Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

4 Csütörtök, 1983. március 17. Építettük 82-ben Építettük, 82-ben címmel beszédében szerdán kiállítás nyílt a Budapesti Nemzetközi Vá­elmondotta, a kiállítás tükrözi azokat a törekvéseket, amelyekkel az sarváros 17-es pavilonjában, új követelményekhez, a for­az állandó építésügyi be- málódó igényekhez igyek­mutató területén. Az im­már kilencedik alkalommal szik alkalmazkodni az épí­tőipar. A lakásépítési prog­megrendezett seregszemlén ram folytatása (neUctt elő­csaknem félszáz építőipari térbe került meglevő érté­vállalat munkájával tavaly keink, műemlékeink meg­elkészült 120 új. illetve fel- óvása, történelmi városré­újított létesítményt mutat­nak be az érdeklődőknek fo­tók. makettek, rajzok segít­ségével. Jantner Antal épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes megnyitó feladatokat. szeink felújítása. A március 27-ig nyitva tartó kiállítás ideje alatt szakmai napokon vitatják meg az építőipar előtt álló Jemeni nöküldöttek Szerdán hazánkba érke­zett Fathia Muhammed Ab­dalla, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságá­nak, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság Legfel­sőbb Népi Tanácsa elnöksé­gének tagja, a Jemeni Nők Általános Szövetségének fő­titkára. Kíséretében van Nur Mohammed Baabad, a nőszövetség külügyi titkára. Zárszámadó küldöttgyűlések után Fúrótorony a tanya mellett A fúrótornyot nem a ta­nyásgazda, hanem a kőolaj­kutatok telepitettek a do­maszéki műút közelébe. Az acélszerkezettől jobbra is, balra is 6zép épületek, kö­rülöttük szolősaertek, gyü­mölcsösök és természetesen fóliásátrak. A kertekben dol­gozó emberek rá se hederí­tenek a fúrótoronyra, a kompresszor hangog zúgásá­ra. Kérdem egy kucsmás embertol. mit szól hozzá, s a torony felé mulatok: — Nem újdonság — vála­szolja egykedvűen. Igaza van, nem újdonság a Szeged környéki tanyák kö­zött a fúrótorony. Hajdú Imre• fúrómesterrel beszél­gettem es fiatal társával. Kovács István olajipari tech­nikussal, aki ugyancsak fú­rómesler. Kiderül, hogy a fúrást már régen befejezték, most a vizsgálatokat végzik. Hajdú Imre bihamagybajo­mi lakos volt, azt mondja: — Majd minden toronynál talál egy biharit. — Évekig ingáztak, majd amikor „be­ütött" az algyói mező. több­Begük letelepedett Szegeden. Hajdú Imre így mondja el rövidJoK ©ályafwí ását.iywuii i w —. ,-ötvenhat trnáV£iú%ában kerültem az olajosokhoz, örültem a munkaalkalom­gyobb a Derendezés is. gyor- Hajdú Imre, majd alapos nak. mint ahogyan a bihari- sabbán is haladnak a köllé- szakmai magyarázatba kezd. ak többségé. Vándoroltunk gák. A végeredményt vi- elmondja mit is csinálnak a az Alföldön, de 1968-ban szont mi határozzuk meg. bevizsgálok. A mélyben, már lakást kaptam Szege- Közben beszélgetünk Ko- amikor a cső oldalát kilyug­den. és hoztam magammal a vács István technikussal, ho- gatták. maróhatású savat családomat is. örült a iami- gyan. is került ebbe a szép- nyomnak a réteg oldaiál>a. lia. hiszen előtte csak na- séges szakmába. Mondja a Repesztenek, kitámasztanak, gyón ritkán találkoztunk, nacionáléját: oldják a kőzetet, hogy jobb Emlékszem, az algyői 2-es — Szolnokiak vagyunk. A legyen az áramlás. — Ez a volt első vizsgálatunk. családból senki sem dolgo- munka legalább öt hónapig — Ha jól meggondoljuk, zott az olajiparban. Egy eltart, reméljük zavartalanul ma már nem is vándorélet prospektusból „szúrtam" ki és jó eredményekkel zá­az olajosok munkája. a nagykanizsai olajipari runk. — Ezek szerint nem any- szakközépiskolát. Édesanyám — S ha nem? nyíra. S bízunk benne, hogy nagyon sajnálta, hogy 350 — Akkor lezárjuk a kutat még húsz évig fúrkálunk kilométerre kerültem a csa- és továbbmegyünk. Külön­ezeri a tájon. Itt különben is iádtól. Végeztem, s azonnal ben a termelőszövetkezetek szeretünk, mert a homok vi- jde kerültem a szegedi me- szakemberei is „figyelnek" lágban nem ragadunk térdig dencébe gyakornoknak. Tud- bennünket. Ök akkor dör­a sárba. ja. kinél kezdtem a szakmai zsölgetik a tenyerüket, ha A dorozsmai kis mező gyakorlatomat ? Vad Jani mi eredménytelenül zárunk, területén vagyunk. A kuta- bácsinál, az Állami-díjas fő- hiszen a kutat föl lehet tófúrást elvégezték, lemen- fúrómesternél. használni melegvíz-szolgálta­tek 3200 méter mélységig, s Azóta Kovács is tösgyöke- tásra. legfeljebb annyit hagytak res szegedivé vált. Letöltőt- Az idősebb mestertől kér­hatra. hogy valami van a te a katonaidejét, megnő- dem. hogy voltak-e veszély­föld alatt, lehet olaj, lehet sült. ket kisgyermekük szü- helyzetben, átéltek-e tragi­gáz. „Olajos nyelven" így letett, kaptak szép lakást a beszélnek"; városban. — Ahol valami ketyeg, ott — s érvényes útlevelem van franciaországi munkák­ra. — Ez mit jelent? — Ha a vállalatom kiküld, lehetséges, ahol van is va­A torony mellett nekem is dolgozhatom. A franciaorszá- látni, ami kitörjön. Külön­föltúnik egy magasba nyúló gi munkák mellett most szó- ben biztonságosak a beren­berendezés. Szeparátor. A ba került Tunézia is. dezések. eltűrnek 800 at­fel hozott anyagot — vizet. — Mit csinálnak Francia- moszféra nyomást is. olajat, gázt — itt nemigen országban, hiszen közismerten A kompresszor hangosan értékelik hanem jön egy magas színvonalú a francia fölsivít, a mesterek fejűkre kutatási technika és lechno- teszik a sisakot, és föllépnek lógia. a, torony „színpadára", hogy — Az igaz, de mi a fővá- tovább végezzék munkáju­í-os mellett végeznénk fúrá- kat, vallatván a háromezer sokat meleg víz után, s nem méteres mélységet. Gazdagh István kilyukasztjuk a csövet, már­mint az oldalát, behatolunk a rétegbe, s majd onnan jön valami" információ. kus kitöréseket. Érdekes va­laszt kaptam: — Mi olajosok nem tart­juk tragédiának a kitörést. A sajátos munka következ­ménye mert kitörés csak ott másik csoport, akik elvi­szik a laboratóriumokba, s ott alaposan átvizsgálják és mérik, milyen az összetéte­le. minősége. megváltozott gazdálkodási feltételekhez, a közgazdasági szabályozókhoz való alkal­mazkodás. Az eddiginél szélesebb körben sikerült megvalósítani a termelésben az önelszámoló egységek kialakítását, az eredményérdekelt munkadíjazás rendsze­rét, s ugyanakkor javult a munkafegye­lem és a munkaerő szakmai összetételé­ben is kedvező változás tapasztalható. A FELADATOK teljesítésében számot­tevő a szocialista brigádok tevékenysége. A brigádok létszáma ma már meghaladja a 10 ezret Javult a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülménye, jobbak már a munkavégzés, a munkába járás feltételei. Az üzemi étkeztetés, s az üzemorvosi el­látás is fejlődött. A szövetkezetekben dol­gozni ma már elég vonzó, az állományi létszám, ha szerény mértékben is, de 333­mal nőtt, a szövetkezeti tagság — az át­lagéletkort tekintve — fiatalodott. Nem feledhetjük azt sem, hogy a ked­vező ősz lehetővé tette a zökkenőmentes betakarítást, jelentős energiát, költséget megtakarítva az üzemeknek és a népgaz­daságnak. Magas szintről tovább fejlődött a háztáji integráció is, ami egyre szoro­sabban kötődik a nagyüzemi termeléshez. A küldöttek kritikusan szóltak azokról az akadályozó tényezőkről, gondokról, amelyek tavaly is hatottak, s ezeknek az elhárítása az idei év egyik feladata a biz­tonságos és hatékonyabb termelés érde­kében Elég csak megemlítenünk, hogy nem volt kielégítő a műtrágya- és nö­vényvédőszer-ellátás, az elhasználódott gépállomány cseréje — ellátási okok mi­att — a kívánatosnál lassabban haladt és az alkatrészellátásba sem sikerült elő­relépni. Egyes termékféleségeknél a tel­jesítőképességet meghatározza a külpiaci értékesítési lehetőség, például a baromfi, alma esetében, ugyanakkor a megfelelő árufedezet mellett a terítés színvonala sem volt kielégítő. Többlettermelés esetén kü­lönösen érthetetlen a felvásárlási és fo­gyasztói ár közötti szakadék. Szükséges­nek tartjuk a felvásárló vállalatokkal való szorosabb együttműködést, a szerződéses fegyelem erősítését, emellett tovább kell bővíteni az értékesítés egyéb lehetőségeit is. A tapasztalatok itt is kedvezőek. A belső tartalékok feltárásával tovább­ra is első helyre kerül az anyaggal, ezen belül az energiával való takarékosság. Az üzem- és munkaszervezést a gazdaságos termelés céljainak kell alárendelni. To­vábbra is szorgalmazni az anyagi ösztön­zés még meglevő lehetőségeinek kihaszná­lását. Alacsony színvonalúnak ítéljük a száfbs- és tömegtakarmány-termesztést, s 0 tonru. üdeáitffftkttot- mííÉl?b,i előrelépésre van szükség. Nem megtelelő a kiegészítő tevékenység bővü­lése sem. Jobban kell élni a termálener­gia és az öntözés adta lehetőségekkel. A munka- és az életkörülmények javí­tását folytatják a közös gazdaságokban. Az üdültetési lehetőségek a fejlődés elle­nére még elmaradnak az igényektől, s az országos átlagtól is. Nagyobb figyelmet kell fordítani az idősebb, nyugdíjas szö­vetkezeti tagok anyagi támogatására, se­gítésére. Az 1983. évi gazdaságpolitikai céljain­kat, amelyeket az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága állásfoglalásának szelle­mében alakítottuk ki, a küldöttgyűléseken megtárgyalták, reálisnak ítélték és elfo­gadták. Ezek közül a legfontosabb a ter­melés 2—3 százalékkal való növelése. Ki­emelt program a gabona- és hústermelés, az exportárualap növelése. A SZÖVETKEZETI demokrácia széle­sedéséhez. erősödéséhez — úgy ítéljük meg — jó keret a küldöttgyűlési forma. Szövetkezeti tagjaink egyre jobban meg­tanulnak élni felelősségteljes jogaikkal és ez a közösség hasznára válik. A szövet­kezeti mozgalom képes megújulni. A módosított szövetkezeti törvény jól igazo­dik változó világunkhoz, megteremtve az egyéni és a közösségi érdek összhangját. A MEZŐGAZDASÁGI szövetkezetekben és szakszövetkezetekben januárban—feb­ruárban sorra-rendre megtartották a zár­számadó ős tervtárgyaló küldöttgyűlése­ket. Ez a gyakorlat új a szövetkezeti moz­galom történetében A küldöttgyűlés nem azonos a közgyűléssel, hiszen utóbbinak továbbra is döntéshozatali joga van a legmagasabb rendű kérdésekben, mint például az alapszabály módosítása, a ve­zetőség megválasztása, mert ez a szövet­kezet legmagasabb és legrangosabb fó­ruma. A Csongrád megyei mezőgazdasági szö­vetkezetek 1982-ben kiemelkedő, eddigi legjobb gazdasági eredményüket érték el. A kiegyensúlyozott belső ellátás mellett bőven jutott mezőgazdasági termék a kül­piacokra, és az évközi többletexport­felhívásnak is sikerült eleget tenni. A mérleg szerinti eredmény meghaladta a korábbi években elérhetetlennek tűnő egymilliárd forintot, az országos átlagnál is dinamikusabban, 11,4 százalékkal nőtt. A kedvező jövedelmezőség — az orszá­gosnál mérsékeltebb termelésnövekedés ellenére — a gabonaágazat, ezen belül el­sősorban a kukoricatermesztés, egyes zöld­ségfélék és a szőlő kimagasló hozamainak köszönhető. A pénzügyi hiánnyal gazdál­kodó szövetkezetek száma és így a vesz­teség összege is a minimálisra csökkent. Elértük azt, hogy megyénkben először nem kell a szövetkezetekben veszteség­rendezési eljárást lefolytatni, s nem kerül sor szanálásra. A keletkezett pénzügyi hiányt az érintett üzemek saját tartalé­kaik bevonásával, az MNB és a szövet­kezeti mozgalom kölcsönös támogatási alapjának (KTA) segítségével rendezték. Szövetkezeteinkben érvényre jutott a központi keresetszabályozás szigorítása: 1,1 százalékos létszámnövekmény mellett az évközi bérek az országos átlagnál mérsékeltebben, 6.6 százalékkal nőttek, a munkadíj és részesedési adó összege me­gyénkben nem érte el az 1981. évit. Mind­ezek mellett kedvezőnek tartjuk, hogy a termelőszövetkezetek minden 100 forint múnkabér után átlagosan 7,75 forint ki­egészítő részesedést tudtak fizetni. A kö­zös gazdaságok 381 millió forinttal járul­tak hozzá az állam költségvetési bevéte­léhez; 26,2 százalékkal nőtt ezen adótétel a korábbi évhez viszonyítva. Mindenkép­pen figyelmet érdemlő az is, hogy a szak­szövetkezetek fejlődése a főbb mutatók tekintetében meghaladja az átlagot. Néhány növényféleségnél megyei rekord született, így 6 tonna feletti üzemi ter­rHés;'ftlagot/ ért el ^hektáronként búzából a inaköi Kossúth'l ea., az eperjesit Ifjú Gárda "•f ^FÍttfcbskUli takarítottak be Eperjesen és a fábiánse­bestyéni Kinizsi Tsz-ben. Ezek a kima­gasló hozamok jelzik további lehetősége­inket, helyünket a világ mezőgazdaságá­ban, és semmiképp sem kisebbíti azok eredményét, akik az adott tájkörzet lehe­tőségeit jól használják ki, bár az említet­teknél kisebb hozamokat értek el. TOVÁBB NŐTT a belvízrendezett és talajjavított terület, a korábban művelet­len, elhagyott tanyák területének haszno­sítása. Szélesedett a különböző üzemközi együttműködés köre. Több szövetkezetben kialakult a kölcsönös anyagi érdekeltsé­gen alapuló együttműködés, s az alacsony hatékonyságú üzemek termelésfejlesztésé­nek üteme is kedvezően változott. A száz forint költségre jutó eredménnyel mért hatékonyság alapján az 1976—1980-as évek átlagában 19 tsz, 1981-ben szintén 19, 1982-ben pedig már csak 13 tsz volt ala­csony termelési színvonalú, s ért el száz forint költséggel 6 forintnál alacsonyabb eredményt. A differenciálódás tehát az elmúlt évben magasabb termelési színvo­nal mellett újratermelődött megyénk ter­melőszövetkezeteiben. ugyanakkor az üze­mek közötti indokolatlan különbségek mérséklődtek. A szövetkezetek a munka­és üzemszervezés javításával törekedtek a rendelkezésre álló eszközök — anyaggal, energiával és egyéb költségekkel — taka­rékos üzemeltetésére, a kapacitások jobb kihasználására. Javult az üzemekben a MOLNÁR LAJOS, a Csongrád megyei TESZÖV elnöke A laikus mit tehet? Butá- egyenes, hanem ferdefúrás­nak tűnő kérdésekkel bom- saJ. Ez utóbbi a lényeg, eb­bázza. a szakembereket: — ben mi jobbak vagyunk, leg­Lefúrtak olyan mélységbe és feljebb az amerikaiak előz­nera tudják mi van ott? nek meg. Különben is asze­— Persze hogy nem — gedi gyakorlat hozott sok mondták a fúrómesterek — újdonságot a ferdefúrásban. A cső végére cementpakolást — Mikor utazik külföldi adtak Mi 2600 métertől 3200 munkára? méterig tíz egyenlő távol- — Ezt nem tudóim meg­ságban kilyukasztjuk a fúró- mondani. A munkavezetők csövet, s az oldalakból mé- válogatnak, ricskéljük. mi is lehet a Nézem a tornyot és ér­mélyben. — Ez nagyon ..prózai" munka? — Az. sokkal látványo­sabb a fúrás önmaga. Na­deklődöm. van-e már vala­mi eredmény? — Az első rétegnél tar­tunk, még semmit sem le­het mondani — válaszolja Erdők tűzvédelme Az erdők és fásítások fo­kozott tűzvédelme érdeké­ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közúti gépjárműveken uta­az erdőkben, a közút és zók figyelmét, hogy égő do­vasút menti fásításokban — hányneműt, gyulát az abla­kon ne dobjanak ki, mert azzal is veszélyeztetik az erdő faállományát és az út tűzgyújtást és vasút menti fásításokat. a kijelölt tűzrakó helyeken is —, valamint az erdőtől 200 m-en belül, ideértve a gaz- és parlagégetést is, mindennemű Aktívaértekezlet az SZMT-nél A tanácsok szélesítik tömegkapcsolatukat, erősítik együttműködésüket Tegnap, szerda délután dor, az SZMT titkára kő- nácsok a szakszervezetekkel, az SZMT és pártvezetősége szöntötte a résztvevőket, a a KISZ-szel. a népfronttal szervezésében aktívaértekez- vállalatok és intézmények és más szervekkel egvutt letet tartottak. Kovács Sán- szakszervezeti tisztségvise- tudják csak jól alakítani, a lóit. Az elnökségben dr. lakosságot a legfontosabb Ágoston József. az SZMT feladatokra mozgósítani. Eb­vezető titkára is helyet fog- ben az ötéves tervben a ta­lalt. nácsok alapvető feladatuk­Szabó Sándor megyei ta- n_ak tekintik a lakások — nácselnök arról számolt be. fö'°e a családi názak — hogy az elmúlt év decembe- építését, a gyermekintézmé­rében a Minisztertanács mi- nyek — elsősorban az isko­ként értékelte a megyei ta- lai tantermek! — számá­n"._s végrehajtó bizottsága nak Svarapítását, illetőleg tevékenységéről készített be- az egészségügyi és szociális számolót, a' nem tanácsi ellátás színvonalának meg­szervekkel kialakított tartását és javítását. A me­együttmüködést. Hangsú- gyei tanács elnöke szólt a lyozta: a megye lakosságá- korszerűsítési. az ügyinté­nak életkörülményeit a ta, zést javító teendőkről is. március 18. napjától átme­neti időre megtilt. A MÉM egyben felhívja a vasúton, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom