Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

4 Péntek, 1983. április 15: Ha bogaras a szomszéd Panasszal keresnek Gjrálarétről, a Napraforgó uteábóL Menjek ki, nézzem meg mennyi méhe van a szomszédnak. Élni se hagyják az embert. Nehéz engem a bogarak elten hangolni. Most virágoznak a gyümölcsfák. Amikor a barack kinyílt, hideg volt, nem győztem sajnálni: itt a szép virág, de nem járják a méhek. Hiába iparkodik a természet ámulni való igyekezettel, ha így megy, nem sok gyümölcs lesz belőle. Egy kicsit fölmelegedett. jöttek a méhek. A böjti szél labdázott velük, mégis megtalálták a virágot. Senki nem számította ki, hányszoros erőt kellett kifejteniők, dolgoztak rendületlenül. Most menjek el, hadakozni a méhesgazdával? Üres telken állnak a kaptarok'. Igen sok van belőlük, az is lehet, innen fúj a szél. Szeretünk rászólni a szomszédra, ha több a pénze, mint nekünk. Na, ebbe az utcába én nem megyek be, vergődjön mindenki a maga. bolondériájával úgy, ahogy tud. Ki lehet találni ilyeneket az árokpartról nézve te, de az én panaszosom szavaiból nem ez érződött. Kezdjük el szépen, csöndesen a munkát, következtetni később is ráérünk. A méheket nem kérdezhetem ki, benyitok Inkább az egyik házba. Nyugdíjas pedagógus házaspár lakja. Apátfalvárói jött, nyugalmat keresett. Régi írásokban a méhes minden nyugalom legfőbb állomása, a házaspár mégis panasszal van tele, és féregnek nevezi a méheket. — Nem tehetek róla, ha megcsíp, rángatózom tőle. A kertben egyszerűen nem lehet dolgozni tőlük. — És a szomszéd? — Neki könnyű. Alsóvároson lakik, esak a méheket hozza ki. — Szóltak neki?,, — Hajjaj! Azt mondja, népgazdasági érdek. — Szóról szóra igaz. — Hát az ember nyugalma? Az nem érdek? Allergiás az egyik szomszéd. Ássa el magát? — Meretek már panaszra? — Választ is kaptunk. Az ide vágó rendelet második paragrafusának második bekezdéséből idéznek: „Méheket közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanától 4 méter, használatban levő utaktól pedig az út melletti vízlevezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A méhek számát rendelet nem szabályozza." Preciz a hivatal, az biztos. Ha csíp a méh, megméri hamar, milyen messze van az árok. Mindent rendben talál, intézkedni tehát nem tud. Ki tehet arról, hogy az allergiát se méterrel, 6e centivel nem lehet mérni? Megyek a másik szomszédba, a TÜZÉP-re, keresem a főnököt. — Szereti a méhet? — Hogyne szeretném, na gyon hasznos. De csak akkor, ha nem csinál kárt. — Csípi a téglát? Vagy a vasat? — Visszakérdezhetek? Szereti ön mindennap lemosni a kocsiját? — Álljunk meg! Nincsen kocsim. — Ideállok reggel, mire este beszállok, nem látok kt belőle, ügy összepiszkolják. — Nagy méreg lehet, de lássa be, nem lehet átalakítani az egész világot az autósok gusztusa szerint. — Táptakarmányt is árukát. Amelyikben tejpor van, ezrével jön rá a bogár. Nem lehet megfogni a zsákol Az egyik vásárlómat megcsípte már. Mondjam neki, pardon, nem én voltam? Könyökig vájkáltam gyerekkoromban fekete darazsak fészkében, ha megcsípett valamelyik, úgy kellett nekem. Mezítláb jártunk, virágra léptünk, fölkaptuk a lábunkat, és futottunk további Ebből csak annyi következik, hogy rejtelmes nyavalyánkról, az allergiáról én semmit se tudok, lehet egy csípésnek veszélyes következménye? Kérdezzük meg a bőrklinika egyik docenséi dr. Dobozy Attilát! — Létezik túlérzékenység, és életveszélyes is lehel — Attól a csöpp méregtől? — Nem tudjuk pontösan, hogy mitől. A toxikus hatást mindenki ismeri ahW megszúr a méh, megdagad, aztán elmúlik. A túlérzékeny emberen fulladásos tünetek léphetnek föl, akár egy szúrás után is. Igen ritka az ilyen, de előfordult már, hogy belehalt valaki. Nem riogatni akarom az emberiségei senkibe nem ültetnék félelmet fölöslegesen. Ne kezdje el írni azonnal a végrendeletét, aki meglát egy méhecskéi de le kell vonnunk azt a következtetést, akármit mond is a rendelet, hogy kilencvencsaládos méhészet nem lakott területre való. Menjünk most már az érdekelthez, Poszt Györgyhöz, Alsóvárosj-a. A feleségét találjuk otthon. — Megint följelentett valaki bennünket? Nincs az a fórum, amit meg nem jártak már a szomszédaink. Pedig azt a telket úgy vettük meg, hogy a szerződésbe is beleírtuk: méheket viszünk oda. — Asszonyom, biztosi th a. tom. egyetlen szerződésbe nem csíptek bele. — Arra kértük a szomszédokai a kiröpülés első néhány napján ne terítsenek pelenkát az udvarra. Mindig röpülés közben ürítkezik a méh, távol a kaptf/-tól, de első napokban gyönge még, nem tud messzire szállni — Nem pelenkás, autós szidja őket. — Megértem, egy szavam nem lehet. Ahogy nekem el keil tűrnöm a szomszéd nyulát vagy patkányát, egykét napig el kell tudni tűrni a méheket is. Elfelejtettük már, hogy igazodnunk kell egymáshoz? Férjem rokkanl én infarktus utón vagyok: valamiből nekünk is meg kell élnünk. A magunk emberségéből szeretnénk, nem segélyből. Már ez is baj? — Nem jól értjük egymást, azt hiszem. Ha szavaznom kéne, támogassuk-e jobban a méhészeket, az én voksomra számíthatna. De ha eladnák a gyálai telket, fele áion vehetnének egy tanyát. A méhek még nem urbanizálódtak, nekik az is megfelelne. — Amikor vettük, még nem laktak annyian a környéken. A falu szélén volt, örültünk, hogy senkit nem zavarunk vele. Nem tudom, megérti-e? Lelki ragaszkodás is ez, nemcsak kenyér. Amikor belevágtunk ötvenkettőben. azt mondtuk, tíz évig egy bugyit se kérjen senki, ha nem muszáj. mert 'keU a méhekre. Van, aki a kutyájához ragaszkodik, van, aki a méheihez. — Átléptük a határt, ehhez én nem tudok egy rossz szót se szólni. Tisztelem a méhészeket De azt Is, aki panaszra jön. — Nincs semmi baj. meghirdettük már, ha vevő jelentkezik. eladjuk. Mégse jártam hiába: aki tehát méhet akar venni, Gválaréten megnézheti. Én pedig, remélem, harag (= méreg) nélkül távozhatom. Horváth Dezső Hullámból áram Energia a tengerből A tudósok ós mérnökök a hagyományos energiahordozók mind termelékenyebb kiaknázásán kívül újak felkutatásával is foglalkoznak. Ez utóbbiak egy része újfajta környezetszennyezési problémákat vet fel, más fajták kiaknázására pedig még nem találták meg a megfelelő technológiát. Az óceánok energiája valószínűleg az összes energiafajta közül -a legtisztább. így feltétlenül foglalkozni kell a ..kitermelésével". Erre a tengerek melegének, áramlási, mozgási energiájának, a ciklonoknak a hasznosításában látnak elsőséget a szakemberek. Elképzelhető. hogy a tenger melegével egykor még 100 megawatt kapacitású erőművek is működtethetők lesznek. Az árapály-erőmű kevésbé hatékony ugyan, de azért több területen megfontolásra érdemes megoldás lehet. Nagv reményeket fűznek a tengervízből történő hidrogén kinyeréséhez, ez a gáz helyettesíthetné az egyre drágább kőolajtermékeket. Villamosenergia-termelésre hasznosítható az a jelenség is. hogy a tenger felszínén tovahaladó hullámmal a víz tömege nem halad együtt, csak a hullámalak mozog. A víz részecskéi eközben zárt, nagyjából elliptikus pályán mozognak föl és le. Az egyik megoldásnál egy óriási henger van leláncolva, kevéssel a vízszint alatt. A hullámzás a hengert körmozgásra kényszeríti, miközben a láncok segítségével kettős működésű szivattyúkat hoz mozgásba. A nagy erővel felnyomott víz a felszínen hidrogenerátort hajt. Az áramot a víz alatti kábel szállítja el a hálózatba. Nem tartják kizártnak, hogy így egy-egy tengerparti ország akár 8000 megawatt teljesítményre is szert tehet. A hullámenergia hasznosításában Anglia áll az élen. amelynek óceáni partvidékét szünet nélkül ostromolják a hullámok. Az angolok által kifejlesztett „kacsa" típusú energetikai gát üreges elemeibe hidrogenerátorok vannak beépítve, melyek a periodikus sűllyedéstől-emelkedéstől jönnek mozgásba. Vuk — Szegeden Fekete István művéből — a nagysikerű rajzfilm után — kétrészes mesejáték is született: Karinthy Márton alkalmazta színpadra a regényt. A Budapesten nemrég alakult színházi társulás, a Hőkőm Színpad együttese tűzte műsorára, s hamarosan bemutatják Szegeden is, a Sportcsarnokban. A Bartók Béla Művelődési Központ által szervezett, s április 23-ra tervezett három előadásra (délelőtt 10, délután 1 és 4 órakor) a művelődési központban már most lehet jegyeket vásárolni, a várható érdeklődési-e tekintettel: egész nap. A Vuk főszereplője: Várhegyi Teréz; Karak életrekeltője: Pákozdy János. A többi szerepben Cserhalmi Erzsébetet, Hunyadkürti Istvánt. Marót i Gábort és Markaiy Gábort láthatjuk majd. Az előadás zenéjét Walla Ervin szerezte, a verseket Rakonczay Ervin írta, a rendező: Karinthy Márton. Nyári lottó A Sportfogadási és Lottóigazgatóság májusra olyan előfizetéses lottószelvényeket is kibocsátott, amelyen rajta van a nyári tv-lottó is. Így ezzel a szelvénnyel öt számsorsoláson és két tárgynyereményhúzáson lehet részt venni. A nyári tv-lot.tó külön szelvényként április 25-én kerül forgalomba. Rock fotópályázat Rockfotópályázatot hirdetett meg a miskolci városi művelődési központ, A pályázatra beérkezett anyagokból június 17-én rendeznek majd kiállítást az Ady Endre művelődési házban,, amely teljes átépítés, felújítás után többek között e kiállítással nyitja meg kapuit. A meghirdetett pályázaton hivatásos és amatör fotósok egyaránt, részt vehetnek, olyan alkotásokkal, amelyek a rockműfai közismert egyéniségeit mutatják be, a koncertek hangulatát érzékeltetik. Egy-egy pályázó tíz képet, illetve ennyi képből álló sorozatot küldhet be. Az alkotások beküldési határideje május 10. A képeket a városi művelődési központ címére * (3525 Miskolc. Széchenyi u. 30.) kell továbbítani. kertbarátoknak Körtekártevők Gazdag kulturális program Elkészült Debrecen idei nyári kulturális programja. A nyitóesemény május második felében lesz, ekkor rendezik meg a debreceni színházi napokat, fővárosi és vidéki társulatok közreműködésével. Május közepétől augusztus végéig a Kölcsey Ferenc művelődési központ melletti parkban a hétvégeken szórakoztató műsorok várják az érdeklődőket. Júniusban nyitják meg a művelődési központban Vasarely tárlatát, júliusban a Magyar Fotóművészek Szövetsége debreceni taaiainak gyűjteményes kiállítására kerül sor. A Vili. nemzetközi g-llermekrajz-páhjázat anyagából augusztus 7. és 28. között rendeznek kiállítást. Ismét Debrecen ad otthont — június 24—26-ig — a katonazenekari fesztiválnak. Lesz ennek keretében zenés felvonulás, alaki gyakorlat, hangverseny, s a lakótelepeken szerenád. A miniteátrumban Karinthy Ferenc Dunakanyar című színművét mutatják be július 1. és 10. között. A XII, debreceni nemzetközi dzsessznapokat július 14—17. között tartják, világhírű amerikai, európai és hazai együttesek részvételével. A nagyerdei szabadtéri színpadon augusztus 6ón és 7-én a Rock Színház társulata mutatja be a West Side Storyt és a Farkasok című rockoperát. Ismét ellátogat Debrecenbe augusztusban az Állami Népi Foniittes Jxtkodalmas című műsorával. A körte az almatcrmésüek családjaba tartozik. Sok közéé kártevőjük és kórokozójuk van. (Az almánál előfordulók részletes ismertetése már megtörtént, azokat itt csak megemlítjük. Ezek közé tartozik a kaliforniai pajzstetű. a körtevarasodás, a körtemonilia, a galagonyapille, aranyfarkú pille, gyúrűspille, sodrómolyok. az almamoly amerikai szövőlepke.) A fuBtósszárnyú körtelevélbolha gyakran a közönséges es a nagy kortebolnával együtt károsít. I.árváik hajtások, vesszők héján és a leveleken szívogatnak, melynek következtében a levelek deformálódnak, a hajtásnövekedés leáll, a fiatal termés is deformálódik. A kártevőik által termelt mézharmatban megtelepszik a korompenész, amely a hajtást és a leveleket is bevonja, ezzel az asszimilációs tevékenységet is csökkenti. Súlyos esetben, teljes koronarész száradást is előidézhet. A kártételt azzal is fokozza, hogy a körte-vörö6foltoeság vírusát terjeszti. A levélbolhák kifejlődött alakban telelnek át a kéregrepedésekben, a lehullott levelek alatt Tojásaikat áprilistól kezdve rakják le a leveleik fonákára vagy a rügyek tövébe. A fiUtösszárnyú levólbolhának egy nemzedéke, a nagy körtei eveiből hánbk több nemzedéke van egy év alatt A lárvák kezdetben sárgás, később mindinkább barnuló lapos pajzsra emlékeztető alakúak. A kifejlett lei-élből hák 2,5—2,7 milliméter hosszúak, narancssárgák, potrohúk zöldes vagy vörösbarna. A hatásos védekezést a tavaszi időszakban a fák tisztogatásával kell megkezdeni, majd a téü lemosópermetezéssel kell folytatni. A tenyészidőszak alatt állandóan figyelni kell a fát, ha fertőzést tapasztalunk, a védekezést haladéktalanul kezdjük meg. Lényeges, hogy a tenyészidőszak alatt többszöri permetezés esetén szerrotációt alkalmazzunk. mivel egy szer többszöri használata esetén rezisztencia alakul M, A körtemolr lárvája * gyümölcs magvait rágja ki. Behatolási nyílását a tojás eltakarja, így Oz nem vehető észre felületes megtekintéssel. A bemeneteli nyílás ürüléktől mentes, vékony, egvenes járat s távozás helyén kör keresztmetszetű, szintén ürülékme-ntes járat található, ami megkülönbözteti az almamoly kártetelétől. Nálunk egy nemzedéke • fejlődik, a telet lárva állapotban, a talaj felső 5—10 centis rétegében tölti. Tavasszal bábozódik, az i magok június közepén rajzanak. Tojásaikat a gyümölcs közepére rakják. A tojásból kikelő lárva a tojásburok alatt azonnal ' berágja magát. tehát hatásos védekezést csak a június közepén történő rajzás idején tudunk biztosítani. A hamvas körtelevéltetű a hajtások szívogatásával károsít, melynek következtében a hajtásvégeken a levelek besodródnak, a hajtás torzul. Az áttelelő tojásokból kikelt levéltetvek kelése áprilisra esik, ezt két nemzedék követi. Nyáron a körtét elhagyva köztes gazdanövényre vonul és csak októberben. a tojásrakas idején keresi fel újra a körtét, ahol tojasait a vesszőkre, rügyek tövébe és a kéregrepedésekbe rakja. A zöld körtelevéltetű károsítása következtében a levelek először haránt-, majd hosszanti irányban sodródnak be. A torzult levelek levélfészíket alkotnak. Tojás alakban telel át. melynek kelése áprilisra esik. A körtefalevél fehérfoltosság a nyár elején 2—3 milliméter nagyságú, fehéresszürke foltokban jelenik meg. A foltok széle barna, közepe pedig világos, majdnem teljesen fehér. Súlyos fertőzés esetén egy levélen több folt is található. A folt közepén fekete pont jelenik meg, ez a gomba szaporítószerve. Esős időjárás esetén a fertőzés súlyos mértéket ölthet, amikor a lomb teljes egészében lehullik. A gomba spórái a lehullott leveleken telelnek át és tavasszal innen indul a fertőzés. Éppen ezért az ősszel lehullott lomb fertőtlenítésének, esetleges összegyűjtésének, ilL a talajba történő mely bedolgozásának a védekezesben nagy szerepe van A körtefarozsda is a gyakori betegségek közé tartozik. A levélen a nyár elejétől őszig élénk, narancssárga-piros színű, 3—10 milliméter nagyságú kerek foltok keletkeznek, amelyen ragacsos folt, illetve csepp figyelhető meg. Ezekben található meg a gomba nagyszámú szaporitóképlete, melyből a levél íonákán 1—3 milliméter nagyságú kiálló narancsvörös, kúp alakú, bibircses képződmények keletkeznek. A gomba harmadik fejlődési szakaszában köztes gazdanövényre kerül át és csak a májusban ismét megjelenő spórák fertőzik meg a körtefa levelét. A védekezés leghatékonyabb módszere az, hogy a körtefa közeléből irtsuk ki a köztes gazdanövényként szolgáló borókaféléket. A körtefának van még több kártevője es kórokozója is, azonban a felsorolt kártevők és kórokozója ellen végrehajtott eredményes védekezéssel megelőzhetjük ezeknek a kártevőknek az elterjedését is. A birs betegségei megegyeznek az almánál, körténél elmondottakkal. A kártevők közül az almamoly okoz komolyabb gondot Á kórokozók közül a levélbarnulós, a levél-fehérfoltosság és a lisztharmat kártétele is megegyezik. A monilia kórokozója eltér az alma és körte moniliától. Kártétele a levelek fakadása után jelentkezik, amikor á levelek elszáradnak és száraz állapotban a fán maradnak. A hervadó leveleken fehéresszürke bevonat jelenik meg, amely a gombának a tömegesen kialakult szaporitóképlete. A gomba a virág bibéjén át behatol a magházba • es a virágok elszáradnak, vagy a fejlődő. fiatal gyümölcsöt tönkreteszik. Az ilyen gyümölcs a fán marad, mumifikálódik és a gombának az elszaporodását segíti elő. A télen lehulló gyümölcsben a gomba áttelel, fertőzőkepességét egy-két évig megtartja. A barnafoltosodás is főleg a birsen okoz fertőzést. Á gyümölcsön ősszel eleinte világosbarna. később sötétbarna egy-két centi átmérőjű foltok keletkeznek, amelyek besüppednek, rothadás indul meg. A rothadás inkább felszínes, ritkán terjed mélyebben a gyümölcs húsába. A gyürpölcs íze kellemetlen. A birs növényvédelme az alma és körte védelmével együtt végrehajtható időben es védekezőszerben egyaránt. Dr. Tóth Károly megyei főkertész