Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

Csütörtök, 1983. április 14. 5 Lengyel kulturális küldöttség Szegeden A Művelődési Minisztéri­um vendégeként tartózko­dik hazánkban az a három­tagú lengyel kulturális kül­döttség. mely tegnap, szer­dán. Szegeden járt, a Tö­mörkény gimnázium és mű­vészeti szakközépiskolában. Wieslaw Miilatit, a lengyel Kulturális és Művészeti Mi­nisztérium művészeti isko­lák igazgatóságának főosz­tályvezető-helyettesét, Ja­nina Malgorzata Kamowi­cot, az igazgatóság osztály­vezetőjét és Czeslaw Skal­banl, a kielcei vajdasági ta­i ii r nács művelődési osztályának főtanfelügyelőjét dr. Diós József, a « szegedi intézmény igazgatója fogadta, és tájé­koztatta az iskola munká­járól. különösképpen a ze­nei és képzőművészeti okta­tásról. A lengyel kulturális szak­emberek személyesen is igyekeztek benyomásokat szerezni a Tömörkény gim­názium oktató-nevelő tevé­kenységéről, képzőművészeti órákra látogattak be, majd délután visszautaztak Buda­pestre. E'íjjugyzeses értékesítés Nem élnek eléggé a ke­reskedelmi vállalatok az elő­jegyzéses értékesítés lehe­tőségével. Ezt állapították meg a kereskedelmi fel­ügyelőségek annak a vizs­gálatnak a során, amely tíz megye bútor-. valamint vas-, műszaki és jármű­kereskedelmi vállalataira terjedt ki. Tapasztalataik szerint a bútorkereskedelem­ben — ahol az árucikkek nagy terjedelme miatt nem Ls lehetséges a teljes vá­laszték tárolása — az élet kényszeríti az üzleteket az előjegyzéses módszer alkal­mazására. ám hiányosságok itt is vannak. Vérszerz Az iskola levegője Ugye, emlékeznek még sem a tanulók körében nem letben? Ha ezekre a kér­Nyilas Misire, Móricz Zsig- lehet beszélni. désekre a válasz nemleges, mond felejthetetlen, szí- Sajnos, vannak még ilyen akkor valami nincs rend­vünkhöz nőtt regényhősére? vezetők. Nemrégiben egy ben az iskolában. A demok­Misi a történet vége felé el- pedagógus amiatt panaszko- rácia, a közösségi élet hiá­szántan kijelenti nagybáty- dott nekem, hogyha bármi- nya még a kitűnően fölsze­jának és a kollégium taná- lyen apró-cseprő vagy akár relt intézményekben is visz­rainak, hogy ő nem akar jelentősebb iskolai ügye szaveti a munkát. többet debreceni diák lenni, akad, nem fordulhat segít- Nagy jelentősége van az Hogy miért? Tulajdonkép- ségért, tanácsért azonnal elvieken kívül annak is, pen erről szól a könyv, a közvetlen feletteséhez. Ná- hogy a vezetők odafigyel­tiszta lelkű gyerek szenve- luk először az iskolatitkár- nek-e a tanárok ügyes­déséről, meghurcoltatásáról, nak kell bejelenteni a „ki- bajos dolgaira. Nemcsak a általában a rideg, barátság- hallgatási kérelmet", az tanulók körében igény, nogy talan. örömtelen kollégiumi egyezkedik ugyanis az igaz- nevelőik kísérjék figyelem­életről. gatóval a meghallgatás ter- mel és rendszeresen érté­»„.,_,, . , minusáról, majd a titkár keljék teljesítményüket, ha­Mais akadnak meg olyan ka..,, a tanárral, hogy az nem így vannak ezzel a Igazgatónő melyik napon s pedagógusok is. Ahol a ve­hány órakor tudja fogadni, zető fontos döntések előtt Szinte hihetetlen történet, kíváncsi a testület véleme­iskolák, kisebbek is, na­gyobbak is, ahol sem a diá­kok, sem a tanárok nem ér­fik_ jÍ1,„T+aglkílLa Képzeljük csak el, hogy egy nyére .is ott legtöbbször a „egyszerűbb