Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

2 Vasárnap, 1983. február (>." Budapest felszabadulásának évfordulóján Hoszorúzásiünnepségek Budapest felszabadulásé- vétség tanácsosa; az ideig-- nácsának vezető titkára, nak 38. évfordulója alka'i- lenesen hazánkban állomá- Tarcsi Gyula, a Magyar mából szcmbaton koszorú- sózó szovjet déli hadsereg- Kommunista Ifjúsági Szözúsi ünnepséget tartottak a csoport katonai tanácsa ne- vétség budapesti bizottsagellérthegyi Felszabadulási vében Konsztantyin Alek- gának első titkára, Kacsó Emlékműnél. szejevics Kocsetov vezérez- Ferenc, a Magyar HonvéA magyar és a szovjet redes és Nyik,olaj Dimitrije- delmi Szövetség budapesti himnusz hangjai után az vics Sevkun altábornagy; a vezetőségének titkára koelmékművön a tisztelet és Budapest nevét viselő szov- szorúzott. a hála koszorúját elsőként jet katonai egység nevében A Magyar Ellenállók, AnMaróthy László, az MSZMP Valentyin Danyilovics Bo- tifasiszták Szövetsége és a Politikai Bizottságának tag- riszkin ezredes és Vjacsesz- Budapest felszabadításában ja. a budapesti pártbizott- láv Boriszovics Zverev alez- részt vett harcosok nevéság első titkára és Somogyi redes helyezett el koszorút. ben Padányi Mihály elnök Sándor, a budapesti pártbi- A budapesti fegyveres és Nagy József,, az orszázottság titkára helyezte el. erdk gS testületek nevében gos bizottság tagja helyeA Fövárois Tanacs neveben farkas Mihály vezérőrnagy, zett el koszorút. Szépvölgyi Zoltán tanacsel- helyőrségparancsnok, Vincze . . nök helyezte el a kegyelet LwfcácS rendőr vezérőrnagy, Az unnepseg az Internakoszorúját. Budapest főkapitánya és "onale hangjaival ert veA Szovjetunió magyaror- Kelemen Győző, a munkás- g szági nagykövetsége nevé-, őrség budapesti parancsno- A Hazafias Népfront I. ben Vlagyimir Nyikolajevics ka; a budapesti társadalmi kerületi bizottsága, a MaBazovszkij, a Szovjetunió és tömegszervezetek nevé- gyar Ellenállók, Antifasiszbudapesti nagykövete, Ana- ben Bostai Károlyné, a Ha- ták Szövetsége szombaton tolij Alekszandrovics Popov zafias Népfront budapesti koszorúzási ünnepséget renvezérőrnagy, katonai és lég- bizottságának vezető titká- dezett a budai önkéntes ügyi attasé és Bajkai Mav- ra. Kovács Károly, a szak- ezred Vérmezőn levő emlékletovics Gabitov, a nagykő- szervezetek budapesti ta- művénél. Lechner Laios emlékezete Bővíthetők a inges Szabadkán tárgyalt a kél testvérváros kiüdístge A szabadkai 7 NAP mun- re álló termelési és más ka- igazán jó tartalma legyen a katársától: pacitásainak kihasználása, s szaKemberek Pannónia váA hír a következő- Sza- szoknak a módoknak, lehe- sár idejére tervezett tanácsba'dkán járt a múlt. héten tőségeknek Szeged küldöttsége. Vezette Papp Gyula tanácselnök, tagja volt Réti Csabáné dr. kereskedelmi osztályvezető és Nagy László színházigazgató. A szabadkai küldöttséget Stjepan Milasin, a küldött-testület elnöke vezette, tagja volt Djordje fölkutatása, kozásának, amelynek Kerehogy ezt, egymás kisegíté- teben a két város 60—60 sevel, a kölcsönös haszon gazdasági vezetője ül majd elve alapján megvalósítsák, asztalhoz. A küldöttségek megállapí- A művelődési kapcsolatok tották. hogy ennek kerete a immár hag.vományszerűen kishatárforgalomban tavaly jók. Hosszú lenne a