Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

Vasárnap, 1983. március fi. 5 Színe és visszája A koszt Lassan meg sem ütközik az ember élelmiszerboltja­ink árcédulái láttán. Az al­maszüret rekordmennyiségű gyümölcsöt varázsolt a lá­dákba. mégis nehezen fogy, ólyan drágán adják. A már erősen fonnyadó, itt-ott rot­hadó példányok maguk is megmosolyognák, ha sze­mük volna s látnák, még igy is kilenc forintért kínál­ják. Az egvik kirakatban meg rz Oroszlán utcán, ahol az üdítő nedveket rek­• íámozzák, a csipkeszöro lá­bánál 16.40-es árcédula, ám az üvegen már 17.70 áll. Panaszkodik a séf, nem kei a főztje, esténként kong az étterem; az egyetemisták sorra lemondják a menzát, nincs rajta mit csodálkozni, olyan a drágaság minden­felé. hogy hasán spórolhat az ember; aranyigazság. Ha aztán a vendéget al­kalmi szórakozásra invitál­ják, a műsorok vagv speciá­lis étlapok mellé olcsó éte­lekkel, kedvezményes árak mézesmadzagjával csalogat a vendéglátás. Ahelyett, hogy fordítva tenné, általá­ban javallaná a szolidabb étlapot, s az Ínyenceknek híreit alkalmakra verné föl a taksát Akad persze ilven is, kategorikus általánosítá­sokra a magam szerény ta­pasztalatai dehogy is ragad­tathatnának. A Locomotív GT-re szavazok: „mindenki máskép csinálja". Hanem kérdésével a minap pedagó­gus ismerősöm szorított fal­hoz az utcán. Üdülőben töl­tötte a téli vakációt — aho­gyan hamiskázta. végre va­lahára „beutalták" —, s füstölgött a napi háromszo­ri étkezés mennyiségének aránytalan elosztásán. Már­mint hogy vacsorára ad.iák a legtöbbet — nem tudott aludni tőle —, ahelyett hogy reggelire adnák. A tippje pedig: olyan választékot kí­nálni. ahonnan az igények szerint a reggeli és a vacso­ra kalóriaértékét egymás­hoz. igazítják, differenciál­ják. Pofonegyszerű. Hát nem? Paraszolvencia Betegségeinkről, ha csak tehetjük, sietürtk megfeled­kezni gyorsan. Szabadulni tőle, mint szükségtelen rossztól, kellemetlen inter­mezzótól, mondom, ha enge­di az egészség. Ami marad a rövidebb vagy hosszabb kórházi bentlakásból, az az odavezető út kálváriája, mert abban a pillanatban, hogy leesik lábáról az em­ber. rakás szerencsétlenség­nek hiszi-érzi magát. Nincs nálánál tehetetlenebb lény, kiszolgáltatottabb, kerek e világon: a halandók legha­landóbbika. Ilyenkor a si­mogató szó. együttérző mo­soly vagy bátorító gesztus friss forrásvíz, óázis a siva­tagban.­Messze hónapokkal ezelőtt speciel e sorok írójával szi­rénázta át mentőautó a vá­rost. egyenesen az ügyeletes kórház ambulanciájára. Hogy ott pontosan mi tör­tént, emlékezetem idézni alig képes mást mint szür­realista benyomások mozaik­ját. Ijedtség, doktornő a pulzusomnál, markos legé­nyek nyalábolnak át a gu­ruló hordágyra, s tolnak végehossza nincs folyosón, majd a liftbe, föl aT osztály­ra. Mindez valami kusza, megfoghatatlan zűrzavaros­sásban áll össze azóta is. csak egyetlen mozzanat Ritkán adatik meg, hogy egyetlen Postaláda-összeál­lításunk olyan hűen tükröz­ze mindennapi életünket, mint az e heti. A panaszos levelek túlsúlya nem kény­szeríti majd olvasóinkat ki­zárólag bosszankodásra, mert érkeztek elégedett, az élet szépségét is fölfedeztc­tő sorok, és az illetékesek is megtették ezúttal a magu­két: több intézménytől is kaptunk választ a megjelent kérdésekre, az ismertetett gondokra. Társszerzőink le postalada társszerzőnk az olvasó Jó rögzült belém már akkor, világosan, tisztán. Filigrán ápolónő lépett hozzám, ag­gódó arcáról mégis határta­lan nyugalom áradt. Letö­rölte