Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

Vasárnap, 1983. március fi. 5 Színe és visszája A koszt Lassan meg sem ütközik az ember élelmiszerboltjaink árcédulái láttán. Az almaszüret rekordmennyiségű gyümölcsöt varázsolt a ládákba. mégis nehezen fogy, ólyan drágán adják. A már erősen fonnyadó, itt-ott rothadó példányok maguk is megmosolyognák, ha szemük volna s látnák, még igy is kilenc forintért kínálják. Az egvik kirakatban meg rz Oroszlán utcán, ahol az üdítő nedveket rek• íámozzák, a csipkeszöro lábánál 16.40-es árcédula, ám az üvegen már 17.70 áll. Panaszkodik a séf, nem kei a főztje, esténként kong az étterem; az egyetemisták sorra lemondják a menzát, nincs rajta mit csodálkozni, olyan a drágaság mindenfelé. hogy hasán spórolhat az ember; aranyigazság. Ha aztán a vendéget alkalmi szórakozásra invitálják, a műsorok vagv speciális étlapok mellé olcsó ételekkel, kedvezményes árak mézesmadzagjával csalogat a vendéglátás. Ahelyett, hogy fordítva tenné, általában javallaná a szolidabb étlapot, s az Ínyenceknek híreit alkalmakra verné föl a taksát Akad persze ilven is, kategorikus általánosításokra a magam szerény tapasztalatai dehogy is ragadtathatnának. A Locomotív GT-re szavazok: „mindenki máskép csinálja". Hanem kérdésével a minap pedagógus ismerősöm szorított falhoz az utcán. Üdülőben töltötte a téli vakációt — ahogyan hamiskázta. végre valahára „beutalták" —, s füstölgött a napi háromszori étkezés mennyiségének aránytalan elosztásán. Mármint hogy vacsorára ad.iák a legtöbbet — nem tudott aludni tőle —, ahelyett hogy reggelire adnák. A tippje pedig: olyan választékot kínálni. ahonnan az igények szerint a reggeli és a vacsora kalóriaértékét egymáshoz. igazítják, differenciálják. Pofonegyszerű. Hát nem? Paraszolvencia Betegségeinkről, ha csak tehetjük, sietürtk megfeledkezni gyorsan. Szabadulni tőle, mint szükségtelen rossztól, kellemetlen intermezzótól, mondom, ha engedi az egészség. Ami marad a rövidebb vagy hosszabb kórházi bentlakásból, az az odavezető út kálváriája, mert abban a pillanatban, hogy leesik lábáról az ember. rakás szerencsétlenségnek hiszi-érzi magát. Nincs nálánál tehetetlenebb lény, kiszolgáltatottabb, kerek e világon: a halandók leghalandóbbika. Ilyenkor a simogató szó. együttérző mosoly vagy bátorító gesztus friss forrásvíz, óázis a sivatagban.Messze hónapokkal ezelőtt speciel e sorok írójával szirénázta át mentőautó a várost. egyenesen az ügyeletes kórház ambulanciájára. Hogy ott pontosan mi történt, emlékezetem idézni alig képes mást mint szürrealista benyomások mozaikját. Ijedtség, doktornő a pulzusomnál, markos legények nyalábolnak át a guruló hordágyra, s tolnak végehossza nincs folyosón, majd a liftbe, föl aT osztályra. Mindez valami kusza, megfoghatatlan zűrzavarossásban áll össze azóta is. csak egyetlen mozzanat Ritkán adatik meg, hogy egyetlen Postaláda-összeállításunk olyan hűen tükrözze mindennapi életünket, mint az e heti. A panaszos levelek túlsúlya nem kényszeríti majd olvasóinkat kizárólag bosszankodásra, mert érkeztek elégedett, az élet szépségét is fölfedeztctő sorok, és az illetékesek is megtették ezúttal a magukét: több intézménytől is kaptunk választ a megjelent kérdésekre, az ismertetett gondokra. Társszerzőink le postalada társszerzőnk az olvasó Jó rögzült belém már akkor, világosan, tisztán. Filigrán ápolónő lépett hozzám, aggódó arcáról mégis határtalan nyugalom áradt. Letörölte a homlokomat, s csak annyit mondott: "nincsen semmi baj. aranyoskám". Később. hogy az orvosok rendbehoztak. de napokig még ágyhoz láncolt az ukáz, 1 többször bejött lemosdatni, így, írja elő a szertartás, én meg gyarló némber, akibe a háláról valami rejtélyes megszokás révén a pénz képzetét társította a hétköznapi tapasztalás, az egvik reggelen borítékkal próbáltam honorálni — ma már tudom, sután, triviálisan, érzéketlenül értelmezett — jóságát. Mintha darázs csípte volna, visszarándult. Pajkos arcvonásaira hirtelen kiült a megrökönyödés. a csodálkozással vegyes megbotránkozás. Attól fogva csak elvétve láttam. Tudatosan igyekezett kerülni, akár egy leprást Először szégyellem magam afféle helyzetben, hogv a megmaradt pénzemmel szegényebb vagyok már. S amiért e fentiekkel előhozakodom? Hát kérem tisztesség ne essék szólván, ez is hozzátartozik az anrnyit emlegetett paraszolvenciához ... Nikolényi István . sik nemben, akik némi ra. hogy a feladó a feladóvelett olvasva ki-ki megal- gyöngédséggel tudnak még vevény felmutatásával káriwr.7 aL « " a aZ szól"' az egyesek szemében igényt jelentsen be Szeged elet. — itt, most Szegeden. már fjeimet keltő, önálló, 1. számú megyei postahivaA lányok, asszonyok is meg- emancipalt n6rő,. Ezért js talnáL Az okozott kellemetnyugodhatnak, akadnak meg közö,jük Csányi László lc_ lenségért tiszteU ügyfelünk rertiak, akik — icgalabbis ve)él nehogy az országossá szíves elnézését kérjük." a nonaphoz kozeledvcn - szélesedctt vitában már Ugyancsak a postaigaznem kizárólag harcostársat mcg a nők veszítsék el ön- gatóságtól érkezett válasz a és ellenséget látnak a má- bizalmukat... Szegedi-e a dorozsmai? cíz mű írásra, az igazgatóhe, , i 'i i lvettes aláírásával: „Megál3 embert talaltak lapítottam, hogy szeged 1. sz. megyei postahivatal szaSzerencsések lehetnek szidott Dugonics gyógyszer- bálytalanul járt el. amikor azok a gyerekek, akiket K. tár dolgozóinak védelmére a szeged-Kiskundorozsvnán J.-né tanított. Ilyen ember- kel Tóth Petemé. ö is miht lakó személy fiókbérleti kének kell lenni ahhoz, hogy sorban álló tapasztalta, „„._«, „,„,„„„-,„,,„ . „„„ ... . . u . ., , • ... relmet elutasította. A posa jot, a nemeset eszre is ve- hogy az aldatlan korulmegyük, ha találkozunk vele, nyeken miként igyekeznek tahivatalt utasítottam, hogy és örüljünk neki. Azért ío- úrrá lenni a gyógyszerészek, a jövőben minden hasonló gott tollat a 60 éves tanár- A tömeg láttán gvakran kérelmet teljesítsen \z előnö. hogy a csodával amely- jönnek ki a hátsó, labora- f d esetért az ' ü [el ben resze volt, osztozzanak toriumi részből is a munvele mások is. katársak. hogy 'a gyógyszerOlvasónk befáslizott láb- kiadásban segítsék az odabal lépett- ki a minap az kinn dolgozókat, és kímél SZTK kapuján, és a járda jék a betegeket. A lázas szélén, botra támaszkodva kisgyerekkel ácsorgókat elővárta leányát, aki szabad- re hívják, s olvasónk szemságot vett ki édesanyja tanúja volt annak is, hogy Közülük többen, akik szeremegsegítésére. Amíg ott áll- a patikába egyedül eltopo- tettel, messziről hozzák a dogált. hirtelen megállt gó, 00 éves idős asszonynak virógot a szemetet két-háelotte egy kocsi, kiszólt be- is soron kivul adtak oda . . lőle egy kellémes ihangú, gyógyszereit, néhány kedves rom 'epesre, egy másik gonkedves férfi, s fölajánlotta, szó kíséretében. „Mindez ta- dozott sírra teszik. Üjra isszívesen hazavinné öt. Ián senkinek sem tűnt fel, mételten felhívjuk, ci hozzá..Először el sem jutottak a pedig neki talán- fél gyógyu- tarlozók figyelmét hogy a hangok a tudatomhoz. Azt lás volt. vagv magányában hittem, hogy kérdez, érdek- egy boldog pillanat" - ír- s2emetet' azaz a hervadt vilődik valami után. De ő ja Tóth Péterné. rágot és koszorút az aszfalmegismételte a mondatot. „Különös ember az igazi tozott temetői utak kereszMiután mondtam, köszö- jó postás, akár a mi Béla teződésében a dombba nöm. a lányomat várom, bácsink" — kezdi levelét dr. szíves elnézését kérjük." „A szegedi Dugonics temetőben minden sírhelyet a hozzátartozók tartanak karban és díszítenek virággal. mosolyogva búcsúzott. Ér- Széli Sámuelné (Palánk u. épült, kupolás Mindcnszenzéseimet leírni nem tudom. 2.). „Érdemes rendesen fel- tek misézőkápolna közeléBoldog voltam, mert talál- öltözve, illendően várni a ben levő központi kijelölt koztam egy Emberrel, aki nap mint nap becsöngető szemétgyüjtöhelyre vigyek erkölcsi értékek birtokában postást, mert melegséget észrevett egy másik, szenve- árasztó emberségével tiszteEz a hely a szemétszállító dő embert." letet érdemel" — olvassuk a kocsi számára is megközeA várakozás miatt sokat dicsérő levélben. líthető. A sírokra vitt szemét elhordására a temetőgondnokság nem kötelezhető. Megköszönjük Sz. B.-nenek és a Postaláda rovatnak, hogy e gondunknak hangot- és nyilvánosságot adott" — olvastuk a Dugonics temető gondnokságától kapott levélben. A Sándorfalva gázellátásáról érdeklődő február 27én megjelent írásra Beke Dezsöné dr., a DLGAZ jogtanácsosa adott választ: „1983-ban, a Lengyel— Magyar Barátság Mgtsz beruházásában 6 bar-os fővezeték épül Szeged és Sándorfalva között. A fővezeték lehetővé teszi Sándorfalva bekapcsolását is a gázszolgáltatásba. A gáziparnak azonban a hálózatépítésre beruházási lehetősége nincs, ezért e településen belül helyi (tanácsi, hatósági, egyéb ipari szövetkezeti, közületi) erőforrásokból tanácsi szervezéssel épülhet vezeték, várhatóan 1984-től. Előzetesen a 12/19S2. IpM sz. rendelet értelmében a település bekapcsolásához •minisztériumi engedélyt kell kérni." Lapunk február 20-i számában közöltük egyik olvasónk Volánnak címzett panaszát. A vállalat vezetői a következő választ küldték: „Asotthalom községi tanács irányításával — a lakosság társadalmi' munkájával épi' tett autóbuszvárót a Volán üzemelteti. A kereskedelmi és forgalmi tevékenységet ellátó munkavállalót vállalati érdekből más munkakörbe helyeztük. A személyforgalmi üzemegység — lakossági érdeket figyelembe véve — intézkedett a váróterem ismételt kinyitása érdekében. A személyforgalmi üzemegység vezetésének tájékoztatása alapján a váróterem az utazóközönség rendelkezésére áll." összeállította: Chikán Ágnes Bosszantó apróságok A Szegedi Akadémiai Bizottság pályázata A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága pályázatot irt ki az alábbi témákban készítendő tudományos munkákra: Vertikális szervezésű termelési rendszerek néhány jellegzetessége a Dél-Alföldön; Vállalatnagyság és hatékonyság összefüggései a Dél-Alföld agrártermelésében; Ipari es mezögazdasagi hulladékok hasznosítása, illetve újrafeldolgozása; A termeszetes energiaiorrások — nap-, szél-, víz- és geotermikus energia — alkalmazásának lehetősége, illetve, a gazdaságos alkalmazást biztosító új műszaki megoldások. A pályázaton bárki részt vehet, terjedelmi korlátozás nincs, beküldési határidő: 1984. szeptember 30. A pályamunkákat a SZAB által felkért bíráló bizottság értékeli, a díj összege 3-tól 5 ezer forintig terjedhet, kivételes esetben — az MTA illetékes tudományos osztályával egyetértésben — 10 ezer forint is lehet. Eredményhirdetésre 1984. decemberében kerül sor, melyet a meghirdetéshez hasonlóan hoznak nyilvánossá óta. További pályatételeket is kiírtak, amelyekről a SZAB központjában (Szeged. Somogyi Béla u. 7. I. emelet 101. Telefon: 12-586) kaphatnak felvilágosítást. Ez utóbbi pályamunkák beadási határideje 1983. szeptember 30. Emlékezés Liszt Ferencre A Nemzetközi Zenei Versenyek és Fesztiválok Iroi dája szeptember 3—16. között rendezi meg a II nemzetközi orgonavei senyt Liszt Ferenc emlékezetére. A versenyen bármely ország fiatal művésze részt vehet, aki 1951. január l-e után született. Az iroda április 15-ig várja az érdeklődők jelentkezését. A versenyt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében bonyolítják le. a döntő első részének kivételével. amelynek a kecskeméti ének-zene központ ad otthoni. Mindennapi kenyerünk minősége igazság szerint nem az apróságok címszó alá illenék, mert bizony az ízletes, friss kenyérről csak nem akar leszokni a magyar ember. A szegedi sem. A hattyastelepi Révész Lajosné egyik szerzőtársának hét végi kenyerünkkel kapcsolatos elégedetlen soraihoz csatlakozik. Neki február 1-én, kedden este a Hunyadi János sugárúti Szivárvány ABC-ben kínáltak szombati kenyeret, s ezt — joggal —• felháborítónak tartja. Törköly Imre (Kiskundorozsma) levelében részletezi, mi minden oda nem valót talált eddig a felvágott veknikben. Legutóbb az Afész sütödéje vasdarabbal „örvendeztette" meg, . melyet dokumentumként őrzünk a szerkesztőségben. Cser Lászlóné ugyancsak Dorozsmáról (István u. 12.) küldött panaszos levelet, melyhez mellékelt egy, a Sportcsarnokba szóló. ülőhelyre érvényes, 80 forintos belépőjegyet. Olvasónk a február 26-án megrendezett Meddig lehet elmenni című kabarét azonban állva nézte végig, ugyanis, mint írja,' aki nem várakozott .már 6 órakor a kapuban, az kénytelen volt lábon végignézni a műsort. Köztük idősebb emberek is. Dani Sándorné (Zöldfa utca 6.) leveléből megtudjuk, hogy rossz házukban a lift. Benedek József Kálmán (Attila u. 1.) a Gelkára (Szelkára) panaszkodik, de hogy mit, azt sajnos, nem tudjuk kivenni alig olvasható írásából. Újházi Ernő (Nugybecskereki utca 13.) a kutyákat kóborsorsra kárhoztató gazdákat ítéli el, s kutyamenhely létesítését javasolja. Tudtunkkal létezik ilyen, igen rossz anyagi körülmények között, a Tolbuhin sugárúton. Barkós Bertalanné (Kossuth Lajos sgt. 41.) ötletét, mely szerint jelenjen meg hetente egy, csupán hirdetéseket tartalmazó számunk, politikai napilap lévén nem tervezzük megvalósítani. Válaszol az illetékes Lapunk tavalyi, december 30-i számában a Postaládában panaszos levél jelent meg Egy hízott liba sorsa címmel, melyre dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság helyettes kezelője válaszolt: „A csomagkézbesítő október 13-én kísérelte meg a csomag kézbesítését, de nem tudta átadni. A szabályzati előírásoknak megfelelően a csomag érkezéséről „Értesítőt" hagyott hátra, a csomagot pedig Budapest 112. számú postahivatalban letétbe helyezte. de a címzett a küldemény átvételére a hivatalban nem jelent meg. Az expressz, gyorsan romló tartalmú csomagot sajnála-. los postai kezelési hiba miatt a hivatal az expresszcsomagokra érvényes átvételi határidő letelte után nem küldte vissza a feladónak. Két hét elteltével a visszakéZbesítés során a feladó megtagadta a csomag átvételét, az ezek után a csomagnyomozóba került. A csomagnyomozó csoport a 2.2 kg-os küldemény tartalmából 70 dkg sült húst és 30 dkg süteményt .semmisített meg. majd a megsemmisítés tényét rögzítő nyomtatvány elhelyezése után a megmaradt dolgokat a Budapest 112. számú postahivatalnak kézbesítésre átadta. A címzett december 2-án I a küldeményt átvette. A í kézbesítés során a címzett nem szólalt fel. nem jelentette be kárigényét. A sajnálatos kezelési hiba miatt lehelőseg van arÖrökös háború? „Vae victis!" Azaz, Jaj, a legyőzötteknek. Használatos ez a kifejezés annak jellemzésére, hogy a legyőzött ki van szolgáltatva a győztes kényekedvének. A férfi és a nö örökös háborúja a monda szerint akkor kezdődött, amikor a férfi kis habozás után beleharapott az Eva által nyújtott almába. Nem mintha az alma ízére lett volna kíváncsi, hanem. mert azt Éva nyújtotta neki. Végzetes gyöngesége után a férfi mindenképpen azon volt, hogy újból megmutassa erejét. Néha túlontúl is megmutatta. Sok-sok sötét évezreden keresztül a nő leigázott rabszolga lett. Ismeretes, hogy a régi zsidók napjában háromszor mondtak hálaimát az ó Jehovájuknak azért, hogy nem asszonynak teremtette őket. Ennek az imának bizonyára megvolt mind a maga félelmi, mind a háladatossági oka. És folyt a harc a két nem között. A középkorban már csak alattomosan. A lovagkultusz sem segített semmit. A lovag, a trubadúr voltaképp nem is a nő előtt hódolt, hanem saját érzései előtt. Ezt becsülte, ezt tisztelte. Goethe egvik versében kifejezést is ad ennek a középkori érzésnek. ilyenformán: „ha szeretlek is, mi közöd hozzá". A nő azonban sohasem adta fel emberi jogait. Mikor legjobban ki volt szolgáltatva férjének, apjának. vagy akár fiútestvérének, akkor is megpróbált mindent, hogy bilincseiből kiszabaduljon. Harcolt szépségével, eszével, fufangosságával — a minden asszonyban ott rejlő színészi tehetségé vei. Mentül súlyosabb bilincseket mért reá a férfitársadalom, annál keményebben, könyörtelenebbüi ejtette el a férfit ahol és amilyen eszközökkel csak tehette. Azután az orvostudomány felfedezi a nagy igazságot, hogy az aszszony is ember. Nem angyal, nem tündér, nem eszményi ábrándkép, nem rabszolga, hanem egyszerűen ember. A jogtudomány sántikálva követi ezt az orvosi észleletet, és felettébb lassan részesiti a nőt az emberi jogokban. A további harcban, a természet rendje szerint egyike sem lehet a döntő győzelem. A nő most is latba veti szépségét. kedvességét, női mivoltának varázserejét. A külső varázserő mellett fegyvertárához tartozik még az ötletesség, a leleményesség. a tapintat, a simulékonyság. s nehogy csak a jó tulajdonságoknál maradjunk, a kiismerhetetlenség is. Természetesen ezeken a jellemvonásokon rengeteget változtatott az idő, de az alapvető vonások megmaradtak. Ma már nem kell az egyenjogúságért küzdeni.' Titkos fegyverük. a szépség és a kedvesség azonban mindig kéznél van, hogy azt a férfinép ámulatára bármikor bevethessék. Az egymásra utaltság a szerelemben, a mindennapi életben valósul meg. Ezt példázva állj9n itt Nagy László néhány csodálatos sora: „Köröttem kúsza az élet. / kúsza a sorsom. / Vértezz hittel, hűséggel állig, akkor én a halálos ágyig / belédfogödzom." Csányi László Maroslele, Petőfi u. 5.