Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

6 Szombat, 1983. április 2." i • Tiszteletadás Magyar Juhász Gyulának\könyvkiál,itás Szegeden két nagymúltú intézmény viseli a költő ne­vét: az egyik oktatási, a fia­talok otthona — a tanár­képző főiskola; a másik mű­velődési. a munkasok ottho­na — a szakszervezeti mű­velődési központ. Juhász Gyula születésének 100. év­fordulója alkalmából ez utóbbiban emlékeztek a név­adóra tegnap, pénteken este — bensőséges ünnepségen. Nem megszokásból kop­tatjuk ezúttal tovább a meg­lehetősen elhasznált jelzőt: bensőseges. De hogyan más­ként jellemezhető a megka­pó, hangulatos est, melynek szereplői is, közönsége is az intézmény állandó látogatói. Vagyis: üzemek, vállalatok dolgozói, a fiataloktól a nyugdíjasokig. A színvonalas, gondosan összeállított emlékműsort a művelődési központ legran­gosabb művészeti együttese, az idén 75 éves énekkar, a Szakszervezetek Szegedi Al­talános Munkáskórusa nyi­totta. Dr.* Mihálka György vezényletével két kórusmű­vet mutattak be: Bárdos La­jos—Juhász Gyula: Miénk az élet tavasza és Karai József —Juhász Gyula: A munkás­otthon homlokára (szólót enekelt: Jarosiewitz Margit). A ház legfiatalabb, mind­össze fel eve működő ama­tőr együttese, a munkásfia­talokból verbuválódott Iro­dalmi Kör (művészeti veze­tő: Vass Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház tagja) a költő verseiből és a róla szóló prózai művekből válo­gatott összeállítással megér­demelt sikert aratott. (Ünne­pi műsorukat nemcsak a művelődési központban lát­hattuk: üzemi klubokban, vállalati kultúrtermekben is bemutatják.) Tápai Antal Juhász Gyula­portréja adta az ünnepi program díszletét, dekoratív gyertyacsokrok a tiszteletadó emlékezés hangulatát A mű­velődési központ egyik klub­ja, az éremgyüjtőké, kiállí­totta a Szegedről és költőjé­ről a képzőművészet nyelvén valló érméket, köztük a leg­újabbat, a Tóth Sándor szob­rászművész által a centená­riumra tervezettet A tárlók szomszédságában pedig könyveket is láttunk, ver­sesköteteket és az évfordu­lóra újra megjelentetett ki­adványok közül Péter László munkáját az tgy élt Juhász Gyula című monográfiát. Emlékezés Komócsin Zoltánra Komocsin Zoltán születé­sének 60. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepsé­get rendez április 14-én, csütörtökön délután 3 órai kezdettel Prágában Csehszlovákia legnagyobb könyvtárában, a pragai Kle­mentinum epületében nyi­tottak meg a Cseh Kultu­rális Minisztérium és a nia­gyar Művelődési Minisztéri­um közös szervezésében megrendezett könyvkiállítást. A bemutatott mintegy másfél ezer kötet a magyar könyvkiadás utóbbi néhány évi termésének keresztmet­szetét nyújtva tükrözi an­nak tartalmi és könyvésze­ti formai törekvéseit. A ki­állításon szereplő szépirodal­mi, társadalomtudományi, idegen nyelvű és művészeti kiadványok aránya híven érzékelteti a Magyarorszá­gon megjelentetett művek megoszlását Várhatóan a hazaihoz hasonló sikert arat­nak a magyar nyomdaipar legjobb teljesítményeit kép­viselő fakszimile kiadások. A kiállítás egyben átte­kintést ad a magyar—cseh­szlovák közös könyvkiadás­ban Magyarországon eddig megjelent kötetekrőll is. A bemutatót Udvarhelyi László, a Művelődési Mi­nisztérium kiadói föigazgató­saga vezetője nyitotta meg a csehszlovák kulturális élet vezető személyiségeinek je­lenlétében. MSZMP Szeged városi bi­zottsága. A koszorúzást kö­vetően az Ifjúsági Házban,} Komócsin Zoltán szobránál | D . tart megemlékezéssel egybe-1 Fragaban, azutan a A magyar könyvbemutató két hétig tekinthető meg ^ szlová­a Komócsin Zol- kötött ünnepséget a KISZ kiad országrészben varja a tán téri emléktáblánál az Szeged városi bizottsága. I látogatókat. ' 1 Május e!sején: strandstart Újdonságok a szegedi fürdőkben Ha Végre itt (lesz) a nyár, még az idén megkezdik a és a Tisza kegyet gyakorol- medence teljes átépítését, s ván uem lép ki medréből, várhatóan 1984-re már akkor május első napján csempézett, feszített víztük­megújulva nyitnak a stran- rű úszómedencével gazdago­dok. Tavaly közel 3 millió­an keresték fel a szegedi fürdőhelyeket, s minden bi­zonnyal az idén sem lesz kevesebb a fürdőző. Még idejekorán kerestük fel a Szegedi Vízművek és Fürdő­ket, hogy megkérdezzük, ho­gyan készülnek a főszezon­ra. A legnagyobb szegedi sza­badstrarvd. a part fürdő ren­dezései — a parkosítást, a medencék javítását, a padok festését — már februárban elkezdték, s hamarosan az újító munkák vegére érnek. Százötven új strandszékkel es 25 asztallal bővítették a tavalyi készletet, bízva ab­ban, hogy az idei nyáron nem lesz hiánycikk az ülő­alkalmatosság. (Ez persze függ attól is, hogy a kedves dik a varos. A régi híd lezárása min­den bizonnyal sokakat el­tántorít" majd az újszegedi strandra járástól. A közleke­dési nehézségeket enyhíten­dő, az idén is júniustól — Régi, sokak által felvetett igénv az úszásra alkalmas fürdők hosszabb nyitvatar­tási ideje. A kérés jogos, hiszen nem kevesen vannak olyanok, akik munkaidejük és családi tennivalóik miatt csak a késő esti órákban tudnak-tudnának időt, sza­kítani az úszásra. Sajnála­tos tény: a vízművek min­denekelőtt munkaerőgondjai körülbelül tízpercenként — miatt egyelőre nem tudja teljesíteni ezt a kérést — de reméljük, megtalálják a megoldást. Május elsején tehát strand­start. A vízművek és fürdők felkészült. A többi az idő­vendegek hány széket visz- rozsmára jár majd a két partot össze­kötő kishajó. A Sportuszodát a sátor­bontás miatt május 9—10— 11-én bezárjak. Jövőre egyéb­ként új sátoitető kerül az járáson múlik, egyik legszebb*, szegedi für­dő fölé. Itt épül a tizenkét­szer húszmeteres. 90 centi­méter mélységű tanmedence, amelyben valószínűleg ez év végén már oktathatják az úszóutánpótlást. Régi. jogos igénye a Do­Fiatal zenészeink Spanyolországban K. K. „Talalkozunk a következő fesztiválon, várjuk önöket 1983-ban is. Viszontlátásra!"' így búcsúztak a múlt nyá­ron a murciai vendéglátók a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának vonószenekarától. ' Hittük, hogy komolyan gondolják, aminthogy az idén el is kö­vetkezett a , viszontlátás. Is­mét felejthetetlenül szép ti­zenkét napot töltöttek Spa­nyolországban a szegedi fő­iskolások. Tavaly azt írtam, hogy felülmúlhatatlan volt a vendéglátók szívélyessége, figyelmessége. Nemcsak les­ték, hanem ki is találták a gondolatainkat. Most mégis megtetézték mindezt az is­merősök várakozásával, a barátok szeretetével. Az említett tizenkét nap­ból jutott idő a Pradóban a spanyol főváros művészeti kincseinek megtekintésére, Toledóban a város múltjá­nak felidézesére. Alicanté­ban a hihetetlenül kék spa­nyol tenger homokjának és vizének élvezésére, de a fő cél természetesen a fesztivál volt. Elnevezése megmaradt, csak az évszám változott: „Ifjúsági Zenekarok Nemzet­közi Fesztiválja. Murcia 1983." A vendéglátó város zenekara mellett három kül­földi együttes volt még je­len: a Baseli Zeneakadémia, a Grazi Zeneművészeti Főis­kola és a Szegedi Zenemű­vészeti Főiskola zenekara. A svájci es gz osztrák fiatalok első ízben utaztak Murciába. Okkal kérd v.tem meg tehát a fesztivál legfőbb védnöké­től. Jósé Losar.ólól. a Mur­ciai Egyetem rektorától, mi­ért is hívták meg másodszor is a szegedieket? — Thtyl? árt mondtam, hó®) egy magyar zenekart nacionaié eléneklesével ert veget. Alicaiiteóun a vaioo kulturális Kozpontjanak gyö­nyörű hangverseny tonneoen először mutatkoztam be a szegedi fiatalom Először, de bizonyára nem utoljára, hi­szen az Alicantei Zeneművé­szeti Főiskola igazgatója az éjszakába nyúló fogadáson megemlítette, hogy a zene­kar játékát hallva úgy dön­tött, Magyarországra látogat. Tanulmányozni kívánja a magyar zenei nevelést, és szívesen látja újra Alicanté­mok" utan ínyenceknek most igazán való műsorral jelbnlek meg. A hangverseny első felében Arcangelo Co­relli g-moll Concerto gros­sója, Vántus István Concerto grosso ja és Weincr Leó I. Di­vertimentója hangzott el. A koncert második —lében Csajkovszkij Vonósszerenád­ját játszották. Az idei murciai fesztivál­nak új kezdeményezései is voltak. A vendéglátók sze­rint a tartományi fővárosban sohasem rendeztek még mű­ban a szegedi főiskolások ze- vészi-zenei hangversenyt sza­nekarát. Alhamában — eb­ben a Murciához nagyon kö­zei fekvő kisvárosban — először rendeztek hangver­senyt külföldi együttessel. Nemcsak a számok közötti tapsból, a koncert két felé­nek emelkedett hangulatá­ból, hanem az újabb és újabb ráadásokból is meg­állapíthattuk: nagy siker volt a rendezőség és a szegedi ze­nekar számára is ez a ked­ves, családiasan meghitt este. A csúcspont a murciai dísz­hangverseny volt, amelyre a fesztivál negyecfik napján ke­rült sor. Olyan hatalmas tö­meg jelent meg a szegediek koncertjére, hogy jóval a ter­vezett idő előtt meg kellett nyitni az egyetem dísztermé­nek kapuit. Fél órával a kez­dés elölt már a külső folyo­sókon sem lehetett helyet kapni. Sokan az udvaron hallgatták a teremből kiszű­rődő zenét. Bent. a terem­ben mindent felülmúló si­kerben volt része a zenekar­nak. Hangversenyteremben ritkán élhetünk át ilyen ün­neplést, szűnni nem akaró taps, az elismerés hangos kiáltásaival, és a végén újabb és újabb ráadások követele­se. A díszteremből kiáradó hallgatóság a koncert utan is akartunk. Áz idén azt.mpnd^ együtt maradt, az „egyetem hatom, hogy a szegedieket akartuk- Enrique Gonzales Semitiel, a fesztivál igazga­tója szakmailag is megindo­kolná önnek, hogy miért, de hát engem kérdezett Laikus­ként annyit mondhatok, hogy visszavártuk őket mert a múlt évben lenyűgöztek ben­nünket a játékukkal. Látja, érdemes volt. Fiataljaink is­mét sokat tanulhattak tőlük, mi pedig produkciójukat hallgatva megállapíthattuk, hogy másodszor is felülmúl­ták várakozásunkat. Az elmúlt nyárhoz hason­lóan a 20 szegedi fiatal az idei fesztiválon is több vá­rosban koncertezett Mind­egyiknek megvolt a maga kedvessége, jelentősége, sa­játossága. Totanában, ahol az idén is a Spanyol Kom­munista Párt helyi szerve­zetének kulturális szakbizotL sága rendezte a hangver­senyt, megismétlődött a ta­valyi forró siker es a haj­nalig tartó énekes-tancos együttlét a spanyol munkás­fiatalokkal, amely az Inter­udvarán ünnepelte tovább a fiatal magyar muzsikusokat, akik a múlt évi „sikerszá­bad téren. Most az esti dísz­hangverseny napján a soron következő zenekarok minden délben bemutatkoztak a dóm előtti téren. A rendezők nagyszerűen választották ki a helyet, kitűnő akusztikájú, csaknem zárt tér, ahol ren­geteg ember fordul meg ez idő tájt A szegedieket ta­lán ezernél is többen hall­gatták. A másik újdonság a nemzetközi zenekarok létre­hozása volt. Spanyol, svájci, osztrák és magyar fiatalok muzsikáltak együtt. Minden délelőtt közös próbákon ta­nulták, gyakorolták a záró­koncert műsorát: Boccherini Madridi éj szakák című mű­vét, Vivaldi E-dúr hegedű­versenyét (A tavasz A négy évszakból) és a valenciai és murciai ifjúsági kórusok közreműködésével Vivaldi Glóriáját. A nemzetközi ze­nekar koncertjének két ér­dekessége volt Az egyik; hogy először mutatták be Spanyolországban a spanyol zene egyik neves kortárs mesterének, Christobcld Halffternek Fantázia eíntú művét, a másik pedig, hogy a nemzetközi zenekar beta­nítására és a nemzetközi est vezénylésére a Szegedi Ze­neművészeti Főiskola igaz­gatóját. a főiskola vonósze­nekarának karmesterét, We­ninger Richárdot kérték feL Vargha Károly kirándulóknak. nek be biztos, ami biztos alapon — a kabinjaikba.) Átépítették az öcsi-kabin­sort. A közös férfiöltözöt az emeletre „telepítették", s helyén ötvenszer húsz méte­res játékteret alakítottak ki. Május elsején összenyitják a partfürdöt a LigetfürdöveL ez természetesen azt jelen­ti, hogy egy ugyanazon bel~­hogy a legkedveltebb hétvé­gi strandunkon — Széksös­UJII — legyen gyerekmeden­ce. A vízmüvek legszebb és legértékesebb idei „ajándé­ka" a másfél millió forin­tos költseggel epülo gyer­mekpancsoló. Az úszóházak április IS­és 30. között kerülnek meg­szökött helyükre, a Tiszán. Jóllehet, nem kifejezetten nyári fürdöszolgáltatás, még­Ifjú sxukembemk találkozója PŐjeggyel mindkét fürdő lá- említést érdemel a aőz­, ;. furdo iszaposztalyanak uj togatható. egész nyáron. Április 18. és 23. között bezár a Termálfürdő, mű­szaki karbantartási munkák miatt. Ez idő alatt a SZUE­Imn — n régi medenceben — úszhatnak a termál törzs­vendégéi- Mnu megtudtuk, berendezése: a tangerttoros kád, amely a mozgásszervi, ízületi bántalmak kezelésé­re alkalmas. A közel félmil­lió forint értékű berendézés mar megérkezett, s előre­láthatólag az év utolsó ne­gyedeben beszerelik. Makón rendezik az állam­igazgatásban, a tanácsok szakigazgatási szerveiben dolgozó fiatalok kétnapos ta­nácskozását. A tegnap, pén­teken kezdődött találkozóra Bács-Kiskun. Békés. Szolnok és Csongrád megyéből hív­ták meg a pályakezdő ta­nácsi szakembereket, azzal a céllal, hogy tapasztalt ta­nácsi dolgozók, valamint az államigazgatási, jogi témák kutatóinak előadásai révén segítséget kapjanak munka­területük jobb ellátásához. A tanácsi ügyintézés válto­zásainak, a korszerűsítő tö­rekvéseknek a sikere tudni­illik a fiatal szakembergárda minél szélesebb körű tájéko­zottságán «* múlik. A tegnapi plenáris előadá­sok es szekcióülések után ma. szombaton dr. Kolláth Györgynek. a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala osz­tályvezető-helyettesének elő­adásával folytatódik a regio­nális ifjúsági napok prog­ramja. Az, államigazgatás­ban szükséges koordináció­ról. valamint az. ellenőrzés szerepéről beszélt. A dél­előtti szekcióüléseken a kö­vetkező témákban tájékozód­hatnak a fiatalok: a korsze­rű városépítés; a tanácstagi munka; anyanyelvünk és a közélet. Az érdekes témák­ról neves szakértők beszél­nek. Az államigazgatási ifjúsági napok ma délben záróüléssel fejeződnek be Makón. Zeneiskolásaink sikere Vácott rendezték meg áp­rilis 5—7. között az. országas uttörö-vonószenekari feszti­vált. A megyei válogató versenyek után 18 zenekar szerzett jogot arra, hogy műsorát bemutassa. A zsűri elnöke Tátrai Vilmos Kos­suth-díjas főiskolai profesz­szor volt, aki örömmel álla­pította meg. hogy az alsófo­kú zenei oktatás bázisai a viréki zeneiskolák. A vo­nószenekari fesztivál az utóbbi években egyre jelen­tősebb zenei eseménnyé vált, amelyre a mai magyar szer­zők is szívesen írnak dara­bokat. A fesztiválprogramon is három új zenekari művet mutattak be. szerzői Baláss Árpád, Borsodi László és Zempléni László. Az átlagosan jó színvonal­ból is kiemelkedett a sze­gedi Liszt Ferenc Zeneiskola vonószenekarának teljesít­ménye. Produkciójukat a zsűri a fesztivál legjobbjá­nak minősítette. Elismerés­ben részesítették Stanics Bé­la igazgatót, a zenekar kar­mesterét ; kiváló zenepeda­gógiai és művészi munkáját igen nagyra értékelték. a szép siker tő részese nek te­kintették. Különösen meleg szavakkal szóltak arról az országosan is egyedülálló teljesítményről, hogv kere. ken két évtizede fáradhatat­lanul és szinte páratlan ze­nei igényességgel foglalko­zik zeneiskolai vonószeneka­rok vezetésével. A váci országos úttörő-vo­nószenekari fesztivál nem­csak zenei szempontból volt élmény az odaérkezett 650 fiatalnak; a hangversenyek mellett lehetőségük volt megismerkedni a sajátos hangulatú szép várossal is. A fesztivál sikeres lebonyo­lítását a váci Bartók Béla Zeneiskola és a városi úttö­rőelnökség munkatársainak figyelmes, mindenre kitér, jedö. lelkiismeretes szervezd munkája tette lehetővé. Sailai Jrnó Á szakma kiváló tanulói Szegeden két szakiskolá­ban rendeztek meg d Szak­ma kiváló tanulója verseny országos döntőjét. Az épü­letvillamosság-szerelő szak­munkástanulók a Róz.-.a Fe­renc szakközépiskolában versenyeztek. Első lett Né­meth Ferenc (Szombathely), második Anga Csaba (Ózd), harmadik Veszelka Mihály (Békéscsaba). Negyedik he­lyet szerzett Marti Mihály (Makó), ötödiket Lencinger Árpád (Sopron), hatodikat Kálmán János (Keszlhelv). A Fodor József Élelmi­szeripari Szakközépiskolá­ban a sütőszakma jelöltjei mérték össze tudásukat.' A verseny győztese Gonda Sándor (Nagykőrös). Máso­dik helyet szerzett Krizsán Mihály (Nagykőrös), har­madikat Balázs Lajos (Sza­badkígyós), negyedik lett Farkas Antal (Budapest), ötödiK Gyenge Sándor (Bu­dapest) A hatodik helyet Vincze Pál szegedi diák szerezte meg. A tanulmá­nyi verseny döntőjének első hat helvezettjei szakmun­kás-bizonyítványt kaptak, így mentesülnek a vizsgák­tól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom