivál alkalmából Miskolcon tartják meg — a háromnapos országos közművelődési filmfórumot — a filmforgalmazással és felhasználásával foglalkozó szakemberek eszmecseréjét. Tanulj, hogy segíthess! A Vöröskeresztes világnap szegedi ünnepsége Fiatalos lendülettől Soós Ferenc emlékezete Soós Ferenc ma 70 éve, 1913. május 6-án született. A nehéz körülmények között élő, sokgyermekes családból származó fiatalember előbb fafaragó, majd kőművesszakmát tanult, s a felszabadulásig kétkezi munkásként dolgozott. A Horthykorszak embert próbáló körülményei között, nehéz munkában, és a munkanélküliség még nehezebb heteiben formálódott embersége, politikai meggyőződése. Munkatársai iránt érzett szolidaritása, a közös érdekek és célok egyre tudatosabb felismerése és vállalása vezette a mozgalomba, mikor 2*2 évesen a Szociálűemokrata Párt tagja lett. Aktívan részt vett a szegedi pártszervezet munkájában, terjesztette a Népszavát, agitált a párt jelöltjei mellett az országgyűlési és a városi képviselő-testületi választások idején. 1936-tól a MÉMOSZ szegedi csoportjában is fontos szerepet játszott. Az Építők Szakszervezete ebben az időben rendszeres megfigyelés alatt áilt. Detektívjelentések sora tanúsítja, hogy gyűléseiken a világ munkásságának összefogását és az osztályharcot hirdették. Keményen szembeszálltak a Gömbösféle "Nemzeti Munkaközpont egységbontó törekvéseivel, annak tagjait és vezetőit árulónak bélyegezték. Az országos jelentőségűvé vált 1937. júliusi épitömunkásszxrájk megszervezésében és a munkaadókkal folytatott tárgyalásokban Soós Ferenc — vállalva az egyre gyakoribb rendőrségi zaklatásokat — aktívan részt vett. 1937-től kezdve fontos illegális feladatokat is teljesített. Rendszeresen terjesztett tiltott sajtótermékeket) röpcédulákat, majd az illegális értekezleteket szervező bizottság tagja lett. A háború alatt is aktívan dolgozott a munkásmozgalomban. Gyűjtött a Vörös Segély tzamara. kapcsolatot tartott a letartóztatottakkal, segítette családtagjaikat. Részt vett a háborúellenes akciók szervezésében. Mindezek következtében egyre közelebb került az illegális kommunista mozgalomhoz, és 1943 nyarától támogatta a Eékepárt megmozdulásait is. A felszabadulás előtti tevékenységét ismerve — id. Komócsin Mihály, G.vólai Irtván és Komócsin Antal ajánlására — később az MSZMP KB 1935-től elismerte párttagságát. 1944 októberében a már felszabadult Szegeden a Magyar Kommunista Párt alapító tagjai között találjuk. Ismeretes, hogy a kommunisták már a front elvonulásának pillanataiban elkezdjék az új élet megszervezését. Soós Ferenc először a közbiztonságot vigyázó polgárőrség tagja, majd az új demokratikus rendőrség nyomozója, késóbb rendőr főhadnagyként a kulcsfontosságú politikai osztály helyettes vezetője lett. 1944től a Magyar Dolgozók Pártja megalakulásáig a szegedi rendőrség kommun.sla púrttitkárakent dolgozott. Leszerelése után különböző állami funkciókban kamatoztatta szakmai felkészültségét. melvet a közgazdasági technikum és a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem elvégzésével is gyarapított. Dolgozott a Szeged városi Műszaki Hivatalnak majd a megyei tanács műszaki osztályát vezette. Munkáját több Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el. 1956-ban szilárdan kiállt a munkáshatalom mellett, politikai tisztként karhaialmi parancsnokhelyettes volt. majd 1957 tavaszán részt vett a munkásőrség megszervezésében. A konszolidáció éveiben is nehéz feladatot kapott: a szétzilálódott Szegedi Építőipari Vállalat igazgatását bízták rá. Munkaszeretete, határozottsága, következetessége, nem alkuvó igazságérzete, tiszteletet és bizalmat keltő szerénysége magával ragadta munkatársait is, így vállalata rövid időn belül újra szép eredményeket ért el. 1966-ig dolgozott itt, utána az IKV osztályvezetője volt. Állami feladatai mellett mindig aktív pártmunkás maradt, különböző választott funkciókat töltött be. Politikai és szakmai munkáját több magas kitüntetéssel jutalmazták. 1958-ban a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, 1968-ban a Szocialista Hazáért Érdemrendet kapta meg. 1970ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntették ki. Magát soha nem kímélő, áldozatvállaló ember volt. Elvtársai és családja figyelmeztetése ellenére a fiatalokkal lépést tartva dolgozott utolsó napjaiban is. 1973. május 23-án hirtelen hunyt el, alig töltve be 60. életévét. Kovács László * Az MSZMP Szeged városi Bizottsága es a Szeged megyei városi tanács Soós Ferenc elvtársnak, a munkásmozgalom régi harcosának hamvainál, születésének 70. évfordulója alkalmából koszorúzást rendez május 10en délelőtt 11 órakor a Belvárosi temető kolumbánumában. Könyvhét Az idei ünnepi könyvhét országos megnyitóját 28-án Pécsett tartják meg — jelenlették be a magyar könyv hagyományos * ünnepenek csütörtökön Pécsett megrendezett sajtótájékoztatóján. Az eseménv színhelye a történelmi városközpont lesz: a Jókai téren kulturális műsorral kezdődik a június 4-ig tartó eseménysorozat, a pat.nás Sallai utcában — a város első sétálóutcájában — könyvutcát rendeznek be. Elmondták a sajtótájékoztatón azt is, hogy 103 mű jelenik meg az idei könyvhétre együttesen több mint egymillió példányban. A hálás utódok világszerte megünneplik — immár 1949 óta —. a Vöröskereszt megalapítójának, az 1828ban napvilágot látott Henry Dunant-nak a születésnapját, május 8-át vöröskeresztes világnappá nyilvánítva a nevezetes dátumot. A humanitárius szervezet szükségességépek gondolatát tulajdonképpen a csatatéri borzalmak szülték: a solferinói ütközet áldozatait, a 40 ezer temetetlen halottat és ápolatlan sebesültet látva határozta el Henry Dunant svájci polgár, hogy ráébreszti az emberiséget: a háborús cselekménvek szabályozására is óhatatlan szükség van. A7 ő javaslatára jött létre az első eenfi egvezménv ő kezdeménvez!e egv békeidőben is műi-ödő segélyszervezet, a Vöröskereszt megalapítását, amelynek akkori törekvését fogalmazta meg első jelszavuk: Könyörületesség a háborúban. Azóta sokat fordult a történelem kereke: az egyre fejlődő, erősödő szervezet a mindenkori időszerű gondokat-bajokat igyekszik envhíteni, tovgbbra is az emberiesség szellemében. A békésebb korszakok sem nélkülözhetik a humánus segítséget, ezért 1919. májusában megalakult a Vöröskereszt Társaságok Ligája. amelynek minden nemzeti társaság. kőztük hazánké is. egyenlő iogg tagja Ma már 127 nemzeti társaságot, tömörít magába, tagjainak száma meghaladja a 230 milliót Napjainkban tömegek munkálkodnak azon világszerte, hogv tudásukat átadva is segítsenek gyógyítani a nem golyó ütötte sebeket. Szegeden tegnap, csütörtökön rendezett ünnepséget a Vöröskereszt városi szervezete a világnap alkalmából. Dr. Gái György egyetemi tanár, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének tagja méltatta az ünnep jelentőségét, ismertette a nemzetközi Vöröskereszt és a hazai szervezet megalakulásának történetét, vázolta fejlődésüket. Ezután Zsarkó Imre városi titkárral együtt kitüntetéseket nvújott át a kiemelkedő vöröskeresztes munkát végzett aktivistáknak. Kiváló Véradó Szervezők: Lödi Lászlóné (BUDALAKK), Nagy Lajosné (KSZV Szeged). Orosz Petemé (ruhagyár). Szabó Ferenciig ' kéziszerszám g"ár). Radnai Ferencné (MÁV Igazgatóság). Kerekes Lászlóné (KSZV Újszeged) Negyvenszeres véradók: dr. Gal György (SZOTE Vérellátó Állomás). Barics Mark (Városgazdálkodási Vállalat). Harmincszoros véradók: Dickmann Ferenc (Hungária Szálló), Bodó György (Városgazdálkodási Vallalat). Fohsz Józsefné (gyógyszertár vállalat). Galiba János (DÉGÁZ). Halasz Sándor (muhkásőrség). Gombos György (vízmüvek). Bullás István (konzervgyár). dr. Kaiser Gabriella (SZOTE Vérellátó Állomás).. Megyei elismerő oklevelet kaptak a Szegedi Építőipari Szövetkezet, az Ikarus Szegedi Gyára. a kéziszerszámgyár. a konzervgyár, a MAHART Hajójavító Üzem a Szegerji NVouda Vállalat es a DÉLTERV vöröskeresztesei. Az ünnepségen a Tarján IV -es iskola diákjai adtak műsort. A nyári egyetemek tématervei vg^sliíÉüfáii! és peEIIofógia Jubilál idén a pedagógiai nyári egyelem: két évtizede közvetíti a neveléstudomány eredményeit az ország pedagógustársadalmának. A szegedi, nyári tudományos fórumra ielentkezö tanárok ugyanis rendre beszámolnak iskolájukban az itt hallottakról. melyek általában a tudományág neves kutatóinak legfrisebb eredményei. Az ismeretterjesztő társulatnak ez a népszerű rendezvénye így válhatott az évek során országos hatókörű pedagógus-továbbképző fórummá. A július 18—26. közötti huszadik. jubileumi évfolyamon átfogó témával foglalkoznak: a nevelestudomány helyzetével és feladataival. Az a szervezők szándéka, hogy a kutatások elmúlt két évtizedéről összefoglaló képet nyújtsanak, s ennek segítségével pontosabban lehessen meghatározni a feladatokat. Mindezt a kutatók és a gyakorló pedagógusok őszinte eszmecserei révén kívánják elérni. Rokonszenves igyekezettel olyan fórummá szeretnék alakítani a 20. pedagógiai egyetemet, amelyen a szokásosnál nagyobb teret kap a hallgatók, vagyis az iskolai élet mindennapjait ismerő tanárok neveléstudományról kialakult véleménye, értékítéleteik. javaslataik. Végtére is: ók látják, tapasztalják, hogyan tölti be hivatását, miként szolgálja a gyakorlatot — a tudomány. Különösen mostanában, hogy eme teljesítőképesség nyilvános viták témája, s nem ritkán kap kérdőjeleket. A tárgyilagos helyzetkép kialakításához, a mérlegkészítéshez -a következő fontosabb témakörök megvitatásával kíván hozzájárulni a nyári egytem: neveléstudomány ég közoktatáspolitika; a kutatások tervezése, szervezete: neveléstudomány es interdiszciplinaritás: tudomány és gyakorlat, kutatások az iskolai oktatás hatékonyságának fokozása érdekében; a neveléstöréneti műveltseg jelentősége. Nem kevésbé érdekesnek és időszerűnek ígérkezik a művrtődéselméleti nvari Ifjúsági nap Kisteleken Több száz fiatal részvételére számíthat a KISZ szegedi járási bizottsága, a nagyközségi bizottság. Kisteleken — a béke és barátság ifjúsági napon. Holnap, szombaton délután 3 órakor cékenagygyűléssel kezdődik a késő esti órákig tartó ifjúsági találkozó. A LatinCombo együttes műsora után haiom helyszínen folytatódik a program: a községi művelődési házban külpolitikai fórummal, a Felszabadulás téren (a nagygyűlés helyén) polkaszinóval. a munkásklubban külföldi és magyar diákok találkozójával. Az ifjúsági nap résztvevői megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművet. Este 6 oiakor kezdődik a ÍUO Folk Celsius együttes egyórás koncertje, amit a sándorfalvi Muzsikás együttes vezetésével tábortűz melletti táncház követ. Az ifjúsági nap záróprograrnjaként szabadtéri vetítésen (a Skála Áruház melletti játszótéren) a Hazatérés című amerikai filmet nézhetik meg a fiatalok. egyetem ternatikája. Közművelődés — politikai műveltség cím alatt a politológia tudományáról, a politikai műveltség elemeiről neves szakemberek tartanak előadásokat a iúliXis 27 és augusztus 4. között rendezendő kurzuson. A népművelői közvetlen gyakorlatban is hasznain i lehet azokat az ismereteket. amelyek a másik nagyobb témakörben kerülnek a hallgatók elé: megtárgyalják a tömegkommunikációs eszközök és a népművelési intézményeik feladatait a politikai műveltség terjesztésében. így a tv és a rádió, a nyomtatott sajtó szerepét, a közgyűjtemények. a művelődési otthonok és kulturális mozgalmak lehetőségeit. sót foglalkoznak a politikai oktatás pedagógiai problémaival is. Mindezzel tulajdonkeppen arra a kérdesre keresik a választ. hogy a közművelődés sajátos eszközeivel miként lehetne javítani a politikai k -/gondolkodást, lehet-e segíteni az embereknek abban, hogy felkészültebbén reagáljanak a legkülönbözőbb politikai kerdésekre nagyobb aktivitással alakítsak saját környezetüket. Az idei művelődéstörténeti egyetem szervezési előkészületeihez tartozik: most először pályázatot hirdetett a részvételre a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztálya — 25 hallgató reszére. S még egy információ, örvendetesen sokan jelentkeztek üzemekben, vállalatoknál dolgozó közművelődési szakemberek.