Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

Szerda, 1983. május 25. 3 Jogtanácsosok aranykoszorús brigádja i mm mm g rw A ropulo pajta Vasbetonból készült, az 50-es évek elején építették Sze­geden. A Paprikafeldolgozó Vállalat egyik öreg szárító­pajtája fölöslegessé vált. A vasbeton építményeket lebon­tani nemigen lehet. Fotóriporterünk, Somogyi Károlyné, tegnap délután megörökítette a pa ita halálát. Felrobban­tották... Ahogy a képen is, látható, minden repül. Repül az abiaktábla. repül a vasbeton váz, s repül — immáron visszafelé iz emlékezet ik... Porverő eső szol a gabona A tegnapi eső nem volt valami kiadós, de jól jött. A gyakorló gazda szerint meghintette a növényeket, és életet lehelt a kókadó palántákba. Ahol esett, se­gítette a kalászosok fejlődé­sét is. A szakemberek sze­rint a búzákon sokat lendí­tett, de az árpákra már ke­veset hatott. A homokföl­reken a hosszú kánikulától jócskán fölsárgultak a táb­lák, és nemsokára — saj­nos — muszáj kiküldeni a kombájnokat.. Az erősebb. gondozottabb földeken még jól tartják magukat a vetések. Főleg Mórahalmon és Zákányszék, Balástya környékén kalá­széinak reményt kecsegte­tően a búzatáblák. Máshol — Kistelek, Ópusztaszer, Csengele vidékén — sem aggasztó a helyzet, de a hosszan tartó szárazság mi­att kevesebb — a mostani állapot szerint — gabonát ereszthetnek a garatokon a kombáj nosok, mint ahogy évkezdetkor remélték. A porverő eső ellenére aggódnak is a gazdaságok­ban. A növényzet fejlődése — a korai jó idő következ­tében — mindenütt lénye­gesen előrehaladottabb, mint az átlagos években. A gabonák, a kapások, a gyü­mölcsösök és a kertészeti növények jelenlegi állapo­tukban jó termést ígérnek. Az érésig azonban még hosszú az idő. Azokban a megyékben, ahol keveset -kaptak az utóbbi hetek eső­zéseiből, a mezőgazdasági szakemberek aggódva figye­lik a májusban legkevesbé sem kívánatos höségrekor­dot. Rossz hatását az Alföl­dön még a gyakori szél, illetve az ezzel együtt járó homokverés kártételei is te­tézik. Különösen a Duna— Tisza közi homokvidék ter­melői varjak a lehűlést és a kiadós esőt. A szokatlan időjárás hatására az őszi árpa és a rozs után kalász­ba szökkent a földeken a búza is. Általában alacso­nyabbak a gabonák. mint máskor. ami egyébként neim fenne baj. mert á rö­vid szárú kalászosok a sze­les időiben kevésbé dőlnek meg.. Félő viszont, hogy a nagy melegben a kalászok „felsülnek", a bennük levő szemek nem tudnak jól ki­fejlődni. A homokhátságán sárgul az alacsony növésű őszi ár­pa, és a 30 foltos déli me­legben fonnyadnak a ka­pás növények, a zöldségfé­lék. Az ugyancsak szinte példátlanul erős légmozgás hatására, már több mint egy hónap óta nem nyug­szik a laza szerkezetű ho­mok: felhőként „utazik" a talaj felett, megsebzi a gyenge növényeket, össze­veri a fejlődő gyümölcsöket. A Csongrád megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jelentése szerint májusban is kedvezően haladtak a mezőgazdaságii munkák. Bár kevés eső esett, de a lehullott csapadék időará­nyosan megfelel a sokévi átlagnak. Igaz az is, hogy a csapadékhiány jelentős (1962, november 1-tol má­jus 16-ig megyeszer te 120— 160 milliméter csapadék hullott). A sekélyebb ter­mórétegű homoki és szikes területeken az őszi gabo­nák károsodnak. Elhúzódó szárazság esetén — ha nem öntöznek — károkra lehet számítani. Az őszi gabonák a szokásos idő előtt két héttel hamarabb kikalá­szoltak, a száruk az átla­gosnál 10 centiméterrel ala­csonyabb. Az utóbbi időben a sze­les napok száma sok volt.. Elsősotban a szegedi járás­ban a tavasza vetésű növé­nyeket szélverés károsítot­ta. Május elején Székkutas es Hódmezővásárhely tér­ségében szétverés következ­tében mintegy 400 hektár cukorrépa károsodott, ebből kétszáhatvanöt hektárt ki kellett szántani. A kipusz­tult területekből 135 hek­tárt cukorrépával, 130 hek­tárt kukoricával hasznosí­tottak. Az elmúlt időszak­ban a szója, a rizs, a ku­korica és silókukorica veté­se befejeződött. A dohány palántázása a tervezett te­rület több mint 60 százalé­kán kész.. A zöldségnövé­nyek közül a paradicsom palántázása befejeződött, a paprikáé folyamatos. Az őszi kalászosok második fejtrágyázását csaknem 20 ezer hektáron végezték el. Gyoimirtózzák a kukorica­földeket és a napraforgó­táblákat is. M. T. Neve: dr. Kereszty Zsuzsa. Fiatalasszony. Mondatai széppergésűek, tiszták. A Csongrád megyei ipari és háziipari szövetkezetek jogi irodája Erdei Ferenc bri­gádjának a vezetője. E tisz­tet 1976-tól tölti be. A jog­tanácsosok brigádjában ti­zenegyen munkálkodnak. Nemrégiben negyedszer ér­demelték ki az aranykoszo­rús szocialista brigád címet. — A kezdetkor — mondja a brigádvezető — azt a célt tűztük ki, hogy fejlesszük a brigádtagok politikai és szakmai föikészültségét, megértsük és segítsük egy­mást munkánkban. Törek­vés volt és az ma is, hogy színvonalasan szolgáljuk a szövetkezetek jogi képvisele­tét, s általa gvámolítsuk. könnyítsük gazdasági fölada­taik jó. elvégzését is. Mond­hatná — fordul felém —, hogy ez munkaköri köteles­ség. Ez igy igaz, de úgy tel­jes. hogy brigádunk munka­köri föladatokon túli tenni­valókat vállalt és teljesít. — Erre egy-két példát! — Munkánkat, életünket — köztudottan — előírások, szabályok, törvények hatá­rozzák meg. Itt nyilvánva­lóan a szocialista munka, a szocialista együttélés, a szo­cialista demokratizmus, a jogok és a kötelességek hat­nak, szabályozottan. A mi brigádunk tagjai a szövetke­I zetekben a korábbi években i is munkakörökön túl adtak ' tájékoztatást, segítséget a közösségek működéséhez. Ezzel együtt — még a jog­segélyszolgálat előtt is — egy-egy tag ügyes-bajos dol­gában szívesen adtunk jogi fölvilágosítást. — A gazdasági világvál­ság a szövetkezeti életre is hatással van. Az ipari szö­vetkézetekkel szemben tá­masztott igények megegyez­nek a más gazdálkodó szer­vezetekkel kapcsolatos elvá­rásokkal — állapítja meg dr. Kereszty Zsuzsa. — A rugal­masság, a gyors alkalmazko­dás a piac igényeihez rend­kívül fontos. Ennek föltéte­Május 28-ár., szomba­ton Budapestm tartják a szociálist! brigád­vezetők országos talál­kozóját. Ezen részt vesz dr. Kereszty Zsuzsa, az Erdei Ferenc szocialista jogászbrigád vezetője is. Mezőgazdasági gépbörze Aratáskor állandó ügyelet Háromnapos mezőgazdasá- összességében is több áru áll sünkre áll, itthon állíttassák gi gépalkatrész-börze kezdő- rendelkezésre, mint tavaly. elő. dött kedden, tegnap Készt- A Mezőgép vállalatoknál Végül bejelentették hogy a helyen az Agroker vállala- készülő és a folyamatosan betakarítás idején éjjel-nap­tok. valamint az Agrotek érkező importanyagok a be- pal aratási ügyeletet tart képviselőinek részvételével, érkezés után nyomban az mind a 17 Agroker vállalat Az aratás gépeinek egyes Agroker vállalatokhoz ke- és az Agrotek is. és akár te­megyékben nélkülözhető al- rülnek. Sikerült beszerezni lefonon. va~- táviratban fel­katrészeit kínálják eladásra olyan cikkeket is, amelyek adott alkatreszrendelé6í a le­együttesen. mintegy 60 mii- korábban tartósan hiányoz- hető leggyorsabban igyekez­lió forint értékben. A börze tak. Ezek között említettek nek kielégíteni, megszervezésével, illetve a például a bálázógépek kötő­vállalatoknál feleslegesnek ző szerkezetét, a kötözőtű­látszó anyagok átadásával ket és a szalmarázóládákat. gyakorlatilag importot is he- Továbbra is eredményesen lyette6ítenek. szorgalmazzák a hazai al­Az Agrotek képviselői az katrészgyártást: az idén mái­alkalmat felhasználva, el- több mint egymilliárd forint mondták .a sajtó munkatár- értékű' alkatrészt készítenek sainak: a'z a.ratáshoz szüksé- a magyar üzemek az import­ges gépalkatrészekből, a ko- gépekhez. Az Agrotek és a rábbi évekhez képest javuló vállalatok arra törekszenek, ellátásra lehet számítani. A hogy az importgépek min­szocialista országokból, a ta- den olyan alkatrészét, arr.e­valyihoz képest, 23 százalék- lyekhez az anyag is és a kai több alkatrész érkezik, és technológia is rendelkezé­leit nem mindenütt és min­den esetben biztosítja a jogi szabályozás, s néhol túlzott kötöttségek gátolják az ered­ményesebb gazdálkodást. Ebben eligazodni is segí­tünk. A továbbiakban dr. Ke­reszty Zsuzsa arról beszél, hogy a szövetkezeti jogta­nácsosok brigádmozgalmát a budapesti, akkor meg Vegyi és Műanyagipari Isz jogi irodájának jogászai indítot­ták, a Somogy megyei, ipari szövetkezetek jogi irodájával közösen. Ekkor alakult az Erdei Ferenc brigád. A kö­vetkező években a Baranya, a Tolna és a Bács-Kiskun megyei ipari szövetkezetek jogi irodáiból alakult brigá­dok is vállalták a részvételt a jogtanácsosok brigádmoz­galmában. Az ipari szövet­kezetek jogtanácsosainak brigádjai között jó a kap­csolat, s közösen vállalkoz­nak jogszabályokkal kapcso­latos kérdések tökéletesíté­sére. Ezzel kapcsolatban ál­lapítja meg dr. Kereszty Zsuzsa: — A szövetkezetek gazda­sági nehézségeinek ismereté­ben a hat brigád közösen vállalta, hogy az ipari szö­vetkezetek önkormányzati életének működéséről a jog­tanácsosok gyakorlati ta­pasztalatait összegyűjti és elemzi. A cél az volt, hogy fölhívjuk a figyelmet e szer­Vek -működésének' formális elemeire, a velük kaocsoia­tos. helyenként előforduló túlszabályozásra. Ezt a mun­kánkat a budapesti Pesti Barnabás brigád foglalta össze, „Bürokratikus voná­sok az ipari szövetkezetek önkormányzati életében" cí­mű tanulmányunkban. Ezt olyan vitairatnak szántuk, mely alapul szolgálhat — a szövetkezeti alapelvek tiszte­letben tartásával — a jogi szabályozás módosításához, a szövetkezetek önkormány­zati munkájának egyszerű­sítéséhez, korszerűsítéséhez, gazdasági tevékenységük előmozdítása érdekében. A vitairatot — szól' erről — szívesen fogadták. A bri­gádot e tevékenységben tá­mogatta az OKksZ titkársági főosztálya és szövetkezetpo­litikai loosztalya. Vállaltak a brigádmozgatom újszerű lej lesz lésének kockázatát, je­len voltak szakmai es bri­gád-találkozoinkon, véle­ményt mondtak működé­sünkről, igénybe vették köz­reműködésünkét. Ennek is köszönhető, hogy a szövetke­zetek önkormányzati szervei­vel kapcsolatos tanulmá­nyunkat, az aoban ismerte­tett tapasztalatainkat fel-' használták. Az ipari szövet­kezetek VIII. kongresszusán allasíoglalas született a szö­vetkezetpolitikai és mozgal­mi munka fejlesztésére, az önkormányzatban föllelhető formáiis vonások megszün­tetésére, a tagság részvéte­lének tökéletesebb biztosí­tására a szóvetkezetek ügyei­ben. Az is tény. hogy az Állás­foglalás szellemében készült az ipari szövetkezetekre vo­natkozó jogszabályok módo­sítása. Ennek gyakorlati végrehajtását is segítette az Erdei Ferenc szocialista bri­gád, tagjai részt vettek a szövetkezeti belső szabályza­tok útmutatóinak elkészíté­sében. A szövetkezeti kis­vallakozasi formák alapítá­sának, működésének elősegí­tésében is közreműködtek a brigád tagjai. Az Erdei Ferenc brigád jól végzi föladatait. Többet tel­jesít, s általa segít. Ez köz­vetlenül nem mérhető. Am kétségtelen. hogy a brigád „kezenyoma" föllelhető a szövetkezetek eredményei­ben. közszellemében. Tény­kedése a szocialista brigád­mozgalom becsült, jelentős eleme. M. S. Egy este Sző regen Soha nem tudtam, meny­nyibe kerül egy 30 filléres malackarika, pontosabban azt nem tudtam, miért lesz ab­ból 4,30-as. Ha semmi má­sért nem, de már ezért is érdemes volt elmennem a Tisza—Maros Szög Tsz ta­nácstermében tartott tanács­kozási központba. Itt — nyílt várospolitikánk eddigi gya­korlatának megfelelően — a városrész ellátásáról kérdez­ték a lakosság véleményét a városi tanács képviselői. A kiragadott példa csak egyike azoknak az ellátási hiányos­ságoknak, amelyeket a szőre­gi lakosok kertelés és ken­dőzés nélkül „letettek" a ta­nács asztalára. Mint már lapunkban is írtuk, három évvel ezelőtt hozott hatá­rozatot a testület, hogy a peremterületek ellátását ki­emelt feladatként kell ke­zelni, és most a közeljövő­ben ennek a határozatnak a végrehajtásáról tárgyalnak. S hogy ne csupán egyszerű je­NDK katonai küldöttség hazánkban Heinz Hoffmann tábornoknak, az NDK nemzetvédelmi miniszterének, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi miniszter meghívására kedden, teg­nap hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett az NDK katonai delegációja. lentések vagy másodlagos, harmadlagos információk alapján döntsön, s vizsgálja a kérdést a testület, a hely­színen kérdezik az érdekel­teket. Mint hétfőn este a szőregieíket. ,Nos, hogy szavamat ne fe­ledjem, megtudtam a mate­matikai igazságot: a szőregi­eknek 4 forint 30-at érő orr­karika azért annyi, mert bi­zony, be kell érte buszozni Szegedre. Legföljebb a 2 forint oda. 2 forint vissza •buszozással a gazda behoz százat, s akkor már csak 34 fillér. így akár meg is éri. Csak éppen marad a bosszú­ság. Mert, ha egyszer van vasbolt Szőregen is, miért ne vehetné meg ott a polgár, s hogy az ilyen apróságoknál maradjunk, miért utazott például az egyik felszólaló pumpatömlőért, kaszanyélért — • Ásotthalomra? Vagy le­hetne sorolni azokat az — alapvető élelmezési cikkek kivételével — árucikkeket, vagy cikkféleségeket, ame­lyek joggal elvárhatók még az ilyen településen is, mint Szőreg. De nincsenek. Csupán azért nem merü­lünk bele a „hiánycikk-áru­leltárba", mert a tanácskozá­si központok témái nem ki­zárólagosan a kereskedelmi ellátást jelentették. hanem minden olyan ellátási for­mát, amely bizony meghatá­rozza az ott lakók közérze­tét. Egyikük például megje­gyezte: mire valaki elmegy, hogy keressen egy borbélyt, aki megborotválja, nagyra nő a szakálla. Nincs ugyan­is önálló fodrászüzlete a több mint hatezres város­résznek. Saját környezetük szépí­téséért is hajlandók mun­kával áldozni a helybeliek. Egyikük például azzal büsz­kélkedhetett, hogy egyszer 171. más alkalommal 142 órát dolgozott társadalmi mun­kában útépítésnél. Jó. hogy egyre-másra épí­tik be az új osztás telkeit. Megfogalmazták a tanácsko­zási központban összegyűl­tek, hogy a legújabb terület­fejlesztéssel a kereskedelmi ellátásnak is lépést kelle* tartania. Jó a szőregieknek! ? Van sütőüzemük. Kapnak is ke­nyeret — Mórahalomról, Sándorfal várói. Hogy elő­fordult nemrégiben, szerdán árusított hétfői kenyér? Hát semmi nem lehet tökéletes! Bárkinek volt panasza az érthetetlen kenyérellátásra, s bárki sérelmezte is, hogy mi­közben a szóregi termelök­től nem vásárolják fel a megtermett zöldségféléket, addig az ABC-ben fonnyadt retken kívül legfeljebb fony­nyadt salátát lehet kapni, szóval bárkinek, bármilyen gondja is volt, egyről nem feledkezett meg: jó az egész­ségügyi szolgálat. Ezt is, mint mindent, ami elhangzott, továbbítják a ta­nács illetékeseinek. L Za»

Next

/
Oldalképek
Tartalom