Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

2 Csütörtök. 1983. február 24. Marx tanítása és a szocialista építőmunka néhány kérdése Marx halálának 100. évfordulója alkalmából a Kommunyiszt, az SZKP KB elméleti folyóirata legújabb számában Jurij Andropov cikkét közli. Az SZKP KB lötitkara ..Marx Károly tanítása és a szocialista építőmunka néhány kérdése a Szovjetunióban" rimu cikkében megállapítja, hogy ma még szélesebben és melyebben tárul fel a marxi tanítások gazdasági tartalma, mint azok megszületése idején. Más dolog ugyanis megérteni és elfogadni a szocializmus történelmi szükségszerűségének eszméjét, annak elméleti megfogalmazásában, s más dolog résztvevőnek, tanúnak lenni ezen eszmék megvalósításában. A saocializmus létrejöttének történelmi útja nem mindenben úgy alakult, ahogyan azt forradalmi elméleLümk megalapítói feltételezték. A szocializmus kezdetben csak egy. s ráadásul u gazdaságilag nem is legfejlettebb országban győzött. A burzsoazia es a reformizmus ideológusai még napjainkban egész elméleteket gyártanak megpróbálva bebizonyítani, hogy a Szovjetunióban és más testvéri országokban létrehozott tudatosan vagy akaratlanul tudattal rendelkezzen, kultuúj társadalom nem felel szem elűl tévesztik, hogy rátt és szakmailag hozzáértő meg annak a szocializmus- tanítását kidolgozva Marxot legyen, értelmesen tudjon képnek, amelyet Marx lá- a legkevésbé sem valami fé- élni a szocializmus javaival tott maga előtt. Arról érte- le letisztult, problémamenkeznek, hogy a valóság el- tes szocializmus elvont esztért az eszmétől, s eközben méi vezették. Egyéni és társadalmi érdek vagy új raterrneMarx szerint a kupitaliz- megmarad, must felváltó gazdasági-tár- jődik. sadalmi rendszer alapja a A ^ a kam_ déktalanul érvényesüljön. Ahoi ezt az elvet megsértik, ott nem becsületes munkával szerzett jövedelmek keletkeznek, megjelennek a elosztási viszonyokat, a végzett munkát és a szükségletek alakulását, szakadatlanul termelőeszközök társadalmi " °°uk""u""us CH u lw,"~ arról, hogy a szocialista eltulajdona. A létező szociallz- munista építés gyakorlata osztás Marx áltaj kidolgomus történelmi tapasztalata alapjan eztma már jól tudjuk, zott elve mindenhol maraazt mutatja, hogy® magántu- De tudjuk azt is. hogy milajdonosi „enyémnek" kö- ként azt Marx előre látta, zössegi „mienikké" valtozáíu ott. ahol a proletárforradalnem következik be egysze- mak győztek, a termelóeszrüen. A tulajdonviszonyok közük valamilyen formában megváltoztatása nem egysze- létrejött társadalmi tulajdorüsíthetó le arra az egyszeri na a szocializmus létének aktusra, amelynek eredmé- alapjavá, támaszává, előrenyeként az alapvető tefme- haladásának legfőbb fortúsálóeszközök társadalmi tulaj- vu vált. A szocialista tulajdonba mennek át. Két kü- don alapján nálunk hatallönböző dolog megszerezni a "HAS- tervszerűen fejlődő tulajdonosi jogokat, és való- gazdaság jött létre, amely a di, okos. gondos tulajdo- legnagyobb é6 legbonvolulmossá válni. A szocialista tabb népgazdasági és társaforradalmat végrehajtó nép dalmi feladatok megoldását csak hosszú idő alatt szok- is lehetővé teszi. Lehetőséhatja meg új helyzetét, al- geink természetesen nem Míg ezek a feltételek létre nem jönnek, addig a párt- letesítésre szorul, nak, a szocialista társadalmat irányítva a legszigorúbban ellenőriznie kell az rálják és megfelelő társadaijéktív kívánság, vagy egyéni jóindulat szabhatja meg valamennyi állampolgár életszínvonalát. Ez a megközelítés tökéletes összhangban van a szocialista elosztásra vonatkozó marxi nézetek szellemével és tartalmával Nálunk már hosszú ideje létrejött a munka anyagi és erkölcsi ösztönzésének rendszere. Ez jól szolgálta és szolgálja a szocializmusért és kommunizmusért vívott harc ügyét. Napjainkban azonban mind a rendszer, mind annak egyes formái, s azok alkalmazási módja nyilvánvalóan további tökéNemcsak arra van szükség, hogy a jó munkát kellőképpen honomi elismerésben részesítsék, hanem arra is, hogy az Az SZKP anyagi és erkölcsi ösztönzés gondoskodik gyakorlata szoros összhangban a példamutató munkaszervezéssel táplálja és fejlessze az emberekben a hasznosság érzését, azt a tudatukat, hogv szükség van arra. amit végeznek. Mindenkinek éreznie kell. hogy a közösség, a társadalom másokon, a becsületes dol- ügye egyben az ő ügye is gozók munkáján élősködők, mert ennek a tudatnak naEzt nem szabad eltűrni. A munka, és csakis a munka, annak valós eredményei, s nem valamiféle szubgyobb mozgósító és fegyelmező ereje van, mint bármilyen jelszónak, vagy íe!: hívásnak. Szocialista demokrácia Országunkban, denhol, ahol a mint minhatalom a országunkban e téren elértünk. vagy most teszünk. A munkásosztály, a dolgozók szovjet demokráciának volkalmazkodhat, gazdaságilag realizálódnak önmaguktól. E birtokába került, ez egyben tak. vannak és feltehetően politikailag, s — ba ugy tel- téren is felmerülnek problé- a demokrácia győzelmét is lesznek növekedési nehézségik — lélektanilag az új mák és komoly nehézségek, jelentette a szó leggazibb. gei. Ezek a társadalom adott körülményekhez. Ezek oka sokféle lehet, de legpontosabb értelmében. A kollektív tulajdonosi sohasem a létrejött és fölé- dolgozók olyan szemlélet kialakulásáról szól- nyét bebizonyító társadalmi, szabadságjogok va nem feledkezhetünk meg kollektív tulajdon. A nép- jutottak, amelyeket a kapiarról, hogy ez egy hosszan gazdaságunk különböző terű- talizmus mindig megtagadott tartó, bonyolult folyamat, letein végzett normális mun- és megtagad tőlük, ha nem amelyet nem lehet leegysze- kát megzavaró hiányosságok is formálisan, de azok lé rűsíteni. Az individualista jelentős része éppen a ter- nyegét tekintve. A szokások. az a törekvés, hogy melőeszközök szocialista tu- demokrácia mások a társadalom kárára lajdonán alapuló gazdasági és külföldi gyarapodjék. egyesekben élet normálnak. követel- erők még a szocialista termelővi- nyeinek figyelmen kívül sába szonyok létrejötte után is hagyásából fakad. anyagi lehetőségeiből, a töembeti és megek tudatának, politikai birtokába kultúrájának fejlettségi szintjéből és abból fakadnak, hogy társadalmunk nem üvegházi körülmények között, a minket körülvevő szovjet ellenséges világtól elszlgetelamely a belső ve fejlődik, hanem az impeellenforradalmi rializmus által kezdett lélek. Gazdaság és hatékonyság elkeseredett ellenállá- tani háború körülményei köütközött. becsületesen rótt. Demokráciánk tökélelépett színre. Nem titkolta tesítése megköveteli, hogy el osztályjellegét, nem riadt megszabaduljunk a bürokratikus módszerektől, a formalizmustól, mindentől ami elvissza attól, hogy törvényesítse a dolgozó emberek priLegfőbb gondunk jelenleg készített, realista intézkedé- vilégiumait a kizsákmányoló nyomja a tömegek kezdeméa termelés, az egész gazdaság hatékonyságának növelése. E kérdés fontosságát mélyen átérzi a párt. a szovjet nép. Am ami a gyakorlati megoldást illeti, az nem megy olyan sikeresen. seknek kell lenniük, vagyis osztályoknak az új hatalom nyező készségét és megbékr kidolgozásuknál mindig ellen harcoló képviselőivel lyózza az alkotó gondolkoszem előtt kell tartani a szemben. Lényegét tekintve dóst. Az ilyen jelenségekkel szocialista gazdasági rend ez olyan demokrácia és fejlődési törvényeit. olyan is marad mindig. Ha megállapodtunk a amely a legszélesebb körű eddig is harcba szálltunk, s a jövőben még nagyobb energiával és kitartással szükséges intézkedésekben jogokat biztosítja a dolgozók küzdünk ellenük. Közlemény a lengyel külügyminiszter magyarországi látogatásáról mint szükséges volna. Ennek és elfogadtuk a megfelelő számára, megvédelmezi azok A szocialista rend a tárdöntéseket. akkor megen- érdekeit és kész megrend- sadalmi haladás fő mozgatógedhetetlen. hogy félúton szabályozni azokat. akik erejévé teszi a dolgozók jomegálljunk a cselekvésben, szembeszállnak a nép szoMindazt, amit elhatároztunk cialista vívmányaival. több oka is van. Először Is nem téveszthetjük szem elől, hogy a gazdasági mechanizmus, az irányítási formák és módszerek tökéletesítése és átalakításu érdekében végzett munkánk nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a szovjet társadalom anyagi-műszaki, szociális és végre kell hajtani. Ez pártunk lenini hagyománya, s nem mondhatunk le róla. A szocialista tulajdonon alapuló gazdaság fejlesztésében mindig a társadalom egészének érdekeit kell szem gainak és kötelezettségeinek egyidejű érvényesítését. Ez Az új társadalom építése egyáltalán nem jelenti azt. hogy nem érvényesülnek az egyes ember érdekei is. Alkotmányunk széles körű joszellemi fejlettségi szintje elölt tartani. Ez azonban érvényesítésének formái, támaszt vele szemben. Ez a nem jelenti azt. hogy a szolcgfontosabb. Érezzük olyan cializmus az általános érdétényezők hatásat is, mint a kek nevében elnyomja, vagy szükségesnél lényegesen ki- figyelmen kivül hagyja az sebb mennyiségű mezőgaz- egyéni." helyi érdekeket, a dasági termék előállítása az különböző társadalmi csoutóbbi négy évben, a fűtő-, portok sajátos szükségleteit, az energetikai és a nyers- Bármilyen sokrétűek leanyagok kitermelésének egy- gvenek is a szovjet gazdaság re növekvő pénzügyi és anya- előtt alló feladatok, megvágj ráfordításai az ország lósításuknak egyetlen célt északi és keleti területein. kell szolgálnia: azt. hogy A termelőerők fejlödesé- (avuljanak a dolgozók életsoran a szocialista demokrácia tartalmában gazdagabbá válik, megszűnnek a történelmileg önmagukat. túlélt gokat és szabadságot biztokorlátozások és változatosabbak lesznek a néphatalom sít a szovjet állampolgároknak, ugyanakkor azonban hangsúlyozza a társadalmi Nem idealizáljuk azt, amit érdekek elsőbbségét. Tapaszfalatok és hasznosításuk Napjainkban helyesen cse- tosságú ez gyakorlati feliekszik az. aki feltéve ma- adataink megoldasa szemgának a kérdést, hogy ..mi pontjából is. Egyre jobban a szocializmus?" — válaszért érezzük például, hogy szükelsósorban Marx. Engels és ség van a szocializmus poliLenin munkáihoz fordul. Ez tikai gazdaságtana terén nek meggyorsításához a gazdasági élet megfelelő szervezeti formáira van szükség. At kell gondolnunk és következelesen végre kell hajtanunk azokat az intézkedékorülménvei. létrejöjjenek a szellemi és kulturális élet. a társadalmi aktivitás még szélesebb kibontakozásának, felvirágzásának anyagi feltételei. Nálunk nem a dolazonban önmagában nem elegendő. A szocializmus lényegét nem lehet megérteni a Szovjetunió és más testvéri oi-szágok népei gaz.dag tapasztalatainak figyelembevégzett komoly kutatásokra. A/. elméleti tevékenység számára óriási anyagot biztosítanak a testvéri szocialista országok sokszínű, egymással nem mindenben seket. amelyek felszabadít- gozók kárára, hanem éppen hatják a gazdaságunkban az 6 érdekeik javára kell meglevő hatalmas alkotó erő- megoldani a gazdaság hatélcet Ezeknek gondoson elő- konyságának növelését. Anyagi és erkölcsi ösztönzés A teljes társadalmi egyen- Eléréséhez szükséa van arlöség nem jön létre egyszer- ra, hogy a termelőerők a re a mwga befejezett forma- kommunizmus anyagi-müjaban. A társadalom megle- szaki bázisának szintjére hctöeen hosszú idő alatt, jussanak. A társadalmi vétele nélkül. Ezek a ta- egvezö tapasztalatai, pasztalatok megmutatják. Eligazodni a bonyolult hogy milyen bonyolultak a mai világban, megszervezni szocialista alkotás során fel- és irányítani a munkásoszvetödő problémáik. De arról tálv és minden dolgozó foris tanúskodnak, hogy a tár- radalm; jellegű társadalmisadalmi lét legbonyolultabb történelmi alkotó munkáját kérdéseinek megoldására — ez az a hatalmas feladat, csupán a szocializmus ké- amelynek megoldásán a pes marxista—leninista elmélet Az SZKP hatalmas jelen- dolgozik, s amelynek megoltőségét tulajdonít a marxlz- dósáért a"- emberiség haladámus—leninizmus elmélete sát szolgáló harc folyik — továbbfejlesztésének. mivel állapítja meg végül cikkében nehézógek árán. hatalmas egyenlőséghez szükséges, ezt az elmélet alkotó lénye- Jurij Andropov. az SZKP cröfeeiitesekkel jut él hozza, hogy minden alolgozo fejlett ge is megköveteli. Létfon- KB fótitkara. (MTI) j Budapest (MTI) l'uja Frigyes külügyminiszter meghívására St"!an Olszowski. a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere február 21—23. köíött hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A lengyel külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságinak első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A találkozók szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. A külügyminiszterek a tárgyalások során tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, áttekintették a két ország együttműködésének alakulását, és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg. hogy a Magvar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság Kaocsolatai minden területen eredményesen fejlődnek az 1948. június 18-án aláirt, és 1963. május 16-án megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, a hagyományos testvéri barátság szellemében, a marxizmus—leninizmus. a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Az együttműködés irányainak kijelölésében m "ghatározó szerepet töltöttek be azok a tárgyalások, amelyeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, illetve Wojciech Joruzelski hadseregtábornok, R Lengvel tévesül) Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke folytatott 1982. április 21-én. Budapesten. Ezek eredményeként a két ország politikai, gazdasági, műs7.aki-tudománvos és kulturális kapcsolatai Jelentősen megélénkültek, és számos területen értékes gyakorlati eredményekhez vezettek. A külügyminiszterek m ••gtárgvalták a kétoldalú együttműködés további elmélyítésének időszerű feladatait. Egyetértettek abban. hogy a kölcsönös érdekek és az együttműködés kedvező tapasztalatainak figyelembevételével minden területen lehetőség van a kétoldalú kapcsolatok bővítésére. A külügyminiszterek a tárgyalások során kifeje. ek országaik határozott szándékát, hogy készek aktivan hozzájárulni a szocialista országok egységének as oszszeforrottságának erosirérehez, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó, összehangolt tevékenység elmélyítéséhez. A két miniszter hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testülete prágai politikai nyilatkozatának nagy Jelentőségét, amelynek legfőbb célja az. hogy megállítsák a nemzetközi helvzet további romlását, megőrizzék az enyhülés eredményeit. és elmélyítsék a nemzetközi együttműködést. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság — következetes külpolitikájával összhangban — egyeiért azzal, hogy a két katonai szövetség kössön szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös • lemondásról, és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A két külügyminiszter megerősítette, hogy országaik e javaslat gyakorlati megvalósítása érdekében tevékenykednek nemzetközi téren. A felek rámutattak erra. hogy alapvető jelentőségűek a Szovjetunió és más szocialista országok azon javaslatai, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezésére, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló fegyverzet és haderő csökkentésére irányulnak. A miniszterek leszögezték, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés szélesítéséi e, a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminációs és más korlátozó intézkedések megszüntetésére. Hangsúlyozták. hORv országaik eltökélt szándéka továbbra is a párbeszéd es az együttműködés fejlesztése valamennyi állammal az egyetemes béke és biztonság erősítése érdekében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság Külügyminisztereinek tárgyalásait szívélyes, baráti légkör, a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság jellemezte, ami hozzájárul "a két ország és nép sokrétű együttműködésének további fejlődéséhez. Stefan Olszowski hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Pufa Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. ESZMECSERE Várkonyi Péter, az MSZMP központi Bizottságának titkára szerdán fogadta a pihenés céljából hazánkban tartózkodó Henk Hoekstrát, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. A szívélyes. baráti légkörű találkozón véleményt cseréllek a nemzetközi élet, a kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről es a két part közötti kapcsolatokról. KGST-ÜLÉS Szerdán Berlinben megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítseg Tanácsa tervezési együttműködési bizottságának 30. ülese. amelyen a tagországok központi tervezési szerveinek vezetői vesznek részt. Az ülés elnöki tisztét Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, az állami tervbizottság elnöke tölti be. Hazánkat Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyetlese. az Országos Tervhivatal elnöke képviseli. TYIHONOV— KAUAMANLISZ TALÁLKOZÓ Konsztantin Karamanlisz görög köztársasági elnök szerdán Athénban fogadta Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnököt, aki átadta neki a szovjet vezetés üdvözletét és jókívánságait. A baráti légkörben lefolyt találkozón a felek egyetértettek abban, hogy kölcsönösen törekedni kell a két ország közötti hagyományosan ,ió kapcsolatok fejlesztésére es további elmélyítésére. MEGADTAK MAGUKAT A GÉPRABLÓK Szerdán megadták magukat a máltai hatóságoknak a líbiai légitársaság Boeing 727-es utasszállító repülőgépének eltérítői. A gép vasárnap óta túszként fogva tartott mintegy 160 utasa — köztük 30 gyermek és több állapotos nő —. valamint a személyzet visszanyerte szabadságét. A gépeltérítők fegyvertelenül elhagyták a repülőgépét.