Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

4 Kedd, 1983. április 12. A legrégibb magyar történelem nyomában A társadalmi fejlettség szintjétől függően valamilyen formában minden nen magyarázatot keresett és keres suját eredetére, kialakulásának mozzanataira. A mondák csodás eseményekkel magyarázták a nép születését. A mesék világának motívumai már nem meggyőzőek a fejlődő gondolkodás számára. Julianus barát 1235-ben négy társával a magyarok vándorlása során leszakadt csoportok és az őshaza keresésére indult, ő már saját tapasztalatain keresztül akart meggyőződni a szájról szájra szálló történetek igazságáról, őshazát kereső utazása közben fedezte fel Európa számára a tibeti kultúrát, a XIX. század első felében Körösi Csorna Sándor. Ma az őstörténet kutatása a társadalopitudományok fontos része. — Milyen módszerekkel dolgozik ez a tudományág napjainkban? — kérdeztük dr. Róna-Tas András professzort. a JATE altajisztikaj csoportjának vezetőjét a Körösi Csorna Társaság szegedi tagozatának elnökét. — A főbb módszerek közül azt emelném ki, ami ennek a szakágnak mindig a sajátossága volt, de egyre jobban előtérbe kerül: a különböző tudományok -szoros együttműködését. Itt szüksé" van a nyelvészetre. a regés -e-tre. a néprajzra, az írott források számos nyelvének az ismeretére, a fizikai antropológiára, de a természettudományokra is. Ma már csak olyan tudományos eredményeket leltet a nemzetközi tudománynak — hangsúlyozni; szeretném, hogy a magyar őstörténet nemzetközi tudomány — asztalára letenni. amelyek minden tudomány módszertani elvárásait kielégítik. — Több irott forrásban jelennek meg a vándorló magyarok. Ezeket a forrásokat Európa és Ázsjfi másmas városaiban őrzik. Hozzáférhetők-e ezek a források a magyar kutatók számára? — A magyar őstörténettel kapcsolatos írott források általában hozzáférhetők abban az értelemben, hogy kézbe tudják venni őket vagy a belőlük készült jó könyvkiadásokat. A hozzáférhetőséggel kapcsolatban más vonatkozásban merülnek fel nehézségek, fezek a források olyan nyelveken ^íródtak, amelyeknek a kutatása Magvarországon nem minden esetben megoldott. Gondoljunk arra, hogv a források közt arab. ószír, örmény, grúz. kínai, perzsa, tibeti és egyéb nyelvű írások vannak. E nyelvekben megfelelő jártassággal rendelkező szakemberekkel kei] dolgoznunk, és ez az igazi nehézség. — Milyen fontosabb eredményeket ért el a magyart őstörténet a közelmúltban? — Az elmúlt években a kutatások csomópontjai a következők voltak: Üjra vizsgáltuk a finnugorság ősi lakóhelyének kérdését, ebben, fe hatalmas régészeti kutatások eredményeképpen ma jóval többet tudunk, mint két évtizeddel ezelőtt. Lényegésen többet tudunk a korai korszakok gazdaságtörténetéről. Az utóbbi időben a figyelem a magyarság honfoglalás előtti történetére, az V—X. századra irányul, ebben a körben is különösen a török népekkel való kapcsolatra. Itt is jelentős gazdaságtörténeti, politikatörténeti és társadalomtörténeti eredmények születtek, de néptörténeti szempontból is tudunk új dolgokat mondani. Az új eredmények között említhetjük a kalandozások korára vonatkozó spanyolországi forrás felfedezését, de szinte állandóan kerülnek elő űj források a korábbi korszakokra vonatkozóan is. — Az őstörténet kutatásával őstörténeti elméletek publikálásavat sokan foglalkoznak idehaza és külföldön. Milyen a kutatók közti' együttműködés? — Sajnos, azt kell mondanom, hogy a dilettantizmus is nemzetközi. Dilettánsokat találunk nyugaton, a szomszéd országokban, de idehaza is. Nyilvánvaló. hogy velük nem tudunk együttműködni. De mindenütt vannak olyanok. akik a szakma szabályai szerint, tudományos módszerekkel dolgoznak, az ilyen kutatókkal kitűnő az együttműködésünk. — Mi az oka. hogy az őstörténet feltárása szinte vonzza a dilettánsokat? — A magyar őstörténet kutatása nehéz tudományos feladat, Mindenütt, ahol tudományosan nehezen megoldható feladatok 1 vannak, ott a könnvű megoldást kereső, felületes nézeteknek mindig könnyebb a helyzete. Ez így van a természettudományoknál is. — Milyen az érdeklődés az őstörténet eredményei uant a nem szakmabeliek részéről? . — A magyar őstörténet iránt hallatlanul nagy az érdeklődés. Ennek nagyon sok oka van. Ezek között szerepel az. hogv a nemzeti sajátosságaink kutatása közben az egyik tényező a magyar nemzet eredete és öszszetevői. Az érdeklődés fokozódása természetesen öszszefügg a más korszakok iránti kíváncsisággal is. — Szegeden február eleje óta tart egy előadássorozat A magyar őstörténet keleti szálai címmel. A sorozat egyik szervezője a Körösi Csorna Társaság őstörténeti munkaközössége és szegedi tagozata. Kérem, mutassa be olvasóinknak á Társaságot! — A Körösi Csorna Társaság története még a* I. világháború előtti évekre nyúlik vissza. Ekkor néhány magyar tudós felismerte, hogv az orosz tudósokkal való kapcsolat elengedhetetlen a magyar őstörténetkutatás számára. Ez a kis társaság az akkori jelentős orosz tudásokkal való kapcsolattartásra szervezett egy kis kört és kiadóit egy világhírű folyóiratot: a Keleti Szemlét. Ehhez a maghoz mások is dsötlákoztá'lf/' ék at: Körösi Csorna Társaság 1920-ban idtt létté-;'A-If/'vi-lágháború után rövid ideig szünetelt a társaság tevékenysége. majd Ligeti Lajos szervezésében, vezetésével út iá alakult Ma is a legfonto ab'o feladatának a magyarság keleti kapcsolatainak. a keleti népek kultúrájának ismertetését tartja. Jelenleg budapesti székhellyel és körülbelül ötszáz taggal működik a Társaság. Más városokban is tevékenykednek baráti körök. Egyetlen vidéki tagozat van. Szegeden. A szegedi tagozat is már több mint száztagú, de ennél jóval nagyobb az érdeklődök köre. Bő le István Motiváció és lialékeaysag Az UNESCO néhány évvel ezelőtt nagyszabású kutatási programba kezdett: kutatóegységek hatékonyságának értékelésére kerestek megfelelő módszert. Az adatokról, az azon végzett kutatásairól Haraszthy Ágnes szociológus tájékoztatta az MTI munkatársát. A nemzetközi kutatómunkában 6 ország vett részt. Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Finnország. Lengyelország és Svédország. Magyarországon a biológia és az ehhez kapcsolódó agrár- és orvostudományi, valamint gyógyszerészeti tudományterületek kerültek be a felmérés körébe. A kutatás az ott dolgozók és külső értékelők válaszainak elemzésén alapult. A magyarországi tapasztalatokról megállapítható: a vizsgált kutatócsoportok viszonylag összeszokottabb, több éve együtt dolgozó kutatókból állnak: a vezetők és beosztott kutatók beleszólási és befolyásolási lehetőségei között minőségi különbségek vannak: a fel* adatok megválasztásában csekély a kutatócsoportok önállósága. A különböző társá|lalmi rendszerektől, kutatási céloktól és egyebektől függetlenül a kutatócsoportok tagjai korukat és iskolázottságukat, tapasztalatukat, valamint a munkamegosztásokat is figyelembe véve mind a hat országban hasonlóak. A kutatással' és fejlesztéssel összefüggő adminisztratív rugalmasság — a határozathozatal készsége és a határozatok végrehajtása — Magyarországon a vizsgált országokhoz hasonló. ' Az eredmények elemzése szerinj: . ab lá«^tóptopqrtikíg ban a natéKonysagot nft'olyásoló tényezők közül a legáltalánosabbnak az egyének tudományos lelkesedését, erkölcsét és a munkával j való azonosulását jelentő j úgynevezett „kutatási motí. váció" mutatkozik. A kutaj tókat inspirálja eredményeik gyakorlati hasznosítása is. Drágakövek Könyvismertetés A drágakövek, a természet fényszemű csodái szépségük• nél, nagy fénytörő és színszóró képességüknél fogva nagyrabecsült értékek. Legnagyobb értéket köztük a gyémánt, s smaragd, a rubin és a zafír képvisel, de drágakőnek számít a krizoberill, a topáz, az akvamarin, a spinell, a cirkon, a krizolit, a nemesturmalin, a nemeskvarc, a gránit, a türkiz, a nemesopál és a holdkő is. Közel 50 éve (19:35-ben) jelent meg dr. Koch Sándor, ma már nyugalmazott egyetemi tanár, és szerzőtársa Vendl Mária könyve a drágakövekről mintegy félezer oldalon, 18 melléklettel. így hát időszerűnek számít Oberfrank Ferenc és Rékai Jenő munkája a drágakövekről, amely a Műszaki Könyvkiadónál nemrágiben látott napvilágot. A most megjelent könyvből szisztematikus ismeretanyagot kapunk napjaink drágakőtudományáról, drágakőiparáról és drágakőkereskedelméről. Az Oberfrank—Rékai szerzőpáros könyve átfogóan öleli fel a drágakövek világát. Ismertetik a drágakövek történetét, az .általános tulajdonságokat, a lelőhelyeket (Dél- és Közép-Afrika, India, Brazília. Kolumbia és a Szovjetunió), osztályozásukat és a drágakő-kereskedelmet. Foglalkoznak a szerzők a szintetikus drágakövekkel, a leghíresebb kövek történetével, részletesen ismertetik az egyes fajtákat, ezek vizsgálati módját, Megtudhatjuk a könyvből, hogy a rubin vörös. a sjpEjjfajjd ,, zgld® színit kevés króm, a zafír kekségét vas és titán, a spinell vörösségét króm és vanádium adja. igen finom ásványzárványaiból adódóan. E részletes fejezet után tárgyalják a drágakőutánzatokat, és megismerhetjük Magyarország drágakőásványait is. A hazai vonatkozások eléggé szűkszavúak, az ékszerekben, ipari eszközökben való felhasználásuk is többet érdemelt volna. Mindezek ellenére hű áttekintést kapunk az egyiptomiak drágakőművészeléről, a görögök munkásságáról, Nagy Sándor hadjáratai drágakőközvetítéseiről, a németalföldi gyémántcsiszoló mesterségről, a reneszánsz ötvösművészet alkotásairól, a barokkcsodákról. És ki hnné, hogy már a 18. század legelején alkalmazták a drágaköveket órák csapágyaként? Kifogástalan mesterséges rubint először 1902-ben Verneuil állított elő. Az ipari drágakőgyártásnak ma is az ő eljárása az alapja. A drágakövek súlyát karáttal mérik, egy karát 0,2 gramm. Érdemes megjegyezni, hogy hevítéssel és különböző sugárzással a drágakövek színe megváltoztatható. Az ametiszt ibolya színe hevítéssel maradandóan sárgába megy át. A röntgensugárzás a megsárgított ametisztet ismét ibolyává változtatja. Hasonló színváltoztatások érhetők el rádiumsügárzással is. Ami drága, azt a kufár lelkű kereskedők hamisítják. A hamisítványok természetes drágakövekből mesterséges beavatkozással készülnek, vagy más drágakövekkel, esetleg üveggel kombinálva, drága pénzen kerülnek forgalomba. Idetartoznak a dublettek (kettőskövek) és a triplettek (hármaskövek). Az olcsó drágakőutánzatok viszont mindig üvegből készülnek. A vJfftor-Yu Mtyínk /éj-esésében a drágakövek megmunkálását ismerhetjük meg, majd a neves drágakő talizmánokról (bűvös erejű tárgy) olvashatunk. A könyvet a drágakövekről készült színes műmellékletek egészítik ki. sajnos eléggé írásszegényen. Bátyai Jenő HÁZASSÁG Érdet János Sándor és Kendrey Beatrix Ildikó. Tenczer Fercoe és Brajkov Edit Zsuzsanna. Varga Jenő László és 'I'etlák Anna. Olajos Csongor Sándor és Beliczay Mária Éva, Somogyi István és Csongrádi Eva Katalin, Szabó János és Bal'ócsi Anna Irén. Bózsa Lajos István és Temesvári Anna. Gábor János és Kálmán Mária. Matrai György és Hegedűs Edit. Murányi László Elek ós Nagy Judit, Lövet Sándor .és Németh Mária, Konkoly Ferenc és Cseh Erika. Herczeg Tibor és Dajka F.va Lenke, Beeck Rolf és dr. Márkus Marianna Anna, Maróthy Zoltán és Zzembery Ildikó, O/.e János és Oesal Ágnes Margit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Süli Istvánnak és Jáger Saroltának Katalin, Csernovszky Kálmánnak es Eszenyi Anikónak Kálmán Gábor. Szabó Zoltánnak es Gái Rozallanak Zoltán, Révész Istvánnak és Szikora Mária Annának István Attila, dr. Sándor Csabának és Lovász Ágnes Évának Csaba. Gazdag Bonaventúra Bélának és Varga Klárának Ilona, Hrk Pálnak és Radics Ibolyának Pál. Deli István Jánosnak és Kiss Magdolnanak Dániel Attila, Visnyei Andrasnak és Radics Márianak Hajnalka, Putnoky Péternek és Rockenstein Ilonának Bence. Kertcsz Gyulának es Tombácz Tündének Anita, Várhalmi Józsefnek es Szekeres Viktóriának Tamás Gergely. Tanács Mihálynak és Tóth Erzsébetnek Erzsébet. Hódi Jánosnak és Frirr»ind Margitnak Mária. Kispal Mihálynak és Farkas Katalinnak Gábor. Soó* Pál Janosnak és Zsolnai Gizella Magdolnanak Péter Pál. Csizmás Józsefnek és Széli Marin Magdolnanak Péter József, Bogotiy.' Árpád Sándornak és Császár Mariának Krisztina uermidett. Lesláe MihályCsaládi események nak és Varga Rózsának Andrea Rózsa, Szabó Árpádnak és Nagy Erzsébetnek Attila, Búza Józsefnek és Ábrahám Gyöngyinek Mónika, Bárányi Józsefnek és Mucsi Anna Máriának Anna Szilvia, Kónya Bélának és Majó Máriának Béla Tamás, KádárNémet Lászlónak és Kószó Zsuzsanna Máriának Zsuzsanna, Nádast Józsefnek és Langó Gabriellának Natasa GabrieUa. Kois Jánosnak és Csáki Katalinnak Judit Kata, Szurmai Sándornak és Varga Eszter Ibolyának Sándor Dániel, Kuczora Péternek és Lengyel Györgyinek Gergely Ákos. Molnár Ferencnek és S/öllősl Klára Erzsébétnek Ferenc, Palotás Lászlónak és Gárgyán Erikának Ágnes. Vas Zoltán Antalnak és dr. orosz Gabriella Kláranak Gabriella Ágnes, Németh Sándornak és Nagy Zsuzsannának Sándor Balázs. Bárányi Zoltánnak és Patai Etelkának Anikó, Bognár Imre Gyulának és György Etelkának Imre. Magyar Istvánnak és Szögi Ildikónak István, Kovács Pál Lászlónak és Spak Edit Veronikának Nóra Edit, Bencsik Tibor Sándornak és Gyurka Annanak Anett Vanda. Orosz Bálintnak és Bóra Enikőnek Dániel. Pataki Ferencnek és Aradi Máriának Ferenc Dániel. Bankhardt Sandornak és Papp Irén Juliannának Laura Eszter. Konfár Lászlónak és Nagy Klárának Attila Zoltán. Németh István Sándornak és Kiss Violettának István, dr. Pollák Richárdnak és Siposr Rugsa Terezjanak Beatrix, Garamvölgyi Tamás Sándornak és Urbanovich Ilonának Edina Dóra. Czirok Sándornak és Varga Veronika Máriának Szilvia, Bakos Mihálynak és Király Zsuzsannának Gábor, Konkoly Péternek és Balázs Judit Máriának Zsófia Judit, Prónai Tibor Bélának és Lukács Márta Máriának Edina Edit, Ambruzs Pálnak és Kovács Piroskának Pál nevű gyermekük született. HALALOZAS Gyutay Tiborné Fórizs Ida, Balázs Pal, Domonkos Ferenc, Lajos Imréné Kucsera Rozalia, dr. Weszelovszky Lászlóné Tölgyessy Mária, Farkas Istvánné Roserberg Petronella, Gál Károly, dr. Balint Alajos. Pék József, Mihalecz Irén, Görbe Imre András, Nagy Györgyné Bodó Julianna, Erdélyi Zoltán Jánosné Trözsi Zsuzsanna Irén, Rácz Istvánné Sisák Mária, Fekete László, Cseszák Mihályné Ugrenics Borbála. Kószó Antalné Kávai Rózsa, Fodor Istvánné Császár Mária. Vadaszán szvetozar, Tandari Istvánné Nagygyörgy Rozália, Erdei Edéné Falaty Gizella, Martonosi Ferenc, Acs János, Ravasz József. Pesti-Palócz Mihályné Tóth Mária, Homola Mihályné Bacsó Julianna, Hajdú Imréné Dombi Piroska. Wolf Gyula. Dér Magdolna. Dóczi Istvánné. Kovács Etelka. Dudás Géza. Papp Illésné Ferencz Margit. Kiss Antalné Naszacsova Maria, Cstk György, Végvári Istvánné Fischer Anna. Csányi Istvánné Sári Franciska, Végh Ferencné Brückler Mária, Almási Kálmánné Ottlik Anna, Ábrahám Istvánné Pap Erzsébet, Sándor József. Strausz Ede. Apró Etelka. Szekeres János, Beiberl Antalné Weisz Margit. Varga Ferencné Suhajda Ágnes, Markos Istvánné Benedek iiona, Baity Mdtlós. Bullás Károly. Kurucsai József. Komlód! Lászlóné Ludányi Julianna, Berta József, JSzsias Mihály meghalt. Kísérleteid Pécsen Kábeltelevízió A Baranyai Művelődésben — ebben az elegánsan tipografizált és nem csak „vidéki" mércével mérten kitűnően szerkesztett folyóiratban — cikk jelent meg Békés Sándor és Füzes János tollából a pécsi kábeltelevíziós kísérletekről. Az újabb médiumok iránt érdeklődők körében ismert fogalom technikai lényegéről csupán anynyit, hogy a lakótelepeken alkalmazott ún. nagyközösségi antennarendszerek alkalmasak arra, hogy a központi tévéadók műsorának sugárzásán túl helyben felvett, helyben szerkesztett programokat is közvetítsenek. A dél-dunántúli fővárosban 1979. április 2-án 7320 lakásban nézhették az SZMT Tanácsköztársasági Kupa női labdarúgó-mérkőzéseket. Ezt — az első kísérletet — hamarosan újabb követte, amelyben már hagyobb műfaji változatosság és sokféle technika szerepelt. A város vezetői — a Dunántúli Napló szerint — elégedettek voltak a látottakkal. A „hírvezeték" működésére a legutóbbi választásokat megelőzően is sor került, amikor Kire szavazzunk? címmel közvetítettek stúdióbeszélgetés t. A közelmúltban az MTV Elnöksége hozzájárult, hogy, a Pécsi Körzeti Stúdió, a pécsi rádió, sajtó munkatársaival, tálpadalmi szervezetekkel, lelkes amatőrökkel szövetkezve megtervezze és útjára indítsa a Pécsi Kábeltelevízió rendszeres adását. A folyamatos munka ideális színhelyéül a Lvov Kertváros kínálkozott. Itt. a Nevelési Központban levő korszerű stúdió rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. de a legkorszerűbb közösségfejlesztési es nevelési elvekre épülő művelődési intézmény szakember-gárdája is értékes segítséget jelent. A létrejött előkészítő bizottság véleménye szerint a rendszeres adások célja az informálás, a szolgáltatás, fórum, ismeretterjesztés és szórakoztatás lehet. Érdemes végigtekinteni a heti két, két és fél órás program tervezetén: 1. Képi szignál. 2. Műsorismertetés — műsorajánlat, 3. Hírek — tudósítások — különös tekintettel a hét vége eseményeire, 4. 04—05—07, 5. Hivatalos közlemények, 6. Meteorológiai előzetes. 7. Ott voltunk ... Sportösszefoglaló, 8. Vízmű, DÉDÁSZ, Gázmű, Hőszolgáltató. 0. Fórum — várospolitika, 10. Egészségügyi felvilágosítás, 11. Szabad idő — mozi, színház előzetes. 12. Amatőr film. videó fórum. 13. Szabad idő — szabás-varrás, főzőcske stb.. 14. Fiataloknak. 15. Idősebbeknek. 16. Iskolai programok szülőknek. gyerekeknek, 17. A Pécsi Körzeti Stúdió é& a Pécsi Rádió előzetese, 18. Ajánlat a Magyar Televízió műsoraiból, 19. Nyelvtanfolyamok. A tervek szerint a mutatványszámok már nyolcvanháromban láthatók, a rend-szeres adás 1985-ben kezdő/dik. A közösségek éleiével foglalkozó szegedi közművelődési nyári egyetemen felmerült a helyi program me^valósításánalc igénye már 1979-ben, de a szava-* kat nem követte tett. Időközben több dunántúli városban a párt- és tömegszervezetek vezetésével határozott lépéseket tettek a közösségi (vagy kábel-) televíziózás megteremtésére. Kecskemét pedig egy olyan kábelrendszer építésére szánta el magát, amely a telefonhálózat, a különböző távfogyasztás-mérések. az odavissza csatolás lehetőségét is magábafoglal ia. A közelmúltban a Debreceni Akadémiai Bizottság rendezésében ..Tömegkommunikáció és regionalitás" címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor. A résztvevő szakemberek véleménye szerint a kábeltelevízió nem pótolhatja a valódi közéleti fórumokat. Azonban fontos segítséget nyújthat ahhoz, hogy a lakosok kellő informáltsággal, felelős polgárként vegyenek részt a város vagy városrész közös ügyelnek intézésében. Eszik Zoltán .