Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

PSntek, 1983. március 4. 5 Arckép nőnap elölt A rajzasztalnál Kovák Istvánnét tulaj­donképpen nem is kell be­mutatni az olvasónak; aki figyelemmel kísérte Évről évre című sorozatunkat, is­meri őt. Sok épületet mu­tattunk be alkotásai közül, csak ami kapásból eszem­be jut: a SZOTE Jancsó kollégiuma, az ATIVIZIG székháza Tápén, a Szentesi Ifjúsági Ház, a Hétvezér ut­cai lakóház mind az ő rajz­asztalán született. S meny­nyi más még! Mielőtt belépnék a CSO­MTTERV székházának lift­jébe, felpillantok, Novákné egyik épületének fényképét látom. Legelöl, a kirakat­ban, tudom, hogy minden cég azt teszi a kirakatába, amire büszke. — Huszonegy éve dolgo­zom — mondja —, ez körül­belül hatvan épület. — Es hány vonal a papí­ron? — Ki tudná azt kiszámí­tani? — Melyik alkotására a legbüszkébb? — Mindig a legeslegutol­sóra, zömmel lakóházakat tervezék. Csongrádon és Békésen a legtöbb új épület az én munkám. — Fel lehet ismerni a munkáit? — Remélem. — Miről? — Építésznő vagyok, há­ziasszony is vagyok, s ami­kor a rajzasztalnál ülök, sohasem feledkezem meg arról, hogy egy asszony milyen lakásban tud jól dolgozni. Mondhatnám azt is: családcentrikus vagyok. Egy konyhában lehessen körülülni az asztalt, fontos dolog. — Hogyan lep építész? — Anyám akarata ellené­re, 6 azt szerette volna, le­gyek orvos, a pécsi orvos­egyetemen dolgozott, talán ezért. Az álma persze való­ra vált, az öcsém .orvos lett. Én technikumba irat­koztam. aztán a műegyetem következett. Ha visszagon­dolok. azt kell mondanom, édesanyámnak nem. lehetett könnyű — özvegyén nevelt minket. — Az első munkahely? — A pécsi hőerőmű épít­kezésén dolgoztunk a fér­jemmel. Onnan jöttünk a •CSOMITERV jogelődjéhez, alapító tagok vagyunk. — A férje is építész. Ri­valizálnak? — Házasságunk első tiz évében bosszantott, hogy ne­ki több szabad ideje van, több időt tud fdldítani a szakirodalomra, többet ol­vashat, beszélgethet a bará­taival, aztán ahogy a két fiú növekedett, a problé­máim megoldódtak. Egyéb­ként. hogy mennyire nem rivalizálunk, azt talán az is bizonyítja, hogy több kö­zös munkánk is van. A Szentes főterét meghatáro­zó lakóház például. — A gyerekek közül ki követi a szülőket? — Nagyobb fiunk Pécsett egyetemista, közgazdász. A kicsi talán, ö most máso­dikos a Radnóti gimnázium­ban. P. F. Módosult a középiskolai tanulmányi ösztöndíj rendszere A fizikai dolgozók tehet­séges gyermekeit segítő kö­zépiskolai tanulmányi ösz­töndíjrendszer módosulásá­ról tájékoztattak a Művelő­dési Minisztériumban. A középiskolákban tanufó. mintegy kétszáznégyezer di­ák csaknem hatvan százalé­kának szülei fizikai dolgo­zók. Öket érinti a művelő­dési minisztej/ új utasítása, amely újraszabályozza az Állami Ifjúsági Bizottság (ÁIB) irényelvei alapján a több mint öt éve érvényben levő középiskolai tanulmá­nyi ösztöndíjrendszert. Az új rendelkezésnek is elsődleges célja a tehetséges diákok továbbtanulásának ösztön­zése. a gyermekeik tovább­tanulása érdekében anyagi áldozatot vállaló munkásszü­lök támogatása. A különböző politikai, ál­lami é's társadalmi szervek és nem utolsósorban a diák­parlamentek küldötteinek okos. példákkal is alátá­masztott érvelései figyelem­bevételével került sor az új rendelkezés kidolgozására. Az előzőkhöz képest alap­vető változást jelent az, hogy az eddigi ÁIB irány­elvek a művelődési minisz­teri utasítással jogszabályi rangra emelkedtek, tehát az abban előírtak végrehajtása és betartása már mindenki l számára kötelező. Űj eleme I az utasításnak, hogy az erre ! a célra fordított évi 25 mii- J Az idén már ezer autó- érdeklődés irántuk a lakos­lió foritjt állami támoga- | matik' s széntüzelésű kazánt ság körében. Ezt látva a tássál, továbbá a vállalatok I gyárt a Komárom megyei vállalat berendezkedett a és a szövetkezetek önkéntes > Állami Éptöipari Vállalat, sorozatgyártásukra, hozzájárulásaival olyan kö- energiatakarékosság je- Az automatikusan múkö­zépiskolai tanulmányi ösz- I gyében tavaly készültek el dó kazán 600 légköbméteres tóndijalap létesült, amelyet i a vállalatnál az első, családi lakások fűtésére alkalmas. bályozza azt. s ezzel együtt megszigorítja a tanulók ki­választásának és az ösztön­díj odaítélésének feltételeit. Szigorú követelményeket szab az általános iskolából középiskolába továbbtanulni szándékozókkal — valamint a már középiskolákban ta­nulókkal — szemben. Az ösztöndíjra pályázónak az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályában pél­dául a magyar nyelv és iro­dalomból, történelemből, matematikából; a gimnáziu­mokban az előbb felsorolta­kon kívül a többi érettségi tantárgyakból az első osz­tályban legalább 4, a má­sodik-negyedik osztályban 4.5 átlagosztályzatot kell elérni és elégtelen osztály­zata egyik tantárgyból sem lehet. Az elbírálások során az eddiginél nagyobb súly­lyal esik latba a pályázó tanulók közösségi munkája, magatartása és szorgalma. Az I—IV. osztályban kap­ható ösztöndijat számottevő mértékben növelik és tovább differenciálják. Az új jog­szabály szerint például az első osztályban évente há­romezer, a negyedik osztály­ban pedig már hatezer fo­rint ösztöndíjban részesülhet az arra érdemes diák. A mi­niszteri utasításnak lénye­ges — az eddigiekhez képest új — eleme az is hogy a jogszabályt a szakmunkás­képzést folytató szakközép­iskolák tanulóira is kiter­jeszti. Fontos tudnivaló: ösztön­díjat azok a tanulók is kap­hatnak. akik diákotthoni el­látásban részesülnek, illető­leg akiknek — külön jog­szabály szerint kötött — ta­nulmányi szerződés alapján a munkáltató társadalmi ösztöndíjat folyósít. A tanul­mányi ösztöndíjat a megyei, illetve fővárosi tanács mű­velődési osztálya minden év­ben meghirdeti. Azok a vál­latok és szövetkezetek, ame­lyek önkéntes hozzájárulá­sukkal növelték az ösztön­dfjjuttátás kereteit saját fizikai dolgozóik gyermekei részére — a művelődési osz­tályok útján — névre szóló pályázatot hirdethetnek. A tanulók minden év áp­rilis l-ig saját iskolájuk igazgatójához nyújthatják be pályázatukat. Az ösztöndijat félévenként előre — szep­temberben és márciusban — az iskola folyósítja. Elhunyt Kópiás Jáuosné Nyolcvanegy éves korá­ban elhunyt Kópiás János­né, a munkásmozgalom re­gi. szegedi harcosa, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend és a Felszabadulási Jubileu­mi Emlékérem kitüntetett­je. Kópiás Jánosné 1902. ok­tóber 3-án született Szege­den. Bőripari szakmunkás­ként dolgozott 1925-től. Éveken át a munkások bér­harcainak, sztrájkjainak egyik szervezője volt. A Bőripari Munkások Szak­szervezetének vezetőségi tagjaként is tevékenykedett. Munkásmozgalmi tevékeny­sége miatt sorozatos elbo­csátásokkal büntették, ezzel is nehezítve életét. Kópiás Jánosné 1936-ban lett a párt tagja, eredmé­nyes munkássága elismeré­seképpen részesült a magas kitüntetésekben, nyolcvana­dik születésnapján a Mun­ka Érdemrend arany foko­zata kitüntetésben része­sült. 1959-től nyugdíjasként is aktív szerepet vállalt a rókusi pártszervezet mun­kájában. A munkásosztály ügyének hűséges harcosát gyászoljuk személyében. Temetéséről később intéz­1 kedünk. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Ezer Carborobot kazán a Művelődési Minisztérium j házakba szánt évente oszt fel a fizikai dol- ' gózó szülők fővárosban és az egyes megyékben továbbta­nuló gyermekei arányában. Az új jogszabály azon túl, hogy megtartja és tovább­fejleszti az ösztöndíj-pályá­zati rendszert, tételesen sza­Carborobot és egyik legnagyobb előnye A márciusi Tiszatáj Kálnoky László Téli nap­ló című versciklusát alig­hanem a nyolcvanas évek jelentős lírai alkotásai kö­zött emlegetik majd. „Előt­tünk áll Kálnoky László életművének- terebélyes fá­ja. melynek növekedése ko­rántsem befejezett, hiszen űj és új ágakat hajt. s az évelő délszaki növények ter­mékenységével gyümölcsö­zik" — írja Alföldy Jenő a Tanulmány rovatban (Egv költészet kiteljesedése). Al­földy. aki néhány évvel ez­előtt kismonográfiát írt a költőről, most részletesen szól a legutóbbi Kálnokv­kötetekben jelentkező vers­típusról. mely „erősen kö­zelít az epikához is. a pró­zához is, miközben sem ez. sem az, csupán emlékeztet rájuk." Fodor András, Kovács Ist­ván és Rózsa Endre versei , olvashatók még a márciusi Tiszatájban, s folytatódik Sütő András jegyzet soroza­ta, melvben a költészet ha­talmáról, Jókai örökségéről, és egy áldozatos népműve­lőről, a „tűzfelelős" Bölöni Sándorról ír. A prózát Ba­jor Andor A kalapos balla­dája című szatírája képvi­seli még. Igazi irodalomtörténeti szenzáció Jélcely Zoltán 1943-ban írt, s most élőke­rült verses drámája, Az utolsó ítélet. Jékely. mint Ablonczy László bevezetőjé­ből megtudjuk, vágvódott a színház után, a honi teátru­mok részéről mutatott ér­dektelenség azonban elfoj­totta benne a drámaírót. Az utolsó ítélet gyönyörű, költői szépségű n vei vével, a befejezésben -kibontakozó mely jelentesse! minden bi­zonnyal kiindulópontja le­hetett volna a magyar drá­ma egvitz élet- és színpad­képes ágának. A mű be­mutatása változatlanul idő­szerű. A Tiszajárásban Tóth Béla az előző részekben megis­mert idős tanítónak a Ta­nácsköztársaság napjaira való emlékezését jegyzi l£ Az Örökség rovatban Var­sányi Péter István Kossuth Lajos alföldi toborzóút.iá­nak ismeretlen leveleit köz­li.. Az egyik levél Hódme­zővásárhelyen, a másik Szegeden kelt 1848 októbe­rében Mészöly Dezső, a ki­váló műfordító (a híres sze­gedi nyelvész professzor, Mészöly Gedeon fia) a Ho­méroszt magyarra átköltő Baksay Sándorra emlekezik. A felszabadulás utáni iro­dalmunkat négy kötetben tárgyaló akadémiai iroda­lomtörténet első darabját (Irodalmi élet és irodalom­kritika) Vörös László érté­keli. „ . . . minden bíráló megjegyzés ellenére is ösz­szesSégében nagyon fontos­nak és hasznosnak tartom a könyvet. Vannak kitűnő fe­jezetei .... további ió rész­letei, noha a mű egész még magától értetődően nem tudta elkerülni az úttörés­sel járó botladozásokat" — állapítja meg Vörös Lász­ló. A két háború közötti marxista kritikának ki­emelkedő képviselője volt Fejtő Ferenc. Agárdi Péter Értékrend és kritika című. Fejtő harmincas évekbeli irodalomszemléletét elem­ző könyvét Tasi József is­merteti. A diagnózistól kü­lönféle gyógymódokig cím­mel Hankiss Elemér és Hu­skár Tibor könyvéről (Diag­nózisok, Gondolatok a mun­kaerkölcsről) Szávay István ír. A Magyar Játékszínben Ablonczy László a budapes­ti Nemzeti Színház körüli viharok tanulságait foglalja össze. Az igényesség és a maiság jegyében szeretné látni a Nemzeti program­ját „A színház azonos am­bíciók szövetsége, szellemi és munkagyülekezete, kö­zösségigényt tételez. Opti­mális pillanatokban. Mos't nem éljük az óhajtott álla­potot" — írja Ablonczy. — A néhány éve Szegeden élő Kotsis Nagy Margitot eddig kitűnő kisplasztikáiról is­mertük, a lap márciusi szá­mát most az ő rajzai il­lusztrálják. , . az1,' hogy egv-egy fűtési elnevezésű kazánok, de idényben voltaképp csak máris rendkívül nagy az egyszer kell begyújtani. Szakmunkástanulók vetélkedője Tegnap, csütörtökön, a harmadik a csongrádi Mező­textilipari szakközépiskola- gazdasági Szakmunkásképző ban rerídezték meg a Csöng- Intézet négy-négy fős csa­rád megyei szakmunkásta- pata A területi döntő már­sS,:rőr ^vetelkedó- ^ - a sorozat megyei döntőjét. A 600-as szamu Ipari Szak­Csongrád megyei tanács vb munkásképző Intézetben, művelődési osztálya, a KISZ melyen tehát a szegedi diá­Csongrád megyei bizottsága kok versenyezhetnek. 12 csapatnak adott lehetőse­get. a megyei fordulóban, s mmmmmm^mmms^mmmmm^mmmm a legjobbak képviselik majd a területi versenyen Csong­rád megye színeit. A szakmunkástanulók csak­úgy. mint tegnapelőtt a gim­nazisták, a Szovjetunió iro­dalmáról, képző- és zenemű­vészetéről, földrajzáról, tör­ténelméről szerzett ismere­teiket „csillogtathatták". A zsűri végül is a szegedi 640-es számú szakmunkás­képző négytagú csapatát hir­dethette ki első helyezett­nek. Második léit a szentesi, Feliérvári építők Bulgáriában Egy 600 ágyas gyógyszálló válaszfalait építi Bulgáriá­ban a görög határ melletti Sandarski üdülövárosban a székesfehérvári Alba Regia Építőipari Vállalat az oszt­rák Franz Mögle cég alvál­lalkozójaként. Az összesen 3,4 millió schilling értékű üzletet az Interag Rt. Kül­kereskedelmi Vállalat kö­tötte. A Bulgáriában dolgo­zó 35 székesfehérvári mun­kás március végéig 10 000 négyzetméter falfelületet épít vállalatának saját ter­mékéből. a gipsz-perlit ,.al­bafal" lapokból. A gyorsan, könnyen beépíthető speciá­lis válaszfalnak sikere van, az osztrák cég most egy bécsi építkezéséhez további 10 ezer négyzeméter „alba­fal" beépítésére kötött szer­ződést. Az első magyar rézkarcnyomó műhely Kiállítás Nagykörösön Az első magyar rézkarc- utazott. Ekkor ismerősére nvomó műhely művészeinek bizta e művészi mesterség alkotásaiból nyitnak váló- szerszámait; a műhely 1928­gatott kiállítást szombaton ban fejezte be működését. Nagykőrösön, az Arany Já- Miskolczy Erzsébetet 1941­nos Múzeumban. Az első ben feleségül vette Dezső magyar rézkarcnyomó mű- Kázmér, Nagykőrös polgár­helyt 1921-ben alapította mestere. Így került a sok Budapesten, a Dorottya u. viszontagságon átment réz­12. szám alatti ház udvar- karcgyűjtemény az alföldi helyiségében Móricz Miklós- városba, mely 1982-től az né (később Dezső Kázmér- Arany János Múzeum anya- j né) Miskolczy Erzsébet. A gát gazdagítja, műhelyben olyan ismert A kiállítás átfogó képet j rák énekes közhelyeiből, alapvetően s örömteli mó művészek is megfordultak, ad a képzőművészet e sajá- Szelezsán István, a jeles don optimista zene — teli mint Nagy Sándor. Aba tps ágáról. képviselőinek ! harsonás úgy vette komo- betalált fiatalo' Nóvák Vilmos. Pérelv Imre. munkásságáról. A tárlatot J lyan feladatát, hogy ko­Móricz Miklósné 1923-ban április 4-ig tekinthetik meg j molytalanra vette, azaz a az erdélyi Nagybányára a latogatök. Lbel canlo" enekleszetet — Hangverseny a zeneiskolában Növendékek és tanárok, buffó alapállásból ala­szülők és zeneszerető ér- posan kifigurázta. Feketéné deklődők töltötték meg Jarosiewitz Margit szép szi­szerdán este (zsúfolásig) az nü hanganyag tulajdonosa, intézet hangversenytermét, Kiegyenlítetten, simán, ki­és hamar kialakult az a müveit átmenetekkel éne­meghitt hángulat, mely kö- kel. Marzellina áriája szép zös lelkesedesböl, halas el- teljesítmény volt, hatását ismerésből, de mindenek- tovább növelhetné, ha a előtt a zene sugárzásából zene két különböző rétegét nyeri melegségét. még jobban elválasztaná. A Pukánszky Béla és Bódás- Traviata-duettet férjével, ne Vanyiska Zsuzsanna Fekete Imrevei, az operatár­igazi Bach-muzsikát vará- sulat tagjával, csiszolt elő­zsoltak a pódiumra: énekes adásban szólaltatták meg. Olléné Zámbó érzékenység és táncos lej tés egyaránt megvalósult az műsorából kivált a intellektuálisan ellenőrzött, Chopin-darab tetszett, de emberségtől fűtött gur- Asz-dúr doiTka;/.ongora kettősben, remek muzikalitás lélegez­Bűrkányi Pálné arra vállal- tette a hurmóniasoruk cezú­Z suzsanna két Az (Hárfa) etűdben kozott. hogv Doppler mes- ráit. ter kissé széteső, és a műit A zárószám igazi ..feldo­század verbunkos keiléktá- bó" finálé volt. Szelezsán rát felvonultató Magyar lstvánné es Berniczky Zsu­fantáziáját életre keltse zsanna Weiner Leó jól for­fuvolával, s ez — hála jó máit tételeit pergőn, pezs­előadókészségének és virtu- gőn és táncra perdítően ját­óz hangszerkezelésének — szották. A koncert fol.va­kellően sikerült is. Karol mán. mint kísérőpartnerek. Kurpinski Cavatinája vol- már bemutatták muzsikus­taképpen nem más, mint erényeiket. itt azonban némi mustra az olasz ope- többről volt szó. Ez az lendülettel szólalt meg a fürge. ' ügyes kezek nyomán. Mcszlényi La szirt A

Next

/
Oldalképek
Tartalom