Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

Vasárnap, 1983. február 20. 3 A technikusképzés föltámadása (2.) A Dériben mindenki ötödikes akar Senni — Ez a technikum nem je meg anyanyelvét, tudjun van. Ugyanekkor szakmun­ugyanaz a technikum iesz, kuliuronaii, szépen mugja- kásvizsgat is tesznek a ta­ami 1972-ben megszűnt — rul »rni es oeszeim, a lor- nulok. Jelenleg 4 negyeüi­mcndja dr. Sódar Mihály, a teneimet, orosz nyeivet a kes osztályunk készül az megyei tanács vb művelő- gimnáziumokkal azonos érettségivel egybekötött désügyi osztályának helyei- oraszamoan oktatjuk az eiso szakmunkásvizsgára, egy tes vezetője. kél- evoen. Ujuonsag, nogy erősáramú és három gépész­— Arról is van vita. hogy koieiezo a masoaik idegen osztály, az első két év képzése azo- nyelv. Ezt szinten vaioocgos nos legyen-e az összes kö- igényén hívtak eleire: egy zepiskolában. A gyakorlati műszaki tapasztalatok ugyanis azt szüksége van arra, hogy ide­mutatiák, hogy közelíteni gen nyelvű szakirouaimat illető. Lehet műszaki ügyin­szükséges a képzést, de tel- 01/ásson, sokan kuiiul-lre téző, jelentkezhet egyetem­jesen azonossá nem érdemes kerülnek a munkájuk so- rem, főiskolára. Gyanorlati­tenni. Vagyis, ebben az el- ran. Az első ket evocn küte­sö két esztendőben is gon- lezo az angol, azutan fakul­dőlni kell a végső célra, és tauv. Az a tapasztalatunk, nulásra nagyobb az esé­a szakirányú ismereteket hogy a tanulók a harmadik, lyük. Ismerem a mostani valami módon megalapozni, negyedik évben is íolyiaijak évfolyam szándékait: körül­Dt. Perényi Jánost, a Dé- a nyelvtanulást. belül egyharmaduk készül ri Miksa Szakközépiskola — Mi kap hangsúlyt a kö- felsőoktatási intézménybe, — Ezzel az érettségivel milyen munkakörök lötihe­középvezetőnek tók be? — Lehet szakmunkás az lag bármilyenbe, természe­tesen szakirányú továbbti­igazgatóját arra kértem, is- vetkező években.' mertesse az iskolájukban — A műszaki nagyobb részüknek reális ez tárgyak, a szándéka, tudásuk alapján — És lehetnek? — Ezt az ipar ötödikes igényei megvalósított koncepciót. Ezekkel az volt korábban a föl fogják venni őket. amelynek nagy részét a gondunk, hogy 14 eves kor- — Mi lesz a visszamara­technikusképzés általánossá ban kezdtük tanítani ökei. dókkal? tételére kialakult központi Ekkor azonban a gyerekek — Mindegyik elképzelés is átvette. többsége még éretlen volt akar lenni — Három követelmény- hozza. Csak a 4—5 legjobo nek kell hogy eleget tegyen el tette meg az anyagól, a az új technikusforma: ad- többiek — életkori sujatos- döntik majd el. A mi s'zisz­jon megfelelő alapműveltsé- sagaiKból adódóan — mar tornánk 2+2+1 rendszerű, get. Nem lehet tehát elha- az alapoknál lemaradtak, az Ez azt jelenti, hogy csak az nyagolni a közismereti tár- ilyen lemaradást pedig igen érettségi után különülnek gyakat. Adjon szakmai, el- nehezen lehet behozni. Volt el azok, akik a technikus­méleti képzést, méghozzá meg oiyan, a gyakorlatban osztályt is el akarják végez­alaposat és előretekintőt, lú- bizonytalan feltételezésünk, ni. Nálunk tehát ötödikes szen a műszaki életben hogy műveltebb gyereken a lehet, aki sikeresen elvégez­olyan óriási a fejlődés, hogy szakmai képzés is jobban az ismeretek egy évtized fog. Ezt az eddigi lapasz- zett, alatt jórészt elavulnak. Vé- taiatok megnyugtatóan iga­gül pedig adjon gyakoriali zolják. képzést, és készítsen föl a — Es a gyakorlati okta­mindennapi munkára. Ezek- tás? bői a technikusokból az üze mekben középvezetők les/. nek, emberekkel kell bán- mereteket, és van müheiy­niuk. következésképpen gyakorlat. A harmad-, ne- dasági ismereteké. Üjdon­munkaszervezési. vezetési, gyed- és ötödévben igen in- ság, hogy tanítunk automa­gazdasági ismeretekkel is el tenzív iskolai tanműhelyi tikát és számítógépekkel kell látnunk a tanulókot. és laboratóriumi gyakorlata- kapcsolatos ismereteket is te a négy évet, leérettségi­szakmunkásvizsgát lett Mit tanítanak az ötö­dik esztendőben? —• Majdnem kizárólag műszaki tárgyakat. Heti 30 — Már az első két évben —32 órájuk lesz, ebből 3—3 tanítunk műszaki alapis- óra a társadalmi-politikai es a szervezési, vezetési, gaz­Ezekre ugyanis szükségük lesz a gyakorlatban. — Milyen képesítést ad technikusvégzettségrt aki sike­vizsgát. Tanács István Mindez pedig nem fér bele kon vesznek részt a mnu­az eddigi négyosztályos kép- lók. Nyáron üzemi gyakor­zés kereteibe. Ezért lett öt- latra mennek. • osztályos a technikuskép- — Miből kell érettségiz- az ötödik év? zés. ni? — Nálunk gépésztechni­— Nem túl hosszú az öt — Magyar nyelv és iroda- kus és erősáramú villamos ét,? lomból, történelemből, ma- ipari Lényegében eddig is öt tematikából és a szakmai ei- igazolunk annak, év kellett liozzá, csak az méieti tárgyakból. Az érett- resen leteszi a vi utolsó évet estin végzik, és ségi a negyedik év végén jóval az érettségi után. Az új formában egy nekifutás­ra. nappali tagozaton válhat technikus a fiatalokból. — Közismereti tantár­gyak? — Gyakorlatilag a gimná­ziumi tantervvel azonosak nálunk. Vagyis: kétfelé vá­lasztottuk a magyar nyelv és irodalmat, nyelvre és iro­dalomra. Azonos az óra­szám .is. Ezt az az igény szülte, hogy mindenki ismer­KuksmásoEástól mataros kapáig Az Ezermester kölcsönző fél éve Alig több mint fél éve góig. kertésztói lyukbefúró­nvitcitúk meg Szegeden az ig. festőszakembertöl a he­Ezermesier bolt kölcsönző gesztőig. üzletét az Arany János ut- A kölcsönző üzlet fél év cában. s mint Nagymihaly alatt 124 ezer forintnyi for­Ferencné vezetőhelyettes el- galmat bonyolított le, s ha mondta, az érdeklődés iga- az idényben félszáznál több­zolta, hogy helyesen dön- szőr kölcsönzött eszközöket tött a vállalat a barkácsgép- nézzük, a listát a rotátor és kölcsönző megnyitásáról. A a fűnyírógép vezeti. A kis­vendégeknek nyújtott szol- kert-mozgalom híveinek gáltatások között a helyben élelmességét bizonyítja, megvárható kulcsmásolástól hogy felfedezvén az új „for­a kiskertekben oly kedvelt rást". a motoros és villamos segítőeszközig, a motoros meghajtású kerti kapákat rotátor kapáig. mintegy összesen 129 alkalommal negyvenféle kisgép kölcsön- kölcsönözték ki. A másik zésével segíthetnek a ,.csi- legkedveltebb eszköz a fű­náld magad mozgalom" ön- nyírógép. amely 110 esetben kéntes -híveinek a napi házi volt új és új gazdánál. Bár szerelések elvégzéséhez. a megfogalmazás pontatlan, Ha összeszámolnánk, mert ha a kölcsönző szemé­hányféle munkát tesznek le- Iveket is elősorolnánk, kide­hetővé az itt kölcsönözhető rülne. többen \«annak. akik masinák, s hogy az azokat visszajárok. törzsvendegek, kézbevevő barkácsoló kedvű így van ez a Hilti-fúrók kuncsaftok mi mindent és a motoros láncfűrészek tudnak elvégezni, megiehe- ében is Az el6bbi 73 tos szeles skáláját kapnams az alkalmi szakmáknak, alkalommal, az utóbbit 68­parkettacsiszolotói a fává- szor kölcsönözték ki. Pincegonc! Egerben Egert újabb pincegondok ta és a felette elhaladó tartják izgalomban; a város nagy forgalmú úttest között központjában, a Szabadság alig egv méter vastag a föld­tér alatt eddig ismeretlen réteg. Szerencse, hogy eddig pinceágra bukkantak az ak- nem szakadt be a sűrű gép­namélyítők. A veszély mér- kocsiíorgaiom alatt, mind­tékét jelzi. hogy a nyolc ezideig ugyanis fölötte ha­méter hosszú üreg boltoza- ladtak el a súlyos rako­mánnyal közlekedő teher­autók, a csuklós helyijáratú, valamint a távolsági buszok és a személygépkocsik. A városi tanács és a köz­lekedési hatóságok vezetői az értesülést követően — a veszélyes útszakaszról azonnal kizárták a forgal­mat. Az illetékesek mindent megtesznek a veszély végle­ges és gyors elhárítására. Tények, tapasztalatok oe a n Joggal, jog nélkül — en­nek jártunk utána — elter­jedt az a mondás a város­ban. hogy hétvégen nem sza­bad megaetegeani, sót már péntek délután sem. mert az maga a vég. ,.Erre a nyilván túlzó és hátborzongató meg­állapításra azok." a vegyes tapasztalatok adhattak okot, amelyeket az egészségügyben is bevezetett ötnapos mun­kahét rendszerében gyűjt­hettek a betegek. * Megtudakoltam, mj erről a véleménye a kórház igaz­gató-loorvosanak. dr. tían­fatvi Gézának. A (kérdés nem érte váratlanul, hisz nemré­giben, egyebek között a me­gyei tanacs vb egészségügyi osztálya is vizsgálta az öt­napos munkahét tapasztala­tait. A statisztikai adatokkal alátámasztott felmérés egy­értelműen bizonyította, hogy egy év elteltével sincs több haláleset a hétvégeken, mint a hét egyéb napjain. S ha mégis: az a bármely napra eshető időjárási frontbetöré­seknek tulajdonítható. Indokolt-e a betegek bi­zonytalansági érzése az asz­tal tuisó oldaiaruL nézve? A hét végi ügyeletesen részt­vevő egészségügyi dolgozok inkább idejük, energiájuk kihasználatlanságáról pa­naszkodnak. semmint a sú­lyos betegek meg nem szűnő ostroma miatt. Vegyünk pél­daként egy átlagosnak szá­mítóhétvégét. az előző szom­batot és vasárnapot. A köz­ponti körzeti ügyeletet 27 járóbeteg kereste föl, és 17­en hívtak orvost magUKhoz, illetve hozzátartozójukhoz. Közülük hat valóban képte­len lett volna lábon menni a rendelőbe, de intézeti ke­zelésre nem szorultak, egy esetben halottszemlét tartot­tak, a többiek megvárhatták volna a hétfői körzeti ren­delést. A járóbetegek több­nyire influenzával, felsőlég­úti huruttal. hasmenéssel fordultak orvoshoz, jó néhá­nyan csupán' vérnyomásukra voltak kíváncsiak. Mi történt ezen a két na­pon a kórházban? A házhoz hívott mentők 14 embert szállítottak az ambulanciá­ra. közülük hétnek volt in­dokolt az intézeti kezelése. Ketten agyvérzést kaptak, egy beteget heveny elzáró­dasú epekővel egyet infark­tus gyanújával, egyet deli­riumos állapotban fektettek a kórházi ágyba. De benn­tartották egyik régebbi szív­betegüket és — humánum­ból — a családot igen meg­terhelő, volt daganatos bete­güket is. Valamennyi páciensét lel­kiismeretesen, különösebb megterhelés nélkül tudta el­látni a központi ügyelet és a kórház is. A kezdeti túlbiz­tosítás ..leépítésének" indo­koltságát bizonyítja ez "is. Eleinte ugyanis nemcsak az SZTK-ban, hanem a Zöld Sándor utcai renuelóoen is volt központi ügyelet. ahol szombatonként egy-egy or­vos. egy-egy ápolonó ts egy­egy asszisztens várt az ajtók mögött a kopogtatásra. Volt olyan szakrendelés. melyet egyet.en beteg sem keresett Jet ezeken a napokon. Né­hányhetes tapasztalat ulán megszüntették a Zöld Sán­dor utcai központi ügyeletet, ott csupán a körzeti ügyelet működik szombatonként és hétfő reggelig a fogászat. Változtattak a traumatoló­giai ügyelet rendszerén is. A baleseti sebészeti szakrende­lést teljes egészében ..bevit­ték" a kórház -traumatológiai osztályára. Ez mindenkép­pen hasznos a beteg számá­ra. nem bolygatják-mozgat­ják. míg egyik helyről a má­sikra szállítják, súlyos eset­ben időt is nyernek, és ott ván helyben a röntgen. a különböző műszerek, a labo­ratórium, a műtő is. Föl­emelték az itt dolgozó orvo­sok. asszisztensek, ápolonök. laboránsok lé'számáf, hogy kellő felkészültséggel fogad­ják az összes sérültet, akit immár a „non stop" szolgá­latot tartó kórházban látnak el. fölváltva a klinikával. Hétvégeken így sem hárul túl nagy terhelés erre az osz­tályra. Nagyobb, isten ne ad­ja. tömeges balesetekre is fölkészültek a készenléti szolgálat tagjai: orvos, mű­tősnő. asszisztens, sőt a be­teghordozó és a műszakiak is bizonyos napokon kötelesek otthon tartózkodni. hogy szükség esetén murikába áll­janak. * Elegendő óvó szem vi­gyázza-e hétvégeken a már bennfekvő betegeket? Két­ségtelen. hogy ez az ú/o-ne­vezett csökkentett ellátási forma azért nem megnyug­tató, a betegek és hozzátar­ázban en tozóik számára, akár kórház­ban, akár klinikán alkalmaz­zak. Nehezebb diagnosztikai vizsgálatokat ilyenkor nem végeznek a kórnázban sem, de itt működik a röntgen és a laboratórium is. Nem eb­ben a lek vöbetegi n t ézmény­ben fordult elő tehát. de máshol megesett, hogy a pa­ciens húzta a rövidebbet a hétvége miatt. Egy lábán műtött be' eg katéterezéssel megfertőződött a hét elején, felszökött a láza, újabb kí­nok gyötörték. Mit tett az orvos? Antibiotikumot sze­detett vele. Eltelt néhány nap, semmi eredmény. Ak­kor támadt az ötlet: a vize­letvizsgálat kimutatná, me­lyik baktérium a ludas, hát­ha más gyógyszer hat rá. Igen ám. de mire döntés szü­letett. a laborosok — szom­bat lévén — már nem dol­goztak. A beteg még két napig szedte hát a hatásta­lan antibiotikumot. immár egv hete. mígnem hétfőn megállapították a helyes gyógymódot... Ebbe, meg hasonló esetekben nem hal bele ugyan senki, de szen­vedni azért lehet tőle. Tény azonban, súlyos esetben hét­végén sem marad magára senki. ha kell. nemcsak a készenléti szolgálat tagjai je­lennek meg mellette. Hal­lottunk családját, vasárnapi ebédét otthagyó. betegéhez rohanó orvosokról is. Ilyen tehát — vázlatosan — a kórház-rendelőintézet hét végi ügyeleti rendszere. Az egészségügy szervezői to­vábbi ésszerűsítéseken törik a fejüket, hogy minél gazda­ságosabban hasznosítsák a szombaton és vasárnap is helytáló egészségügyi dolgo­zók áldozatos munkáját, hogy még megbízhatóbb el­látásban részesüljenek mind­azok. akik hétvégén kénysze­rülnek orvoshoz. Chikán Ágnes Állványon a puskák Töltik a vadetetőket