Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

V A Péntek, 1983. március 18. Teherautók talonban Még ma is panaszkodnak a Azért, mert saját teherautó- környékbeliek és a veszprévállafatok, sőt a magánfuva- parkjuk mindig rendelkezé- miek is. Tavaly 100 millió roztalok is. hogy nálunk na- sükre áll. amikor akarják, forintot vételezett be az álA teherautókkal rendelkező lamkassza gyon drága a fuvarköltség. Valószínű, hogy igazuk van, bár azt sem szabad elfelejteni, hogy a fuvareszközök beszerzési ára, fönntartásuk és üzemeltetési költségük is teilyen címen. vállalatokat korántsem ér- Csongrád, megyéből 5 millidekli a büntető szankció, ót. De gondolkodjunk el egy Márcsak azért sem, olykor nehézkesen fuvarlehetőséget, őket amióta újfent drágább az üzemanyag. De azt hagyjuk figyelmen kívü1. hogy a fuvarköltségek nem szoroznak, minidig esnek egybe a reális számítanak, ráfordítások összegeivel. Sót. hiszen pillanatra, akár a teherkapnak autók üresjáratain, akár a az befizetett milliókon. Az áltemes. Különösen manapság, sem érdekli, hogy teherko- lamnak nem az volt a cél"aik lényegesen rosszabb, ja, hogy Ily összegeket vonít a fuvarozóvállalatoké, jon el a fuvaroztató vállalaközgazdászok osztanak, toktól, a teherautók birtokohatékonyságot saitóL Inkább azt szerették s kimutatják, és szeretnék elérni. hogv " használjuk ki jobban a már most az elején kijetent-' vállalat birtokában levő te- meglevő gépjárműparkunkat " és ne „engedjünk a levegőbe" drága üzemanyagot. A forintokból aligha lesz díhogy egy szegedi termelőhetjüfk, hogy rosszak a mi fuvarozási szokásaink. Nem gyongebb' a Volán herautó kihasználtság! foka mint például fuvarozóvállabiztos. hogy ott vannak a fuvareszközök — jelen esetben a teherautókra gondo- HHHH limk _ ahol éppen a leg- ^f1 'uuxu*-« ? saiat Talla-u.. 1.41. lati teherautó) Barmennvimaximálisnbban tudnák azokat hasznosítani. A fuvarozáshoz értő szakemberek azt mondják, hogy minálunk elmaradott a szervezés, olykor kapkodnak és meggondoűatlanok. E magatartásokhoz minden bizonynyal hozzá járu1 • a nálunk meggyökeresedett pénzügyigazdasági metodika. Még egy adat: hazánkban évente kölat telierautója. Ez biztos zelolaj, benzin vagy jobban igaz. Sokan azt kérdezik szervezett szállítási tevékenység . Jéi* tudjuk, hogy a fuvalati teherautó? Bármennyire látszik, a evn- HH korlati életben — a hazai- rozásban nem lehet: abszoban és külföldiben egyaránt — másképp ítélkeznek a teherautók gazdái. Sokat szállítgatunk — állítják. nem csupán a szakemberek, olykor a laikusok is. — holott legtöbbször egykét állomást akár ki is ____ hagyhatnánk, de ehhez ponrülbelüi aioö mUliólorana f»»n tudni kellene jó előre. árut (súVt) szállítanak (hoznak-viszn£k egyik helyről a másikra), vagyis egy hol a végállomás. Így aztán az sem ritka, hogv valut 100 százalékos kihasználtságot elérni. De a jelenlegi 60—70 százalékos kthasználtság bizony alacsonynak tűnik. Még rosszabb, ha a termelőszövetkezeteknél tapasztalt még gyengébb arányokat vesszük figyelembe. Ha magasabb szervezettséget, olaiozottabb fuvarozási tevékenységet sikerülne elérni, annak két vof6re lamely cikket ötször-hatszor natkozásban is hasznát lát. is le_ és fölpakolunk a te. herautókra. Ez valóban luxus, s azt is föltetelezi. hr»r<v "fetlflttebh bizonyítja, hogv fuvarozási ség. és amint a példák is nogy a lejieueoo tarfii®ti»ir.k«n r«,r»t« mÁo mutatják csupán környezetünkben évente körülbelül hozzávetőlegesen 80 torma jut Sok ez vagy kevés? Megtehetósen sok, ha tekintetbe vesszük orzágofcbsn ennek még a fele is elesendő. Miért van. ez így? ÁIMölag azért, mert a mi gazdasági tevékenységünkben csak azt tartják döntőnek — elsősorban pénznánk: egyszerűbb és kevesebb rakodásra — rakodómunkásokra — volna szükSzikramentes fehérnemű Az USA-ban szintetikus szálból nem szikrázó fehérneműanyagot készítettek. Ez 99 százalékban poliészterből és 1 százaikban nemesacél szálból ál1. A bedolgozott nemesacél szálak azonnal le vezetik a villamostöltést. Az új szövet elsősorban kü'önlegés munkát végző dolgozók részére készül, például olyan ápolónők munkaruhájának anyagául, akik elektromos diagnőziskéezífő berendezésekkel dolgoznak. kertbarátoknak A spárga is zöldség Zöldségnövényeink között spárga ritkán vagy egyáltalán nem szerepel. Termesztésével a szegedi járásban két nagyüzem és néhány háztáji termelő foglalkozik kisebb területen, de a teljes termés exportra kerül, ezért sem az üzletekben, sem a piacon nem vásárolható. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a fogyasztóközönség sem kereste, pedig étrendi .hatása rendkívül kedvező, magas az ásványisó- és vitamintartalma, változatos, ízletes ételek készíthetők belőle. A spárga elsősorban a könnyű, homokos, de humusszal és tápanyaggal jól ellátott talajon ad kielégítő termést és jó minőséget. A telepítéshez szükséges növé., nyeket magról neveljük. A Szerintük az t eteregedes spárgamagvakat március— következtében a vérbői ke- ápriHsban vessük szabadvesebb szőlőcukor jut a köz- földbe 30x10 centiméteres ponti idegrendszer szövetei-, sor- és lőtávolságra. A kibe. « ez lenne a Csökkent'keIt "övenyek a jövő tavatszig maradnak a helyükön. szellemi Az érelmeszesedés és a cukor Nyugatnémet kutatók arra a megállapításira jutottak, hogy az idős korban fellépő érelmeszedésben a mészlerakódás csak másodtagos szerepet játszik. A folyamat okát az agy szőlőcukor ellátásában vélik megtalálni. területeinken rengeteg még a tennivaló, amiből logikusan következik: sok fölösleges teherautónk, „ka- ezer liter üzemanyagot pacitásunk" fut útjainkon. Megszületett a rendelet. ügyileg —. hogy mennyibe amelynek értelmében fizetni kerü1 a nversanvag, a terme- keU ** üresjáratok után. Iőgépsor és a munkabér. A Fizetnek is a szegediek a többit már nem is tartják »...»• i .un mm érdekesnek figyelemreméltó- j nak Állítőtag megtörtént a.következő, eset: egy szegedi üzemnek sürgősen kellett három kisebb alikatrész. amit csak Nyíregyházán gyártanak. A szoicásos út — mindenki tudja — a következő: megrendelik iktatnak postáznak. Erre „testvérek között" is elmegy néhány nap. Amennyiben a nyíregyházi cég azonnal tud szállítani, akkor legjobb esetben is eltelik megint egy hót. Ez már 2 hét, ha jól meggondoljuk. De a mi szegedi vállalatunkat igen-igen sürgeti a határidő . Hisz az ő terméküket is várják valahol A józan ész mit diktál ilyen esetben? Azt. hogy az anyagbeszerző ü!jön bele egy kocsiba — legyen az személyautó vagy teherautó — és a gépkocsivezetővel együtt rohanjon Nyíregyházára. Mert így másnap már birtokukban tesz a hiányzó alkatrész folytatódhat a munka, elhárítottak minden zavart Hogy mibe kerül egy iiven megoldás?, Azt hozzávetőleg bárki kiszámíthatja. Meglehet nagyobb a költség, mint amennyibe a jelzett alkatrészek kerülnének. De ne felejtsük el hogy itt nem az alkatrészek áráról van szó. hanem egy vállalat normális munkamenetéről, ahol olykor néhány kicsi semmiség miatt leállt volna a normális munkamenet Lehet, hogy ez szélsőséges példa, de valójában arról van szó. hogy dönteni kell egy vállalat felelős vezetőjének, mit tegyen: üresjáratot engedélyezzen-e gépkocsijainak, vagv soóroljon es .várjon. Várni nem szabad. Aki tétlenkedik, bizonytalankodik, nagyon ráfizethet. Az igaz. hogy a KPM 20 80-as rendelete értelmében az üresen futó teherautók gazdáinak 100 kilométer fölött — kilométerenként 3 forintot kell az államkasszába befizetni. E rendelkezésre nyilvánvalóan azért volt szükség, mert gyönge hatékonysággal szervezik nálunk a teherautók használatát. A szegedi és a környékbeli — teherautókkal rendelkező — cégek bizony nem kis összeget utalnak át pénztárukból. Az sem vitatható, hogy ez megéri nek)?. S rűért eri rneüM 5 millió forintot, azaz 50—60 ÍMHW megtakaríthatnánk. Ez viszont a mai gazdasági helyzetben egyáltalán nem közömbös. Gazdagh István teljesítőképesség^jjkor az egyéves spárga taoica. Egy általuk előállított (;as: al ismét hajtani kezd, gyógyszer javítaná az agv: zedjük ki ásóval. A gyökecukorella tását. és ezzel meg- rekrö1 a földet rázzuk le'03 efőznék a tünetek kialakulását. Elméletük helyességét és az új gyógyszer hatásosságát még hosszas kísértetekkel kell igazolniuk. ^yejifl' j ,-»<-»y ,u» ** »"> "t Hagyományok Tápén V ' ,'Tí v.', . > . • Negyven bűjt Az egykori nagyfarsangi mulatozást, a kelleténél nagyobb öszöm-iszom napokat a hamvazószerda zárta. Ugyanazon a napon vette kezdetét — és húsvétig tartott — a negyvennapos böjt, tápaiasan negyvenbűt. A hamvazószerdának bolondok napja neve már csak a legidősebb tápaiak emlékében él. „A tuskóhúzók bolondoztak akkor." Mivel a negyven napig tartó nagyböjtben a hamvazószerda a legszigorúbb böjti napnak számított a rá következő szerdák között, ezért bűtfőszérda névvel illették A böjtöt legtöbb családban harmat nevelte koszton (zöldségféléken), kenyéren, són tartották, zsír helyett olajjal főztek, amely főzemeny napjában csak egyszer — délben került asztalra. A tejfélékből csak a túrót ették, óvakodtak a tej fölében lévő kevés zsírtól is. Innen származik a tápaiak szólása, miszerint: „Könynyű a bűt túrún, mög kinyérön." A negyven napig tartó böjt azonban nem jelentette azt, hogy ideje alatt egy falat húst sem ettek. Föként hal került asztalra — természetesen olajban sült —, sőt más húst is ettek szerda, péntek és szombat kivételével. A böjtöt főként a katonaviselt legények nemigen tartották be. Nem hivalkodón, de megették a kolbas/.t és a szalonnát, ugyanők dugbálakon mulattak, de nem szertelenül, éppen ezért nem szólták meg őket. Az öregek úgy tartottápai családban még tudják, utolsó hete Tápén sanyarúmelyik böjti hétnek mi volt hét. Ezen a héten kimeszela neve. „Az elsőnek — ték a ház belsejét, sőt az ahogy körösztanyátúl hallót- állatok istállóját, s az ólatam — csonkahét vöt, mert kat is. A kémény alatti tűzszérdáva' kezdődött A má- helyen, mások, jó időben az sodik — neríj tudom, mér udvaron rakott tűz fölött vót guzsahét? A harmadik- pattogatták a kukoricát, nénak nevetlenhét vót a neve, melyek szakajtónyit —, hogy ugyé van nevetlen ujjunk is, „nagypéntökön iögyön mitj úgy> hogv a gyökerei a doma harmadik. A negyedik csömögélni". Este elnémul-'bon egyenletesen terüljenek mögénten sükethét vót, az tak a harangok, s csak szom-|szét. Rá 6—7 centi magasan ötödik a feketehét a fekete- bat. estére, a föltámadásra hú '.unk földet, ami azt jevasárnappal; mélygyászba szólaltak meg ismét. „Addig 1 lenti, hogy a 25 centi mély válogassuk ki a növényeket, Csak a fejlett gyökerű, egészséges növényeket telepítsük el. A telepítés előkészítését tápanyagfeltöltéssel kezdjük, melyhez kiszórunk négyzetméterenként 8—10 kiló szerves trágyát, 6—8 deka szuperfoszfátot, 4—6 deka kálisót (lehetőleg kálium-szulfátot) és 4 deka amonnitrásokat alá ne temessük. A harmadik év tavaszán kezdjük meg a bakhát kialakítását, melynek szélessége 60 —70 centi, magassága 25—30 centi legyen. A bakhátak oldalát és tetejét simítsuk le és tömörítsük Az így kialakított bakhátakat a spárga hajtásai tavasszal feltörik és mielőtt a talajból kibújik, késsel tőből vágjuk le. A bakhátat ismételten igazítsuk meg. Az első szedést évben 3—i hétig szedhetjük a termést, a kővetkező évtől pedig átlagosan 50 napos szedési idővel számolhatunk. A fejlődés gyorsítása érdekében a február hónapban elkészített bakhátat március elején fóliával is takarhatjuk, ami egy-két héttel előbbre hozza a termést. A zöldspárga telepítése is hasonló, azonban itt a 100x20 centis tenyészterület is megfelelő, mivel nem kell bakhátat készíteni. Az ültetvények tápanyagvisszapótlásánál fontos a szerves trágya használata. Ez a laza szerkezetű homoktalajokon a szerves anyag v . .azdálkodás szempontjából is fontos. A szerves trágyát célszerű a bakhát készítésekor képződő árokba rakni a letermelést követően és a földet ráhúzni Amennyiben fennáll a veszélye, hogy a talaj a trágyaszintig kiszárad, időközben meg kell locsolni a területet- Ennek., elmulasztása esetén a szerves trágya tot A kiszórt tápanyagot elszeneseduc, értékét veszti. legalább 30—35 centi mélyen beforgatjuk a talajba. A telepítéshez egy ásónyom széles és 25 centi mély árkot ássunk. A sortávolságot 140—150 centiben határozzuk meg, mivel csak így biztosítható a bakhát készíséséhez szükséges föld. A kiásott árokban 30 centi távolságra 6—7 centi magas dombot készítünk amely egy kapa földdel könnyen megvalósítható. A domb tetejére ültetjük a növényt, árkot felere töltjük csak fel, hogy a növény körül a talaj minél hamarabb felmelegedjen. A talaj telje6 viszszatermelését fokozatosan végezzük úgy, hogy a hajtávótunk mán, a hatodik mög a toronyba- tekertük a nagyugyé — a virághét a virág- kerepölőt. Ügy kerepöltünk, vasárnappalHa ezen he- mint a gólyák!" Nagypéntetek alatt hűvÖ6 szél fújt, ken sehol sem gyújtottak Tápén is a bűjti szelek fúj- tüzet, főtt étel is csak delták. „Fújt bizony nyócszáz- ben került asztalra, ami hetvenkilencbe' Gergő nap- előző nap készült. „A bűjt kó' hajnalba akkora, hogy kérőm, ezön a napon vót a embörmagasságú hullámokat legszigorúbb. A nagyapámvert a Tiszán, ami elszakí- forma üdős embörök nem ittotta a tőtést. Vízbe rogyott tak szeszös italt, nem gyújkérömszépen akkor a mi fa- tottak pipára, este nem hál- cserepes virágot, ami gonlunk is. de mán réaön nem tak az asszonnyal." A böjt dos ápolás esetén sokáig megtartja díszítő értékét. Mit lehet azonban az elvirágzást követően • kezdeni A foszfor- és káliummütrágyát szintén a szerves trágyával együtt kell kijuttat-; ni, míg a nitrogént a bakhátkészítés előtt a sorokra szórjuk rá. A spárgaüttetvény gondos kezelés esetén 16—20 évig termelésben tartható. Lényeges, hogy a hiányokat rendszeresen pótoljuk. Fo»»tos, hogy a pótlás helyét a bakhát készítését megelőzően jól láthatóan jelöljük meg, és a tőről a pótlást követő három évig ne szedjünk termést, hogy jól meg tudjon erősödni. Fontos még, hogy a szedést ne húzzuk el túl sokáig, mert a későn kifejlődő lombozatnak nem lesz elegendő ideje megfelelő tartaléktápanyag előállításához, a tövek korán legyengülnek Elnyílt virágpk Sokan kapnak ajándékba lünk is, de mán régön nem tak az asszonnyal." A böjt harangoznak hajnal három- a viseletben is kifejezésre kó' az emiékire." jutott; feketébe, lilába ölMegfigyelhető, hogy a töztek. Nagyszombaton délnegyven napig tartó böjti után a föltámadásra viszont időszak alatt nincs olyan méS az 1940-es években is jeles nap, alkalom, amelyen tiszta fehérbe öltöztek az okkal-ok nélkül lakmározni, asszonyok, lányok, mulatozni kellene. Van Mi maradt ebből mára? ugyan néhány kedvelt név- Bálint Sándor megíogalnap, azokat viszont mindé- maza'sayal:. -Ismeretes, b<>gy nütt szerényen ülték meg. a7' e8Vhazi elo.rasok a regi Ara valamennyihez tartozott aePeletbe erősen belejatszothiedelem, helyi vagy általánosan ismert szokáshagyomány. Sándor, József, Benea melegöt, amikor is a József napja mar az igazi tavaszt jelezte. A nagyhét vasárnapja a virágvasárnap. Hetében vetették a tápai asszonyok a virágmagokat, ták, hogy „mire köll, annak vasárnap pedig barkát szenis möggyün a jobbik esze." Vagyis, amikor megházasodik és gyerekeket nevel, natak és ebben a kora tavaszi időben számos népszokást, kötelező közösségi hagyondk'TáperTTs zsákba hozta kezdeményeztek, ' il- jhetŐK letoleg színeztek. Vannak I , . . közöttük olyanok, amelyek 'velzet Keza még a középkor böjti fegyelmét idézik, és amelyeket már maga az egyház sem ír elő híveinek, a nép azonban a maga szívós hagyománytiszteletével ragaszkodik hozzájuk. Mindenesetre az egész böjti hagyogyobb lesz az önfegyelme, hogy a gyerekei is komolyan vegyék a böjtöt. Ha házasemberként sem „tért a hitihön", öregjeink szerint rühessé vált, gyümölcsfái nem hoztak többé termést. Neluny bagyomaryrőcaé teltettek a templomban. Otthon dugtak belőle a disznóól tetőzete alá vész ellen, _,,„„„ , kémény alatt égették, hog^ korunk ,nagy gaz" eonosz féhők né iárkáiia- , es tarsadaImi atala" I ajja kulásában, világnézeti forrongásában feltűnő gyorsan pusztul és hovatovább a maga egészében a múlté lesz." „gonosz féhők nak a ház fölött". Már nem él a szokás, mely szerint a hideglelőssel lenyelették egykét szem barkát, a halott koporsójába sem tesznek mac A aegy vennapus böjt Mj. Lele József velük? A hagymás virágúak, mint a tulipán, jácint, nárcisz, krokusz, törpe nőszirom stb. hűvös helyen sokáig megtartják virágukat. Az elvirágzást követően a virágszárat és elszáradt leveleket el kell távolítani és a cserepet napos helyen, megfelelően öntözve tovább kell nevelni. A fagyok elmúlásával a szabadba is kiültetMiután a teljes leelszáradni, az öntözést meg kell szüntetni, a hagymát, illetve a gumót kiszedjük, megtisztítva, hűvös helyen tároljuk a következő kiültetésig. Ne kísérletezzünk az egyéves, illetve egyszeri virágzású növényekkel, ilyen a kankalin. cinerária, papucsvirág, téli viragzású begóniák. A ciklámen továbbnevelése sem könnyű, de meg lehet vele próbálkozni úgy, hogy az elvirágzást követően hűvös helyre tesszük, az öntözések számát és a vízmennyiséget csökkentjük. Május végén, június elejen erőteljesen öntözzük, majd nagyobb cserépbe átültetjük Közben az elszáradt leveleket es gyökereket eltávolítjuk. Az átültetésnél arra kell figyelni, hogy a gumó felső harmada kimaradjon a földből. Az új levelek kifejlődéséig mérsékelten öntözzük. ezt követően tápoldat felhasználásával a megszokott öntözésre térünk át. A növényt lehetőleg párás, hűvös, tűző naptól védett helyen tartsuk. A mikulásvirágot, hortenziát, száleát az elvirágzást követően úgy vágjuk viszsza, hogy a virágszárral a hajtásrészből is távolítsunk el, ezt követően mérsékelten öntözzük és amikor az idő megengedi, ültessük ki a szabadba. Nagyon lényeges. hogy ezek a növények a lúgos, meszes vizet egyáltalán nem bírják, tehát öntözésükhöz csak lágy víz alkalmas. Tehát még csapvizet se használjunk fel. Dr. Tóíh Mihály megyei íökertész