Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
3 Szombat, 1983. február 5. m Évforduló n sztálingrádi csata A sztálingrádi csata 40. évfordulója alkalmából emlékgyűlést tartottak pénteken a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezte ünnepi esemény résztvevőit Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte, majd Tóth Sándor alezredes, a hadtudományok kandidátusa, a Hadtörténeti Intézet munkatársa emlékezett az évforduló jelentőségéről. Beszéde bevezetőjében rámutatott: ez a győzelem döntő fordulatot hozott a II. világháború menetében, hiszen a fasiszta hadigépezet megrendítő erejű, kiheverhetetlen csapást szenvedett. A győzelem véglegesen a szovjet hadvezetés kezébe juttatta a kezdeményezést, s ezzel megteremtődtek a feltételek a fasiszta betolakodók kiűzésére. A sztálingrádi csatában aratott szovjet győzelem az egész haladó emberiség ügyévé vált — folytatta Tóth Sándor —, s emlékeztetett rá, hogy államférfiak és politikusok, hadvezérek és az értelmiség legjelesebb képviselői egyértelműen a második világháború fordulópontjaként értékelték a negyven évvel ezelőtti eseményt. A sztálingrádi diadal minden eddiginél fényesebben mutatta meg — hangoztatta —, milyen hatalmas harci táborrá, legyőzhetetlen erővé kovácsolta a szovjet népet a társadalom vezető ereje: a kommunista párt. A heroikus erőpróba ismételten bebizonyította azt is, hogy a szocialista társadalom erőforrásai kimeríthetetlenek, s kész szembeszállni mindenkivel, aki ellene fordul. A szónok ezután arról szólt, hogy a győzelem megnövelte a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét, megerősítette és elvitathatatlanná tette vezető szerepét az antifasiszta koalícióban. Reményt és hitet öntött a fasiszta megszállás alá került országok népeibe, új erőt adott az ellenállási mozgalmaknak. Azóta ez a csata jelképpé nemesedett. Örök időre szóló figyelmeztetés a háborúra készülők számára, hogy nincs esélyük az emberiség létét fenyegető, kalandorterveik megvalósítására. Napjainkban is léteznek olyan erők, amelyek nem tanultak a történelemből — mutatott rá az előadó. A háborús terveket szövögetőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy ha az emberiség békéjét fenyegetik, a haladás erőivel találják magukat szemben — mondta befejezésül Tóth Sándor alezredes. Az emlékgyűlésen felszólalt Nyikolaj Krasznyikov, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége katonai és légügyi attaséjának első helyettese, aki meleg szavakkal emlékezett meg a negyven év.vel ezelőtti, történelmi sorsfordulóról. Dimitrij Gorbany vezérőrnagy a szemtanú hitelével villantotta fel a hősi ellenállás heteit, hónapjait. (MTI) Magyar— máltai szerződések Alex Sceberras Trigona máltai külügyminiszter magyarországi látogatásának utolsó hivatalos programjaként pénteken a két ország | kapcsolatait erősítő nemzetközi szerződéseket írt alá a Külügyminisztériumban. A vízumkényszer megszüntetésérői Púja Frigyes külügyminiszterrel. míg az idegenforgalmi együttműködésről Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel írt alá egyezményt. Végül a máltai diplomácia vezetője Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettessel jegyzőkönyvet írt alá a Magyarország és Málta gazdasági kapcsolatainak fejlesztésit elmélyítését szolgáló együttműködésről. Alex Sceberras Trigona a nap folyamán megbeszéléseket folytatott Sárdi Gyulával, az Express Utazási és Diák Utazási Iroda igazgatóhe'lyettesévej, valamint Harsányi Zoltánnal, az IBUSZ vezérigazgatójával. A máltai külügyminiszter elutazott hazánkból. KÜLDÖTTSÉG EGYIPTOMBÓL Az egyiptomi haladó szofcialista tömörülés egységpártjának — Fouad Moursí titkársági tag vezetésével — küldöttségét, amely, a Hazafias Népfront meghívására tartózkodott hazánkban, fogadta Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. A szívélyes légkörű találkozón tájékoztatta a vendégeket a Hazafias Népfront feladatairól, a szocialista nemzeti egység erősítéséért végzett tevékenységéről. Kifejezésre juttatta a mozgalom cselekvő szolidaritását az egyiptomi hazafiakkal, az imperializmus ellen küzdő arab népekkel. A küldöttség tájékozódott az országgyűlés külügyi bizottsága, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, a magyar békemozgalom, az Országos Béketanács fejlődési bizottsága tevékenységéről is. Fouad Moursi az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében megbeszélést folytatott időszerű nemzetközi gazdaságpolitikai kérdésekről is. A küldöttség pénteken elutazott hazánkból. KORSZERŰ VÁLASZTÁSI RENDSZER Pénteken Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. • A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. november 11-i ülésén áttekintette a magyar választási rendszer tapasztalatait, s megállapította, hogy a társadalomban végbement fejlődés indokolttá teszi a választási rendszer továbbfejlesztését. A Központi Bizottság felkérte a Hazafias fíépfront Országos Tanácsát az elgondolás véleményezésébe és javaslatainak megtételére. Az országos elnökség tagjait Pozsgay Imre, a népfront főtitkára tájékoztatta az MSZMP KB azzal kapcsolatos előzetes elképzeléseiről. A vitát követően az elnökség döntött az országos tanács ülésének összehívásáról és a téma napirendre tűzéséről. KOLUMBIA ŰJ NAGYKÖVETE Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta dr. Dániel Carlos Roca Castellanos rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kolumbiai Köztársaság új. magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. ELHUNYT DOMANOVSZKY GYÖRGY Rövid szenvedés után, 74 éves korában elhunyt dr. Domanovszky György Munkácsy-díjaá művészeti író, a történettudományok kandidátusa, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főigazgatója. Halálával nagy veszteség érte a magyar művészeti életet. Temetéséről később intézkednek. KORZIKAI TÁMADÁS A magát „Korzikai Forradalmi Brigádnak" nevező terrorszervezet tagjai pénteken géppisztolytüzet zúdítottak arra az épületre, amelyben a helyi rendőrség központja, valamint Korzika nemrég megalakult helyi parlamentje található. A támadók felrobbantottak négy rendőrségi járművet is. Egyhónapos nyugalom után ez volt az első nagyobb méretű terrorcselekmény a szigeten. Munkasörszakasz kitüntetése A munkásőrség országos parancsnoka a munkásőrszolgálatban és a termelésben tanúsított példamutató helytállásáért a lyukóbányai vegyi-védelmi szakaszegység, nek a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany-fokozata kitüntetést adományozta Az elismerést a munkásőrség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei parancsnoksága pénteken megtartott törzsgyűlésén vette át a szakasz. Mindenütt várni kell ? Tele van a gyógyszertár. A sor a helyiség sarkában visszafordul, és kígyózik egészen a bejáratig. Az első. Ennél az ablaknál lehet a vényeket beadni. A második sor a pénztár előtt kanyarog. A harmadik pedig a gyógyszerek kiadásánál. A három sorban öszszesen legalább fél órát kell várni. Van ugyan egész sor ablak a patikában, ahol szintén árazhatnának vagy gyógyszert adhatnának ki, de mindegyikből csak egyegy működik. A gyógyszerre várók persze látták, mikor betértek a patikába, hogy hátul három-négy fehér köpenyes hölgy is üldögél, beszélget vagy éppen nevetgél. Az ablaknál ülő két gyógyszerészt talán maguknál is jobban sajnálják: látnivaló, hogy majd megszakadnak a munkában. i. Lakásépítés, külkapcsolatok Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége pénteken Szlameniczky István vezetésével ülést tartott. Megtárgyalta azokat az intézkedéseket, amelyeket az országos tanácsok az MSZMP KB és a kormány lakáspolitikai irányelvei érvényesítése érdekében elhatároztak. Megállapította, hogy a különböző szövetkezetek sokoldalú segítséget tudnak nyújtani a lakásépítés szervezésében, az anyagellátásban, a kivitelezésben, továbbá az épületfenntartásban. Az egyes országos tanácsok a szükséges tennivalók terveit kidolgozták. valóra váltásukat megkezdték. Az elnökség felhívta a figyelmet a feladatok ellátásához szükséges anyagi és szervezeti feltételek mielőbbi biztosítására. Az elnökség egyeztette a szövetkezeti mozgalom ezért külkapcsolatainak célkitűzéseit. Különösen fontosnak tartjá a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését, s elhatározta, hogy a szövetkezetek exporttevékenységének helyzetét, a választékcsere növelésének lehetőségeit részletesen megvizsgálja, és az országos tanács elé terjeszti. Az elnökség megállapította: az o-szággvűlés decemberi ülésén elhangzott felhívásnak megfelelően az egyes országos tanácsok ismételten felülvizsgálták a már jóváhagyott költségvetésüket és abból — további szigorú takarékossági intézkedések alapján — 5—8 százalékot az állami költségvetés javára befizetnek. Ennek érvényesítésére a területi szövetségek figyelmét is felhívta. Ezek a betegek már vártak ma egynéhány órát Beültek reggel az orvosi rendelő várótermébe. Mondjuk nyolc órakor kezdődött volna a rendelés, de késett az orvos néhány percet. Ötöttízet. Szóra sem érdemes. A körzeti orvosok a nyolcvanas évek talán legkeményebben dolgozó robotosak Emberek élete van a kezükben, mit kicsinyeskedünk azzal a pár perccel. Igen ám, de ennyivel is rövidebb a rendelési idő. Az asszisztensnő először behívja az injekciósokat. Ez is rendjénvaló. Aztán, mondjuk, behívja az ismerőseit. Ez már kevésbé rendjénvaló, de alig lehet bizonyítani. És még ha lehetne is: mindig a beteg a kiszolgáltatott az egészségesnek, a páciens az orvosnak: dehogy meri a beteg szóvá tenni, hogy előbb szólítják azt, aki pedig később érkezett. A beteg hát nem szól, csak nyeli a mérget. Ül, ha jut neki hely, vagy ácsorog. Lehet, hogy a saját betegsége, fertőzése mellé összeszed még hármat-négyet, addig szorong a többi beteg közelében. Az orvos az elején még részletesebben megvizsgálja a betegeket, de ahogy közeledik a rendelés vége, úgy kapcsolt egyre gyorsabb tempóra. Futtában meghallgatja a beteget, belenéz a torkába, aztán már irja is valamelyik közkedvelt antibiotikumot, nyugtatót. A beteg még mondaná, hogy itt szúr meg ott szúr, hogy a múltkor is megfájdult a gyomra a fölírt gyógyszerektől, amikor már udvariasan tessékelik kifelé. A betegnek, hogy gyorsabban javuljon, pihennie kéne. Azért megy az orvoshoz, hogy a gyógyulását elősegítsék. Mivel azonban fél napot vár a rendelő előtt, abszolút egészségtelen környezetben. aztán hasonlóképpen a patikában, mire hazaér, sokkal betegebb lesz, mint amikor eldöntötte, hogy orvoshoz fordul. újabb sorállásnak néz elébe: egy sor a tőkehúsnál, másik sor a csemegéspultnál, harmadik a kenyérnél, negyedik a pénztárnál. Van persze olyan napszak is, amikor nem kell sorbaállni. Csakhogy, akkor még nem érkezik meg a friss kenyér, a friss felvágott, a friss hús. Billen tmondásos viszonyban vagyok a várakozással. Nincs megalázóbb annál, mint hogy várjon az ember. A várakozás mindig a kiszolgáltatottságunkat tudatosítja. Ha megbetegszem, ki vagyok szolgáltatva az orvosnak, ezért kénytelen vagyok megvárni. míg a rendelői játékszabályok szerint a színe elé kerülhetek. Egyáltalán: szinte mindenütt és mindenre várni kell. Autóbuszra és villamosra, parizerre és elemes bútorra, autóra, telefonra, lakásra. Életünk negyedét átvárakozzuk, mert ha igényeink vannak, csak hosszadalmas várakozás árán tudjuk kielégíteni őket. Vagyis: várakozni lényegében kiábrándító és utálatos állapot. Van azonban a dolognak egy másik oldala. Az, hogy igényeink jó része, ha hoszszadalmas és megalázó várakozás után is, de kielégíthető. Ha megbetegszünk, igaz, hogy a várakozásban még idegesebbek és betegebbek leszünk, de végül a szakember kezébe kerülünk. Igaz, hogy három sort kell végigtoporogni a patikában, de az esetek többségében megkapjuk a gyógyító készítményeket. Vagyis: várakozni reményteljes állapot. A várakozást mindig a hiány szüli. S a hiány következményei a várakozás körüli anomáliák is. Sem jogi, sem morális szabályozásunk nem tud rendet vágni a hiány körüli gubancban: a várakozás ellen sokan próbálnak úgy védekezni, hogy nem tartják be a sort, eléje állnak a többinek. S eléje is állhatnak, mert nincs szankció ellenük, mert a közösség nem elég erős, hogy a kényszer szülte várakozás általánosan elfogadott normáit betartassa velük. Tudjuk, hogy valamennyit várakoznunk kell, mert amit akarunk, az abban a pillanatban nem teljesíthető. Igényeinek megelőzték az ország teljesítőképességét, örülhetünk, hogy érdemes várni, mert a végén hozzájutunk a vágyott holmihoz. De nem tudjuk, hogy a körzeti orvosnál, vagy a patikában annyit kell-e várni, amenynyit mi várunk, vagy netán kevesebb is elég lenne. Egy órát kéne várni, mert sok a beteg, de mi két órát várunk, mert a doktor pihenésképpen elcsevegett az aszszisztensnővel? Hogy a gyógyszertár hátsó fertályán ülő hölgyek gyógyszert kevernek-e, vagy a hét végi tévéműsort beszélik meg. ! 3.1 Ez okoz a lehetségesnél rosszabb közérzetet a várakozás körül. Lehet, hogy mi többet várakozunk, mint amennyit föltétlenül kellene? Lehetséges, hogy mások viszont kevesebbet? Bizonyíték nem sok van. Az ellenkezőjére sem. Bizonytalanok vagyunk, rossz a közérzetünk. Ha ez a hangulat nyilvánosságot kap, könnyen éri a követelődzés vádja: nem méltányolja a gazdasági helyzetet, a jószándékot. Pedig nem erről van szó. A várakozás, a hiány elviselésének rendjéről. Pontosabban e rend nap mint nap tapasztalható hiányáról. Eizt kéne valahogy megszüntetni. Tanács István 2. S ez még- mindig az egyszerűbb eset. Előfordul, hogy a körzeti orvos bizonytalan, nem mer biztos diagnózist megállapítani, elküldi a beteget szakrendelésre. Ott aztán végképp tömérdek várakozásra számíthat: sorállás, mire bekerül, sorállás a labor előtt a vizsgálatokért, sorállás a lelettkért, újra sorállás a szakorvosnál, meg a körzeti orvosnál. Ha hazafelé még be is szeretne vásárolni a beteg —, enni betegen is muszáj —, Megnyitották a mezőgazdasági könyvkcnapot Inas lovak nyargalnak a mezőgazdasági könyvhónapot hirdető plakátok fölvételein. Tudtul adva a nézgelödönek, hogv a könyvesboltokban a február a mezőgazdászoké. Mint ismeretes. már több mint negyedszázada a legrövidebb' hónapunkat a gazdálkodók sei. gítésére mezőgazdasági könyvhónappá nyilvánították. Azóta ilyenkor a szokásosnál nagyobb figyelem irányul a tudást kiegészítő, szakértelmet gyarapító írott betűre. Az idei — a huszonhatodik — alkalomra S76 ezer példányban nyomtattak mezőgazdasági jellegű könyveket. Közülük több mint ötvenet újdonságként ajánlják a boltokban, elárusító sátrakban. Pénteken Egerben nyitották meg az 1983. évi mezőgazdasági könyvhónapot. Köpteczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Méltatta a mezőgazdaság szocialista fejlődésének eredményeit, annak társadalmi, kulturális összefüggéseit. és szólt arról, hogy mindezekben az eredményekben nagyon fontos szerepet töltenek be a könyvek. Ezt követően Köpeczi Béla. valamint Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át a mezőgazdasági szakkönyveket készítő kiváló nyomdászoknak és a terjesztésükben élenjáróknak. Ma már egyáltalán nem szégyen — mondotta Gáspár Gusztáv kertészmérnök a tegnapi ünnepi megnyitón. amelyet Szegeden a Tömörkény könyvesboltban tartottak —, ha a szakember a könyvből is gazdálkodik. A mai világ modern technikája. fejlett agrotechnikája már nem képzelhető el az írott megfigyelések, rendszerezett ismeretek nélkül. A könyvhónap ürügyén a mezőgazdaságunk erejéről gyakrabban ejtenek szót. (A vágtató paripákat ábrázoló plakátot akár jelképnek is fölfoghatjuk.) Az eredmények megokolásának egyikét olvashatjuk a mezőgazdasági könyvhónap újdonságait bemutató kiadványban. dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára tollából: ..A magyar mezőgazdaság eredményei a gazdálkodás intenzív módiában keresendők, abban tehát, hogy nem új termőterületek bevonásával gyarapítjuk a termés mennyiségét és minőségét, hanem csiszoltabb, korszerűbb gazdálkodási technológia alkalmazásával. Perszt az is igaz. hogy a termelés és a kutatás kapcsolata, a térmelés és az elmélet viszonya soha nem volt olyan szoros, mint az utóbbi években. Ezek az agráreredmények magukban hordozzák az elkötelezett agrárértelmiségiek. mezőgazdasági szakemberek munkáját. Tevékenységükhöz, a termelési eredményekhez érdemben járult hozzá a mezőgazdasági szakírógárda, a Mezőgazdasági Kiadó, de a szak- és közművelődési könyvtárak, valamint a könyvterjesztő egységek egész sora is."