Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

2 Vasárnap, 1983. február (>." A halál oka? Drámai rejtélyek Kéziratos darabról nem­igen szokás egy lap nyilvá­nossága előtt szólni, s ha teszem is most, mentségem a szenvedély: talán nem ve­szett fejsze nyeléhez nyúl­tam. Mégha ennek a fejszé­nek boldogtalan ősét, fara­gatlanabb példányát, egykor magam is Láthattam veszen­dőben. A tárgyra tehát. Kezembe nyomja minap Mocsár Gá­bor, az iró, Széchenyi-mono­drámáját. A halál oka: egy pillantás. Ez a legfrissebb változat címe, a legfrissebbé, mely jelenleg valamely du­nántúli színház dramaturgiá­ján vár megmérettetésre, s ha tetszik, színpadi bebo­csáttatásra. Korábbi fogal­mazása pár esztendeje sze­gedi stúdióbemutatóval ka­cérkodott. nem sok sikerrel, ámbátor a szerepre kisze­melt Nagy Zoltán (azóta a budapesti Nemzeti tagja) sa­ját bevallása szerint fele­részben már memorizálta, amikor végülis kivették a műsortervből. Azidőtájt a sorozatnak szánt monodrá­mákból mindössze a Joseph Latig cs. kir. hóhér került színre, Kovács János előadá­sában, a Kisszínház előcsar­nokóban. a többi elképzelés — elképzelés maradt. Aho­gyan emlékszem, kezdetben Mocsárnak kedvét szegte a dolog, aztán mégis csak en­gedhetett a szaklektori vé­leménynek, mert nekidurál­ta magát, átdolgozta a tex­tust — hja kérem, a szín­ház varázsa —, ám az új kézirattal másfelé fordult. Mindez maradhatna persze intim kulisszatitok, ha fél­ném Mocsár Gábort, mégor­rol az indiszkrécióért. De nem félem, mert jót akarnék a darabjának, hírharangot kongatni körüle. El is mon­danám, miért. 1. Mocsár véleménye a Széchenyi őrülésével és ha­lálával kapcsolatos hivatalos álláspontoktól — történé­szekétől. de az irodalmároké­tól (Németh László drámá­jától) is — eltér, .egyedi. S minthogy irodalomról — nem pedig tudományról — van sző. szabad a gazda. Maga Mocsár sem először fantáziálja újra historikus múltunk jelentékeny esemé­nyeit, hőseit: Rákócziról vagy az 1948—49-es szabad­ságharc „gyémántperéről" például regényt irt. Széche­nyiről azt állítja, nem lehe­tett örült, nem öngyilkosság­gal vetett véget életének, hanem meggyilkolták. A po­lémia nagyjából Zrínyi Mik­lós rejtélyes haláláéhoz ha­sonló. hiszen a sebzett vad­kan körülbelül azt a „föl­adatott teljesítette" az omi­nózus vadászaton, amit ak­kor és ott a bécsi kamarilla sem időzíthetett volna precí­zebben. Mocsár tulajdonkép­pen két bizonyítékkal érvel. Az egyik, hogy Bach hirhedt Rückblickjére nemigen ír­hatta válaszként egy örült az Ein Blicfcet. A másik in­kább indirekt: már a negy­vennyolcas eseményekhez közeledőn igyekeztek a for­radalommal hem rokonszen­vező aulikus grófot gyenge idegzetűnek föltüntetni, s olyasmivel vádolták. hogy öngyilkossági szándékkal ugrott a Dunába — ami eleve képtelenség, hisz a kitűnő úszó másként próbál­Koznék. A „legnagyobb ma­gyar" tehát ellenségeinek lett áldozata — Döbling nem menedékházat jelentett szá­mára, hanem lőporgyártó műhelyt —, s Mocsár az ellenségei közé előbb beso­rolja Kossuthot is. aztán föl­menti: a darab második ré­szében Széchenyi megbékél a korábban hazardörnek aposztrofál! államférfivel. 2. A mü kiindulópontja­postaláda nak történeti hitele va* 1848. szeptember 6-án éjjel játszódik az első rész, a győri Bárány fogadóban, itt szállnak meg Széchenyi és orvosa. Pestről jövet, Cenk­ré menet. Csakhogy. A kü­lönítmény másnap Döbling­be utazik tovább. A győri éjszaka „rejtélyével" nem­igen törődött a történettudo­mány, annál inkább föl­gyújtotta az iró képzeletét: mi történhetett. Fokozza az izgalmakat, hogy előzően Széchenyi felesége már le­költözött Pestről Cenkre a gyerekekkel, most viszont a győri szállásra a doktor — aki mellesleg ágyhoz kötözi Széchenyit — ' odahozatja Cenkről az asszonyt Mind­ezen eseményeket Széchenyi tapasztalásain, balsejtelmein: monológján át közvetíti Mo­csár, akinek ráadásul drama­turgiailag sincs rossz esélye hitelesíteni a szituációt. Hogy miért? 3. Monodrámáknak általá­ban nehéz keresztje, csak­nem kivédhetetlen támadási felülete, a magányos hős. ki partnerek nélkül beszél. Tu­lajdonképpen hangosan gon­dolkodik, óm ezt az állapo­tot valamiképpen el keli hi­tetni, természetesnek efogad­tatni a közönséggel. Mocsár­nak némileg „kezére ját­szik" Széchenyi, hiszen ha felfogása szerint a gróf nem is őrült, lelki egyensúlya azért kibillent, mondhatni hát. az őrület határára ker­gették, s ebben a zaklatott, dúlt állapotában kevésbé zavaró körülmény színpadon egy mag elé meredő, maga­bon morfondírozó drámai figura. 4. A darabban fölvonul a magyar történelem legendás korszakának seregnyi ismert személyisége. Megidéződnek a 48—49-es majd a későbbi események. Annak a Széche­nyinek optikáján át. akit mégiscsak a „legnagyobb magyarnak" neveztek. E szembesülések sem érdekte­lenek. Végezetül egy megjegyzés — odahagyva immár Mo­csárnak eme drámáját. Nemigen fér fejembe az a könnyelműség, amivel hosszú évek óta tudomást sem vesz Szeged kiegyensúlyozottnak vagy színvonalasnak messze nem nevezhető színikultú­rája oly drámákról, kísérle­tekről, melyek itt születnek, vagy ide készülnek. Ha em­lékezetem nem csal. utoljára Még Lendvay Ferenc igaz­gatása alatt mutatták be ép­pen Mocsár vígjátékát a Mindenki városát. aztán Bárdos Pál Úriszéket — azóta csönd. Pedig a városi tanács alkotói támogatással honorálta Papp , Lajosnak „készülő darabját" — még a címe is beugrik. Templom­tolvajok. vajh mi lett vele —: Páskándi Gézától az ár­vízi évfordulóra rendeltek (s fizettek ki) darabot, magam is olvastam; volt érvényes szerződése a színháznak An­nus József ugyancsak elké­szült drámájára . . . hogy egyebekről ne is szóljak, pedig tudnék mit szólani. Távol álljon tőlem gyenge vagy félkész darabokat be­énekelni a szegedi deszkák­ra. Csupán csak azért, meri helybéliek. Hanem anélkül, hogy törődnének velük, terv­szerűen és vissza-visszatérő­en. hogy állandó kontaktust teremtenének és ápolnának a szerzőkkel — enélkül igen halovány a remény életké pes darabok fogalmazására kihordására. Szegeden, ahol a hazai vidék tán legerősebb írócsoportja él. dolgozik, publikál Igaz, nem drámá­kat főleg. Vagy talán ezért is nem? NiUolényi István Hétről hétre megtelik egy dosszié olvasóink Postaládá­nak címzett leveleivel. Ürömmel fogadjuk vala­mennyit, hisz akár egyetértő, akár vitatkozó sorok ezek akár örömről, akár bánatról számolnak be íróik, az új­ságírás természetétől mégis­esak idegen párbeszéd le­hetőségét teremtik meg az olvasó, a lap munkatársai, valamint a város egyes in­tézményeinek vezetői között. Sajnos, nem mindig. Előfor­dul. hogy az olvasók és az ben, segítőkészen reagál min- aki gyógykezeli a rendelőié­újságírók mondják a magu­társszerzőnk az olvasó mellett mindig készséggel és barátsággal fogadba, ke­zeli a rászoruló kis négylá­búakat. szárnyas kedvence­ket! (Megjegyzem, hogy a rendelésre hozott kutyák egy része nem beteg, ha­nem betegségmegelőző vé­dőoltásra vár. Az állattartók törvényadta kötelessége; hogy állataikat megfelelő egészségügyi ellátásban ré­szesítsék.) kutyájukkal vagy beszélgetésben. Csakhogy né­hányat említsünk: kifogás­talan, udvarias hangnem­den észrevételre a DÉMÁSZ. be hozott kutyákat, cicákat, két, az illetékesek válasza legtöbbször az azonnali in- madarakat és egyéb ked- Allntntuvni a „I.„ A meg késik, sőt el is marad, tézkedésről számolva be. De venceket. de tulajdonosaik eyyeo auaiathuai varaxozo Az igazsághoz tartozik azon- nem hagyja az észrevétele- egv része nem hagyja ma- >•gazdáknak' kell a rende­ban — és ezt sokéves ta- ket figyelmen kívül a Pos- gát megnevelni? Ha ismé- lésre várakozás közben te­paszialat mondatja velünk —. ta. a Városgazdálkodási Vál- telt kérés. figyelmeztetés hintettél lenni arra hogy néhány szegedi intézmény lalat, a DÉGÁZ. az Éliker ellenére is a valóban szűk ne hozzák lakótársaik előtt példamutató partner ebben a sem. Annak ürülünk ha a bejáróban várakoznak?! kellemetlen heluzetbe a ra, — nem mindig kellemes — panaszra nem sértődés, va- Keuemeuen neiyzetoe a rai­daskodás a válasz, hanem Az orvos feladata első- tuk segítő állatorvost! Ne korrekt vizsgálat és intéz- sorban az állatok ellátása, tömörüljenek a bejáratnál, kedés- amit ő lelkiismeretesen, és neveljék meg önmagukat Tiirsnk hnanr Szakmai rátermettséggel és meg az állataikat, hogy ne I ULoUK-DOgar szeretettel el is végez. Ezt legyenek terhére embertár­Kikaptunk Ilyen is van. inkát nyomtassuk ki újból Vf'e(m egyÜtt szám0s Saiknak! Akinek meB "s* Kocsis Gyuláné megró, mi és újból. Talán ezt mégsem aUatbarat bizonyíthatja, és kutyája, se macskája" — több, ..a legmesszebbmenő- gondo.ia komolyan. Ha még- hálával emlegeti a nevét an- próbálja megérteni, hogy az kig elítél" bennünket, mert- is. és mint írja. önnek ol- nak az állatorvosnak aki állatkedvelők nagy része jó* h^f-kmH,?Lírja: „ .-október- dalnyi tücsök-bogara gyűlt sok eb fontos feladata ^dulatú emberbarát is!" ben küldtem egy levelet, össze, miért nem küldi el a amelyben egy rövid levél Ludas Matyinak? Ellentét­volt", de mi nem reagál- ben a mi napilapunkkal, tunk javaslatára.. Nevezete- ott helyet kaphat az efféle sen: indítson a DM egy humoros „gyűjtés". Tücsök-bogár rovatot, mely- . , , ben közölnénk az olvasóink mfg valaml • ^ által saját lapunkból kivá pestl °lvasonk *"»°Szt re­gott ..furcsaságokat".. Nem értjük, miféle cikkeket sze­retne újfent olvasni kedves levélírónk Föltehetően azt mél bármilyen cimre kül­dött levelére, ne felejtse el föltüntetni a neve alatt az zenöt utcát és a házszámot. Mi az Üvegek, kulcscsomók, Parker toll és vigasság P. R. nyugdíjas lakatos; kölcsönadta édesanyjától k»­.,gyógyszertári megaláztatá- pott perkertollát egy közép­miatt fogott tollat.. Ti- korú hölgynek a főpostán. t darab gyógyszeres pénzbefizetés közben, janu­üveget vitt vissza a tariáni ár 10-én. Az illető, nyilván várja tőlünk, hogy esetleges efféle névtelen levelezést el- patikába, január 19-én. Na- szórakozottságból magával saját bakijainkat, sajtóhibá- ítéljük.. Guberálók vagy begyűjtők? Sértődött- sorokat hozott a különbség a guberáló és a postás Újszegedről, de pon- hasznosnyersanyag-gyűjtő los névvel és lakcímmel el- között? „Mj arra az állás­jutottunk. gyon rosszul esett neki. mint vitte az írószerszámot. Az írja. hogy a pénztárostól az édesanyja és a fiú kéri. ha a,blakhoz, az ablaktól a olvassa e sorokat, vigye pénztároshoz küldték, több- vissza a tollat a pénzbefi­ször. oda-vissza, míg végül zetés feliratú ablakhoz, a pénztáras csak átvette az ... , . üvegeket. „Miért kell egv 65 „ He,yft adunk "A„ romboló éves. nyugdíjas embert ígv Sverekbanda tagjai" alaira­látva. Szívesen adunk helyet pontra jutottunk. hogy ' +7 ,kerdezl ldos Északi városrész Ács utca ennek a levélnek, hiszen az semmi. Hiszen azok a szor- t ° aK 1 k0ra' 1. A-ban azaz a 334 épület­elv: hallgattassák meg a galmas nyugdíjasok. akik miajÍntft™®t<?en ben lakó fiatalok nehezmé­másik tél is. bármiféle értékes hulládé- "y?n _ e.n",ett ez a nyezik hogy — mint ennek A hasznos hulladékok kot összeszednek. hasznot yaI0b™ - Január 16-i számunkban gyűjtése népgazdasági ér- hoznak a népgazdaságnak. eppen uavaiias bánásmód. hangot adtunk —. a ház dek — s ennélfogva diva- Mert mit ítészünk ki a sze- Tisztességes szándék ve- idősebb lakói rendszeres los téma is a tévében, rá- métből? Amit azok a nagy zérelte P. J.-t. aki tanács- szórakozással. pusztítással, dióban, az írott sajtóban fizetésű emberek kidobál- talanságában nekünk írta italozásai vádolják őket. Ügv egyaránt. Amikor a MÉH nak; akik bennünket gube- meg, hogy január 25-én. öt érzik, ez az általánosítás ezzel kapcsolatos feladatai- rálónak neveznek, őket bez- darabból álló kulcscsomót igazságtalan, hiszen egyet­ról szólunk, szinte mindig zeg senki sem illeti valami talált a Csillag téri DÉLÉP- len alkalommal. Szilveszter megemlítjük — ellenpólus- furcsa névvel Pedig arra is ház előtt A tulajdonos át- éjszakáján voltak kissé vi< ként — a guberálókat Nos, illenék valami elnevezés, veheti a Vajda u. 32'B I. dámabbak. hangosabbaki ez ellen a megbélyegző el- aki kilós kenyereket kihajít, emelet 3. számú lakásban .„, , , . nevezés ellen tiltakozik, meg aki. ahelvett. hogy ki- Von - a-m, V S°ka" ma* igen önérzetesen, többi tár- mosná az ingét, szemétbe Vcin' ak,nek az a-1andekba *>k • • • sa nevében olvasónk. dobja. Nagyon kérjük önö- kapott Parker tolla hiányzik. összeállította: Mint mondja, többen ősz- ket, ha csak lehet, változ- Egy törött karú fiatalember Chikán Ágnes szedugták a fejüket, és meg- tassák meg a guberáló ne­kérdezték egymást: mi a vet." Intézkedik a Szelka? A héten két panasz is érkezett *a Gelkára, illetve új nevén a Szelkára. Németh László (Tápé. Ostrom u. 18.) a tavaly de­cember 13-án bejelentett té­véjének kálváriáját írta meg. Olvasónk — noha 1979. októberében átalánydíjas szerződést kötött a Gelká­val. nem tudta elérni, hogv Sensorion tévéjét a 7 ünne­pekre megjavítsák, mert­hogy — a szerelő szerint — nem volt hozzá megfelelő alkatrész. A levél írója cse­rekészüléket kért — nem kapott Olvasónk kénytelen volt tévét kölcsönözni, há­rom hónapra 900 forintért. Január 3-án ismét ellátoga­tott a Gelkához. kérte, té­rítsék meg a kölcsönzési dí­jat. Ezt elutasították, ellen­ben fölajánlották, hogv más­naD megjavítják a készülé­ket. Olvasónk kérdései a kö­vetkezők: miért lett várat­lanul alkatrész január 3-án: ha az á+lányHwt '6­i"i lAk YÍA„+ npn1 pott mégsem: igaz-e. hogv egy hóna non Mii tártó Ki nem javítható hiba után az a helyes eljárás. ha a7 ügy­fél felmondja a szerződést; miért nem javította ki vé­gül is még február 2-ig sem a ke a . it Ka e.-. köteles-e. kifizetni ilyen esetben a kölcsönzési díjat? Mi is kíváncsian várjuk a választ. Hasonló, csak még hossza­dalmasabb a panasza Tom­sek Károlynénak (Ag u. 5.). Háromgyerekes, egyedülálló asszonyként vette meg 1930 októberében Modul készülé­két. részletre. Csaknem két évre rá. még garanciaidőn belül elromlott a tévé, kép­csöcserére ítélték. Egv hó­napig működött. ismét el­romlott ..Üjabb képcsövet kell belerakni" — mondta a szakember novemberben, s hozzátette, szerencsére van a raktáron. nem kell sokat várni. A határidő után két héttel érdeklődött olva­sónk. s a válasz: nincs kész a tévé. nincs képcső Köze­ledvén az ünnep (december 10-e volt). cserekészüléket kért a tulajdonos. Elutasí­tották. Olvasónk levelén ja­nuár 23. a dátum, • akkor még a Szelkánál volt Mo­dul-tévéje. ..Nagyon nagy teher volt számomra ha­vontg fizetni a részleteket, de kifizettem, én nem csal­'sm. meg az államot egv "llér erejéig sem ... A jót­llási papíron van ugvan utalás arra, hogy a bíróság­hoz fordulhatok. csakhogy nekem pereskedésre se dóm. se pénzem nincs." Reméljük, egyik esetben sem kerül bíróságra az ügv, intézkedik a Szelka. M/t mondjak a kisfiamnak Hozzászólás kutyaügyben A január 23-1 Postalá­dánkban Kutya egy dolog cím alatt megjelent levelhez szól hozzá dr. Albert Vil­tnosné (Dugonics u 5.). „Mit tegyen az állatorvos. Kisfiam önszorgalomból érdeklődik a közlekedési szabályok iránt. Dicsére­tesnek tartom, annál is in­kább, mert nem kell rá­erőltetnem. hanem csak a válaszadás feladata marad rám Baj csak akkor van. ha . .. Például a Mérei utca 15. számú ház nappal is be­zárt vaskapujóra kör ala­kú. piros szegélyű, fehér alapszínű tábla van elhe­lyezve. Ha nekem meg­magyarázzák. eskü alatt vallom, hogy elfogadom az indokot, már csak a bé­ke kedvéért is. De mit mondjak a kisfiamnak? O ugyanis úgy érvel: ki az a buta bácsi, aki nekimegy a vaskapunak? Ha pedig kinyitják, nem látszik a tábla. Következésképpen — szükségtelen. Az üjszegedi állomáson a MAV-területet egv kör alakú, piros alapszínű (benne elhelyezett fehér téglalap) tábla védi az il­letéktelen járművek be­hajtásától. Ügv első ráné­zésre meg is felel az egv­irányú utca ..tilos végé­nek". igen ám. csakhogy a fehéz mezőben „kivéve MAV-járművek" felirat látható Hogy fiam ilyet nem talál a KRESZ-ben. az az ő gondja, de engem tesz felelőssé a felnőttek képviseletében. Igaz. ami igaz. már vagv haj-hét éve ott van az a tábla, és még sehol szóvá nem tettem, de mellettem szól az a sej­tésem. hogy más felnőtt társam sem. E tábla lété­nek a magyarázatát is el­fogadnám. de mit mond­jak a kisfiamnak? Legutóbb pedig füllente­ni voltam kénytelen. Azt kérdezte tőlem, hogy miért dudált ránk az a bácsi, aki úgv előzött meg minket, hogv a záróvonalat is át lépte? Pedig mi épp hat­vannal megyünk itt a Bel­városban. Azt válaszoltam hogy az nem erőszakos, nem tülekedő. nem ag­resszív. csak biztosan na­gyon siet valahova Véd­tem a felnőtt mundér be­csületét. s közben szemem sarkából lestem gyermeke­met. Csend ült közénk. Üttestre dobott sörösüveg darabja roppant a kerekek alatt. — Valamelyik bácsi el­ejtette?" — kérdezte fia.-n enyhe ka.jánsággal egyér­telműen célozva arra. hogv az előbb sem hitte el a dudáló emberről szóló me­S'éA ­Őszintén szólva egy ki­csit szégyellem magam a felnőttek nevében. Mert ugve nevelünk. nevelge­tünk. miközben kis tiszta agyú palántáink egyre fel­ismerik a logikátlanul el­helyezett közlekedési táb­lát. az erőszakos autóveze tőt a garázda üvegdobá lót. ígv hát én sem váró!, senkitől sem magyarázatot a fent; konkrét esetekre Legfeljebb tudomásul ve­szem a, indokokat, de nem hiszem el. A gyerek is ezt tette. Tőle tanultam Csóka Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom