Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-22 / 94. szám
\ 8 Péntek, 1983. április 22. Á helyi közigazgatás szerepe a településfejlesztésben Befejeződött Színházi felújítás az Az elmúlt évtizedeikben számottevő változásokon mentek keresztül településeink: városok emelkedtek ki a földből, s korábban elmaradott községek is a fej.odés útjára léptek. A Hazafias Népfront település politikai munkabizottságának csütörtöki ülésén rámutattak, hogy ennek a fejlődésnek megmutatkoztak az árnyoldalai is. Csökkent a falvak megtartó ereje, a lakosság — felismerve, hogy kényelmét elsősorban a na. gyobb településeken találhatja meg — a városokba áramlott. Ám a városok infrastruktúrája és szociális létesítményhálózata nem győzte a fokozott megterhelést. Emiatt javasolta a közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, hogy arányosabb és egyenletesebb településfejlesztést valósítsanak meg. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az elképzelések papírra vetésekor jobban vegyék figyelembe az állampolgárok véleményét. A helyi közigazgatási szervek bevonásával teremtődhetnek meg a folyamatos es zökkenőmentes együttműködés feltételei — hangsúlyozták a jelenlevő szakemberek. Fölhívták a figyelmet arra a felemás gyakorlatra, ame'y nem teszi lehetővé az önálló döntést a saját bevételek felhasználásáról. Emiatt a tanácsok nem is igen szorgalmazzák e jövedelmek er őteljes növelését, holott egy sor olyan egetó feladatot tartanak nynván, amelyek megoldása nem tűr további halasztást, Tul szigorúak a szaóuiyok, állapi tották meg az ülésen, s e keretek tágítását sürgették. Jó pélaaként említették a Hazai,as Núpiront egyik legutóbbi kezdeményezését, a hulladékgyűjtési akciót. A telepüiúseken évente néhány alkalommal összegyűjtik a másodnyersanyagodat, beszolgáltatják a MÉH-nek, s az így befolyt pénzt a fejlesztesi alap kiegészítésére fordíthatják. A tanács, kikérve a lakosság véleményei, saját hatáskörében dönti el, mire használják azt az összeget. Szó esett arról is. miként lehetne növelni a helyi közigazgatási szervek jövedelmét. A bizottság tagjai arra az álláspontra jutottak: a lakosság hozzájárulásának esetleges változtatásakor ügyelni kell arra, hogy az állampolgárok érdekeinek következetes figyelembe vételével történjék. Az ülésen utaltak arra is, hogy az utóbbi időben a lakások zöme immár magánerőből epül. de hogv mikorra készülnek el az új otthonok, nagyrészt azon múlik. rendelkezésre áll-e közművesített telek. Ennek biztosítása a tanácsok dolga lenne, de a zavartalan telekellátást alapvetően meghatározza a helyi közigazgatási szerv anyagi helyzete. Balul sikerült vállalkozás" ti Népgazdasági érdek, hogy • mezőgazdaságban is bővüljön a tőkés piacon értékesíthető termékek köre. A TSZKER országos központját ez a cél vezette, amikor hét esztendővel ezelőtt külön részleget hozott létre az ex port-ta rta lé kok feltárása. A dinamikusan fejlődő, s tavaly önálló szervezetté vált részleg forgalma az elmúlt évben meghaladta a félmilliárd forintot. Ügy tűnik azonban, hogy az Exporttartalékokat Feltáró Központ. (EFK) vezetői a cél érdekében kisebb-nagyobb szabálytalanságoktól sem riadtak vissza. Amikor — egy közérdekű bejelentés alapján — az MSZMP Budapesti Bizottsága felkérte a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hogy folytasson vizsgálatot az EFK-nál. a népi ellenőrök tíz különböző ügyben folytattak vizsgálódást. Ezek egy részében — az idő múlása miatt — már nem volt bizonyítható a feltételezett szabálytalanság, más részük alaptalan volt. ám a központ egyik vállalkozásáról ..feketén-fehéren" kiderült: a részlegnél okmanyhamisitást követtek el. 1970-től kezdődően a központ 24 vagon szilvamagot vásárolt az ország különböző konzervgyáraitól. A magokat a palotási Május 1. Tsz telepere szállították feldolgozásra. mely után az értékes magbélt a rsokoládégvárak hasznosíthatták volna. Miként a vizsgálat megállapította: hasonló munkát a tsz korábban nem végzett, a telep nélkülözte a szilvamag feldolgozásához szükséges gépeket. berendezéseket. Voltak ugyan házilagos kísérleteik, de ezek nem jártak eredménnyel. Ma már nem bizonyítható, hogy mitől, de tény: a nagy értékű nyersanyag — tönkrement, ám a i különböző papírokat úgy ál- i litották ki. mintha a feldolgozást elvégezték volna. A népgazdaságot több mint 330 ezer forintnyi kar érte. A hiányt úgy próbálták eltüntetni, hogy a Magyar Édesipar budapesti csokoládégyárával kötött barackmagbél-üzlet számláin a barackmagbél szót egyszerűen kihúzták. s fölé írták: szllvamagbél. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított. Számos, a feljelentesben szereplő egyéb kérdésben nem volt mód a tények utólagos, pontos rekonstruálására. ezért a FNEB kezdeményezte a központnál a számviteli rend és a bizonylati fegyelem hiányosságainak megszüntetését, (MTI) országos tanácskozása Befejeződött tegnap, csütörtökön Szegeden az ifjúsági mozgalom kutatóinak országos tanácskozása. Az újszegedi KISZ-iskolán Pusztai (Pipicz) József tiszteletére emlékfalat avattak. Dr. Barany Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE Marxista—Leninista Intézetének igazgatója méltatta a közelmúltban elhunyt szegedi veterán forradalmár munkásságát. Ezután a résztvevők szekcióüléseken hallhattak előadásokat a kutatásokkal öszszefüggő tartalmi és módszertani kérdésekről. GyőrSopron, Vas, Hajdú-Bihar és Somogy megye képviselői történeti kutatásaik eddig elért ercdménveiről számoltak be. A szegediek számos kiselőadást tartottak a megye ifjúsági mozgalmának felszabadulás előtti és utáni időszakáról. Scbesi Juű : a dualizmuskori kezdetekről, Serfőző Zoltán a proletárdiktatúra, Aszalós Károly a húszas évek első . felének ifjúsági mozgalmáról. Nagy István a népi demokratikus átalakulás korának ifjúsági történetéről szólt. Dr. Micheller Magdolna a MEFESZ, dr. Fábián György a DISZ tudnivalóiról beszélt. Mnjsa József a KISZ zászlóbontását és szervezeti megerősödését, ismertette. Külön csoport foglalkozott a konferenciák történetében először az úttörőmozgalom históriájával. A fórum résztvevői megkoszorúzták Komócsin Zoltán szobrát, ahol dr. Hegyi András a JATE adiunktusa, a szegedi alkotóműhely vezetője tartott rövid megemlékezést. • ••:> Coordinociós megbeszélés Szegeden A szegedi nagyszínház felújításában közreműködő tervező, beruházó és kivitelező vállalatok vezetői időről időre találkoznak, hogy az építkezéssel kapcsolatos szervezesi és műszaki gondokat a lehető legrövidebb úton. a legegyszerűbb módon megoldhassák. Tegnap, csütörtökön Szegeden, a koordinációs bizottság ülésén Papp Gyulának, a városi tanács elnökének vezetésével arról tárgyaltak az érdekeltek, miként lehetne az építkezés útjából a meglevő akadályokat elhárítani. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Komócsin Mihály az MSZMP KB tagja, a megtel pártbizottság első titkára, dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese, Török József, a városi pártbizottság első titkára is. A megbeszélésen Szilágyi Lajos, az ÉVM miniszterhelyettese arra hívta fel a vállalatok figyelmét, hogy a szerződéses részhatáridőket be kell tartaniuk. Csak a közreműködők tevékenységének összhangja révén, a még vitás kérdések rendezésével érhető el, hogy az 1985 őszére tervezett nagyszínházi kapunyitás ne legyen irreális. Szó volt a megbeszélésen egyebek között arról, hogy a generálkivitelezést vállaló DÉLÉP-nek és alvállalkozóinak szüksége lenne most már olyan részletes ütemtervre, amely összehangol hatóvá, rangsorolhatóvá, s egyúttal ellenőrizhetővé tenné a munkálatokat. Megoldást kell találni a belsőépítészeti berendezésekkel kajv csolatos problémára is: gyártó akad — a beszerelésre vállalkozót, lévén igen öszszetett, több szakma ismeretét feltételező munkáról szó, valószínűleg helyben kell keresni. összegezve a koordinációs megbeszélésen elhangzottakat, Szilágyi Lajos miniszterhelyettes bizakodását fejezte ki, hogy a nagyszínházi rekonstrukciót minden vállalat kiemelt feladatának tekinti a továbbiakban is. A munkaerőgondok megoldásában, az importból származó berendezések beszerzésében az építésügyi tárca segítségét is élvezik a vállalatok. Kamarazene élmény Vendégszereplés Kiemelkedő sikerrel vendégszerepeltek előadóművészeink szerdán este a Zeneakadémián. Pál Tamás vezényletével a szimfonikusok, a DÉLÉP Zenebarátok Kórusa, valamint Bajtay-Horváth Ágota, Lengyel Ildikó. Réti Csaba és Kenesey Gábor Haydn Nagy orgonamiséjét szólaltatták meg, majd Csajkovszkij Hegedűversenye hangzott el. Szecsödi Ferenc szólójával. A kamarazene, amely általában nem tartozik az eiső számú közönségcsalogató műfajhoz, szerda este a Tisza-szállóban mégis telt házat vonzott. Igaz ugyan, hogy nem panaszkodhatunk; Szegednek megállapodott kamarakoncerteket kedvelő közönsége is van. de az is igaz, hogy a közreműködő művészek neve minden reklám nélkül is érdeklődést kelt, Perényi Miklós gordonkazik, partnere Lantos István! És akik meghallgatták, felemelő élménnyel távozhattak. Perényi Miklós gordonkázása: hangokba olvadt szépség és költészet. Már az első motívum, ahogyan indítja Bach G-dúr Gambaszonátáját (BWV 1027), rabot ejt. Rendkívüli személyiség atmoszféráját sugárzó zenei tolmácsolás. Minden külsődleges póztól mentes, nemes tisztaságú, őszinte, mély érzésektől gazdag minden zenei gondolat megszólaltatása. Megszámlálhatatlan hangszínnel, a lélek legrejtettebb rezdüléseit is kepes kivetíteni ez a beszédesen kifejező, édes, gyöItt a cl Az Ybl téri pázsiton — a szokott helyen — újból ciriruszosok tanyáznak. Kecskeméti. kiskunfélegyházi, szentesi, vásárhelyi szereples után Szegeden mutatkozott be a Hungária cirkusz. Mint Gál György igazgató elmondta, vadonatúj műsorral, neves román vendégarüslákkal. A MACIVA — a Magyar Cirkusz és Varieté — nemzetközi egyezményeinek értelmében ugyanis iden román és bolgár művészek szerepelnek a magyar utazó cirkuszok porondján. A 63 román artista argentínai, dániai, egyesült államokbeli. olaszországi, NSZKés szovjetunióbeli turnékkal d.csekedhet, S a tegnapelőtti, keddi produkciójuk láttán bízvást számíthatnak a magyar, a szegedi cirkuszszerető közönség elismerő tapsára. Két és fél órás előadásuk közel húsz látványos produkciót tartalmaz. A műsorok közti üresjárat percei sem unalmasak — a bohócok és a cirkuszban szokatlan, de igen csinos, jó mozgású táncoslányok jóvoltából. A légtornászok, különösen Mária AuguszUn műsora, szinte félelmetes. A két ugrócsoport fergeteges s+ufua 16 a legjobbak közül r.yörű csellóhang. Játékából, zenei formálásából minden pillanatban a letisztult gondolatok ragyogó fénye árad, a rendezettség harmonikus nyugalma, s a legfelszabadultabb vagy legderűsebben kacagó muzsika életrekeltésekor is valami megnyerőe:i szent komolyság jellemzi. Perényi mindezekkel a képességekkel megáldva, Bach muzsikájának világába átlényegülve, egy rendkívül személyes, szinte vallomásbensőségű, őszinte, stílusos produkciót nyújtott. Beethoven A-dúr szonátájában (op, 69.) is már az első zenei mondat megszólaltatásától kezdve lebilincsel, és fogva tart mindvégig a zenei megfogalmazás eredetisége, emelkedettsége, bája, szépsége. Nem tudok dönteni, hogy az első tétel (Allegro ma non tanto) magasrendű szellemiséggé kristályosodott érzelemgazdagságál a Scherzo (II. tétel) szinkopás ritmikájú szökkenésének eleven sziporkázását, esetleg a lassú tétel (Adagio cantabile) puha tónusú, álomszerű tovatűnését, avagy a zárótétel (Allegro vivacg) sodró lendületű virtuóz előadásét méltassam leginkább. Akár a kifejező, gy önyörűen éneklő csellóba";!, akár az abszolút problémátlan bravúros technika, mind-mind a zeneszerző szellemének szolgálatába rendelve karpatozik Perényi játékában. I untos István remek virtuóz, érzékenyen figyelő, érző és alkalmazkodó táxsa a csellistának. Talán túlzottan is alkalmazkodó. Ügy tűnt — nyilván hangszerének, a zongorának ismeretlensége, azaz kitapasztalatlansága miatt — tartott attól, hogy esetleg partnerének szólama' „túljátssza", ezért szinte mindvégig szordinósan, azaz bal pedállal zongorázott. Emiatt zenei mondanivalója mintha idézőjelbe került volna, nem tudott egyenrangú partnere lenni karnaramuzsikus társának, míg ha mer természetes zo.igorahangon játszani, egy pillanat alatt minden a helyére kerül. Mint ahogyan ez meg is történt a koncert második felében. Kodály műveinek szellemébe belehelyezkedve, bátrabb hangzásigénnyel mert fellépni, s ez csak előnyére vált a kamaramuzsikus partneri kapcsolatnak. Így Bach—Kodály: Három koraielőjátékának és Kodály Szonatinájának. előadásában minden fenntartás nélkül gyönyörködhettünk. Méltó befejezése volt a hangversenynek Debussy Szonáta gordonkára és zongorái c című művének előadása. A megkapóan izgalmas zenei tartalmú remekműnek talán a II. tétele, a Serer.ad nyújtja a legtöbb meglepetést. Visszafojtott és kirobbanó szenvedélyek, szeszélyes indulatok cikáznak egymást követve abba a különös éjszakai hangulatba burkolva, amit megsejtet a komponista. Debussy rendkívüli feladatot szán a csellónak: más hangszerek színét játékmód lét imitáltatia vete, mégpedig a gitárét, mandclinét, fuvoláét és tamburiuét. Az előadók remekeitek. Ezúttal a szerző nem tekintette egyenrangú partnernek a két hangszert, ugyanis a kéziratba ezt a megjegyzést tette: .A zongorista ne feledje, hogy nem harcot kell Vívnia a gordonkával hanem az a feladata, hog/ kísérje." Az interpretálás a zeneszerző szellemébe) kelt életre, ráadást köve' elő. fényes sikert gyümölcsözve. Bercnyi Bogata Térképek a vakok számára Ionel Gheorgheu medv cidomár ügyes mackójával való. mint a gumilabda, pattognak az artisták, különösen a kisfiúk és a kislányok tesznek bizonyságot boszorkányos ügyességükről. Gazdag a cirkuszi állatkert: mackók, lámák, bivalyok, lovak, no és az oroszlánok mellett — jak is látható. A Hungária cirkusz Szegeden 11 nap alatt 13 előadást tart. a délutánokon l'él 4-től. az estéken 7 órától. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdenek. I A vak gyermekek földI rajzoktalásának és a vakok j budapesti tájékozódásának megkönnyítésére t készített térképeket a Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézete — jelentette be csütör. toki sajtótájékoztatóján Bak i Antal mérnök ezredes, az I intézet parancsnoka, vala! mint Bódi István, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára. Hazánkban eddig a vakok részére nem készült semmi, í lyen térkép. Az MN politikai főcsoportfőnökség' kezdeményezésére a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével együttműködve készí. tették el az Európa-, Magyarország- valamint Budapest-térképeket. Ezek az ügy nevezett vaktérképek két lényeges ponton térnek el a hagyományos atlaszoktói: a fehér műanyag lapra nyomott domború földrajzi megjelenítésen nincsenek színek, a magyarázó szövegek a vakok Braille-irásaval készülték.