Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-15 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 114. szám 1983. május 15., vasárnap Ára: 1,40 forint i Az új-zélandi miniszterelnök He^es megyében Ariadné fonala H

ajdanában, a klasszikus görög ókorban Daidalosz (ne feledjük: ő volt Ikárosz apja, a világ első, legendává vált mérnöke . ..) készített egy sajátságosan bonyolult épületet Knósszoszban, Kréta szigetén, Minósz király számára. És ez volt a labirintus. Az útvesztő, a tanácstalanság maga. Ma sincs másképpen — a dolgok lényegét tekintve — semmi, mint Minósz király korában. Ki kell találnunk abból a labirintusból, amit a mostani bonyolultabb, s számunkra szinte mindenben kedvezőtlen világgazdasági helyzet jelent. Az már, hogy a másik labirintusra, az egyensúlyozás és a hallás szervére is szükségünk van; ráadás csak. Hittel hiszem, ki is találunk a mai, huszadik század harmadik harmadára jellemző, a Daidaloszénál sokkal bonvolultabb labirintusból. (Fülünk is van, meg cérnánk is van hozzá.) Ma már tudjuk — pártunk Központi Bizottsága is megállapította ennek az évnek áprilisában —, hogy s hetvenes évek közepén, amikor a termeléshez nélkülözhetetlen, importált energiahordozók, nyersanyagok és berendezések ára nagymértékben emelkedett, a felhalmozás és a fogyasztás együttesen több éven át meghaladta a nemzeti jövedelem termelését. A hazai termelés hatékonvsága nem iavult a lehetséges mértékben. Nem bizonyult megalaDozottnak az a feltételezés, hogy a hetvenes évek elejére jellemző kedvező pénz- és hitelv;szonvok tartósak maradnak, a számunkra kedvezőtlen hatások pedig mérséklődni fognak. és viszonylag rövid időn belül ellensúlyozhatok lesznek. Manapság — ez a televízióban minap sugárzott, Mariai József miniszterelnök-helyettessel készített interjúból is kiderült — bármelvik ujiunkat harapjuk; fáj a másik. Beruházásolcra nincs elég pénzünk, épnen ezért félő, hogy a műszaki feilesztés tekintetében lemaradunk a versenyben. Legalábbis sokan vélik így ... A felhalmozás és a fogyasztás aránvának megváltoztatása persze nem valamiféle kitaláció, hanem PZ ország jól felfogott érdeke. Mag akarjuk tartani eddig elért életszín von al unka t. és jó, pontosan fizető adósok akarunk maradni. Korábban azzal számoltunk, — állaoi'Ma meg az előbb már idézett dokumentum —, hozv 1985-től kezdtük meg az adósság csökkentését. A külgazdasági körülmények arra kényszerítet.tek bennünket. hogv ezt a számítottnál előbb tervük meg. Ezért a iejen helvzétben P fizetőkért»s®ég fenntartása és jelentős áruforgalmi aktívum elérése a legfontosabb fe'adat Fz teszi lehetővé az életszínvonal megőrzését is Gazdasági problémáink megoldása a. szocialista éoítőrovnka er<*dményes folytatása mindenekelőtt a termelésben dől el. Hogy ez mit jelent, azt valamennyien tudjuk. A műszaki fejlesztés meggyorsításáról, a munka termelékenységének növeléséről, a jövedelmezőség és a hatékonyság fokozásáról van szó. Mindehhez természetesen szükség van az emberi tőke mozgósítására. Miután Magyarország nyersanyagokban szegény, az átlagosnál is inkább kénytelen az innovációra hagyatkozni, az emberek és az alkotókollektívák többet-jobbat akarására apellálni. S

ebbe beleértem a sokak által elparentált munkaverseny-mozgalmat is! Egy felnőtt korú társadalom valamennyi tagja tudja ugyanis, hogy csak közös erőfeszítések árán maradhat versenyben a világpiacon, találhat ki Daidalosz huszadik századi méretű és az ókorinál sokszorta bonyolultabb labirintusából. A Központi Bizottság állásfoglalása üzenet, s hogy a kezdeti hasonlathoz hűek maradjunk, akár Ariadné fonalának is fölfoghatjuk. Fogjuk is föl annak. Petri Ferenc A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Róbert Dávid Muldoon — felesége. valamint kíséretének tagja; társaságában —szombaton Heves megyébe látogatott. A vendégeket elkísérte Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Egerben a megve vezetői fogadták az új-zélandi miniszterelnököt. majd Markovics Ferenc tanácselnök tájékoztatást adott az ország hatodik legsűrűbben lakott megyéiének gazdasági életéről, a tanácsok munkájáról. A vendégek nagv érdeklődéssel hallgatták a* ismertetőt, amelv körvonalazta a termelés minden ágában jelenlevő megve szerepét, a magyar népgazdaságban. Gazdag történelmi múltra tekint vissza Heves megyében a szőlőtermesztés és a borászat. A két történelmi borvidék — az egri és a mátraaljai — több mint 12 ezer hektáron terül el. Az itt termelt borokat széles körben, mintegy 40 országba exportálják, többek között Üj-Zélandra is, ahol már iól ismerik az egri bikavért. a medoc noirt és a merlot. A belföldről és külföldről egyaránt megnyilvánuló nagy kereslet kielégítésére újfajta komplex szőlő-, bortermelési programot indítottak be a megyében, amelynek eredményeként az elmúlt öt esztendőben mintegv 1300 hektárnyi ú.i telepítésű terület termését szüretelték. Az új-zélandi kormányfő és kísérete ezután varosnézésre indult: megtekintették a patinás város történelmi műemlékeit többek között a székesegyházat és az egri várat. Róbert Dávid Muldoon és kísérete délután a festői környezetben fekvő Szilvásváradon tekintette meg az erdőmúzeumban őrzött, az egykori favágók munkáját segítő eszközöket. A következő állomás az évi mintegy 10 tonna ragadozóhalat adó pisztrángtelep volt. Bemutatták a világhírű lipicai ménest is a vendégeknek, akiket ezt követően lovasparádé szórakoztatta. A megyei program az Eger-mótravidéki Borgazdasági Kombinátnál fejeződött be. Itt az új-zélandi kormányfő tájékoztatót hallga- I tott meg a gazdaság tevékenységéről. Róbert Dávid Muldoon és kísérete az esti órákban viszszaindult Budapestre. 1 Szakoktatás tanműhelyben Nagy Lás7ló felvételei Az iparoktatás nagy gondja, hogyan sajátítsák el a tanulók a szakma gyakorlatát. Az oktatáshoz ugvanis drága berendezések, komoly gépek szükségesek. Ezért alakult ki együttműködés az iskolák és az üzemek között. Kölcsönös érdekekről van itt szó: az üzem gépeket, gyakorlati okiatokat ad, ugyanakkor a tanulók, bizonyos gyakorlat megszerzése után. rpár termelnek is. Azért is megéri az üzemnek részt venni a gyakorlati oktatásban, mert így több esélyük van arra. hogy a fiatal szakmunkások náluk maradnak. Kepeink a XI. számú autójavító tavaly szeptemberben nyílt tanműhelyében készültek. A vállalat saiát szakmunkásai és a Rózsa Ferenc szakközépiskola tanulói ismerkednek itt a legkorszerűbb technikával. Építkezés, ííiezGgazdaság, kereskedelem, életkörülmények A KSH jelentéséből Érdekesen alakult környezetünkben az építőipar tevékenysége. Ugyanis országosan egy százalékkal csökkent a termelés volumene, megyénkben viszont az építőipar saját építési-szerelési munkáinak éltéke az előző év azonos időszakához képest folyóáron 19 százalékkal növekedett. Az is dicséretes. hogy az építőipari szervezetek .1983 első negyedében a 4395 millió forintos éves termelési előirányzatnak az előző évinél nagyobb hányadát, 17,3 százalékát teljesítették. A kivitelező építőipar termelésének mintegy háromnegyedét képviselő DÉLÉP termelése folyóáron 22,8 százalékkal magasabb az 1932 1. negyedévinél. A termelés jelentós emelkedésében az év eleji kedvező időjárás hatása mellett a vállalat szakszerelőipari egységeinél végrehajtott belső szervezés, a hiánypótlási munkák gyors befejezése is jelentős szerepet játszott. Megtudhatjuk az összegezésből, hogy az építőiparon kívüli szervezetekben tavaly 5 ezer 600-an végeztek építőipari tevékenységet. Termelésük közel 2 milliárd forintot tett ki folyóáron, 12 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Leggyorsabban a mezőgazdasági üzemek építőipari termelése nőtt. A kivitelező szervezetek közül a DÉLÉP — kormányközi megállapodás alapján — lengyel vendégmunkásokat is foglalkoztat. Ugyanakkor az utóbbi időben külföldi munkákat is vállal a DÉLÉP, s ebben az esztendőben 20 millió forint exportárbevételt tervez. Külföldi munkájuk háromnegyede alvállalkozói tevékenység: egy svájci fővállalkozó részére hegesztést végeznek Iraknak. A mezőgazdaságban kedvező körülmények között viszonylag megalapozottan kezdődött az év. A téli, kora tavaszi időjárás jó volt. A kevés csapadék ellenére az őszi vetések állapota megfelelő, a kalászosok mintegy 60 százalékát jónak minősítették. Az esedékes mezőgazdasági munkákat a múlt évinél jobb ütemben, folyamatosan végzik. Minden bizonnyal jót tett a földeknek a legutóbbi napok aranyal érő esőzése. Az állatállomány továbbra is kiegyensúlyozottan növekszik. Április elején 2,3 százalékkal több szarvasmarha volt a megyében, mint egy évvel korábban, s az állomány azóta is szépen szaporodik. Az esetenként felmerült kisebb problémák ellenére a sertéstenyésztés továbbra is dinamikusan fejlődik. A szabadpiacon a tavalyi első negyedévinél egyharmadával több malacot és süldőt értékesítettek, a tenyésztői és hizlalói kedv változatlanul Jó. A megyei gazdálkodó egységek feladataikat ebben az időszakban is csökkenő létszámmal látták el. A létszámmérséklődés elsődlegesen a könnyűipart és a szövetkezeti építőipart jellemezte. A nagyvállalatok létszámgondjaikon a kisvállalkozások számának növelésével, esetenként a más vállalatoktól átcsoportosított munkaerő foglalkoztatásával próbáltak segíteni. A csökkenő munkaerőforrás, az évek óta tartó létszámcsökkenés ellenére a megyei gazdálkodó egységek ez évben több mint 23 ezer fő felvételét tervezik. Elképzeléseik szerint 19 ezer újonnan felvett a különböző okokból távozókat nútpija. 4 ezer fő pedig- a létszámot növeli. A lakosság központi forrásból származó pén%bevé<tele — banki adaték alapjárt —• a : vártnál erőteljésabbén', 7,3 százalékkal növekedett. A munkabérek 3—3,5 százalékos emelkedése — figyelembe véve a foglalkoztatott létszám csökkenését — 4,5 százalékos átlagbér-növekedést biztosított. Érdemes néhány adatot is fölemlíteni: az iparban havonta átlagosan 4463, az építőiparban 4337. az állami gazdaságokban és az erdészetekben 5758, a szövetkezeti közös gazdaságokban 4768, a közlekedésben 5578, a kereskedelemben 3989, a vízgazdálkodásban 4595. míg az egyéb anyagi tevékenység és szolgáltatás területén dolgozó emberek havonta átlagosan 4355 forintot keresnek. Erőteljesen nőtt a pénzbeni társadalmi juttatások összege. Az emberek bevételeiket meghaladó mértékben költekeztek. Ez abból adódik, hogy csökkent a lakosság megtakarítási készsége, a takarékba tett pénz 10 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly. Az iparcikkforgalom növekedett, ugyanígy többet költöttek ruházati árukra. Az élelmiszer- és élvezeti cikk eladások növekedésében szerepe volt az előző évinél korábban jött húsvéti ünnepeknek. Persze nemcsak a kiadások, az árak is emelkedtek. Az év eddig eltelt időszakában a kiskereskedelmi árak 8,5 százalékkal haladták meg a tavalyi színvonalat. A növekedés túlnyomórészt az előző évi hatósági árintézkedések áthúzódó hatásának, a gépkocsik ez évi áremelésének tulajdonítható,' de - nem elhanyagolható a piaci árváltozások szerepe sem. A negyedév során jelentősebben nőtt több szabadáras cikk ára: a bútorok közül drágább lett néhány szekrénysor, több kiegészítő bútor, konyhaszekrény, kárpitozott fekvő- és ülőbútor. A járműveknél, műszaki cikkeknél, háztartási áruknál a termelői árváltozáson túlmenően a devizaszorzók, -felárak növekedése emelte több importcikk, például: a Babetta, a Simson mopedek, az MZ-k, a Jawa motorkerékpárok, több kerékpár, varrógépek, egyes porszívók, mosógépek, robotgépek, háztartási és műanyag áruk árát. Tovább csökkenő importkeretek miatt az áruellátást az idei év első felében még inkább a hazai iparra kellett alapozni. A kereskedelmi vállalatok jelzése szerint a mennyiségi igényeket az ipar többségében ki is tudta elégíteni, de kínálatának minősége, korszerűsége az idén sem javult érdemlegesen. Akadozott többek között az építőanyag-ellátás, ebben valószínűleg közrejátszott a hitelfeltételek javulása, a tanácsok növekvő telekkínálata következtében fokozódó magánlakás-építési kedv. A tanácsok jelzése szerint a folyamatban levő építési engedélyek a'apján ebben az évben előreláthatólag mintegy 1550—lfíOO . családi ház épül fel a megyében, egynegyedével több, mint tavaly. Az OTP az év első három hónapjában közel háromszor annyi családi ház építéséhez nyújtott kölcsönt, mint a tavalyi év azonos időszakában. 4 I