Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

\ 8 Péntek, 1983. április 22. Á helyi közigazgatás szerepe a település­fejlesztésben Befejeződött Színházi felújítás az Az elmúlt évtizedeikben számottevő változásokon mentek keresztül települése­ink: városok emelkedtek ki a földből, s korábban elma­radott községek is a fej.o­dés útjára léptek. A Haza­fias Népfront település poli­tikai munkabizottságának csütörtöki ülésén rámutat­tak, hogy ennek a fejlődés­nek megmutatkoztak az árnyoldalai is. Csökkent a falvak megtartó ereje, a la­kosság — felismerve, hogy kényelmét elsősorban a na. gyobb településeken talál­hatja meg — a városokba áramlott. Ám a városok in­frastruktúrája és szociális létesítményhálózata nem győzte a fokozott megterhe­lést. Emiatt javasolta a közel­múltban a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, hogy arányosabb és egyen­letesebb településfejlesztést valósítsanak meg. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az elképzelések papír­ra vetésekor jobban vegyék figyelembe az állampolgá­rok véleményét. A helyi közigazgatási szervek bevo­násával teremtődhetnek meg a folyamatos es zökkenő­mentes együttműködés fel­tételei — hangsúlyozták a jelenlevő szakemberek. Föl­hívták a figyelmet arra a felemás gyakorlatra, ame'y nem teszi lehetővé az önál­ló döntést a saját bevételek felhasználásáról. Emiatt a tanácsok nem is igen szor­galmazzák e jövedelmek er ő­teljes növelését, holott egy sor olyan egetó feladatot tartanak nynván, amelyek megoldása nem tűr további halasztást, Tul szigorúak a szaóuiyok, állapi tották meg az ülésen, s e keretek tágí­tását sürgették. Jó pélaa­ként említették a Hazai,as Núpiront egyik legutóbbi kezdeményezését, a hulla­dékgyűjtési akciót. A tele­püiúseken évente néhány al­kalommal összegyűjtik a másodnyersanyagodat, be­szolgáltatják a MÉH-nek, s az így befolyt pénzt a fej­lesztesi alap kiegészítésére fordíthatják. A tanács, ki­kérve a lakosság vélemé­nyei, saját hatáskörében dönti el, mire használják azt az összeget. Szó esett arról is. miként lehetne növelni a helyi közigazgatási szervek jöve­delmét. A bizottság tagjai arra az álláspontra jutottak: a lakosság hozzájárulásának esetleges változtatásakor ügyelni kell arra, hogy az állampolgárok érdekeinek következetes figyelembe vé­telével történjék. Az ülésen utaltak arra is, hogy az utóbbi időben a lakások zöme immár ma­gánerőből epül. de hogv mi­korra készülnek el az új ott­honok, nagyrészt azon mú­lik. rendelkezésre áll-e köz­művesített telek. Ennek biz­tosítása a tanácsok dolga lenne, de a zavartalan te­lekellátást alapvetően meg­határozza a helyi közigaz­gatási szerv anyagi helyzete. Balul sikerült vállalkozás" ti Népgazdasági érdek, hogy • mezőgazdaságban is bő­vüljön a tőkés piacon érté­kesíthető termékek köre. A TSZKER országos központ­ját ez a cél vezette, ami­kor hét esztendővel ezelőtt külön részleget hozott létre az ex port-ta rta lé kok feltárá­sa. A dinamikusan fejlődő, s tavaly önálló szervezetté vált részleg forgalma az el­múlt évben meghaladta a félmilliárd forintot. Ügy tű­nik azonban, hogy az Ex­porttartalékokat Feltáró Központ. (EFK) vezetői a cél érdekében kisebb-na­gyobb szabálytalanságoktól sem riadtak vissza. Amikor — egy közérdekű bejelentés alapján — az MSZMP Budapesti Bizott­sága felkérte a Fővárosi Né­pi Ellenőrzési Bizottságot, hogy folytasson vizsgálatot az EFK-nál. a népi ellen­őrök tíz különböző ügyben folytattak vizsgálódást. Ezek egy részében — az idő mú­lása miatt — már nem volt bizonyítható a feltételezett szabálytalanság, más részük alaptalan volt. ám a központ egyik vállalkozásáról ..feke­tén-fehéren" kiderült: a rész­legnél okmanyhamisitást kö­vettek el. 1970-től kezdődően a köz­pont 24 vagon szilvamagot vásárolt az ország különböző konzervgyáraitól. A mago­kat a palotási Május 1. Tsz telepere szállították feldol­gozásra. mely után az érté­kes magbélt a rsokoládégvá­rak hasznosíthatták volna. Miként a vizsgálat megálla­pította: hasonló munkát a tsz korábban nem végzett, a telep nélkülözte a szilvamag feldolgozásához szükséges gé­peket. berendezéseket. Vol­tak ugyan házilagos kísér­leteik, de ezek nem jártak eredménnyel. Ma már nem bizonyítható, hogy mitől, de tény: a nagy értékű nyers­anyag — tönkrement, ám a i különböző papírokat úgy ál- i litották ki. mintha a feldol­gozást elvégezték volna. A népgazdaságot több mint 330 ezer forintnyi kar érte. A hiányt úgy próbálták eltün­tetni, hogy a Magyar Édes­ipar budapesti csokoládé­gyárával kötött barackmag­bél-üzlet számláin a barack­magbél szót egyszerűen ki­húzták. s fölé írták: szllva­magbél. Az ügyben a rend­őrség is vizsgálatot indí­tott. Számos, a feljelentesben szereplő egyéb kérdésben nem volt mód a tények utó­lagos, pontos rekonstruálásá­ra. ezért a FNEB kezdemé­nyezte a központnál a szám­viteli rend és a bizonylati fe­gyelem hiányosságainak meg­szüntetését, (MTI) országos tanácskozása Befejeződött tegnap, csü­törtökön Szegeden az ifjú­sági mozgalom kutatóinak országos tanácskozása. Az újszegedi KISZ-iskolán Pusz­tai (Pipicz) József tisztele­tére emlékfalat avattak. Dr. Barany Ferenc egyetemi ta­nár, a SZOTE Marxista—Le­ninista Intézetének igazga­tója méltatta a közelmúlt­ban elhunyt szegedi veterán forradalmár munkásságát. Ezután a résztvevők szek­cióüléseken hallhattak elő­adásokat a kutatásokkal ösz­szefüggő tartalmi és mód­szertani kérdésekről. Győr­Sopron, Vas, Hajdú-Bihar és Somogy megye képviselői történeti kutatásaik eddig elért ercdménveiről számol­tak be. A szegediek számos kiselőadást tartottak a me­gye ifjúsági mozgalmának felszabadulás előtti és utá­ni időszakáról. Scbesi Juű : a dualizmuskori kezdetekről, Serfőző Zoltán a proletár­diktatúra, Aszalós Károly a húszas évek első . felének if­júsági mozgalmáról. Nagy István a népi demokratikus átalakulás korának ifjúsági történetéről szólt. Dr. Mi­cheller Magdolna a ME­FESZ, dr. Fábián György a DISZ tudnivalóiról beszélt. Mnjsa József a KISZ zászló­bontását és szervezeti meg­erősödését, ismertette. Külön csoport foglalkozott a kon­ferenciák történetében elő­ször az úttörőmozgalom his­tóriájával. A fórum résztvevői meg­koszorúzták Komócsin Zol­tán szobrát, ahol dr. Hegyi András a JATE adiunktusa, a szegedi alkotóműhely ve­zetője tartott rövid megem­lékezést. • ••:> Coordinociós megbeszélés Szegeden A szegedi nagyszín­ház felújításában közre­működő tervező, beruhá­zó és kivitelező válla­latok vezetői időről időre ta­lálkoznak, hogy az építke­zéssel kapcsolatos szervezesi és műszaki gondokat a le­hető legrövidebb úton. a leg­egyszerűbb módon megold­hassák. Tegnap, csütörtökön Szegeden, a koordinációs bi­zottság ülésén Papp Gyulá­nak, a városi tanács elnöké­nek vezetésével arról tár­gyaltak az érdekeltek, mi­ként lehetne az építkezés útjából a meglevő akadá­lyokat elhárítani. A tanács­kozás munkájában részt vett dr. Komócsin Mihály az MSZMP KB tagja, a megtel pártbizottság első titkára, dr. Petrik István, a megyei ta­nács elnökének általános he­lyettese, Török József, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára is. A megbeszélésen Szilágyi Lajos, az ÉVM miniszterhe­lyettese arra hívta fel a vál­lalatok figyelmét, hogy a szerződéses részhatáridőket be kell tartaniuk. Csak a közreműködők tevékenységé­nek összhangja révén, a még vitás kérdések rendezésével érhető el, hogy az 1985 őszé­re tervezett nagyszínházi ka­punyitás ne legyen irreális. Szó volt a megbeszélésen egyebek között arról, hogy a generálkivitelezést vállaló DÉLÉP-nek és alvállalkozói­nak szüksége lenne most már olyan részletes ütem­tervre, amely összehangol ­hatóvá, rangsorolhatóvá, s egyúttal ellenőrizhetővé ten­né a munkálatokat. Megol­dást kell találni a belsőépí­tészeti berendezésekkel kajv csolatos problémára is: gyár­tó akad — a beszerelésre vállalkozót, lévén igen ösz­szetett, több szakma ismere­tét feltételező munkáról szó, valószínűleg helyben kell keresni. összegezve a koordinációs megbeszélésen elhangzotta­kat, Szilágyi Lajos miniszter­helyettes bizakodását fejezte ki, hogy a nagyszínházi re­konstrukciót minden vállalat kiemelt feladatának tekinti a továbbiakban is. A mun­kaerőgondok megoldásában, az importból származó be­rendezések beszerzésében az építésügyi tárca segítségét is élvezik a vállalatok. Kamarazene élmény Vendég­szereplés Kiemelkedő sikerrel ven­dégszerepeltek előadóművé­szeink szerdán este a Zene­akadémián. Pál Tamás ve­zényletével a szimfonikusok, a DÉLÉP Zenebarátok Kóru­sa, valamint Bajtay-Horváth Ágota, Lengyel Ildikó. Réti Csaba és Kenesey Gábor Haydn Nagy orgonamiséjét szólaltatták meg, majd Csaj­kovszkij Hegedűversenye hangzott el. Szecsödi Fe­renc szólójával. A kamarazene, amely ál­talában nem tartozik az ei­ső számú közönségcsalogató műfajhoz, szerda este a Ti­sza-szállóban mégis telt há­zat vonzott. Igaz ugyan, hogy nem panaszkodhatunk; Szegednek megállapodott kamarakoncerteket kedvelő közönsége is van. de az is igaz, hogy a közreműködő művészek neve minden reklám nélkül is érdeklődést kelt, Perényi Miklós gordon­kazik, partnere Lantos Ist­ván! És akik meghallgat­ták, felemelő élménnyel tá­vozhattak. Perényi Miklós gordonká­zása: hangokba olvadt szép­ség és költészet. Már az el­ső motívum, ahogyan in­dítja Bach G-dúr Gamba­szonátáját (BWV 1027), ra­bot ejt. Rendkívüli szemé­lyiség atmoszféráját sugár­zó zenei tolmácsolás. Min­den külsődleges póztól men­tes, nemes tisztaságú, őszin­te, mély érzésektől gazdag minden zenei gondolat meg­szólaltatása. Megszámlálha­tatlan hangszínnel, a lélek legrejtettebb rezdüléseit is kepes kivetíteni ez a beszé­desen kifejező, édes, gyö­Itt a cl Az Ybl téri pázsiton — a szokott helyen — újból cir­iruszosok tanyáznak. Kecs­keméti. kiskunfélegyházi, szentesi, vásárhelyi szerep­les után Szegeden mutatko­zott be a Hungária cirkusz. Mint Gál György igazgató elmondta, vadonatúj műsor­ral, neves román vendégar­üslákkal. A MACIVA — a Magyar Cirkusz és Varieté — nemzetközi egyezményei­nek értelmében ugyanis iden román és bolgár művé­szek szerepelnek a magyar utazó cirkuszok porondján. A 63 román artista argen­tínai, dániai, egyesült álla­mokbeli. olaszországi, NSZK­és szovjetunióbeli turnékkal d.csekedhet, S a tegnap­előtti, keddi produkciójuk láttán bízvást számíthatnak a magyar, a szegedi cirkusz­szerető közönség elismerő tapsára. Két és fél órás elő­adásuk közel húsz látványos produkciót tartalmaz. A mű­sorok közti üresjárat percei sem unalmasak — a bohó­cok és a cirkuszban szokat­lan, de igen csinos, jó moz­gású táncoslányok jóvoltá­ból. A légtornászok, külö­nösen Mária AuguszUn mű­sora, szinte félelmetes. A két ugrócsoport fergeteges s+ufua 16 a legjobbak közül r.yörű csellóhang. Játékából, zenei formálásából minden pillanatban a letisztult gon­dolatok ragyogó fénye árad, a rendezettség harmonikus nyugalma, s a legfelszaba­dultabb vagy legderűsebben kacagó muzsika életrekelté­sekor is valami megnyerő­e:i szent komolyság jellem­zi. Perényi mindezekkel a képességekkel megáldva, Bach muzsikájának világába átlényegülve, egy rendkívül személyes, szinte vallomás­bensőségű, őszinte, stílusos produkciót nyújtott. Bee­thoven A-dúr szonátájában (op, 69.) is már az első ze­nei mondat megszólaltatásá­tól kezdve lebilincsel, és fogva tart mindvégig a ze­nei megfogalmazás eredeti­sége, emelkedettsége, bája, szépsége. Nem tudok dönte­ni, hogy az első tétel (Al­legro ma non tanto) magas­rendű szellemiséggé kristá­lyosodott érzelemgazdagsá­gál a Scherzo (II. tétel) szin­kopás ritmikájú szökkenésé­nek eleven sziporkázását, esetleg a lassú tétel (Adagio cantabile) puha tónusú, álomszerű tovatűnését, avagy a zárótétel (Allegro vivacg) sodró lendületű vir­tuóz előadásét méltassam leginkább. Akár a kifejező, gy önyörűen éneklő cselló­ba";!, akár az abszolút prob­lémátlan bravúros technika, mind-mind a zeneszerző szellemének szolgálatába rendelve karpatozik Perényi játékában. I untos István remek vir­tuóz, érzékenyen figyelő, ér­ző és alkalmazkodó táxsa a csellistának. Talán túlzottan is alkalmazkodó. Ügy tűnt — nyilván hangszerének, a zongorának ismeretlensége, azaz kitapasztalatlansága miatt — tartott attól, hogy esetleg partnerének szóla­ma' „túljátssza", ezért szinte mindvégig szordinó­san, azaz bal pedállal zon­gorázott. Emiatt zenei mon­danivalója mintha idézőjel­be került volna, nem tudott egyenrangú partnere lenni karnaramuzsikus társának, míg ha mer természetes zo.igorahangon játszani, egy pillanat alatt minden a he­lyére kerül. Mint ahogyan ez meg is történt a koncert második felében. Kodály műveinek szellemébe bele­helyezkedve, bátrabb hang­zásigénnyel mert fellépni, s ez csak előnyére vált a ka­maramuzsikus partneri kap­csolatnak. Így Bach—Ko­dály: Három koraielőjáté­kának és Kodály Szonatiná­jának. előadásában minden fenntartás nélkül gyönyör­ködhettünk. Méltó befejezése volt a hangversenynek Debussy Szonáta gordonkára és zon­gorái c című művének elő­adása. A megkapóan izgal­mas zenei tartalmú remek­műnek talán a II. tétele, a Serer.ad nyújtja a legtöbb meglepetést. Visszafojtott és kirobbanó szenvedélyek, sze­szélyes indulatok cikáznak egymást követve abba a kü­lönös éjszakai hangulatba burkolva, amit megsejtet a komponista. Debussy rend­kívüli feladatot szán a csel­lónak: más hangszerek szí­nét játékmód lét imitáltatia vete, mégpedig a gitárét, mandclinét, fuvoláét és tam­buriuét. Az előadók reme­keitek. Ezúttal a szerző nem tekintette egyenrangú part­nernek a két hangszert, ugyanis a kéziratba ezt a megjegyzést tette: .A zon­gorista ne feledje, hogy nem harcot kell Vívnia a gordon­kával hanem az a feladata, hog/ kísérje." Az interpre­tálás a zeneszerző szellemé­be) kelt életre, ráadást kö­ve' elő. fényes sikert gyü­mölcsözve. Bercnyi Bogata Térképek a vakok számára Ionel Gheorgheu medv cidomár ügyes mackójával való. mint a gumilabda, pat­tognak az artisták, különö­sen a kisfiúk és a kislányok tesznek bizonyságot boszor­kányos ügyességükről. Gaz­dag a cirkuszi állatkert: mackók, lámák, bivalyok, lo­vak, no és az oroszlánok mellett — jak is látható. A Hungária cirkusz Sze­geden 11 nap alatt 13 elő­adást tart. a délutánokon l'él 4-től. az estéken 7 órától. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdenek. I A vak gyermekek föld­I rajzoktalásának és a vakok j budapesti tájékozódásának megkönnyítésére t készített térképeket a Magyar Nép­hadsereg Térképészeti Inté­zete — jelentette be csütör. toki sajtótájékoztatóján Bak i Antal mérnök ezredes, az I intézet parancsnoka, vala­! mint Bódi István, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára. Hazánkban eddig a vakok részére nem készült semmi, í lyen térkép. Az MN politikai főcsoportfőnökség' kezdemé­nyezésére a Vakok és Gyen­génlátók Országos Szövetsé­gével együttműködve készí. tették el az Európa-, Ma­gyarország- valamint Buda­pest-térképeket. Ezek az ügy nevezett vaktérképek két lé­nyeges ponton térnek el a hagyományos atlaszoktói: a fehér műanyag lapra nyo­mott domború földrajzi megjelenítésen nincsenek színek, a magyarázó szöve­gek a vakok Braille-irásaval készülték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom