Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

2 Kedd, 1983, március 29. Az ENSZ főtitkára Moszkvában Andropov—Cuellar megbeszélés 0 Moszkva (MTI) Jurij Andropov, az SZKP KB fótitkára hétfőn talál­kozott a hivatalos látogatá­son Moszkvában tartózkodó Javier Pérez de Cuellarral. az ENSZ főtitkárával. Konstruktív és baráti légkö­rű találkozójukon, amelyen jelen volt Andrej Gromika, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyette­se. a Szovjetunió külügymi­nisztere a jelenlegi nemzet­közi helyzet legfontosabb problémáit s az ENSZ-nek ezek megoldásában betöltött szerepét tekintették át. Jurij Andropov szólt a Je­lenlegi nemzetközi helyzet, a fegyverkezési hajsza és a nemzetközi feszültség élező­désének veszélyeiről. Fel­hívta a figyelmet arra a fe­lelősségre. amely e körülmé­nyek között az államok ve­zetőire és az Egyesült Nem­zetek Szervezetére hárul a béke megőrzéséért és a nuk­leáris háború elhárításáért. Az SZKP KB fótitkára szólt azokról a széles körű szovjet kezdeményezésekről, ame­lyek ezeknek a céloknak el­érését szolgálják. Az ENSZ főtitkára nagyra értékelte a Szovjetuniónak a nukleáris háború veszélyé­nek enyhítéséért tett erő­feszítéseit. Kijelentette: szi­lárd elhatározása elősegíteni az ENSZ szerepének meg­növekedését a béke és a biz­tonság erősítésével, a békés nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésével kapcso­latos kérdések megoldásá­ban. Mindkét részről hang­súlyozták: fontos, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nagyobb mértékben já­ruljon hozzá a fegyverzetek korlátozása es a leszereles ügyéhez. A találkozón nagv ftgvel­met szenteltek annak, hogv mikéop'en lehet felszámolni a világ különböző térségei­ben meglevő feszültséggóco­kat, Ennek kapcsán külön megvitatták a közel-keleti békés rendezés problémáit, s az Afganisztán körül kiala­kult helyzet normalizálásá­nak módjait. Az SZKP KB főtitkára és az ENSZ főtitkára hangsú­lyozta: az ENSZ-nek jelen­tős részt kell vállalnia an­nak a harcnak a támogatá­sából, amelyet a népek. s elsősorban Afrika déli ré­szének népei vívnak a gyar­matosítás és a faj üldözés minden maradványának fel­számolásáért. Jurij Andropov megerő­sítette, hogy a Szovjetunió változatlanul támogatja azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyek célja az ENSZ szere­pének növelése a nemzetkö­zi béke és biztonság erő­sítésében. s az államok kö­zötti békés, az ENSZ alap­okmányával összhangban ál­ló együttműködés tovább­fejlesztésében. A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER HANOIBAN A francia—vietnami kap­csolatok kielégítően, biztató­an alakulnak, és mód van rá, hogy a jövőben tovább­fejlesszék őket, mind politi­kai, mind pedig gazdasági téren — mondotta vasárnap este Hanoiban, a kormány­vendégházában tartott saj­tóértekezletén Claude Cheys­son francia, külügyminiszter, aki aznap érkezett Vietnam­ba. Vendéglátójával, Nguyen Co Thach vietnami külügy-' miniszterrel folytatott tár­gyalásainak napirendjén el­sősorban a kulturális és a gazdasági együttműködés kérdései szerepeltek. Cheys­son megismételte az ismert francia álláspontot, amely szerint ki kell vonni az ide­gen csapatókat Kambodzsá­ból. Hozzátette móriban, hogy a vietnami katonák ki­vonása semmiképpen sem ad­hat lehetőséget a Pol Pot-ista rezsirhnek a visszatérésre. HARCOK NICARAGUÁBAN A Nicaragua területére be­tört sandinistaellenes N cso­portok egyre inkább a hon­durasi határ felé szorulnak a kormánycsapatokkal ví­vott harcok során — mon­dotta ae EFE spanyol hír­ügynökségnek adott nyilatko­zatában Lenin Cérna, a ni­caraguai állambiztonsági szervek vezetője. Cérna sze­rint várható, hogy a febru­ár közepén Nicaragua terü­letére behatolt mintegy 1200 főből álló fegyveres csopor­tókat hamarosan újabb 600 emberrel erősítik meg. A ni­caraguai vezető megállapí­totta, hogy a lázadók úgy­nevezett akciócsoportjait tulajdonképpen csak egy jól felfegyverzett zászlóalj al­kotja, amelynek hondurasi területen vannak a tábori kórházai, utánpótlási bázi­sai és a főparancsnoksága. vsz Külügyminiszterek tanácskozása 0 Prága (MTI) Az előzetes megállapodás­nak megfelelően április első felében Prágában kerül sor a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizott­ságának ülésére. Nagy-Britannia '82 1. Háború és béko Két nyilatkozat A világsajtó első oldala­** it ezekben a napok­ban visszhangok töltik meg. Nem csoda: az el­múlt héten a földkerekség két legnagyobb hatalmú személyisége tett fontos nyilatkozatot. Szerdán Reagan elnök ismét a Szovjetunióra hárította a felelősséget a íegyverkézé­si versenyert, majd köny­nyed eleganciával egy va­donatúj fegyverrendszer amerikai kiépítésének kör­vonalait rajzolta fel. Erre válaszolt — rendkívül gyorsan, a tét nagyságát ezzel is érzékeltetve — Jurij Andropov, az SZKP főtitkára. Ritkán érzékelhető eny­nyire a két legerősebb hatalom részéről a világ sorskerdéseihez való hoz­záállásban ilyen alapvető különbség, mint most, 1983 zaklatott tavaszán, a két vezető államférfi megnyilatkozásának fényé­ben. Reagan — ki tudja, há­nyadszor — ismét azt ál­lította, hogy miközben az elmúlt esztendőkben a Szovjetunió „lázasan bő­vítette és korszerűsítette" fegyverzetét, az Egyesült Államok „lemaradt"/ And­ropov viszont, higgadtan, megcáfolhatatlan logiká­val szedte izekre a rea­gani dajkamesét az ameri­kai bárányról és a szovjet farkasról. Az amerikai L_ „tetlenseg" időszakában — mutatott rá — a Penta­gon hadászati rendelteté­sű nukleáris tölteteinek száma négyezerről tíz­ezerre nőtt: minden, kor­szerűsített amerikai atom­tengeralattjárón ötszáz hi­rosimai bombának megfe­lel: pusztítóerő van. Az az USA beszel felborult egyensúlyról, amely éppen a fölény megszerzésének bűvöletében akadályozta meg a SALT—2 éiétbe léptetését, és amely most úgy hirdette meg egy új veszélyes fegyverrendszer születését, mintha az nem sértené egyértelműen az 19?2-ben megkötött és az­óta is ervényes szovjet— amerikai megállapodást, valamint annak 1974-es továbbfejlesztését. R eagan útját „veszélyes útnak" nevezte Brown amerikai ex-had­ügyminiszter, terveit „ve­szélyes . kepzelödésnek" a vasárnapi New York Times. Bár Reagan szerint minden, számukra kelle­metlen jelenség mögött „Moszkva keze" van, az egyelőre még nem hang­zott el, hogy Amerika leg­tekintélyesebb napilapja vagy éppen Carter nem éppen galambnak számító Pentagon-főnöke bírálatá­ra Andropovtól kapott volna utasítást... Harmat Endre Marjai József tárgyalásai Az együttműködés fokozásáról 0 Moszkva (MTI) Hétfőn Moszkvában meg­kezdődött a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnö­ki találkozója. Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-he­lyettesek. a bizottság társ­elnökei a két ország szak­értőinek bevonásával plená­ris ülésen tekintették át az együttműködés időszerű konkrét kérdéseit és határo­zatot hoztak a velük kap­csolatos teendőkről. Mariai József és Nyikolaj Talizin erről jegyzökönyvet irt alá. ,A szazad egyik leghide­gebbnek tartott telén, 1981. decemberében, hófúvásoktól, jégesőtől, viharoktól űzötten érkeztünk meg Liverpoolba, abba a városba, amelynek egyeteme egy esztendeig fér­jem munkaadója volt. Jó­magam tehát ettől kezdve feleség-, anya- és háziasz­szonyként gyűjtögettem él­ményeimet. Barátok, ismerő­sök, szomszédok, s maguk a brit hétköznapok is kínálták a majdan megírandó tapasz­talatokat. Tartózkodási en­gedélyembe azt írták a rendőrségen: foglalkozása: housewife, azaz htb, ilyen minőségben természetesen nem használhattam újságíró igazolványomat kíváncsisá­gom kielégítésére. Maradt tehát még a rádió, a tévé és a sok-sok újság, amelyből az eseményekről értesülhet­tem. Lényegében tehát az 1982­es Nagy-Britannia levegőjét szívtam, ennek az esztendő­nek minden közéleti, politi­kai rezdülését érzékeltem, ha idegenként is. Olyan in­formációáradatot zúdított a tömegkommunikáció az em­ber nyakába, hogy máig sem éltem, hogyan győzik annyi szenzációs hírrel. Vagy az eseményeket rángatják elő erőszakosan, hajuknál fogva, vagy ott valóban az izgal­masabbnál izgalmasabb ese­mények követik egymást, ri­portereket kifullasztó mó­don. De tény: mindig tör­tént valami, ami egyformán foglalkoztatta Thatcher asz­szonyt a Downing Streeten, a fish and chips sütőt a liverpooli piacon, a gépíró­nőt a tanácsházán, a profesz­szort az egyetemen és a ker­tészt a Fulwood-parkban. Ilyenkor a futóismerösök •nemcsak; azt vetettek oda egymásnak, „micsoda bor­zasztó idő van ma, nemde?", hanem továbbhaladtukban még megérdeklődték, hogy mit szól Mr. vagy Mrs. Thompson a legújabb, egész országot lázban tartó ese­ményekhez. Ilyen, Nagy­Britanniára szóló szenzáció volt bőven, s mintha valami láthatatlan rendezői kéz irá­nyította volna őket, arányo­san eloszlottak az évnek mind a 12 hónapjára. Min­den hírnek be kellett érnie a csaknem azonos életúttal: a robbanásszerű megszüle­tést rövidebb-hosszabb vi­rágkor, majd lassú elhalás követte ... így aztán egy­egy érdekességszámba menő információ megélt akár egy­két hónapot is, és eléldegél­tek belőle szépen a tévések, rádiosok, újságírok is a kö­vetkező fantasztikus hírig. íme az eseménynaptár, amely gondoskodott a sziget­lakók minden havi betevő szenzációjáról. Amikor meg­érkeztünk, és túljutottunk az ideiglenes fészekrakás nehézségein, arra ocsúdtam föl személyes kis gondjaim­ból, hogy aggódnom kell Margaret Thatcher eltűnt fia miatt. Maggie is eltűnt azok­ban a napokban a képernyő­ről, nyilván gyengébbik ol­dalát nem kívánta mutogat­ni, annál többet láttuk jó­vágású fia férfias arcélét, csinos útitársnőjét, akivel együtt veszett nyoma a sza­harai autóversenyen. Men­tek a találgatások: baleset érte, elrabolták időközben nászúttá minősíttetett az autóút? Közben a helybeliek az Odaérkezett Mr. Thatcher megnyugtatására nagy erő­vel igyekeztek fölkutatni az eltűnt párt: repülőgépekkel, helikopterekkel ' keresték nyomukat a homoktenger fölött. Egy ország lélegzett föl, mikor megtalálták őket. A megkönnyebbülés percei után azonban a mama ha­marosan megkapta a magáét az ellenzéktől, mely ismét csak témát adott az újsá­goknak: „reklámcélt szolgált csak az egész hajcihő, még­hozzá- mindez netán az álla­mi kasszát is. terhelve". If­jabbik M. Thatchert lehet, hogy kukoricára térdeitet­te otthon a mama, lehet, hogy örömében keblére ölel­te. de az tény. hogy a csa­lád másik tagja, a minisz­terasszonv leánya rádióri­porterként ezután még he­vesebben támadta az. ellen­zéket, élükön Mr. Footot. S alighogy elült ez a mes­terségesen fölkavart vihar, valódi égszakadás. földindu­lás rázta meg az országot: „Elfoglalta Argentína a Falkland-szigeteket'' — háng­zott a hír és rá az első reakciók: „a szigetek a miénk, lakói angolok, az ar­gentinok agresszorok, egy göröngyöt nem adunk nekik abból a földbői, amelyen jogunk szerint a brit lobo­gó leng." Thatcher vitte a hangot, "s az ő esze s szíve szerint látszott ítélkezni a többség. „A szigeteket nem adjuk!" S ebben egyetértett az együtt iszogató liverpooli egyetemi tanár, a jómódú hajóskapitány, az urológus orvos, és a középiskolSi ta­nár, így vélekedtek erről a Lewis's nagyáruház sorok­ban trécselő elárusítónői, íölháborítónak tartotta az argentin diktátor lépését a nyelviskola angol tanárnője ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszön­tötte Dominique Urbanyt. a Luxemburgi Kommunista Párt, tiszteletbeli elnökét 80. születésnapja alkalmából. SZOVJET FORDÍTÓ KITÜNTETÉSE Kitüntetési ünnepséget tar­tottak hétfőn a magyar Pen Clubban: Georgij Afanasz­jev. a hazánkban tartózkodó szovjet író, műfordító kap­ta meg a magyar Pen Club emlékérmét magas színvo­nalú • fordítói tevékenységé­ért. a magyar irodalom szov­jetunióbeli népszerűsítéséért. Georgij Afanaszjev többek között Dobozy Imre, Nagv Lajos. Tolnai Lajos. Csák Gyula. Fábián Zoltán. Feke­te Gvula. Molnár Géza. Sza­bó Magda és Szakonyi, Ká­roly műveit fordította orosz nyelvre. A kitüntetést Kérv László, a Magyar Pen Club alelnöke adta át. LENGYEL SZÍNHÁZMŰVÉSZEK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN A Művelődési Minisztéri­um meghívására lengyel színházművészeti küldöttség tartózkodott hazánkban. A delegáció az MSZMP KB tu­dományos, közoktatasi és kulturális osztályán. és a . Müveíódesi Minisztériumban Közéleti napló megbeszéleseket folytatott a magyar—lengyei színházmű­vészeti kapcsolatokról. A vendégek ellátogattak a Szín­házművészeti Szövetségbe, színházi intézményekbe, es megtekintettek számos elő­adást. A lengyel küldöttség hétfőn elutazott Budapestről. MAGYAR—PALESZTIN MEGBESZÉLÉSEK A Demokratikus Fi-ont Pa­lesztina Felszabadításáért el­nevezésű szervezet — Najef Havatmeh főtitkár vezetésé­vel — Budapesten tartózko­dó küldöttsége hétfőn meg­beszéléseket folytatott a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság tárgyalócsoportjával, ame­lyet Harmati Sándor elnök vezetett. A palesztin dele­gáció vezetője tájékoztatást adott a feiszahadítási front­nak a közel-keleti válság és a palesztinkérdés igazságos megoldásáról kialakított ál­láspontjáról. AZ MDDSZ VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE A hazánkban élő horvát, azerb és szlovén nemzetiségű magyar állampolgárok alkot­mányos nemzetisegj jogait es érdekeit képviselő társadal­mi szervezet, a Magyaror­szági Délszlávok Demokra­tikus Szövetsége november­ben tartja IX. kongresszusát. A szövetség hétfőn — a Ha­zafias Népfront budapesti bi­zottságának székházában — országos választmanyi ülé­sen vitatta meg a kongresz­szus irányelveit. Mandity Marin főtitkár .hangsúlyozta, hogy a magyarországi nem­zetiségi politika eredménye­ként hazánkban a gyakorlat­han is megvalósul a nemze­tiségek gazdasági. politikai és kulturális egyenjogúsága. cs az utcuiikbeii keltesz is. „Ha fegyverrel keli vissza­szerezni, ami a miénk, ak­kor fegyverrel. Ha háború árán, hat legyen haboru!" Erre elszánták magukat a britek, s úgy tűnt, hiába is agitált Foot a parlamentben a tárgyalás útján való. bé­kés rendezés mellett, a Vas-, lédi szónoklataival nem ve­hette föl a versenyt. „We want a peaceful solution, but not a peaceful sale out." Azaz: „mi akarunk békés megoldást, de nem békés ki_ árusítást!" Mint ismeretes, a békés megoldásból semmi sem lett, egyre-másra ér­keztek a hírek arról, hogy elindult a flotta, hogy luxus­hajókat is kivontak a for­galomból, hogy repülők és lelkes katonák is útban van­nak a távoli szigetek fele. Az anyaországba menekült britek naponta nyilatkoztait a tévében: ezután is Nagy. Britannia íennhatosaga alatt akarnak élni. saját ottho­nukban. Ennek az úgymond valamivel több mint ketezer. többnyire legeltetéssel fog­lalkozó állampolgárnak a vedelmet is szolgálta ez az igen költséges fölvonulás. Láttuk a lelkesen induló katonákat a Porthmouth-i ki. kötőben, köztük — dicsére­tére legyen mondva — a helikopterpilótaként .hadba vonuló András herceget, láttuk a virágcsokrokkal bú­csúzkodó rokonokat és a partot elárasztó, integető tö­meget. Később a szerencset­len argentin katonak mos­toha körülményeiről értesül­tünk, arról, hogy éheznek, fáznak, nincs megfelelő ru­hájuk. fölszerelésük, majd bizakodó, reményteljes nyi­lakozatok hangzottak el a fő-sziget elföglalásanak lehe­tőségeiről. S miután a rajta­csapás sikerült, örült az or­szág. Akkor mindenki — a tudósítók is, már amelyiket kémkedés gyanújával nem ejtettek foglyul az argenti­nok, elfeledkeztek az angol áldozatokról, s csak az el­lenség veszteségeit sorjázták. Margaret Thatcher diadalit­tasan fogadta a gratuláció­kat a Downing Street kör­nyékét elárasztó tömegben, s a riporternek csak egy bol­dog mondatát sikerült mik­rofonvégre vennie: „Uraim, élvezzék a győzelmet.'" Aztán szállingózni kezdtek a hírek a brit áldozatokról, a sebesültekről, s hősöket is avattak. Újságok címlapján láttuk azokban a napokban Colonel „H" Jones fényké­pét, aki a fő ütközetben élenjárva elsők közt vesz­tette életét. A tévé megszó­laltatta a kétgyermekes, fia­tal özvegyet. Soha nem fo­gom elfelejteni szereplésre beállított, mosolygos arcát, s azt a képet sem. amely már novemberben jelent meg a Times első oldalán, a Buc­kingham Palace-ban meg­rendezett ünnepség után. Mrs. Sara Jones — a halott papa magas rangú kitünte­tését tartó fiai társaságában — előnyös fényképarcát mu­i tatva néz a gép lencséjébe. ' De hogy ez a képernyőről, az újságokból oly büszkének tűnő hadiözvegy mit érzett legbelül, azt. senki nem kér­dezte meg tőle. Chikán Agncs (Folytatjuk.) flz OBI küldöttségének látogatása gj Moszkva (MTI) Hazaérkezeit az Országos Beketanács küldöttsége, amely Sebestyén Nándorné elnök vezetésével március 21. és 27. között látogatást tett a Szovjetunióban. A de­legáció megbeszéléseket folytatott Jurij Zsukovval, a Szovjet Békevédelmi Bi­zottság elnökével, és a szer­vezet- más vezetőivel a két­| oldalú kapcsolatok bővíté­séről, továbbfejlesztéséről, a hatékonyabb együttműködés lehetőségeiről. A küldöttsé­gek vezetői tájékoztatták egymást a ket mozgalom te­vékenységéről, véleményt cseréltek a nemzetközi bé­kemozgalom időszerű kér­déseiről. és a prágai béke­világtalálkozó előkészítésé­ről. A magyar delegáció grű­ziai látogatása során át­nyújtotta a Grúz Köztársa­sági Békevédelmi Bizottság­nak a magyar békemozga­lom kitüntető plakettjét. A magyar békeküldöttség meghívta a Szovjet Békévé2 rielmi Bizottság küldöttségét, a májusi béke- ét barátsági hónap hazai rendez venyeire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom