Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

Csütörtök, 1983. május 5. 5 líj sebészeti eljárás hazai tapasztalatai Daganatok eltávolítása Nemzetközi viszonylatban is jelentős eredmény: az Or­szágos Idegsebészeti Tudo­mányos Intézetben immár 8 betegnek a száj üregén át távolították el az agyalap csontjában, vagy a felső nyakcsigolyák testében levő daganatot. Az utóbbi né­hány évben — amióta a vi­szi mikroszkóp alatt pedig speciális eszközökkel végre­hajthatják a műtétet, anti­biotikumokat adagolhatnak. Az Országos Idegsebésze­ti Tudományos Intézetnél több ilyen műtétet is végez­hettek volna, de nem volt szükség erre. A gerinc felső részében ritkábban képződ­iágon ezt az új sebészeti el- nek daganatok, mint a töb bi csigolyákban. Ezzel a se­bészeti eljárással viszont gyógyíthatják a legfelső nya­ki csigolyáknak azokat a reumás elváltozásait, ame­lyek nyomják a gerincvelő legfelső szakaszát, vagy a nyúltvelöt. és helyreállíthat­ják a balesetek után eímoz­járást alkalmazzák — csu­pán három-négy ilyen jel­legű műtétről számolt be egy-egy külföldi sebész. Dr. Pásztor Emil egyetemi tanár, az intézet igazgatója, mun­katársaival mindenki más­nál több ilyen műtétet vég­zett — országunkban első­ként. Tapasztalatairól nem­rég az Amerikai Egyesült Államokban, a philadelphiai, a richmondi, a Santa Bar­bara-i egyetemen meghi- | vottként tartott elöadast. Hazatérése után a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak elmondta: ennyi műté­tet kellett elvégezniük ah­hoz. hogy megállapíthassák: az agvalapon. a gerinc fel­ső csigolyáinak testében levő daganathoz a szajüregen at lehet a legbiztonságosabban hozzáférni. Viszonylag ke­vés kockázattal távolíthatják el azokat a daganatokat, amelyeket ez ideig nem ope­rálhattak. A koponyán, a nyak hátsó részén keresztül ugyanis nem közelíthették meg ezeket, mert az agy és a gerincvelő „elzárta" elő­lük az utat. A száj üregen át viszont régebben veszélyes volt a beavatkozás, hiszen annak idején nem voltak megfelelő eszközeik, és hiá­nyoztak az antibiotikumok is a száj baktériumai ellen. Röntgensugárzással, vagy más módszerekkel igyekez­tek gyógyítani ezeket a be­tegségeket. Az ez irányú próbálkozások, erőfeszítések azonban nem voltak eléggé eredményesek. E kritikus helyekről csak akkor lehe­tett eltávolítani a dagana­tot, amikor újabb korszerű műszereket és gyógyszere­ket találtak fel: komputeres tomográfiái pontosan meg­allapithatják a diagnózist, a sokszorosan nagyító sebé­Kivirágzott a Hortobágy Kivirágzott a Hortobágy, valóságos szőnyegként bo­rítja be a szikes-fehér föl­deket az illatos kamilla. Az idén különösen jó a termés. Az enyhe tél, a korán jött tavasz, és az áprilisban le­hullott 60—70 milliméter csapadék erőteljes növeke­désre serkentette a vadvirá­gokat. A környékbeli községek­ből — Balmazújvárosról, Nagyivánról, Egyekről.* Ti­szacsegérői — hajnalonként indulnak a szikfűszedők a puszta különböző részeire. A legtöbbjük évek vagy év­tizedek óta gyűjti a kamil­lát. több helyen az egész család együtt dolgozik. Haj­nalban látnak neki a mun­kának, akkor ugyanis még nem fonnyadt a szár. ha­marabb „lepattan" a virág. Speciális, 35—40 centiméter széles, nyeles „lapátfésűx­kel" dolgoznak a szedők, s A zene barátai Különleges aga a kórus- keibe, mint a Psalmus Hun- DÉLÉP szakszervezeti biaott­művészetneiK az oratórium- garicus, vagy Sosztakovics ságának rendezésében. tgy éneklés. Nem is igen vállal- kompozíciója, a Dal az er- mára kettős fönhtartásű in­kozhatnak rá egyebütt, csak dóról, ám kifejezetten orató- tézménnyé vált a DÉLÉP szimfonikus zenekar, énekes riurnra specializált társaság Zenebarátok Kórusa, p vá­szólistak közelében, a mint; nem nőhetett ki olyan meg- rosi tanács a Bartók műve­hogy Szeged zenei eletének szállottak nélkül, mint akik lődési. központon keresztül hagyománya, régi adottsága a Zenebarátokat kitalálták, támogatja változatlanul. Ah­az operakultúra, a hozzá létre és működésbe hozták, hoz pedig, hogy koncertek­nélkülözhetetlen hangszerele- Az első mű, amit megtanul- hez jussanak — hiszen egy kel, vokálisokkal. előbb- tak. Beethoven IX. szimfó- ekkora művészeti csoport utóbb szükségszerűen gon- májának negyedik tétele, az összetartásának létfeltétele a dőlni kellett oratóriumok ismert örömóda volt: még szereplés lehetősége — meg­megszólaltatására. illetve hát akkor novemberben közön- értő partnerük a Szegedi , „ . , zsákokba gyűjtik a frissen dult felső nyakcsigolyákat, szedett kamillát. Formák büvöSetében Dr. Lajos Sándor fotókiállítása Legutóbb május elsején latiam. Egyenes tartással sietett az utcán, nyakában fényképezőgéppel, oldalán tekintélyes súlyú fölszerelést tartalmazó táskával, amit fiatalon sem könnyű cipelni. És ő sietett, fotózni, nyolc­vanadik évén túl. Ismerősei, barátai sokszor irigylik, vagy tán inkább csodálják fiatalos energiáját, kitartását, szellemi frissessé­gét, nyitottságát. Mert meg­őrizte magában ezeket a na­gyon is fiatalos értékeket, nyolc évtized után is. Mert szelleme és szeme mindig is nyitott volt a világra. Sok minden érdekelte, sok min­dennel foglalkozott, amivel véleményt mondhat a világ­ról. s amivel új valóságokat szülhet e világba. Festett, s nem is rosszul. Aztán meg­ismerkedett a fényképezés­sel, s 1916 óta a fény te­remtette forrnak bűvölete tölti be életét. Mindig nyitott és fogé­kony volt minden új iránt. Erről beszédesen vall mos­tani kiállítása is, a Móra Fe­renc Múzeum képtárában. Ahogyan Horváth Dezső írta a kiállítás katalógusában: Nosztalgiavonat Indul Százéves a Szeged-Battonya közti vasútvonal A Szeged—Makó—Mező­hegyes—Battonya közti vas­Útvonal megnyitásának szá­zadik évfordulója alkalmá­ból május 7. és 29. között gazdag programmal ünnep­ségsorozatot rendez a MÁV Szegedi Igazgatósága. Szombaton, május 7-én, reggel 8 óra 10 perckor ju­bileumi emlékvonatot indí­tanak az újszegedi vasútál­lomásról. Régi idők emlé­két őrző gőzmozdony húz­za majd a szerelvényt, melynek személyzete kora­beli egyenruhákba öltözik. A „nosztalgiavonat" meg­állóhelyein — Makón. Mezó; hegyesen és Battonyán —/ emléktáblát avatnak, illetve 4 vasúttól téneti kiállításokat rendeznek. A vonaton ter­mészetesen minden érdeklő­dő utazhat — visszajutásuk­ról azonban maguknak kell gondoskodniuk, A rendezvénysorozat iránt érdeklődők Makón diaporá­ma-elöadást. a Törekvés táncegyüttes műsorát, s vas­útforgalmr kiállítást tekint­hetnek meg. a vasútvonal születésének krónikájáról pedig előadást hallgathat­nak a centenárium alkalma-. ból. Mezőhegyesen is ezek­kel a programokkal emlé­keznek a századik évébe lé­pő vasútvonal megnyitásá­ra, május 7. és 29. között. „Kepeiből összerakható len­ne a századunkbéli íotog­ráliának szinte egész fejlő­déstörténele. Minden áram­latot kipróbált, magába öt­vözött. Sohase volt utánzó, csak fölhasználó. Most is nyitott minden újra, de a blöfföket elutasítja." Es a kepek sokfélesege. A Madársereg grafikajan a vízparti erdő- fekete hátte­rében fehér madarak száll­nak, az árvízi emlékműre készült öt montázsvariáció­ban minduntalan új, izgal­mas világgá szerveződnek az elemek, a fotográfiában szinte már kihalt, korfekt­szep csendéletek, vagy a Nem! három képe, a béke mellett, a háború ellen vok­soló humánum jegyében fo­ganva, az Oskola utca, egy­kor, a török házzal és mé­tei-es hóval és lovas kocsi­val. tiszai halászbárkák 1928-bol .. . Ahány kép, szinte annyiféle formai meg­oldás, annyiféle fotográfiai eszkozkombináció és a fotog­ráfusi szaktudás bőséges tárházából. Vallanak múl­tunkról és jelenünkről, em­ber és világ egykoron és most lehetséges viszonyairól. Ismét érdemes Horváth Dezsőt idézni a katalógus­ból: „Az igényesen fénvké­pezők között aligha akad valaki is Szegeden, aki ta­nítványa ne lenne. A rend­szeres kiállítók között biz­| tos. hogy egv se akad." Nem ! csak fotográfus, hanem a j fotót es a7. embereket na­; gyon szerető ember tárlatá­nak adott otthont most a képtár. Sz. I. Szimfonikus Zenekar, mely készséges társuk új művek erre aljaim38 kórusra is. ség elé állhattak. I Vaszy Viktor, Erdős János vezette, pá- . ...... ,, . ........ es Szeesi József karnagyok tyojgatta, tanította gondoz- elsajatitasaban. de nelkuloz­hathatós szóbeli agitacioja- ' * egvüttest Még 1979 hetetlen a filharmónia segit­ra. meghitt otthoni' tervezge- ^ijfban is ^^ ^ge is nem tések. barata beszelgetesek valóságfolyamataként össze is jöttek, vagy százan. személvesen utolsósorban Lakatos Era Orosházán, ahol Verdi . . . ., Requiemjét szólaltatták meg Jf^satonoe. aki szíven vise­a zene barátai. 1958 május 5-én este a városi tanács tornyos házában, hogy meg­alakítsák a szegedi aratori­umkórust. mely a keresztelő szertartáson a Zenebarátok elnevezest kapta. Ma negyedszázada* éppen. Miután születésük tényét színházi próba napját célját deklarálták, összeesett, meghalt, masnap fölkértek G/uber Lászlót, a kultúra mindene­set. vallatná az elnöki tisz­tet (vállalta), Kértesz Lajos meg Varadu Zoltán szemé­lyében lelkes és hozzáértő betanító karmesterek kerül­tek. a próbálciTneket pedig ' a zeneiskola bocsátotta ren­delkezésükre (út gyakorol­a szimfonikusokkal, a mes­ter fáradt, beteg öregember­ként szállt ki a. kocsiból, a karmesteri pultnál azonban megfiatalodott, azt mondják, hihetetlen elánnal vezényelte a társaságot, ám a koncert után Gregor Jóska vitte cl a karjaiban s egy hétre ra. közben. He'yét Pál Tamás vette át — Mol­nár László lett a karigazga­tó —. olyannyira hirtelen, beugrásszerűen. hogy a hó­nap végén már dirigálta a stábot Drezdában, egy-kettö­re megtanulta a Szent Er­zsébet lengendajót, A het­venHilences esz'endő azon­ban további fordulatokat li sorsukat. Változatos a tarsaság bsz­szetetele. 118-an vannak pa­píron, a hangversenyekre százan mindig eljönnek. 28­an fizikai dolgozók, kőmű­vesek. lakatosok. cipeszek. mellettük pedagogusok, hi­vatali emberek járnak kö­rükbe. Akik igazan hiányoz­nák. a fiatal eneklanarok. akiknek pedig szakmai er­deke is fűződne ahhoz, hogy jelentós karmesterektől el­lessék a kórusvezetes forté­lyait. Mert az együttes kitű­nő dirigensek, énekes szólis­ták egész • armadaiával dol­gozott már, Kobaijashi Ken fc/uróval, Trikói idiszszel Wolfgang Boethevel. Koma> Vilmossal, Lukács Ervinné. József fel. Anrlo Sólyom Nagy Sán­dorral és másokkal, a veze­tő szegedi művészekről nen is beszelve. Idehaza az or­nak azóta is hétfőn esién- tartogatott még. A kórusra kent é« csütörtökön). Az kiteries'?ette védőszárnyait Simándy igazsághoz meg a történet- a DÉLÉP. mecenatúrája ré- Érával, hez tartozik, a Zenebarátok vén utazási, élelmezési gond­Kórusa nem teljesen elóz- jaik megoldódtak, egvenru­mén.vek nélküli. Korábban hát csináltathattak: viszon­Szeghy Endre legendás föis-'zásul föllépnek. műsorokat szág legkülönbözőbb videke­kolai énekkara, vagy Kertész adnak a vállalati ünnepsége- in leptek pódiumra, köztük Lajos együttese is bele-bele- ken. vagy most nyáron a többször is Pesten. a Zene­kóstolt a műfaj olyan reme- dómban adnak koncertet a akadémián, de eljutottak külföldre is. Drezdába Thesszaloni'kibe. vagv a szomszédos Szabadkára. Re­pertoárjukon majd félszáz mű, ahonnan a közeli hetek­ben újítják föl Sugár Hősi énekét, Brahms Német re­quiemjét — miközben bő­vítik is azt. Bach Máté pas­siójával és Beethoven Misst Solemnis-éve1. Nyáron Nyír­bátorban viszont eléneklik a János passiót Í6 .. . N. I. Díjak az új munkáskórusoknak A Fészek művészklubban szerdán, tegnap kiosztották az új ifjúmunkás és felnőtt énekkarok létrehozására meg­hirdetett pályázat díjait és jutalmait. A pályázat kiírói­nak a Szakszervezetek Or- i szagos Tanácsa kulturális, j agitációs és propagandaosz­tályának és a Kórusok Or­szágos Tanácsának közös fel­hívásara 25 énekkar alakult, többségük szakmunkásképző intézetekben. Az új együttesek közül hat kórus — a Miskolci If­júmunkás Kórus női kara. a Matészalkai Ifjúmunkás Kó­rus női kara. a Nvírkátai Férfi Munkáskórus, a Sá­rospataki Szakmunkásta­nulók Kórusának leánykara, a Láng Szakmunkás Kórus fiúkara és a Vasutasok Szak­szervezete Záhonyi Szakmun­kás vegyes kara — érdemel­te ki a 20—20 ezer forintos díjakat, s további 19 együt­tes jutalmat kapott. új film Dutyi-dili Színes, szinkronizált ame- nemcsak végtelenül primitív rikai film. Irta: Brin-e Jay történetecske két fölöttébb Friedman. Fényképezte: gyanús egzisztencia börtön­Fred Schiller. Zene: Tom beli ügyleteiről, de szó mi Soott. Rendezte: Sidney szó, manapság obszcenitds­Poiticr. Főbb szereplők: ban ugyancsak megedződött Gene Wilder, Richárd I'ryor. Jó, ha a cím egyértelmű. Mint jelen esetben is. Így ugyanis alighanem a leg­korlátöltabb értelmi képes­ségű nézőnek sem lehet sze­mernyi kétsége afelől, mily természetű és fajsúlyú mo­zidarab les rá. Aki moziba megy, készüljön a legrosszabbra. Az eddig ki­tűnő színésznek ismert Sid­ney Poitier rendezőként az átlagosan rossz amerikai vígjátékokat is sokszorosan alulmúló — nyugodtan mond­hatjuk — förmedvénnyel rukkolt ki, meglehetősen méltatlanul jól csengő ne­véhez. A Dutyi-dili ugyanis fülünknek is kirívóan ízlés­telen. Nem számoltam meg. bár talán érdemes lett volna és kényszerű önszóra-: koztatásnak sem utolsó, hányszor hangzott el a film­ben példának okáért ama bizonyos, az ürülék megje­lölésére használt szavacska. Nagy kérdés: volt ebben a filmben egyáltalán valami jó? Erőteljesen jóindulatú számvetéssel is talán csak annyit, hogy néhány karak­teresen ocsmány, bizonyos szempontból igen jó érzék­kel összeválogatott fizimiska vonultatik föl előttünk. Már Gene Wilder zilált és aszim­metrikus képe se kutya, de őszintén szólva nekem leg­jobban a társát alakító Ri­chárd Pryorr tetszett. Mar ami ' arcberendezését illeti. Ugyanis annyira hasonlít a világhírű gitárosra. Carlos Setntanáva. hogy na. S mily kevés is elegendő lehet: ha már földi (és főleg vidéki) halandó amúgysem juthat el korunk talan legjobb gi­tárosának és együttesének kö/elgó budapesti koncert­jére, legalább hasonmását látni lehet, s közben kikap­csolódásként megpróbálni fölidézni a nagy számokat, a Black magic womant, az Európát és a többieket. A dolog olyannyira figyelemre méltó, hogy miközben a vásznon USA-börtünáilapo­tok bemutatói, rodeó. homo­szexuális néger és több ha­sonló magasröptű ökörség pereg — kit érdekel? Domonkos László int otthon... Napokkal máius elseie után is érdeklődtek .szer­kesztőségünkben a felvonu­lásról. Akik jelen voltak a színnompás. vidám szege­di ünnepségen, kíváncsian figyelték az éneklő, az eg­zotikus szépségű kubai lá* nan felépült gvár alapító szakemberei lesznek Len. gyei barataink pedig a színházi rekonstrukciónál bizonyítják tudásukat. A krakkói, varsói ácsoknak, kőműveseknek igen széles körűek a tapasztalataiu­nvok menetét, akik egvütt felújításban, hiszen köztu­lepdeltek a Textilművek munkásaival. Hasonló ér­deklődés kísérte a fehér­piros zászlóval integető szeket. Mint a iengvel építőket. ök a DÉLÉPesek kel vonultak. A máiusi ünnep eavik sze­gedi internacionalista moz­zanata hosszan tartó kíván­csiskodásra adott okot. ez­zel az általános kérdéssel: hogv kerültek barátaink a feldíszített Széchenyi tér­re? A válasz egyszerű, az év többi napján is ott sétál nak. csak talán mi szege­diek keveset tudunk arról, hogv közöttünk élnek és dolgoznak. Én is kíváncsi­sággal kérdeztem a maiális után a szemtelenül csinos kubai lánvoktól és a szor­galmas Iengvel építőktől, hogv töltöttek magvaror­szági első májusi ünnepü ket? Hagyományaikhoz híven dott. hogy Lengyelországban eredeti tervek alapján épí­tettek fel régi városré­viláe sok országában, május 1 náluk is pirosbetűs ünnep. Kí­váncsi voltam, vajon ez a nap külsőségeiben különbö­zik-e valamiben a mi szo­kásainktól Kubában a népviseletbe öltözött munkások tarka képe teszi színesebbé a fel* vonulást. A menetelés köz ben felelevenítik a törté­nelmi. forradalmi hagvo manvaikat. olv módon, is hogv korhű öltözékben e' játsszák a felszabaditási hé ború egvegv emlékezete epizódját A Iengvel felvo nulók körében sem hiánv zik a iókedv. vidámsá'­móka. tanc és ami nálúl jellegzetes: minden város bari alkalmi színpadon sri nészek szórakoztatják a dolgozókat. Hagyományaikból itt a ők is munkatársaikkal Tisza-partján is ízelítőt ad* egvütt vonultak, mert hisz tak. Szegedi kollégáikkal ebben az esetben kollégáik a textilművek, illetve a DÉLÉP dolgozói A 71 ku­bai lánv négy évig tanul ia a szövés és a fonás forté­lyait. a 70 Iengvel szak. ember pedig az építőipar­ban dolgozik, A kubaiak, ha visszamennek, egv üjon* ú.idonsült barátaikkal a maíéiison usvanolvan bol dogsággal ünnepeltek, min otthon, családiuk. munká" társaik körében^ Csak r kubaiaknak a marhapör­költ. a lengyeleknek a ha­lászlé volt egy kicsit erős H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom