Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 106. szám 1983. május 6., péntek Ara: 1,40 forint AZ M SZMP S Z E GED VÁR OS 1. * B 1 Z O TTSÁ G Á N AK LÁPJA Á " V ^ További erőfeszítéseket kell tenni Gazdasági aktívaülés az exportról Miután az idei népgazdasági tervben is kiemelt feladatként szerepel külső egyensúlyi helyzetünk szilárdítása, fizetőképességünk megőrzése, teljesen érthető, hogy a megye párt- és társadalmi szervezetei a politikai rnunka sokféle eszközét fölhasználják a gazdálkodó egységek tevékenységének ilyen irányú befolyásolására. Vagyis, aránylag gyakran kerül szóba különböző munkaértekezleteken. hogy ahol erre lehetőség kínálkozik, ott tegyenek is meg mindent a vállalati vezetők, dolgozó köEÖsségek a minden piacon nyereseggel értékesíthető termékek körének bővítéséért. Tulajdonképpen a témakörről volt szó tegnap délután, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tartott aktívaértekezleten is. A megyében dolgozó, és a különböző külpiacokon érdekelt vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőit, valamint a városi és a járási pártbizottságok megjelent képviselőit Papdi József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Kövid bevezetőjében utalt arra. hogy a megyei pártvégrehajtóbizottság nagy gonddal elemezte ipari és mezőgazdasági üzemeink 1982. évi exporttevékenységét, külörlös tekintettel arra. hogy- a £ elfrrúlt évben a terveze.ttől eltérően a korábbinál kevesebb terméket realizáltak a gazdálkodó egységek az oly fontos, dollárral fizető piacokon. Ennek okai ágazatonként, sőt vállalatonként is eltérőek, mindez azonban csupán magyarázza a korábbiakhoz mért visszaesést. Lényegesebb ennél, hogy az idei esztendőben a gazdálkodó egysegek módszeresen tárják fel az exportképes áruk gyártásának és értékesítésének lehetőségeit, hiszen a népgazdaság helyzete ezt a követelményt állítja a gazdasági vezetés elé. Az aktívaülés összehívását indokló bevezetést követően dr. Bartha László, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott előadást a párt-végrehajtóbizottság ez év március 3-i ülésén elhangzottak alapján. Kitűnt az előterjesztésből, hogy megyénk ipari és mezőgazdasági üzemei a hetvenes években esztendőről esztendőre. átlag tizenhárom százalékkal növelték külpiaci értékesítésük volumenét. Iparstruktúránkból következően elsősorban a dollárövezétű piacokon tudták realizálni termékeiket, s ez a tény 1981-re már azt eredményezte. hogy a megyéből származó összeg export 60 száza'éka dollárral fizető piacokra irányult. Így a tavaly bekövetkezett világgazdasági recesszió nagyon kedvezőtlenül érintette iparvállalatainkat és szövetkezeteinket. A számokban ez úgy jelent meg, hogy 1982-ben csupán a Paprikafeldolgozó Vállalat, a Szegedi Konzervgyár és néhány iphri szövetkezet növelte dollárelszámolású piaci értékesítésének H részarányát. A megye gazdaságának egésze azonban 15 százalékkal kisebb árbevételt ért el ebben a relációban. mint a korábbi esztendőben. Világosan kitűnt a referátumból. hogy az export arányának szembetűnő csökkenése csak kisebb mértékben múlott a vállalatokon, hiszen az értékesítési feltételeket rendszerint nem szabhatják meg, csupán alkalmazkodhatnak a "különböző piacokon kialakult árakhoz. Az exportot nehezítő körülmények közé tartozott azonban az elmúlt évben az is, hogy a zdmmel gyáregységi, vagy tröszti felügyelet alatt áilá ipari üzemeink csak nagyon kevés, és sokszor felülelesnek bizonyuló piaci információval rendelkeztek. A hazai nyersanyagáraknak a világpiacihoz hasonlított mercvs'ge szintén nem segítette az exportra termelni igyekvő feldolgozó vállalatokat. Szólt az előadó arról is, hogy a múlt év végén a kormányzati szervek által kiadott exporttöbblet-vállalási felhívásra a megye üzemei viszonylag szépszámban, és tekintélyes árumennyiségeket fölkínálva jelentkeztek.' Úgy tűnije tehát,, hogy szándékban nem veJt hi."áhy, ám amikor az év végén értékesítésre került a sor, kitűnt, hogy az ígéreteknek egyharmada nem realizálódott. A kudarc okai közé tartozik, hogy a kis volumenű árukat a külkereskedelmi vállalatok egy része nem tudta elhelyezni a különböző, korábban lehetségesnek vélt piacokon. Nagy nyomatékkal beszélt az előadó az exportra szánt termékek minőségéről, a nemzetközi versenyképesség más kritériumairól is. A szállítási határidők bármilyen okból történő elmulasztása, a legkisebb minőségi, sokszor külalaki eltérés az etalonnak tekintett árutól — ezek a tényezők mind-mind piacmeghiúsuláshoz vezettek az elmúlt évben. S aligha lesz ez másként az idén is, mégha a különböző gazdasági előrejelzéssel foglalkozó intézmények szolid fellendülést is prognosztizálnak erre az évre. Végre tehát ki kell tanulniuk vállalatainknak egyszer és mindenkorra: a piacon a vevők diktálnak, az eladóknak pedig alkalmazkodniuk kell. Nem tehetnek mást. ha hosszabb-rövidebb ideig meg akarnak maradni a különböző igényeket támasztó piacokon. Az exportra való termelés sok más összefüggését, az elmúlt évből adódó tanulságok sokaságát fölvonultató előadást követően a hallgatóságból fölszólalt Horváth János. a megyei KISZÖV elnöke. Csápenszky István, a megyei Tejipari Vállalat igazgatója, Lovász László, a Tisza Bútoripari Vállalat vezérigazgatója és dr. Juratovics Aladár, a Kőolajtermelő Vállalat szeged-algyői üzemének vezetője. A vitában elhangzottakat Papdi József foglalta össze, hangsúlyozva, hogy az idei év első ncgy hónapjában tapasztalt, szolid mértékű expurtföllendülcs csupán a kezdetnek tekinthető azon az úton, amelynek a népgazdaság fizetőképességének megőrzéséhez, a külpiaci egyensúly megszilárdításához kell vezetnie. Fölhívta a gazdasági vezetők figyelmét arra, hogy e cél érdekében az eddiginél is rendszeresebben kísérjék figyelemmel a baráti országokban eszközölhető vásárlásokat abból a szempontból is, hogy azok milyen mértékben járulhatnak hozzá a dollárpiaci export volumenének növeléséhez. B. N. Megkezdődött az Akadémia 141 közgyűlése Átadták az akadémiai díj'akat Csütörtökön Budapesten — az MTA várbeli kongresszusi termében — megkezdődött a hazai tudományos élet kiemelkedő eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia 143. közgyűlése. Központi témája: a magyar télepüléshálózat jelenlegi helyzete, átalakulásának értékelése. A közgyűlés megnyitóján az elnökségben helyet foglalt: Aczél György, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pál Lénárd. az MTA főtitkára, Pach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke. Szentágothai János üdvözlő szavai után megemlékeztek az Akadémia legutóbbi közgyűlése óta elhunyt tagokról, majd átadták a kiemelkedően eredményes munkát elismerő kitüntetésekel. A Magyar Tudománj'os Akadémia elnöksége az 1983. évi akadémiai aranyérmet F.örsi Gyula rendes tagnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárának és rektorának adományozta kiemelkedő kutatási eredményeiért, iskolateremtő tudományos és oktatási tevékenységéért, társadaliht-köziéléti munkásságáéit. Ezután átadták az ezévi akadémiai díjakat. 26-an. kaptak kitüntetést: Süpek, Ottó egyetemi tanár, A feudális személyiség alapvonásai című könyvéért; P.édei Károly, a Nyelvtudományi Intézet tanácsadója, a Zyrian folklore texts című könyvéért ; megosztva Németh Lajos egyetemi tanár és Bernáth Mária, az MTA művészettörténeti kutatócsoport munkatársa A magyar művészet története című munkájuk szerkesztéséért és jelentős fejezeteinek megírásáért: T. Sós Vera isiiéhezés Marx Károlyra Marx Károly, a tudományos szocializmus elméletének megalkotója, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége szülelésének 165. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön délelőtt Budapesten, a Jászai Mari téren. Marx Károly szobránál a tisztelet és a megemlékezés koszorúit helyezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és budapesti bizottsága nevében Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagia, a Központi Bizottság titkáca és Somogyi Sándor, az MSZMP budapesti Bizottságának titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Földvári Aladár elnök és Palotai Károly alelnök, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kénviseletében Varga Sab.ián László titkár és Spiller Teréz, a Köznonti Bizottság tagja koszorúzott. A szobor talapzatánál lerótták kegyeletüket az egyetemi tanár kiemelkedő számelméleti és kombinatorikai kutatási eredményeiért; megosztva Dömölki Bálint, Szeredi Péter, Köves Péter és Futó István, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet munkatársai, a számítógépek alkalmazásához új logikai változatok megalkotásáért; megosztva Bánházi Gyula, a MÉM Mű zaki Intézet igazgatója. Bokori József egyetemi tanár, Csermely Jenő, a MÉM Műszaki Intézet osztályvezetője és Szentmihályi Sándor, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet igazgatója a nedves kukoricazúzalékok tartósítása és tárolása terén kifejtett munkájukért; megosztva Teplán István, Nikolics Károly, és Seprődi János, a SOTE Kémiai-Biokémiai Intézet munkatársai új hormonszármazékok kémiai szintézissel történő előállításáért; Palotás László, nyugalmazott egyetemi tanár, a műszaki tudományok területén végzett kimagasló irodalmi tevékenységéért; Tömösközi István, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára tudományos tanácsadója, nemzetközileg is elismert szerves Jiéiyüui, alapkutatásaiért; Kalló Dénes,- a Központi Kémiai' Kutató Intézét osztályvezetője a hazai természetes szénhidrogének és egyéb szerves anyagok előállítására végzett alap- és alkalmazott kutatásaiért; megosztva Friedrich Péter. Backe József, Cseke Emília. Ovádi Judit, Solti Magda és Barta Ferenc, a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének tudományos munkatársai, az anyagcsere szabályozásával kapcsolatos kutatásaik eredményeiért; Szabó András, az Állam- és Jogtudományi Intézet osztályvezetője a Bűnözés, ember, társadalom című könyvéért. A kitüntetések átadása után Sarlós István emelkedett szólá=ra. Beszédét a közgyűlés központi témájának előadása követte. A magyar településhálózat átalakulása címmel Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja mondott vitaindítót. Az előadás utáni vitában a különböző tudományok képviselői, továbbá minisztériumok és más főhatóságok vezetői szólaltak fel, s a vitaindító gondolataihoz kapcsolódva, sokrétűen elemezték a településfejlesztés időszerű feladatait, gondjait, az egész társadalom fé'jlodését befolyásoló hatását. A vita az MTA elnökének zár'sáavával fejeződött be. A közgyűlés ma folytatja munkáját. Sarlós István beszéde MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete és Politikai Főiskolája, a Fővárosi Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem képviselői, s a budapesti dolgozók. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) — A Központi Bizottság és a Minisztertanács .névében és megbízásából köszöntöm a közgyűlést, és sikeres munkát kívánok a Magyar Tudományos Akadémiának — mondotta bevezetőül Sarlós István, majd beszédét így folytatta: — Társadalmunk fokozódó figyelemmel kíséri a tudomány munkásainak tevékenységét — mert tőlük vár magyarázatot a világ és a természet jelenségeire. Tőlük vár indíttatást a szocialista építőmunka távlatokat előkészítő és meghatározó lépéseinek megtételéhez. — A Központi Bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy figyelemmel az 1980 óta szerzett tapasztalatokra, továbbra is érvényesnek és megvalósíthatónak tekinti a XII. kongresszus határozatait és a VI. ötéves tervet. Az a tény bátorította erre a párt vezető testületét, hogy a kedvezőtlenül változó és jelentős részben bizonytalan körülmények ellenére bevált az eddig köyetett politikánk, van mire építenünk. Népünk munkájának időtálló értékei jogosítanak fel a mai világhelyzetben is öntudattal vállalható program teljesítésére: fő céljaink elérésére. — Határozatunk meghozatala előtt a tervezett állásfoglalásról kikértük társadalmi intézményeink — közöttük a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége véleményét és módosító javaslatait is. Az így kapott észrevételek igazolták alapállásunk helytállóságát és megkönnyítették az azóta ismertté vált döntések meghozatalát. A Központi Bizottság nevében ezúton mondok köszönetet a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének a munkánkhoa nyújtott segítségért. — A kongresszus 1980-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a soron következő időkre vállalt feladatok megoldása komoly erőfeszítéseket igényel mindenkitől. A világban azóta bekövetkezett események: a tőkés gazdasági válság elmélyülése, a világkereskedelmet gátló diszkrimináció és embargó, a szocializmus ellen indított politikai és ideológiai támadás, a fegyverkezési verseny kiszélesedése és a saját sokasodó gondjaink külön-külön és együttesen is, rendkívül megnehezítették és nehezítik programunk teljesítését A környezeti adottságokat, a nemzetközi feltételeket befolyásolni alig. vagy egyáltalán nem tudjuk. Tovább nem folytatható az eddig — szükségmegoldásként — alkalmazott módszer: a beruházások csökkentése és a fogyasztás további korlátozása. Egyetlen út áll előttünk: népgazdasági méretekben hatékonnyá kell tenni a termelést, a szocialista gazdálkodás és a társadalmi rend nyilvánvaló előnyeit a gyakorlatban az eddiginél teljesebben ki kell aknáznunk. — A szocializmus a termelés színvonala és eredményessége szempontjából éles versenyben van az őt körülvevő világgal. S ha nem álljuk ezt a versenyt, akkor lassítjuk, nehezebbé tesszük általános céljaink elérését és hosszú távon tartósítjuk a viszonylagos elmaradod^ állapotát. Az alapos felkészültségnek, a tudásnak valamennyi munkaterületen döntő szerepe lesz abban, hogy terveinket teljesíteni (Folytatás a 2. oldalon.) fc