Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

A\iíf0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 97. szám 1983. április 26., kedd Ara: 1.4C forint MSZ EGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA/ ^ Moszkvába utazott az MSZMP kü'döllsége Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével hétfőn magyar pártküldöttség utazott Moszkvába. A delegáció tagjai: Marjai József. a Minisztertanács elnökhelyettese. hazánk állandó KGSTképviselője. Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A küldöttség részt vesz a KGSTtagországok képviselőinek a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseivel foglalkozó találkozóján. Magyar párt- és állami delegáció Kabulban Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának és az ' Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának meghívására Borbándi Jánosnak, az MSZMF Központi Bizottsága tagjának. a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével vasárnap párt- és állami küldöttség érkezett Kabulba, hogy részt vegven a forradalom ötödik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken umigyár és export Egy zenekar, egy dirigens, egy kotta Malomipari és orvostudományi együttműködés A helyes táplálkozás óvja egészségünket A jobb lét bizonyos új betegségeket hozott. Leginkább az emésztőszerveink miatt bánkódunk, például a túlzott fehérkenyér-fogyasztás következményeként. Orvosok fáradozásának köszönhetően állaDÍtható meg. hogv fölülvizsgálatra szorulnak az étkezési szokásaink. Gyakorta előfordul, hogy az orvos már csak a tilalommal mentheti meg a beteget. Kimondia, hogy mit nem szabad fogyasztania ezután. Ezért nagyon lényeges, hogy az ilyen eseteket megelőzzük és lehetőleg úgy táplálkozzunk. hogy kiegyensúlyozott legyen egészségünk. E cél megvalósítását a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat és a Szegedi Orvostudományi Egyetem is feladatául tűzte. Amint azt a a * 'j J í-5 ? r\Í} . ,> > i tv. Ahol a külső körút két szakasza — a Makkosházi és a Rókusi — találkozik a Csongrádi sugárúttal, közlekedési lámpák biztosítják majd a forgalom zavartalanságát. A budapesti VILATI szerelői már dolgoznak ezen a nagy forgalmú csomóponton, felvételünk őket örökítette meg munka közben tegnap tartott tójékozatón Prohászka Ottó igazgató és dr. Várkonyi Tibor, az 1. számú belklinika adjunktu- j sa is kiemelte. sikerült megtalálni az összhangot és az orvosok elképzeléseiből néhányat a malomipari vállalat el is készít. A szegedi klinikán már régóta kísérleteznek, hogy segítsenek az emésztési bántalmakban szenvedőkön. A mostani együttműködés keretében lényegében orvos keveri a receptet a vállalat dóci üzemének, ahol a különböző lisztmentes termékeket a kívánt mennyiségben összeállítják. A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szegedi központjában tartott tájékoztatón szóba kerültek a továbblépés feltételei. A közeljövőben a különböző panír- és tejbegrízporok mintájára — a nemi-ég kikísérletezett új, emésztőszervi gyógyulást segítő élelmiszer gyártását i kezdik. Ny. M. Gribacsov kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nyikolaj Matvejevics Grioacsovnak, a Szovjetunió című folyóirat főszerkesztőjének, a folyóirat megjelenésének 25. évfordulója alkalmából az országaink közötti együttműködés, a magyar és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok ápolásában, népeink kölcsönösen jobb megismerésének előmozdítása érdekében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként a Béke és Barátság Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn. tegnap adta át. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Roska István kül- , ügyminiszter-helyettes. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, valamint Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ha nem megy kellőképpen az export, ha valahol nem képesek megfelelően kihasználni a meglevő kapacitásokat előszeretettel hibáztatják a nehéz világgazdasági, helyzetet, s szívcsen mutogatnak a hazai partnerre, , a külkereskedelmi vállalatra is: ő a hibás. És sok helyütt emlegetik vágyakozva : bárcsak megkapnák végre a hőn óhajtott külkereskedelmi jogot. Akkor majd megmutatnák! Természetesen azért ezt is sok helyen csak halkan emlegetik, mert amúgy isten igazában nem is vágynak mindenütt erre a jogra és lehetőségre, mert jól tudják, a külkereskelemi munka nagyon is sok kockázatot rejt magában, nagyon is sok energiát és pénzt is igényel, a vele járó felelősségről nem is beszélve. Nyilván nincsenek meg mindenütt a feltételek ahhoz. hogy önálló külkereskedelmi tevékenységet folytassanak. Alighanem ez az egyik legfőbb oka annak is, hogy a sokak által oly hőn óhajtott lehetőséget csak kevesen és lassan kapják meg. Tán kevesebben és lassabban, mint ahogyan azt az élet megkövetelné. Legalábbis erre vallanak az olyan példák, mint a Taurusé, ahol kiválóan tudtak élni a számukra biztosított lehetőséggel. I * • '.»>• lift-V Szépe Róberttel, a szegedi gumigyár termelési főosztályának vezetőjével alig negyed órára futottunk össze még a jó múltkor a gyárban. egészen más témában. Mégis, szinte a második szava az export volt. És amikor a varázsige, az önálló külker-jog is kicsúszott a száján, megegyeztünk, találkozunk. ö és Klötzl János, a gyári pártvezetőség titkára aztán alig győzte sorolni, mi minden változott meg az utóbbi, nem egészen két évben az életükben. (Nem egészen két esztendőben, hiszen a Taurus 1981 második félévétől birtokolja az önálló külkereskedelmi jogot.) Szóval: hogyan is volt azelőtt? Szépe Róbert és Klötzl János sorolják, amit innen, a szegedi gyárból is láttak és éreztek. Olykor a maguk bőrén is. Azelőtt a Chemolimpex útján kötötték meg külkereskedelmi üzleteiket. A külkereskedelmi vállalatnál működött egy gumiiroda. Az ott dolgozók gyűjtötték a vállalat számára a piaci információkat, kötötték az üzleteket, képviselték a vállalat piaci érdekeit külföldön. Hogy hogyan működött annak idején ez a rendszer? Akkor úgy tűnt: hogy nem is rosszul. Hiszen szocialista kapcsolatokat is kialakítottak egymással, a gumiiroda üzletkötői brigádja és például a szegedi gyár illetékes ügyintézőiből szervezett brigád között. Viszonylag jó együttműködést alakítottak ki, brigádtalálkozókat szerveztek, hogy elősegítsék egymás kölcsönös és jobb informálódását, hogy jobban megismerjék egymás gondjait, lehetőségeit. De azért sok minden mégsem volt •teljesen rendben. A gyárban sokszor volt hiányérzetük a piaci információkkal kapcsolatban, gyakori völt az egymásra mutogatás — te vagy a hibás! —, s ahogyan a külkereskedők sem vették sokszor figyelembe a gyártók szempontjait, úgy nem érezték igazán a gyárban sem, hogy hol is szorít elsősorban a cipő a külpiacokon. S a gyárban sokszor úgy érezték, az érdekeltséggel is bajok vannak, hiszen a Chemolimpex összforgalmának mindössze néhány százalékát tette ki az, amit ők szeretnének eladni. Ezért a néhány százalékért pedig aligha érdemes igazán megszakadni — gondolhatták a gyárban. Hogy igazándiból hogyan is dolgoztak a Chemolimpex gumiirodáján, azt így, kívülről aligha lehet megítélni. Mert még tán az sem minősíti munkájukat, hogy azelőtt a gumigyár exportja bizony veszteséges volt (pedig összes termelésük mintegy 60 százaléka külföldön talál vevőre!), s tavaly, a nagyvállalat önálló külkereskedelmi jogának első teljes évében már nyereséget könyvelhették el a külföldi •«ladásokon. Ügy vélhetnénk: nyilván rosszul dolgozott a külkereskedelmi > • vállalat. Csak az a kérdés, dolgózhatott-e egyáltalán jobban a gumiiroda á hagyományos föltételek közepette. A változtatás különben — kívülről nézve — viszonylag egyszerű volt. A Taurus átvette azokat a külkereskedelmi szakembereket a Chemolimpextől. akik szívesen átmentek, fölvett másokat is, s lénj-egében ugyanazok az emberek dolgoztak továbbra is azért, hogy külföldön vevőket találjanak a magyar gumiáruknak. Csakhogy egészen más föltatelek közepette. Mert immár a Taurusnak tartoztak teljes felelősséggel munkájukért, s csakis abban voltak érdekeltek, hogy a vállalat minél jobban járjon. Ahogyan a gyárban mondták:, kialakult az egy zenekar, egy dirigens, egy kotta ideális állapota. Ideális állapot? Valami olyasmi, hiszen a változás óta fokozatosan meggyorsult az információk áramlása. A jobb kéz nemcsak pzt tudja, hogy llél évé mit csinált a bal, hanem azt is, hogy most. éppen rpit .tesz, süt, fél év múlva mit szeretne, vagy mit áll • majd ' módjáé ban tennie. A Taurus külkeresei így mindig tudják, mit és hogyan és mikorra ajánlhatnak a vevőnek. Az eredmény? Nagyjából 30—40 százalékkal sikerült lerövidíteni a szállítási határidőket. Ez pedig a mai világgazdasági helyzetben aranyat ér. Régen például sokszor rövid határidőre üzletet kö• töttek valamire, amihez nem -volt. nyersanyag az országban. Mire nagy nehezen beszerezték, fuccsba ment az üzlet, vagy komoly árengedményekre kényszerültek. Ma a vállalatnál dolgozó külkereskedő mindig tudja, milyen anyagkészletei vannak a vállalatnak, s úgy köt üzletet, hogy — ha hiányzik valamilyen nyersanyag, gondoskodik annak beszerzéséről is. Sőt, a külkereskedő így már azt is figyelemmel tudja kísérni, mit gyártanak éppen a gyártósorokon. Ugy köt üzletet is, ha módjában áll. ne kelljen mindig átállítani a gyártósorokat. Hiszen azzal is napok és százezrek mennek el. És amíg régente az év elején alig volt rendelésük (az arány: az első félévben nagyjából 30, a másodikban 70 százalék, de ennek nagy része is az utolsó egy-két hónapban), most, az idén folyamatosan dolgozhatnak, kapacitásuk már a második negyedévre is le van kötve. Sőt, olyan is előfordult, hogy egy cikkből, amiből 500 ezer métert terveztek gyártani, már 740 ezer méterre van megrendelésük. Hát bővítik kapacitásukat, hogy szállítani tudjanak. A kapacitásbővítés természetesen ,nem dojpg és kockázatokat is rejt magában. De mindenképpen az oly , sokszor emlegetett rugalmasság jele. Azé a rugalmasságé, ami nélkül ma már aligha lehet megélni' a nemzetközi piacokon. Biztonságérzetet ad a gumigyárnak, hogy saját kezükbe — mármint a Taurus kezébe — vették, vehették a sorsukat. így mernek jó szívvel belevágni abba a 200 millió forintos beruházásba is. amely év végén kezd termelni exportra. S amelynek berendezéseit eleve úgy állították össze, hogy rugalmasan alkalmazkodhassanak a kereslet változásaihoz. És még egy szempont a biztonsághoz! Azelőtt gyakorta kényszerültek jelentős árengedményekre, indokolatlan reklamációk miatt. A külkereskedelmi vállalat ugyanis nem igen volt érdekelt a termékek képviseletében. Most ezen a területen is alapvetően megváltozott a helyzet Külkereskedőink erdekei mindenben azonosak a vállalat érdekeivel. Hogy az önálló külkereske• delmi jog lenne az egyedül, üdvözítő megoldás az. nem biztes. De ahogyan a Taurusnál bevált, az legalábbis elgondolkodtató. Mint ahogyan sok megfontolt vállalatvezetői vélemény is: szeretnének legalább részleges önállóságot. Annyit, hogy a külkereskedelmi vállalat ne kényszerpálya, hanem lehetőség legyen. Szávay István Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.)