Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 88. szám 1983. április 15., péntek Ara: 1,40 forint MSZMP VÁROSI Ülést tartott iniszfertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az energiagazdálkodási kormányprogram 1982. évi végrehajtását. Megállapította, hogy a programban 1982re előirányzott gazdálkodási és takarékossági feladatokat sikerült teljesíteni. A központi és helyi intézkedések eredményeként csökkent a termelőágazatok fogyasztása, a felhasználásban növekedett a hazai termelésből származó, és mérséklő- . dött az import eredetű energiaforrások, ezen belül is a kőolaj részaránya. A kormány az eredményeket elismerve, szükségesnek tartja a végrehajtás következetességének erősítését, a programhoz képest helyenként megmutatkozó elmaradás felszámolását, a fajlagos energiafogyasztás csökkentését elősegítő intézkedések jobb összehangolását és a műszaki feltételek biztosításához szükséges ipari háttér kifejlesztésének meggyorsítását. A Minisztertanács megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát, amely intézkedéseket irányoz elő a magánlakás-építések anyagellátásának javítására. Ennek értelmében növelni kell a lakosság által keresett építőanyagok termelését és kínálatát, a belkereskedelemnek' pedig gondoskodnia kell a folyamatos ellátást elősegítő forgalmazási feltételek, ezek között az építőanyag-telepek fejlesztéséről. A kormány a pénzügyminiszter előterjesztése alapján megbízta az Állami Tervbizottság elnökét, hogy szabályozza az irányítószervek részéről a tartósan alacsony hatékonyságú ipari és építőipari vállalatok esetében követendő eljárást, és határozza meg a gazdálkodásuk javítását szolgáló központi intézkedések körét. Á termelőágazatok energiafogyasztása csökkent, a lakosságé növekedett Az ország energiafelhasználása a múlt évben 0,5 százalékkal növekedett, ám ezen belül a termelő ágazatok az előző évinél 0,8 százalékkal kevesebb, a lakosság és a kommunális közületek pedig 3,2 százalékkal több energiát fogyasztottak. Erről, és az energiagazdálkodási programban megjelölt 1982. évi feladatok végrehajtásáról, illetve a további teendőkről számolt be az ipari miniszter a Minisztertanácsnak. A múlt évben a nemzeti jövedelem növekedésének egy egységére jutó energiafelhasználás mérséklődött, javult a termelp ágazatok fajlagos energiafogyasztása. Az iparban a termelési szerkezet bizonyos változása kedvezett a takarékosságnak, mert az energiaigényes termékek gyártása általában csökkent, vagy előző évi szintjén maradt. Az ipar összességében 0.7 százalékkal kevesebb energiát fogyasztott. A mezőgazdaság — termelésének jelentős bővülése ellenére — számottevően csökkentette energiafogyasztását, főleg gázolajból, tüzelőolajból és benzinből. A megtakarítások érdekében kifejtett erőfeszítésekhez a korábbinál kedvezőbb időjárás is hozzájárult, a betakarítás és az Ő6Zi talaj-előkészítés idején. A lakossági és kommunális energiafogyasztást növelte a múlt év elejei kemény tél miatt meghosszabbodott fűtési idény, de szolgáltatási termelő munkához is több energiát használtak fel, mint korábban. Villamos energiából például nőtt a lakosság és a kommunális intézmények fogyasztása. A Gazdasági Bizottság intézkedésére tovább elemzik a lakossági és a kommunális energiafelhasználás növekedésének okait, és javaslatokat dolgoznak ki a szükséges tennivalókra. Az energiagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítására hozott központi határozatoknak megfelelően a szénbányászatban a tervezettnél hamarabb helyeztek üzembe újabb frontfejtéseket, s bővítették a brikett- és .földgáztermelést. Így 'a múlt évben, az előző évihez visZQnyítva 3,4 százalékkal több energiahordozóhoz jutott az ország, hazai termelésből, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ország energiafogyasztásában az olajfelhasználás aránya a tervezett 36,5 helyett 32,1 százalékra mérséklődött. A népgazdaság tavaly kőolajtermékekből mintegy 2 millió tonnával kevesebbet használt fel, mint 1978-ban. Erőteljesen növekedett az érdeklődés az energiaracionalizálási pályázatok iránt. A múlt esztendőben több mint kétszer annyi — összesen 1033 — kérelmet nyújtottak be a vállalatok és a gazdálkodó szervezetek, -mint az előző évben. Jelentősen meggyorsult a kérelmeik elbírálása is. A bankok a tavalv benvújtott javaslatok közül 755-re mái- megkötötték a szerződést, és tovább; 54 beruházási javaslatot fogadtak el. A jóváhagyott és beindított összes energiaracionalizálási beruházásból a múlt év végéig 404 fejeződött be. Ennek eredménye — a kedvező energiahordozó-cserével elérhető haszonnal együtt — évente több mint 400 ezer tonna olaj megtakarításának felel meg. Az energiatechnológiai korszerűsítésekben különösen értékesek a kohászati beruházások, amelyek elsősorban költs zmegíakarítást eredményeznek. Fontos előbbre lépést hoz a közlekedési ágazatban a benzinüzemű ZIL tehergépkocsik dízelesítése. Az erdő- és mezőgazdaság hulladékainak, melléktermékeinek eltüzelésére mintgy 60 berendezést helyeztek üzembe, s így évente 26 ezer tonna olajat takarítanak meg. További jelentős feladat azonban, hogy országszerte megkeressék az olajmegtakarítás újabb lehetőségeit. és meggyorsítsák a fűtőolajial működő berendezések átállását a széntüzelésre. A múlt évben kialakult az energiagazdálkodási program ellenőrzési rendszere, létrejöttek és aktívan dolgoznak a területi energiaipari bizottságok. A tárcák, a főhatóságok és a területi bizottságok közreműködésével a* Ipari Minisztérium kéthetenként készít beszámolót az ensrtóaeazdálkodási orogram alakulásáról és ezt anyagot az energiagazdálkodási ooeratív bizottság is megtárgyalja. Magyar-finn együttműködés Finn vegyipari szakemberek vendégeskednek a héten Magyarországon a szakbizottság 8. ülésének alkalmából. Tárgyaltak a magyar vállalatokkal, a Kőbányai Gyógyszerárugyárral, a Péti Nitrogénművekkel. a Chemolimpexszel, a Medimpexszel és a Konsumexszel. Programjuk befejezéseként tegnap, csütörtökön a Chemolimpexben jegyzőkönyvet írtak alá a magyar—finn vegyipari szakbizottság társelnökei. Ebben a műanyag-, a papír- és a gyógyszeripari együttműködés tennivalóit rögzítették. A magyar—finn kereskedelmen belül az utóbbi időben a vegyipar . fejlődött a legdinamikusabban. Gazdálkodási konferencia Kétnapos országos gazdálkodási konferencia kezdődött csütörtökön Pécsett. Az időszerű gazdálkodási kérdések hagyományos fórumára az idén az ország háromszáz vállalati, illetve szövetkezeti vezető szakemberét hívta meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság azzal a céllal, hogv alkalmat adjon a gazdálkodó és a gaí.daságirányító szervezetek képviselőinek tapasztalatcseréjére. A konferencián a versenyképesség gazdálkodási, vállalatszeive. ési. innovációs, ár-, bér és keresetszabályozás! feltételeiről tartanak előadásokat tudományos életünk és a különböző kormányzati szetvek képviselői. Az első napon a többi között rámutatlak arra hogv a gazdasági eletünk megúiíTását célzó eddigi sikeres törekvései- a jövőben a vállalati önállóság további erősítésével, többcsatornás kereskedelmi 11 tidszei működ letésévei. a vállalati és a vállalkozási íermák változatosabbá tételével és a dolgozóknak a döntésekben való fokozottabb részvételével bontakoztathatok ki. Áz adott körülmények között mint erre ugyancsak rámutattak, a korábbi összetettebb önszabályozásra van szükség, s keresni kell a kollektív ösztönzésnek azokat az új módszereit is, amelyek az egész munkahelyi közösségeket együtt mozgósítják a siker elérésére, s amelyeknek a megszegőit a környezetük. mirit a kollektív érdek megsértő t kiveti magából. Megalapozott munka a mezőgazdaságban A 1ESZÖV küldöttgyűlése Intézkedések a magánlakás-építők építőanyag-ellátásának javítására A tervidőszak első két évében maganerőból 111 ezer új oution épült, s a sajátházepitdknea nyújtott kedvezmények, támogatások kiterjesztésének halasára megélénkült építési kedv növeli az építőanyag iránti keresletet is. A számitások szerint a tervidőszak hátralevő éveiben magánerőből 170—185 ezer lakás, évente átlagosan 56—61 ezer új otthon épül, ebből 34—38 ezer hagyományos módon. Az élénkülést erésili az idén a kedvezőbb lakásépítési hitelfeltételek meghirdetése. Az erősödő kereslet jelzi, hogy a lakosság mar az év első két hónapjában — folyó áron — 16 százalékkal több építőanyagot vásárolt, mint a múlt év azonos időszakában. A növekvő kereslet kielégítése érdekében az építésügyi és városfejlesztési, valamint a belkereskedelmi miniszter előterjeszieseben az Aliami Tervbizoaság áttekintette a magánlakás-építés építőanyagellátásának helyzetét, és ennek javítására intézkedéseket hozott, amelyeket mostani ülésén a kormány is megerősített. A legfontosabb építőanyagok többségéből az élénkülő kereslet kielégítése továbbra is zavartalan. Néhány terméknél azonban, elsősorban az égetett tégla, a tetőcserép, a fából készült ajtó és ablak gyártásában a hazai termelés elmarad a szükséglettől, ezért ennek bővítését, az ellátás javítását célozzák a központi intézkedések. Az idei kereslet kielégítésére megnyitották azokat az anyagi forrásokat — például bérpreferenciát —, amelyek lehetővé teszik, hogy az építőanyag-ipari üzemek dolgozói az előirányzaton felül 15 millió égetett téglát. 6.5 millió tetőcserepet. 500 ezer négyzetméter színes azbesztcement tetőpalát — ami ötmillió tetőcserépnek felel meg — és 15 ezer faajtót és ablakot adjanak az ország nak. Vállalati intézkedésekkel a Tégla- és Cse-épinari Tröszt, valamint a helyiipa i üzemek további harmincmillió téglával növelik a termelést, az Eternit Azbesztcementipari Váttalat ped;g mintegy tízmillió tetőcserép pótlására egymillió négyzetméter tetőfedő palával többet készít. A központi intéz(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap, csütörtökön, Szegeden a Tisza Szállóban tartotta küldöttgyűlését a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. A téeszek és a szakszövetkezetek küldötteit, valamint a vendégeket Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke köszöntötte, majd Haskó Pál titkár szóbeli kiegészítést fűzött az írásos beszámolóhoz. Számot adtak munkájukról a TESZÖV bizottságai is. Gyc/vai Mihályné a nők életkörülményeiről, Gémes Pál, a zöldség-gyümölcs felvásárlás tapasztalatairól, Szarvas Pál pedig a közgazdasági változásokról fejtette ki véleményét, a nő-, a termelésfejlesztési-, közgazdasági bizottság írásban kiadott anyagához kapcsolódva. Tizenketten mondták el \é'eményüket az elmúlt esztendő gazdálkodásáról, valamint az idei' év kezdetéről. Többekkel együtt Bózsó István, a zákányszék; szakszövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megyei gazdaságok hozzájárultak az országos gondok enyhítéséhez. Vázolta, bármennyire is jól indult az idei esztendő, a tavalyi sikereket nehéz lesz megismételni. Nem hagyott ajáDb a tagok kedve, de a változó piac kényszerével liCnézen tudnak megbirkózni. Már 1982-ben is sok háznál hizlaltak marhát, disznót, a sok bajjal járó pap-íkatermesztés helyett. S várhatóan ebben az évben meg kevesebben vesződnek i sok kézi munkát kívánó zöldségtermesztéssel. Némiképp aggodalmat okozott. | ncgy a szakszövetkezet nem j kapott támogatást a szőlőtelepítéshez s a tagok egyéni válalkozásának ügyinté zőse hosszadalmas és büroklattkus. Sándor Tibor, a forráskút: Haladás Tsz elnöke, az „első vonalban" helytálló tagok vezetők erőfeszítéseinek siet eiről szólt, de kitért a termékértékesítés nehézse geire is. Mint mondotta, la •ya.iy sem volt zökkenőmentes a zöldség-gyümölcs-forgalmazás, sokszor még a 24 óras árakat sem tartották tiszteletben a kereskedők, igaz hogy a többcsatornás értékesítési rendszer bevezetése után erősödött jobban a mezőgazdaság, de mégse vehetik át a termelők a kereskedés minden gondját. A gazdaságok érdekei megkívánják, hogy a megtermelt javakat időben a jó gazda gondosságával továbbadják. A zöldségforgalmazás föllendüléséhez tárolókat lenne ajánlatos építeni. Mások is fölvetették, hogy a gazdaságokat hátrányosan érinti a diákok őszi munkájának megrövidítése. A £o.rráskúti elnök kifejtette, h _ y a mai pénzinséges viia .'te-h nehezen valalk'öznak a szóvetkezetek drága gépek vás inasára. A mindent tudó es sok diákot helyettesítő fiancia szőlőszüretelő kombájn megközelítően 5 millió forintba kerül. Ezt csak a tőkeerős gazdaságok tudják megvásárolni. Szólt még a Kíméletlen almás-irtásokról, o szerződéskötéseknél tapaszta.ható egyoldalúságról és a c -'h kepíac problémáiról. Az ónálló üzemorvosi rendelés bevezetésének nehézségeiről tájékoztatta a küldötteket Takács Sándor, a szegedi Móra Ferenc Tsz munkavédelmi felügyelője. Molnár István, a PM ellenőrzési iroda igazgatóságának osztályvezetője a szövetkezetekben előforduló számviteli szabályalansácokra hívta fel a figyelmet. Dr. Gyáni Lajos, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának osztályvezetője szinte „röntgenképet" adott a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról. A jelenlegi állapotok szerint a gazdaságba nehezebb körülmények között indultak, mint tavaly. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság képviseletében a megnyugtató politikai légkör jelentőségéről szólt. Továbbadta a küldöttgyűlésnek a megyei párt-végrehajtoDizottság értékelését. Ennek summázata, hogy a szövetkezetek 1982-ben is megfelelően végezték munkájukat, h ttékonyabban dolgoztak, •több és jobb minőségű terméket adtak el a bel- és a külföldi piacokon. A mezőgazdasági termelés az előirányzottat meghaladóan, megközelítően 6 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban növekedett a növénytermesztés. Az ágazati arányok közeledtek a tájkörzeti adottságokhoz. Rekord kukoricatermést takarítottak be a gazdaságok. Ennek következményeként a szövetkezeti nyereség 21,2 százalékkal nőtt, s meghaladta az 1>2 milliárd forintot. A hetvennyolc közösségben a megalapozott évindításból fakadtak gondok is. A gazdaságok, túlzott óvatosságból taiar:, dé a' reális elérhető termelési szint alá terveztek. Vasutasok és az ötnapos munkahét Csütörtökön a MÁV vezérigazgatóságának éoületeben ülést tartott & Vasutasok Szakszervezetének Központi Veze ősege Egyebek között beszámolót hallgattak meg a MÁV kollektív szerződésének tavalyi tégoebaitásáról. s javaslatukat tettek a szerződés ide; módosítására. Az elmúlt éteren /• utó: legnagyobb feladat' ... öl napos munkahét zökkenő en tes bevezetése volt. A dolgozók többségének rövidebb lett a munkaideje, s a megnövekedett szabad idő számottevően javította élet- és munkakörülményeiket. A munkaidő csökkenését azonban nem mindenhol sikerült szervezési intézkedésekkel ellensúlyozó' Különösen az utazó dolgozók eseteben rendszeressé vált a túlmunka, gyakran jóval az előfrt határok felett is. Ez hátrányosan érintette a heti pihenőnaook, .lleive a szabadságok kiadását is A Központi Vezetőség elfogadhatatlannak tartja a kialakult gyakorlatot, ós állást foglalt előírható 56 telelt csatlka on túlórázhassanak a dolgozók. A testület állásfoglalása szerint ezeníú1 havonta legalább egy esetben oly módon kell kijelölni a forgalmi doigezók szabad ideiét, hogv az egy teljes hét végi. tehát szombat- vasárnapi pihenést tegyen lehetővé.