Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP! 73. évfolyam 87. szám 1983. április 14., csütörtök Ara: 1,40 forint : D VÁROSI BIZOTTS N A K LAP J A KözIemÉíiy az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. április 12—13-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek; a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottság jelentését a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a budapesti pártbizottság, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok saját munkájuk áttekintésével és javaslataikkal eredményesen járultak hozzá a napirend előkészítéséhez. A Központi Bizottság köszönetét fejezte ki a határozati javaslat előzetes véleményezésére felkért testületeknek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, valamint a Minisztertanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Hazafias Népfront Országos* Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak az érdemi hozzászólásokért. Az ülésen -huszonötén szólaltak fel, tizenketten pedig írásban tették meg észrevételeiket. A Központi Bizottság a széles körű vita után egyhangúlag fogadta el határozatát, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. (MTI) & szocialista munkaversenyrol Tudományos konferencia A SZOT és a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete rendezésében szerdán kétnapos tudományos konferencia kezdődött >a SZOTiskolán a szocialista munkaverseny-mozgalom elvi és gyakorlati kérdéseiről. Sali Ferenc, a SZOT osztályvezetője megnyitó beszédében rámutatott, hogy a szocialista munkaversenv'mozgalom több évtizedes tapasztalatainak elvi és gyakorlati . értékelése fontos és időszerű feladatuk az állami, politikai és társadalmi szerveknek. Annál is inkább, mert ennek a felbecsülhetetlen értékű mozgalomnak a tudományos megalapozottsága elmarad a követelményektől. Nagyon fontos, hogy feltárják a mozgalom eredményeit és problémáit, s közösen dolgozzák ki a tennivalókat, amelyek segítségével a mozgalom jobban igazodhat az új követelményekhez. A szocialista munkamozgalmak kutatásával eddig lényegében csak a szakszervezeti mozgalom foglalkozott, számítanak arra. hogy e munkába a társadalomtudományok különböző ágazatai is fokozottan bekapcsolódnak. Bukta László, a SZOT osztályvezetője beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny, s különösen a szocialista brigádmozgalom társadalmunknak nagy értéke. Szükséges viszont, hogy gazdasági éle-, tünk társadalmi mechanizmusunk fejlődésével ez a mozgalom is lépést tartson. Semmilyen anyagi érdekeltség nem pótolhatja, nent teheti feleslegessé a szocialista brigádok kezdeményező készségét, kollektív szellemét, áldozatvállalását, a brigádokba tömörült dolgozóknak azt a törekvését, hogy tanult, művelt embereiké váljanak. A változó viszonyok természetesen a munkaverseny-mozgalmat sem hagytak érintetlenül, fel kell mérni, hogy a versenymozgalom hogyan illeszkedhet jobban a mai érdekorientált gazdasági mechanizmusba. Tisztázni kell a munkaversenyrol kialakult, egymástól eltérő nézeteket is. Vannak például olyan vélemények, hogy a munkaversenyben a dolgozók nem magasabb bérért, hanem kizárólag politikai-erkölcsi indítékokból vállalkoznak. Ez a felfogás aláértékeli az érdekeltség jelentőségét. Mások a versenyben csupán olyan hézagpótló eszközt látnak, amelyre kizárólag a termelési problémák esetén van szükség, de elterjedt az a nézet is. hogy a munkaverseny nem szolgálhat mást, mint a feladatok mennyiségi túlteljesítését. Természetesen többlet-telje* sitményekre is szükség lehet. ezt segítheti a munkaverseny is. Az 1960-as évek vége óta azonban kialakultak a mozgalom minőségi elemei, s ma íontosabb mint valaha, hogy a versenymozgalom a minőség javításának, az anyag és energia gazdaságos felhasználásának bázisa legyen. A gazdasági élet gyors változásai nyomán joggal merült fel 'az igény, hogy határozottabban különböztessük meg a munkaverseny állandó és változó elemeit. A mozgalomnak állandó tényezője az önkéntesség, törekvés a többlet-teljesítményekre. az alkotó tevékenység, a műveltség gyarapítása, a közösségi gondolkozásmód és magatartás erősítése. De változnak a versenyformák, a szervezeti keretek és az ezekhez fűződő irányítási, szervezési, értékelési, elismerési szabályok. A hiányosságokat döntően nem azokban a dolgozókban kell keresni, akik a mozgalomban .részt vesznek, hanem az irányításban. a szervezésben, a munkaverseny feltételrendszerében. Különösen fontos, hogy javuljon a munkaszervezés, ösztönzőbb legyen a tér- és jövedelmszabályozás. a vezetői magatartás és a dolgozók körében végzett nevelömunka. , Beszéde további részében a SZOT osztályvezetője, majd Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője és Krizsanits József. a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa is — a munkaverseny és ezen belül a szocialista brigádmozgalom több megoldásra váró kérdésével foglalkozott. Például azzal, hogy a sokszorosan kitüntetett szocialista brigádok további perspektívákat keresnek a mozgalomban. Nem jelentene megoldást. ha újabb, még magasabb kitüntetéseket alapítanának szamukra, nagyobb ösztönzöeröt jelenthetne, ha a legjobb brigádok nagyobb önállóságot, egyes kérdésekben döntési, intézkedési jogkört kapnának. Felhatalmazhatnák arra. hogy a munkafeladatokat maguk osszák el egymás között, bevezethetnék számukra &z önmeózás, a bérek és más juttatások személyekre szóló felosztásának jogát, maguk intézhetnék brigádon belül a fegyelmi eljárásokat, s ahol erre a munkakör jellege lehetőséget ad, dönthetnének a rugalmas munkaidő bevezetéséről. Kitértek a fölszólalók arra is, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztésében fontos lépést jelent a vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozása, amelyek igen termelékenyen dolgoznak. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a GMK-k alapgondolatát a fő munkaidőre és a dolgozók egész kollektívájára kiterjeszteni. A — GMK — nem lehet alternatívája a szocialista brigádnak, a gazdasági munkaközösségek önszervező képességére, a teljesítményelv következetes alkalmazására azonban mindenképpen oda kell figyelni, Városépítés kisajátítások Van, aki azért panaszkodik, mert bontják a házát, más meg azért rimánkodik, jöjjenek a buldózerek. Általában „szívfájdalmak" kísérik a szanálásokat. Olyan városrészben nőttem föl, melynek területe évről évre zsugorodott, az építkezések miatt egyik hónapról a másikra tűntek el a piros cseréptetős házak. így volt alkalmam közelről is látni a kisajátítás okozta rezgéseket az emberi lelkekben. Azonban senkinek sem kellett kétszer magyarázni a szanálás közérdekűségét. Kell az új terület a korszerű lakónegyedeknek, az összkomfortos lakásoknak, vagy építési portáknak. Természetes, hogy az ember ragaszkodik régi fészkéhez, de előbb vagy utóbb elfogadja az új helyet, ami nemegyszer életmód változással is jár. Az. átállás az öregeiinéi megy nehezebben. Talán jó lenne, ha találnánk egy megfelelő fórumot, ahol időben ráhangolnák a helybelieket a beruházók a változtatás szükségességéré. Bár két szakember Tóth József, a Szeged megyei városi tanács vb hivatalának elnöke és dr. Hajdú Mária csoportvezető arról győzött meg, hogy körülbelül 5 évre előre ismertetik a szanálási elképzeléseket az érdekeltekkel. És valójában a pszichológiai eredetű nehézségeken hamar túlteszik magukat az emberek. Említettek olyan eseteket is, amikor a l^tók nagy része örült" annak, hogy a korszérűtlen, komfort nélküli otthonból elköltözhet és megfelelő új helyre jut. Ezért szinte kivétel nélkül mindenki vállalta a komfortfokozat közötti különbözet megfizetését. A szanálás nemcsak az említett események miatt található a közérdeklődés fókuszában. Közös és egyéni érdeket kell úgy hangolni, hogy a várospolitikai célkitűzések zavartalanul megvalósulhassanak. Mire gondolok? Például arra is: időben átvehesse a beruházó a területet és az építők ne éves késéssel vonuljanak fel. A volt tulajdonos pedig ne úgy érezze magát, mintha az egész világ összeesküdött volna ellene, mert nem fizetteK annyit, amennyire számított. Nem hiszem, hogy különösebb magyarázatra szorulna a kisajátítási ügyintézés miért is tartozik a tanácsi munkában a legfontosabb hatósági feladatok közé. Az arra illetékes testületek gyakran vizsgálják: ez a tevékenység milyen színvonalú Szegeden. A többféle válasz közül legyen az egyik dr. Kolláth Györgyé, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala főosztályvezető-helyetteséé: — A kisajátítási ügyintézés Szegeden hagyományosan magas színvonalú. Az eljárások a beruházáspolitika alkalmas eszközei. Az ügyintézés hozzáértő, gyors és törvényes. (Zárójelben jegyzem meg, hogy nemcsak a megyei tanács igazgatási osztálya, hanem a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztálya is állandóan figyelemmel kíséri és ellenőrzi ezt a fontos hatósági munkát.) Nem akarom fárasztani olvasóinkat azoknak a rendeleteknek a felsorolásával,, amelyek egyszerűbbé tették az ügyintézést. Hivatkozhatnék olyan jogszabályra, amely növelte a kártalanítások közérdekűbb elbírálását, vagy arra az alapelvre, ami kimondja, hogy a tulajdonos megfelelő összeget kapjon kártérítésként, de ne adjanak lehetőséget a munka nélküli jövedelemszerzéshez. Az állampolgárok általában Szovjet pctrtküldcffség érkezett Budapestre Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára vezetésével szerdán Budapestre érkezett az SZKP Központi Bizottságinak küldöttsége. A delegáció tagjai: Nyikolai Talizin, az SZKP KB tagja. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Olimp Csukanov, az SZKP KB nemzetközi osztályának helettes vezetője. (MTI) Epiil a gázvezeték Szőreg határában dolgoznak a DÉGAZ munkásai, gázvezetéket fektetnek a főútvonal mentén. Az újszegedi Traktor utcától folytatólagosan haladnak a csőfektetcssel, ezen a vonalon biztosítják majd a földgázt Szőrcgnek. nem vitatják a házbontás szükségszerűségét, azonban a kártalanítás összege miatt lehet és szokott vita lenni. Mielőtt leibúgnak a buldózerek, előfordul, hogy a tulajdonos a kétszobás házat „palotának" látja, é^ olyan árra gondol, ami a szabadpiacon is irreális lenne. Legtöbbször azonban megegyeznek a felek. „A szegedi kisajátítások eredményet jelzi, hogy elvétve került sor kártalanítási perre." (Ezt a mondatot a minisztertanácsi vizsgálatból idéztük.) És ehhez a következőket tehetem hozzá az ellenőrzés tanulságai alapján. Az utóbbi években sokat javult a szakértői tevékenység; az első fokú kisajátítási hatóság ügyintézői felkészültek, lelkiismeretesek, és az eljárások irányitói nagy figyelmet fordítanak az együttműködésre. Ám a főhatóság kritikaként elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a tanácsi beruházásoknál a programozást kell javítani. A kisajátítók feladata a lakásigények felmérése is. A bérlők és tulajdonosok kezdetben nem tudnak egyértelműen állást foglalni, igényt tartanak-e cserelakásra, vagy maguk akarják megoldani az otthonteremtést. Még a kisajátítási tárgyaláson sem nyilatkoznak sok esetben. Amióta a lakbérek emelkedtek, tapasztálható: a tulajdonosok maguk gondoskodnak az otthonteremtésről, lakást vesznek és vállalják az OTP-kölcsön törlesztését, rnert gyakran a kártalanítási összeg nem fedezi az új ingatlan teljes vételárát. Az ügyintézők is felhívják az állampolgárok figyelmét, jobban járnak, ha lakást vásárolnak, mintha az alacsony nyugdíjból .fizetik az új tanácsi lakások megnövekedett bérét. A kisajátított ingatlantulajdonosok, lakáshasználók olyan szobaszámú, komfortfokozatú cserelakásra tarthatnak igényt, mint amilyent leadtak. Hasznos tudni, hogy az új lakásügyi jogszabályok korábbi rendeletet pontosítanak. Nem kell lakáshasználatba-vételi díjat fizetni, ha tanácsi bérlakást cserelakásként utaljak vki, kivéve, ha a cserelakás — a tulajdonos kérelmére — a szanált otthonnál nagyobb szobaszámú, alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú. A lépcsőzetes lakáscserékkel lehetőség nyílik arra, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkező emberek is a pénztárcájukhoz megfelelő otthonhoz jussanak. Feltehetően a jövőben, a lakbérmódosítás miatt, többen keresik az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat. S ezért is hasznos lenne, ha megfelelő „park" volna a cserékhez. Szegeden az állami beruházások aránya csökkent, azonban a szanálások nem jutnak hasonló sorsra. A magánépítkezések kiterjesztése miatt kell továbbra is a régi házakat lebontani, építési területet előkészíteni. 4 kisajátítással foglalkozók a jövőben sem maradnak „kenyér .nélkül". Most Mihály teleken. Hattyasi elepen, majd Aigyón. Tápén,' Szőregen alakítanak ki portákat. Az eddiginél is kevesebb vita lenne azonban — ez az ügyintézők véleménye —, ha az ingatlanok értékét nem az utolsó öt, hanem csak a két év árai alapján számíthatnák ki. A helyzeten természetesen csak egy új jogszabály változtathat. Halász Miklós