Állványokra kerültek a szaporodott muflonoknak sörétes és golyós puskák; Fehérkőlápa környékén,- a vadlövési tilalmi idő kö- déli fekvésű, sziklás vidé­szöntött be a borsodi va- ken „terítettek asztalt". Fel­dászmezőkre is. A hét végé- törték a csermelyek és cső­re mégsem néptelenedtek el bogók jegét, hogy a vadak a Zempléni-hegyek és a friss vízhez jussanak. Bükk nagyvadas területei: a Benépesült a határ az ap­vadásztársaságok tagjai gép- róvadas területeken is. Me­kocsik csomagtartójában, zőcsát, Ároktő környékét szánokon, de még hátizsá- csakúgy, mint a bodrogközi kokban is szállították az részeken, Tiszakarád, Ci­éleimet a vadetetőkbe. A gánd, Karcsa vidékén a ko­Bukkben, többek között a rábban telepített szélvédő Hór-völgyében, s a Lófőtisz- erdősávokban, valamint a tas kornyékén a hét végén szélárnyékos helyen szórták több vadetetőt töltöttek fel , . .. . . , , takarmánnyal, szénával és kl a facunok' toglyok le:'zó" lucernával. Az 1930-as évek- re az ocsut- kukoricát, va­ben idetelepített és azóta el- lamint az olajosmagvakat. Bugacon a szürke gulya Gyarapodik Bugacpusz­ta egyik idegenforgalmi érdekessége, az ősi szürke magyar gulya. A ridegen tartott állatok most hozzák világra utódaikat, s már kisborjak kísérik a szabad­ban telelő nyájat. A villás szarvú tehenek féltőn őrzik utódjaikat, ilyenkor még a gondozó kö­zelségét sem tűrik magul* körül. A Városföldi Állami Gazdaságban, ahol a gén­állományt őrzik. szintén most van az ellés ideje: mintegy száz utódot várnáig a tenyésztők Közülük azon­ban csak a fajtára azonos tulajdonságokkal rendelke­zők maradhatnak a guljrt­ban. Barlangutca a félszigeten Meglepő eredményeket ho­zott a tihanyi barátlakasok­nál folytatott ásatás és ku­tatás, amelynek tapasztala­tairól Uzsoki András. a Veszprém megyei Múzeu­mok igazgatóhelyettese, ku­tatásvezető tájékoztatott. A barlanglakásokat a vul­kanikus eredetű vastag sziklahomlokzat alatt levő Pannon-tengeri üledékben vájták ki az Árpád-korban idetelepített szerzetesek. A tihanyi alapító levél Petra néven jelöli a helyet, amit egy 1211-ben és egy 1267-ben keltezett oklevél is emlit. A feltárásnál a négy Is­mert cellacsoport is újabb meglepetéseket kínált. Az egyik cellában oltárt díszítő freskó maradványait. Árpád­kori vakolatréteget és több. eddig ismeretlen sírt talál­tak. Az egyik sírból előke­rült az első olyan hiteles leletnek lekinthető érme, amelyet III. Béla veretett bronzból, bizánci mintára. A kutatások és ásatások igazolják a korábbi felte* vést. hogy a jelenleg ismert barlanglakásoktól folyosó vezetett egy nagyobb lélek­számú remete'-p'°nn<— \ feltárások arról vallanakj hogy az egyik — 40 négy* zeunéieres — bai*-,, .a refektórium. azaz közös ét­kező-. illetve zsolozsmahely volt. Itt legalább 25—30 szer­zetes tartózkodhatott egy időben. Valósnak tűnik az a ko­rábbi feltételezés, hogy a négy cellacsoport mellett újabbakat temetett el a föld- és kőcsuszamlás. A ku­tatásokat a BIB, az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem; az Országos Műemléki Fel­ügyelőség éS tÖKp nyos intézet támogatásával az. idén tovább folytatják; geológusok és bányászok is segítik a barátlakások állag­megóvását, miközben foly­tatják a barlangutca feltá­rását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom