Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-19 / 42. szám
/^ffo 3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJET 73. évfolyam 42. szám 1983. február 19., szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Á KSH jelentése Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei A mezőgazdaság termelőerői az utóbbi években, s ezen belül 1982-ben is viszonylag kedvezően alakultak Csongrád megyében is. A nagyüzemekben foglalkoztatottak fogyása az 1970-es évek végére megállt, s 1981 —1982-ben már kissé — évi 100—200 fővel — nőtt a létszám. A növekedést az alaptevékenységen kívüli tevékenységek fejlesztése tette lehetővé. Jelenleg már a nagyüzemekben ledolgozott munkaidő 15—16 százalékát e területeken használják fel. Míg a növénytermelésben évente mintegy 4 százalékkal csökkent, a nem alaptevékenységben hasonló mértékben nőtt. a ledolgozott munkaidő. Mérséklődött, de továbbra is jelentős a mezőgazdaságilag hasznosított földterület fogyása. A megyében a szántó 4 ezer 581, a mezőgazdasági terület 2 ezer 638 hektárral csökkent 1979 óta. Az elmúlt évek folyamán több intézkedés szolgálta a racionálisabb földhasznosítást; a művelési ágak, valamint a növénytermelés szerkezete jobban alkalmazkodott az ökológiai adottságokhoz. A korábbi éveket megközelítő ütemben tovább bővült a nagyüzemek eszközállománya. Az állóeszközök bruttó értéke 5—6, a készletek értéke 9—10 százalékkal nőtt évente. Az időszakban bekövetkezett áremelkedések miatt azonban a termelési alapok tényleges bővülése ennél jóval szerényebb mértékű. Az állóeszközök. különösen a gépek műszaki állapota évTŐl évre romlott. Az állóeszköz-állomány 29,5, ezen belül a gép-, berendezés-, járműállomány bruttó értékének 47,7 százaléka amortizálódott. Felhalmozásra az 1980. évi jelentős visszaesést követően — mindenekelőtt üzemi erőforrásokból — az előző évinél 1981-ben 15, 1982-ben 5—6 százalékkal többet fordítottak. 1982-ben befejeződött két nagy kertészeti telep építése, jelentősen bővítették a terménytároló-kapacitásokat, számottevő volt az állatférőhelyek bővítése rekonstrukciója is. Az előző évinél több beruházás szolgálta az energiafelhasználás korszerűsítését. A hiányos kínálat ellenére, főleg az év utolsó hónapjaiban, fokozódtak a gépvásárlások. Az ültetvénytelepítésekre vonatkozó célkitűzések nem teljesültek. A térségi komplex meliorációs munkák üteme, a korlátozottabb támogatási lehetőségek miatt, elmaradt a tervezettől. A fejlesztési lehetőségek nagymértékben differenciálódtak. Például a termelőszövetkezetek 1981. évi fejlesztési alapjának közel 60 százaléka a gazdaságok egyötödében képződött (ezen belül csaknem egynegyedével három gazdaság rendelkezett), ugyanakkor a termelőszövetkezetek másik ötödében a kedvezőtlen eredmények egyáltalán nem tettek lehetővé fejlesztésialap-képzést. Az üzemek közel egytizedében — 1982. évi eredményeik alapján — fejlesztésialap-hiány várható. A gazdaságok további jelentős hányada az esedékes hiteltörlesztések és a kötelező alapfeltöltések után nem rendelkezik szabadon felhasználható fejlesztési forrással. Ezen körülmények miatt az elmúlt évben a termelőszövetkezetek saját fejlesztési eszközeiknek csak mintegy felét fordíthatták állóeszköz-állományuk bővítésére. Az 1982. évi viszonylag kedvező eredményei ellenére az idén szűkösebbek a fejlesztési lehetőségek. A szabályozó rendszer módosításai az üzemek 1983. évi beruházási szándékait erősen korlátozzák, a múlt évinél 10—15 százalékkal kevesebb beruházást terveznek. A leromlott állapotú géppark cseréje 60k üzemben tovább már nem halasztható, ezért gépvásárlásokra a tavalyinál körülbelül egyötödével többet szánnak, (ami azonban a kedvezőtlenebb ár- és támogatási feltételek miatt feltenetően a múlt évinél kevesebb gép beszerzését teszi csak lehetővé). Egyéb fejlesztési célokra az előző évinél lényegesen kevesebbet terveznek felhasználni. A termelésnövekedés üteme az 1980—1982. években meghaladta az eszközök, illetve a ráfordítások növekedését, így kissé javult a gazdálkodás hatékonysága. Jobb volt az eszközök kihasználása, takarékosabb volt a költséggazdálkodás, a korábbiaknál kedvezőbben alakultak a jövedelmezőségi mutatók. A javuló költséggazdálkodás mellett figyelemre méltó az energiahordozók és a kemikáliák költségeinek — csökkenő vagy változatlan meny nyiségű felhasználás esetén is — átlagost meghaladó növekedése. A mezőgazdasági termelés volumene az 1980—1982. években átlag 3,5—4 százalékkal nőtt évente. 1980ban 4,2, 1981-ben 1,0 és 1982ben mintegy 6 százalékkal múlta felül az előző évit. A termelésnövekedés üteme kissé meghaladta a hatodik ötéves terv megyei előirányzatát, s felülmúlta az országos átlagot is. A két főágazat közel azonos ütemben fejlődött. A nagyüzemekben a (folyóárakon mért) üzemi termelési érték évente átlag 12—13 százalékkal nőtt. Ezenbelül a nem alaptevékenységek az átlagosnál gyorsabban fejlődtek. A termelés szerkezete az aktuális népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően módosult, bár nem mindig tudott kellő rugalmassággal alkalmazkodni a változó piaci követelményekhez. A két, országosan kiemelt jelentőségű program végrehajtásában számottevő eredményeket ért el Csongrád megye mezőgazdasága. A gabonaprogram időarányos feladatait azonban — részben a búza termésátlagának tervezettnél lassúbb növekedése, részben a kukorica vetésterületének csökkenése miatt — az 1982. évi kiemelkedő eredmények ellenére nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. (Az 1982. évi 830 ezer tonnányi, az előző évinél 8 százalékkal több gabonatermés megközelítette a program célkitűzéseit.) A tervezettnél jobbak viszont a húsprogramban elért eredmények. A vágóállat-termelés 5—5,5 százalékkal nőtt évente, 1982-ben ennél is nagyobb mértékben. Ezen belül a vágósertés-, a vágójuhés a vágóbaromfi-termelés dinamikusan emelkedett, a vágómarha-termelés átmeneti megtorpanás után csak 1982-ben élénkült meg. Az ágazat magas ráfordításigénye, kedvezőtlen jövedelmezősége fékezi továbbra is a gyorsabb fejlesztést. A többi mezőgazdasági termék termelését a feldolgozó és forgalmazó vállalatok által közvetített bel- és külpiaci igényekhez alkalmazkodva igyekeztek fejleszteni a gazdaságok. Az átlagot meghaladó ütemben nőtt többek között a napraforgóés a tejtermelés, csökkent a fűszerpaprika, valamint a tojás termelése. A termelésnövekedés nyomán mind több ágazatban felszínre kerültek, s 1982ben különösen kiéleződtek az ágazati vertikumokban részt vevő szervezetek eltérő érdekeltségéből származó problémák. Legtöbb területen megoldatlan a közös végtermék-érdekeltségen alapuló együttműködés. Az utóbbi években viszonylag legkiegyensúlyozottabban fejlődő állattenyésztési ágazatokban is mind több jele van az egyensúlyzavaroknak. Az általánosan ismert