Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

Srerda, 1983. ápríTis 13. 5 Elhunyt Czikora Sándor Nyolcvankét éves korában elhunyt Cíikora Sándor, a munkásmozgalom régi, sze­gedi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékérem kitüntetettje. Czikora Sándor 1901. má­jus 24-én született Kiskun­dorozsmán. Szülei napszá­mosok, téglaverők voltak. Nagy szükség volt a kenyér­kereső kézre, így 11 éves ko­rában. munkába kellett áll­nia. A jobb megélhetés re­ményében Budapesten kere­sett munkát édesapjával együtt, a Weis Manfréd­gyárban. Később kitanulta a bányászatot is. majd néhány nehéz esztendő elteltével — a Tanácsköztársaság leveré­se után letartóztatták — visszakerült Szegedre, a Lip­pai-féle téglagyárban vál­lalt munkát. Harcosan kép­viselte munkatársai érdekeit bérköveteléseit, maga kez­deményezett bérharcot.' Az Építőipari Munkások Szak­szervezetének 1940 óta volt tagja. A munkásmozgalmi te­vékenységét elbocsátással büntették. Czikora Sándor 1934-ben lett a párt tagja, a munkás­őrség megalakulásától kezd­ve 1970-ig tevékenykedett. Eredményes munkássága el­ismeréseképpen részesült ma­gas kitüntetésekben. Nyugdí­jasként a Belváros III. szá­mú pártalapszervezetben dol­gozott. A munkásosztály ügyének hűséges harcosát vesztettük el személyében. Temetéséről később intéz­kedünk. MSZMP Szeged városi bizottsága r p r _ rr • • Építőipari ifiúsági konferencia Az Építőipari Tudományos Egyesület több érdekelt in­tézménnyel közösen április 20—21-én Budapesten, az MTESZ székházában rende­zi meg az V. építőipari if­júsági konferenciát — je­lentették be a szervezők keddi sajtótájékoztatójukon. A tanácskozáson várhatóan több mint háromszáz fiatal építésügyi szakember vesz majd részt. Eszmecseréjü­kön szó lesz a településfej­lesztés, a lakásépítés, a la­kókörnyezet kialakításának szempontjairól, a kutató­fejlesztő tevékenységről, és az innovációról. Fekete gólyák A Borsod megyei Bodrog­köz holtágakkal szabdalt, ingoványos területére meg­érkeztek a fekete gólyák. Fészkelöhelyeiket alig egy évtizede fedezték fel a ku­tatók. A^óta évről évre megfigyelték, hogy szinte naptári pontossággal, április közepe táján érkeznek. Ez a vidék nehezen meg­közelíthető terület, így sok ritkaságszámba menő ma­dár kedvelt fészkelőhelye. s több mint húsz feketególya­fészket tartanak nyilván. A ritka madarakat szigorúan védik. Szakmájuk: kovácsműves Ketten a kukoricáért Állami difcas kutsstők A nagy díjak ritkán járnak, föltehetően sokan odafi- NDK—lengyel—magyar ku­gyeltek tehát a hírre: Állami Díjat kapott Németh János, koricanemesítési programnak a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a szegedi ga- is, és ez Európa legkereset­bonakutató intézet tudományos főosztályvezetője és Szél tebb együttműködésének te­Sándor, a biológiai tudományok kandidátusa, a szegedi in- kinthetö. Alapanyagot ők is tézet tudományos osztályvezetője. A munkájuk is közös, a adnak, mi is adunk, a kipró­díjon is osztoznak. Az ilyenkor szokásos rövid indokolás bálásban ők is részt vesznek, csak körvonalazza az eredményt, érdemes a részletek után mi is, de a vetőmagot mi is érdeklődnünk. termeljük, mert nálunk jobb rá az időjárás, ők pe­Korunkat atomkornak ne- di háziasszony legjobban sze- dig megveszik, vezzük. Azért is, mert a lé- réti. Külkereskedelmi téte- Jól tudom, a számokkal tezhető legotrombább módon leink öregebb számai tehát szembekötősdit is lehet ját­szólt bele a történelembe az a hazai kukoricaföldön te- szani. ezért vissza kell ka­atombomba, és fenyegető remnek. nyarodnunk egy kicsit a ha­rém köröz azóta is a fejünk * ' zai nemesítők munkájához, fölött, meg azért is. mert A kukoricanemesítés — Ha mindent készen veszünk, tudjuk, mekkora áldást hoz- láthatjuk — jól fizető be- előbb-utóbb agysorvadás lép hatna ránk, ha a sötét ré- fektetés. Van azonban egy nálunk. Németh János és met elhessenthetnénk. Vala- bökkenő, ha sémákban gon- Szél Sándor azt mondja, hu­ki azt mondta egyszer, leg- dolkodunk. Azt szoktuk mon- szonhárom hibrid vetőmagját alább ekkora jelentőséget dani. amit saját kezünkkel, szaporítják nálunk, és ebből [tulajdoníthat az emberiség saját eszünkkel meg tudunk tizenegy hazai származék, jegy másik tudományos ered- cselekedni, azt ne hozzuk be Dolgoznak tehát nemesitőink iménynek. a hibridizációnak, külföldről — miért vesszük is. teljes ambícióval. Kell is bár ennek csak áldását érez- meg tehát a külföldi neme- ig.vekezniök. hiszen a legna­A kisiparosok szolgáltatás­ban betöltött szerepe ma már nem vitatható: nélkülük aligha tudnánk berendezni az életünket. Persze a meg­bízható. magukkal szemben is igényes mesteremberek kezemunkájara van főként szükségüftk. Éppen a szak­mai tudás továbbfejlesztése, a korszerűbb anyagok, al­katrészek megismertetése a | célja a KIOSZ megyei ve­I zetöségének. amikor bizo­I nyos rendszerességgel meg­| szervezi a szakmai napokat. Tegnap, kedden Szegeden. I a SZOTE közművelődési tit­kárságának közreműködésé­vel kovácsműves regionális szakmai napot rendeztek a zük. * Nálunk 1964 óta csak hib­rid kukoricát termelnek. Sike­sítók drága eredményeit? gyobb vetélytársakat hozzuk Sőt: miért tekinti a magyar földjeinkre. Agysorvadásról kormány egyenértékűnek a tehát szó sincs, inkább igen nemesi test es a honosítást? éles versenyről beszelhetünk. Ismét föltettük a kérdést két Áldásos hatása benne van az kitüntetett kutatónknak, es előző szamokban. Azt is te­SZOTE oktatási épületében, j riilt hamar átváltanunk, es Budai Antalné. a KIOSZ me- | lépéselőnyünkéi máig meg- „ e°vszerü választ kap- gyük hozza, hogy kutatási gyei titkára nyitotta meg az [ tartottuk. Kiszámították » egész napos programot, majd Lehóczky János kovács ipar­művész a vas művészi meg­munkálásáról tartott elő­adást. A művész alkotasai­ból összeállított kiállítást dr. Juhász Antal, a Móra Fe­renc Múzeum igazgatóhe­Százéves a múzeum éremtára tunk. A nemesítést metódu- szempontból is lehet egyen­.sok nem titkosak, tehát va- értékű a honosítás a neme­rifj h' loban e10 tud-)a állítni a sítessel. meg azt is. hogy J a J hazai kutató is a legjobb faj- az együttműködés során ta­tákat. de ha öt év múlva nultuk meg. tudományos éri el azCamit a leghíresebb eredménynek a termelő aga­kutatóállomások már most zatokban csak azt tekintik, átadhatnak, akkor nézzünk ami valóban termelhető, még egyszer a hektáronkénti * termés számaira. szorozzuk Megosztva kapták az alla­annyival. ahány hektáron díjat kérdeztük a két es a legjobb termés is benne ^^ötteí -§ ha T™" kUtatÓt * mesoaztá" 1970-ben az előző öt ev ter mesátlagát, és 3,23 tonnának találták. Ha melle tesszük a mostani utolsó két esztendő — kiemelkedő két év volt! — b.45-tonnás átlagát. könnyű észreven­nünk. hogy ilyen rövid idő lyettese mutatta be. Délután alatt azt az igen j6t 1S sike_ a mpdern kovacsművészet í]dllt megdupláznunk. Átlag­volt: a témája Lehóczky Já- !„„.•,„ nos előadásának, melyet kon zultáció követett. , „_on érdemes {ehat a ]eg van. a ev sáról is. Tizennégy éve dol­A szakmai napon több [jobbakat külön is néznünk, muIva tudnánk mi eloalhtam gozunk együtt. Szél Sándor a mint 50 megyei. valamint mert belőlük talán atlagok ~ €s. ?IJan ."ataimas nagy szegedi nemesíteni osztály ve­Orosházáról és Kecskemét­ről is érkezett kovács és la­katos kisiparos vett részt. lesznek egyszer. Szinte hihe­számot kapunk, disznóra, ex­Ojabb értékes adomány­nyal gazdagodott Szeged egyik közgyűjteménye: a Móra Ferenc Múzeum érem­tara. Liebmann Béla, az is­mert fotóriporter több száz­ezer forint értékű numiz­matikai gyűjteményét ha­gyomanyozta a múzeumra, öröklési szerződés formájá­ban. Pontosan száz éve annak, hogy 1883. április 13-án Szebenyi Benő szegedi la­kos 5 régi pénzt. szerény ajándékot adott át Reizncr Jánosnak, a Somogyi-könyv­tár akkori igazgatójának. Az eltelt évtizedek alatt a to­vábbi adományokból és persze vásárlásokból is ran­gos gyűjtemény született, amely ma már több mint ötvenezer darabot számlál. Elődeink igyekeztek olyan karaktert adni a gyűjte­ménynek. ami a tudomány számára a leghasznosabb: elsősorban a lelőhelves pén­zek, valamint a klasszikus és a magyar pénzek gyűjté­sét szorgalmazták. E szempontokból is ki­emelkedő jelentőségű a gyűjtemény életében a mos­tani új szerzemény. A hat­van éve kitartóan, aprólé­kos gonddal gyűjtögetett pénzek egyik legfőbb eré­nye kitűnő minőségük. En­nek a válogató figyelemnek köszönhető, hogv mind a másfél-kétezer éves római dénár, mind az újabb, kori magyar dukát vagv tallér jó állapotú veret: ritkaság ma már az ilyen! A pénzek szépsége természetesen min­denekelőtt a korabeli vés­nököt dicséri. A görög po­lisok, a római köztársaság­vagy császárkor pénzei kezdetleges technikával ké­szültek, ám tökéletes, mű­vészi kisplasztikái alkotá­sok. Segítségükkel sok tő­mai császárt arcvonásuk szerint ismerhetünk meg. A hátlapi ábrázolások — a kor újságja — alapján sok történeti eseményről szerez­hetünk tudomást. A múzeumba került ókori klasszikus pénzek mellett találhatunk a gyűjtemény­ben újkori magyar és kül­földi pénzeket is. Kiemelke­dő értékű a magyar 1848­as dukátos vagy Ferenc Jó­zsef százkoronás, koronázási emlékpénze, amelyből mind­össze 10 ezer 897 darab ké­szült 1907-ben. De szerepel a hagyományozott gyűjte­ményben osztrák. porosz, szász tallér, francia, hol­land, belga frankos, izraeli font. amerikai dollár is. Numizmatikai érdekesség a római pénzek mintájára ké­szült. azok szépségét idéző reneszánsz kori érmek soro­zata. A magángyűjtőnek hosszú évtizedekig örömet szerző tevékenység eredménye így. közgyűjteményben. mind­annyiunkat gyönyörködtető, tanulságos közkinccsé lett. A magyarországi vidéki éremtárak között méltán emlegetik elsőként a Móra Ferenc Múzeum százéves gyűjteményét. Nagy Ádám zetője. Németh János pedig tetlen nagy ugrás a mező- por,ra átszamítva még na- elsősorban az intézeten kívüli hegyesi 15 tonna. írjuk ki SJ'pbbat. hogy azonnal belát- ügyeket intézi. Sietnek hoz­úgy is, hogy 150 mázsa egy jn^bbTSbb ** ^ hektárról. talán így jobban i ő^f ' a legJOÍ>t> meny, ami most az o nevuk­taj lakat. hoz kapcsolódik, széles ku­Aggodalmaink persze nem tatói hátországra támaszko­| érzékelhető a szuperrekord. T • | *' t I " I Tíz évvel ezelőtt azt is bo- Aggodalmaink persze nem tatói hátországra tamaszko­IPIIIPK 21 C|fl|fl|f| landnák tartották volna, aki szűnnek, mert más tapa&zta- dik- Hosszú listának kellene I UllluEi U űlUIUm jáimáhan kottyantotta volna iátokból kiindulva azt hisz- most következnie, mert so­angolnacsapdák Sióiokon, a Sió zsilip meg­nyitásával kezdődött angol­nafogás várakozáson felüli eredményeket hoz. A kígyó­szerű halak, a tavaszi ván­dorlásuknak igen kedvező időjárásban, csapatostul igyekeznek a tóból kivezető csatorna felé, ott azonban a kottyantotta votna latokból kiindulva azt hisz- . , . ,, , .. ki ezt a számot. Beszélgetés ^jjj nem is a legjobbakat kan seg"enek hasonlo követ­kézben azt mondja a két kapjuk mi meg. Nagyot té- kezességgel A novényne­kutató, a mostani fajták ge- védünk. mert a világ mos- mesites regota nem egy-ket netikai képessége a 10-14 teni legjobb eredményeit ember lx>sara' az eredmény tonna körül van, de a ter- fölmutatni képes Pioneer- ^encses pilla­melés ezt csak közelíteni igen előnyős a kap- "ataik szülemenye. Arra ker­tudja, elérni nem: jó, ha 70 s kálni tudja. nagyon csolatunk, és ez elsősorban jo, ha 70 százalékát produ- a szegediek érdeme. Nem­hogy a lefutott fajtáikat ad­nék. úgy említsem meg a táplánszentkereszti állomás­ról Pintér Zoltánt, a szegedi ,. ... i + u , • • osztályról Kálmán Lászlót, az Még egy kicsit időzzünk J»k ide, de a legjobb igere- ' . s ,, oldalági gondolatok körül, teik is itt vannak már. Ne uu uzunoan a hogy mérni tudjuk a kutatás felejtsük el azonban, hogy ok n-h^narrne- társulást két csapda várja őket. Eze-[valódi eredményeit. Minden is a piacról élnek, meg kell _ ve^k eevüU dortol ket naponta kell üríteni, megtermett kukoricát el tud- fizetnünk őket. Szerencsénk ™gy a ™uk;?fyatt Kedden, tegnap reggel öt- ,nánk adni külföldön, piaci van. kukoricával fizetünk, és ™?®??F"u,fist erezries­vPn máru ananinát »m»H»i, nehézségeink nincsenek. Ak- az ő fajtáik nagyobb termé- ^ kor kapjuk érte a legkeve- séböl ezt könnyebb megten­sebbet. ha szemesként adjuk nünk- A íd kapcsolat ered­ek jobban járunk, ha álla- menve az is. hogy ez a kis A halak igen szépen fej- tokkal etetjük meg. Többet ország évek ota első a vilá- ^ ^ lödnek a tóban, amit a két- í kapunk, ha elevenen visszük a vetőmag exportjaban. kilós példánvok is igazol- |piacra az állatot, m<*> többet, Kukoricával fizetjük tehal az nak. Értékesítésük nem i ha levágjuk, ennél is többel, u.i fajtát. es azonnal e! is gond: belga és NSZK-beli ! ha húsát földolgozzuk es ak- adjuk a belőle szármázó ki- vető n.lk körülbelül hal kereskedők eddig több! kor kapjuk a legtöbbet, ha 'uno vetomagot is, ami a srira|pb „-írmazik • mint kétszáz mázsa angol- úgy dolgozzuk föl, és úgy ha2ai szükséglétén fölül te­nat szállították el. 1 csomagoljuk, ahogy a külfol- lem- Itthoni vetésre félre­ven mázsa angolnát emeltek szárazra. Az eddigi fogás eredménye háromszáz má­zsa. Hí NDK-beli evangélikus egyház delegációja hazánkban Dienes Zoltán matematikus Szegeden Szorzóként ajánlottam az előbb, ide írom tehát a vé­gére: szemes kukoricát 1 mil­lió 130 ezer hektáron ter­silókukori­cát pedig 266 ezer hektáron. Körülbelül ennyire számítha­tunk idén is. A fölhasznált 1 a 70 százaléka származik a Pio­neer-együttműködésből. 15 százaléka kimondottan sze­gedi. Tekintve, hogy a faj­fönntartás és a vetőmag meg­termelése is ide kötődik, ki­Az NDK-beli evangélikus egyház delegációja — amely dr. Horst Gienke greifswal­di püspök vezetésével a ma­gyarországi evangélikus egyház vendégeként tartóz­kodik hazánkban — kedden dr. Kaldy Zoltán püspök­einok kíséretében látogatást tett Straub Istvánnál. az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesénél. A szívélyes légkörű foga­dáson eszmecserét folytattak a béke megőrzése kérdései­vel összefüggésben az evan­gélikus egyházak szerepé­ről. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola pszicholó­giai, pedagógiai tanszékének vendégeként április 11-töl 14-ig Szegeden tartózkodik Dienes Zoltán egyetemi ta­nár. a matematikatanítás délután világhírű úttörője. A tudós — korábban a sherbrooki egyelem P.szichomatematikai Intézetének igazgatója, je­lenleg a firenzei Gianti Ki­adó munkatársa — munkás­ságát jól ismerik a magyar pedagógusok, hisz a mate­matikatanítás új, komplex Kiadó gondozásá­Gondolat ban. Dienes Zoltán hétfőn a főiskola I. számú gyakorló iskolájának V C osztályában bemutatótanitást tartott. a főiskola díszter­mében matematikaszakos tanárok és tanárjelöltek hallgatták meg előadását a tantárgy oktatásának leg­újabb módszereiről. Tegnap Békéscsabára látogatott, ahol általános és középisko­lai tanárokkal találkozott. Ma délután matematika­teszünk .32—33 ezer tonnát, jé.s külföldre eladunk közel 53 ezer tonnát. Ne felejtsük jel. a veőmag ára lényegesen .. .. , . nagyobb! Sokszorosan kifize- !nondhatJuk' hogy a hazank­i tódik tehát ez az együttmű- ^ termelt összes kukorica ködés nekünk is 83 szazalekahoz köze van a Intenek a kutatok, veletle- &zesfdl '"tezetnek Ezért ci­nül se felejtsem ki. hogy 18 rnezlek lde az alIami dlJat éve reszesei vágjunk az Horváth Dezső módszere, amelyet 1974-től szakos főiskolások szeminá­fokozatosan bevezettek az riumi foglalkozásán vesz általános iskolákban, sok részt, majd a TIT pszicho­elemét tartalmazza Dienes módszerének. Amelynek lé­nyege. hogy a gyerekek gondolkodtató játék útján nyerhetnek betekintést a bonj'olult asszociációkat kí­lógiai, pedagógiai szakosz­tályának felkérésére 5 óra­kor Gondolkodásfejlesztés és matematikatanítás cím­mel tart előadást a főisko­la tanácstermében. Holnap, vánó matematikai struktú- csütörtökön makói pedagó­rákba. Magyarországon Épít- :tusoknak ad tájékoztatót a sük fel a matematikát cím­mel jelent meg könyve, a matematika tanítás szereiről. új mód­Nemzetiségi fórum a tévében Első ízben szervez nem- szövetségek főtitkárai vála­zetiségi fórumot a Magyar szolnak a nézők előzetesen Televízió. Az adásra május- beküldött kérdéseire. A ban kerül sor. Időszerüsé- nemzetiségi "lakosság föld­gét az adja, hogy ez év rajzi elhelyezkedésének őszén tartják kongresszusai- megfelelően Pécsett a dél­kat a magyarországi nemze- szláv és német, Szegeden tiségi szövetségek. Az elő- pedig a román és a szlovák készítő munka részét alkot- szövetség vezetői ülnek ja majd a magyar nyelvű tévéadás. A fórum az MTV pécsi és majd a ltamerák előtt. A hazánkban élő nemzetisé­gi lakosság életével kapcso­szegedi körzeti stúdiójának latos kérdések magyar vagv nemzetiségi nyelven küld­hetők be április 23-ig a Ma­gyar Televízió szegedi stű­közös vállalkozása. Az egy­órás műsorban a nemzeti­ségi politikát irányító szer­vek képviselői, valamint a délszláv, a német, a román diójának címére: MTV Sze­es a szlovák nemzetiségi gedi Stúdió, Pf. 431. 6701.

Next

/
Oldalképek
Tartalom