Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

3 Péntek, 1983. május 6. Százéves a magyar állami szakmunkásképzés Centenáriumi ünnepség Makón Dr. Hanga Mária ünnepi beszédét mondja Pintér József felvétele Több mint száz éve a korabeli ipartörvény alapján a közoktatásügyi kormányzat az ország 42 nagyobb helységében, köztük Makón is elrendelte az iparostanoncok állami oktatását. Ezt követően 1882. szeptember 11-én Makó város vezetősége rendkívüli közgyűlésén jóváhagyta a helyi iparostanonc-iskola alapítását, amelyben az oktatás 150 tanulóval 1883. .február 27-én kezdődött meg. A centenáriumi évforduló alkalmából országos jelentőségű díszünnepséget rendeztek tegnap délelőtt Makón, a Vörös Csillag Filmszínházban. Az elnökségben ott volt Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke és dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes is. Szentpéteri János, a makói 6Q1-SS József Attila Szakmunkásképző Intézet és Gépszerelő. Karbantartó Szakközépiskola igazgatója a tantestület és a tanulóifjúság nevében a vendégek soraiban köszöntötte továbbá dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát. Lantos Istvánt, a .makói városi pártbizottság titkárát. Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét. dr. Forgó Istvánt, Makó város tanácsának elnökét. Szilágyi Jánost, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Kangyalka Antalt, Makó országgyűlési képviselőjét. A Himnusz és a köszöntő elhangzása után dr. Hanga Mária mondott ünnepi beszédet. A Művelődési Minisztérium nevében köszöntötte a jogutód szakmunkásképző iskola dolgozóit. szakoktatóit, tanárait, a munkásnevelésben együttműködő vállalatok, üzemek képviselőit. Majd így folytatta: 7 — Tiszteletre méltó hagyománnyá vált szocialista társadalmunkban, hogy a mindennapok egyformaságából kiemelkedve, ünnepélyes keretek között emlékezünk jelentős évfordulókról. Ilyen évforduló ez a mostani is. A magyarországi iparoktatás évszázados történetét idézzük meg, amikor a makói szakmunkásképző centenáriumát ünnepeljük. — A miniszterhelyettes ezt követően tömör történeti áttekintését adta az 1867-es kiegyezést követő polgári, társadalmi viszonyoknak, amelyben már kialakulhattak a szervezett szakoktatás iránti igények és feltételek is. A tisztelet és elismerés hangján emlékezett meg a nagy oktató-nevelő elődök, tanítómesterek hazafias nevelő tevékenységéről, majd a felszabadulást követően szocialista alapokra kerülő szakmunkásképzés zászlóbontásáról és sikereiről szólt. A mai makói ipari szak- _ munkásképzö intézet több j fővárosi és makói taninté- i zet összevonása révén 1952. i szeptember 1-én létesült. A kitűnően szervezett, kedvező adottsággal rendelkező munkásiskola 1955-ben vette lel a nagy költő, József Attila nevét. Országos rangjának bizonyítékaként még ugyanez évben elnyerte a Minisztertanács és a DISZ Vörös vándorzászlaját. Beszéde befejező részében dr. Hanga Mária azokról a mélyreható gazdasági változásokról beszélt, amelyek a legutóbbi időkben mentek végbe szocialista társadalmunkban. amelyek a szakmunkásneveléssel szemben is új, magasabb követelményeket támasztanak. Szólásra emelkedett Apró Antal is. akj Makón élte tanonc- és munkáséveit. Beszédében ezt a korszakot idézte fel. Elmondta, hogy festő- és mázolótanoneként négy hosszú éven keresztül járt ide. Példátlanul nehéz körülmények között éltek itt aki>or a/; erribei^jt; ebből is következett, hogy az, itteni munkásnemzedékek nemcsak szakmákat hagytak az utódokra, politikára is megtanították őket. Meghatóan meleg szavakkal emlékezett arra, hogy maga is a makói mesteremberek tanításai alapján ébredt annak idején politikai öntudatára, s ezért a neveltetésért e helyen is megható szavakkal mondott köszönetet egykori tanítómestereinek. Elhozta és átadta üdvözletét a betegsége miatt ágyhoz kötött Bruttyó Jánosnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága nyugalmazott elnökének, akit valaha szintén ez a város nevelt osztályához, népéhez hű kommunista munkásemberré. A díszünnepség felemelő jelenetei voltak, amikor a tanulók köszöntő szép szavak kíséretében ajándékokat nyújtottak át az iskola idős nevelőinek, nyugdíjas oktatómestereinek. Az intézet irodalmi színpada, valamint a Szoboszlai Imre Általános Iskola úttörő-énekkara a jeles alkalomhoz méltó szép, ünnepi műsort mutattak be. Több nevelő, tanár és szakoktató ez alkalommal vette át több évtizedes, eredményes nevelési munkájáért : M^tfífW-a egyéb kitüntetéseket. • Oúlaíáft,^, üpnepj eseménysorozat az iskolaban folytatódott. A nagy számú vendégsereg jelenlétében centenáriumi emléktáblát lepleztek le a központi iskolaépület előcsarnokában, ahol dr. Forgó István, a városi tanács elnöke mondott avatóbeszédet. .A délutáni órákban az intézet kollégiumának épületében emlékkiállítás nyitásán vettek részt a vendégek. Cs. J. Kereskedők, vendéglátók továbbképzése Korszerűsítik a kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi dolgozók képzését és továbbképzését — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Barta György, a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet igazgatója. Mint mondotta, a tanfolyamok hallgatói részére az eddiginél célra orientáltabb, tartalmasabb tananyagot állítanak össze, mert ezzel csökkenthető a dolgozók tanulásra fordított munkaideje, másrészt pedig a tanfolyamok költsége is, amely a vállalatokat terheli. Az intézet most jelentette meg az 1983—84-es tanévre tervezett oktatási tematikáját. A kétkötetes kiadvány több mint száz — közülük számos új — tanfolyamot kínál. Több százan ismerhették meg már eddig is a szerződéses üzletek vezetésével kapcsolatos teendőket az intézet tanfolyamait. A szerződéses üzletek vezetésére vállalkozók, valamint a vállalati központok ügyintézői részére ősztől ismét megindítják a képzést. A tanulási idő tanfolyamonként változó. A hitelkártya és takarékcsekk kezelését például hét óra alatt sajátíthatják el a hallgatók, az idegenvezetői tanfolyamot viszont egy teljes tanév alatt, heti háromszori 5—5 órás foglalkozásokkal végezhetik el. Az intézet rendszeresen továbbképzi a kereskedelmi vállalatok gyermekgondozáson levő bolti eladóit. Az úgynevezett levelező továbbképzést az intézet a jövő tanévben kiszélesíti, a havi egynapos oktatásba bevonja a kistelepülések boltjainak alkalmazottait is. Az igazgató szerint jelenleg nem kielégítő a kereskedelmi, vendéglő tói pari és idegenforgalmi szakemberek idegennyelv-tudása. Ezért a jövőben az eddigieknél szélesebb körben szervezik meg a nyelvtanfolyamokat. re látogatása Csongrád megyében Tegnap délután Szegeden, a JATE Béue épületében Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművélődési Tanács elnöke időszerű közművelődési kérdésekről tartott előadást egyetemi hallgatóknak. Bevezetőjében szólt a közművelődési párthatározat és a közművelődési törvény jelentőségéről, annak hatásáról és szerepéről napjaink gazdasági viszonyai között. Milyen a közművelődés presztízse jelenleg? — tette föl a gyakran szóba hozott' kérdést. A párthatározat és a közművelődési törvény megjelenése után jelentős eredményeket értek el ezen a téren, később a megtorpanás jelei mutatkoztak, majd mikor egyre erőteljesebben előtérbe kerültek a gazdasági kérdések és a rájuk adandó válaszok, bizonyos visszaesés következett be. Ez nagymértékben ártott a közművelődés presztízsének is. A közművelődésnek ugyanis a mai viszonyok között is az a feladata, hogy segítse a szocialista társadalmat építők tevékenységét. Alkotó alkalmazása nélkül elképzelhetetlen a művelődés kiszélesítése. A nehéz gazdasági viszonyok ellenére is fontos hangsúlyt kell, hogy kapjon a közművelődési tevékenység, hiszen a társadalom szociális vonásai csak így erősödhetnek. A közművelődéssel kapcsolatban nja is jelentős az elvárás, eredményei azonban nem meggyőzőek. El kell gondolkodni azon, hogy miképpen lehetne a tömegeket még inkább bevonni ebbe a munkába, hogy az így szerzett tudás a közös munka eredményességét segítse. Az is a gondok egyik forrása hogy maguk a népművelök sem tudták kellő mértékben mozgósítani az értelmiséget, nem tudták bevonni őket a munkába. Tudomásul kell venni, hogy ezt rövid idő alatt megoldani nem lehet, ez korszakos feladat. Nem lehet ugyanakkor az ország gazdasági helyzetével szembeállítani a közművelődés terén jelentkező prob'émákat. Új utakat és új módszereket kell keresni, olyanokat, amelyek a mostani viszonyok között is hatékonyan segítik az építőmunkát. Az elmarasztalás ellenére meg kell állapítani, hogy sokat fejlődött a közművelődési szemlélet. A gazdasági vezetők tudják jól, hogy gazdaság és kultúra, gazdaság és közművelődés nagyon is összefügg egymással, és így ítélnek meg számos kérdést. Azt is látják a munkahelyi vezetők. hogy a művelt dolgozókkal nagyobb gazdasági eredményt lehet elérni. Mindez az elmúlt tíz év számottevő eredménye. Közben megvalósult egy sor közművelődési célkitűzés, olyanok, mint a munkahelyi közművelődés érdekében tett erőfeszítések, mint a munkásosztály műveltsége emelése érdekében tett fontosabb lépések. Eközben azonban kiderült, hogy vannak hátrányos helyzetű rétegek is, és ezekkel speciálisan kell foglalkozni, hogy ők is részesüljenek a kultúra kincseiből. Nem megoldott az ingázó munkások művelődése, az új városnegyedek kulturális ellátottsága sem. Ezek újabb kérdéseket vetnek fel és újféle megöldást követelnek. A feladatok elvégzése érdekében az értelmiség eddiginél nagyobb részét kell aktívabbá tenni, hogy megfelelő szerepet vállaljon napjainkban a kulturális munkából. Az időszerű feladatokban egyszerre kap hangsúlyt a mennyiségi és a minőségi munka. A közművelődési munkát ugyanis ki kell terjeszteni olyanokra is, akik mind ez ideig nem voltak annak részesei, vagyis, növelni kell a befogadók táborát. Tartalmi és szemléleti megújulásra van szükség. olyanra, amely épít a dolgozó tömegek aktivitására. • A délután folyamán Győri Imre az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban részt vett a Vásárhely határából áttelepített Pusztafeketehalmi Olvasókör épületének felavatásán, majd ezt követően a József Attila Tudományegyetemen fogadta dr. Kocsondi András, a JATE rektorhelyettese. Rí Országos MIIÉI!mMm Bizottság tanácskozása vííémobu Az Országos Munkavédelmi Bizottság csütörtöki ülésén megvitatta az 1982. évi munkavédelmi helyzetről szóló jelentést, és a tennivalókra több javaslatot tett a SZOT elnökségének és a Minisztertanácsnak. A bizottság külön foglalkozott a fiatalok munkavédelmi helyzetével. Megállapította, hogy többnyire túlzott biztonságérzetük, könynyelműségük miatt éri üzemi baleset a fiatalokat. Az Ipari Minisztérium és a MÉM tájékoztatója egyaránt rámutat arra, hogy a harminc éven aluli dolgozók számarányukhoz képest jóval többször sérülnek meg, mint az idősebb korosztálybeliek. Gyakran nem veszik komolyan a munkavédelmi oktatáson hallottakat, feleslegesnek vélik az egyébként kötelező védőfelszeretéseltet. Ez arra is utal, ho^v sok vállalatnál laza az ellenőrzés. gyenge a nevelő-felvilágosító munka. Pedig több sikeres kísérlet bizonyítja., hogy a balesetek száma a fiatalok körében is csökkenthető. Néhány ipari üzemben, például a Kisalföldi Gépgyárban külön ifjúsági üzemet hoztak létre, ahol egy évig oktató irányításával tanuliák. gyakorolják a szakmát. amelyhez a munkavédelem is szorosan hozzátartozik. Mezőgazdasági üzemekben szocialista brigádok fegyelme hat kedvezően a munkabiztonságra. Hasonlóképnen érződik a fegyelem hatása a nyári táborokban, ahol az elmúlt évben több mint 47 ezer fiatal vett részt mezőgazdasági munkában. Hasznosnak bizonyult, hogy a táborokban figyelmeztették a fiatalokat a lehetséges veszélyekre. még mielőtt a munkát megkezdték volna. Ennek is köszönhető, hogy tavaly súlyos baleset, fertőző megbetegedés nenj történt Az OMB munkaprogramot fogadott el az 1983—1985. között országos koordinációt igénylő munkavédelmi tennivalókra. A munkaprogram szerint egyebek között megkezdik a jelenlegi szabályozási rendszer felülvizsgálatát. továbbfejlesztik a baleseti okok kutatásának módszereit, s azt is vizsgálják, hogy a legújabb technikát hogyan alkalmazhatják a dolgozók életének, testi épségének védelmére, munkaképességének fenntartására, (MTI) Találkozók, táborok, verseny Ifjúsága rendezvények FicsfaKak a békééit Csütörtökön Budapesten megalakult az Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága. A bizottság feladata egyebek között, hogy olyan akciókat kezdeményezzen és ösztönözzön, amelyek révén kifejezésre jut a fiatalok béke iránti elkötelezettsége. Megteremtik a lehetőségét annak is, hogy az érdeklődő fiatalok megismerkedhetssenek a békekutatás legfrissebb tudományos eredményeivel. Az ifjúsági és diákbizottság szoros együttműködésre törekszik a KISZ-szel, hogy együttesen járuljanak hozzá a béke ügyének előmozdításához, és szoros munkakapcsolatot kívánnak kialakítani a Hazafias Népfront területi szerveinek békebizottságaival is. A bizottság elnöki teendőinek ellátásával Bárd András matematikus-filozófus aspiránst, a KISZ budapesti bizottságának volt titkárát bízták meg. (MTI) A KISZ Központi Bizottságának nyáron, az ország különböző tájain megrendezendő programjairól tájékoztatta az újságírókat Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára csütörtökön, az ifjúsági szövetség székházában. A programok a vakációzó, illetve szabadságukat töltő fiatalok tízezrei számára kínálnak lehetőséget a szabad idő hasznos eltöltéséhez. E rendezvények sorából kiemelkedik a művészeti főiskolák szentendrei, a fiatal művészek budapesti találkozója, valamint a békéscsabai ifjúsági nemzetiségi . fesztivál. Május 13. és 15. között az ország valamennyi művészeti főiskolájáról Szentendrére érkeznek a hallgatók — immár negyedik alkalommal. Ismét megszervezik az országos ifjúsági képzőművészeti tábort Mártélyon, valamint az országos ifjúsági zenei tábort a fertőd) kastélyban. Az újságírókat tájékoztatták arról is. hogy a KISZ KB, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Televízió közös rendezvénye, a Ki mit tud országos válogatói is lezajlottak. A zsűri hétszáz produkció közül válogatta ki ázt a 133-at, amelyet a televízió képernyőjén láthat majd a közönség. Az elődöntők május 20-án kezdődnek és ezt követően hat péntek estén közvetíti a televízió a programokat. A középdöntőt július 1-én és 9-én, a döntőt pedig július 24-én sugározza a tévé Újdonság lesz. hogy a győzteseket az Ifjúsági Rendező Iroda egyhetes balatoni turnéra viszi, így a közönség személyesen is megismerkedhet a verseny legjobbjaival. (MTI)