a homlokomat, s csak annyit mondott: "nincsen semmi baj. aranyoskám". Később. hogy az orvosok rendbehoztak. de napokig még ágyhoz láncolt az ukáz, 1 többször bejött lemosdatni, így, írja elő a szertartás, én meg gyarló némber, akibe a háláról valami rejtélyes megszokás révén a pénz képzetét társította a hétköz­napi tapasztalás, az egvik reggelen borítékkal próbál­tam honorálni — ma már tudom, sután, triviálisan, érzéketlenül értelmezett — jóságát. Mintha darázs csíp­te volna, visszarándult. Paj­kos arcvonásaira hirtelen kiült a megrökönyödés. a csodálkozással vegyes meg­botránkozás. Attól fogva csak elvétve láttam. Tuda­tosan igyekezett kerülni, akár egy leprást Először szégyellem magam afféle helyzetben, hogv a megma­radt pénzemmel szegényebb vagyok már. S amiért e fentiekkel elő­hozakodom? Hát kérem tisztesség ne essék szólván, ez is hozzátartozik az anr­nyit emlegetett paraszolven­ciához ... Nikolényi István . sik nemben, akik némi ra. hogy a feladó a feladó­velett olvasva ki-ki megal- gyöngédséggel tudnak még vevény felmutatásával kár­iwr.7 aL « " a aZ szól"' az egyesek szemében igényt jelentsen be Szeged elet. — itt, most Szegeden. már fjeimet keltő, önálló, 1. számú megyei postahiva­A lányok, asszonyok is meg- emancipalt n6rő,. Ezért js talnáL Az okozott kellemet­nyugodhatnak, akadnak meg közö,jük Csányi László lc_ lenségért tiszteU ügyfelünk rertiak, akik — icgalabbis ve)él nehogy az országossá szíves elnézését kérjük." a nonaphoz kozeledvcn - szélesedctt vitában már Ugyancsak a postaigaz­nem kizárólag harcostársat mcg a nők veszítsék el ön- gatóságtól érkezett válasz a és ellenséget látnak a má- bizalmukat... Szegedi-e a dorozsmai? cí­z mű írásra, az igazgatóhe­, , i 'i i lvettes aláírásával: „Megál­3 embert talaltak lapítottam, hogy szeged 1. sz. megyei postahivatal sza­Szerencsések lehetnek szidott Dugonics gyógyszer- bálytalanul járt el. amikor azok a gyerekek, akiket K. tár dolgozóinak védelmére a szeged-Kiskundorozsvnán J.-né tanított. Ilyen ember- kel Tóth Petemé. ö is miht lakó személy fiókbérleti ké­nek kell lenni ahhoz, hogy sorban álló tapasztalta, „„._«, „,„,„„„-,„,,„ . „„„ ... . . u . ., , • ... relmet elutasította. A pos­a jot, a nemeset eszre is ve- hogy az aldatlan korulme­gyük, ha találkozunk vele, nyeken miként igyekeznek tahivatalt utasítottam, hogy és örüljünk neki. Azért ío- úrrá lenni a gyógyszerészek, a jövőben minden hasonló gott tollat a 60 éves tanár- A tömeg láttán gvakran kérelmet teljesítsen \z elő­nö. hogy a csodával amely- jönnek ki a hátsó, labora- f d esetért az ' ü [el ben resze volt, osztozzanak toriumi részből is a mun­vele mások is. katársak. hogy 'a gyógyszer­Olvasónk befáslizott láb- kiadásban segítsék az oda­bal lépett- ki a minap az kinn dolgozókat, és kímél ­SZTK kapuján, és a járda jék a betegeket. A lázas szélén, botra támaszkodva kisgyerekkel ácsorgókat elő­várta leányát, aki szabad- re hívják, s olvasónk szem­ságot vett ki édesanyja tanúja volt annak is, hogy Közülük többen, akik szere­megsegítésére. Amíg ott áll- a patikába egyedül eltopo- tettel, messziről hozzák a dogált. hirtelen megállt gó, 00 éves idős asszonynak virógot a szemetet két-há­elotte egy kocsi, kiszólt be- is soron kivul adtak oda . . lőle egy kellémes ihangú, gyógyszereit, néhány kedves rom 'epesre, egy másik gon­kedves férfi, s fölajánlotta, szó kíséretében. „Mindez ta- dozott sírra teszik. Üjra is­szívesen hazavinné öt. Ián senkinek sem tűnt fel, mételten felhívjuk, ci hozzá­..Először el sem jutottak a pedig neki talán- fél gyógyu- tarlozók figyelmét hogy a hangok a tudatomhoz. Azt lás volt. vagv magányában hittem, hogy kérdez, érdek- egy boldog pillanat" - ír- s2emetet' azaz a hervadt vi­lődik valami után. De ő ja Tóth Péterné. rágot és koszorút az aszfal­megismételte a mondatot. „Különös ember az igazi tozott temetői utak keresz­Miután mondtam, köszö- jó postás, akár a mi Béla teződésében a dombba nöm. a lányomat várom, bácsink" — kezdi levelét dr. szíves elnézését kérjük." „A szegedi Dugonics te­metőben minden sírhelyet a hozzátartozók tartanak kar­ban és díszítenek virággal. mosolyogva búcsúzott. Ér- Széli Sámuelné (Palánk u. épült, kupolás Mindcnszen­zéseimet leírni nem tudom. 2.). „Érdemes rendesen fel- tek misézőkápolna közelé­Boldog voltam, mert talál- öltözve, illendően várni a ben levő központi kijelölt koztam egy Emberrel, aki nap mint nap becsöngető szemétgyüjtöhelyre vigyek erkölcsi értékek birtokában postást, mert melegséget észrevett egy másik, szenve- árasztó emberségével tiszte­Ez a hely a szemétszállító dő embert." letet érdemel" — olvassuk a kocsi számára is megköze­A várakozás miatt sokat dicsérő levélben. líthető. A sírokra vitt sze­mét elhordására a temető­gondnokság nem kötelezhe­tő. Megköszönjük Sz. B.-ne­nek és a Postaláda rovat­nak, hogy e gondunknak hangot- és nyilvánosságot adott" — olvastuk a Dugo­nics temető gondnokságától kapott levélben. A Sándorfalva gázellátá­sáról érdeklődő február 27­én megjelent írásra Beke Dezsöné dr., a DLGAZ jog­tanácsosa adott választ: „1983-ban, a Lengyel— Magyar Barátság Mgtsz be­ruházásában 6 bar-os főve­zeték épül Szeged és Sán­dorfalva között. A fővezeték lehetővé teszi Sándorfalva bekapcsolását is a gázszol­gáltatásba. A gáziparnak azonban a hálózatépítésre beruházási lehetősége nincs, ezért e településen belül helyi (tanácsi, hatósági, egyéb ipari szövetkezeti, közületi) erőforrásokból ta­nácsi szervezéssel épülhet vezeték, várhatóan 1984-től. Előzetesen a 12/19S2. IpM sz. rendelet értelmében a település bekapcsolásához •minisztériumi engedélyt kell kérni." Lapunk február 20-i szá­mában közöltük egyik olva­sónk Volánnak címzett pa­naszát. A vállalat vezetői a következő választ küldték: „Asotthalom községi tanács irányításával — a lakosság társadalmi' munkájával épi­' tett autóbuszvárót a Volán üzemelteti. A kereskedelmi és forgalmi tevékenységet ellátó munkavállalót válla­lati érdekből más munka­körbe helyeztük. A személy­forgalmi üzemegység — la­kossági érdeket figyelembe véve — intézkedett a váró­terem ismételt kinyitása ér­dekében. A személyforgalmi üzemegység vezetésének tá­jékoztatása alapján a váró­terem az utazóközönség ren­delkezésére áll." összeállította: Chikán Ágnes Bosszantó apróságok A Szegedi Akadémiai Bizottság pályázata A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága pályázatot irt ki az alábbi témákban készítendő tudo­mányos munkákra: Vertiká­lis szervezésű termelési rend­szerek néhány jellegzetes­sége a Dél-Alföldön; Válla­latnagyság és hatékonyság összefüggései a Dél-Alföld agrártermelésében; Ipari es mezögazdasagi hulladékok hasznosítása, illetve újra­feldolgozása; A termeszetes energiaiorrások — nap-, szél-, víz- és geotermikus energia — alkalmazásának lehető­sége, illetve, a gazdaságos alkalmazást biztosító új mű­szaki megoldások. A pályázaton bárki részt vehet, terjedelmi korlátozás nincs, beküldési határidő: 1984. szeptember 30. A pá­lyamunkákat a SZAB által felkért bíráló bizottság ér­tékeli, a díj összege 3-tól 5 ezer forintig terjedhet, ki­vételes esetben — az MTA illetékes tudományos osztá­lyával egyetértésben — 10 ezer forint is lehet. Ered­ményhirdetésre 1984. decem­berében kerül sor, melyet a meghirdetéshez hasonlóan hoznak nyilvánossá óta. További pályatételeket is kiírtak, amelyekről a SZAB központjában (Szeged. So­mogyi Béla u. 7. I. emelet 101. Telefon: 12-586) kap­hatnak felvilágosítást. Ez utóbbi pályamunkák beadási határideje 1983. szeptember 30. Emlékezés Liszt Ferencre A Nemzetközi Zenei Ver­senyek és Fesztiválok Iro­i dája szeptember 3—16. kö­zött rendezi meg a II nem­zetközi orgonavei senyt Liszt Ferenc emlékezetére. A ver­senyen bármely ország fia­tal művésze részt vehet, aki 1951. január l-e után szüle­tett. Az iroda április 15-ig várja az érdeklődők jelent­kezését. A versenyt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében bonyolítják le. a döntő első részének kivételével. amelynek a kecskeméti ének-zene köz­pont ad otthoni. Mindennapi kenyerünk minősége igazság szerint nem az apróságok címszó alá illenék, mert bizony az ízletes, friss kenyérről csak nem akar leszokni a ma­gyar ember. A szegedi sem. A hattyastelepi Révész La­josné egyik szerzőtársának hét végi kenyerünkkel kap­csolatos elégedetlen sorai­hoz csatlakozik. Neki feb­ruár 1-én, kedden este a Hunyadi János sugárúti Szi­várvány ABC-ben kínáltak szombati kenyeret, s ezt — joggal —• felháborítónak tartja. Törköly Imre (Kiskundo­rozsma) levelében részletezi, mi minden oda nem valót talált eddig a felvágott vek­nikben. Legutóbb az Afész sütödéje vasdarabbal „ör­vendeztette" meg, . melyet dokumentumként őrzünk a szerkesztőségben. Cser Lászlóné ugyancsak Dorozsmáról (István u. 12.) küldött panaszos levelet, melyhez mellékelt egy, a Sportcsarnokba szóló. ülő­helyre érvényes, 80 forin­tos belépőjegyet. Olvasónk a február 26-án megrende­zett Meddig lehet elmenni című kabarét azonban állva nézte végig, ugyanis, mint írja,' aki nem várakozott .már 6 órakor a kapuban, az kénytelen volt lábon vé­gignézni a műsort. Köztük idősebb emberek is. Dani Sándorné (Zöldfa utca 6.) leveléből megtud­juk, hogy rossz házukban a lift. Benedek József Kál­mán (Attila u. 1.) a Gelká­ra (Szelkára) panaszkodik, de hogy mit, azt sajnos, nem tudjuk kivenni alig ol­vasható írásából. Újházi Er­nő (Nugybecskereki utca 13.) a kutyákat kóborsorsra kárhoztató gazdákat ítéli el, s kutyamenhely létesítését javasolja. Tudtunkkal léte­zik ilyen, igen rossz anyagi körülmények között, a Tol­buhin sugárúton. Barkós Bertalanné (Kossuth Lajos sgt. 41.) ötletét, mely sze­rint jelenjen meg hetente egy, csupán hirdetéseket tartalmazó számunk, politi­kai napilap lévén nem ter­vezzük megvalósítani. Válaszol az illetékes Lapunk tavalyi, december 30-i számában a Postaládá­ban panaszos levél jelent meg Egy hízott liba sorsa címmel, melyre dr. Lénárd László, a Szegedi Posta­igazgatóság helyettes keze­lője válaszolt: „A csomag­kézbesítő október 13-én kí­sérelte meg a csomag kéz­besítését, de nem tudta át­adni. A szabályzati előírá­soknak megfelelően a cso­mag érkezéséről „Értesítőt" hagyott hátra, a csomagot pedig Budapest 112. számú postahivatalban letétbe he­lyezte. de a címzett a kül­demény átvételére a hiva­talban nem jelent meg. Az expressz, gyorsan romló tartalmú csomagot sajnála-. los postai kezelési hiba mi­att a hivatal az expressz­csomagokra érvényes átvé­teli határidő letelte után nem küldte vissza a feladó­nak. Két hét elteltével a visszakéZbesítés során a fel­adó megtagadta a csomag átvételét, az ezek után a csomagnyomozóba került. A csomagnyomozó csoport a 2.2 kg-os küldemény tartal­mából 70 dkg sült húst és 30 dkg süteményt .semmisí­tett meg. majd a megsem­misítés tényét rögzítő nyom­tatvány elhelyezése után a megmaradt dolgokat a Bu­dapest 112. számú postahi­vatalnak kézbesítésre átad­ta. A címzett december 2-án I a küldeményt átvette. A í kézbesítés során a címzett nem szólalt fel. nem jelen­tette be kárigényét. A sajnálatos kezelési hi­ba miatt lehelőseg van ar­Örökös háború? „Vae victis!" Azaz, Jaj, a legyőzötteknek. Haszná­latos ez a kifejezés annak jellemzésére, hogy a le­győzött ki van szolgáltat­va a győztes kényekedvé­nek. A férfi és a nö örö­kös háborúja a monda szerint akkor kezdődött, amikor a férfi kis habozás után beleharapott az Eva által nyújtott almába. Nem mintha az alma ízé­re lett volna kíváncsi, ha­nem. mert azt Éva nyúj­totta neki. Végzetes gyön­gesége után a férfi min­denképpen azon volt, hogy újból megmutassa erejét. Néha túlontúl is megmutatta. Sok-sok sö­tét évezreden keresztül a nő leigázott rabszolga lett. Ismeretes, hogy a régi zsidók napjában három­szor mondtak hálaimát az ó Jehovájuknak azért, hogy nem asszonynak te­remtette őket. Ennek az imának bizonyára meg­volt mind a maga félel­mi, mind a háladatossá­gi oka. És folyt a harc a két nem között. A közép­korban már csak alatto­mosan. A lovagkultusz sem segített semmit. A lovag, a trubadúr volta­képp nem is a nő előtt hódolt, hanem saját érzé­sei előtt. Ezt becsülte, ezt tisztelte. Goethe egvik versében kifejezést is ad ennek a középkori érzés­nek. ilyenformán: „ha szeretlek is, mi közöd hozzá". A nő azonban sohasem adta fel emberi jogait. Mikor legjobban ki volt szolgáltatva férjének, ap­jának. vagy akár fiútest­vérének, akkor is megpró­bált mindent, hogy bilin­cseiből kiszabaduljon. Harcolt szépségével, eszé­vel, fufangosságával — a minden asszonyban ott rejlő színészi tehetségé vei. Mentül súlyosabb bi­lincseket mért reá a férfi­társadalom, annál kemé­nyebben, könyörteleneb­büi ejtette el a férfit ahol és amilyen eszközök­kel csak tehette. Azután az orvostudo­mány felfedezi a nagy igazságot, hogy az asz­szony is ember. Nem an­gyal, nem tündér, nem eszményi ábrándkép, nem rabszolga, hanem egysze­rűen ember. A jogtudo­mány sántikálva követi ezt az orvosi észleletet, és felettébb lassan részesiti a nőt az emberi jogok­ban. A további harcban, a természet rendje sze­rint egyike sem lehet a döntő győzelem. A nő most is latba veti szépsé­gét. kedvességét, női mi­voltának varázserejét. A külső varázserő mellett fegyvertárához tartozik még az ötletesség, a lele­ményesség. a tapintat, a simulékonyság. s nehogy csak a jó tulajdonságok­nál maradjunk, a kiismer­hetetlenség is. Természetesen ezeken a jellemvonásokon rengete­get változtatott az idő, de az alapvető vonások megmaradtak. Ma már nem kell az egyenjogúsá­gért küzdeni.' Titkos fegy­verük. a szépség és a kedvesség azonban min­dig kéznél van, hogy azt a férfinép ámulatára bár­mikor bevethessék. Az egymásra utaltság a sze­relemben, a mindennapi életben valósul meg. Ezt példázva állj9n itt Nagy László néhány csodálatos sora: „Köröttem kúsza az élet. / kúsza a sorsom. / Vértezz hittel, hűséggel állig, akkor én a halálos ágyig / belédfogödzom." Csányi László Maroslele, Petőfi u. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom