Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

«0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évíol ,»a«í 48. szára 1983: február 26.,' szombat Ára? 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken filést tartott. ' Az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alap­ján március 24-Cn 10 órára összehívta az országgyűlést. Ezután birákat mentett fel és választott, majd egyéb folyamatban levő ügyekről tárgyalt. (MTI) Tanácselnöki értekezlet Pénteken a fővárosi, a me­gyei, a megyei városi tanács­elnökök értekezletet tartot­tak a Parlamentben. Az esz­mecserén — melyet Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke vezetett — ott volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. A jelenlevők először meg­vitatták Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter tájékoztatóját a tárca időszerű kérdéseiről, majd a tanácsi tevékenység aktuális feladatairól tárgyaltak. (MTI) Több napraforgó Nyolc éo alatt meghárom­szorozódott az ország napra­forgótermő területe, s egy tonnával nőtt a hektáron­kénti hozam. Nagy része van ebben a tíz éve működő bácsalmási napraforgó-ter­mesztési rendszernek, amely csütörtökön tartotta idei fel­adategyeztető megbeszélését a 41 partnergazdaság kép­viselőinek részvételével. A rendszerhez tartozó gaz­daságokban, amelyek a ha­zai vetőmagellátásról is gon­doskodnak, a hektáronkénti hozam tavaly elérte a 2270 kilogrammot. Az országos át­lag 1950 kilogramm. Most elhatározták, hogy a ter­mesztési technológia korsze­rűsítésével, új hibridek al­kalmazásával tovább növe­lik a hozamot. Energiagazdálkodástól a hulladékhasznosításig Az Ipari Miniszférium és a megye vezetőinek tanácskozása Szegeden Energiagazdálkodás. az export lehetőségeinek bőví­tése, hulladékhasznosítás és más fontos hasonló kérdé­sek szerepeltek pénteken Szegeden azon a tanácsko­záson. ahol a megyei pért­és állami szervek, valamint az Ipari Minisztérium veze­tői egyeztették a feladato­kat. A tárgyaláson — töb­bek között — részt vett dr. Kapolyi László, az Ipari mi­nisztérium államtitkára, Zsengellér István, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazeatója. dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csong­rád megyei pártbizottság el­ső titkára. Török József. a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Petrik István és Prágai Tibor, a megyei, il­letve a Szeged megyei vá­rosi tanács elnökének álta­lános helyettese. Kovács Sándor, az SZMT titkára. Szabó Jánosné megyei ta­nácselnök-helyettes rövid áttekintést adott szűkebb pátriánk iparának eredmé­nyeiről, szólt az anyagellá­tás gondjairól, az import alkatrészek hiányáról, egyes áruk versenyképességének csökkenéséről, az ötnapos munkahétre való átállásról, az új vállalkozási formák meghonosításáról. Tájékoz­tatása után az ipari tánca és a megyei párt- és állami szervek vezetői sorra vették azokat a megoldásra váró feladatokat, amelyekhez a minisztérium támogatása szükséges. Tudósításunkban csak a legfontosabb témák, elsősorban a lakosság leg­szélesebb rétegeit érintő és foglalkoztató kérdések kom­mentálására szorítkozunk, i Híradásunkat ezért az ener­giagazdálkodás és az energia racionalizálási program je­lentős mozzanatainak felso­rolásával kezdjük. Köztu­dott, milyen s.ok települé­sen szeretnék, ha hozzájut­hatnának az összkomfortot biztosító földgázhoz. A hely­beli lakosok ezért anyagi áldozatot is képesek hozni. Nem újdonság, számos eset­ben összeadták a pénzt és kiépítették a vezetéket. En­nek a mozgalomnak sokszor egy dolog szab gátat: a nö­vekvő igényekhez képest nem elegendő a kivitelezői kapacitás. A tegnapi tanács­kozáson kiderült, az Ipari Minisztérium felügyelete alá tatiozó — nem helyi — vállalatokat sem lehet be­vonni szűkebb pátriánk gáz­vezeték-építési programjába. Az ország minden megyéjé­ben kisebb a kapacitás, mint amire szükség lenne. A mi­nisztérium képviselői java­solták, hogy egy célvizsgá­lattal tárják fel, hogy a helyi erőket miképp lehet bővíteni. Másik gond. hogy a külső gázvezeték építéséhez, a bel­ső szereléshez nem elegendő az anyag. Hiánycikk olykor a kis átmérőjű acélcső, az elzárócsap, n hősugárzó, a kazán, a gázkonvektor. A minisztérium támogatását azért kérték, hogy a föld­gázprogram tervszerű meg­valósítása érdekében az anyagi-műszak bázis bizto­sított legyen. A kis átmérő­jű acélcső hiányának oka, hogy a Csepeli Csőgyár re­konstrukciója tavaly .év kö­zepén fejeződött be, de né­hány műszaki probléma mi­att a zavartalan termelés csak az idén kezdődött el. A gyár a második negyed­évben tud a kívánságoknak eleget tenni. Importbeszer­zési korlátozások miatt ke­vesebb az elzárócsapok és az ÉTI kazánok száma. Hő­sugárzóból. valamint F—15­ös, F—19-es gázkonvekto­rokból a gyártó vállalat a piac követelményeinek ele­get tud tenni, ugyanakkor a keresettebb F—8-as hi­ányzik. És még mindig ma­radjunk a gázos témánál, Üllés körzetében a szárny­vezetékek kiépítésének költ­ségeit a gazdálkodó szerve­zetek összeadják. Hogy ez valóra váljon, annak az a feltétele: az ülléái gázátadó állomás kapacitását bővít­sék. Ezt megyei forrásból azonban nem tudják fedez­ni. A minisztérium vezetői megígérték megvizsgálják annak módját, miképp tud­ják a központi támogatást biztosítani. Gyakori panasz, a telepü­lések gázhálózatba történő bekapcsolásának engedélye­zési eljárása nem zökkenő­mentes, a kerVények elbírá­lása elhúzódik. Felmerült az is. indokolt-e fenntarta­ni a párhuzamos engedélye­zést. A minisztérium veze­tőinek magyarázata szerint lényegesen javult a helyzet azáltal hogy tavaly két új jogszabályt .adtak ki. amely a korábbiakhoz képest az eljárásokat egyszerűsíti. A javulás megmutatkozik ab­ban — legalábbis az elmúlt hat hónap tapasztalatai ezt igazolják —, ha a település tanácsa vagy a megyei ta­nács kéri a hálózatba törté­nő bekötést, akkor az enge­délyt a jogszabályban bizto­si tótt 3ft nappal szemben 5 —10 nap alatt kiadják. A tegnapi megbeszélésén szó volt a geotermikus ener­gia hasznosításáról is. Mint arról már beszámoltunk, Szegeden a Felsőváros II-es ütemében kísérleti fúrásokat végeznek, amelyeknek ered­ménye az év végén várha­tó. Ezt követően a város to­vábbi négy kutat szeretne létesíteni ebben a körzetben, amelyhez az OKGT közre­működését kérte, s a hozzá­járulást meg is kapta. Ha a hat kúthoz fűzött reménvek beválnak több ezer lakás fűtését oldhatnák meg ter­málvízzel. A Szegedi Nyomda napi­lap-előállítás korszerűsíté­sére kidolgozott javaslatait is tolmácsolták a megyei ve­zetők. amely megvalósításá­hoz szintén a központi se­gítséget kértek. Szó volt a megbeszélésen az import­gazdálkodás helyzetéről is. Több vállalat gondja, hogy nem ütemes az importanyag­ellátás. s ez veszélyezteti a termelést, az exportszállítá­sokat. A népgazdaság hely­zete megköveteli, hogy a je­lenlegi szoros importgazdál­kodást fenntartsuk. A hely­zeten egyelőre nem lehet változtatni, a vállalatok úgy dolgozzák ki stratégiájukat, úgy alakítsák termelésüket, hogy az exportcélkitűzéseket megvalósítsák. A tanácskozáson felmerült a másodnyersanyag és a hulladék hasznosításának kérdése. A KSZV és a me­gyei MÉH Vállalat közös be­ruházásként egy agrofólia­hulladék-feldolgozó üzem építését tervezi, aminek az évi kapacitása 2500 tonna lenne. Ehheez szintén köz­ponti támogatást kérnek. A minisztérium az ötletet pár­tolja, az elképzeléseket jó­nak tartja, s a beruházás megvalósítását támogatja. A tanácskozás végén a megyei vezetők az iránt ér­deklődtek. hogv milyen in­tézkedések várhatók a vál­lalati szervezeti élet tovább­fejlesztése érdekében. mi­képp folytatódik a decent­ralizálás folyamata. Hídr a legszebb férfikorban Négy hónapig „üzemszünet Az idén lesz száz éve, hogy közúti híd vezet át a Tisza fölött Szegednél. Az 1883-ban, Feketeházi János mérnök tervei alapján elké­szült hidat — a mostani bel­városi híd elődjét — a visz­szavonuló német csapatok 1944 októberében, röviddel a város felszabadulása előtt felrobbantották. A folyó két partjára települt városrészek közti összeköttetést 1948-ig ideiglenes pontonhíddal te­remtették meg. S közben — dr. Mihailich Győző, dr. Schwertner Antal és Ma­jor Sándor tervei szerint — épült az új, vasbeton és acélszerkezet. 1948 novem­ber 18-án avatták, a maga 35 évével tehát elöregedett­nek éppenséggel nem tekint­hető. A most „legszebb fér­fikorában" levő híd történe­tének mindeddig két lénye­ges eseménye volt: kicserél­ték a Móra-park felőli fel­járóhíd elemeit, s átfestet­ték a teljes hídszerkezetet. A híd életének újabb fon­tos fejezetét tavaly kezdték el „írni" — az UVATERV készítette el a felújítási programot, s több kivitele­ző — egyebek között a Ganz-MÁVAG, az Országos Szakipari Vállalat — vette gondjaiba magát a szerkeze­tet. Gondosan átvizsgálták a hegesztési varatokat, a sze­gecseket, szükség szerint ja­vítottak. cseréltek, a köze­li hetekben pedig hozzákez­denek a hídszerkezet ívének vizsgálatához is. A szegecs­csere, a pályaszerkezet fel­újítása, és aztán újramázo­lása a biztonságtechnikai és műszaki lehetőségek miatt állványépítést tesz szüksé­gessé, s ezért március 13­tól várhatóan a szabadtéri játékok kezdetéig lezárják a gépjármű-forgalom elöl a hidat. (A gyalogosok és ke­rékpárosok biztonságos köz­lekedésének feltételeit meg­teremtik. védőtető alatt ha­ladhatnak át a hídon.) A híd felújításának soros mozzanatairól, a város köz­lekedési rendszerének körül­belül négy hónapig tartó át­programozásáról szólunk még lapunkban a hídzár előtt, ám mivel a márciusra szó­ló autóbusz- és trolibérlete­ket ezekben a napokban kell megvenniük, az érintet­teknek már most figyelmük­be ajánljuk a tömegközleke­dést érintő leglényegesebb változásokat. Kezdjük a trolibuszokkal. Az 5-ös járat kocsijai Üj­szeged helyett csupán a sze­gedi oldal hídfőjéig járnak majd, a Vár utcában, Deák Ferenc utcában haladva tér­nek vissza útvonalukra. (Ezen a kerülőszakaszon fel­sővezetéket kellett építeni.) A Széchenyi tértől az Új­szegedre tartó utasok az SZKV kék autóbuszaival mehetnek tovább — az át­szállás ellenére egy utazás­nak tekintik a két menetet, tehát egy trolijegy elegendő. (Ezek a kék buszok egyéb­ként a Bartók Béla térről indulnak — tehát az átszál­lási lehetőség már ott is adott —. s az Attila utcán, Széchenyi téren, Tanácsköz­társaság útján. Felső Tisza­parton, új hídon, Népkert soron, Vedres és Csanádi utcán át érik el a végállo­mást. (Visszaútban szintén a Széchenyi téren és a Bar­tók Béla téren szállhatnak át az utasok az 5-ös troli­ra.) Az 5 A jelzésű betétjá­rat a Vidiánál levő végállo­mása és a Bartók Béla tér között közlekedik, az 5 B jelzésűt pedig megszüntetik. A 6-os vonalán, az Északi városrész „és a Vidra utca között nem lesz változás. A 7-es trolipótló buszok forgal­mát szüneteltetik (a kocsik­ra az újszegedi „átkelésnél" van szükség), a 8-asoké vál­tozatlan marad. Az autóbuszok — a Volán kötelékébe tartozók — kö­zül a 17-es járatot szünetel­tetik a hídzár idején. A Bel­városba igyekvőknek a 10­est. a Marx tér felé hala­dóknak a 11-est, 21-est, a József Attila sugárútról in­dulóknak a 62-est, Tarjánból Üjszegedre a közvetlen el­jutást igénylőknek a 14-es buszt ajánlhatjuk. Vala­mennyi variáció felsorolásá­ra természetesen nincs le­hetőségük.) Még a szünetelő 17-es újszegedi ágáról hadd szóljunk: ott a 71, a 71 "Y­os kocsik kínálkoznak he­lyettesítő járatul. A 22-es vonalon is lesz változás: a kocsik csak a Kálvin térig közlekednek. Akik Újszegedről indulnak, a 70-es buszon utazhatnak a 22-es fielyett. A 60-as és 60/Y-os kocsik Szöregről — az új hídon át — a Szent György térig mennek, tehát nem a Bartók Béla téren lesz a végállomásuk. A márciusi bérletek vásár­lásakor minden bizonnyal körültekintőnek kell lennie annak, aki eddig megszokott járata helyett másikat vá­laszt. A mérlegelés anyagi hátterét hadd világosítsuk meg a bérletárak összeha­sonlításával: a buszra a felnőttek egyvonalas bér­lete 50. az összvonalas 80 forintba kerül; a buszra és trolira egyaránt érvényes kombinált bérlet ára pedig 100 forint. Ha valaki mégis megveszi márciusra a 17-es vagy 22-es bérletet, a hónap végéig a következő rend szerint még utazhat: a 17­est elfogadják a 62-esen és a 1 l-esen (a Marx tér a ta­rifahatár), a 10-esen a Bel­város felé, az újszegedi ágon pedig a 71-esen és a 71/Y­on. A 22-es vonalbérletek­kel a 70-es újszegedi ágán lehet utazni a márciusi bér­letek érvényességéig. Az érintett utasok tájé­kozódásának, a helyettesitő járatok és az alkalmas bér­letek kiválasztásának meg­könnyítésére közöljük a tö­megközlekedési változások vázlatát. A megállóhelyek­ről az átszállási lehetőségek­ről az SZKV és a Volán irá­nyító központjaiban is kap­hatnak információt az ér­deklődők. Pálfy Katalin •H trriipdHé autóbusz tanai a» autátxaz «>«* • troWxmz esti O autóbusz nvgóllMy •ms^jllóhrty Jjj

Next

/
Oldalképek
Tartalom