halandó", pél- pedagógiai aprómunka is szülő milyen nehezen becsben áll, és jut idő a kör miatt. Miben nyilvánul meg a nyomasztó, áporodott klíma? Egyebek közt a tü­relmetlenségben. a rideg bá­násmódban. a meg nem ér­tésben. a vaskalapos fegyel­mezésben. egyszóval: az em­bertelenseg'ben. jut be ehhez a vezetőhöz. személyes gondok meghall­Fersze általánosságban ez gatására is. Ilyen helyeken a hóbort nem jellemző is­koláinkra, hiszen százszám Színes, magyar film. ir­ta: Horváth Fcter. Fény­képezte: Szabó Gábor. Ze­ne: Babos Gyula. Kendez­te: Dobray György. Főbb szereplők: Bubik*' István, Epres Attila. Elszalasztott lehetósegein­ket olykor életünk végéig bánjuk. S ha vesszük, hogy fenti, bár nem valami ere­deti, de „bölcseletében" mégis csak helytálló megál­lapítás ezúttal olyan alko­tásra érvényesíthető, ahol szándék és megvalósulás sajna, gyakorta látható ano­máliáin túl még a forgató­könyvíró művészete is ha­sonlót sugallhat — a tova­tűnt sanszokon meditálni kétszeresen is indokolt. Ha nem csalódom, arról a Horváth Péterről van szó, kiről Szegeden illik tudni, hogy a varosban tanult (e sorok írójával együtt ka­masz-süvöl vényként valaha, meg a beatzenével is kacér­kodott), igen korán kezdett írni, első kötetei prózaírónál ritka (harmincon alatti) évei­ben már megjelentek — vi­szont Hápé (ahogyan — el­nézést kérve az intimitásért — ismerték, ismertük) szí­nész lett, hiszen már a gim­náziumban nagyszerűen sza­valta Adyt és Juhász Gyu­lát. a tévében nemrég meg­ismételt Felelet-sorozatban Köpe Bálint testvérét ' ala­kította. egyszóval: az úgy­nevezett színész-írók ritka, s nem minden fenntartás nélkül szemlélhető kategó­riájába tartozik. A Horváth Peter-i világ sajátságosan ezoterikus va­lami : fiatalok csetlenek-bot­lanak, föl-föl rajzolódik kép­zeletünk rezgő laterna ma­gicájára a színház általa jól ismert univerzuma, furcsa pubertásvágyak lebegnek a szabadság, a nagy barátsá­gok! árulások, kitörések es értelmetlenségek-őrültségek vélt vagy valós eszményei fölött — de az egészből va­lahogyan hiányzik az, ami 1. jö az emberek közérzete. Évek ota visszatérő be­vannak olyan iskolaigazga- szédtéma az iskolák haza tők. akiknek az'ajtaja min- táján a pedagógusok es a dig ki van tárva a kollégák, tanulók túlterhelése. Az irá­a diákok s a szülők előtt. Üjabban szociológusok ls foglalkoznak annak kutata­:azan művészinek érezhe- s4yal: bogy milyen Pedagógusok váltig állit­i vn'u- halnaL- oc v.oov Aítu a- ... 1 Z-til i JIIUVÜOÖIUCA VltialV- I •• . . . . . , . . » tő. Tehát a valóság kohe-I zok ha nak egy-egy oktata- jak rens, tiszta világkép alap- W nyitó és a fenntartó szer­vek eddigi erőfeszítései el­lenére sem sikerült számot­tevően csökkenteni a fölös­leges terheket. A kifáradás es az allandó feszültseg hogy nincsen szükség nagymértékben rontja Szirnpozion Zrínyi születésnapján A zrínyiek kultuszát ápoló Szigetvári Vár baráti Kör érdekes eseménnyel teszi emlékezetessé a nagy kato­naköltő születésének évfor­dulóját: a hajdani görög összejövetelek mintájára mű­soros szimpoziont rendez »z Idegenforgalmi Hivatallal és az Oroszlán Étteremmel együtt A költő Zrínyi Miklós 1620. május 1-én született a horvátországi Ozaly vá­rában. Korának legnagyobb magyar költője, legavatot­tabb hadtudományi írója és legtehetségesebb hadvezére igen sokoldalú ember volt. Erről tanúskodik a könyvtá­ra. amelyet tragikus halála előtt két évvel személyes irányításéval leltároztak 12 témakörbe csoportosítva. Gazdasagi témájú könyvei között szerepelt egy kézira­tos szakácskönyv is ..A köz­étkeknek a főzéséről". A ré­gi magyar gasztronómiai iro­dalomnak ezt a becses em­lékét megjelentette a Mag­vető Kiadó. A mű adta az ötletet, hogy Zrínyi szüle­tése napjának előestéjén — április 30-án — megemléke­zéssel egybekötött műsoros lakomát rendezzenek Sziget­váron. Az Oroszlán Étterem kony­hája Zrínyi Miklós szakács­könyvének több étkét el­készíti erre az alkalomra, a vendégek tetszésük szerint választhatnak majd közü­lük. s az ételek mellé meg­kapják a receptet is. A Be­renyi Imre mesterszakács ál­tal összeállított étlapon olyan különlegességek szere­pelnek, mint kocsonya cit­romos hagymával, stokfis (csuka) gyömbéres makaró­nival és rózsakása méztej­jel borítva. Italként a tur­béki szőlőhegyen — az 1560­os ostrom idején — Sziget­vár falai alatt elhunyt Szu­lejmán szultán sírja körül — termett borokat kínál­ják: a Szultán vére néven ismert vörös bort. Az étterem korabeli dí­szítést kap erre az alka­lomra. a régi viseletbe öl­tözött felszolgálók gyertyák fénye mellett hordják körül az ételeket és italokat. Riasztóberendezés Székesfehérvárról gkép alap ján vizsgáit ábrázolásfogla­lata. a szükségszerű és ért­hető művészi önimádaton felül a tudatosan fölvállalt közösségi-morál is attitűd — vagyis, a ténylegesen érett írói szemléletmód jó né­hány alapkövetelménye. A Vérszerződés egy szem­pontból jó film: 32—33 eves korára vélhetően tűi korán, túl sok sikerhez jutott, ér­zékeny fiatalember világát jól tükrözi. A Horváth Pé­ter-írásokból csak Vérszer­ződés-szerű film készíthe­tő. Jól érezték ezt a film alkotói: a forgatókönyvíró is maga Hápé (több írásának e névvel is hőse) lehetett. Mindazonáltal.' Pici ésTu­lák pikareszk históriája még két olyan nagyszerű fiatal színész, mint Bubik István és Epres Attila „elővezetésé­ben" sem hat meggyőzőnek és hatásosnak. Dacára a tra­gikus végnek, s a kritikust még külön is befolyásolni szándékozó tényezővel, hogy Epres Attila arca jócskán emlékeztet Horváth Péteré­re. Túl sok a tisztázatlan, hi­teltelen elem, a katonasági „dobbantástól" (civil nyel­ven: szökés) egészen a kal­lódó-sodródó, vérszerződő, ámokfutó menekülésig. Dob­ray György rendező és Sza­bó Gábor operatőr szemére semmi nem vethető: a szí­nészvezetés legalább olvan jó mint a stílusos. érzék­letes fölvételek sora, viszont a nagyon is közeli múlt­ból visszaköszönő alap­séma (a Szerencsés Dá­nielre gondolok), két fiatal srác, „egy vesztő és egy született nye­rő" valójában motiválatlan egymásra találásából kike­rekített, istenigazából nem tudhatóan, mit is mondó, milyen eszményt is kifejezni akaró sztorija — bizony nem több elszalasztott lehetó­segnél. Mert akár a kato­naságnál, akár az erős fiú, gyönge fiú együttesekben alakulására, esetenként „klí­mavizsgálati tesztekkel" pró- teremtésehez. Mindössze ket balnak teleletet adni a ker- u,,léu.le van ennek: össze­desre. A peuagogusok teszt­különleges csodaszerekre a közérzetet, vibrálóvá teszi kellemes iskolai légkör meg- az idegeket, elektromossá a légköre mindenekelőtt az Igazgató vezetési stílusától, emberségetói, továbbá a ta­nári kar összetételétől függ. Természetesen sok múlik a fenntartó tanáccsal, vala­mint a lakóhelyi politikai­társadalmi szervekkel ki­alakított kapcsolaton' is. levegőt. (A zsúfoltság, a de­viáns gyerekek számának forrott nevelői közösség es növekedése, valamint az lapok neltku is tudjak, demokratikus vezetes. Ha e anyagi és az erkölcsi meg­hogy«az iskolák cs mas ok­tatási-nevelési Intézmények két tényező adva van, ak- becsülés elmaradása miatt kor az egészséges szellem amúgy is ideges a légkör kisugárzik az egész iskolá- sok tantestületben.) ra. magától értetődően a ta­nulóifjúság életére is. és ilyen esetben — Ady Endre szép verssorával — „élet zengi be az iskolát". 3. Egyetlen társadalmi in­Tanulók és nevelók közös- tézmény élete, klímája sem ségi élete nélkül egyetlen is- változhat meg egyik napról kólának sem lehet friss le- a másikra: hirtelen javulás Gyakran elhangzik az vegője, mint ahogy enélkül nem várható e téren az is­igazgatókról, hogy ők a a tanítás színvonala sem kólákban sem. De az igen, gondjaikra bízott intézmény emelkedhet magasra. Nem hogy a demokratizmus — ha első számú pedagógusai; ta- véletlen tehát, ha a pedagó- kismértékben is — hétről láló ez a megállapítás az is- giai tevékenységet ellenőrző hétre erősödjék, és a felet­kola légkörét illetőén is. Az tapasztalt felügyelók rögtön les szervek mind körülte­az iránt érdeklődnek egy- kihtőbben figyeljenek az ok­egy iskolában, hogy a neve- tatésügy helyzetére. antidemokratikus, önkényes kedő igazgatók körül — bár­mennyire összetartó is a ne- lési-oktatási feladatok meg­veiőtestület — pillanatokon oldásában együttműköd­Ha ez megvalósul, akkor ugyanis napról napra kelle­belül megfagy a levegő, nek-e a tanárok? Összefűzi-e mesebb lesz az iskolák ég­szinte megdermednek az őket a közös cél, a közös te- hajlata, derűsebb a tanárok, jó vékenység? Kibontakozhat-e diákok közérzete. emberek, ilyen helyen közérzetről sem a .tanárok, a tanár egyénisége a testü­P. Kovács Imre Slolf a kakukk Szegedi madárkalendánum Hazatérő vándormadarak szama több mint kétezer! lapulnak, vagv menekülhet­V-beiüi. ái-adó vizek, virág- Bizony ezek elgondolkoztató riek is. Éppen ezért ne érint­zó rétek irtózatos energiái adatok. Persze nem minden sük meg az ilyen fiókákat! feszülnek ilvenkor ..a ke- madár fáradozik ennyit ott- Még a legfinomabb, tel.ie­rek nagyvilágnak". Április még a költözés, de egyúttal a hazatértek szá­született m"''0 a költés hónapja is. Szeged parkjaiban, kertjei­ben és a kórnyéki vízpartok, rétek, erdők rejtekeit járva már minduntalan a fészek­rakás misztériumával talál­kozunk. A Fehértóval ha­táros réten már teljes a Infrafénnyel működő, elektronikus riasztóberende­zés sorozatgyártását kezdte meg a székesfehérvári Uni­verzál Ipari Szövetkezet. A bonyolult kódolással, saját tápfeszültséggel is rendelke­ző készülék gyakorlatilag ki­kapcsolhatatlan. A boltok, áruházak, pénzintézetek be­járatát. páncélszekrényeit láthatatlan xnírasugár őrzi. a betörést erős szirénahang­gal jelezve A berendezés távjelzős változatban is ké­szülhet. ez a rendőrőrszobán is riaszt. A székesfehérvári Univer­zál Ipari Szövetkezet az al­katrészgyártásra saját elekt­ronikai szakcsoportot hozott létre és vállalja a riasztó­berendezések szakszerű fel­szerelését is. hona elkészítésén. Legtöbb- sen jószándékú simogatás is jük nem törekszik művészi kiválthatja a fészekből me­kivitélre. egyszerűbbel is be- nekülés reflexét. S a kiug­éri. A fehértavi bíbicek kis rott fiókul,- leggyakrabban talaj mélyedésbe pár fűszál- hangyáknak. ragadozóknak, lal bélelt fészke egy-két nap vagv akár egy záporesőnek alatt elkészül. esnek áldozatul. A feketerigó fészke is már Április 12-én megszólalt a készen van és tojás is lapul kakukk a szegedi határban, a mé«> ükön. S nemsokára ij a szóregi kiserdő tucatnyi az ösvényeken járva gyak- bagolyfészkeiben pattannak bíbicek iészekal.ia. síró ia- tan lú\,uk a bokrokhoz cső- a: erdei fülesbaglyok to.iá­jongásscl próbálják pettyes rükben eleséget hozó és on- -sai. Április a szegedi táj és tojásaiktól ..elterelni" az nan furcsa fehér valamivel természet mozgalmas hónap­idegent. A szatymazi gólyák a csövükben távozó nrípdá-4- ja. , ,. , , ,, - buzgón tatarozzák fészkű- szülőké'. Az énekesmadarak » tvuz.iz „ • + gondoljunk osak e lenpelda- ket A cir>ogék is> elkészül- legtöbbje ugyanis a fiókák * Jt?^'A0 al"' a kent Rakosy Gergely Gombo | ,ák puha fészkeikkel. Nem ürülékét jó messzire elvi- ^ .1 ??da?okba« a som­kinn *an! című novellájára) is gondoljuk. . hogv bizony szik a fészektől, nehogy azok-'' f-V , 28 0,'eí? -a látottaknál sokkal több aem kónnvű egv apró ma- árulójukka váljanak Ha pedig I'm"" n "darteszkek ezrei rejlik, amiből tisztább, éret- i dáriészek megépítése A füg- óvatosan széthajtva az ága- -x lebb. teljesebb, vagyis jó göcmege pár körülbelül négy kat bepillantunk a bokor ffif tojások es orokehes mű is keletkezhetett volna héüg dolgozik nap mint nap. mélyére a kerekded fészek- ~C •••, , kezdod£.az Lehet, hogy Horváth -Péter- | míg elkészül a fűzfa him- ben apróbb-nagyobb fióka- V V u, tovabo|a °'om­re (is) érvényes: milyen jód bálózó ágán lógó művészi kat láthatunk szorosan egv- i .'.pukkanunk egv-egy író lenne. Ha színész ma- j fészek. Az őszapó fészek be- más mellé lapulva. A kiseb- teszKiikre, öröm rácsodálkoz­rad? Donionkos László | lését ado finom pihetollak bek talán meg vakok is. de nl érdekes életükre, szoká­———az ágak mozgása által ki- maikra, ae soha ne feledjük. váltott inger hatására ref- akkor védjük őket igazán, lexszerűen tátogni kezdenek. ha nem ..avatkozunk be" Fejecskéik még inognak vé- egyéni, ősi szokásaikba. Fe­kony nyakukon, élénk sárga bértavi bíbictojások, szegedi torkuk szinte világít a fé- kertek feketerigóinak meleg szek mélyéből. A nagyobbak fészkei jelzik a tavasz be­Diétás élelmiszerek Bővül a diabetikus éte- lória-, a só- és a cukorsze­lek választéka; a korszerű gény ételek nagyobb ará­táplálkozás feltételeinek nyű gyártását, forgalmazá­megtéremtésére együttműkö- sál. Figyelemfelkeltő mun- i már egészen másként visel- teljesüléséi. Ezért is tudunk mintaazElStafSpkri DoT kájuk" különfé,e akcióik I kednek! Ök már ismerik az örülni a tavasznak, s ezért gozók"" Szakszervezete. Moz- hozzájárulnak ahhoz, eleséggel érkező szülőket és vannak mindig visszatérő, gósító erejüket latba vetve, hogy a korábbi évekhez ke- a föléjük hajló emberi arc örök tavaszok... közösen segítik elő a ka- pest kedvezőbb a kép. I félelmet, keltő batasára meg- Csizmazia György

Next

/
Oldalképek
Tartalom