Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁR OSI BIZ OTTSÁÖÁNA K LAPJA 73. évfolyam 81. szám 1983. április 7., csütörtök Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! jének irányításával —, a ta­pasztalatcserén mindkét fél a kapcsolatok további javí­tását szorgalmazta. A sza­badkai delegáció — Milasin Stjepannak, a Községi Kül­dött Testület elnökének ve­zetésével, Tevanocics Jankó­nak, a Társadalmi Bizottsági Tanács tagjának, a Községi Küldött Testület Nemzetközi Együttműködési Bizottsága elnökének és Ivanovics Ti­bornak, a Végrehajtó Bizott­sági Tanács elnökének tár­saságában — nagy érdeklő­déssel hallgatta Jankó Im­rének, a Dél-Alföldi Árucse­reforgalmi Társaság elnöké­nek, a Tisza Füszért igazga­tójának beszámolóját a ha­tár menti árucsere, a gazda­sági kooperáció fejlődéséről, A településfejlesztésről Nemzetközi tanácsikozást rendeztek szerdán Budapes­ten, a Technika Házában, a település- és közlekedésfej­lesztésről. A tanácskozáson — ame­lyen nyolc ország mintegy 70 szakembere vett részt — a hazai szakemberek elmon­dották: jelenleg dolgoznak a településfejlesztés módszer­tanának korszerűsítésén.. Már eddig is szoros össz­hangban készültek a terü­letrendezési és közlekedés­fejlesztési tervek, megfelelő együttműködés alakult ki a két ágazat képviselői kö­zött. A jövőben azonban in­dokolt, hogy még jobban be­vonják a döntések előkészí­tésébe a szakmai tudomá­nyos szervezeteket és a la­kosságot is, ám ennek az i6 a feltétele, hogy a tervezők több változatot dolgozzanak ki. s részletesen bemutassák az egyes megoldások előnye­it, hátrányalt. A tanácskozáson a külföl­di résztvevők is beszámoltak hazájukban alkalmazott kü­lönböző módszerekről és a fejlesztési célkitűzésekről. (MTI) Parlamenti küldöttség Apró Antalnakf az ország­gyűlés elnökének vezetésé­vel — a dán és a norvég parlament meghívására — szerdán dániai és norvégiai hivatalos látogatásra uta­zott a magyar országgyűlés küldöttsége. A delegáció búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Thomas Rechtia­gel, a Dán Királyság buda­pesti nagykövete és Helga Tstgaard, a Norvég Király­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Tapasztalatok és feladatok Vezetők értekezlete Kereskedelem a batár mentén Szabadkai küldöttség Szegeden A Szakszerveietek Országos Tanácsának ülése Az 1983. év indításának tapasztalatait és a szakszer­vezetek további feladatait vitatta meg szerdal ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhelyettese előadói be­szédében rámutatott, hogy a szakszervezetek egyetérte­nek a népgazdasági terv cél­jaival, s egyúttal kötelezett­séget is vállalnak a felada­tok támogatására. Széles kö­rű politikai szervező mun­kájuk legfontosabb tapasz­talata, hogy a tagság a cé­lokat megértette, elfogadta. A dolgozók ezzel is kifeje­zésre juttatták, hogy tovább­ra is bíznak a párt politi­kájában. A feszített gazda­sági feladatok, a népgazda­ság gondjai fokozták a dol­gozók érdeklődését a vál­lalati elképzelések iránt. A terveket ezúttal a korábbi­aknál is tartalmasabb vita kísérte, több konkrét javas­lat hangzott el, javult a ve­zetők készsége a javaslatok hasznosítására. A bizalmi testületek egyre inkább tár­sadalmi életünk jelentős té­nyezőjévé lépnek elő. Mind­inkább megfelelnek felada­tuknak az érdekegyeztetés­ben, a feladatok tisztázásá­ban, a reális lehetőségek fel­tárásában Is. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a munkahelyi demokrácia érzékelhetően totn-iH íd/ai tróllolofí lor. vek kialakításakor. Bár a korábbinál szűkebb körben, de még most ij előfordultak a munkahelyi demokrácia lényegétől Idegen, sablonos megoldások. Az Ilyen jelen­ségek arra intenek, hogy kö­zös erőfeszítésekkel meg kell gyorsítani a munkahelyi de­mokrácia továbbfejlesztésé­re hozott határozat végre­hajtását. A szocialista munkaver­senyről szólva elmondotta, hogy pozitívak a tapasztala­tok. A vállalati kollektívák a korábbiaknál konkrétabb felajánlásokkal segítik a tervek minőségi céljainak teljesítését. Nagy várakozás előzi meg a szocialista bri­gádvezetők közelgő orszá­gos tanácskozását. A válla­lati brigádvezetői értekezle­teken számos kritika és ja­vaslat hangzott el, és az ér­dekeltek az országos tanács­kozáson választ várnak kér­déseikre. Sok helyütt el­mondták, hogy többet tud­nának tenni, ha felajánlá­saikhoz jobb munkaszerve-, zéssel és anyagellátással biz­tosítanák a megfelelő felté­teleket. Tovább kell lépni az anyagi és erkölcsi megbe­csülésben — igénylik a bri­gádvezetők. Át kellene gon­dolni, hogyan lehetne a je­lenlegi kitüntetési rendszert jobban hozzáigazítani a megváltozott feltételekhez. ken . arról, hogyan lehetne rugalmasabban értékelni, a formális vonásoktól mentesí­teni a szocialista brigádok iránt támasztott hármas kö­vetelményt. Ügy tartják, a munkaverseny-mozgalom ma is a fejlődés segítője, fontos tényezője, viszont itt az ide­je a módszerek és a meg­változott követelmények egy­máshoz igazításának. A főtitkárhelyettes a kis­vállalkozásokat hasznosnak mondotta, mert azok előse­gítik a szocialista gazdálko­dást, céljaink elérését. Egyes mellékhatásokat azonban, amelyek szocialista céljaink­kal nem egyeztethetők ösz­sze, kellő időben ki kell kü­szöbölni. Ami a kisvállalko­zások és a szocialista élet­mód összefüggéseit illeti, a szakszervezetek továbbra sem kívánják módosítani a szabad idővel kapcsolatos felfogásukat. A szabad idő a jövőben is a művelődést, a szórakozást, a pihenést kell, hogy szolgálja. Ezért távla­tilag ésszerű keretek közé kell vonni a szabad időben végzett jövedelemkiegészítő tevékenységet. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalati szo­ciálpolitika eszközei várha­tóan lehetővé teszik az elért ellátási szint megtartását. Mindenekelőtt a munka biztonságáról gondoskodnak, s továbbra js fenntart­QrtV i CÖÁ /viAft <-. —, íír+olzóvlo+ö- (TT r\l a n 4 A o « 9 /\7/ín7o«i \ Szerdán, a megyei taná­csok vezetőinek részvételé­vel országos tanácskozást tartottak a Mezegazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. Dénes Lajos mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes elmondta: az őszi vetések jól teleltek- A vetésterület az időjárás okoz­ta kártétel ellenére 44 ezer hektárral nagyobb az elő­irányzottnál. A szántóföldi növénytermesztés egyik leg­főbb feladata, a tervezett 14 és fél millió tonnás gabona­termés elérése. Ennek érde­kében növelni kell a sze­mesként betakarítható kuko­ricatermő-területet és célsze­rű szorgalmazni a silónak szánt másodvetést is. Az ál­lattenyésztési előirányzatok eléréséhez adottak a feltéte­lek. Részletesen szólt Dénes Lajos a mezőgazdasági ter­melés anyagi, műszaki félté- [ teleiről. Gépből. alkatrész­ből, kemikáliákból — ha adódnak is ellátási nehézsé­gek •— a termeléshez szük­séges legfontosabb igényeket ki tudják elégíteni. A melio­rációra. a föld termőképes­ségének javítására az idén 1,3 milliárd forintnyi állami támogatás jut. (MTI) Somogyi Károlyné felvételei Tűzoltók közreműködésével végeztek el egy veszélyes műveletet tegnap, szerdán dél­előtt az algyői olajmezőn dolgozó szerelök. A főgyűjtő központi szivattyúházát — mint erről lapunkban már beszámoltunk — teljesen fölújítják, s a munkálatok ideje alatt átmenetileg kisegítő szivattyútelep működik majd. Az ideiglenes csővezeték ösz­szeszerelését és hegesztését térdig érő oltóhabban végezték el, nehogy a közeli veze­tékekben áramló tűzveszélyes anyag lángra lobbanjon. A csőelcmek beszereléséhez a vállalat hatalmas, francia gyártmányú, 40 tonna teherbírású daruja nyújtott segítséget Hosszasan magyarázni, mily nagy jelentőségű a határ menti árucsere, aligha szük­séges. Különösen Szegeden és környékén nem. A határál­lomásokon szolgálatot telje­sítő vám- és pénzügyőrök számos példával illusztrál­hatnák, hogyan serényked­nek a kereskedelmi kapcso­latok szélesítésén a ki^határ­átlépővel rendelkező magyar állampolgárok. Persze nem hivatalosan, sőt! Sokszor törvénybe ütkö­ző módon, illegálisan, saját szakállukra. Viszik és hoz­zák az árut, a maguk, egyé­ni szempontjából nyilvánva­lóan a legésszerűbben váló-, gatva. Hogy. mindez miféle, nehézségekét okoz az orszá- • gos gazdaságpolitikában, azon — tisztelet a kivétel­nek! — nemigen lamentál­nak. Márpedig kétségtelen tény: a suba alatt folyó áru­csere egyetlen országnak sem használ, ráadásul nagy a ri­zikója. Többek között ezért köttettek a határ menti áru­cserét szabályozó hivatalos államközi egyezségek. Ter­mészetesen a kölcsönös elő­nyökre alapozva. Magyar és jugoszláv kereskedők másfél évtizeddel ezelőtt cseréltek először árut, határ menti árucsere-kapcsolatunk folya­matosan fejlődött, szélese­dett az azóta eltelt években. Az együttműködés ered­ményeit és gondjait rendsze­resen számba veszi mindkét fél. E célból ült asztalhoz tegnap, szerdán délután is a reggel Szegedre érkezett há­romtagú szabadkai delegáció városunk vezető kereskedel­mi szakembereivel. A példa­mutatóan nyílt, baráti esz­mecsere színhelye az- ipari vásár igazgatósága volt. Tiszteletkörök, a problémák kendözése nélkül zajlott a megbeszélés — Réti Csabáné dr., a városi tanács vb ke­reskedelmi osztálya vezető­Tapasztalatcsere az ipari a valós lehetőségek kibonta­kozását némiképp gátló té­nyezőkről. Az eredmények önmagukért beszélnek (1978­ban 1,5 millió dollár, tavaly már 1^,6 millió dollár érté­kű volt a két ország közötti áruforgalom), az örvendetes tények regisztrálása mellett azonban a gondok is szóba kerültek. Annál inkább, mi­vel kapcsolatainkat — lett légyen szó politikai, társa­dalmi vagy gazdasági együtt­működésről — az utóbbi év­tizedekre az őszinteség jel­lemzi. Polák Zoltán, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél­alföldi összekötő bizottságá­nak szaktanácsadója. Szilá­gyi ístrón, a Konsumex sze­gedi kirendeltségének veze­tője és dr. Zsótér Mihály, a Szegedi Ipari Vásár igazga­tója elismeréssel taglalta a Nagy László felvétele vásár igazgatóságán két ország közötti kereske­delmi, gazdasági kapcsola­tok alakulását, konkrét ja­vaslatokkal hozakodván elő az időnként felmerülő ne­hézségek kiküszöbölésére. Részt vett az eszmecserén Tóth Mihály, a városi ta­nács vb ipari osztályának vezetője és Mózes János, a Szeged és Vidéke Áfész ke­reskedelmi főosztályvezetője is. * A szabadkai delegációt délelőtt hivatalában fogadta Török József, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára és Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnöke. A vendé­gek ma a kábelgyárba láto­gatnak. délután a város, az új lakótelepek kommunális helyzetét tanulmányozzák, s esti órákban utaznak vissza, Szabadkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom