Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 106. szám 1983. május 6., péntek Ara: 1,40 forint AZ M SZMP S Z E GED VÁR OS 1. * B 1 Z O TTSÁ G Á N AK LÁPJA Á " V ^ További erőfeszítéseket kell tenni Gazdasági aktívaülés az exportról Miután az idei népgazda­sági tervben is kiemelt fel­adatként szerepel külső egyensúlyi helyzetünk szi­lárdítása, fizetőképességünk megőrzése, teljesen érthető, hogy a megye párt- és tár­sadalmi szervezetei a politi­kai rnunka sokféle eszközét fölhasználják a gazdálkodó egységek tevékenységének ilyen irányú befolyásolására. Vagyis, aránylag gyakran ke­rül szóba különböző mun­kaértekezleteken. hogy ahol erre lehetőség kínálkozik, ott tegyenek is meg mindent a vállalati vezetők, dolgozó kö­EÖsségek a minden piacon nyereseggel értékesíthető ter­mékek körének bővítéséért. Tulajdonképpen a témakör­ről volt szó tegnap dél­után, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tar­tott aktívaértekezleten is. A megyében dolgozó, és a különböző külpiacokon ér­dekelt vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetőit, valamint a városi és a járási pártbizott­ságok megjelent képviselőit Papdi József, a megyei párt­bizottság titkára köszöntötte. Kövid bevezetőjében utalt arra. hogy a megyei párt­végrehajtóbizottság nagy gonddal elemezte ipari és mezőgazdasági üzemeink 1982. évi exporttevékenysé­gét, külörlös tekintettel ar­ra. hogy- a £ elfrrúlt évben a terveze.ttől eltérően a ko­rábbinál kevesebb terméket realizáltak a gazdálkodó egy­ségek az oly fontos, dollárral fizető piacokon. Ennek okai ágazatonként, sőt vállalatonként is elté­rőek, mindez azonban csu­pán magyarázza a koráb­biakhoz mért visszaesést. Lényegesebb ennél, hogy az idei esztendőben a gazdálko­dó egysegek módszeresen tárják fel az exportképes áruk gyártásának és értéke­sítésének lehetőségeit, hi­szen a népgazdaság helyze­te ezt a követelményt állít­ja a gazdasági vezetés elé. Az aktívaülés összehívását indokló bevezetést követően dr. Bartha László, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott előadást a párt-végre­hajtóbizottság ez év március 3-i ülésén elhangzottak alap­ján. Kitűnt az előterjesztésből, hogy megyénk ipari és me­zőgazdasági üzemei a hetve­nes években esztendőről esz­tendőre. átlag tizenhárom százalékkal növelték külpia­ci értékesítésük volumenét. Iparstruktúránkból követke­zően elsősorban a dollár­övezétű piacokon tudták rea­lizálni termékeiket, s ez a tény 1981-re már azt ered­ményezte. hogy a megyéből származó összeg export 60 száza'éka dollárral fizető piacokra irányult. Így a ta­valy bekövetkezett világgaz­dasági recesszió nagyon ked­vezőtlenül érintette iparvál­lalatainkat és szövetkezetein­ket. A számokban ez úgy jelent meg, hogy 1982-ben csupán a Paprikafeldolgozó Vállalat, a Szegedi Konzerv­gyár és néhány iphri szövet­kezet növelte dollárelszámo­lású piaci értékesítésének H részarányát. A megye gaz­daságának egésze azonban 15 százalékkal kisebb ár­bevételt ért el ebben a relá­cióban. mint a korábbi esz­tendőben. Világosan kitűnt a referá­tumból. hogy az export ará­nyának szembetűnő csökke­nése csak kisebb mértékben múlott a vállalatokon, hi­szen az értékesítési feltétele­ket rendszerint nem szabhat­ják meg, csupán alkalmaz­kodhatnak a "különböző pia­cokon kialakult árakhoz. Az exportot nehezítő körülmé­nyek közé tartozott azon­ban az elmúlt évben az is, hogy a zdmmel gyáregységi, vagy tröszti felügyelet alatt áilá ipari üzemeink csak nagyon kevés, és sokszor felülelesnek bizonyuló pia­ci információval rendel­keztek. A hazai nyers­anyagáraknak a világpiaci­hoz hasonlított mercvs'ge szintén nem segítette az exportra termelni igyekvő feldolgozó vállalatokat. Szólt az előadó arról is, hogy a múlt év végén a kormányzati szervek által kiadott exporttöbblet-vállalá­si felhívásra a megye üze­mei viszonylag szépszámban, és tekintélyes árumennyisé­geket fölkínálva jelentkez­tek.' Úgy tűnije tehát,, hogy szándékban nem veJt hi.­"áhy, ám amikor az év vé­gén értékesítésre került a sor, kitűnt, hogy az ígére­teknek egyharmada nem rea­lizálódott. A kudarc okai kö­zé tartozik, hogy a kis vo­lumenű árukat a külkeres­kedelmi vállalatok egy része nem tudta elhelyezni a kü­lönböző, korábban lehetsé­gesnek vélt piacokon. Nagy nyomatékkal be­szélt az előadó az exportra szánt termékek minőségéről, a nemzetközi versenyképes­ség más kritériumairól is. A szállítási határidők bármi­lyen okból történő elmu­lasztása, a legkisebb minő­ségi, sokszor külalaki elté­rés az etalonnak tekintett árutól — ezek a tényezők mind-mind piacmeghiúsulás­hoz vezettek az elmúlt év­ben. S aligha lesz ez más­ként az idén is, mégha a különböző gazdasági előre­jelzéssel foglalkozó intéz­mények szolid fellendülést is prognosztizálnak erre az év­re. Végre tehát ki kell ta­nulniuk vállalatainknak egy­szer és mindenkorra: a pia­con a vevők diktálnak, az eladóknak pedig alkalmaz­kodniuk kell. Nem tehetnek mást. ha hosszabb-rövidebb ideig meg akarnak maradni a különböző igényeket tá­masztó piacokon. Az exportra való termelés sok más összefüggését, az el­múlt évből adódó tanulságok sokaságát fölvonultató elő­adást követően a hallgató­ságból fölszólalt Horváth Já­nos. a megyei KISZÖV el­nöke. Csápenszky István, a megyei Tejipari Vállalat igazgatója, Lovász László, a Tisza Bútoripari Vállalat ve­zérigazgatója és dr. Jura­tovics Aladár, a Kőolajter­melő Vállalat szeged-algyői üzemének vezetője. A vitában elhangzottakat Papdi József foglalta össze, hangsúlyozva, hogy az idei év első ncgy hó­napjában tapasztalt, szolid mértékű expurtföllendülcs csupán a kezdetnek tekint­hető azon az úton, amely­nek a népgazdaság fize­tőképességének megőrzé­séhez, a külpiaci egyen­súly megszilárdításához kell vezetnie. Fölhívta a gazdasági veze­tők figyelmét arra, hogy e cél érdekében az eddiginél is rendszeresebben kísérjék fi­gyelemmel a baráti orszá­gokban eszközölhető vásár­lásokat abból a szempontból is, hogy azok milyen mér­tékben járulhatnak hozzá a dollárpiaci export volume­nének növeléséhez. B. N. Megkezdődött az Akadémia 141 közgyűlése Átadták az akadémiai díj'akat Csütörtökön Budapesten — az MTA várbeli kong­resszusi termében — meg­kezdődött a hazai tudomá­nyos élet kiemelkedő ese­ménye: a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 143. közgyű­lése. Központi témája: a magyar télepüléshálózat je­lenlegi helyzete, átalakulá­sának értékelése. A közgyűlés megnyitóján az elnökségben helyet fog­lalt: Aczél György, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Pál Lénárd. az MTA főtitkára, Pach Zsigmond Pál, az MTA al­elnöke. Szentágothai János üdvözlő szavai után meg­emlékeztek az Akadémia legutóbbi közgyűlése óta el­hunyt tagokról, majd átad­ták a kiemelkedően eredmé­nyes munkát elismerő ki­tüntetésekel. A Magyar Tu­dománj'os Akadémia elnök­sége az 1983. évi akadémiai aranyérmet F.örsi Gyula rendes tagnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárának és rektorának adományozta kiemelkedő kutatási eredményeiért, is­kolateremtő tudományos és oktatási tevékenységéért, társadaliht-köziéléti munkás­ságáéit. Ezután átadták az ezévi akadémiai díjakat. 26-an. kaptak kitüntetést: Süpek, Ottó egyetemi tanár, A feu­dális személyiség alapvoná­sai című könyvéért; P.édei Károly, a Nyelvtudományi Intézet tanácsadója, a Zyri­an folklore texts című köny­véért ; megosztva Németh Lajos egyetemi tanár és Bernáth Mária, az MTA művészettörténeti kutató­csoport munkatársa A ma­gyar művészet története cí­mű munkájuk szerkesztésé­ért és jelentős fejezeteinek megírásáért: T. Sós Vera isiiéhezés Marx Károlyra Marx Károly, a tudomá­nyos szocializmus elméleté­nek megalkotója, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő személyisége szülelésének 165. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget ren­deztek csütörtökön délelőtt Budapesten, a Jászai Mari téren. Marx Károly szobránál a tisztelet és a megemlékezés koszorúit helyezte el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és bu­dapesti bizottsága nevében Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagia, a Központi Bizottság titkáca és Somogyi Sándor, az MSZMP buda­pesti Bizottságának titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Földvári Aladár elnök és Palotai Károly alelnök, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség kénviseletében Varga Sab.ián László titkár és Spiller Teréz, a Köznonti Bizottság tagja koszorúzott. A szobor talapzatánál le­rótták kegyeletüket az egyetemi tanár kiemelkedő számelméleti és kombinato­rikai kutatási eredményei­ért; megosztva Dömölki Bá­lint, Szeredi Péter, Köves Péter és Futó István, a Szá­mítástechnikai Koordinációs Intézet munkatársai, a szá­mítógépek alkalmazásához új logikai változatok meg­alkotásáért; megosztva Bán­házi Gyula, a MÉM Mű za­ki Intézet igazgatója. Bokori József egyetemi tanár, Cser­mely Jenő, a MÉM Műsza­ki Intézet osztályvezetője és Szentmihályi Sándor, az Ál­lattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutató Intézet igaz­gatója a nedves kukorica­zúzalékok tartósítása és tá­rolása terén kifejtett mun­kájukért; megosztva Tep­lán István, Nikolics Károly, és Seprődi János, a SOTE Kémiai-Biokémiai Intézet munkatársai új hormonszár­mazékok kémiai szintézissel történő előállításáért; Palo­tás László, nyugalmazott egyetemi tanár, a műszaki tudományok területén vég­zett kimagasló irodalmi te­vékenységéért; Tömösközi István, a Chinoin Gyógy­szer- és Vegyészeti Termé­kek Gyára tudományos ta­nácsadója, nemzetközileg is elismert szerves Jiéiyüui, alapkutatásaiért; Kalló Dé­nes,- a Központi Kémiai' Ku­tató Intézét osztályvezetője a hazai természetes szén­hidrogének és egyéb szerves anyagok előállítására vég­zett alap- és alkalmazott kutatásaiért; megosztva Friedrich Péter. Backe Jó­zsef, Cseke Emília. Ovádi Judit, Solti Magda és Bar­ta Ferenc, a Szegedi Bioló­giai Központ Enzimológiai Intézetének tudományos munkatársai, az anyagcsere szabályozásával kapcsolatos kutatásaik eredményeiért; Szabó András, az Állam- és Jogtudományi Intézet osz­tályvezetője a Bűnözés, em­ber, társadalom című köny­véért. A kitüntetések átadása után Sarlós István emelke­dett szólá=ra. Beszédét a közgyűlés központi témájá­nak előadása követte. A magyar településhálózat át­alakulása címmel Enyedi György, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja mondott vitaindítót. Az előadás utáni vitában a különböző tudományok képviselői, továbbá minisz­tériumok és más főhatósá­gok vezetői szólaltak fel, s a vitaindító gondolataihoz kapcsolódva, sokrétűen ele­mezték a településfejlesztés időszerű feladatait, gondjait, az egész társadalom fé'jlodé­sét befolyásoló hatását. A vita az MTA elnökének zár'sáavával fejeződött be. A közgyűlés ma folytatja mun­káját. Sarlós István beszéde MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézete és Politi­kai Főiskolája, a Fővárosi Tanács, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem képviselői, s a budapesti dolgozók. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) — A Központi Bizottság és a Minisztertanács .névé­ben és megbízásából köszön­töm a közgyűlést, és sikeres munkát kívánok a Magyar Tudományos Akadémiának — mondotta bevezetőül Sar­lós István, majd beszédét így folytatta: — Társadalmunk fokozódó figyelemmel kíséri a tudo­mány munkásainak tevé­kenységét — mert tőlük vár magyarázatot a világ és a természet jelenségeire. Tőlük vár indíttatást a szocialista építőmunka távlatokat elő­készítő és meghatározó lépé­seinek megtételéhez. — A Központi Bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy figyelemmel az 1980 óta szerzett tapasztalatokra, továbbra is érvényesnek és megvalósíthatónak tekinti a XII. kongresszus határoza­tait és a VI. ötéves tervet. Az a tény bátorította erre a párt vezető testületét, hogy a kedvezőtlenül változó és jelentős részben bizonytalan körülmények ellenére bevált az eddig köyetett politikánk, van mire építenünk. Népünk munkájának időtálló értékei jogosítanak fel a mai világ­helyzetben is öntudattal vál­lalható program teljesítésé­re: fő céljaink elérésére. — Határozatunk meghoza­tala előtt a tervezett állás­foglalásról kikértük társa­dalmi intézményeink — kö­zöttük a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége véleményét és módosító ja­vaslatait is. Az így kapott észrevételek igazolták alap­állásunk helytállóságát és megkönnyítették az azóta is­mertté vált döntések meg­hozatalát. A Központi Bi­zottság nevében ezúton mondok köszönetet a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökségének a munkánkhoa nyújtott segítségért. — A kongresszus 1980-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a soron következő időkre vállalt feladatok meg­oldása komoly erőfeszítése­ket igényel mindenkitől. A világban azóta bekövetkezett események: a tőkés gazda­sági válság elmélyülése, a világkereskedelmet gátló diszkrimináció és embargó, a szocializmus ellen indított politikai és ideológiai táma­dás, a fegyverkezési verseny kiszélesedése és a saját so­kasodó gondjaink külön-kü­lön és együttesen is, rend­kívül megnehezítették és ne­hezítik programunk teljesí­tését A környezeti adottságokat, a nemzetközi feltételeket be­folyásolni alig. vagy egyál­talán nem tudjuk. Tovább nem folytatható az eddig — szükségmegoldásként — al­kalmazott módszer: a beru­házások csökkentése és a fo­gyasztás további korlátozá­sa. Egyetlen út áll előttünk: népgazdasági méretekben hatékonnyá kell tenni a ter­melést, a szocialista gazdál­kodás és a társadalmi rend nyilvánvaló előnyeit a gya­korlatban az eddiginél tel­jesebben ki kell aknáznunk. — A szocializmus a ter­melés színvonala és eredmé­nyessége szempontjából éles versenyben van az őt körül­vevő világgal. S ha nem áll­juk ezt a versenyt, akkor lassítjuk, nehezebbé tesszük általános céljaink elérését és hosszú távon tartósítjuk a viszonylagos elmaradod^ állapotát. Az alapos felké­szültségnek, a tudásnak va­lamennyi munkaterületen döntő szerepe lesz abban, hogy terveinket teljesíteni (Folytatás a 2. oldalon.) fc

Next

/
Oldalképek
Tartalom