Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

Szerda. 1983. április 20. 3 Közgyűlés a Magyar Nemzeti Bankban A Magyar Nemzeti Bank árd forinttal csökkent. A rö- pontilag kiemelt célokat kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Megjelent Kállai Lajos pénzügy miniszterhelyettes, jelen voltak az államnak. mint a részvények tulajdonosának a képviselői, a bank igazgatóságának és elnökségériek tagjai, a számvizsgálók és a bank vezető munkatársai. Az 1982. december 31-i mérleget, az 1982. évi eredménykimutatást. és az elmúlt üzletévröi jelentest Timár Mátyás, a bank elnöke terjesztette be. A számadások visszatükrözik a nemzetközi fizetőképességünk megőrzésére, az egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseket. p- es a vegyipar, valamint a mezőgazdaság vette igénybe. A forgóeszköz-hitelezesen keresetül a bank az ésszerűbb készletgazdálkodásra, a nem rubelelszámolású kintlevőségek gyors behajtására ösztönözte a vállalatokat. Az év első felében tapasztalt túlzott felhalmozási törekvések és értékesítési nehézségek szükségessé tették, hogy a bank rövidítse a hitetiejáratoicat, kizárja a hitelezésből a termeléssel és vid lejáratú kihelyezések szolgálta. 23,7 milliárd forinttal, ebből A legtöbb hitelt a a vállalati hiteleit 10.4 milliárd forinttal, az előző évinél kisebb mértekben emelkedtek. A passzívák közül a részvénytőke változatlanul 6 milliárd forint, a tartalékálap pedig — mivel azt a tavalyi közgyűlés az 1981. évi nyereségből felemelte — 1 milliárd forinttal nőtt A betétek és egyéb kötelezettségek állománya összességében 24 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A forgalomban levő értékesítéssel nem indokolbonkjegyak és érmék állo- ható készleteket. a lejárt mánya december 31-én 87.3 kintlevőségeket. A mérleg aktívái közül az milliárd forint volt, 6 mii- Népgazdaságunk devizaarany-. a valuta- és a devi- liárd forinttal több, mint helyzetére kedvezően hatott a zakészietek, továbbá a látra egy évvel korábban. tervezettnél jobb külkereskeszóló követelések együttes A bank 1932. évi nyeresé- delmi egyenleg. Ugyanakkor állománya 1982. december ge 7.5 milliárd forint; 3 mii- jelentős terheket okozott a 31-én 26,2 milliárd forinttal liárd forinttal kevesebb az magas, csak az év vége felé kevesebb volt. mint egy év- előző évinél, mivel a bank lassan mérséklődő kamatláb, vei korábban. A közép- és által fizetett kamatok nahosszú lejáratú kihelyezések gyubb mértékben nőttek a állománya az év folyamán kapott kamatoknál. A kül9.6 mi 11 járd forinttal nőtt, földi adósságállomány terhei kisebb mértékben, mint az lIgyanis jobban nőttek, a belelőző esztendőben. Ezen be- ,..,,. ,.,„,, _ lül a vállalatoknak és a sző- foldl hitelkamatláb összesen vetkezeteknek nyújtott ilyen 4 szazalekos emelesebol hitelek állománya — jelezve származó többletbevételnél, a felhalmozás (beruházás, A hitelpolitika a korábbitartós készletnövekmény) nál szigorúbb hitelfeltételemérséklésére irányuló szigo- ket írt elő. A beruházási hirúbb hitelezést — 3.3 milli- telek túlnyomó része a közEsélyeink növelője ö A külföldi hitelek felvétele nehezebb volt, mint korábban. A bank 1982 augusztusában 260 millió dollár, hároméves lejáratú hitelt vett fel az amerikai Manufacturers Hanover Trust által vezetett konzorciumtól. A Nemzetközi Valuta Alap ügyvezetősége által 600 millió dollár összegben jóváhagyott két hitel egy részének igénybevétele is megtörtént. (MTI) Lakótelepi kálváriák 2. Lengetik a műszer farkát 99 99 Mit tehet a lakó, ha fázik? Bejelenti a Városgazdálkodási Vállalatnak, hogy lakásában nincs meg az előírt hőmérséklet. Arról is lehet vitatkozni, hogy a lakószobánkénti 20 Celsius fok kevés vagy elegendő. A lakók általában =. kevésnek tartják, kettgt nem, a Ukó, panelházban kellemes hőér- sem reKlámáTlMfif a zetet 22—24 fok közötti hőmérséklet biztosít. Erre többnyire az a válasz, hogy föl kell öltözni, aki fázik a 20 fokban, az ne flangáljon fürdőköpenyben, hanem húzzon melegítőt otthon is. A lakók erre azt felelik, ha pufajkát vennének fel, 10 fok is elég lenne, de micsoda otthon az, ahol állig begombolkozva, pokrócba csavarózva kell nézni a tévét? Ha már azt nem képesek megoldani, hogy szabályozni lehessen a radiátorok teljesítményét és a díjfizetést a fogyasztástól függővé tenni, akkor legalább a minimumot kellene magasabbra meghúzni. A lakó persze nem vitatkozhat a rendelettel. sőt még alkotójával sem kerül soha szemtől szembe, hogv megkérhetné, indokolja már meg. miért pont ott húzta a határt, ahol húzta. S mert az emberek általában ilyen ..primitívek" és ..demagógok", azt i.s szívesen megkérdeznék, a rendeletalkotó lakásában vajon hány fok a hőmérséklet, s fürdés után melegítőben járatja-e a gyerekeit? De mert ez — nálunk — lehetetlen, ezért csak azt lehet számonkérni a szolgáltatón. amit a rendelet szerint biztosítani — lenne — köteles. Lakószobában 20 fürdőszobában 24. konyhában 16 Celsius fokot. Elté rő adatok Az értekezleten mesélte az egyik közös képviselő: szombaton bejelentették, hogy hideg van az egész házban. A hibái hétfőn kijavították, a díjmérséklési igényt azonban elutasították: a szolgáltatás hiánya nem haladta meg a 48 órát. A Városgazdálkodási Vállalat csak 46 órát ismert el, erre pedig nem jár mérséklés. Nem kétséges, hogy a vál mint 23 forint esik. Vagyis lakásonként 46 forintot bármikor elszámolhat szolgáltatás nélkül. E lehetőséget az abszurditásig fokozva a vállalat akár olyan „takarékossági programot" is kidolgozhatna, hogy két napot fűt, akkor pénzét. Hőfokmérést elvileg a lakó kérésére végeznek. Ezek eredményéről pontos kimutatást kellene vezetni. Hogy ez nem mindenütt van így, arra a közös képviselők egyike a következőt mesélte: a vállalat szerint a lakók kérésére december 14-én hőfokmérést végeztek. A dolog szépséghibája: ebben az időpontban még senki sem lakott a szóban forgó házban, a Gyöngyvirág utca 14-ben. Mindegyik közös képviselő panaszolta a megbeszélésen: a vállalat dolgozói által mért érték rendszeresen 2—3 fokkal magasabb volt, mint amit a lakók saját, a kereskedelemben kapható hőmérőjükkel mérnek. Egyikük államilag hitelesített hőmérőt szerzett a munkahelyéről. ez i.s alacsonyabb hőmérsékletet mutatott, mint amilyet a vállalat emberei digitális műszerükkel mértek. O'yan is előfordul, hogy mérés idején, észrevehetően megemelkedik hőmérséklet. par orara a Pótfűtés gázsütővel A Gyöngyvirág utca 16ban volt, aki nem írta alá a hőmérsékletmérést tanúsító jegyzőkönyvet. Szerette volna ugyanis rávezetni, hogy bár megfelelő volt a i hőmérséklet, ezt csak pótfű- j téssel érték el. A mérést j végző alkalmazott meggyőződhetett ugyan a pótfűtés tényéről, mégsem volt hajlandó írásban elismerni. A fázó lakók kínjukban mindennel fűtöttek, amivel csak meleget tudtak csinálni: a gáztűzhely égőivel, sütőjével — a gázt átalányban fizetik, a többletfogyasztás nekik gyakorlatilag ingyen van, de veszélyes —, hősugárzóval, ami viszont lalat jog szerint járt el. Más erőteljesen rytveli a villanykérdés. hogy miért lehet er- számlát. 21,5 fokra. Később a Beruházási Vállalat illetékese megmagyarázta, mindig enynyit mutat a finn digitális műszer, ha „farkát", a hitelesítő dugót beledugják. (Ezzel esetleg vissza is lehet élni?) . A lakók elégedetleftekivolW a mert erfetél, Valamennyiüknél kevesebbet mutatott a hőmérő. Nehéz elhinni, hogy a kereskedelemben kapható összes mérőműszer rossz lenne, s valamennyi egyöntetűen alacsonyabb értéket mutatnia a valóságosnál. A közös képviselő aláírásokat gyűjtött emiatt, de kinevették vele: a Városgazdálkodási Vállalat csak a saját dolgozói által mért és jegyzőkönyvben rögzített értéket fogadja el. Ki döntsön? Ha egy szerződést valamelyik szerződő fél nem teljesít. egy elfogulatlan harmadik dönti el, hogy kinek van igaza. Ebben az esetben azonban az egyik érdekelt fel jogosult dönteni: ha a lakók műszere 18 fokot mutat. a vállalaté 21-et. akkor senkihez sem mehetnek panaszra. Fordulhatnak ugyan bírósághoz, de hogy például december első hetében megvolt-e a lakásban az előírt hőmérséklet vagy sem, azt utólag egyetlen bírósági szakértő sem tudja pontosan megítélni. Ha már ez a kérdés így és ennyi helyen fölmerült, ekkora a bizalmatlanság, nem lehetne egy érdektelenebb intézményt megbízni. amely azonnal és hitelesen eldöntené. köteles-e díjmérséklésre a vállalat? Tanács István rszágunk gazdasági és kulturális nyitottságából következik, hogy számunkra a nyelvtudás létkérdés. De nemcsak a nyelvtudás, hanem a néptudás: a más népek kultúrájában való jártasság is. Mi, tízmillióan ezt könnyebben tudomásul vesszük, mint azok, akiknek nyelvét százmilliók beszélik. „Hogyhogy ön nem tud angolul? Hát nem, tanult az iskolában angol nyelvet?" Egy angol élhet abban a hitben, hogy a világban való eligazodáshoz elegendő, ha megtanulta azt, amit az „angol" tárgy (irodalom és nyelvtan) címéit neki megtanítottak. De nekünk — és itt fordul előnyre a hátrány — helyzetünk követeli, hogy Shakespeare-n, Swíften, Defoe-n, Dickensen kívül ismerjük még Petőfit és Aranyt, Adyt, Babitsot, Radnótit, József Attilát — és Goethét, Kölderlint, Verlaine-t, Rimbaud-t, Fuskiot, Tolsztojt, Gorkijt is. Sokszorta gazdagabbak vagyunk tehát — vagy. legalábbis: lehetünk. Ma már a világkultúrában — akárcsak a világgazdaságban — egyetlen nemzet sem élvez abszolút fölényt. Nincs olyan nép, amelyik valóban korszerű és versenyképes tudással vértezheti föl állampolgárait, ha csak a saját belső fejlődésének eredményeire támaszkodik. Mennyire ösztönöz bennünket ennek tudomásulvételére a mindennapi társadalmi gyakorlat? Az ésszerűség azt diktálja: csak akkor boldogulhatunk, csak akkor tudunk külföldön i-> eladható terméket gyártani, csak akkor tudunk külföldön biztos piacot nyerni, csak akkor vethetjük meg lábunkat más országokban, ha annak a külföldi országnak nemcsak a nyelvét ismerjük, hanem az ottani szokásokat, a mentalitást, a gondolkozást — az egész kultúrát is. Nagyon nehéz azt megmérni, milyen erős nálunk a külföldi kultúra elsajátításának, megismerésének valódi igénye. A nyelviskolák beiratkozási adatai azt bizonyítják: a szándék nem hiányzik. A felismerés szintjén tehát megtörtént a frontéttörés. Rengetegen szeretnének megtanulni oroszul, angolul, franciául, németül, spanyolul, olaszul. És nagyon kevés embernek sikerül. Ez nem elsősorban a nyelvtanítás hatékonyságának a kérdése, hanem: a valódi érdekeltségé. A nyelvtanítás hatékonyságában is igen sok gondra lelhet a kutató. De itt legalább ugyananynyi hasznos kezdeményezésre is bukkan. Ilyen például a gimnáziumi fakultációk téndszeM árhé'.y lehetővé teszi áz eddiginél alaposabb nyelvtanulást. Ilyen az új felvételi rendszer, amelyben követelmény az idegen nyelvi tájékozottság. De az érdekeltség még mindig nagyon töredékes. Töredékes, mert az élet mindennapi gyakorlatában nem érvényesül mindig a tudás — pontosabban: a több tudás fölénye. Ez nem nyelvpótlékkérdés. Nyelvet tudni nem azért célszerű, mert a sikeres vizsga után az ember tizenöt százalékkal magasabb fizetést vehet át havonta. (Egyébként is: egyre több helyen megszigorítják a nyelvpótlékok rendszerét. Ma már általában csak olyan munkakörben fizetnek nyelvpótlékot, ahol munkaköri kötelesség az adott nyelv ismerete.) A nagyobb előnynek abból kellene származnia, hogy az az ember, aki többet tud, nagyobb teljesítményt mutathat fel. Az az üzletkötő, aki nemcsak tökéletesen Ismeri területének nyelvét, hanem az ottani szokások, emberi kapcsolatteremtési módok, gondolkodástípusok világában is jól tájékozódik, sokkal jobb üzleteket köt, mint aki tolmács segítségével próbál boldogulni. A kérdés pedig az: többet keres-e a nagyobb teljesítményt elérő ember, mint a másik? Nemcsak az üzletkötőknél vethető fel « a kérdés, hanem a kutatás, a műszaki tevékenység. az oktatás, a gyógyászat — tulajdonképpen szinte az élet valamennyi területén. Jobban megfizetik-e azt a tanárt, aki előadásába szaktárgya legfrissebb eredményeit is beleszövi? Magasabb-e a jövedelme annak, aki (nyelv)tudása révén pontosabban, jobban, eredményesebben dolgozik? Ha a gazdaságot racionalizáló törekvések átfogják majd társadalmunk egészét, akkor minden vállalat számára létkérdés lesz a munkatársak tudása. A racionalizálási törekvések tehát megnövelik a valódi, a használható nyelvtudás iránti igényt: a vállalati, munkaadói igényt is. Csakhogy nyelvtudásunk mai állapota nem tűr halasztást. A

gazdaság mai igényeihez képest ugyan nem élünk idegen nyelvi analfabétizmusban, de a jövő távlataihoz képest nagyon sok még a tanulnivaló. A nyelvtudás megszerzése akarat is idő kérdése is. Az ország gazdasági esélyeit növeli a nyelvi kulturáltság színvonalának emelése. Ehhez egyéni és közösségi áldozatokra van szükség, és legfőképpen bizalomra: bizalomra a jövőben. Szunyogh Szabolcs Színvonalas barátsági munka Tanácskoztak az MSZBT-tagcsoportok elnökei Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága propagandaés művelődési osztálya tegnap, kedden délután Szegeden, az MSZMP Oktatási Igazgatósága épületében, a párt-végrehajtobizottság Annál is inkább, mert va» lööi-ben erteaeite az azt még tennivaló bőven. Indo. megelőző öt év aratt végzett költ például a Gorkij nyelVmagyar—szovjet barátsági muiüKát, és megszabta azokat a feladatokat, amelyek megyénkben működő Ma- alapjan a barátságot ápoló gyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai ügyvezető elnökeinek részvételével tanácskozást tartott. Dr. Bozó Sándor, az. MSZBT megyei munkabizottságának elnöke köszöntötte az elnökségben helyet fogialó dr. Koncz Jánost, az MSZMP megyei Bizottságának titkárát, és Fiedler Károlyt, az MSZBT országos elnökségének munkatársát. Először Horváth J. József, az Ország-Világ rovatvezetője tájékoztatta a résztvevőket a Szovjetunió kül- és belpolitikájáról. Ezután dr. Sebe János, az MSZMP Csongrád megvet Bizottságának osztályvezetője számolt be megyénk MSZBTtagcsoportjainak munkájáról. Mint elmondta, a megyei re lehetősége. Egy 60 négyzetméteres. két és fél szobás lakás havi fűtése és melegvíz-díja több mint 700 forint. Ebből egy napra tejbb Egy másik képviselő elmondta. a mérést végző hölgy „addig lengette a műszer farkát", míg az be nem állt Hazatértek az ötös ikrek A Tarjányi ötös ikrek — a rokonok, akik Budapestre akJk április 24-én lesznek utaztak értük, háromhónaposak — kedden Félegyházán Dobos Fe..hazatértek" Kiskunfélegy- renc. a városi tanács elnöke házára az Orvostovábbképző köszöntötte a szülőket és a Intézet szülészeti és nőgyó- gyerekeket, s ünnepélyesen gyászati klinikájáról. Miként dr. Gáti István professzor, a klinika igazgatója és dr. Dobos Anna adjunktus a koraszülött osztály vezetőbe elmondta, mind az öt gyermek megfelelően fejlett. egészséges. Délután megérkeztek Kiskunfélegyházára az ikrek, s velük a család, a szülök és a város polgárává fogadta Tarjányi Szilviát, Melindát. Hajnalkát, Sándort és Erikát. Ezután tértek haza új otthonukba. a háromszobás, hallos, berendezett családi házba, amelyet a városi tanács vásárolt számukra, elengedve a használatbavételi díjat, s a lakbért is. közössegek ma is tevékenykednek. 1976-ban 41 kollektíva aktivistái sodorták erős kötelékké a barátság szálait, 1981-ben mar tízzel több baráti ki-7. ősség munkálkodott szűkebb pátriánkban. Azóta mind színesebbé, változatosabbá lesz ez a tevékenység. Megyénk aktivistái a Budapesten működő Szovjet Tudomány és Kultúra Háza dolgozóitól eddig is minden segítséget megkaptak munkájukhoz, és biztos, hogy a jövőben is számíthatnak szovjet barátaink segítségére. 1981 óta számos újabb eredménnyel tanúsították megyénk lakói, hogy szívükön viselik népeink barátságát. Hogy így legyen, a helyi pártszervezetek, a járása és városi párt-végrehajtóbizottságok, valamint agitációs és propagandaosztályok nem kevés munkával járultak hozzá. A következő években az eddigieknél is gyorsabban kell válaszolni a különböző politikai helyzetekben a kérdésekre. A Szovjetunió békeszerető külpolitikájának hangsúlyozásával tehetnek hitet megyénk aktivistái a testvéri szocialista onszág mellett. Ily módon a kommunizmust építő belpolitikáját is támogatjuk. Közismert, hogy évek óta erősödnek Szeged és Odessza testvérvárosi, valamint Csongrád megye és Odessza terület testvérkapcsolatai. A hétköznapi értelem-ben is vett dolgos együttműködés jövőbeni szorgalmazása is közös érdekeinket szolgálja. iskola szemesztereire több résztvevőt toborozni. A különböző vetélkedők alkalmasak a szabad idő kulturált eltöltésére, egyúttal arra, hogy a diákok, dolgozóik, szövetkezeti tagok ós értelmiségiek is mélyebb ismereteket szerezhessenek a szovjet emberek életéről, munkájáról. A „Ki tud többet a Szovjetunióról" vetélkedősorozaton, amelyen a 82—83-as tanévben 43 középiskola és 12 szakközépiskola diákjai vettek részt. De a követésre méltó rendezvények közé sorolhatjuk a „Távoli városok — közeli barátok" jelmondattal szervezett szellemi tornát is. 1981 óta hat új tagcsoport létesült megyénkben. Idén április 4-én a tápéi, valamint a csongrádi Szabadság téri általános iskola barati közössége kapott hivatalos működési engedélyt az MSZBT országos elnökségétől. A beszámolóban még számtalan adatot, tényt hallottak a tanácskozás résztvevői arról, hogy melyik közösség milyen módon dolgozik a barátság erősítéséért. Több felszólaló mondta el az MSZBT-m unkáról tapasztalatait. így többek között Tatár Júlia (Hódmezővásárhely). Pusztai Janosné (Szentes) és Kormányos Antal (Szeged) értékes felszólalását említhetjük. Az elhangzott kérdésekre dr. Sebe János és dr. Bozó Sándor adtak választ. Ezután tartotta meg ülését az MSZBT megyei munkabizottsága. dr. Bozó Sándor elnökletével. A testület megvitatta és elfogadta az idei munkatervét. L. B. A