Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

Kedd, 1983. április 26. Iskola, könyvtár, művelődési ház Késünk vagy lépünk? Néha nem érdemes sokáig szorgalmazza ahol a föltéte- dolgozója a művelődési ház­kariilgetni a forró kását, lei jók. Ez a rugalmasságiét- na*, aki idejenek másik fé­mért rájövünk, könnyen le szik neki. A másik szem- let másik felaUasban. a is lehet azt hűteni. Ha a leg- pont: Bordánybun valóban . könyvtarban dolgozta. Egy egyszerűbb észjárás szerint nyerni lehet vele. 'kalap alá kerültünk, nincs vizsgáljuk az egyszerű tényt, — A népművelők nem fo- szükség két felre, lett belőle hogy egy-két községünkben gadták kitörő lelkesedéssel egy ege+z. így viszont azon­kozös igazgatas alá vonták az összevonás ötletet. naf eiujött egy uj szempont: az iskolát, a művelődési ha- _ Meg is lehet érteni Batodn Istvanne befejezés z.at és a könyvtarat, azonnal őket. Látszólag ők veszítenek eiotl vo11 kénytelen megsza­elakadunk. es fáziskésésre íeatohhet rénóiiósümt knani egyetemi tanulmanya­ttvariakszunk. Sok évvel ez­előtt a vállalatokat is össze­vontuk, trösztöket szervez­tünk, de időközben 'rájöt legtöbbet, az onállöságot. — Nagy kár lenne elveszí­teni. Hajtóerő van benne. — Eddig közvetlenül a ta­il, sürgetni szeretnénk, hogy lejezze be, mert nagy SZÜK­segúnx van jól képzett és jói vegzett ember ezre. — A könyvtál- dolgairól is beszéljünk. Sokkal jobb a köz­szakmai - _ . — ......v az is­re azokat a trösztöket, ame- akarjuk, inkább erősíteni. kolai könyvtaraké. ugy Ivek sajat nehézkedés, törvé- ~ Vegyük sorba a tényle- változtatunk tehát, hogy az nyeíkkel nem tudtak meg- előnyöket. iskolai lesz a fiókja a küzsé­birkozni. Miért nem haszno- — Pa tó János, a művelő- ginek. A beszerzéshez is job­bítjuk ezeket a tapaszlalato- dési ház igazgatója, magyar— ban ért a könyvtáros, az is lcut legalább most. az okta- népmüvelés szakon végzett, az ő föladata lesz. Itt marad­lásban és a közművelődés- Amióta közös cég vagyunk, nak a kötelező olvasmányok ben? tünk hogv a kisebb vállalat nacs 'rányitás® alatt állt a alkalomadtán jobban tud művelődési ház. Valljus be, igazodni a folyton változó az '^alához közelebb áll az | körülményekhez. elkezdtük <M folyó munka. Az önálló- ^gj könyvtárak tehát .szélszednj alkatrészei- ^H"1 P«üg nem csorbítani felügyelete mint egy osztály magyarját rábíz- és azok a könyvek, amelyek­tuk. hogy közvetlen kapcso- re az iskolai munkában lata legyen az iskolával, és szükség van, a többit viszont gyakorolhassa mesterségének a nagy könyvtárban talál­másik ágát is. Mindenki tud- hatják meg a gyerekek is. nak nevezett szervezet ieaz- ja' ató a tanítja, a Igyekszünk bevezetni a ta­^tltj^T^t a könyvtárba, mert ' rul, nyerhet tehát nepműve- a művelt ember ezt az m­1 őiként is. Tagja lett a tan- tézményt nem kerülheti el. Jobb. ha nem mi akarunk rá felelni, inkább föltesszük a kérdést. Bordányban az ál­.dános művelődési központ­Azt mondja, ez a logika rossz testületnek, nem kívülálló- Jobb fenne, ha egy födél kat emlegetett hőskora azért aTlTfaZlilo ker«- 7 . "I V to , -í+7 lurtott fölmutatni ieen SZÓD k nt U kapcsQlaU>t keres- alatt lennenk. akkor Larthat­efidLnvSírt ™Lrttorost nie ^^ ^nárral. ^ ^ "ánk alkalomadtán órákat a Í Ritségre van 8Zulcseee- E1(V könyvtárban is. Nem ugy, fififom ^z l^ölával AW íbnnek olyan praktikus szem- hogy elhódítanánk iskolai SStltaűtoMTrSr£ V*1** ÍS' hogy a Tnüvelödé- v&ra, csak kihasználnánk a lőu mű velődéből aondosko- Tende)kraett eödi& vnert ke- Adam Jenő tehát bizako­St Vesen dolgoztak benne. dik. noha az 6 föladata és hoz terünk Iohátvisszacíe Vizsgái letéU?le után még az felelőssége nőtt meg legjob­.Í mafúj képeSÍtéRét - tad- ben. Megkérdeztük, tervek­Angol tanszéki acta Másodízben jelent meg József Attila egyetem angol irodalmi tanszékének actája. ben, annak pontos használa­Tudomány- tában kialakult, nyelvi és Mindazoknak, akik ango­lul tanulnak, hosszú ideig el, bizonyos, a nyelvoktatás új követelményeire vonat­kozó észrevételekkel együtt. Az irodalmi témájú írások A kiadvány a tanszék okta- komoly gondokat okoz, hogy közül külön említést érde­tóinak irodalmi és nyelvé- mennyire eltérnek a ma- me' Bódis Klára munkája, szeti tanulmányaiból ad igen gyartói bizonyos igeidők. E amely a közelmúltban el­érdekes ízelítőt, változatos fgny a megfelelő alkalmazást hunyt nagy amerikai dráma­igencsak megnehezül. Maiz- 'ró, Tenessee Williams A kó László tanulmánya ez- vaHV villamosa című műve­zel kapcsolatban tartalmaz nek főszereplőjét, Blanche­tematikát mutatva különbö­ző, meglehetősen átfogó igénnyel földolgozott kuta­tási területekről. Kenesei István sajátos nyelvi alakulatot, a érdekes megállapításokat: az egyszerű és befejezett múlt főnévi között a választást meg­határozó kritériumokat — ot elemzi. Fabiny Tibor a Shakespeare-drámák képal­kotásával foglalkozik, ezen belül pedig az idő képi meg­igeneves szerkezetekre épü- és „ lehetséges pszichológiai jelenítése vei a nagy klasszi lő vonatkozó mellékmonda- tényezőket vizsgálja, tovab- ' ' tokát vizsgál, bírálva több, korábbi megközelítési mó­dot, és új javaslatokat ki­kus műveiben. Nóvák György többek között Ezra Pound és kapcsolatát bá foglalkozik a „bennszü lőttek" időnként hibás ige- a maOVar_ zene idő-használatával is. Por­dány László A nyelvelsajá­fejtve ahhoz, ahogyan az más, illetve a nyelvoktatás említett grammatikai szer- elméleti kérdései a kétnyel­kezeteket a szakembereknek a jövőben elemezniük kelle­ne. Igen érdekes és a költő egyetlen magyar­ból készített ..műfordítását" mutatja be, Rozsnyai Bálint pedig a múlt századi ameri­vüség kutatásának tükrében ka> Nathflniel Kontra címmel a kétnyelvűség Miklós dolgozatának témája: nyelvszociológiai és -pszi­Hawthorne-nak, A skarlát betű szerzőjének írásművé­szetét elemzi, míg Szőnyt a kézilabda európai fejlődés- chológiai aspektusait elem- György Endre Edmund Spen­történetét mutatja be, s en­nek tükrében azt a nagyfo­kú bizonytalanságot, amely „tökéletes a sportág szakszókész teté­zi, majd az úgynevezett bilingvizmus" gyakorlati kritikáját végzi sernek, az angol reneszánsz nagy költőjének utolsó mű­vét vizsgálja. D. U 125 éves a szegedi gyufagyártás i. A gyújtófejjel ellátott fényárat Zucker Lázár léte­kis fapálcikák gyártó- sítette Pesten. A robbunás­sa Szegeden 125 éves. Az mentes foszforos gyufát iri­,.Elsó szegedi vegytani gyu- nyi János (1817—1895) talál­I artalmakat keresünk. ták elismerni fizetéssel. Eb- ben hogyan fogalmazódik bői a szempontból a nagyobb ineg aZ együttműködés. Ro­Móg mindig forró a kása. testület előnyökkel jár. azon- konszenves választ kaptunk. A tanító és tanár, ha hiva- nal besorolhattuk képzettsé- — Kár lett volna azonnal tása parancsa szerint dolgo- gének megfelelő fizetési ka- fölborítani minden eddigi •dk. beleadja erejét az isko- tegóriába. i , .tervet, és egy közösét, erői­lába. Ideje setn, marad. 1805-ben Chancel megvalósí­— Nem Cenveget aJbJMW.i M r népművelésre, es kenyszen- S7jUgt f,f>gy „beiskolázzák",?. együttműködés, böáW' eddig teni se lehet ró. Ha sarkosan művelődést házat? Több he- is éltek, azokat tudatosan fogalmazunk, sokszor nem ]yen iattam mér. osztályokat erősítjük, figyeljük egymás megyünk semmire. Akinek telepítenek bele. a nagy te- munkáját, hogy a kővetkező nem marad ideje vagv ereje, remből pedig tornatermet évben már terveinkben is vagy éppen kedve nincsen csinálnak. igazodhassunk egymáshoz, hozza, semmiféle paranccsal _ K6rmyű nK>ndanom na_ Kéthetenként vezetői megbe­nem lehet ráhangolni. De )uak jlven v««sély nem fe- széléseket tartunk, kölcsönö­akj szívesen csinálna, es ide- gel ' Messze vagyunk egy- «« beszámolunk munkánk­ie is engedi, az is nagy nye- tomatermet az is- ról. egyeztetjük elképzelése­reseg. kola mellé kell épíenünk. Az mket, ór kei-essük a legjob­Azt mondja az igazgató, önállóságnak a látszatára is ^ kamatozo megoldásodat, két szempontja van. amj mi- kínosan ügyelünk, az igazga­att el merte vállalni ezt a tó titulusát is meghagytuk, föladatot. A rendelet. nem rangját pedig erősíteni sze­teszi kötelezővé az új rend- retnénk inkább, nem pedig szer bevezetesét. csak ott koptatni. Volt egv félállású rájött, hírnévre tett szert. A szege­, wsrvei, egy ..W>WK> ,otta. a mánógvüfSt ame- hoRy ,,ezziel a megoldassal kékfestőt, a tarhonuáu az ÓM*-., tetni ^^.Wá^aRf- Ugult ^xygene-nL ^^"ITdig MtHt totUk*,.'& nevező^. afcűii^ffiklttősi ugyanJ a u^jobb gvófák bicskákat veT papu­tekef.su dobozba helyezte. toszfor merieU káiiumklorá- csokat messze földön is is­kuion mellekelve a kensa- tot tartalmazUk. és dörzsö- merték. Ezeken túl azonban viit. A gyújtok tomeny ken­Éidek lódéssel figj-eljuk a további lépéseket. Ilyen . el­képzelésekkel azt hisszük, érdemes volt belevágni. Horváth Dezső HA/.ASSÁG Ambrus Cíaspér cs szabó Klá­ra, Nagy Mihály és Molnár Z»u­zsánna, Doda József es Danu ApoUoma Maria. Szegedi József es Szalai Maria. szolcsanyi László Gábor és Hégely Emko Magdolna. Mlnyó András és Dér Irén. Temesvári László és Ke­resztes Katalin Edit, Németh Imre József és Karakás Eva, Takács György es l'app Judit Eva Ottroba László és Kalmár Xozaiia. Bálint János és Süme­gi I'lroska. Kertész Géza es Tóth Gabriella. Kiss Péter Pai es Bulzan Ildikó Ella. Masa lát­ván és Vasilák Ilona Mária, Ba­log Viktor es Molnár Gabriella. Mészáros Gyula József es Pördi Marianna hazasságot kötöttek. SZELETES Keszel Tibornak és Maczkó Mariénak Anikó. Tajti Mlhaly­nak és liódi Klárának Mihály, Szabó Gyulának és Sólya Kata­rinnak Katalin. Gémes János­nak es Molnár Katalinnak Zsu­zsanna. Csala Ferencnek és Perjc Évának Eva Margit. Már­ta József Istvánnak és Antal Csillának Zoltán. Széli Tibor Erigyesnek es Gyórfl Magdolna Erzsébetnek Kornél. Herke An­niinak es Makra Etelkának Gabriella Ibolya. Majoros Ró­bert Andrásnak es Mészáros Eva Máriának Adám Attila. Ba­ranyái Lászlónuk és Miklós-Ba­log Annanak Zsolt László. Szá­lló Tibor Lajosnak és Bognár Ilonanak Tibor Kovács Bélának es Boldizsár Máriának Béla. Bá­lint Mihály Imrének és Biczók Irennek Zsolt. Ballun Tibornak es Mlkus Anikónak Andreu. Gyuris Csabanak és Kálmán Erzsébet Gizellának Gábor Zsolt. Csábi Ferencnek es Var­ró Annanak Anita. Turl Károly­nak es Varga Erzsébet Annának Nikoletta, dr. Komaromi Zoltán Pálnak és Szabó Melinda Iloná­nak Eszter, Pósfai Györgynek és Szarvas Eva Magdolnának Anna. Slman Istvánnak és Ko­rom Evanak Péter. Túri Fe­rencnek és Pataki Irén Evanak TÍMEA Mariann. Paragi Ferenc lstvawizik es Boeoki fcüaia Zsu­Családi események zsannának Zsolt Ferenc. Tiricz Ferencnek es Farkas Márianak Zoltán. Szabó Mutyás Mihály­nak és Magyar Sára Évának Géza, Szabó Istvánnak és Ma­rosi Rozáliának Péter. Szabó Istvánnak és Marosi Rozáliának Gábor, ötvös Gyulának és Dob­"ránovits Klárának Gyula Gá­bor, Gárdián Mihály Lászlónak és Szemán Zsuzsannának Ta­más Gábor, Tóth Istvánnak és Katona Erzsébetnek Róbert. Kecskeméti Zoltánnak és Hor­váth Ilonának Adrienn Anett. Józsa Péternek és Szél Erzsé­betnek Péter. Tóth István Já­nosnak és HUse Évának István, Dórmö Istvánnak es Sata Ágnes Honának Beata Ágnes, Badényi Sándornak és Csicsák Katalin­nak Sándor. Kovács Lajosnak és Ruppert Máriának Anita Er­zsébet. Kéri Ferencnek és Papp Zsuzsanna Máriának Roland. Tompái Péter Pálnak és Nádas­di Edinának Olivla. Erdész Jó­zsefnek és Nagy Gizellának András. Piacsek János Árpád­nak és Kurucui Erzsébetnek Máté. Deák Ferenc Istvánnak és Csicsák Zsuzsannának Orsolya, Kocsó Tibor Györgynek és Rácz Piroskának Tibor. Tandari Ist­ván Mihálynak és Lele Eva Ro­záliának Tamás. Petneházi Zsig­mond Miklósnak és Lipcsei Mar­gitnak Margit. Czirlé Demeter­nek es Palagyi Mónikának Mó­nika nevű gyermekük született. HALALOZAS Legradi Lajos. Nagy Szilvesz­ter. Miklós István. Racz Antal­ne Prls Maria. Németh Józsefné l.ako Jolán. Nyarl József. Far­kas Józsefné Ver Erzsebet, Tre­nyi Ferenc, Kis Mlhályné Tóth Rozél, Tóth Pal. Becski Antal­ne Mayer Katalin. Kálmán Fe­rencné Lajkó Vilma, György Sándor Laszlóné Hegyi Katalin Mária. Mihály Antal. Dombi Laszloné Mészáros Mária. Hozó­ki Györgyné Fürtön Ilona, Kosz­teleczky Margit. Hodi