lista, 16 millió dollár volt, az idén ha ezeket ismertetni kiván20 millió dollár lesz (csak nánk. A sportban azonban Szabadka és Szeged vi- szinte semmilyen Krpez alelnök a "társult szonylatában 7.5, illetve tíz- sebb együttműködés munka tanácsának elnöke, millió dollár), föladat tehát mutatható. Itt tehát lvun Riehter titkár. Iwmics a keretek további szélesileTibor. a végrehajtó tanács se Annál is inkább, mert elnöke Milica Tomic és erre nemcsak a nyersanyagPetHáncs y.utrfm ttanárstag. ^ a- fefkeszaw illetve Szeged város küldöttsége szolgáltatások megtekintette a 'November vannak óriási 29-e Húsgyárat, a Városi jelentő nem van tennivaló. Annál is inkább, mert Szeged nagyszerű lehetőségeket teremtett obj^jfcjumeiitttJ •*• vi*i-6sE»«tok cseréjében es a termálvizes gyógyüdülehetőségek, lés kifejlesztésére, .Szabatja Múzeumot, a közművesítési munkaszervezetet. A kül hanem mindenekelőtt a kö- pedig e tekintetben csak az zös gyártásban és a kész első és igen bizonytalan lécikkek együttes értékesíté- péseket teszi még. Ha a jed'öt tséget." togadta Mészáros sében a harmadik piacokon, lenleg érvényben levő adA két város gazdasagt minisztratív korlátozások szervezetei, a kishatárforga- megszűnnek. minden biIcm keretében több előszer- zonnyal fölélénkül az zödést kötöttek, mint eddig együttműködés ezeken a lebármikor. A siker érdeké- rületeken is. ben rendkívül fontos, hogy Brenner János János, Vajdaság Kommunis ta Szövetsége községi választmányának elnöke. A háromnapos program végén a két küldöttség sajtóértekezleten foglalta össze a tapasztaltakat. Szabadka és Szeged testvérvárosi kapcsolata immár több mint két évtizedre tekint vissza. Ha az együttműködés vonala nem is töretlen, ha jelentkeztek is megtorpanások vagy visszaesések, az kétségtelen, nogy allandóan fölfelé iveit. Kezdődtek a küldött-testületi, illetve a tanácsi, meg a pártközi találkozókkal, megbeszélésekkel. kiterjedtek a társadalmi-politikai, majd a munkaszervezetekre is. hogv azután igazi értelmüket és demokratikus sz.élességüket ! a dolgozók és a polgárok I együttműködésével nver.iék i el a gazdasági és a politikai \ élet. illetve a társaddmi szolgálatok területén. Nincs ma már jelentősebb társadalmi-politikai vagy munkaszervezet a k ! város területén. amely a határ másik oldalén levő testvérszervezetével ne tartana fönn jó, vagv szoros kaocsolatot. amely időként ne látogatná meg egymást, ne cserélné ki tapasztalatai^ a mindmnan; és a távlatokat érintő tevékenységéről. A két küldöttségnek föl- | adata volt konkrét kérdé- 1 sekről beszélgetni, tárgyalni, j ám az nem. hogv konkrét j megállapodásokat is kössön. | Mégsem voltak ezek fölös- j leges beszélgetések. mert ki-ki a maga körében informálja ezekről az országos és munkaszervezett felelős testületeket, amelyek hatáskörébe tartozik a megállapodások megkötése. Ebben a dologban pedig a két küldöttség úgv ítélte meg, van bőven tennivaló. Mindkét oiszág és város gazdasági gondokkal, bajokkal küszködik. mindkettőnek komoly célja a rendelkezéséSzázötven esztendővel ezelőtt született Lechner Lajos, akinek nevéhez fűződik Szeged újjáépítése a pusztító. 1879-es nagy árvíz után. Az évforduló alkalmából a róla elnevezett téren álló emlékkőnél ünnepseget rendezett tegnap szombaton délben az MTESZ megyei szervezete, az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja és a Magyar Építőművészek Szövetsegenek szegedi csoportja. Dr. Bátyai Jenő nek. az MTESZ megyei szervezete alelnökének megnyitója után , Takács Máté. Szeged város főépítésze emlékezett a város újjáépítőjére. Többek kö. zött elmondotta hogy Lechner Lajos vízépítő mérnök létére a kor színvonalán álló középületeket, lakóházakat parkokat tervezett, városrendezési-szabályozási terveket készített. Nyertes pályaművei az új technikai megoldások iránti lelkesedésén túl a hazai adottságok alapos ismeretét is bizonyítják. Humánus szemléletét igazolja, hogy a közösségi érdekek, a város egészének képviselete mellett az egyes emberek igényeit is megfelelően tisztelte. Szeged újjá építési tervében a telkek újraosztásakor például akinek korábban saroktelke volt, annak az új utcaszerkezetben is ilyet biztosított, hiszen .egy iparos, vagy kereskedő számára ez az elhelyezkedés létkérdésnek számított. Az újjáépítéshez készített ajánlatai a különböző városrészekben kialakult hagyományok ismeretéről és továbbfejlesztéséről tanúskodnak: másfajta épületeket javasol Alsóváros földművelő. és Felsőváros iparoshaj ós-kereskedő lakói száma, ra. nemcsak alaprajzi elrendezésben. de még olyan részletkérdésben is. mint például • -a • mapsupa ra s -oromdísz, Nyilvánvaló, hogy alkotói módszerének is köszönhetőé város újjáépítésének nagyszabású, abban a korban szokatlan körutas-sugárutas terve, mely egyöntetű elismerést váltott ki mind a város lakói között mind a hazai és nemzetközi szakmai körökben. Fölvethető a mindenkor aktuális kérdés: a Lechner Lajos által örökséTakács Máté emlékezik Szeged újjaépitőjere gül hagyott új, de számunkra mégis történeti városszerkezet miképpen tud igazodni a kor igényeihez? Egyetérthetünk abban, nogy Szeged városszerkezete az elmúlt száz év során lakói 10gos elvárásainak mindenkor megfelelt. Nyilvánvaló, Lech. ner a motorizáció ilyen mértékű fejlődésével tem számolhatott. mégsem volt szükséges mind ez ideig erőszakos szerkezetmódositásra. s a közelmúltban a Belváros rendezési koncepciója rögzítette. hogy a Nagykörút és a Tisza közötti területen az útfelületek tovább nem növelhetők. A másodiic Tisza-híd — noha Lechncr akkor ezt nem tartotta szükségesnek — jól fejlesztette tovább a gyűrűs-sugaras útrendszert. A sugárirányú utaknak köszönhetjük, hogy az új lakótelepek a városközponthoz igen jól csatlakoznak. és a harmadik körút megteremti egymással, a Tiszával és az ipari területekkel való kapcsolatukat is. Megállapíthatjuk tehát, hogy Lechner Lajos örökségét és a város lakosságát szolgálja minden olyan törekvés, mely számunkra a történelmi szerkezet és a városkép megőrzését segíti — fejezte be emlékbeszédét Takács Máté. Ezt követően az MTESZ Csongrád megvei szervezete és a CSOMITERV Lechner Lajos szocialista brtgádia koszorút helyezett el az emlékkövön. Lapozgatunk Somogy, Károlyné felvételéi Reklámnak sem rossz a XI. Autójavító Vállalat Sárosi utcai szervizében do'grzó KISZ-oscinek fölajánlása, ho+y egy-egy szabad szombaton ingyen végzik el az autók biztonságtechnikai átvizsgálását. K cttős oka van vállalásuknak: a rejtett hibák fölismerésével csökkenteni a műszaki hibákat és baleseteket, ezcnkvül megismertetni mimkájukat az autósokkal, hisz en új helyen új gárda dolgozik, keressék fel őket máskor is. Képeink tegnan délelőtt készültek az első ilyen akcióról: a futómű ellenőrzését Sódar László és Illés Tibor, a gyújtásbeállítást Mosoni Attila, a fényszóró-beállítást pe dig Koltai Gábor végzi Népművelők keseregnek, hogy nem olvasunk eleget a hétvégeken, inkább az anyagi gyarapodás istenének áldozunk, amikor is a pénzt hozó munkákat vállaljuk a szabad idő eltöltésére. Ilyesmi hallatán, olvasásakor mindig elszégyellem magam és megfogadom: legközelebb nekifogok a Forsyte Saga-nak. Mindaddig él is bennem a vágy és a buzgalom, még a rügyfakasztó szombati napsütés be nem köszön az ablakon. Ilyenkor sunyítva veszek búcsút Galsworthy regényének alpjaitól és a fagyosabb napokra tartalékolom. Indulás vetni a salátát metszeni a fákat! Rám piríthatna bárki, hogy tollforgató létemre muszáj nekem beneveznem a házi zöldborsó-termesztők népes 'családjába, ahelyett; hogy inkább a heverőn el-, nyúlva lapozgatnám a könyveket. Ennek kényszerű okai közül az egyik, hogy- az éhesszájú család nem éri be köznap se az öreg Forsyte és Platón kapcsolatának elemzésével, a másik az örökölt agrárhajlam: dologidőben nem illik olvasni! Mindez a mezőgazdasági könyvhónap kapcsán jutott eszembe, amikor is száznál több új szakkönyvet ajánl a könyvkiadó. Lapozgatva a nutriaterfyésztést és az orchideákat, broméliákat ajánló írások között valamelyik sajtótájékoztatóról „beugrig" emlékezetembe a megállapítás, hogy a mai gazdálkodók elszomorítóan keveset, olvasnak ' Régi rossz beidegződés talán, hogy mindig a földdel bánó embert biztatják a szellemi táplálék fölvételére. s az élclapok se fukarkodnak a könyvet ki- ' lóra vásárló vagy a padkán kalendáriumot lapozgató gazda figurázásával. Az említett sajtótájékoztató előadója szerint húsz évvel ezelőtt a mezőgazdaságban dolgozók 60 százaléka egyetlen percet se töltött olvasással. Most pedig 72 százalék nem vesz kezébe könyvet. Amellett, hogy az ilyen kategorikus kijelentés igazsága százszor is megkérdőjelezhető (ki és hogyan tudja megállapítani. valójában elolvastam-e a családregényt avagy sem?), meg is lehet cáfolni az arányhajhászók állítását. Mégpedig azért, mert a könnyen olvasható jó szakkönyvek ma már nélkülözhetetlenek a gazdálkodáshoz. A megduzzadt információs áradatban a mezőgazdász gyakran nyúl a hű segítőjéhez, a polcra tett vagy az asztalfiába süllyesztett könyvhöz. Az élelmesebbjei már régen rájöttek. hogy azt fölösleges felfedezni, amit mások már kitaláltak. Igyekszenek a gazdálkodók igényéhez alkalmazkodni a könyvkiadók. Nemcsak ilyenkor a kicsit látványosabb. hangosabb februári könyhónapi hírveréssel, hanem egész évben. Talán ennek egyik szépen mutató hajtása az is. hogy a mezőgazdasági termelés az elmúlt két évtized alatt megkétszereződött.. A bő termést adó asztalsíma búzatábla, vagy a gyümölcsökkel gyönyörűre rakodott faágak már szinte el sem képzelhetők a talajművelés, a permetezés vagy a mukaszervezés szakkönyvei nélkül. Manapság sehol sem tagadható, hogy aki a szakkönyvet is lapozgatja, jobban gazdálkodik. .Szerencsénkre van is miből. Az idei könyvhónap kiadói termése több mint 600 ezer példány. Kalendárium nélkül. Majoros Tibor