Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-03 / 103. szám

4 Kedd, 1983. május 10. Mai magyar zene '83 A Mai magyar zene hete idei koncertsorozatának méltó befejezéseként Szeged legjobb kórusai közül hat vállalta azt az értékes feladatot, hogy ma elő komponistáink alkotásait bemutassa. Ha csak az elmúlt három év hasonló rendezvényeire is tekintünk vissza, világosan lemérnető t\ kórusok műsorainak választékosabb összeállítása, s hogy egyre csiszoltabban nyilatkoznak meg a kortárs zene nyelvén, egyre kevesbé okoz gondot számukra azok megszólaltatása. Már a legkisebbek is — a Juhász Gyula Tanúrképző Főiskola I. számú Gyakorló altalánosa nak Kodály gyermekkara — tisztán, csúszásmentesen szólaltatja meg például a kényelmetlen nagy szekund hangközt (Bárdos: Pletyka), s a merészebb dallamfordulatokban is helyén marad az intonációjuk. Elismerés illeti vezetőjüket. Erdőimé Fagler Erika tanárnőt. Uecsényi János Kati dalai pedig nemcsak a hallgatóknak jelentett gyönyörűséget, hanem hallhatóan és szemmel láthatóan a kis énekeseknek is. A Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes szeretetteljes segítőkészséggel játszotta az élményhatást növelő kíséretet, ezzel is erősítwén a gyerekek minden bizonnyal életre szóló kötődését a komoly zenéhez. A meghatóan hamvas előadásból kiemelkedett szép és kifejező megszólaltatásával a Messze földön s a Virágéknál ég a világ kezdetű tétel. A kórusok műsorszámait a teljesség igénye nélkül sorolhatjuk csak föl. így az Erdős János vezette nagyszerű Ifjú Zenebarátok Kamarakórusa által előadott Farkas Ferenc Felhők című kórusművének érett előadását emelem ki. Igen jó hatású volt a kórustételek előtt a szövegpek,' iilletve a; Pcíó/i-verseknek az előadása. Ezzel valójában már motiválták a hallgatóságot ai zene befogadására. Kiválói különösen a fiúk kara. kifő-. Hústalanul tisztán, szép hang-' színnel, roppant muzikálisan énekelnek. Persze, a lá-' nyok sem maradnak el tő-1 lük. A József Attila Tudományegyetem Vegyes Karat és a .TATE Ságvári gyakorló gimnázium vegyes kara többek közt Karai Magyar nyár1918 című művét énekelték Juhász Gyula versére. Széesi József jól kézben tartotta a kórust, mely tisztán,, egészséges, természetes hangon énekelt, minden hiesterkélt feszességtől. ezépelgéstől' mentesen. Produkciójuk jó-, ízű, felszabadult dalolás volt. Az immár teljes elismeréstkivívott Canticum Kamarakórus (két évvel ezelőtt aMai magyar zene hetén tűnt föl) ismét elbűvölt, értelmes, végtelen muzikális, érzékeny előadásmódjával. Pctrovics Emil Játszik a szél című kórusműve biztos fölénnyel s igen hangulatosan szólalt meg ajkukról a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara az 1980-as arezzói zeneszerzőversenyen első dijat nyert Pászti Miklós Pueri hebraeorum — Virágvasárnapi antiföna című művét magyarországi bemutatóként enekelte. A kompozícióban gvöny&rű. s úgy tűnt. igen kellemesen énekelhető muzsikát ismertünk meg. Bárdos Lajos darabja, a Kifehérszik az eg sem gyakran hallott szép zene. Biztonságos, csiszolt, kifejező előadásban hallottuk. A Bartók Béla Művelődési Központ vegyes kara Rozgonyi Eva biztos vezetésével Huszár Lajos Két madrigál ját énekelte, mely az In memóriám Kodály pályázaton nyert dijat. Á tavalyi megszólaltatás óta főként színhatásaiban gazdagodott az interpretálás. Szeged város felkérésére szerezte Bárdos Lajos, Juhász Gyula versére, a Bartók Bélának 1982 című kórusművét. Remekmű született, amit a kórus mély átéléssel tolmácsolt összefoglalva az elmúlt hét eseményeit: e rendezvénysorozat ismét új színekkel gazdagodott, például az Editio Musica Budapest kottakiállításával. Bőséges választékot láthattunk az újonnan kiadott kottákból — mai és régebbi korok zeneszerzőinek műveiből, egyaránt. S ami a legnagyszerűbb volt, hogy a helyszínen azonnal meg is lehetett vásárolni. Remek ötlet volt a Fiatal Zeneszerzők Csoportját meghívni. Friss, nyitott szívű, forrongó műveik sokszor tartarmas közlésvágyat sugároznak. Jólesett hallani, hogy nem feltétlenül s főleg nem öncélúan törekszenek az úgynevezett polgárborzoló hatásokra (hacsak megjelenésükkel nem). Ha a mondanivalójuk úgy kívánja, nem idegenkednek a hagyományos tiszta dúros vagy mollos fordulatoktól sem. Ami közös bennük: őszinte, jó szándékú, önmagukat, gondolataikat ilyen-olyan módon feltáró zenét komponálnak. A második koncert idősebb zeneszerző-nemzedékének kristályosodottabb formájú. érettebb módon közlő kompozícióinak tükrében érvényes a közhelynek ható, de igaz mondás, a fiatalok forrnak, buzognak, mint a must. a korai bor. míg a több tapasztalattal rendelkező korosztály alkotásainak már határozott bukéja, jellegzetes íze, zamata van. És még egy apróság. Mivel nem kimondottan ifjúsági koncertnek szánták a fiatal komponisták estjét (még ha nagyobb százalékban a fiatalság ült is a nézőtéren), mégsem mindenki szereti, ha az ifjú műsorközlő — lezser, székre támasztott lábbal — letegezi. Nem attól kerülnek közel hozzánk, hogy a közönségre próbálnak erőszakolni egv bizonyos hétköznapi „no eldumálgatunk, most éppen a zenéről" fesztelenséget. Mivel értékes, lehetséges fiatalok," érdemes ügyelnünk ilyen, látszólag lényegtelen dolgokra is. Berényi Bogáta Május 8.: Vöröskereszt-világnap A Vöröskereszt-világnap jelmondata az idén: Tanulj, hogy segíthess! — az elsősegélynyújtást ösztönzi. A Magyar Vöröskereszt régóta hifdeti ezt a gondolatot, feladatának tekinti az elsősegélynyújtás oktatásának megszervezését — mondotta dr. Kaposvári Júlia főtitkárhelyettes a székházban tara tott tájékoztatón. — Gondoskodnak arról, hogy felkészítsék az elsősegélynyújtásra mindazokat a lakosokat, akik vállalkoznak a sérültek, betegek bajba jutottak gyors segítésére. Az általános iskolák tanulóinak elemi, az alapszervezetekben, a munkahelyeken alapfokú elsősegélynyújtó-tanfolyamokat szerveztek. Évente sok ezer diák és több tízezer felnőtt sajátítja el az azonnali mentéshez szükséges ismereteket, a következő időkben főleg az önképzéssel elsajátított ismeretek alkalmazását gyakoroltatják majd a tanfolyamokon. Egyes munkaterületeken dolgozókat speciális elsősegélynyújtásra oktatnak. A Vöröskereszt-szervezetek országszerte rendezvényeken propagálják a jelmondatot, kiállításokat, akciókat szerveznek, kitüntetik a legtevékenyebb Vöröskereszt-aktivistákat. Május 8., a Vöröskereszt-világnap alkalmából a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága is megemlékezik a Vöröskereszt-mozgalom kezdeményezőjéről alapítójáról, a svájci Henri Dunant-ról. i Ki volt Politzer György? Éneklő ifjúság Ma, kedden véget ér zenei , életünk mástk, hagyom^T, nyosan kiterjedt, jelentős helyi vállalkozása, az Éneklő ifjúság koncertsorozata, melynek idei 15 hangversenyén 104 énekkar lepett pódiumra, köztük 97 megyei Délután 4 órától Szegeden, az Ifjúsági Házban tartják a sorozatzáró díszhangversenyt, ahol Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese értékeli az eseménysorozatot. A műsorban, melyet Balogh Irénnek, illetve dr. Mihálka György nek dirigálásával az összkar nyit és zár, 13 kórus ad ízelítőt tudásából. A szegedi 624-es szakmunkásképző együttesét Bur•kovics Ferenc vezényli, a makói Szoboszlai általános iskola kórusát Pásztor Vilmosné, a szegedi Béke utcai általános iskolásokat Korsósné Balogh •Katalin, a vásárhelyi József Attila Általános Iskola énekkarát dr. Kelecsényi Gézáné, a szegedtarjáni 3-as számú iskolásokat dr. Nagy Lászlóné, a kisteleki 2-es számú általános iskola kórusát Nemes \'- .-:iRít • ím;.' j-irjaé, Eva, a szentesi Horváth Mihály Gmm , énekkarát Majtényi András, a szegedi tanárképző l-es számú gyakorlójának Kodály kórusát Erdősné Fagler Erika, a rókusi általános iskolásokat Kalmár Ferencné, a tanárképző Bartók gyermekkórusát Erdős János, a kisteleki Rákóczi általános iskola és zeneiskola énekkarát Balogh Irén, a Canticum Kamarakórust Gyüdi Sándor, a Tömörkény gimnázium együttesét pedig dr. Mihálka György. A 80 évvel ezelőtt, 1903. május 3-án Szegeden született és 1942. május 23-án mártírhalált halt Georges Politzer emlékére. Ideje már, hogy Georges Politzer, azaz ' Politzer György, a neves francia filozófus és pszichológus, az anliiasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője is „hazatérjen". Manapság minden hazatérőt érdeklődök gyűrűje fog körül, és valóságos nyomozás folyik életművük elfelejtett részlete után. A haza tágra nyitja kapuit azok előtt, akik a sz; vükben magyarok maradtak. és messzire szakadva is idetartozónak érezték magukat. És ez, így van jól. De Politzer György már nem tud így hazatérni, nem tud tévériporternek hibátlan magyarsággal nyilatkozni, tudományos eredményeiről "tr széleSJ V ifűblíkUmhak fetö. ," a%bá.n,,,, tje^ámöipi. Az egykori sorbonne-i diákot, a francia antifasiszta ellenállás harcosát 1942 májusában' halálra kínozták a Gestapo börtönében. Azóta jobbára Franciaországban „él", ott emlékeznek rá volt tanítványai és harcostársai. Hogy ki is volt Politzer György, azaz Georges Politzer? Nehéz kérdés, hiszen a pszichológus életművét, főbb gondolatait igen nehéz néhány sorban felidézni, „honosítani". Politikusi pályafutása viszont könnyebben jellemezhető; hiszen az antifasiszta mozgalmak s vezetői mindenütt hasonló célokért harcoltak szerte Európában. Ezért félő, hogy Politzer a politikus eltakarja emlékezetünkben a filozófust és pszichológust. Pedig a pályakezdet és az emberiesség iskolája is a teoretikus Politzerhez, a sorbonne-i diákévekhez megy viszsza. Szerencsére van egy olyan fogalom, amely megtestesíti számunkra a „teljes Politzert: egész elméleti munkássága összefoglalható a „dráma" fogalmában személyes drámáját pedig nem kisebb ember, mint Louis Aragon. a világhírű francia író visszaemlékezéséből ismerjük, amely önmagában is méítA a félidézésre. PoMét főbb téziséi világosak és közérthetőek. s még most is gyakran fölidézik azokat. Legismertebb tézise 1929-ből való és így szól: „A pszichológia egyáltalában nincs birtokában az emberi dolgok .titkának', egyszerűen azért, mert ez a .titok' nem pszichológiai természetű." A húszas években ez valódi felfedezésnek számított, a megdöbbentő Nem fizették be az abrak árát Egymillió forint kárt okoztak A zalaegerszegi megyei bíróság még 1974-ben kezdődött bűncselekmény-sorozat tettesei felett ítélkezett. A eserszegtomaji termelőszövetkezet egyebek mellett nyúlfelvásárlássai is foglalkozott. s a nyúltenyésztőket az általa előállított táppal latla el. A tápeladók, kihasználva az ellenőrzés lazaságát. a pénzügyi fegyelem hiányát, nem fizették be az abrak ellenértékét, és így több mint egymillió forinttal károsították meg a termelőszövetkezetet. A bíróság Karai Ferencné zalaújlakj lakost 3 év és hathonapi szabadságvesztésra Ítélte es négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától Kcuatti János hosszúperesztegi lakos egyévi és négyhónapi börtönt kapott, és három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Kassai Józsefné vasvári lakos büntetése egyévi — háromévi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztés, Kapcsándi Lászlóné zalaegerszegi lakost, a tsz volt pénzügyi vezetőjét hűtlen kezelés miatt egy év és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A per ötödik vádlottját. Karai Ferencet, 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, mert a felesége által elsikkasztott összegből 80 ezer forintot saját céljaira használt fel. Az ítélet Kassai Jozsefné esetében jogerős, a többi vádlott enyhítésért fellebbezett. HÁZASSÁG Toplak István e» Ajtai Mária, Kiss Zoltán Lajos es Tapod i Terézia. AittaJ Tamas es Junasz Eva, Kertai György Péter és Hagyó Klára Erzsebet, Szakács Tibor Imre és Szabó Erika, Bagi István és Székely Eva, Kovács Lajos ós Polkiik Ágnes, Tirmotity Milán es Csamangó Mónika. Németh Lajos es Mezéi Aranka, Veszelovszki Sándor és Liptóit Margit, dr. Kovács Zoltán Ambrus és Gál Gyöngyi, Da-uidia György MiJtáiy és Bugyi Katalin Zsuzsiimmá. Virág Ferenc és Márki Magdolna, Csonka Janó Mihály és Vasa Gabriella Anna. Kiss Péter és Balogh Miónikia, Frank László György és Vúneki Edit Mária. Kovács György ós Böröcz Judit, Pűczjos Tibor és Klláirovszki Etelka, Német Flerenc és Dicső Judit Erika, Vass István és Repka Ágnes Piroska házasságot kötöttek, SZÜLETÉS Piacsek János Árpádnak és Kurucsai Erzsébetnek Máté, Deák Ferenc Istvannak és Csicsak Zsuzsannának Orsolya. Köcsó Tibor Györgynek és Rácz Piroskának Tibor, Tandari István Mihálynak és Lele Eva Rozáliának Tamás. petneházi Zsigmond Miklósnak és Lipcsei Margitnak Margit. Mészáros Csabának és Gombos Editnek Edit, Csányl Józsefnek és Mámdoki Évának Eva Andrea, Gyenge Ferencinek és Tóth Erzsébetnek Norbert Ferenc, Sári Dezsőnek és Szentirmai Zsuzsannának Zsuzsanna Sára, Polonkai Lászlónak és Terhes Ilonának Anikó. Tóth Imrének és Császár Ildikónak Ildikó. Palásti Tibornak es Tolnai Jolánnak Tibor. Lázár Ferenc Istvánnak és Bozó Klára Máriának Péter, Király Tibornak és Molnár Erika Irmának Tímea, Mózes Sándor Imrének és Szabó Zsuzsanna Erzsébetnek Gábor. Balogh Kálmánnak és Nagy Piroskának Krisztina, Kovács Ferencnek és Kiss Irén Etelkának Andrea. Fehér Andrásnak és Rovó Annának András Folbert István Péternek és dr. l ádányi Ágnesnek Gergely Gábor. Jani Felononiék es Ragén yl Teréznek i Eszter Hedvig. Totál Pereme lmCsaládi események rémek és Juhász Éva Máriának Zoltán Ferenc. Farkas Imrének és Börcsök Mária Katalinnak Anita, Kocsis Ferencnek és Szekeres Ilonának Ferenc. Takács Istvánnak és Ezslás Ildikónak Zoltán, Lippal Antal Józsefnek és Simon Irénnek Zollun. Boi bola Imre Józsefnek ós Pernesz Mária Margitnak Vivien, Janslk Györgynek és Sznvlda Edit Juditnak Gábor György, Kiss Tamásnak és Kuris Erzsébet Klárának Orsolya Eszter, Nagy László Jánosnak és Mllaain Erikának Karolina, Mihály Lajosnak és Bari Erzsébetnek Helga Edit, Szécsémyi Ferencnek és Karai Rózsának Anita, Panp Imre Gábornak és Borbély Erzsébetnek Judit. Kószó Istvánnak és Tóth Veronnak István Zsolt, Szabó Dezsőnek és Bóka Annáinak Nikolett. Molnár Józsefnek és Koraknai Erasébetnek József. Jármai Tamás Andrásnak és Deák Eva Ilonának Péter. Varga Imire Lászónatk és Topor Ágnesnek Gergő. Ambrus FCTem-nek és Fodor tZHvmnrmáItáik Ágnes Zsuzsanna, Ráez Jánosnak és Kecskés Julianna Emíliának Norbert. P.ícz JánosT».-k és Kecskés Julianna Emílián ak Kriszti óin. Szél Mihálynak és Kertész Éva Zsuzsannának latira. Panka Gézának és Fábián Rozáliának Árpád. Varga Sándornak és Tombácz Zsuzsanna Klárának Gábor. Czibolya József Ferencnek és Kalmár Márta Mn^akrisk Annamária. Simon Ká.r«>iv Józsefnek és Mar#6 saroMának Tibor. Tan-ícs Fererc-ek és Gél Erikának Zsolt Fe~«nc. Daróczl Mihélvnaik és M' "s Anna Má-riá„sk A' v Barbára Linnai nvörevnék és Varga Ilona 'saz-s-.Arak Andrea- Anett. Mtnálvi Szivesztemek és Gárffvan Humanuk Szilveszter Antal. Gyuris halvámnak és Csányl Ágnesnek Mónika Ágnes, Kovács Lajosnak ós Juhasz Erzsébetnek Csaba Lajos, Székely Lstvámnak es Graur Ilonának Csilla Jeiena. Kacsák Andrásnak és Szász Eszter Mariának Eszter Anna, Hargitai Sándornak és Gubima Ildikó Gabriellának Beáta Andrea, Molnár Józsefnek es MoJzes Erzsébetnek Judit, Molnár Józsefnek és Mejzes Erzsébetnek Tibor, priszllnger Ferencnek es Balog Eszter Katalinnak Nóra, Onavee/ Karolj nak es Varga Lenikének Viktor Károly. Hell Csaba Sándornak és Kordás Zsuzsannának Zsolt C/o.nba Gyulának és Pál Máriának Anikó nevű gyermekük született. HALALOZAS Szálai Imre, Mélykúti Mátyás. Tisoczki István, Szoicsanyi Géza, Biczok István. Puskás Janosné Gombos Rozália. Ambrózy Tibor. Vlg Laszlo Árpad. VIdacs Józsefne Szeli Julianna. Csamangó Imre, Vőneki Imre. üémesi Józselne Török Ilona, Halof Ferencné, Nyíri Erzsébet. Gora Ferencné Csanyi Agnr, Piri Márton. Küncz Ferencné Tari Matild, Révész Lajos, Toppantó Ferencné székéi es Mária. Kiss Sándor. Kecskés Etel, dr. Jánosi Gyói-gyné Benkóezy Ilona. Szeles Ferencné Hódi Etel, Seimeci Mihály, Ábrahám Szllveszterné Császár Jolán,. Zoltal Árpád Emil, szeifert István. Szűcs Jánosrié Farkas Mária, Terhes Sándor, Körmendi Sándorné Kertesz Anna, Vratil Katalin, Juhász Lajosné Szakái Julianna. Szigeti Margit, Farkas Mihályne Kiri Mária, Király Lajosné Bárkányi Teréz. Tóth Mária. Farkas Géza, Kocsor Jánosné Eged Eva. Mészáros Károly, szép István. Petrov Károly, György András. Szélpál Imre. Krlsztin-Nérneth Erzsébet. Vas Illés, JákCalv! Rozalia. Pesti Ferenc. Jójárt Antalné Bakos Piroska. Mészáros lst\án. Bóka István. Székely Istvánná Lantos Erzsebet, Csala Maráit. Lippal Józsefne Ádám Rozália. Révész Peter Pál. Vajda Ferencné Tamás Erzsébet. Varga András. Andreovszki Antalne Mihály Eszter meghalt. felismerés erejével hatott. A pszichológiának ahhoz, hogy valótlan az ember tudománya legyen, túl kell lépnie önmagán, fogalmazta meg elsőként Politzer ezt a ma már nyilvánvaló igazságot. Az ember társadalmi lény, és lényege nem ragadható meg természettudományos elvonatkoztatásokban: „Tény, hogy a pszichológusok, valahányszor a pszichológia segédtudományai kerülnek szóba, főleg az orvostudományra gondolnak, holott a pszichológiának és szervezetének alapvető orientációja szempontjából a közgazdaságtan az, amelynek csakugyan alapvető jelentősége van." A pszichológiát a többi társadalomtudományokkal összekapcsoló Politzer ezzel válik filozófussá, a két világháború közötti marxista gondolkodás egyik vezető képviselőjévé. Ahogy Louis Aragon- A martiro/c tanúja című'. írásából tudjuk, Politzer két éven át a megszállt Párizsban maradt, és a kommunista párt megbízásából megszervezte a párizsi értelmiség és az egyetemek elit ná :ia sát. Illegális munkája közben az antifasiszta propagandára is jutott ideje, i 1941-ben Forradalom és ellenforradalom a XX. szuzadöan címmel megjelentette a hitleri tanok, a fasiszta fajelmélet fő teoretikusának, Rosenbergnek a kritikáját. De ez az időszak fő'eg a gyakorlati, fegyveres harcok időszaka volt számát a, egészen addig, amíg 1942 március elején az általa vezetett ellenállók egy csoportjával együtt le nem tartóztatták. Sorsát az ezt követő három hónapban^ egészen haláláig ismerjük, hiszen kitartásával, példamutató magatartásával a fogságban emelkedett csak igazán az ellenállás hősévé. Politzer György az életében sohasem tudott már hazatérni. A francia tudomány nagyságaként és a francia ellenállás mártírjaként vált emlékezetessé, európai hírűvé. Méltatlanok lennénk az emlékéhez, ha az emigráns magyar tudomány sok kiválósága és az antifasiszta ellenállás számos külföldön harcoló hőse után születésének 80. évfordulóján sem segítenénk elő legalább egy rövid megemlékezéssel, késői hazatérését. Politzer sorsa nemzeti sorsunk része, élete olyan idők tanulsaga, : amikor a haza kergette el hűséges fiait, s azok jobbára csak külföldön lehettek kiemelkedő tudósok, jeles politikusok és a közélat nagyjai. Ennek a magyar tragédiának volt részese Politzer György is, akire születésének 80. évfordulóján Georges Politzerként emlékezik a világ, akit azonban nekünk magyarként, tudósi ként s antifasiszta ellenállój ként egyaránt meg kell őriznünk emlékezetünkbenj I ÁKh Attila