Imre. Pongrácz. István. Kéri István, Buza Pálné Jankó Vidoszava, Tóth Sándorné Horesnyi Anna. Bálint József, Gyürey Lajosné Marjanovlcs Terézia. Gém Laszlóné Schmidt Margit, Sebők Ferenc, Patai Sándorné Szőkéi Terézia, Szúnyog Mihály, Fehér József, Mészáros Jenő, Török Lajos, Bucsánszkl István, Sánta József. Gyöngyösi Andrásné Tóth Terézia meghalt. fagyárat 1858-ban létesítette a varosban Neubauer Jó­zsef. A régi tűzcsiholó szerszá­mok: acél, kova, tapló stb. alkonya az 1800-as évek ele­jén kezdődött, amikor a VUzont a doboz oldalán tör­iéat dörzsfelület kialakítana a Lundström testvérek ne­véhez fűződik. Szeged iparát már a múlt század derekán úgy jelie­ta tel 1836-ban. Irinyi, a bé­csi Polytechnikum diákja Meütsner professzor sikerte­len kísérletekor gondolt ar- mezhetjük, hogy helyi nyers­ig. hogy a kén helyett a anyagokat dolgozott fel, kéz­foszloi eredmenyesebb le­het. Ezt az ötletét még az­müipar jelleggel. Ennek né­trancia Pelletier gondolatát {a hanem nap nemcsak hogy kipróbál- hány ága hamarosan nagy A javba mártva gyulladtak meg. amikor a kálciumklo­rátbói részben perk'.orát és klórciioxid keletkezett. Ez utóbbi vegyület okozta a gyullrdást. mivel erős oxi­délószet lévén a foszfort, a ként, a cukrot, a licopodiu­lesre kis robbanás jött lét- a kapitalizmus kezdeti ko­ra. Elgondolását eladta Ró- rában már más iparágak it mer Istvannak. hogy tanul- megjelentek. Az elsők között •nanyait Berlinben folytat- a fafeldolgozó ipar. és benne hasra. Irinyi kémiai és me- a gyufaipar. Az „Első szege­zöguzdasági tanulmanyait di vegytani gyufagyár" ala­kóvetően hazajött, es 1839- pítására Neubauer József ben gyufagyárat alapított 1858-ben kapott engedélyt, moi és a gyu fafejre felvitt I esten, azonban üzeme tűz- Jó szakembernek bizonyult, más anyagokat hőtermelés veszélyessége és munkásai- hiS7en előzőleg hal éven át közbe-n oxidálta, és a gyu- „k megbetegedése miatt fa langra lobbant. Az első, néhány év múltán visszavo- sóház (ma Sóhordó) utcá­több hiányossággal rendel- nuit. Az általa alkalmazott ban működött. Tőle 1877-ben kező gyulát később többen sárga foszfor káros hatást Breier Miksa vette meg. és tökéletesítették. A gyárak is fejt ki a szervezetre, mivel Neubauer Győrben alapított ... .... . „ , , . gyufagvarat. Az üzem sze­egymás utan letesultek Eu- az ahkapocscsont megbete- ",,..., ropában, és a legrégibb gedése miatt a fogak kihűl- reny felkészültségéről a ko­la nak, de számos belső szer- vetkezőket tudjuk: két mun­vi elváltozást is kelt. A katerem, az egvikben a kén­hazai közvélemény Irinyi olvas7tó a másjkban a cso„ Janosiol meg ma is alig vesz többet tudomásul, mint maR°l°. amely egyben szan­a gyufa tökéletes!tője. Pe- tóhelyül is szolgált. A mun« dig a maga őszinte modora- kasok szociális ellátottsága ban egyszer így nyilatko- S2inte a nullávaI voU egven­zoit: „Ha en a chemia theo- • • , r,újának nem tudnám egyéb lo- Az elso termelesi adatol? húsznál venni ezen haszon- szerint az üzem évente 50 taUnságnál, még ma kite- ezer csomag kénes és 5 ezer es a osztrák gyufagyárat 1322­ben alapította Bécsben a magyar Rámér István pa­tikus. Az első hazai gyárat 7areizky József létesítette, az 1830-as években. A mártógyufa rövid éle­tűnek bizonyult, csupán 40 ével élt, és hamarosan meg­született a dörzsgvufa. S. Jones és J. Walker találmá­nya Az első hazai dörzsgyu­Ber'inben és itthon. O írta ezt az első magyar nyelvű könyvet is. amelyben első­Fehérjedús takarmány — szeszipari melléktermékből Értékes takarmányt készí- Keszthelyi Agrártudományi tenek a győri szeszgyár mel- Egyetem mosonmagyaróvári léktermékéből, vaz úgyneve- mezőgazdasági karának irá­zett szeszmoslékból. Az idén nyitásával. Fejőstehenekkel már a gyárban keletkező és hízó marhákkal etették a teljes mennyiséget feldolgoz- vinaszt, és az eredmény ked­zák; 70 százalékos sűrít- vező volt: növekedett a lej-, ményt — úgynevezett vi- illetve-a hűshozam, nászt — készítenek belőle. A szeszgvártási mellékter­Ebből a takarmányozásra mék hasznositása környezet­igen alkalmas, feherjedus anyagból évente 38—40 ezer védelmi szempontból is elo­tonnányit tudnak előállítani, nyös. A gyártás során kelet­A termékkel kapcsolatos kező szeszmoslék ugyanis a alapvető élettani vizsgálato- korábbi években a győri Du­kát az Állattenyésztési Ku- na-ágat szennyezte. A gyár ^ tatóintézetben végezték, rtvajd emiatt évről évre nagyobb i Bi'K*;mazta először a sárga­üzemi kísérleteket folytattak összegű szennyvízbírságot fi­vele nyolc Győr-Sopron me- zetett. s a melléktermék fel­gyei állami gazdaságban és dolgozásának eredményekent termelőszövetkezetben a most ettől is mentesülnek. kérném a nyakamat." Irinyi János foglalkozott a szikes talajok javításának kérdésé- száma 1877-ben 28 fő: « vei. könyvei jelentek meg férfi, 12 nő és 10 gyermek. gyártott. foszforos gyufát összes munkáslét­Az 1879. évi árvíz a gyufa­gyárban is nagv károkat okozott A szél még most sem szűnt meg. Daemo­kánt alkalmazta a Berzelius- ni szilajsánqal vagdalta a tenger pofájához az égö gyufagyár iis.keit. Tűz fönt, viz lent. .." (Mikszáth Kál­mán). Időközben Szegeden másik féle vegyjeleket. Öt tartjuk ma is a reformkor legtehet­ségesebb magyar vegyészé­nek. Részt vett a szabadság­harcban, a bukás után bűj­. , _ , , két gyufagyár is működött, dosott. majd Debrecenben .. _ számtanácsos, és a kémiá­tól egészen eltávolodott. A gyufagyártásban a kö­vetkező mérföldkövet a vö­rösfo.szfor jelentette. A svéd­gyufa feltalálója Pasch. aki lli4-;-ben kapott szabadalmat a biztonsági gyufa gyártásá­ra /v gyűjtókeverékben ö foszfoi helyett a vörösfosz­fort, de nem a gyújtófej­ben, külön, a dörzsfelületen. az egyik Toveskó Lajosé az Ingyen (ma Alföldi) ut­cában. a másik Csikós Imréé a Hóbiárt (ma Hóbiárt ba­sa) utcában. Mindkettőt eev 1867-ben végzett köz- é* üzemegészségügyi vizsgálat üzemeltetésre alkalmatlan­nak találta. További sorsuk­ról nem tudunk. Valószínű, mindkettő idejekorán meg­szűnt. Bátyai Jenő (A befejező részt holnap közöljük.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom