Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

6 Szombat, 1983. április 2." Gyártmányfejlesztéssel, kooperációval Gyapjúszövetek új piacokra Világszerte keresettek a természetes alapanyagokból készült textíliák, köztük a Cnom gyapjúszövetek. A klasszikus. az elegánsan sportos divatirányzatok is kedveznek e termékek piacának. A Magyar Posztógyárban ezt időben felismerték. a gyártmányfejlesztők esztendőről esztendőre újabb könnyű gyapjúszöveteket dolgoztak ki. Az eredmény: a múlt évben a konvertibilis exportot a tervezettnél 25 százalékkal teljesítették túl, az idén ennél is jobp kilátásaik vannak, kivitelüket — külkereskedelmi partnereik közreműködésével — csaknem 50 százalékkal növelik. A meglehetősen merésznek tűnő tervet már megkötött szerződésékre. megrendelésekre alapozták. Vevőik között több ú| Is akad, az idén először szállítanak például Hongkongba, Svájcba, Libanonba. Franciaországba. A hongkongi megrendelés például a különleges finomságú fonalból gyártott, 20" gramm súlyú Náncyra szól, amely egyik idei újdonságuk. Svájcba könnyű, tavaszi—nyári tropikál szöveteket, Libanonba és Franc'aországba az exportpiacokon mai jól bevált fésűs szöveteikből szállítanak. Konvertibilis exportjukban változatlanul jelentős részt képvisel az NSZK-beli Otlen céggel kötött kooperáció keretében gyártott termékek kivitele. Az idén a kooperációban készített fésűs gyapjúszövetekből is többet rendeltek a külföldi partnerek, mint tavaly. Ezekkel gazdagodik a Magyar Posztógyár szöveteinek hazai választéka is, mintegy 10 fajta olyan új szövetet gyártanak a hazai piacra, amelyet az Ottenkooperációban fejlesztettek ki. (MTI) Ládaszögezők Aki hatezer szögre körülbelül 24 ezret üt a kalapáccsal naponta, annak talán nem érdemes panaszkodni mondjuk az anyagbeszerzői munka egyhangúságára. Bár még sohasem számolták meg Zámbó Nándornéék, valójában hányszor is koppantanak, meg hogy milyen taktust vernek Tóth Janossal ládaszögelés közben, de azt tudják, hogy egy új zöldséges ládához 100— 129 szög kell, t átlagában 50-nel vagy 60-nal szaporodik a stóc reggeltói délutánra. A forráslcúti Haladás Tsz kétszemélyes ládaszögelőihez csengő gyanánt igencsak meg kell rázni a múhelyajtóból kikandikáló vezérdrót darabot. Belül dobkályha önti a meleget, s a rádióból beatzene árad. A szögező. mintegy automata, úgy lövi be a fába az acéldarabokai. Még tán ritmusa is vaa: kopp, kopp, kop-kopkop... Mielőtt a hozzá nem értő azt is földerítené, hogy Kodály is innen vehette az ösi zenei motívumokat. figyelmeztetik, hogy ez igazán hétköznapi munka, és a régi ládák javításáért jobban fizetnek, de a fejtés, a bontás nyilvánvalóan munkásabb is. mint összeverni az új ládát. Tóth János bemutatja a tésztaevő villa elfajzott változatát, a széles szájú, sokfogú szögszedót. Ezzel az okos szerkentyűvel szedik ráncba a negyvenes,, hatvanas szögkatonákat. Pár merítés és a szanaszét heverésző szögek békésen sorakoznak egymás mellé, hogy azután egy mozdulattal kiemelhetők legyenek. Az is hamar nyilvánvaló lesz, hogy a zöldségtartónak külön ládában van a füle, a sarka, a homloka. A készet be szokták végelni, és ráverik a feneket, és az ilyesmiben igenis van fantázia. Az első időkben még Szegedről is jártak ki ládát szögelni, ma már egymás mellé állnak reggelről-reggeire. — Az életünk jó része már itt telik, erre vagyunk „ítélve" — mondja nevetve Zambóné —, Jani bácsi nálam egy évvel hamarébb, 1971-ben kezdte a munkát. Igaz. közben én kiugrottam, született egy kései kisfiacskám. es 39 évesen elmentem vele gyesre. — Egy évtized alatt már jól kioeszélgethették magukat... — Igencsak sorba került már minden, mégis mindig van valami beszédtéma. Most, húsvét táján bizonyára többször szóba jön, milyen sora is lehet a Líbiában dolgozó nagylánynak, aki tavaly ment ki ápolónőnek, és csak jövőre jön haza egyhónapos szabadságra. És könnyen elképzelhető, hogy ilyenkor gyorsabban pufog a kalapács, s nem is nagyon zsibbad estére a csukló. Az is baj sokszor, ha van •út szögelni. Az ásott halcai Láda készül Forráskúton fatelepen éppen az a gondjuk a szögverő asszonyoknak, hogy üssenek-e vagy sem, hiszen garmadával áll már az udvaron az öszszeszogelt rakodólap. A fűrészesek termelik a nekivaló deszkákat, a fakereskedők pedig fintorognak. Tudvalevőleg a rakodólapnak az a legfőbb tulajdonsága, hogy szilárdan legyen összeszbgelve, és bírja a terhelést, ha a targoncával emelgetik, összeállítása különös szakértelmet nem kíván. Megvan a módja, hogy hány szöggel és hol kell összefogatni a deszkákat. Szokták is mondani, ha beleverik a kívánt hosszúságú szögeket, annak úgy kell állnia, „mint Katiban a gyereknek". Az ásotthalmi telepen hallattokból kivéve: mostanában semmi se jó. Még a szögek állásába is belekötnek az átvevők, és azt is nézik, milliméterre illenek-e a sarkok, holott ez nem más, mint kukacolás. Vass Dezső művezető is megei ősíti: — A szabvány előírásait betű szerint eddig sem kellett betartani. Öt-hat éve viszik a külföldi vevők a rakodólapokat, eddig nem volt bai. Valóban az a látszat, hogy most keresik a hibát. — Nincs szükség az árura? — Nem tudom elképzelni, hogy ne kellene a rakodólap. mindenhol gépeket vesznek az anyagmozgatáshoz. — Ha e külföld nem kéri, belföldön még eladható lenne... — Most leálltunk az exporttal. Olyasmi is gyanítható, hogy a kereslet és a kínálat nem esik egybe. Máshol van az áru és megint máshol a pénz. c- Aí áaotthalmi erdészet fűrésztelepén mit tehetnek ezért? — Nem rajtunk múlik, mi termelünk tovább, s bízunk benne, hogy megmozdul a piac. — És ha nem szögelnének raklapot? — Harmincnál többen dolgozunk a telepen ... Gondjukat tetézi, hogy a fatelep öreg gépei nem nagyon foghatók precíz munkára, és a kapun beérkező rönkök is egyre hitványabbak. Emiatt sokszor lényegesen több és nehezebb a munka. Az sem titok ma már, hogy a több munkától vastagszik a fizetéskori boríték, s akinek nincs meg a lehetósege erre, könnyen veszi a kalapját. Szomorúan jegyezték meg a fatelepen, ott tartanak, hogy már az öreg szögbeverőket sem lehet rábeszélni, tartsák még egy kicsit a kalapácsot, ezután biztos jobb lesz . . . Majoros Tibor szor-ülés A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta a szakszervezetek és a SZOT 1982. évi gazdálkodásáról szóló előterjesztést. Az elnökség a továbbiakban döntött az 1983. évi SZOT-díjak odaítéléséről Jobb ellátás a Balatonnál A Balaton Füszért Nagykereskedelmi Vállalat, amely a Balaton déli és nyugati partjának ellátásáért felelős, pénteken a boglárleilei és kereskedelmi értekezleten tájékoztatott az idei felkészülésről. Mint elhangzott: raktáraikat feltöltötték áruval, s felkészültek a gyors, pontos, megrendelés szerinti kijuttatására. Első lépésként május l-ig több mint 60 áruházat, csemegeüzletet látnak el majd az üdülők megnyitásával naponta százhúsz, egyenként öttonnás teherautót, továbbá harmincöt gvorsszállító gépkocsit közlekedtetnek. Az áruterítésben ezer dolgozójuk vesz részt. Tíz-, hét-, ötés kétnapos szállítási ütemezéssel ötezer boltot, vendéglátóegységet látnak el, a rendkívüli megrendeléseket soron kívül kielégítik. A bérlői- szerződéses vevők. magánkereskedők, az áfész és állami kereskedelmi boltosok gyors kiszolgálása érdekében Keszthelyen önkiszolgáló nagykereskedelmi raktárt nyitnak, s tervbe vették hasonló átadását Siófokon is. (MTI) W Értekezlet Pénteken Budapesten befejeződött a Munkásőrség vezető beosztású tisztjeinek, a megyei parancsnokoknak, s az országos parancsnokság szakvezetőinek idei évi politikai és szakmai felkészítése, amelyen Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója. Szűcs Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka tartott előadást. (MTI) Hévízi gyógyiszap Hollandiába Eljutott Hollandiába a hévízi gyógyiszap, melyet a Pharmatrade Külkereskedelmi Vállalat mutatott be a közelmúltban rendezett utrechti Medica nemzetközi szakkiállításon. A külkereskedelmi vállalat egy holland céggel szerződést kötött a gyógyiszap hollandiai forgalomba hozatalára. Halak tisztítják a csatornákat A szántóföldeket behálózó öntözőcsatornákat — amelyeket most töltöttek fel a folyók vizével — elgyomosodnának, ha nem tisztítanák rendszeresen. Valamikor a medret és a csatornák rézsűjét, kézi erővel kaszálták. Napjainkban azonban — munkaerő hiánvában — erre egyre kevesebb a lehetőség. Ezért az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén levő jelentősebb főcsatornákba tavaszonként növényevő halakat helyeznek ki. Hódmezővásárhely és Szentes körzetében a napokban kezdték meg mintegy 50 mázsa fehérbusa. amúr és pettyesbusa telepítését az öntözőhálózatba. A hatvanszáz deka közötti súlvú halak nagy mennyiségű hínárt, sást. nádat képesek elfogyasztani a tavasztól őszig terjedő öntözési idényben, tisztán tartva a csatornákat, megakadályozva a vízi növények elburjánzását. A vízfolyások torkolati szakaszát rácsokkal zárták le, hogy ne szökhessenek el a ^munkára fogott" halak. Titkos prémium A

ki dolgozik, hadd keressen. Ha sokat, akkor sokat És mi legyen avval, aki lusta? Egyszerű, mint a pofon: nézegesse meglappadt borítékát fizetésnapon, amíg rá nem jön az összefüggésre. Szeretjük egyszerű képletekbe foglalni a bonyolultabb dolgokat is, amíg észre nem vesszük, hogy egyugyuseg az egész. Lehet úgy is dolgozni igen sokat, hogy semmii értelmé nincsen. Aki fejjel lefelé ülteti a palantat a földbe, semmivel nem dolgozik kevesebbet, mint a másik, dereka is belerokkanhat a nagy igyekezetbe, haszna megse lesz belőle Hadd keressen tehát az is, aki az eszet is használja. Akinek több az esze, az többet. Időbe tellett, amíg annyira finomodtak teóriáink, hogy ez a tétel is beletert a kádenciák könyvébe. Vegyük most azt a példát, hogy tönkremegy a téesz. Megint szeretünk egyszerűen fogalmazni, és azt mondjuk, hogy a vezetőség a hibás. Igaz, ő is keresi a legegyszerűbb választ ő meg azt mondja, ilyen a tagsag. Nagy csattanások szoktak ebből következni, zajos közgyűléseken vagdossák egymás fejéhez a valódi és a vélt ígazsagokat. A nagy birkózásban hamar kiderül, hogy a tagságot leváltani nem lehet, leváltják tehát a vezetőséget. Két lehetőség van: vagy jobban megy ezután a szekér, vagy nem. Vegyük azt a példát, hogy minden megváltozik, és a veszteségből egykettőre huszonötmilliós nyereség lesz. Tapsolunk, és azt mondjuk, így kell ezt csinálni. A példa valódi. Ilyenkor is vannak kellemetlen pillanatok. A jó munkáért prémium jár. A traktorosnak is, meg az elnöknek is. A traktorosét kiutalja a vezetőség, de az elnökét meg kell szavaznia a közgyűlésnek. Soha kedvezőbb lélektani pillanat nincsen a prémium előterjesztésére: ennyi nyereség még nem volt, szavazzunk, emberek. Rítusa van ennek is. A közgyűlés egész ideje alatt nyíltan beszéltek, most álruhába öltöztetik a tényeket. Nem azt mondják, hogy harminc- vagy negyvenezer forintról van szó, hanem az évi jövedelem ennyi meg ennyi százaléka. Azt se tudja senki, mennyi az elnök, elnökhelyettes és főkönyvelő évi jövedelme, e nélkül pedig számológépagyú fejszámoló se tud százalékot számolni, de senki se siet a szavazók segítségére. Pardon, mégis! Hogy ne reszkessen a keze senkinek, amikor föltartja, elmondatik jogászi szavakkal, hogy ezt már felsőbb helyen jóváhagyták. Magyarul: ne izgulj, János, ez nem a te dolgod, te csak szavazz. Fölsőbb helyen vigyáznak a tisztességre és törvényességre, neked arra ne legyen gondod. János fejében ugyan ugrál a gondolat, hogy az előző vezetőséget is fölülről erősítették meg, mégis ráfizettek, de nincs ideje, tartania kell a kezét. Azt iá elmondja a jogász, ezt a prémiumot végeredményben már tavaly megszavazták, most csak azt kell elismerni, hogy a föltételeket teljesítették. János régen nem emlékszik rá, mire szavazott tavaly, mert akkor is százalékos álruhában tárták elé, sőt tavaly nem is ő szavazott, hanem Pista. Második nekifutásban a külön jutalmak következnek. Szemérmes megint a jogász, nem azt mondja, ennyi meg ennyi a pénz. hanem azt, hogy ezt is jóváhagyták már fölül. Jánosunkban fölülkerekedik a nagyvonalúság, és azt gondolja magában, most aztán különösen nem lehet garasos. hiszen huszonötmilliós a nyereség. Csak akkor fészkel a fejébe balsejtelem, amikor eszébe jut, hogy megkérdezik majd tőle a többiek, mire szavaztál a mi nevünkben. Tudja a fene — ha igazat akar mondani, csak ez lehet a vége. F

orgolódnak az elnökségi asztalnál is, mert ott se értenek egy árva szót se, de legfőképpen azt nem, miért a jutalom, és mennyi a forint. Nem szólhatnak közbe, mert ez a szövetkezet belső ügye, és különben is olyan gyorsan pörög most a közgyűlés, mire egyik ember megrándítja a fejét, már a harmadik dolgot szavazzák meg. Egyébként is kristálytiszta minden, „meg van mondva", hogy most az ilyen paragrafus ilyen bekezdése lépett életbe. Aki még a paragrafusokat és bekezdéseket se ismeri, csak szántani és vetni tud, az vessen magára. A legvégén megszavazzák azt is, hogy az elnök havi fizetése 10 ezer 500 forint, a helyettesé és a főkönyvelőé pedig kilencezer-ötszáz. Most már ki tudják számítani, hoay öt lépcsővel ezelőtt mire szavaztak, mert az évi jövedelem akkor ennyi, annak az ennyi százaléka pedig — hej, de szép nagy summa. Nem baj, megdolgoztak érte. Inkább kapjanak nagy jutalmat, csak ne menjen tönkre a szövetkezet. Józan észszel mindenki belátja, csak azt nem érti meg, miért nen tudunk mi nyíltan, egyenesen beszélni akkor sem, amtk.ii legjobban megy a sorunk? Miéit titkos az, amire szavalnunk kell? Horváth Dezső Üj csarnok épül a leégett fonoda helyén Jó ütemben halad a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár albertfalvai gyárában februárban leégett fonoda helyreállítása. Jelenleg még a romok eltakarítását végzik, az üszkös épületmaradványokat és a tetőszerkezeteket távolítják el a Kohászati Gyárépítő Vállalat szakemberei. A munka meglehetősen hosszadalmas és veszélyes, ám előreláthatóan május végére teljesen megtisztítják a terepet és megkezdődhet a leégett fonoda helyett egv új. 3200 négyzetméter alapterületű, vasbetonszerkezetű csarnok építése. Az új csarnokba, a tűzben tönkrement gépek helyett 25 előfonó és fonógépet vásárolnak. .Ugyanakkor az eddig raktározási célokra használt helyiségekben megkezdték a tűzből kimentett 6 előfonó. 2 végelőfonó és 7 gyűrűsfonógép felújítását. A gépek helyreállításában részt vesznek a győri Rábatex. a Latex. a Pápai Textilgyár. a Budaprint, a Magyar Posztógyár szakipari brigádjai is. A helyreállított gépek próbaüzeme május első napjaiban kezdődik meg A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár a gyapjúipari társvállalatok közreműködésével és segítségével az első negyedévben elegei tett a konvertibilis exportmegrendeléseknek. és a belföldi igénvek döntő részét ic kielégítette. (MTI) „