vágóbaromfi- és vágójuh-értékesítési gondok mellett a vágómarhatermelés fejlődése lassúbb a várakozásoknál, s újabban a sertéstartás jövedelmezőségének csökkenése vetett fel érdekeltségi problémákat. A vágóállat-termelés idényszerűségének fokozódása pedig a húsiparban okozott kapacitáskihasználási zavarokat. A vágóállat-termelés ütemességében várható elcsúszás már 1982. év elején látható volt, de elhárítására, mérséklésére csak az év utolsó hónapjaiban történtek intézkedések. Ez év elején minden állatfaj állománya nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül a kistermelők szarvasmarha-állománya 3 év alatt több mint 5 ezer darabbal fogyott, a sertésállományuk viszont csaknem 35 ezer darabbal múlta felül a tavalyit. A magas kocalétszám és az állomány kedvező korösszetétele a múlt évinél több és ütemesebb vágósertés-felvásárlást tesz lehetővé, az év vége táján erősen megnövekedett vágómarha-értékesítés viszont az első negyedévben várhatóan jelentősen visszaesik — állapítja meg a KSH megyei igazgatóságának jelentése. Exportcikk Keresett exportcikknek ígérkeznek a Villamos Szigetelő és Műanyaggyárban a kábelszereléseknél használt. hőre zsugorodó csövek és műanyag akkumulátorházak. Az újdonságok már tavaly is hozzájárultak ahhoz, hogy a gyár megkétszerezze kivitelét, amely először haladta meg az egymilló dollárt. Szovjet gépekkel gyorsítják a lencsehegyi bánya építését Szovjet gyártmányú jövesztő- és rakodógépet helyeztek üzembe az új lencsehegyi szénbánya építésének gyorsítására, s rövidesen még egy ilyen nagy teljesítményű berendezést álllítanak munkába a lejtős akna kihajtásának a könnyítésére. Március elejére elkészül a szállítópálya is. munkába állítják a mozdonyokat. A 17 millió tonna kitűnő minőségű barnaszénkészlet kiaknázására készülő lencsehegyi bánya építésére az idén a tavalyinál kétszer többet, 5|0 millió forintot költ a Dorogi Szénbánya Vállalat. n találmány fából lesz Gyufagyári helyzetkép A vártnál jobb évet zártunk — mondja Kovács József, a szegedi gyufagyár üzemvezetője —, a tervezettnél majdnem négymillió forinttal több lett a nyereség, s ennek fele a mi gyárunknak köszönhető. A hazai piacokon kevesebb gyufát tudtunk értékesíteni, mint ahogyan terveztük. Csökken a gyufafogyasztás. Hogy ennek mi lehet az oka? Több az olcsó gázöngyújtó? — Talán. Más ok nincs? — Arra gondolok, hogy folyamatosan csökken a dohányzó emberek száma, de mégsem gondolok erre, mert a feleségem is és én is szívjuk a cigit. (Az üzemvezető ezt cigattUával a kezében mondja.) Tíz évvel ezelőtt gyufahiány mutatkozott. A vállalat csodálkozva vette ezt tudomásul, s igaz, ami igaz, nehezen alkalmazkodott a megváltozott gazdasági körülményekhez. Valami mást, valami újat kellett kitalálni. Először az automatizálást találták fel. Karbantartóik készítettek három olyan gyufagyártó gépet, hogy külhonból is csodájára járnak. Egy berendezés mellett nyolcan dolgoznak, s nyolc óra alatt (egy műszak) kétszázhúszezer doboz gyufát állítanak elő. Tíz éve kétszer annyian dolgoztak a gyárban, .nint most, a jelenlegi termelés viszont másfélszerese a réginek, s az sem megvetendő, hogy lényegesen jobb körülmények között dolgoznak a 125 éves gyár munkásai. — Folytatódik-e a modernizálás? — Az elmúlt évben hétmillió forintot fordítottunk beruházásra. Műhelyünkben termelőgépeket építettünk. Tudjuk, hogy gazdaságunk nehéz helyzetben van, s ezért, amit meg lehet, azt meg is takarítjuk. Ha ezeket a berendezéseket importból szereznénk be, sokszoros volna a költség. — Hogy jön a láda a gyufához? — Értem, hogy mire gondol. Közismert, hogy 1982ben rátértünk (több más mellett) a ládaelemek gyártására. Megtudtuk. hogy Szabolcsban problémák vannak az almaexpdrt ügyeiben, kevés a láda. Jelentkeztünk, s találtunk is Huszonhárom nyári egyetem munkát, ládaelemeket készítettünk ... Az érték ötmillió forint, mindehhez hatszáz köbméter nyárfát dolgoztunk fel. — Innováció... — A mi gyárunkra az a jellemző, hogy szinte havonta állítunk munkáDa egy-egy új gépet. Ezeket saját magunk gyártjuk. Mit mondjak? Műhelyünk dolgozói — lehetséges —, hogy nem gondolkodjak az innovációnak (mint fogalomnak) a természetrajzáról, de biztos vagyok abban, hogy pontosan tudják: minden gyárnak, gazdálkodó egységnek szükséges megújulnia, hogy a gazdasági egyensúly helyreálljon, hogy újra töretlen fejlődési pályára állhassék a magyar gazdaság. A mi mesterembereink nem tesznek mást; teszik a dolgukat. Hogy miként, azt bárki láthatja, aki ellátogat a szegedi gyufagyárba ... — Beszéltünk már róla, nem fogy elég gyufa ... — Néhányan már viccelődnek. nincs elég fogvájó (ezt kezdtük el gyártani, hogy kapacitásunkat kitöltsük), nemrég a magyarországi ügyeletes vicclapban is szó volt erről..., ám meg kell mondanom, hogy a szegedi gyufagyár képes ellátni a kereskedelem összes igényét! — Akkor? — Amit nem rendelnek meg, azt az iparos nem gyártja. — Mi várható ebben az esztendőben? — Gyártunk háromszáznegyvenhétmillió doboz gyufát, s amíg' tavaly kétmillió, addig az idén hárommillió doboz fogvájót gyártunk. Növekszik a ládaelemek részaránya is; csak jellemzésül: ezerkétszáz köbméternyi fából lesz nálunk ládafedő. — Tervek? — Nem mondunk le arról, hogy magunk találjuk ki a saját jövendőnket, öt célgépet magunk konstruálunk, s gyártunk, kettőt pedig vásárolunk. — Létszámcsökkenéssel számolnak-e? — Nem. Arra gondolunk csak, hogy dolgozóink jobb, az eddigieknél is kedvezőbb körülmények között tegyék, •tehessék a dolgukat. — És ha mindez nem sikerül, senki sem akarja (ahogy mondani szokás): kihúzni a gyufát? — Nem tudom, hogy ilyen esetben mit gyártunk majd, de azt tudom, hogy közös munkával fogjuk kimódolni a taktikát. Valamit méghozzá valami kelendő cikket fogunk gyártani. És csak annyi biztos, hogy fából lesz. Petri Ferenc Pénteken Hajdúszoboszlón megkezdődött a Nyári Egyetemek Országos Tanácsának kétnapos ülése. Az idei nyári egyetemek előkészítésével, szervezésével foglalkozó tanácskozáson Nádor György. a Nemzetközi Kulturális Irv tézet főigazgatója, az Országos Nyári Egyetemi Tanács elnöke elmondta, hogy tavaly húsz nyári egyetem működött az országban. ez év nyarára pedig huszonhármat készítenek elő. A megnyitót követően a nyári egyetemek vezetői é.c szervezői beszámoltak az 1983-ra tervezett programról. A falemezüzemben W •• I W I w mm | Grozolomeaence epul v isagy László leivetele A Dél-alföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság szegedi falemezüzemében 40 millió forintos beruházással 6 gőzölőmedence épül, amelyben majd a fát lágyítják. Két híddarupálya szállítja majd a rönköket, a furnérgyártás előtt ugyanis hőkezclni kell a fát. A darupálya alapjait a DÉLÉP rakta le, a CSOMIÉP dolgozói végzik a mélyépítési és betonozási munkákat. Képünkön: madártávlatból az épülő medence