Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

Kedd, 1983. február 22. 5 r Újdonságok Szolidak és bizakodast keltőek egyszerre. Nyilvánvalóan nincs olyan hűséges tévénéző, aki ne vette volna már észre a műsoron, hogy a televíziónak nincs sok pénze, Megszapo rodtak az úgynevezett olcsó műsorok (amelyekért nem kell utazni, nyersanyag- és honoráriumigényük is kevesebb). az ismétlések, a régi (nem drága) filmek. Bár a műsoridőt egyelőre oly kevéssé csökkentették, hogy az szinte észrevétlen maradhat, a hosszú hét végi estéken alig látunk frissiben, itthon készült programokat. ,V néhány újdonság, amiről beszélni szeretnék, azért kelt bizakodást, mert megjelenésük jelzi, hogy a íeleviziósok a sopánkodás helyett (vagy mellett) körülnéztek, hogyan használhatnák a kevesebb pénzt ís gazdaságosabban. Imigyen az is érthető, miért illeszthetjük a „szolid" jelzőt a közelmúltban indult műsorok elé. (Csak megjegyezzük: Boros János, a műsorújság főszerkesztője szinte hétről hétre készíti elő cikkeiben a nagyérdeműt, ne érjen senkit váratlanul, ha drasztikusabb jelei támadnának a pénzszűkének. Legújabban a sokat vitatott szilveszteri műsor nézettségéről és tetszési indexekről is közölt adatokat, köztük a következőt: „éjfélkor a Himnuszt 30 százalék nézte, tetszési indexe pedig 93 pont" Nos. ha a mostani műsorszerkesztési gyakorlat igazolásaként azt akarta mondani. hogv lám, a ..régi darabok" is mennyire tetszenek a nézőknek, másféle adattrl érvelhetne. Mert a Himnusz talán — más.) A szolid újdonságok közé lehet sorolni Tamási Eszter műsora jánlatyt. amelynek az a bevallott célja, hogy fölállítson bennünket a készülék elől. s elküldjön színházba, moziba, könyvet olvasni, lemezt hallgatni. Ez a tévés információszolgáltatás a kulturális kínálati ól igazán dicsérni való. Főleg mert, magja, kiindulópontja lehet egy majdani, sokkal bővebb, részletesebb, s a tévés eszközökkel kedvet ébresztőbb ajánló műsornál. Olyasminek, mint a rádiós ..Hét végi panoráma". Már régi Vitray Tamás ötletmeccse, de sok új nézője lehet, miután Sandokan elhajózott feltehetően új Mopracen-szigetet kere-,ni — bennszülött rajongóinak és az ötletmeccs munkatársainak legnagyobb örömére. A maláji tigris hat folytatása ugyanis négy Vitray-műsor potenciális nézőit ragadta el. minthogy azzal egy időben adták a kettes csatornán. Hiába, a tévé sem tud egyszerre mindent menedzselni. Pedig a gazdaságlendítő ötleteknek menedzsert keresni hasznos műsorötlet. A Leg... leg... leg — a legújabb játék. S bár a címe nem a legszerencsésebb. szombati első műsorából arra következtethetünk, hogy kepes „kiváltani áz importot" A hazai gyártmánynak még előnye is van az eddig valutáért kapott „leg-műsorokkal" szemben az tudniillik, hogy honismereti tájékozottságunkat olyan témakörökben bővíti, amelyek után álmunkban sem jutna eszünkbe tudakozódni. Egyébként. HÍJ nem lenne ez a műsor. Nekem például őszinte meglepetésemre szolgált, hogy vannak. akik hosszú órákon, napokon át — kártyavárakat építenek. (Eddig csak légvárépítőkről volt tudomásom, nem számítva a középkori várépítőket.) Vagy. ki hitte volna, hogy egyebként minden tenintetben epnek látszó tiatalok azon gyakorlatoznak, hogy minél nyomorúbbra zsugorodhassanak egy Trabantban (szegediek a rekorderek, tizenkilencüknek sikerült kiszorítani az autóból a levegőt). A legstílszerúbb műsorszámban egy Hajas László nevű élfodrász mérte le a leghosszabb hajú hölgy loboncát. Kíváncsian várjuk, miként hajazzák ezt a produkciót ... Sokkal szívesebben ajánlom a színházi tájékozottságunkat segítő új sorozatot. Hogy volt! — ez a címe. szerdán délután jelentkezett először, míkdr is az évad első felét meghatározó Csehov-elöadásokkal foglalkozott, s érdekesen mutatta be a íjégi igazságot: egyugyanazon darabnak ahány előadása — annyiféle interpretációja. Még egy újság, nem utolsósorban, csak illendőségből utoljára említve, mivel szűkebb-hazai produkcióról van szó. Kedden az Illeszkedő szerkezetek című műsorral debütált a szegedi körzeti stúdió rendezője. Varga Mihály. S ha már mindvégig müsorújdonságokról beszéltünk„ engedtessék meg egy szó ,.űj" műsorkészítőkről. Végtére ideje fölfigyelnünk, hogy a már nem új. de meg fiatal szegedi stúdióban fölnőttek immár olyan televíziós szakemberek, akik állják á versenyt a „nagytéré" nagyobb múltú gárdájával. Rendezők, szerkesztők, riporterek, operatőrök, kevéssé ismert, de annál nélkülözhetetlenebb műszó* kiak. Jól együttműködő, új. friss csapat. Sulyok Erzsébet rádiófigyelő A banalitás Néhai Rotterdami Erasmus a balgaság dicséretét zengte. Talán nem szerénybelen tisztelgés a Mester előtt, ha most ugyanezt a banalitással kíséreljük meg. Igen, a banalitással, mely rendszerint oly hétköznapi, tehát szinte észrevétlen köntösben jelentkezik, hogv meg is érdemli a kivételezetteknek járó, aprólékosabb vizsgálódást. Igen nagyszámúak azok a megállapítások a mindennapi érintkezésben, melyek teljességgel közkeletűek, nélkülözik az egyéni lelemény pecsétjét — és nem tartalmaznak jóformán semmi információt a konkrét helyzetre vonatkozóan. Altalánosat mondanak a különös, az egyéni helyett, s nemhogy bepjllantananak az életünket befalazó absztrakciók mögé, hanem egyre újabb spanyolfalakat állítanak. Eme okfejtést "Hernádi Miklóstól vettem kölcsön, ki immáron hét éve egy sajátos szótált jelentetett meg. Ez. a kitűnő könyv a banalitások szellemes és pompás gyűjtemenye. ..Nem az a modern szülő, aki mindenben eleget tesz. gyermeke kívánságainak." „A gyerekek egymást viszik bele a rosszba." „Ezek azok a fiatalok, akiket észre kéne venni." Fenti idézetek nem a Hernádi-féle Közhelyszótárból valók, zavarban is lennék, hogy a tizennégyféle típus melyikébe illesszem be őket (aforizmaközhely?, szólamközhely ?, modoros- gyomorbajos-, netán ballasztvagy kliséközhely?). Nem. sok társukkal egyetemben származási helyük ama bizonyos rádióműsor. Adásidő: csütörtök, kora délután- (Jó választás: nemsokára kiderül, miért.) Felépítés körülbelül: szükségeltetik három, azaz három szakértő — pszichológus, ideggyógyász és a rendőrség képviselője. Cím: Tanakodó. (A rádióújságban csupa nagybetűvel szedve.) Alcím: Ne tedd! Árt! Nagyszerű, indirekt, újszerű, hatásos, nem szájbarágós, tilalmaktól mentes korunkban maximálisan figyelemfelkeltő. Résztvevők: sok-sok tanácstalan tizenéves országszerte, legalább ennyi aggódó szülő, kik levélben is, telefonon is kérhetnek jülönféle jó tanácsokat, miként az manapság divatos. No meg a riporterek és a műsorvezető. ' És persze a társadalmi háttér. Ami bizony adott és valós: hihetetlen mértékben veszélyeztetett mai tizenévesek. De nézzük a műsort, ami ugyebár segíteni akar. Oly annyira, hogy a következő héten is folytatódik majd. „Ifjúkorban az emberre különösen sok veszély leselkedik" — ez megint nem Hernáditól van. hanem a rádióújságban olvasható beharangozóból. Ugye. ez forradalmian újkeletű megállapítás. ne is tagadjuk. A Tanakodó valóságos tűzijátékot rendezett hasonlókból, talán elég, ha még azt idézem, hogy a válások gyakorisága bizony nem tesz jót a gyerekeknek. Az aggódó és tanácstalan szülők, kik hétköznap délután fél hat és fél hét között nyilván óriásira nőtt fülekkel hallgathatták a tömegkommunikáció jó tanácsait*, ahelyett, hogy éppen vacsorát készítettek, netán gyermekük napi dolgai után érdeklődtek volna, csupa-csupa ilyetén elmés kinyilatkoztatásokat hallhattak, s másnap nyilván alaposan megokosodva indulhattak neki a soron következő életviadalnak. A gyerekekre nyilván a hagyományosan nagy sikerű osztályfőnöki órák és lelki tanácsadó-szolgálatok tisztitótüzszerű, katarktikus hatásával azonos effektust gyakorolhatta ez a hatvan perc. ábrándosan pillanthattak föl a szobáik falát díszítő antialkoholista plakátokra, melyeknek ilyetén hatása szántén köztudott. Az is igaz. egy Fekete Gyula nevű magvai' író az Élet és Irodalom két legutóbbi számában hasábok tucatjait írta tele a mai magyar ifjúságod s/envnyező forrásokról, de végtére is — mi az eme üdvös csevelysorozathoz képest? „Ahhoz, hogy a közhely és a konkrét élethelyzet összenem illése kitűnjék, elengedhetetlen, hogy valakipek más véleménye legyen a világról, no meg a konkrét szituációról, mint annak az embernek, aki a közhelyet mondja . . . 'Hogy felfedezze a közhely laposságát, igaztalanságát. eredetietlenségét — banalitását." Hát igen. ilyeneket akarnak némelyek, Közhelyszótár-készítők, akik holmi falállításokról meg valamilyen szennyezett forrásokról írogatnak, miszerint — uram bocsá' — tán még a tömegkommunikáció is részes lehet valamiféle ifjúságzüllesztésben. Ahelyett, hogy bölcsen tanakodnának. így banalice. De meg is járják maid. az Ifjúsági Magazinra mondom! Domonkos László Román ifjúsági küldöttség megyénkben A KISZ Csongrád megyei Bizottsága az elmúlt 10 évben tartalmas együttműködést alakított ki testvérmegyéink ifjúsági szervezeteivel E kapcsolatok jegyében érkezett tegnap, hétfőn délelőtt Szegedre Romániából a Temes megyei KISZ-bizottság delegációja. A küldöttség tagjait — Stanica Comant, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Temes megyei Bizottságának titkárát. Veronica Lankulovot, Rekas község KISZ-bizottságának titkárát és Pavel Kasait a Temesvári Gépipari Egyesülés titkárát, a Temes megyei KISZ-bizottság tagjait — a nagylaki határátkelőhelyen fogadták megyénk ifjúsági vezetői. A román vendégek a délelőtti órákban érkeztek Szegedre. ahol a megyei KISZbizottság Politikai Képzési Központjában nyitómegbeszélésen vettek részt. A de legáció tagjait Bódi György. a KISZ KB tagja. a megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte, majd rövid tájékoztatót tartott hazánk belpolitikai életéről. Csongrád megye sajátosságairól. Külön is szólt az ifjúsági szövetség megyei feladatairól. majd értékelte a két megye ifjúsági szervezetei közt kialakult kapcsolat eddigi eredményeit. Csongrád és Temes megye ifjúsági vezetői 1977 írtak alá együttműködési megállapodást. Azóta rendszeresnek mondható á delegációk cseréje, háromszor került sor úttörők csereüdültetésére, kialakult az egyetemek közti kapcsolat, s az ifjúsági utazási irodák is növelték az egymás megyéjébe szervezett utak számát. Az együttműködés bővítésére azonban még sok lehetőség kínálkozik s ehhez nyújthatnak segítséget a mostani megbeszélések. A román delegáció tagjai a tárgyalások mellett háromnapos útjuk során megismerkednek a megye kulturális és gazdasági életével is. Tegnap megtekintették a Szegedi Ifjúsági Házat, ma Csongrádra, holnap pedig Vásárhelyre látogatnak. B. Z. Háromévesek a négyes ikrek Hároméves születésnapjukat ünnepelték hétfőn a Fejér megyei Enyingen a Molnár ikrek: András. Gábor, Márta és Péter. Nagy örömmel fogadták a születésnapi háromgyertyás csokitortákat, a szülőktől, nagyszülőktől, ismerősöktől, patronálóktól. kapott ajándékot. A székesfehérvári megyei kórházban 1980-ban született csemeték szépen fejlödnek, testileg, szellemileg megfelelően gyarapodnak, egészségesek, jó étvágyúak, s igen elevenek. Az aranycipő Gyermekopera Hódmezövasárhelven „Ha a legfogékonyabb korban, a 6. és 16. év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama: akikor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola feladata" — vallotta Kodály. Tanításának szelleme a szó legnemesebb értelmében jelen volt a vásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei .íiltalános Iskola gvermekopera-eiőadásának levegőjében. Steiner Az arany cipó című meseoperáját — miután óvodás, kisiskolás közönség egyszer már láthatta — vasárnap délután mutatták be a felnőtteknek. A Grimm-mese. a Hamupipőke-történet az operairodalom kedvelt témáinak egyike. Természetes, hogy a gyermekopera-író is olyan népszerű történethez nyúl. amelyet szívesen játszik el és hallgat meg ez a korosztály. A zeneszerző. Steiner Béla. nagyszerű muzsikus. -olyan emberi tulajdonságokkal. pedagóguspszichológus „vénával" megáldott, amilyen, sajnos, níég mindig nagyon kevés terem. Jó néhány kórusmű és 5 gyermekopera szerzője, ezek közül hármat Csongrádon, az ottani ének-zenei általános iskolának, kettőt pedig a Békés megyei tanács felkérésére írt. Az aranycipő első a sorban ezek közül. 1971-ben készült. Bemutatták már Csongrádon. Békésen. Békéscsabán és Romániában is. Ezt a meséhez és á gyermeki egyéniséghez nagyszerűen illeszkedő zenét valóban a korosztály minden gondolatát, mozgásigényét, képzeletvilágát tökéletesen ismerő szerző komponálta. Az alaphang megtalálása persze azt eredményezi, hogy a szereplők nagy kedvvel és ambícióval birkóznak meg a legigényesebb részletekkel is. Tudcoiáiiyss-tecbnikai úiiijruszeíiile A városi tanács vb művelődési osztálya és a városi úttörőelnökség által rendezeti tudományos-technikai űttorőszemle városi döntőjében összesen 415 úttörő vett részt, hét kategóriában. A társadalomkutatók versenyét a Ságvári Endre gyakorló általános iskola, a természetkutatokéi a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló általános iskolája, az úttörőtechnikusok versenyét a kiskundorozsmai 4. számú iskola csapata nyerte meg Az orosz nyelv barátai kategóriában az általános tantervű intézmények között az egvetem gvakorló iskolájának tanulói, a tagozatosok között pedig a Mező Imre iskola diákjai bizonyultak legjobbnak. A ma tematikusok versenyét Boros Péter, a Madách iskola versenyzője nyerte a hetedikesek között, mig a nyolcadikosok . versenyében Matievics István (főiskola 1. számú gyakorló) lett az első. A rajzverseny három kategóriáját Kövecs László (Ságváritelep). Simon Aranka (Szőreg) és Ludányi Edgár (Tarján III.) nyerte meg. Négy hónap kemény munkája nyomán jött létre az előadás. Az iskola tanulólétszámának jelentős hányada, közel száz gyerek kósV Ihatott bele a színpadi szereplés különös élményébe. A legkisebbek második osztályosok, míg a legidősebb egyéni szereplő hetedikes, hiszen ez az igazi „mesekorosztály". Az idősebbek, a hetedikesek zöme és a nyolcadikosok a színpad és a zenekar között elhelyezkedő kórusban kaptak szerepet. A szép. erőteljes hangú Bánfi Katalin. a szintért hangi adottságokkal kitűnő Koczka Gabriella és Gera Ferenc, az első felvonás jól sikerült hármasa, a talpraesett Vass János udvari bolondja, Tamasik Ágnes mostohája .. . vég nélkül lehetne sorolni az énekes szereplőket, s valószínűleg a második szereposztás sem marad el mögöttük. (Korrepetitorok: Bányai Lászlóné. Kovácsné Nagy Márta es Petróczki Andrásné.) A táncbetétek közül az első fiútánc sikerült a legjobban. (Koreográfus: Lutur Gyula.) Nem kis* vállalkozás volt az serrt. hogy zenekári kísérettel mutatták be az operát. hiszen húszfős zenekart összetoborozni egy alföldi kisvárosban nem egyszerű dolog. Mint bebizonyosodott, nagyon sokan tekintették szívügyüknek ezt az eló. adást, s a zenekar a törzsét képező zeneiskolai tanári csoport mellett az általános iskola nevelőivel, diákjaival (az egyik fúvoa nyolcadik osztályos), „mérnök" fuvolással, csongrádi pedagógussal és másokkal kiegészítve Jól megfelelt feladatának. A népes szereplőgárda összefogásának. irányításának emberpróbáló feladatát a vezénylő Lányi Lajos ,ga/-gató oldotta meg kiválóan. Ami feltétlenül kiemelendő még. a gyerekek érthető, szép beszéde: Bárdi Sándor és Steine* Ééla szövegét. Gazdag Erzsi, Csukás István és Várkonui Katalin verseit tolmácsolták. A rendezés feladatát vállaló Dratsay . Zsigmondné nyolcvan gyereket mozgatott a színpadon, a célszerű díszleteket Holler László, a i találó meseielmezeket Harmat Petemé és Mispál Andrásné tervezték. A .kulisszák mögött" azonban aa egész nevelőtestület csatasorba állt... Királyhegyi Ottilia Vitaiüss a muakaiogról A munkajogi kodifikáció elméleti kérdései címmel tudományos vitaülést rendez ma, kedden délelőtt 10 órától a Szegedi Akadémiai Bizottság székházának nagytermében a JATE állam- es jogtudományi kara. az MTA munkatudományi bizottsága és a Magyar Jogász Szövetseg tudományos bizottsága. Bevezető előadást az Á'lami Bér- és Munkaügyi Hivatal államtitkára, dr. Rácz Albert tart. Ezt követöei beszámolók hangzanak el a munkajogi kodifikáció tartalmi és határkérdéseiről: a munkaviszony keletkezéséről, módosításáról, megszüntetéséről és tartalmáról: a munkajogi kodifikáció rendszeréről, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtása tör1 é» nyessegének biztosításáróL