Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

Kedd, 1983. március 8. 3 Komócsin Mihály köszöntése Komócsin Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát, a munkásmozgalom regi harcosát párttagsága 40. évfordulója alkalmából hétfőn Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára' köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese (MTI) Terepszemle A vándorméhészek első állomásán, a Duna—Tiszaközén szombaton és vasárnap terepszemlét tartottak a méhészek. A helykiválasztás után március közepétől érkeznek az utazó méhesek, s várhatóan az idén is mintegy tizenötezer méhcsalád „vendégeskedik" BácsKiskunban. Egyenrangúság A libikóka megáll Fogyasztási szövetkezetek számadásai Év közben ide is. oda is billen a libikóka, azaz a mérleghinta. Egyetlen egy napon azonban megállítják. Ezt a napot a mérlegzárás napjának nevezik. A Szeged és Vidéke Afész tegnap, hétfőn tartott közgyűlésén nem túl pozitív képet tárt a vezetőség a tagok elé. Csak néhány példát. A bolti kiskereskedelem árbevétele elmaradt a tervezettől. A háztartási vegyi áruk kínálata romlott. Sokszor hiába kerestek a vásárlók szögeket, csavarokat, lakatokat, zárakat, varrógépeket és hűtőszekrényeket a fogyasztási szövetkezet üzleteiben. Kevesebb kisméretű téglát, cserepet tudtak értékesíteni, hiány mutatkozott cementből, mészből és hullámpalából is. Ugyanakkor javult a készletgazdálkodás és az Áfész rendelkezésére álló tőke forgási sebessége is felgyorsult. Amíg régebben 43. addig 1982-ben 38 nap alatt értek vissza a forintok a szövetkezetbe. A vendéglátás jó évet zárt. Az áruforgalom megnőtt. Pozitívumként értékelhetjük, hogy az ételek 61 százalékát előfizetéses formában értékesítették. A fogyasztási szövetkezeteknek nagv szerepe van a felvásárlás szervezésében. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből azonban öszszesen 1999 tonnát gyűjtöttek be, ez a mennyiség kevesebb. mint a korábbi évekéi. Különösen a gyümölcsfelvásárlás akadozott, hiszen a termelőszövetkezetek maguk szervezték meg a termékek értékesítését. Többet vettek át viszont az Áfész felvásárlói tojásból, sertésből, mézből és tollból, mint tavaly. Fejlesztésre nem adódott sok lehetőség, hiszen a pénz elsősorban a tagság jegyezte célrészjegyekből áll. Ami mégis eredmény: Röszkén és Kübekházán felújították a régi boltokat. ABC-áruházakat hoztak létre. A tegnapi küldöttgyűlésen szó esett az ez évi feladatokról is. A kollektíva elhatározta, hogy — amenvnyiben lehetséges — a bol•ti forgalmat három százalékkal növeli! Tovább kívánják növelni a vendéglátóipari egységek bevételét is. A szegedi fogyasztási szövetkezetben, mintegy a küldöttgyűlés záróaktusaként, elnököt is választottak. A tagság bizalmát Nagy Gy. József érdemelte ki. * Szakái András elnök .nvu<»díibr> vonult, utódja, az új elnök Sánta Sándor, a Szatymazi Áfész vágóhídjának vezetője volt eddig. Ez a fogyasztási szövetkezet a megye egyik leghatékonyabban működő Áfésze. s a közösségnek a legtöbb nyereséget a vágóhíd hozta eddig. Érthető tehát, hogy ezentúl Sánta Sándor vezeti a szövetkezetet. Általánosságban elmondható, hogy mind a felvásárlási, mind a forgalmazási munkában jeleskednek. Tény azonban, hogy az Áfésznek javítani kell munkáját a termelés szervezésében, s nagyobb gondot kell fordítania a tanyai települések ellátására. A bolti forgalom 16 százalékkal növekedett tavaly óta. Ez dicsérendő, hiszen lényegesen jobb mutató, mint a megyei átlag. Népszerűek a Szatymazi Áfész vendéglátóipari üzemegységei is. 1982-ben tíz százalékkal volt nagyobb az árbevételük, mint egy évvel korábban. A Szatymazi Áfész 7 millió forintos nyereséggel záijta az elmúlt évet. Ebben az évben egy új húsboltot létesítenek, s megépítik a fogyasztási szövetkezet üj terményraktárát. F. P. A

mikor az újságíró (közel a negyvenhez, tizenöt éve a pályán) róluk szól, megállapítja, s ehhez nem is kell túl sokat töprengenie; a nők gyengédebbek (vigyázzunk: nem gyengébbek!, mint az erősebbnek tartott nem tagjai. Az egri vár viadalára gondol, a klasszikus irodalom klasszikussá lett nőalakjaára. majd önvizsgálatot tart, sumázza, hogy életének legszebb élményei nőkhöz kapcsolódnak. Az elsők édesanyjához, aki — még a háború alatt, de jellemző, hogv mindezt nem tőle tudja, hanem'azoktól, akik ma is csodálják — maláriás rohamok közepette is elgyalogolt Szeged Belvárosából Tápéra, hogy fia tejet ihasson: aki az ötvenes évek viharaiban, amikor az apa is áldozatul esett a személyi kultusz önkényének, férfimunkát vállalt, könnyei szivárványa mögül mosolyogva biztatta fiát, arra biztatta, nőjön nagyra, higgyen, legyen ennek az országnak olyan polgára, aki hasznos akarat tud lenni. Nekem ma is ő az első számú példa, félek néha, nem tudok mindig és mindenben hasonlatossá válni hozzá ... Később az ifjúkor következik, a lányok, akik gyönyörűek és felejthetetlenek, harangszoknyát viselnek, mosolyognak a kamaszfiü (mitől van, hogy a fiú éretlenebb ás butább, mint a hasonló korú lány?) suta szavain, de vannak, fényeskednek a majdnem férfiú világának egén. Nem feledem, nem feledhetem őket, mert általuk folytatódunk. A nagylányt, akiért (férfilétemet akarván bizonyítani) tizennégy éves koromban sebesre vagdaltam arcomat apám borotvájával, ma is tisztelem, mit is mondhatnék mást, ha meglátom két lányát, azt szeretném, hogy fiam felesége legyen az egyik ... Amit most elárulok, azt még bevallani is gyerekség: házasságom tíz esztendeje alatt szinte mindig én bizonyultam esendőbbnek, kevésbé optimistának. Sokáig nem értettem költőnő ismerősöm. Pardi Anna egyik kétsoros versét, amelyik így szól: A. világ relativitáselméletei között / mindig marad egy anya, aki szül. Ma már azt remélem, hogy kapisgálom mondandóját (azt nem vállalom föl, hogy értem is), de biztos vagyok abban, hogy manapság, amikor egyre több a széthulló család, a jelenségért nem a nők okolhatók elsősorban. A férfiak most kerülnek szemae a problémával: a nők — szocialista társadalomban élünk! — élnek is jogaikkai. Nem tűrik a férjúr basáskodáüat. jogosan lázadnak föl felsőbbrendűségi tudata elleni elvárják (joggal), segítsen a házi munkában. És ez igy is van jól, még akkor is, ha férfitársaim szivesebben evickélnének valamiféle Fritz Kahn elképzelte családmodell (a nő legyen dolgos, szép. kívánatos, csodálja a férfit, ha a férfi erre semmi okot nem szolgáltat, akkor is) langyvizében. Sokféle forradalomról divat beszélni, tudományos, technikai, technológiai és még az ördög tudja, hányféle forradalomról írtam magam is. A nők megváltozott szerepe által okozott forradalom következményeit szemérmesen elhallgatjuk. Mert! Amíg a századelőn csodaságszámba ment, ha egy szoknyás ember beiratkozott az orvosegyetemre, vagy mérnöki oklevelet szerzett — ahhoz képest mi van mainapság?! H

irdetjük, hogy a nők egyenjogúak. Észre kellene vennünk: egyenrangúak is! A többi már csak ráadás; szépek, kedvesek, csacsogni is tudnak, virrasztanak a gyerek mellett, ha lázas, nem nevelik utódaikat agresszívvé. A huszadik század utolsó negyede, szerintem, a nőké; ha rajtuk múlik, békében érjük meg az ezredfordulót. Petri Ferenc A nőnap alkalmából Kitüntetési ünnepségek Új pénzérméket adnak ki Ezerforintos bankjegy, Sf 10 és 20 forintos érmék A Magyar Nemzeti Bank április lS-án új kivitelezésű 5 és 10 forintos pénzérmét, továbbá 20 forint névértékű érmét bocsát ki. Az új 5 és 10 forintosok könnyebbek és kisebb átmérőjűek a jelenleg forgalomban levőknél. A 20 forintos érmék bevezetését a forgalom szükségleteinek jobb kielégítése, továbbá a különféle automaták jelenleginél nagyobb címletű érmékkel való ellátása indokolja. A jelenleg forgalomban levő 10 és 20 forintos bankjegyek, továbbá az 5 és 10 forintos érmék érvényben maradnak. Junius 27-én a bank megkezdi 1000 forint címletű bankjegyek forgalomba hozatalát. Ar. 1983. március 25-i keltezésű és Bartók Béla képmását viselő bankjegy kibocsátását a megnövekedett pénzforgalom indokolja. Emellett a gépi úton történő feldolgozás megkönnyítése is célszerűvé teszi az új címlet kibocsátását. Az ezerforintos bankjegy is az új pénzérmék kibocsátása egyaránt a készpénzforgalom számottevő növekedésével függ össze. A termelés és a szolgáltatások bővülésével, ezek értekének, árának emelkedésével lényegcsen növekedett a forgalomban levő pénz mennyisége, felgyorsult forgási sebessége. Egész sor országban, például az NSZK-ban, Svájcban, Angliában, Dániában, az USA-ban már korábban ezres címletű bankjegyeket bocsátottak ki, hogy ezzel csökkentsék a forgalomban levő pénz mennyiségét, a Szovjetunióban a 100 rubeles az ottani ár- és költségviszonyok között ugyancsak magas címletű bankjegynek számít, a mi ezerforintosunknál is nagyobb értékű pénz. Magasabb címletű pénz kibocsátása nálunk is időszerűvé vált, mert a nagy rnenynyiségű bankjegy kezelése immár erősen terheli a boltok, a nem ritkán napi több millió förintos forgalmat lebonyolító áruházak pénztárosait, a posta, s különösen a pénzintézetek dolgozóit. A nagyobb címletű bankjegy bevezetése hoszszabb időn át csökkenti a forgalomhoz szükséges pénz mennyiségét. Számítások szerint másfél év alatt körülbelül 40 millióval csökkenthető a forgalomban levő bankjegyek száma, ami a bankjegy készítésben, -szál, lilásban, a postai és a pénztári kezelésben, feldolgozásbán számottevő anyag-, gépi kapacitás, munkaerő- és időmegtakarítást tesz lehetővé. Az ezerforintos bankjegy kibocsátását oeható vizsgálódások,' egyeztetések előzték meg. Több. változatot dolgoztak ki. s a szakértői bizottság ezek közül választotta ki a legmegfelelőbbet. Hasonlóképpen nagy körültekintéssel választották ki a különleges papírt, festékanyagot és nyomdatechnikai megoldást. Még további három hónapot vesz igénybe, amíg az új bankjegyből kellő mennyiséget nyomnak. A kibocsátás hivatalos kelte 1933. március 25., valójában azonban három hónappal később kerül forgalomba az ezerforintos: Szakemberek véleménye szerint az új bankjegy esztétikailag csakúgy, mint a papír és a festékanyag minőségében,' nyomdatechnikai megoldásában megfelel a követelményeknek. A zöld tónusú bankjegy előoldalán Bartók portréját, hátoldalán Medgyessy Ferenc Anyaság című szobrát ábrázolj3. Áz előoldalt Vagyóczky Károly tervezte es metszette, hátoldalát Vagyóczky Károly tervezte és Füle Mihály metszette. Mérete az ötszáz forintossal azonos. A megnövekedett készpénzforgalom tette szükségessé azt is, hogy a húszforintos bankjegy helyett fémpénzt vezessenek be. A nagy forgalom még a legjobb papírból készült bankjegyet is erősen megviseli. Húszforintosaink átlagosan 11 hónap alatt mennek tönkre, s az állandó utánpótlás sokba kerül. Az új váltópénzérmék kibocsátásával bankjegygyártásunk egyharmaddal csökkenthető. Egy érme előállítási költsége a bankjegyének egyharmada. A kupronikkelből vert fémhúszasok legalább 30 évig eltartanak. Ugyanakkor jó lehetőséget teremtenek az önkiszolgáló automaták szélesebb körű kihasználására, s célszerűen lehet használni távhíváskor a telefonautomatákhoz is. A fém húszforintos könnyebb és kisebb a jelenlegi tízforintosnál. Ennél is kisebb az új tíz-, s még kisebb az új ötforintos, amelyeket azért bocsátanak ki. hogy fémpénzeink egymással összhangban legyenek, s egyben jól meg lehessen különböztetni egymástól. A sárgás színű tízforintost alubronzbóí, a fehéren fénylő ötforintost a húszashoz hasonlóan kupponikkelből verik. Amíg a húsz- és az ötforintos érme széle recés, a tízforintos sima, úgynevezett széldísszel készül. Ügyeltek arra is, hogy az új érméket ne lehessen összetéveszteni más országok pénzével. Az új pénzek megjelenése után is forgalomban maradnak még egy ideig a húsz- és tízforintos bankjegyek és a jelenlegi tíz- és ötforintos érmék. A nemzetközi nőnap alkalmából hétfőn kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen I.ázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Folitikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a kitüntetetteket és személyükben hazánk egész nőtársadalmát — Küzdőtársainkat, életünk minden gondjának megosztóit, családunk éltetőit köszöntjük, akik sok dolguk mellett szebbé és jobbá teszik körülöttünk a világot — mondotta beszédében. Szólt arról, hogy a régi társadalom a nöt nem teltintette a férfi egyenrangú társának, csak szocialista társadalmunk győzelme hozta meg az alkotmányban is rögzített teljes egyenjogúságot a hók számára. Ma már asszonyaink, lányaink az élet minden területén, a termelő- és társadalmi munkában, a közéletben és a politikában a férfiakkal együtt dolgoznak boldogulásunkért, osztoznak a felelősségben és a jól végzett munka örömeiben. Egész társadalmunk nagy felelőssége és érdeke hogy a vezetésben. a közéletben és a családban is olyan egyenrangú szerep jusson a nőknek, amely az évtizedeken át bizonyított képességeik, rátermettségük és szorgalmuk alapján megilleti őket — A hazai nőmozgalom, asszonyaink és leányaink nemes emberi törekvései nagy figyelmet, elismerést és támogatást érdemelnek. Ez a megkülönböztetett figyelem is kifejezésre jut abban, hogy szép hagyományainkhoz illően az Elnöki Tanács ezen a napon a sok százezer arra érdemes asszony és leány közül kitünteti a legjobbakat, a legáldozatkészebbeket — mondotta dr. Trautmann Rezső, majd átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a JMagyar Népköztársaság. Elnöki Tanácsa adományozott hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek megjavításában kifejtett kimagasló munkásság elismeréseként. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Hegyi Györgyné makói nyugdíjas (Moziüzemi Vállalat). a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Kiri Szilveszterné a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést vette át Móri Gábor, a Vasutasok Szakszervezete szegedi területi bizottságának munkatársa, Sebestyén Gáborné, a Munkásőrség csongrádi városi parancsnokságának adminisztrátora. Terhes András, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat kazánfűtője, valamint Varga Ferencné a csongrádi l-es számú postahivatal távbeszélőkezelője. A nemzetközi nőnap alkalmából egészségügyi dolgozókat tüntettek ki tegnap Szegeden és a járásban is. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Frányó Istvánné, csoportvezető védőnő (Szeged megyei városi Tanács Gyermekkórház-Rendelőintézet), Balogi Sándorné gyógyszertári szakasszisztens (Csongrád megyei Tanács Gyógyszertári Központ), Bezdán Lajosné jgyógy szertárvezető (Csongrád megyei Tanács Gyógyszertári Központ), Katona Lajosné asszisztens (Csongrád megyei Tanács Tüdőkórház-Gondozóintézet), dr. Papp Juhász Eleonóra higiénikus főorvos (Szeged megyei városi Tanács Kórház-Rendelőintézet), Szabó Istvánné, gyógyszertár; asszisztens (Csongrád megyei Tanács Gyógyszertári Központ), dr. Varga Béláné röntgen asszisztens (Szeged megyei városi Tanács Kórház-Rendelőintézet). dr. Zallár Andorné, pénzügyi osztályvezető (Szeged megyei városi Tanács Gyermekkórház-Rendelőintézet). Miniszteri Dicséretben részesült: Fekete Istvánné védőnő (Csongrád megyei Tanács TüdőkórházGondozóintézet), dr. Lencse Katalin üzemorvos (Szeged megyei városi Tanács Kórház-Rendelőintézet), Seböle Andrásné osztályvezető főnővér (Szeged megyei városi Tanács Kórház-Rendelőintézet), Szabó Mihályné takarítónő (Csongrád megyei Tanács Tüdőkórház-Gondozóintézet) és Szekeres Károlyné, a központi kartonozó vezetője (Szeged megyei városi Tanács Kórház-Rendelőintézet). A kitüntetést ki-ki d saját munkahelyén megrendezett ünnepségen vette át. A nemzetközi nőnap alkalmából a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Mészáros Gábor ná, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának előadója. Osváth Gáborné. a megyei tanács költségvetési elszámoló hivatal főelőadója és Tóth Jenőné, a megyei tanács hivatali étkezdéjének munkása. A kitüntetéseket tegnap, hétfőn Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke adta át. Írók értekezlete Mérei Gyula akadémikus ismertette a januári országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás anyagát tegnap Szegeden, a Sajtóházban, az Írószövetség dél-magvarországi csoportiának idei eiao érte; kezletén, ahová meghívták a táns művészeti szövetségek helyi képviselőit is. Korreferátumot Vörös László, a Tiszatáj főszerkesztője tartott, majd megvitatták az ÍMÓceoptxi idei munkatér-