Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

4 Kedd, 1983. május T7. Június 6-tól 10-ig Beíratás az óvodákba Ilyenkor, nyár elején ér­doktódve lesik & hirdetése­ket, foggatják ismerőseiket a kisgyermekes mamák: mi­kor lesz az óvodai beíratás. Többen kérdezősködtek már szerkesztőségünkben is, így • vaiasznak utánajártunk! A saegedl városi tanács vb művelődési osztályának fiwxiai főelőadójától Szögi Be Urnától megtudtuk: az ouodakba mar megérkeztek a beiratásról tájékoztató körtevelek. Eszerint ki-ki a lakóhelye szerinti iUetekes ovodaban, illetve, ha mun­kahelyének is van üzemi ovodája, akkor ott jelent­heti be gyermeke fölvételi kereimet, június 6-tói 10-ig­A beíratás hoz a szülők vi­gyék el a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. az ape vagy anya személyi igazolványát és olyan orvosi igazolást, amely bizonyítja, hogy a gyermeknek sem tes­ti. érzékszervi, sem értelmi fogyatékossága tánca. ezen bizonyítványra is. Azokat a fcrvöl szükség van az cdtási kicsinyeket veszik Ka az őket szeptember 16-tól foga­dó óvodákba. akik 1983. szeptember 30-ig betöltik harmadik évüket. Azok az édesanyák is, akik jelenleg gyesen vannak, de gyerme­kük fölvétele ér közben dékes. ugyanebben az Idő­ben jelentsék be igényüket, hogy az óvodák előre helyet tudjanak biztosítani szá­mú kra. A fölvételekről a junius 20. és 24. között összeülő tarsadalmi bizottság dönt, az, óvodai rendtartás elő­írásai szerit. Változatlanul előnyt élveznek az egyedül­álló szülök, a kiskeresetűek, a nagycsaládosok gyerme­kei, vagy a sorkatonai szol­gálatot teljesítő apa kisfia, kislánya. Elegendő indok az is, ha mindkét szülő dol­gozik és nyiva a kapu az ötéves, hamarosan iskolába lépő gyermek előtt is. A társadalmi bizottság dönté­séről június 28-ig értesítik az érdekelteket Ha a bizottság döntésével nem ért egyet a szülő, öt napon belül föllebbezhet. A ^kérelmet az óvoda vezetőjé­nek kell benyújtani, aki to­vábbítja a művelődési osz­tályra. A gyermekek elhe­lyezésének lehetőségéről au­gusztus 5-ig levélben érte­sítik a szülőket Az újságíró dolga ezúttal könnyebb, mint az elmúlt években. amikor szűknek bizonyultak az óvodák a város kicsinyeinek befogadá­sára. Most hiszen, ha telí­tettek is az óvodák, szám szerint 76 van. úgy tűnik, mindenkinek jut hely ben­Hétköznapok Generációk Weves szállodavállalatunk elegáns étterme szomorko­dik a Balaton détt párt­ján. Szomorkodik, mon­dom nemi joggal. mert évek óta figyelem, amióta valaki fölhívta rá a figyel­met; ez az. ami mindig üres. És tényleg az. Üres. Pedig egy szállodához tar­tozna a szentem, amelynek vendegei legalább a köte­lező reggelt miatt mégis­csak megtisztelik jelenlé­tükkel. Reggelente. Aztán megkezdődik az üres szo­morkodás időszaka a leg­melegebb nyárban Is szmo­kingban fövő, de teljesen munkátlan pincérekkel. Az okot nem is nehéz fölfedezni. Körben villa­negyed, sok házban kifőz­de. kertvendéglő, birka- és halászcsárda, pizzaterid, halsütő, s ki tudná, mi minden még. Igaz, talán nem túl elegánsak, s a fel­szolgálón sincs szmoking, nem metáZett pohárba csorgatják a bort, s a falon sem hirdeti gravírozott táb­( la: I. osztály, de valaho­gyan mégis inkább oda mennek az emberek. Ke­letiek és nyugatiak egy­aránt. Hat lehet ezen cso­dálkozni ilyen gazdasági helyzetben?... De sebaj — véli az em­ber a pangó-szomoikodó etterem látványán maga is megszomorodva: lesz ez még máshogyan Is. Jön a föllendülés, amikor ismét megengedhetjük magunk­nak. hogy előnyben része­síthessük a metszett poha­rat ,a pincéri szmokinghoz tartozó udvariasságot és szakértelmet, a sokoldalúan képzett es világot járt konyhafőnök által garan­tált. ínyenceknek is kielé­gítő konyhát a maszek, jó­indulattal ugyan bőségesen ei lótott, de valódi hozzá­értés híján picit nehézkes és ormótlan kifőzdék, kert­vendéglők, birka- és ha­lászcsárdák. s ki tudja, mi minden hátrányára még. Hisz az elengáns környe­zet hangulatteremtő is egyben. .. A napokban, újonnan épült házban írj maszek étterem nyílt a környéken. Elegáns berendezés, ele­gáns fölszolgálás, nagy vá­laszték, még sörből is. És a falon a tábla: IIL osz­tály. Mi lesz veled, te üresen szomorkodó, metszett po­harakat csillantó, pincér­szmokingos, vállalati I. osztály? nük. A Rókuson lakó szü­lőknek azonban föl kell ké­szülniük arra, hogy a vá­rosrész új, 100 személyes ovodájába nem fér be min­den jelentkező és a Makkos­házi részen lakók is körze­tüktől távolabbi gyermekin­tézménybe írathatják fiu­kat, lányukat. Itt tehát kényszerűségből módosultak a körzethatárok: a rókusi 100-as epületekben lakók a Rókus-városí óvodában, a 210—218-as épületekből a Hétvezér utcai óvodában, a 219—230 épületekből a Hu­nyadi téri óvodában, a 201— 209-ből a Kossuth Lajos sugárúti óvodában kell je­lentkezniük a szülőknek. A Rókus-város 300-as épületeiben és az Északi varosrész 300-as házaiban lakó gyerekeket az Északi városrész I. számú kék óvo­dájába, az Északi város 100-as épületeiben lakókat a II-es számú, lila óvodába lehet beíratni Ugyancsak ide tartozik a Makkosházá városrészből a Gyöngyvirág utca, a Makkosházi út, a Csongrádi sugárút, valamint a 81., 83., 85. számú épület, a Juharfás utca és Gál utca lakói a fodortelepi, Uzsoki utcai óvodába írathatják be gyermeküket. A tervek sze­rint jövőre átadják a Rókus I/C ütemben építendő új, 150 személyes óvodát. amely enyhít a környék gondjain. A főelőadótól megtudtuk azt is, hogy az ötnapos mun­kahét miatt az idén nyáron három hét helyett négy hé­tig lesz takarítási szünet az óvodákban. Két hétig min­denképpen a szülőknek kell gondoskodniuk gyermekük elhelyezéséről. Ha a másik két hét alatt képtelenek er­re. kérjék a vezető óvóng Segítségét Indokolt esetben — márpedig ha mindkét szülőre igényt tart ebben az időben munkahelye, az in­dokolt eset —, a közeli, vál­tó óvodában fogadják a gyermeket. Oh. A. Búcsú Koch Sándortól Ma búcsúzunk Koch Sán­dor professzortól. 1983. má­jus 25-én hunyt el, 87 éves korában. Ny. egyetemi ta­nár, Kossuth-díjas, a föld­és ásványtani tudományok doktora, a József Attila Tu­dományegyetem honoris causa doktora, a Népköztár­sasági Érdemérem arany fo­kozata, a Munka Érdemrend, arany fokozata, a Bugát Pál Emlékérem, a József At­tila Emlékérem, a Földtani Intézet Jubileumi Em­lékérem, a Lomonoszov Egyetem Ferszman Em­lékérem, a Szocialista Kultú­ráért, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntető jelvény tulajdonosa, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Termé­szettudományi Ismeretter­jesztő Társaság, a Karszt- és Barlangkutató Társaság tisz­teletbeli tagja. Kolozsvár szülötte, Buda­pest neveltje a Magyar Nem­zeti Múzeum Ásványtárában eltöltött 23 év után 1940. no­vemberében nyert tanszék­vezető egyetemi tanári lei­nevezést a szegedi egyetem Ásvány-, Kőzettani Tanszé­kére, melynek vezetője volt 1968-ig. Szegedre nemcsak átfogó nagy tudását és az ásványtan iránti szeretetét hozta magával, de lelkesedé­sét a tudomány és minden egyéb iránt, ami az emberi életet teljésebbé és szebbé teheti. Hozta magával Sze­gedre is azt a már Budapes­ten, egyetemi magántanár­ként meghonosított szokását, hogy szombatonként össze­gyűjtötte érdeklődő hallga­tóit, s, ezeken a szombat dél­utánokon az ö révén ismer­kedtünk olyan írókkal, aki­ket a középiskolai tanköny­vek annak idején nem „ér­demesítettek" arra. hogy tananyagként szerepeljenek, ismerkedtünk az alkotómű­vészetekkel, a festészet, a szobrászat, építészet kiemel­kedő alkotóival és műveik­kel. Nevelés volt ez a javá­ból. mert ráirányította a fi­gyelmünket, hogy nemcsak a szakmát kell elsajátítanunk, hanem meg kell ismerked­nünk azokkal a kiemelkedő művekkel is, amelyeket az emberi szellem és tudás egyéb területeken is alkotott. Egész ember volt, egész em­bereket akart nevelni is. Ez­zel akart megvédeni bennün­ket az egyoldalúságtól, a szakbarbárságtól, amely tö­rekvése — tekintettel arra, hogy magunk is tanári pá­lyára készültünk, akik maj­dan tanárszakosokat kíván­tunk nemcsak oktatni és ne­velni — nagyon is beletarto­zott nevelési rendszerébe, s amely ma is követendő pél­daként állhat előttünk. Egyéniségéből, személyes megnyilvánulásaiból mély­séges humánum sugárzott. A tanszéken nemcsak új tudo­mányos szemléletet honosí­tott meg, de új emberi, mun­kaköri atmoszférát is terem­tett. Ajtaja, füle és szíve mindig nyitva volt a hallga­tók, s munkatársai kisebb­nagyobb gondjaira, problé­máira, volt ereje, kitartása azok orvoslására is. Koch Sándornak, mindannyiunk szeretett Sanyi bácsijának egész előttünk lefolyt életét ez a családiasság jellemezte. Hallgatói, tanítványai, mun­katársai alkották szélesebb körű családját, apai gondos­kodásából, szeretetéből min­denkinek jutott. Az ifjúság iránt érzett felelősségtudata és szeretete adott Neki erőt a nehezebb idők elviselésére is, és ez az ifjúság iránti megértése és az ifjúsággal való állandó kapcsolata tar­totta meg gondolkodásában mindig fiatalnak akkor is, midőn az évek már jócskán elmúltak felette. Az en ge­Választék Megjelenik sok minden ta üzletekben, aztán eltű­nik. Jó, jó, ebben a gaz­dasági helyzetben termé­szetes. Hol jut az import­ra. hol nem. Igaz. meg­szokott márkájú francia parfőmjét most is meg­kapja .akárki. Albán kagy­lót. lehet, hogy évekig ke­reshet. aki egyszer meg­szerette. Dehát, ez az élet. És nem is ezzel van bajom igazán, hanem hazai vál­lalataink hazai termékei­vei Példát akárki idézhetne tucatszám A sokak által megszokott és megkedvelt bélszínrolótól a WU 2 szá­raz samponig. Keresheti az ember, honapokon at, akkor sem találja. Lehet, hogy ezek gyár­tói is alapanyaghiánnyal küszködnek, ami csöppet sem lenne csoda, ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben. Valamit azonban ak­kor sem értek. Ha egy cég új terméket készül beve­zetni, százezreket költ rek­lámra, sajtókonferenciát, sajtótájékoztatókat hív össze, kemény pénzekért részt vesz netán a BNV-n. Szóval, mindent elkövet, hogy vevőket szerezzen új termékének és hírt, nevet saját magának. Rendben van, így van ez jól. De ha valaki valamit saját hibáján kívül (téte­lezzük föl. jóindulattal) ideig-óráig nem tud gyár-3 tani, szállítani, vajon miért nem teszi közhírré az okot? Ezzel aligha rövidülne a vásárlók körében szerzett becsülete. Sőt... üx. L HAZASSAG Széli Ferenc es Antal .indít, Szathmáry Gábor László és Sz.ecsödi Irén. dr. Hegyi László Atttla es Simon Etelka Sára, Szabó Rudolf Ferenc és Takács Éva, Laudisz Gyula es Kószo Edit. dr. Szabó Gyula es dr. Bujdosó Anna Maria, Tényei Gyula és Molnár Etelka Erzsé­bet. Gazsó Istvan és Bai Vero­nika, Nagyszöllösi Béla és dr. Prehoffer Ágnes Ilona, Polyvas Tamás Dántel és Kiss Mónika. Sutka Nándor és Vásárhelyi Gyöngyi. Gruity István és Csendes Katalin. Simon László és Csipak Eva, Kothencz László és Dohány Katalin. Kis­Sebestyén László és Hegyvári Ibolya, Kovács László és Kap­roncai Mária Ibolya, Belovai Mihály Imre és Lolé Valéria, Ballá János és Behány Erika, Farkas László és Tranger Mó­nika, Miklós Ernő és Ördög Edit, Szűcs József és Putics Anikó Márta, Süli József és Gera Zsuzsanna, Ördögh Bá­lint és Terhes Erika Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Terhes Sándornak és Horgost Máriának Mariann, Szikula Lászlónak és Kovács Évának Gergő, Ludvig Zoltánnak és Szél Mária Rozáliának Kriszti­án, Körösi Péter Bélának és Vizl Máriának Dóra, Gyovai Lajosnak és Rideg Veroniká­nak Lajos, Pesti Dezsőnek és Nyilasi Juditnak Csaba, Vas Ferencnek és Csongrádi Eva Máriának Gábor, Gombos Fe­rencnek és Kónya Erzsébetnek Ferenc, Hódi Lászlónak és Szé­csl Erzsébetnek Csaba. Börcsök Ernőnek és Karai Margit Ág­nesnek Ildikó. Bagi Bélának és Buzási Rozáliának Ágnes Tün­de, Bozóki Imrének és özvegy Ibolyának Marianna Ibolya. Vi­rág Ferencnek és Vakály Valé­riának Valéria. Herczeg József­nek és Kecskeméti Ilonának Nóra. Falusi Lászlónak és Czinkóczl Róza Máriának Niko­lett, Nagy Ottónak és Diószegi Eva Zsuzsannának Szilvia, Vá­rt Lajosnak és Szabó Ilona Ka­talinnak Roland Lajos. Farkas Gábornak és Héder Róza Ág­nesnek Krisztina. Kovács Györgynek és Tánczos Zsu­zsanna Évának Szilvia Anita. Betyár Béla Bertalannak és Battancs Mária Ibolyanak Dó­ra Zsófia. Limpek Palnak es Németh Mariának Erika. Rap­<wak Józsefnek és Bartos Mar­..gttnate Attila, ttar&a Sandcr­Családi események nak és Gubolya Évának And­rea. Porteleki Istvánnak es Har­czel Máriának Eszter. Vedrédi Istvánnak és Monostori Julian­nának Julianna, Filip Ferenc­nek és Tóth Évának Ferenc, Jeszenszky András Lászlónak és Lukács Margit Eszternek Éva Petra, Kondor László Mi­hálynak és Kovács Piroska Margitnak Timea, Lajkó Mi­hálynak és Márta Emiliának Éva Szabina. Bánfi Imrének és Barna Mária Eszternek Mari­ann, Gombos Zoltánnak és Vár­konyi Zsuzsannának Anna Má­ria, Böjtös Szilveszter József­nek és Födi Juliannának Szil­via Julianna! Fekete Károlynak és Jóna Edit Veronikának Ká­roly. Bodor Ernőnek és Bende Máriának Beáta, Vidács László­nak és Kőmives Juliannának Ágnes, dr. Veres Jánosnak és Oroszi Zsuzsannának Zsuzsa, Bozár Lászlónak és Agócs Ág­nesnek László, dr. Kecskemeti László Istvánnak és dr. Kassai Zsuzsannának Laura, Podonyi Jánosnak és Magyar Erzsébet­nek Norbert. Juhász Árpád Jó­zsefnek és dr. Zvolenszki Ani­kónak Anikó. Hevesi Ferenc­nek és Becsei Annának Adri­enn. Tóth György Jánosnak es Berenyi Éva Editnek Ro­land, Burzon Bela Laszlonak es Mihalkó Júlia Zsuzsannának Márk. Kotsis Ferencnek és Vé­kony Piroska Katalinnak Ber­nadett, Berta Ernő Attilának és Kubai Mariának Mikios nevü gyermekük született. HALAI.OZAS Dékány Andrásné Ballá An­na, Canjavec Tamás János. Du­dás Pálne Gera Mária. Petro­vics László, Sárközi Márk. Ze­lei Lászlóné Mészáros Anna, Horváth Sándor, Nincsevics Mónika. Márton János, Bihari Iván, Gábor János, Varga Má­tyásné Kéri Rozália, Barna Ist­vánná Pozsár Terézia. Baj/.ak Antalné Dávid Maria. Molnár Béláné Szántó Julianna. Demir Ali. Gajdács Tamás. Baló János Ignác. Varga András. Vörös Já­nosné Márkus Julianna, dr. Aj­tay Gyula, Kőműves Józsefné Hegyi Anna. Vasárhelyi István­ne Kovács Mária. Zentai Szi­lárd, Molnár János. Baló Jó­zsef. Juhász Lászlóné Pap Esz­ter Julianna, dr. Szőke. Dezsőné Vajda Edit, Konkoly Ferenc, Pap Imre, Szécsi István József. Győri Imre. Abrahám-Furus János, Katona István. Samu Pálné Rutai Etelka. Hite Vince, Pintér László, Laczko Márton. Laczkó János. Somogvi Ágnes. Pető József. Kovács Beláné Ré­vész Julianna. Molnár Ferenc. Fehér József, Kraestn Mária. Fazekas János, Molnár András. Fárt Sándor. Mihajlovies Ist­vánná Simon Maria. Varga Ist­vánná Németh Erzsébet. Vetró Ferencné HÓDT Anna meghalt. nerációm volt az első a sae­gedi tanítványok közül, s tudom, hogy nagyon sokat kaptunk Tőle indításnak, út­ravalónak, az élet ezen terü­letén is. Személyében a klasszikus mineralógia utolsó nagy képviselője, a magyar mi­neralógia nesztora távozott el közülünk. A Kárpát-me­dence bányahelyeinek és ás­ványainak, az ásványok ke­letkezésének tudósa és ku­tatója volt, aki az ásványok­ban nemcsak a vizsgálat tárgyát, de esztétikai gyö­nyörűség forrását is látta, és igyekezett velünk is meglát­tatni. Élete során megírt nagyszámú tanulmánya, sok évtizedes kutatómunkája ké­pezte az alapját legnagyobb műve, a Magyarország ásvá­nyai című hézagpótló, máig egyedüli és egyetlen könyv megírásának. Sajnos e mun­ka második, átdolgozott ki­adását már nem érhette meg. Ezt az adósságot már csak a könyv megjelenésével, a magyar geológusoknak tör­leszthetjük le, Koch Sándor­nak már nem tudtunk vele örömet szerezni. Kiterjedt publikációs tevékenysége mellett több kézikönyv és egyetemi tankönyv megírása fűződik nevéhez s kapcsoló­dik több új ásvány felfede­zése és leírása is. A tanszék oktatási-kutatási profiljá­nak, a kutatási lehetőségek­nek megteremtésével együtt létrehozta az ország határai* túl is jól ismert s már tíz éve a nevét viselő ásvány­gyűjteményt, megindította a tanszék Acta Mineralogica­Petrographica című évi ki­adványát, mely publikáció* lehetőséget és jelentős folyó­iratcserét biztosit. Tanítványaiban kedvet tr»­dott ébreszteni tárgya irarrt, fejlesztette hivatásérzéküket, tárgyszeretetüket, biztat­ta a kezdőket, s szerető gonddal egyengette útin­kat, segítette első szárny­csapásaikat. S ha valami si­került, kirekesztette magat a sikerből, a sikerélmény teljességét átadva a kezdő fiatalnak. Koch Sándor életét szű­kebb és tágabb családja, a tanszék, az ott folyó oktató­nevelő és kutató munka, hallgatóiról és munkatársai­ról való gondoskodás töltöt­te be. 50 éves tudományos és felsőoktatási pályafutása alatt sokat tett a minden­kori egyetemi ifjúságért, hallgatóiért, tanítványaiért, örökséget hagyott ránk, ne­veltjeire és utódaira, s ezt az örökséget továbbvinni, továbbadni az utánunk kö­vetkezőknek — kötelessé­günk. Mert csak így tudjuk megköszönni mindazt, amit mindannyiunkért tett gazdag élete során. Grasselly Gyula Restaurálják az „aulogramfalat" 1983. május 27. — Babits Mihály életének sok nyarát Esztergomban, előhegyi kis villájában töltötte, s művei­nek jelentős részét ott al­kotta. A város, amely min­dig magáénak érezte a du­nántúli táj költőjét, méltó módon ünnepli meg szüle­tésének 100. évfordulóját is. A városi tanács emlékbi­zottságot alakított, s az la­1 Mtlmanytecwi U la a Ha­bit,s-villa „autogramfalának" restaurálására. A költő elő­hegyi nyaralójában a tornác falán látható feliratokról, autogramokról van szó. ' Az 1930-as években a hazai szellemi élet egyik központ­jának számító Babits-nyara­ló vendégei — szellemi éle­tünk kiválóságai — örökí­tették meg ilyen módon — a háziak kérésére — láto­gatásuk emlékét. A többi fcüüótt 'XuiM Árpad, lányi Dezső, Karinthy Fri­gyes, Móricz Zsigmond, Szekfű Gyula, Radnóti Mik­lós. Szabó Lőrinc írta föl rajzszénnel vagy színes krétával a nevét a tornác falára. A városi tanács most a beérkezett tanulmánytervek értékelése utan a Képző- és Iparművészeti Főiskola res­taurátor tanszékét bízza meg a kultúrtörténeti ercie. ktibőíia bímzcTvaiasaval

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom