Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

2 Csütörtök, 1983. május 19. KISZ-bizottsági ülések Napirenden: az if júkommunisták feladatai Tegnap, szerdán ülést tar­tott a Csongrád megyei és a szegedi járási KISZ-bizott­ság. A megyei testület a KISZ KB egyetemi-főiskolai hatá­rozata alapján megtárgyalta A KISZ tekintélyének, tö­megbef olyasának helyzetéről • Juhász Gyula Tanárké-pzá Főiskolán című beszámolót. A téma előadója Tóth Ká­roly, a főiskola KlSZ-bizott­ságának titkára volt. A ta­nárképzőn már megismer­tették a fiatalokkal a hatá­rozatban foglaltakat, azon­ban azok végrehajtása még a kezdeti stádiumban vari. Ami az ifjúsági szövetség tömegbefolyását illeti: a fő­iskolán évek óta kiemelt fel­adatnak tekintik a KISZ­munka politikai jellegének erősítését Értékelésük sze­rint a korábbi éveknél hatá­sosabban vesznek részt a fiatalok képviselői a helyi politika alakításában. Első­sorban az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenysé­gük javult Az agitációs és propagandamunkájukat még inkább a centralizáltság jel­lemzi és nem elég rugalma­sak az alapszervezeteik. El­vétve kezdeményeznek fóru­mokat, előadásokat, találko­zókat, amelyeken pedig bő­víthetnék politikai ismere­teiket. A hallgatók ebben a tan­évben mondtak először véle­ményt az intézet oktató-ne­velő munkájáról. Ennek ösz­ezegzését mo6t végzik. A ter­vek szerint az állami és KISZ-vezetés a tanév végén tárgyalja meg a tapasztala­tokat, a további teendőket. Mint azt dr. Kökúti l^ajos docens, a főiskolai pártveze­tőség titkára is megerősítet­te, mindkét szervezet azon munkálkodik, hogy a hallga­tókban növekedjék a hiva­tásuk iránti elkötelezettség és a közéleti felelősség. A beszámoló fölötti vitát és a véleményeket Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára foglalta össze. A megyei tes­tület javasolva, hogy fordít­sanak nagyobb figyelmet a KISZ-tagok párttaggá neve­lésére, az oktatói dolgozói szervezet és a főiskolai KISZ-bizottság törekedjen konstruktívabb együttműkö­désre, valamint az intézmé­nyen kívüli szakmai közéleti hivatásuk gyakorlására. A KiSZ-iskola felméri a hall­gatók igényét, és annak megfelelően segíti a politikai képzést, bővíti a mozgalmi ismereteket. Szilágyi János, a megyei bizottság titkára a KISZ párttaggá nevelő tevékeny­ségének megyei tapasztala­tairól számolt be a testület­nek. Az ülésen ott volt Ka­menszky Péter, a megyei pártbizottság és Kocsis Ma­riann, a KISZ KB munka­társa. A szegedi járási KISZ-bi­zottság a járás ifjúkommu­nistáinak a gazdasági mun­kát segítő tevékenységéről tárgyalt Róvó Józsefnek, a KISZ-bizottság munkatársá­nak előterjesztése nyomán. Az ülésen tájékoztató hang­zott el a beszámoló, vezető­ségválasztó és tervező tag­gyűlések, küldöttgyűlések ta­pasztalatairól. értékélték az idei forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeit. Fiatal művészek fesztiválja Először rendezik meg a Győri Balett kezdeményezé­sére — a KISZ KB támoga­tásával — a fiatal művészek találkozóját Budapesten, jú­lius 22. és 24. között — je­lentették be szerdán a KISZ Központi Bizottságának szék­házában megtartott sajtótá­jékoztatón. Kovács Jenő. a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára elmondta, hogy a fiatal mű­vészek és a KISZ KB kö­zötti kapcsolat nem újkele­tű. A találkozó jó lehetősé­get teremt arra, hogy a kü­lönböző művészeti ágak ifjú képviselői megismerjék egy­más törekvéseit, s kapcsola­taik elmélyüljenek, eszme­csere alakuljon ki. Az ese­mény egyik központi gondo­lata a béke akarata — ezt tükrözik a fesztivál produk­ciói, programjai is. A háromnapos rendezvény­sorozat esemenvei a Népsta­dion kertjében, a Budapest Sportcsarnokban, a Körcsar­nok galériájában zajlanak majd. A Győri Balett művé­szein kívül bemutatkoznak fiatal képzőműveszek, ipar­művészek. fotóművészek, a Balázs Béla filmstúdió alko­tói. a Rock Színház művé­szei. s több vidéken működő művészeti stúdió ifjú tagjai. A programok gazdag vá­lasztékot kínálnak a szabad idejüket hasznosan eltölteni kívánóknak. A fesztivál egyik kiemelkedő esemenye lesz a Győri Balett „Izzó planéták" című produkciójának bemu­tatója a Sportcsarnokban. A mű a háború és a béke, az emberiség küzdelmének, lé­tének, fennmaradásának idő­szerű kérdéseit dolgozza fel a balett sajátos eszközeivel. A fesztivál rendezvényeire a jegyeket az Expressz-kiren­deltségek és -irodák, a Szín­házak Központi Jegyirodája, az Ifjúsági Rendező Iroda, a Budapesti Sportcsarnok pénztára árusítja június kö­zepétől. Május 25.-június A.: Országos színházi találkozó A szegediek Kocsis István darabjával vendégszerepel­nek a fővárosban, ahol má­jus 25. és június 4. között rendezik meg az országos színházi találkozót, 12 vidé­ki és 16 fővárosi színház részvételével. A kaposvári Csiky Gergely Színház Go­gol A revizor című komé­diáját mutatja be a Főváro­si Operettszínházban, a kecs­keméti Katona József Szín­ház Shakespeare Szentiván­éji álom című vígjatékát a Nemzeti Színhazban. a Pé­csi Nemzeti Színház mű­vésznője, Sólyom Katalin Csodák és furcsaságok című estjét a Thália stúdióban, az együttes pedig Moliére: Tar­tuffe-jét a Thalia Színház­ban. A budapesti Gyermekszín­ház ad otthont Csukás—Ko­csár—Schéner Gyalogcsillag című zenés mesejátékának, a Várszínház Kocsis István A korona aranyból van című drámájának, a békéscsabai Jókai Színház, illetve a Sze­gedi Nemzeti Színház elő­adásában. A nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház a bu­dapesti Gyermekszínházban adja elő Szabó—Muszty— Dobai Kvantum-fantum cí­mű zenés mesejátékát, a Madách Színházban pedig Krúdy—Kapás: Rezeda Káz­mérját. A békéscsabai Jókai Színház a Madách Színház­ban viszi színre Rostand— Mészöly—Victor: Cyránó ját Krleza: Glembay-vérével a Vígszínházban vendégszere­pel a győri Kisfaludy Szín­ház. Csukás István: Ágacs­kájával a budapesti Gyer­mekszínházban a veszprémi Petőfi Színház. Fejes Endre: Vonó Ig­ndcát a Nemzeti Színházban láthatják a szolnoki Szigli­geti íaeöhd* ban. Csehov: Vinya bácsi­ját a Madách Színház néző­tábora a debreceni Csokonai Színház előadásában. Ibsen: Peer Gyn tjét a Miskolci Nemzeti Színház a Madách déki színházakon kívül ez­úttal budapesti együttesek is részt vesznek a seregszem­lén. A tavalyihoz képest sű­rítették a programot: az idén a találkozó minden Színházban játssza, Mészöly napján lesz előadás, sőt, oly­Miklós Jelentés egy soha­sem volt cirkuszról című al­kotását pedig a szolnoki Szigligeti Színház mutatja be a budapesti Gyermekszinház­ban. A veszprémi Petőfi Színház a Madách Színhaz­ban vendegszerepel Gomb­rowicz Yvonne-jávai, a za­kor több is. Nem egyenként vitatják meg a produkciókat, hanem a fesztivál befejezé­sekor, június 4-én egyetlen egész napos szakmai érté­ké lés keretében. Újdonság az is. hogy bővült a találkozó kínalata: a felnőttelőadáso­kon kívül egyes társulatok Helyzetkép az iskoláról 1. Megnyerni a pedagógusokat laegerszegi Állandó Színház gyermekprodukciókkal is sze­a budapesti Gyermekszín- repelnek. Vissza-visszatérően szere­pelnek oktatáspolitikai kér­dések a szegedi párt- és ál­lami fórumokon. Kivált az elmúlt évtizedben, hogy a párt Központi Bizottsága meghozta 1972-es határoza­tát. Csak az utóbbi időben: 1980-ban a városi pártbi­zottság átfogóan vizsgálta a határozat írott betűinek gyakorlati hozamát, megje­lölve természetesen a továb­bi teendőket, ám az oktató­nevelő munka részterületei­vel évente többször is fog­lalkozott a végrehajtó bi­zottság. Azóta, hogy életre hívták a pedagógus pártbi­zottságokat, az oktatók párt­szervezeteinek aktivitása is érzékelhetőbb, nem beszél­ve a különböző társadalmi szervekről, üzemekről, vál­lalatokról. szövetkezetekről, melyek eífektive, anyagiak­kal. fizikai munkával is hozzájárultak intézményeink karbantartásához, a férőhe­lyek bővítéséhez, sportpá­lyák epitéséhez. Közös erő­feszítéseink kamata tehát, ha több az óvodánk, isko­lánk. ha javult azok ellátott­sága. mind több diák ke­rülhet napközibe — miköz­ben korszerűbb a tananyag, csökken az iskolák közötti színvonalkülönbség stb. Mindenki óvodában Hanem az elmúlt évtized külső és belső, társadalmi és gazdasági változásai az állami oktatásban is több szempontból új helyzetet te­remtettek. Ezért a pórt Köz­ponti Bizottsága tavaly áp­rilisban ismét foglalkozott közoktatásügyünkkel, s ál­lást foglalt a legfontosabb, közeli föladatokról. Ennek a dokumentumnak szelleme hatja át a szegedi pártbi­zottság jelentését arról, hol is tartunk a 12-es határozat megvalósításában, mit kell tennünk a tavalyi állásfog­lalásban rögzített teendők végrehajtásáért. Az elem­zést minapi ülésén vitatta meg, bővítette ki, öntötte határozati formába a városi pártbizottság — az alábbi­akban, s az elkövetkező na­pokban, ennek az anyagnak megállapításait, gondolatait idézzük föL Az elmúlt évtized látvá­nyos eredménye, hogy az óvodás korú gyerekek 89 százalékát sikerült elhelyez­ni (az adat 6,2 százalékkal jobb az országos átlagnál); az iskola megkezdése előtt mind legalább egy eszten­dőt óvodában tölt. Teljes­körű a 6—13 évesek iskoláz­tatása. pedig az általános­ban két-három éve erőtel­jesen emelkedik a tanulók száma, evente ezerrel vagy annál is többel. Az már a pedagógusok munkáját is dicséri, hogy mindennek da­cára kevesebben buknak meg — az elmúlt tanévben egyébként hatvan gyereket kellett fölmenteni a szege­di iskolákban, a tankötele­sek 0,2 tized százalékát. Akik pedig tizenhat éves korukig nem tudják azt el­végezni, azokat a dolgozók általános iskolájába „irá­nyítják", ami viszont az ösztönző rendszer és az anyagi elismerés hiányában nem igazán vonzó. Magya­rán, egyre nehezebb beis­kolázni az általános iskolai végzettséggel nem rendel­kező fölnötteket. Elnőiesedés Az általános iskolai diá­kok azonban mind nagyobb hajlandóságot mulatnak a továbbtanulásra. Tavaly a nyolcadikosok közül mind­össze 18-an hagyták abba tanulmányaikat (az arány 0.9 százalék, jobb az elmúlt évekénél). A továbbtanulók számára lehetőségként kí­nálkozó különböző iskolatí­pusok vonzereje nagyjából változatlan, vagyis a szak­munkásképzőkbe keveseb­ben tartanak a kívánatosnál (32—35 százalék), a gimná­ziumokba pedig többen (24 —27 százalék). A felvételik során persze ezek az arány­talanságok némiképpen mó­dosulnak. Gondokat okoz, hogy a gimnazisták között nagyon sok lány van (60— 70 százalék), mert innen mennek tovább a fölsöfokú intézményekbe, ahol egyes értelmiségi pályákon régóta panaszkodnak az úgyneve­zett elnőiesedésre. A középiskolai fölnőttok­tatási tagozatok fontos sze­repe a lakosság általános és szakmai műveltségének eme­lésében aligha szorul külö­nösebb magyarázatra. Ezek az intézmények kivált a hetvenes évek közepén pros­peráltak, a nyolcvanas évek elejére mind kevesebb ta­nulócsoportot, hallgatót fo­gadnak (az idei tanévben is ötszázzal kevesebbet a ta­valyinál). Nem kizárt, hogy a magyarázat a vállalati szakmai képzések, át- és to­vábbképzések gyors nép­szerűségében keresendő, mi­vel az itt szerzett ismere­tek frissebben, közvetlenebb módon hasznosíthatók a ter­melésben. Nehéz tanítani lassan közhelynek szá­mít. ha azt mondjuk Sze­gedről: iskolaváros. Pedig a fogalomnak minőségtartal­ma van. hiszen azon túl­menően. hogy igen sok in­tézmény működik a város­ban, azok oktató-nevelő munkája régóta többletgaz­dálkodást folytat az ország­nak. Egyebet ne említsünk, jo két és fél ezer diákot £o­házban Shakespeare: Rómeó és Júliájával, a Madách Színházban pedig Bartók: A csodálatos mandarin jávai. A fővárosi társulatok egy-egy repertoárdarabjukat mutat­ják be a vidéki kollégáknak. A tavalyi nagy sikerű ta­lálkozó előtt Magyarországon hosszú évekig nem tartottak országos jellegű színházi fesztivált, csak regionálisát, vagy egy-egy műfajra szo­rítkozót. Nagyrészt ez indo­kolta a színházművészeti szövetségnek azt a — mi­nisztérium által is támoga­tott — elhatározását, hogy legyen olyan országos szín­házi találkozó Budapesten, ahol valamennyi vidéki szín­ház az általa legjobbnak ítélt előadásával lép fel. A szemlét tavaly annak érdekében szervezték meg, hogy az alkotóműhelyek, művészek lehetőséget kapja­nak egymás elképzeléseinek, törekvéseinek jobb megis­merésére, az évad során lét­rehozott produkciók javának megtekintésére. A program­ban akkor 11 színház egy­egy előadása kapott helyet. Az idei találkozó több vo­natkozásban is eltér az el­Gyi a n IP áj film Színes, szinkronizált szovjet film. írta: Iszaj Kalasnjikov és Arja Da­sijev. Fényképezte: Ralf Kelli. 7ene: Dzson Ter­Talevoszjan. Kendezte: Arja Dasijer. I'ubb sze­replök: Jurij Szolom in, Borisz Scserbakov, Vale­rij Malisev, Vagyim Kir­kov. Álla Jevdokimova. Hogy a tajga a valóság­ban, ott messze Szibériában milyen is lehet, legtöbben csak olvasmányainkból is­merjük. Most, e film láttán érzékletes, plasztikus luxus­levelezőlapokat ét> szuper­színes technikával készült albumokat idéző módon szinte karnyújtásnyi közei­segbe kerül. S látni: bizony, Így feltehetően gyönyörű. Íml'.""éKMli'- • ftlfr"*""- T&cmüü&uútoe^ ben sem igen találni ilyen sok és ilyen szép fölvételt, hosszasan el-elgyönyörködte­tőket a Bajkál-tóban és az erdőkben, a hegyekben. a sziklákban, a medvékben és a laházas falvakban. A baj mindössze annyi, hogy mindez — egy krimi­ben élvezhető ily totális mértékben. A Gyilkosság a tajgán című filmben elmé­letileg természetesen a vad­őr megölése és az ezt köve­tő nyomozás a fő, melynek végén a gyilkos persze an­nak rendje s módja szerint rendőrkézre is kerül — va­lójában viszont az alkotók­ra alighanem a nem min­dennapi helyszín hatott igazán. Legalábbis tudat alatt. A csodaszép felvéte­lekbe feledkező dramaturgi­ák, in-v/rn»t. tiulniL. fk.l/vi­tébb ritkán alkalmasak pél­dának okáért a bűnügyi műfaj föltételeinek megfele­lő tempó biztosítására. Most sincs másképp: a jobbára nyomozói beszélgetésekből, logikai szálakat bogozgató okfejtésekből álló, követ­kezésképpen eleve nem túl mozgalmas cselekményt vég­képp „leültetik" az idilli­egzotikus képek tucatjai, s e modellt a végső, különben is nyúlfarknyi hosszúságú üldözési jelenet sem tudja megváltoztatni. S lettlégyen mégoly varázslatos, kuriozi­tásában már-már merengő szépségű a Bajkál menti vi­dék és életmód a vásznon, ha egyszer krimi — legyen az. Mindazzal, amivel az ilyesmi jár. Nem? DL L. gadunk mas megyekbol ami legalább három teljesen ön­álló intézményt jelent; a szakközépiskoláink beiskolá­zási hálózata majd az egész országra kiterjed. Az elmúlt évtizedben szép eredmények születtek óvodáink és iskoláink tar­talmi munkájában is. Azóta szervezik meg rendszeresen a gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát. Terjednek az új pedagógiai módszerek, a szakmunkásképzés korsze­rűbb, teljesebb a fakultá­ció gimnáziumainkban. Idén debütál az új érettségi sza­bályzat és a felvételik rend­szere. Megkésve bár, de el­készültek az új nevelesi és oktatási dokumentumok is, melyek a tudományok friss eredményeire építenek. a tanítóktól-tanároktól kor­szerű. biztos szakmai tudást, szemléletet, módszereket, igényelnek. Hanem az új tantervek bevezetésekor nem fordítottak kellő figyel­met az előkészítésre. terv­szerűségre. a pedagógusok megnyerésére — így a ma­gasabb követelmények meg a mostoha tárgyi föltételek elbizonytalanítottak többü­ket. Jogos kritika ér nem egy tankönyvet, amiből ne­héz tanítani, hát még tanul­ni. A taneszközök, feladat­lapok, szemléltető anyagok késése, házilagos pótlása pe­dig a pedagógusokat terheli túl. Mennyit ér a tudós? .4 kivanatosnal nagyobb differenciák mutatkoznak az allalanos iskolai diakok tu­dasaban. A gimnazistak el­meleti fölkészültsége általá­ban jónak mondható, még­sem biztos, hogy sikeresen felvételizhetnek, nem utolsó­sorban, mert az írásbeli es szóbeli vizsgák kérdései nincsenek összhangban a középiskolai követelmények­kel. A szakközépiskolások inkább a közismereti tár­gyakból kapnak alaposabb képzést a korábbiaknál. Nem eléggé hatékony a pályaválasztás, pályairányí­tás. A tehetségek gondozá­sára általános iskoláinkban tagozatos osztályokat hoz­tak létre, szakköröket, ver­senyeket szerveztek. Az osz­tályok magas létszáma tud­niillik nemigen teszi lehe­tővé, hogy a gyerekekkel képességeik szerint, diffe­renciáltan foglalkozzanak a pedagógusok. Az elmúlt evek során kevesebb fizikai származású tanuló került a középfokú intézetekbe bár azok egyetemi, főiskolai elő­készítésében jelentős ered­menyeket sikerült elérni. Az országos középiskolai tanul­mányi versenyeken és a szakmai vetélkedők iskolai fordulóin evente 250—270 tanuló vesz részt: az orszá­gos szellemi viadalokon ki­vált a Radnóti és a Ságvá­ri gimnazisták produkálnak látványosan. Ami a szakmunkásképző intézeteinket illeti, az el­múlt évtizedben valameny­nyj kedvezőbb körülmenyek közé került, tanműhelyekkel bővült, javult fölszereltsé­gük, kapcsolatuk a bázis­üzemekkel. Mindazonáltal nem- szegedi specialitás, ha ide változatlanul az általá­nos iskolák gyengébben mi­nősített tanulói kerülnek, ezert is van több baj a munkafegyelemmel, na­gyobb a lemorzsolódás. Az sem új jelenség, hogy az elegáns, jól fizető szakmák­ra (fogtechnikus, kozmeti­kus, ötvös, festő stb.) túlje­lentkezéssel kell számolni, s olyan képzésformákat, mint tetőfedő, bádogos vagy vasbeton szerelő, csak a dia­kok átirányításával lehet in­dítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom