Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

Szerda, 1983. április 27: Mit tehet a társadalom? 1 Országos Reformtervek a szociálpolitikában módon búcsút mondani egymásnak, ha nem másért, a gyerekek érdekében. Erre a feladatra ma még nincs felkészülve a szociálpolitika, éppen úgy, mint ahogy nem Egyre több a válás, szapo- emelik ki a családból, és rodik a veszélyeztetett gyer- 1—2 évet töltenek a nevemeltek száma, s mind na- lőotthonban. Aztán visszagyobb méreteket ölt az el. kerülnek abba a családba, hibázott életek megoldása- ahonnan azért „szakították" ként választott alkoholizmus, ki őket, mert veszélyeztetetMegszületik, és sajnos újra- tek voltak. A családi légkör tud még hathatós segítséget termelődik a „deviánskar- közben semmit sem váltó, nyújtani a gyermekeiket rierek" sokasága. Az okok zolt. Ma tehát egy meglehe- egyedül nevelőknek, vagy a számtalan szálból fonódnak tősen szüle réteg számára beteg családtagot ellátókössze, amelyek éppen úgy alkalmasak a régi típusú nak. kereshetők az egyes ember, nevelőotthonok. Inkább ben mint a társadalomban, olyan kollégiumokra lenne Nem kevés ugyanakkor az "JjS ameIyek » «.verekA^.I.Í, .,m,? ,tl A„ „, nevelessel párhuzamosan erőfeszítés, amit itt és most tesznek annak érdekében, hogy megállítható legyen a már-már riasztó méreteket öltő psaládfelbomlás. Jóllehel. nehezen hihető, hogy jelenlegi szociálpolitikánk reformja minden egyes esetben és minden egyes embert megment a válástól, alkoholizmustól. Ez abszurditás lenne, de segítséget, az akadályok legyőzéséhez kapaszkodókat adhat részt vállalnának a családgondozásban is. De ugyanez orvényes más ..elkülönítő'' intézmény — például a szo. ciális otthon — esetében, is. Nem lehet tehát a hátrá• nyos rétegek hathatós segítségét ma már csak és kizárólag az elválasztó intéz, ményekre bízni. A mai családok szociális támogatása mindenekelőtt a komplex családgondozással lehetséges. Az MTA Szociológiai Iru Szociálpolitikánk másik tézetében hosszú éves felmé- sarkalatos pontja az ép csarések, társadalomkutatások ládok segítésének mikéntje, eredményeként az elmúlt év ™ „ix.n>« végén elkészítették azt az 1elbomlasuk megelőzese. Tóúj szociálpolitikai reform- morén fogalmazva, sok ol. tervet, amely a mai társada. dalról veszélyeztetettek a lom differenciált igényrend- mai családok. szerének megfelelő intéz- ltol vannak a veszélyforményrendszerre épül E té- rások, ahol gellert kapnak a máról — különös hangsúly- harmonikus életek, s elinlyal a családgondozás új dúlnak a „deviánskarrieformairól — tartott előadást rek"? A legkritikusabb életa családvédelemmel foglal- helyzet a válás. Magyarorkozó újságíróknak dr. Gayer szágon minden harmadik Gyuláné, a szociológiai inté. házasság felbomlással végzet munkatársa. eődik. Természetesen hiú A jelenlegi részgondozás csupán tüneti kezelés, s az esetek döntő többségében a baj megtörténte után következik. Holott a megelőzés lenne fontosabb, ésszerűbb, korszerűbb. Olyan szociális intézményhálózat, amelynek alappillére a preventív csa. ládgondozásj rendszer, s amelynek — apróságnak túnő — de vitathatatlanul szerves része az úgynevezett humán szolgáltatás. Budapesetn kisvállalkozásként működik egy Láresz nevű társaság. Magyarországon elsőként ők próbálkoznak humán szolgáltatásokkal. Döntő számban fiatalok és idősek dolgoznak itt, s vállalnak, viszonylag kevés összegért, többek között gyermekgondozást és -kísérést, korrepetálást, ételhordást, idős és beteg emberek házi ápolását, gondozását. A Láresz csepp a tengerben. Jó, hogy van legalább egy, de a humán szol. gáltatások rendszerét nem magánvállalkozás formájáa szociális intézményrendszer keretein belül. Mindenki számára elérhető és megfizethető. természetes és pepa. lux usszolgáltatásként, ban kell-kellene országosan A legkritikusabb pontja remény lenne azt állítani és megvalósítani< hanem _ jelenlegi szociálpolitikánk- várni, hogy minden házas- értetődő módón _ nak. illetve a szociális in- ságzátonyt valamiféle in. tézményrendszerünknek, tézmény meg tud akadáhogy a megváltozott valóság lyozni. A válások egy rétalaján ugyanazokat a funk- szét azonban meg lehetne ciókat látja el, amit évtize- előzni olyan tanácsadó-rend. dekkel ezelőtt, s meg mim. szec létrehooságával,. amely dig az elkülönítő, szelektív, egyrészt gátat vetne a meg- g S^fto™ SlményS rendszerekben gondolkodik, gondolatlanul kötött hazas- ^ életmód másfajta igényeHolott pontosan a család- ságok létrejöttének, illetve ket szül. A szociológusok ban tartás lenne eredmé- „megtanítaná" a házasfele, már szerencsére kész prog. nycsebb, Csak egyetlen pél. ket az egymáshoz való al- ££ da ennek igazolására. Évti- kalmazkodásra, a komprozedekkel ezelőtt állami gon- misszumkötésre. Nem bedozásba vett gyerekek dön- szélve olyan tanácsadásról, tő többsége az intézetben élt amely legalább, abban nyúj. 18 éves koráig. Ma java ré. tana kapaszkodókat, hogyan szűket csak ideiglenesen lehetne kulturáltan, emberi jobb családgondozását segítendő. Valójában hosszú évtizedekre lesz szükség, hogy a szociálpolitika intézményrendszerének reformtervei valósággá váljanak. Kalocsai Katalin Mikor jár gyes a munkaviszony megszűnése Mán? ^ Helyettesként alkalmaz- eltöltött időt, ha ez alatt tár- mekgondozási segélyt — tel.iU hat hónapra szóló sadalombiztosításra kötele- kintve. hogy a szülésig tápinunkaszerzödéssel J. B.- zett volt, vagyis keresete el- pénzes állományban lesz — né szegedi olvasonkat. Ez érte a havi 500 forintot, il- akkor is meg kell állapítaaz idő lassan letelik, s letve a napi 20 forintot. A ni. ha a munkaviszonya a más munkát sem vállal- rendelkezések szerint bekell szerződés lejártával megszúhat olvasónk, mert köz- számítani a 270 napi idő- nik, függetlenül attól, hogy a megszűnés napjától a szülés napjáig mennyi idő telt el. A gyermekgondozási segély összege az első gyermek után havi nyolcszáz főben veszélyeztetett terhes tartamba a mezőgazdasági lett, így a szülésig táp- termelőszövetkezetben tagpenzes állományban lesz. ként eltöltött időt is. Ebből A szerződéses munkavi- az időből minden tíz közös szonya előtt több mint 9 munkában eltöltött napot 30 hónapig bedolgozói mun- napi időtartamú munkavikaviszonnval rendelkezik, szonynak kell tekinteni. A Szeretne tudni, hogy be- munkanapok számításánál tíz rint. a második után ki•zámít-e a gyermekgondo- munkában töltött órát kell lencszáz, és minden további zási segélyhez szükséges egy munkában töltött nap- gyermek után pedig ezer főidőbe a bedolgozóként cl- ként figyelembe venni. rint jár. Ehhez jár a gyertőltött idő, s megkapja-c a A gyermekgondozási se- mekgondozási segélyben regyest, így azt is, hogy gély akkor jár, ha a mun- szesülő anya részere "a havi munkaviszonya szülés előtt kaviszony a gyermek szüle- 290 forint jövedelempótlék. Meghirdették szágos Kulich Gyula fényképtárlatot. Ez hagyományosan azoknak az alkotásoknak bemutatója, amelyek nyilvánosság előtt még nem szerepeltek. A Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Népművelési Intézet, a Fotó című folyóirat szerkesztősége és a helyi szervek által közösen rendezendő kiállítás november 7-én nyílik a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatra bárki jelentkezhet — tehát nemcsak az alkotókörben tevékenykedők —. de kizárólag olyan művekkel, amelyek még nem voltak kiállítva. A pályázók öt egyedi képet és öt képsort küldhetnek be. A fényképeket augusztus l-ig kell eljuttatni a zsűrihez a békéscsabai megyei művelődési közjpontba. Gyógysólepárló üzem Sárváron Már a gépeket, berendezé- Több fejlesztési elképzelés seket szerelik a sárvári született, ezeknek azonban gyógyvíz hasznosítására épü- gátat szabott az anyagiak lő sólepárló üzemben, s el- hiánya. Így született az az készült a kristályosító torony elképzelés, hogy párolják le is. A tervek szerint az új a sárvári vízből a sót, s véüzem májusban megkezdi a gezzenek kísérletet annak próbatermelést. megállapítására. hogy a Sárvár—Rábasömjénben csapvízben feloldott sóval is olajkutatófúrás közben 1964- elérhető-e a gyógyító hatás, ben 83 fokos jódos, brómos. A több egészségügyi intézsós hévízre bukkantak, szé- ményben folytatott kísérleles körű kísérletek során be- tek eredményesnek bizobizonyosodott. hogy az itteni nyuittlk. Ezek után láttak víz igen alkalmas nőgvógvá- , ,,,,... szati légúti, mozgásszervi hozza 3 soleparl° uzem le" betegségek gyógyítására, se- tesítéséhez. bészeti beavatkozások utó- A sárvári gyógysó iránt itt— kezelésére. Ennek alapján az hon és a külföldi országokEgészségügyi Minisztérium ban is nagy az érdeklődés, gyógyvízzé nyilvánította. Vásárlók jelentkeztek már Megállapították, hogv a víz többek között Ausztriából, köbméterenként 45 kiló ásvá- Hollandiából, az NSZK-ból. nyi sót tartalmaz s a hosszú Norvégiából és Finnországból távon rendelkezésre álló víz- is. Az üzem egyelőre évente készlet naponta több ezer 1200 tonna só lepárlására beteg kezeléséhez elegendő. le6Z képes. 125 éves a szegedi gyufagyártás 2. Az „Első szegedi vegy- el a szárítókamrákat is. A pezi. Az eldobott gyufaszdtanj gyufagyár" 1895- múlt század 9Q-es éveiben lak parázslásának megakaben Pálfi Lipót és veje cég mintegy 100 munkással 300 dályozására rendszerint vatulajdonába mentát. Nevük- ezer csomag gyufát állítottak lamilyen foszfátos utókezehöz fűződik a gyár moder- elő. A századfordulótól to- lést alkalmaznak. A gyufanizálása, a jóval kedvezőbb vábbi fejlődés eredményemunkakörülmények biztosi- ként, 1903-ban már 300 muntása. A gyár 1909-ben rész- kással dolgoznak, heti 00— vénytársasággá alakult, „Szik- 65 munkaórában, és a felra" Magyar Gyújtóárugyár szereltséget tekintve, a szeRt. néven. Ekkor az igazga- gedi üzem az ország legmotósági tagok között találjuk dernebb gyufagyárának mia bécsi Czerweny és Fürth nősült. Ekkor, a korabeli orláng hőmérséklete a felvillanás pillanatában — a kloráttartalomtól függően — elérheti az 1900° Celsiust is.' A túzgerjesztés ősi for-. mája ma már csak alig fedezhető fel egy-egy elzártan megszünik-e? tésekor is fennállt, vagy a szülés a munkaviszony meg1982. május l-től a mun- szűnését követő negyvenkét kaviszonyban álló dolgozó napon belül tortént. A rennőnek a rendelkezések sze- delkezések további kedvezrint akkor jár a gyermek- ményt adnak azoknak, akik gondozási segély, ha a gyer- táppénzes állományban vanmek születését közvetlenül nak. Ilyen esetben a gyermegelöző két éven belül ösz- mekgondozási segély akkor szesen 270 napig legalább na- is jár, ha az anya a munpi négyórai munkaidejű kaviszony megszűnését kömunkavisaonyban állt és a vető negyvenkét nap elteigyermekgondozás címén fi- te után táppénzt. baleseti zetés nélküli szabadságot táppénzt, s ennek folyósitákér. A 270 napi időtartamba sa alatt vagy a folyósítás be kell számítani az egyéb megszűnése után - huszonjogviszon.vban töltött idő- nyolc napon belül szül. ket is; így a bedolgozóként Olvasónk részére a Dr. V. M. testvérek cég képviselőjét, szág területén másfélezer népcsoportnál. Hosszú Az jaj;kf>ri íréré^t az 1910- emberrel 22 gyufagyár mű- idő telt el- míg az ember ben bekövetkezett kazánrob- ködött. A ma is meglevő új e,f0tott a Primitív túzszerbanás szinte teljesen elpusz- gyárépületet az 1920-as évek- számoktól a svédgyufáig, a tította. és a halálos áldoza- ben építették, és átépítették modern kémiai gyújtókig a tok száma 11 főt tett ki, Román Miklós (1879—1945) mechanikai gyújtóktól. Sááköztük a kazánfűtő, Ortner tervei szerint, bécsi jóváha- P1" tudós, .felfpde™. vállalAntal is. A szegedi gyufa7 „.,, „ , .... , , kozó munkaia reitozik abgyár 1916- tói, miként a bu- ejassal" uwovay-winKier ban fl megszokon ténvben< dafóki, a győri, a temesvári kivitelezéseben. Uj gepeket hogv 40 fillérért egv doboz és váci. a bécsi Solo kon- és berendezéseket állítottak S.yufát vásárolhatunk, szemhez csatlakozott. Ez a a technológiai vonalba. A Ipari hagyományaink, em. ma is meglevő Szikra mun- lékeink ápolása azontúl, káslakásokat Ottovay István h°Kv nemzedéki kötelesséA gyufagyártást 1928-ban (1R77_194,, „pn-o énítész BÜnk- naBV feladatot is ró az egész ország területén a <18,7-1945) szegedi építesz — svéd gyufatröszt vette át. és .tervei szerint építettek a ettől kezdve Magyar Allalá- Kálvária (ma Tolbuhin sgt.) nos Gyufaipari Rt. szegedi utcában, 40 munkáscsalád gyára néven szerepelt az it- Bxámiira gyár is 1919-ben -a munkás ellenőrzés alá került. teni üzem. Az országban ekkor tíz gyufagyár működött: az albertfalvi, a bajai, a kiskunfélegyházi, a pesterzsébeti, a tokaji, a szombathelyi. a gyulai, a budafoki, a szegedi és a kecskeméti. Ez utóbbit 1959-ben megszüntették. Átmenetileg 1940— 1944 között a kolozsvári gyufagyár is ide tartozott, mig le nem bombázták. A szegedi gyufagyárat 1915-ben és 1942-ben belső tüzesetek is pusztították. Az 1858-ban létesített első szegedi gyufagyár az 1879es pusztulást követő újjáépítéssel már villamos energiával működött, saját erőműtelepre alapozva. Az épület földszintjén készült a gyufa, itt voltak a raktárak, a kémiai laboratórium, az iroda és a munkások ebédlöterme. Az emeleten készült a kénes gyufa, de ott helyezték mindannyiunkra, mert napjainkban, a műszaki-tudományos haladás korában a munkaeszközök, a szerszámok jóval gyorsabban cseréA szegedi gyufagyár, még lödnek, mint a korábbi szásvéd érdekeltség alatt, aránylag rendezett körülmények zadokban bármikor. Ezentúl a múlt ismerete mindenkor között érkezett el a felsza- gazdagítja a jövőre készül5> badulás utáni szocialista éppen ezért múltját birtokbavételhez (1949. dec. akaró embert A hétköznao, 29.). Ket műszakos terme- élet nittei Gyógyszerallergia A párizsi Broussais-kórház tén a vérsejtek olyan jellegkutatócsoportja vérpróbát dol- zetes változást mutatnak, gozott ki annak eldöntésére, amelyből nagy valószinúséghogy van-e a betegnek va- gel következtetni lehet, hogy lamely gyógyszerrel szemben a kérdéses gyógyszer fog-e allergiás érzékenysége. A allergiás reakciót kiváltani, próba elve roppant egyszerű: A kórházban korábban már a betegnek szánt orvosság kidolgoztak egy próbát, híg oldatába a beteg véréből amellyel egyes mikrobák vett limfocitákat (nyiroksej- iránti allergiás túlérzékenygyer- i leket) kevernek. Allergia ese- ségel lehet kimutatni. lést 1953 óta folytatnak. A gyárban részleges • rekonstrukciókat a hatvanas évek derekától ^ folyamatosan (földgáz. Schilde-féle szélszárítók stb.) végeztek. A fejlesztés egyik legjelentősebb állomása: 1977. Ekkor adták át a termelésnek azt a közel 80 millió forintos beruházást, aminek keretében 500 négyzetméteres mártótöltő üzemcsarnok épült, s így 100 millió doboz gyufa gyártásával többre lettek képesek úgy, hogy a gyár létszáma nem több 300-nál. Évente jelenleg 350 millió doboz körüli a termelés, egyes években 20 millió doszerteágazóbb rögzítése annál is inkább köteles feladatunk. mert híven fejezheti ki társadalmi-gazdasági fejlődésünket, erről alkotott új szocialista szemléletünket. E szemlélet egvik vonása éppen az. hogy a történelmet a gyárakban, az üzemekben, a műhelyek, ben is cselekedték. Ezért is tartsuk fokozott becsben ipari emlékeinket, meg azért is, mert nincs sok belőlük. Mostohán bántak velük az évszázadok. Gazdag ennek a városnak ipartörténeti múltja is Két téglagvár is alakult" 1858-ban Szegeden. Az ipar é« az iparosov min. boz exporttal. A szegedi dlR naev szerecet látszottak, gyár a gyufa mellett időn- az itt élt emberek életében ként gyárt papíripari fadu- még akkor is. ha szemlélegót. fogvájót és egyéb fa- tünkben a termelőerők szeipari terméket is. de miből áll a dobozonként 50 szált tartalmazó gyufa? A szál nemesnyárból készül, ezt szárítás után forró paraffinba mártják és ezután kerül sor a fejmassza (káliumklorát, kénpor, bőrenyv, fenyőgyanta, üvegliszt. reoe kisebb a termelési vi. szonyoknál. Most a Gyufaipari Vállalat 2. sz. telepét, amelvet mi szegediek inkább Szege, di Gyufagyárnak szeretünk nevezni, köszöntjük, alapítáuv h«r8»nyfehér sának öt negyedszázados ev. stb.) felvitelere. A doboz ol- fordulóján dalán a dörzsmassza zömét vörösjoszjor és arbocoll ké-. Bátyai Jenő ft