Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Kedd, 1983. március 1. 5 Arcképek nőnap elüt Kcnyvközelhen Iskolás korában már \ a könyveket osztogatta, de soha nem gondolta akkor még. hogy valaha is könyviáros lesz belőle. Nem is tudta, hogy ilyen állás létezik, hogy ebből a munkából meg lehet élni. Hozzá tartozott a tanyához az iskola. az iskolához a könyv, a kisdiák pedig azt teszi, amire tanára megkéri. A galambosi iskolából a mező- ' gazdasági technikumba ment, ez a pálya is messzire esik a könyvtárosságtól. Amikor vegzett. tanácsi dolgozó lett belőle. és Üllés picike könyvtárának éppen nem volt kezelője. Először csak napi négy órát kívánt el tőle. később hatot. Az mér a fejlődésnek igen magas foka volt, amikor teljesállású könyvtárost kerestek. Nem is kerestek, hiszen kéznél volt ő, Busa Mihályné. Ezer kérdés tolakodik elő. ha szép könyvtárba jut be az ember. Az üllési szép. tágas és új. Üjabb és újabb polcok kellenek bele,, most kilencezét-nyolcszázkilencvenkilenc kötet várja a nyájas olvasót. Kérdezni ezt a legegyszerűbb: hogyan lehet rászoktatni egy falut a könyvre? Felelni a legnehezebb rá. mert a könyvtárosnak szinte semmilyen eszköze nincs rá. Akit hétszámra agitalna. hamar elküldené máshová. A mézes szavak is lepörögnek arról, aki a könyvek szavára nem érzett még rá. Azt mondja csupán, alkalmat kell találni. hogy a könyv közelébe juthassanak az emberek. Engedni kell, hogy maga a könyv kínálja magát. Az összes többi már kisebb munka. Vesszőparipáink közül kettőt veszünk elő csupán. Mezőgazdasági könyvhónap van: keresi-e a íalu embere a szakkönyvet? Tanyáról jött: maradt-e könyv a tanyán? Busa Mihályné azt mondja. régóta nem igaz, hogy a falusi ember kerüli a könyvet. Amire szüksége van, fölkutatja. A legjobb méhész is kötetek lapjairól Vorázstoll tanulja a pogaraK gondozását. és a fóliáskertész se feszíti ki addig műanyag lepedőjét, amíg fejébe nem véste az oda vonatkozó tudományt. Az ő tempójukhoz a könyvtár lassú — két hónap is beletelik, mire az új kiadványok ide megérkeznek —, inkább megveszik amire szükségük van. Ha nem kapják meg. akkor jönnek, és kérik őt jártában -keltében vegye meg nekik. Ha szakmai előadást tartarak, mindig kipakol a könyvtár ..legfrissebb kínálatával, és örömmel nyugtázza. az ő könyveire legföljebb a választék bővítésénél van szükség. A tanyán megnehezült a könyv élete. Minden tanyai iskola terjesztője volt anhak idején, tanító-tanár kínálta, tehát vitték. A galambosi iskola köteteit minden gyerek vitte, apjának-anyjának is. Letéti könyvtár most is van. de csak kettő. Az ő szavait mondom tovább: könyvtár az is, de egészen más. Időnként agitálni kell, hogy vállalja el valaki. Sípos-malomnál magánházban van. az. a legjobb. Hétnyolcszáz kötetet is elvisznek egy év alatt. Belenyugodni nem lehet, most szerveződik egy újabb tanyai könyvtár, a baromjárási iskola mellett, a baromfitelepen. A recept egysz.erű, oda kell vinni a könyvet, ahol emberek élnek. h. n. Klseb János egész életében papírmunkát végzett egy átlagvállalat átlagirodájában. „Ritkabecsületesen". Talán ezért maradt átlagkartárs, magyarul: észre| vétlen. Ám egy napon Kiseb j kartársnak eltűnt a „válla| lati golyóstolla", kincstári ! munkaeszköze, s mit volt ! mit tennie, elővette a saját, j édesapjától örökölt. öreg j töltőtollat. S ettől kezdve a vállalati, sőt. hamarost az országos érdeklődés középpontjába került, eladdig eseménytelen élete gyökeresen megváltozott, kapkodhatta a fejét. Mert a jó öreg töltőtoll varázseszköznek bizonyult. Varázstehetségét a lopott holmikra specializálta: amelyikre rámutatott, az rögvest visszamasírozott eredeti tulajdonosáhöz. Ez az ötlet, amire a Baráth Lajos forgatókönyvéből készült tévéfilm épül. Mármost attól függően, hogy a játékban — Oláh Gábor Varázstoll című filmjében — hogyan használódik, minősíthetjük az ötletet népmeseinek vagy abszurdnak. Inkább az előbbi felé hajlunk, bár ez kétségtelen egyszerűsítés. afféle „kritikusi mankó", ürügy, hogy elmondhassuk: szolidan ironizáló tanmese adatott itt elő, cseppet sem rejtőző tanulságokkal. Bizony, sokan lopnak nálunk, adta-teremtette, s ez nemcsak csúnya dolog, hanem a bajaink egyik legfőbb oka — mondta" a film. Tehenészetben Kaeze Antalné mesélte Cséngelén: a kelőpataki tehenészetben az 580-as a legkutyább az összes között, mert a tehén szokatlan módon. hátrafelé is rúg, ha közelít feléje a bádogvödörrel, meg a tógymosó ruhával. Ilyenkor aztán nincs mese. a békesség kedvéért szigorúan lekötözik a gorombáskodó jószágot. Háromszáz tehenet fejnek. Néha napjában háromszor is. Eleinte keresztelgették Böskének. Piróknak, Virágnak az állatokat, mire betanulták volna a nevüket, elvitték őket a névtábla alól. Ezért különböztetik meg mo6t már őket a fülszámról. Mindez a nagymosás szünetében derült ki a csengelei bekötő út melletti tanyában. ahol a szomszédos tehenészet mindennapjai kerültek a beszélgetésbe. Kasza Antalné őt éve dolgozik a telepen, előtte a határt járta. Az Aranyhomok Tsz tehenésze már csak akkor ül a kisszékkel. fejövei az. állatok alá. ha a tehenek valamelyikének begyullad a tőgyg. ilyenkor kézzel fejik állatot. Szerencséié, ilyesmi ritkán fordul elő. Mielőtt föltennék a tehenekre a fejőgépet, lemossák, tisztára törlik a tőgyüket. A kisfias jószágokat háromszor fejik, akire ilyesmit osztanak, hosszú soros. Kasza Antalné is sokszor hajnalban kel. és késő este fekszik. Egyike a mindennapi helytállóknak, kiknek a keze munkájától gyűlik a tej a sajtárakba. Tejkoesizás közben Kasza Antalné is arra ügyéi, elsősorban a főnökei légyenek elégedettek a naMinthogy lopásgátló varázstollunk pedig nincs (csak a mesében), az a megoldás, hogy „fogjunk össze emberek" és mától kezdve legyen mindenki „ritkabecsületes" — mondta Móricz Mihály. Bródy János és a Fonográf együttes „keretzenéje", a film elején s a végén felcsendülő, egyébként igazán tetszetős nóta. Mintegy kilépve a meséből a valóságba. — kínálta a dal ezt a megoldást; mert hisz a filmben egy titokzatos ember, egy hatalmas íróasztal mögül cinkos kacsingatások közepette szépen kérte a varázstollát vesztett Kiseb Jánost, tegyen úgy, mintha lenne varázseszköze, s jártában-keltében imigyen gyűjtse be maszek kezekből az állami tulajdont, egyszersmind akadályozza meg a további gazdacseréket. Mese és valóság, szolid (sopánkodás és kényelmetlen igazmondás pont ilyen öszszesimitott ellentmondásossággal keveredett a film egészében, mint a végén, a miheztartás végett megfogalmazott tanulságokban. Nem mondom, hogy nem szórakoztatott, de ezért inkább a színészeket illeti az elismerés. Kovács János például újfent „telibe talált" egy kisember-figurát. Részleteiben is pontosan kidolgozott alakítása volt a film legfőbb vivő- és vonzereje. Színészi ötletei lendítették túl a holtpontokról a mesét, amelyben meglehetős monotóniával variálódtak a varázstoll-ötlet felhasználási lehetőségei. Felgöngyölíttettek a vállalati apró kis szarkaságok, aztán a kényesebb szellemi tolvajlásökról esett szó (amelyek persze tárgyiasulnak). Megvolt a „kéz kezet mos"szisztéma fölmutatása, igazgatóék dörzsöltek főmérnökéi; összelopott víkendházában. és süppedtek majdnemnyakig az alkoholizmus, a szerencsejáték, a sznobéria posványába, sőt a szexuális szabadosság, sőt. a pornográfia fertőjébe. Egyszóval kijutott a bírólat, elég széles körnek — egészen a miniszterhelyettesig ... Antul följebb persze minden rendben. Miként leglentebb, a kisebjánosok" között. Amikor aztán összefog Kiseb és ama fönt emlegetett, íróasztalából ítélve ..Legnagyobb", akkor a gyengébbeknek is egészen nyilvánvaló lehet: valahol középütt romlanak el nálunk a dolgok, emberek! Hogy ez így túl egyszerű? Közhelyszerű? Hogy legfönt és leglent is hibázhatnak, mert emberek? A filmbeli párttitkár mondta: „ilyen akkor sincs, ha van " Hisz akkor nem lenne elég egy szolid kis varázstoll-mesét kitalálni... Sulyok Erzsébet Rév-ész w "i i s-.xr. pi fejessel, meg. hogy a tejvizsgálók se találjanak kivetnivalót munkájában. Szokás, hogy a telepen két ruhán is átszűrik a tejet. Kaszáné például a múlt csütörtökön háromszázöt litert fejt- a „sorról", hajnali három órakor, már bent volt a telepen. Á nagy mosásból is maradt este hét utánra, s ilyenkor az ember szokta helyette megetetni az otthoni jószágokat, hogy még legyen idő összekészíteni a holnapi ebédet. Megszoktál; a lőtt ételt, s így nem hiányozhat egyszer sem. Ezek után megmarad a kérdés. mikor jut ideje a csengelei fejőnőnek, hogy átlapozza a Szabad Földet meg a Képes Űjságot. Az mindenesetre bizonyos, hogv a legutóbb a lapban közölt krimit majdnem szó szerint sorolta. Emellett még a tanya udvarán is rend volt —, s ebben az esetben ezért is az asszonynak jar a dicséret M. T. Somogyi Tóth Sándor kitűnő regényében, a Próféta voltál. színemben van egy részlet: a főhős autóján viszi kisfiát, a srác nézelődik. „Fázik a víz", mondja, és csakugyan, mintha dideregne a tavacska a felszínét borzoló szélben. Később látnak egy szoraorúfüzet. „Esőfa", mondja a gyerek. Jó, jó — így az apa —. csak az iskolában el ne vegyék a kedvedet a költészettől. (A víz nem tud fázni, a víz nem élőlény. És így tovább — effélékre gondolhatott) Vajon valóban elveszik, elvehetik az iskolában a nyolc-tízévesek kedvét a költészettől? Alkalmasint, saina. igen. Ám a kérdés meg is fordítható: vajon költészetre nevelni — hatásos, tehát indirekt és egyben intenzív módszerekkel — lehetséges-e egyáltalán? Akárhol, akárhogyan? Az örömteli igent legutóbb pénteken délután a Kossuthadón egv rádióműsor adta meg: a Révkalauz. Mindöszsze fél órában pompás példuzatát adta a Gyermekrádió eme adása mindannak, ami a korszerű és igazi gyermeknevelés a tömegkommunikációban lehet. Sőt — aminek lennie kellene. Könyv, kép, színház, zene, mozi... — ez a Révkalauz alcíme. A felsorolásból látni. hogy tehát ügyszólván minden, amiből a művészet áll. Miként lehetséges ezt harminc percben a fenti korosztálynak közvetíteni ? Például úgy, hogy a könyv- I újdonságról a legilletékesebb. az érintett korosztály képviselője, a kilencéves Vincze Máté számol be. I Feltehetően általa is írott, a | felnőttek jóvoltából legföljebb kissé stilizált mini recenzióval. Vagy: Oláh Margit kiváló kérdései révén olyan kis interjúkkal, amelyekben művészettörténész vall (igaz. néha kissé túl felnőttes nyelven) a gyűjtés hasznáról, vagy — » műsor csúcspontjának számított — a jeles költőnő. Kiss Anna beszél gyermekkora tovatűnt világáról. Arról, hogyan tárgyalták meg közös dolgaikat a falusi emberek a szabóműhei.vben. cs milyen érzéseket, hangulatokat kelt ma a Békés megye keleti csücskéből. Zsadánybói elszármazott költönóben a szülőhely emléke. S mondjuk, ott a falusi asszonyok tovatűnt. reményeiről, küzdelmekről és apró boldogságforgácsokról, a betyárvilág babonáiról, a levágott gyerekujjal nyitható zár legendájáról valló régi-régi láda. És íme, máris a költészetnél tartunk. A dolog ilyen egyszerű: így is lehet költészetre nevelni nyolc-tízéveseket a rádióban. A választás pompás. Kiss Anna rövid idő alatt is bebizonyította. hogy szuggesztív, nagyszerű mesélő, a kérdések okosak, az atmoszféra másodpercek alatt létrejön. A gyermekléleknél pedig, tudjuk, nincs fogékonyabb valami a világon .. . Józan okosság, átgondolt, pontos szerkesztés jellemzi a Révkalauzt. A szerkesztőműsorvezető Vágó Péter nem jópofáskodik és nem játszik tanító bácsit: a logikusan egymás mellé illesztett blokkok közötti szövege rövid, csak a legszükségesebb átvezető-orientáló hangsúlyokra koncentrált. A többi a fészegvségek dolga. Amelyekben régi tárgyak kapcsán hallhatnak a gyerekek például a Székelyföldről (egyáltalán nem biztos, hogy ez ma oly általánosan elterjedt), megtudhatják, hogyan zenésítenek meg egy verset és — ezúttal Nógrádi Gábor révén — a Noé bárkáiról — filmlevelet kapnak. Olyat, mint a