Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

4 Szombat, 1983. május 14: kérdés karnagyhoz — Az a hír járja, ugyan- rom Wagner-operát vezéabban a cipőben dirigálsz, nyelted Vaszy mellett, amekabalából, ma is. mint 25 lyek mentek Szegeden. Miéve, szegedi bemutatkozáso- ért tartják rólad, hogy több don vezényelted Strauss közöd van Wagnerhez, mint operettjét, az Egy éj Velen- bárkinek e tájékon? cébent. igaz tehát, hogy ne- — Talán, mert valamenygyedszázada állsz a karmes- nyi alkotásót betéve isméién pultnál? rem. Érdekes módon én — Mindkét hír Igaz is nem a könnyebb operákból meg nem Is. Tény, 25 éve jutottak el hozzá, hanem dolgozom Szegeden, a ci- mindjárt a mélybe csöppenpőm is megvan, de hát én tóm: 1948-ban láttam a már 1952-ben végeztem a Klemperer-féle MesterdalZeneakadémián, s onnan a nokokat, s az idó tájt eljárádióhoz kerültem. Hiába rogattam egy nyugdíjas törszerettem volna a kórushoz, tónelemtanár házi összejötúlságosan jól ismertem az veteleire, ahol elképesztően irodalmat, bedugtak szerkesztőnek, ahol tehát Kazdag lemezgyűjtemény sokat v°lt, ott hallgattuk révülten szenvedtem, nincs ínyemre a Wagnereket. Ez a muzsiaz asztali munka. Amikor ka nem az érzelmein, hatovább akartam állni, áttel- "em az értelmén at fogott tek az énekkarhoz, hanem meg. Az egyetlen igazán Vaszy Viktor, akihez kur- szimfonikus ihletésű operazusokra jártam tanulni, föl- z*ne, hiszen megél a hangajánlotta. ha Szegedre kap versenytermekben is. a műmegbízatóst, elhoz magával. vek részleteit el lehet játlgy is történt, 1957-ben, te- szani enekesek nélkül. Harhál jó negyedszázada. Sze- móniagazdagsága fantasztimélye.s indítékaim la voltak kus. hangszerelese ragyogó, persze, szüleim Majsán él- epitkezese felelmetes. Valanck. közelebb települni hoz- mennyi müvét úgy iszájuk. Művészi ambícióimat, merem, akár a Toscát, jnos, nem sikerült megva- vagy a Bohémeietet. Perósítanom maradéktalanul. sza azért tarthatna* még Egyre-másra kínálgatták az Wagner-őrültnek, mert öt operetteket, zenés darabokat, holott engem a fajsúlyosabb zene erdekei, vonz. találkozhattam a legnaA néptan — Nem volt egyedi az én san alkalmazkodik a hazai dagógusok támogatására írsorsom, dehogy volt. Az egri sajátosságokhoz és hagyó- tak ki. Ezzel föloldódott a tanítóképzőben 1931-ben vé- mányokhoz. Tudom, ez a bizalmatlanság. És megszergeztem, azután tíz évet töl- megfogalmazás még Így Is veztük azt a ma is működű töttem falun, Mályiban és túl általános, de összefoglal- rendszert, amelynek érteiKarcagon. Közben figyel- va: én az iskola életetakar- mében a Kossuth Zsuzsanna tem és igyekeztem tájéko- tam látni. És láttatni. Hogy Egészségügyi zódni. Ha volt időm, hóna- szűnjék meg végre az a kola pokat töltöttem a fővárosi szétziláltság, ami meggyő- látogatják a nyugdíjas tanápedagógiai könyvtárban, ta- ződésem szerint ma is jel nulmányozva a szakirodai- lemzi a magyar pedagógiát, nyire tudjuk, mat. És rájöttem, hogy az Próbálkoznom kellett, hi- — Pótcselekvés, elemi iskolai nevelés nálunk szen éreztem, múlik fölötjó ideje vagy harminc- tem az idő, s végül már negyven évvel szakadt le az csak annyit szerettem voleurópaitól, s ha valaki meg na, hogy lássák: akadtak akarja ismerni a magyar olyanok, akik nagyra hiva- esi. ami miatt tuiajdonkép nevelésügy egészét, úgy Má- tott célokkal indultak, de a pen fölkerestem: a napokria Terézia koráig kell visz- körülmények nem engedték, ban a pedagógusszakszerveszatekintenie. S ezt a mun- hogy el is érjék ezeket. zet központi vezetőségétől kát tanítóknak kell elvé- _ Németh László-cim jut &rdemes Mu/ikáért emlékgezni, nem külföldről jött eszembe- A kísérletező em- Plakettet kapott — elsőként „szaktekintélyeknek", vagy ber... Csalódott? levitézlett magyar jogászok- _ Nagyon A nyugdíj ^ előtti években aztán láttam, dokumentumfilmiét a^NépOzdi Bélán látszik: még elfigyeltem az iskolában a (ani(ókat DéidázL' egy szemost, ennyi év után is kissé nálam is idősebb pedagógu- - 'indulatba jön, ha erről van sokat. Kiderült, hogy a szakszó. Előttünk réges-régi szervezetben azokról, akik szakfolyóiratok, újságok, a nem járnak hozzájuk, semNemzetnevelés. a Nevelés- mit sem tudnak. Nekiültem ügyi Szemle, a Magyar Ta- a kartotékoknak, s egy esz Szakközépisdiákjai rendszeresen ják a r rokat. Segítjük őket, ameny kárpótlás? — Valamit csinálnom kellett. Legalább ezt... Nem mondta el Béla báaz országban. Azt viszont én nem mondtam el neki. hogy Sára Sándor kitűnő mélyben. Búcsúzóul egy Németh László-idézetet kaptam tőle. meg is őrzöm. Ezt: „... ki írja meg a típust, a nemzedéket, melyet széles érdeklődés, magyar felelősnitójelöltek Lapja és mások tendő alatt végigjártam ^^Tarra^elévőlZ. - s bennük az o írásai. Ne- m.ndnyajukat. Kulonvalasz- „ szocializmus koran,"LC,mi: A dTerü es t0tUm nyllyaala;'tatba" ban a magyarsag vezetője Utasítások szabadsaga, .4 az egyedül, a családtagkent személyiség pedagógiája. Üj és a családjukkal elöket. élet felé. Dolgozni jöttünk, Volt, ahonnan ki akartak legyen, s üldözötten, másodrangú altiszti szerepekre szorultan is megkereste a Úttörőnéptáncosok Öpusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban hat csoport randevúzik az úttörő-néptáncosok területi találkozóján. A harmadik alkalommal megrendezendő szabadtéri fesztiválon a mezőhegyesi. a gyulai, a keceli. a vaskúti, a szegedi és a makói úttörö-néptáncegvüttesek bemutatójával kezdődik délelőtt 10 órakor. Délután 2-től a népi épületegyüttes házainak udvarán fafaragással kosárfonással gyöngyfűzéssel és mézeska1 ács-készítéssel ismerkedhetnek meg a gyerekek és szüleik. Vandortanitó, A csaladi is- dobni: szakszervezet? Men- „olgilat lehet()ségét. nemkola. jen innen, biztosan el akar - Abba a nagyszabású {ak ven,nl a, ^kasomat! reformmozgalomba szólt be- Na,8yon tanulságé, le a háború, amit a népi volt Azután 19,7-ben waKnvr-uruimeK meri o- if6k mozgalma, a szociogró- Klss L.aszl°' a nyu8d!jaS_ 6"C1 } 1 n'®rl fia alíknri „AÓU f*I T„„ HÍU* csoport elnöke megnyerte a nyáron jarogattam ki Bay-| Ild aKlv0n aagy follendule- „„.rt t . ® idős Dereuthba. ahol személyesen se Jelentett, s amiből sokad- palyazdtot' amlt az ldos pe csak mint tanar. s gyakorlati pályakon is ragasztóanyaga tudott 1 enni a fogyásukkal egyre széthullóbbá váló magyarságnak?" Domonkos László vz első operai föladat a langókisasszony volt, amit azóta több mint nyolcgyobb karmesterekkel, rendezőkkel. Wolfgang Wagner-dedikációját például vanszor dirigáltam, tudom féltve őrzöm odahaza, már japánul is. am a reper- — Az opera mellet, vagy touromon levő közel száz inkább a:on belül, kórusslkotasból csak úgy négy- szakértő hírében állsz. Lepvén opera lehet. Én vagyok utóbb, hogy rólad is mondoa szegedi színház beugró gatták. távozni készülsz, karmestere. Megszámlálha- nem valami énekkari-pedatatlan előadást vezényeltem gógiai lehetőség vonzott? úgy. hogy egy-két nappal előbb szóltak, odahaza megtanultam, még zenekari próbát sem kaptam, mi több, korrepetitorként sem dolgoztam a darabbal. Köztük — Puff neki. ezt a kérdést szívesen elengedtem volna. Hívni sokfelé hívnak régóta, de hát Szegedtől már csak a szüleim miatt olyan modern műveket, mint se™ válnék meg. Viszont Egk Peer Gyntje vagy Gotovac Erója. De elég a paszóba került, máshová megyek dolgozni. Kereken kinasznapból. azért örömemis mondom, sok méltatlan feltelt a negyedszázadban. Ma- adat- mellőzöttségem miatt, gam inkább azokhoz a nagy ami mogott nemegyszer drámai operákhoz vonzódom, mint Vaszy, az Otellóhoz, a Don Carlos-hoz, a Wagnerekhez. — Most, hogy a Wagner szakmai féltékenységet gya nítottam. Igazság 6zerint ma is úgy érzem magam, mint a mélytengeri halak, ha sekély vizekben kell úszkálniuk. Még szerencse, hogy centenáriumon koncerteket kritikus helyzetekben nem dirigálsz a Zenés Színház- hagy cserben eredendően ban, a műsorközlő elmondja, annak idején mindháhumoros természetem ..; N. I. 11 peremkerületek ellátásáról A szegedi városi tanacs kedden a jfvalareti általá1980 októbeieben tárgyalta nos iskolában (Komszomol a város peremkerületeinek u. 35.), este 5 órakor a ellátottságát és a velük kap- 16-os számú tanácskozási csolatos fejlesztési elkepze- központban Csorba Mihály lésekei A testület állást vezeti le az összejövetelt, foglalt, hogv az elkövetke- Előadó Marosi László, s a zendő évek feladataként tanacs szervezési és jogi jelöljék meg az ellátásban osztályának képviselőie Mo- nicsba. aztán a Gagannba. levő területi különbségek hos Gábor lesz. Május 19- Onnan kerültem nyugdíjba, csökkentését. én. csütörtökön tartják a | 1971-ben. 1 magammal én is igyekeztem kivenni a reszemet. Katonaság, háború: széthullt a mi társaságunk. Mire vége lett, az elméleti munkának kevesbé lattam szükséget, a közösségi tevekenykedesbe vetettem bele' magamat. Heves megyében 1945 nyarán megalakítottuk a pedagógusszakszervezetet, amelynek három évig megyei titkára voltam. Azután, minek szépítsem, úgy kivágtak bennünket, hogy a lábunk sem érte a földet. Miért? Egészen pontosan ma sem tudom. A százéves szabadságharc-évfordulóra megrendezett „új tanügyi kongresszusra" már meg sem hívtak, pedig talán megérdemeltük volna ... Akkor megfogadtam, hogy többet az életben nem teszem be a lábam a szakszervezetbe. El is jöttem Hevesből ide, Szegedre. Gyakorlatvezető tanár lettem az itteni tanítóképzőben, beiratkoztam az egyetemre, harmincan kezdtük a történelem—földrajz szakot, hárman fejeztük be. Akkor még ilyen erős volt az egyetem .. . Később Újszegedre, a mai Rózsa Ferenc Szakközépiskola helyen működött fiú tanítóképzőbe kerültem. Mikor ez megszűnt, újra lehetőséget láttam arra. hogv régi elképzeleseimet megvalósítsam. Négy gyakorló iskola volt akkor a városban, gondoltam, miért ne lehetne közülük egy kísérleti jellegű. Szó sem lehetett róla. Igy ] elmentem előbb a DugóDió és mogyoró A del"balatoni borvndé- zósség alakult. A gazdaság ken. a Balatonbogiári Álla- béndekpusztai kerületében mi Gazdaságban — ahol a száznegyven hektárnyi — szőlő és gyümölcs mellett hektáronként ötven diófácsonthéjasok termelésével ból és száz movoróbokoris foglalkoznak — dió- ból álló — területét adta ki mogyoró bérleti munkakö- bérbe három esztendőre. Tragikus baleset a Széksós-liirdíín A tegnapot Is jellemző meleg májusi időjárás sokakat vonzott vízközeibe, s a kora nyári fürdőzésnek — sajnos — halálos áldozata is akadt. Mint a rendörsegi ügyeletről megtudtuk, a dorozsmai Széksós-tón vízbe fulladt Chalil Mohsen 26 éves szíriai fiatalember^ Szeged, Becsi körút 37—38. szám alatti lakos, a szegedi I orvosegyetem hallgatója. Hogy halálát pontosan mi I okozta, nem tudhatjuk. A történtekről tegnap este szemtanúk értesítették szerkesztőségünket. akiknek véleménye szerint a mentés körül meglehetősen nagy zűrzavar támadt. Állítólag orvos nem volt a közelben. Mindenesetre a telefonhívások nyomán érdeklődtünk a Csongrád megyei főkapitányságon. ahol gyors, friss információkkal szolgáltak. A fentiek megerősítésén túl arról is tájékoztatták lapunkat, hogy a tragikus haláleset okainak vizsgálatát megkezdte a főkapitányság bűnügyi osztálya. A városi tanács három 11-es számú tanácskozási évvel ezelölti határozatának központ rendezvényét. az végrehajtását júniusi ülésén értékeli a végrehajtó bizottság. Ennek előkészítéséként határozták el. hogv a tanácskozási központokban a lakosság széles körű bevonásával a következő hetekbén — május 16. és 31. között — tizennégy helven jorsef. vitatják meg a tapasztalatokát és kérik kl a lakos ság véleményét az adott témáról Május 16-án. hétfőn este 6-kor a 17"es tanácskozási központban a hattyastelepi általános iskolában (Rendező tér 3.) Savanva Miklós vezetésévei találkoznak a lakos+ág és a tanács kénviselői. Előadó Tölgyesi Béla. a tanács osztályvezetője, s a tanács szervezési és iogi osztályának képviselője. Mohos Gábor. Május 17-en. — Tulajdonképpen mi MSZMP petófitelepi ú szá- | elképzelésének lénye- | mények"Tsmeretében mú székházában (Acél utge? Szezonzáró vendégkarmesterrel A szimfonikus bérlet sze- Friend személyében a zenezonzáró koncertjére került kart jol kezben tartó, precíz sor csütörtökön este a Zenés karmestert tisztelhetünk, Színházban. Ezúttal a szege- akitói — ez is rövidesen di szimfonikusok élén ven- nyilvánvalóvá vált — nem dégkarmester, az angol Lyo- várhatunk szenzációs megnel Friend állt, míg a szó- oldásokat, váratlanul újszelista Szecsödi Ferenc, a Ze- rű műértelmezést. A rendnemüvészeti Főiskola szege- kívüliség helyett be kell érdi tagozalanak tanára, hege- nünk a jól kidolgozott részdumuvész volt. Az érdeklő- letekkel, a zenei mondandó des pedig: valamivel élén- fővonalára összpontosító, azt kebb az atlagosnál. minél teljesebben reproduLvonel Friend neve-mun- kálni óhajtó szándékkal, ami kássága összekapcsolódott, azért — valljuk meg gyortöbbek között, a magyar ze- san — nem kevés. Sárkózy ne világban való népszerű- müve ennek megfelelően sítésével. Ezért semmi meg- szólalt meg. Az első teteiben lepő nem volt abban, hogy a különösen a fúvósokat dikoncert kezdöszáma egy mai csűrhetjük. A másodikban, a magyar szerző, Sárközy Ist- meditaliv résznél egy-két ván Concerto grosso ja volt. percig ügy tünt, mintha zeSárkőzy-alkotás ritkán szo- nekar es karmester kis időlal meg szegedi hangverseny- re elbizonytalanodott voldobogón. igy aztán az an- na: keresgélték azt az alapgol vendégkarmester gesztu- hangulatot, amely a zenei sát akár egyfajta „belső is- mondandót körülveszi. es meretterjesztésként" is fel- mintegy megjeleníti, ám a foghatjuk, hisz — a körül- harmadik teteiben már újra i jog- szép telt hangzással szólt a gal állíthatjuk: a mai ma- zenekar, elvezetve a hallgaZenei naptár ea). este 5 órakor Herczeg I — Olyasféle iskolát sze-I gyar zene nem csupán hatá- tét az elnyugodott szenvedéIstván vezetésevei Elóadó I rettem volna (és nemcsák rainkon kívül, hanem ide- lyek békeharmóniájáig. Csanádi Géza s a tanács ®n!), ami egyfelől nyitott és haza is erőteljes propagálás- Szecsödi Ferenc a szegedi 1 rugalmas, másfelől állandó- ' ra szorul, s ha szabad igv zenei élei nagy értéke. Ezszervezesi és togj osztatva su„ rögzült, nem örökösen fogalmaznunk: Szegeden az úttal Dvorak Hegedüversenak képviselője. Gladics reform reform hátán kísérle- átlagnál talán meg erősebb- nyel (a-moll. op. 53.) szólal1 tezgető. ráadásul maximali- j re. lalta meg. Hegedümúvészi A Concerto grosso szerző- kvalitásai közismertek, sőt Uj pb-gázellátó rendszer A Prizma Tervező Szö- bek között iskolák, oktatási vetkézet mérnökei ú.i, kör- és szociális intézmények, nvezetvédelmj szempontból szállodák, motelek fűtésére, is előnyös pb-gázellátó melegvíz-szolgáltatására, varendszert dolgoztak ki. Ez lamint konyhai berendezé" alkalmas arra. hogv a OrO- sek üzemeltetésére. Az ú.i pán-bután gázt szélesebb rendszer használható ipari kor ben felhasználták, eeye- célokra ml je úgy modern, hogy ezen- vitathatatlanok. Az is közközben egyetlen pillanatra tudott róla, mennyire híve sem engedi el a hagyomány — és bravúros gyakorlója kezét, ez esetben Bachét és — a virtuozitásnak. E széBartókét. Előbbi a struktú- les ívű, romantikus mű jő ráépítésben, utóbbi a hang- lehetőséget kínált képessézásvilág kialakításában ih- gei újbóli megcsillogtatásálette. A mű egyszerre tük- hoz. Szecsödi művészetének rözi a háborútól megrettent leglénvegéhez tartozik a virés annak szörnyűségei ellen tuozitás. amit nem nevezheszenvedélyesen tiltakozó em- tünk öncélúnak, bár ez a ber lélekhullámzását. fölényes technikai tudás néMár az első néhány tak- ha arra csábítja — biztos tus utan kiderült; Lyonéi sok _ hangverseny-látogató tudna erre példát idézni —, hogy mintegy „kitekintsen" a prezentált mű álcája mögül, és egy-egy bravúrosan előadott részletnél összekacsintson a hallgatóval: értjük egymást, ugye? Most mintha csöppnyi feszültség érződött volna játékán. Ezt nem pejoratíve említjük, ellenkezőleg. Ez a bújkáló feszültség arra kesztette ' Szecsődit, hogy a virtuozitásban ne menjen túl a zenei mondandó megszabta határon. A Dvorak-mű romantikus teljességű alkotás: a viharzó szenvedélyek éppúgy fellelhetők benne, mint a bensőséges lírai enteriőrök vagy a tánc ritmusléptékre koncentráló fesztelensége. A mélyebb regiszterekben hol bársonyos puhasággal, hol keményen harsogva szólt Szecsödi hegedűje. Megcsodálhattuk most ls üvegszerűen tiszta csengésű — és mégsem hideg — magas hangjait. Ezen az estén talán nem volt Szecsödi — sporthasonlattal élve — csúcsformában. ám amit nyújtott, az magas színvonalú, technikailag tökéletesen kivitelezett volt. átéltségben is hűen igazodott a mű mondandójához. Mendelssohn IV. (A-dúr. op. 90.) olasz szimfóniája zárta a sort. A zenekar és karmestere talán itt adott legtöbbet, rátalálva a műből sugárzó, áttetszően tiszta harmóniára, melyet itt-amott üde játékosság sző át, mint geometrikus mintázatú csipkét a szeszélyesebb arabeszk. Egyszerre éreztük jelen lenni a mendelssohni derűt és az olasz ég azúros ragyogását. Szép élmény volt. Fapp Zoltán l