többi műsordarab: eszeset, frappánsat, saját nyelvükön valóban hozzájuk szólót. Mondhatná bármelyik akadékoskodó: ugyan menynyire hatékony fél óra egy hétvégi kora délutánon, mindahhoz, amire a magyar jövő generációinak majdan szüksége lesz? Kérdéssel felelhetünk: ki tudja? Ráadásul: az apró építőkockák, ha valóban tisztességes munkával készültek, a cél érdekében tulajdonképpen mindennél fontosabbak. S hogy mennyire kell egyáltalán orientálni a gyerekeket, talán elég a riasztó példák sorozatára utalni tájékozottságukról. a hazához, a magyarsághoz való kötődésükről, múltunk ismeretéről és egyebekről. . . Makk Katalin a felelős szerkesztője a Révkalauznak, ennek az emberibb. tehát igazi rév felé vezetgető adásnak. Mondjuk. jelen esetben ő a fő révész. A rév-ész. Sóhajthatunk vele egyet: talán még nem késő. Domonkos László Elhunyt Papdi Pál Nyolcvannégy éves korában elhunyt Papdi Pál. a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Szegeden született 1899. június 17-én. Eredeti foglalkozása kereskedősegéd volt. 1919-ben lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1919 óta vett részt a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején a Vörösőrség parancsnoka Mórahalmon. A Tanácsköztársaság leverése Vtán. a fehérterror idején ki akarták végezni. de megszökött, két évig bujkált. 1921-ben belépett a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetébe, melynek 1944ig volt tagja. Részt vett a választási harcokban. a Népszava, a Vörös Segélybélyegek, s illegális pártpropaganda-anyagok terjesztesében. 1944-ben tagja volt ! Szegeden az MKP megalakításának. 1944 november végén Mórahalmon is megalakították a kommunista párt helyi szervezetét. 1957 tavaszán részt vett a párt újjáalakításában, és tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1956ban együttműködött a mórahalmi karhatalmi egységgel, tevékenyen részt vett az ellenforradalmárok leleplezésében. Papdi Pál tulajdonosa volt a Tanácsköztársasági Emlékéremnek. Megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Papdi Pál a munkásosz. tály ügyének cselekvő harcosa volt. nagy tapasztalatú, hűséges elvtársunkat gyászoljuk személyében. Családtagjai, elvtársai, barátai március 2-án, szerdán vesznek tőle végső búcsút a mórahalmi temetőben. Az MSZMP szegcdi járási bizottsága a könyvtárakban Napjainkban rendkívül fontos, hogy a kutatók minél gyorsabban tájékozódhassanak az egyes tudományterületek legfrissebb ei edményeiről. Erre egyebek között a — számítástechnikán alapuló — nemzetközi információcsere ad lehetőséget: a hazai szakkönyvtárak a külföldi adatrögzítő központok szolgáltatásait veszik igénybe. Az ilyen távkapcsolásos elektronikus rendszerek működtetésének tapasztalatairól rendeznek konferenciát — húsz ország és nyolc nemzetközi szervezet részvételével — Database '83 néven júniusban Budapesten. Nyolc kötet Mindenre kiterjedő egyetemes megméretés szándékával bocsátja közre az Akadémiai Kiadó nyolc kötetre tervezett. Magyar művészet című könyvsorozatát. Most. másodikként, elkészült a VII. kötet kézirata, a két világháború közötti időszak összefoglalója. Megjelenése meg ebben az evbén várható. Uliörő-zenekarok fesztiválja Makón, a művelődési központ adott helyet szombaton a megyei úttörők zenekari fesztiváljának. A szentesiek betegségük miatt lemondták a részvételt. így végül hét zenekar. 250 ifjú muzsikus vetélkedett színvonalas, jó hangulatú műsor keretében. A megyéi fesztivál szegedi sikerrel zárult. Arany fokozatot a szegedi Liszt Ferenc zeneiskola vonószenekara és a Bartók Béla enek-zene általános iskola fúvószenekara nyert. Ezüstöt kapott a csongrádi zeneiskola fúvószenekara és a makói Bartók Béla ifjúsági vonószenekar, bronzot a csongrádi zeneiskola vonószenekara. A vonószenekarok vetélkedőjén győztes szegedi úttörők vesznek részt Vácott az országos döntőn április 5—7. között. a fúvós együttesek országos döntőjére április 7— 10. között kerül sor.