Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

Csütörtök. 1983. február 17. II magárilakás-építők i Kitüntetés anyagellátása Az építőanyag-ipar az idén zött — hogy a két minisz növeli a sajátházépítők el- térium alapvetően az látását a keresett mintás fal- építési feladatnak, a foko­burkoló csempéből. mázas zódó felújítási és fenntartá­padlóburkoló lapokból, elő- si munkáknak és a várható feszített vasbeton termékek- építőanyag-elővásárlásoknak bői, színes tetőfedő anyagok- a figyelembevételével tér­ből. hótakarékos kézi fala- vezte meg a gyártást és az zóelemekből, ásvány gyapot- ellátást. szigetelőanyagokból. A ke- A két minisztérium közös reslet és kínálat helyzeté- feladata, hogy gondoskod­röl, az ellátás javítására tett jon az építőanyag-telepek fo­közös erőfeszítésekről szá- lyamatos ellátásáról, a kész­moltak be szerdán, az Épí- letek feltöltéséről, a rend­lésügyi és Városfejlesztési szeres utánpótlásról. A szük­Minisztériumban tartott saj- ségleteket összességében fe­tótájékoztatójukon az ÉVM dezö építőanyagok helyi igé­és Belkereskedelmi Miniszté- nyek szerinti szállítása ér­rium szakemberei. dekében megállapodtak a Elmondották — többek kö- MÁV-val is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pákozdy Ferencnek, az Európa Kiadó nyugdíjas felelős szerkesztőjének 80. születésnapja alkalmából, munkássága elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést szerdán Bor­bély Gábor,. a budapesti pártbizottság titkára adta át. * Bensőséges ünnepségen kö­szöntötték az Európa Könyv­kiadó dolgozói szerdán Pá­kozdy Ferencet, aki már fia­talon elkötelezte magát a munkásmozgalommal, s köl­tészetét a politikai-társadal­mi igazságnak rendelte alá. Felszabadulás utáni munká­ját megbecsülés, elismerés övezte. Gazdálkodás ts ellentmondás Gazdag a népfront idei szegedi programja Tartani a jelenlegi élet- tésekben. A jogszabályok — szinvonalat, javítani gazda- a rendkívül aktuális lakás­ságunk egyensúlyi helyzetét bérlettel és lakástulajdonnal — halljuk-olvassuk nap kapcsolátos szabályozók —, mint nap. Saját érdekünk- a kisvállalkozásokkal kap­ben mindenütt legfontosabb csolatos rendelkezések is­célként fogalmazódik meg e mertetése, az idei népfront­két egymástól nem függet­leníthető társadalompoliti­kai feladat. Intézmények, szervezetek idei munkater­veinek alaptétele, kulcs­fontosságú kérdése a gazda­fórumok kiemelt témái. Az agitációs és propagan­damunka feladatait az or­szágos belpolitikai, a helyi várospolitikai igények és szükségletek, illetőleg a sági építőmunka országos és mindezek hátteréül szolgáló helyi feladatainak javítása. E célok megvalósításának szándékával — a maga sa­játos eszközeinek és lehető­ségeinek mozgósításával — •tervezte meg idei munka­programját a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­sága is, amelyet a közel­múltban tárgyalt a mozga­lom elnöksége. Hogyan és nemzetközi helyzet határoz­zák meg. Napjaink egyik fő feladata: a békeharcra'moz­gósítás. valamint a szocia­lista országok közösségének, a köztük megnyilvánuló szo­rosabb együttműködés je­lentőségének megismerteté­se. Ezt a célt szolgálják a szovjet, a lengyel, a bolgár, a csehszlovák és magyar mil.v^p. .mójjlon segíthet egy. barátsági hetet^, s a külön­5';.gazdasági termelőmunka- böző szolidaritási,, rendezvé­báAV.-közA'etlenül részt nem byek., n- -r '.. vállaló társadalmi szerve- A néofront közművelődési zet? Sokat és hasznosat, tennivalóinak legfőbbike az gazdaságpolitikai ismerete- általános műveltség fejlesz­ink bővítésében is. tése, a helyes életmód ki­Vitakörök, előadások mind alakításának segítése. A alkalmas fórumok arra. •• i . hogy Szeged lakóit megis­mertethessék a gazdasági életünkkel kapcsolatos té­nyekkel, adatokkal, különös tekintettel szűkebb pátri­ánk aktuális gazdaságpoliti­kai kérdéseire. Testületi, munkabizottsági üléseken, kerekasztal-beszélgetése­ken számos kérdés megvita­tására nyílik lehetőség. Konkrétan a város fejleszté­si terveinek, energiaellátá­sának, lakásépítési és -fel­újítási programjainak meg­tárgyalására ad alkalmat. Tavaly közel 77 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával segítette Szeged la­kossága városunkat. Ennek az önkéntes segítségnek megszervezésében oroszlán- ' részt vállalt a népfronl. í Természetes tehát, hogv az idén is számítanak a lakók i önzetlen segítségére. ami , nem más. mint önmagunk • érdekét szolgálni. Utak, . parkok, játszóterek, gyér- 1 mekintézmények műjégpá­lya, tiszta, rendezett város­kép — csak a legfontosab- ! bakat említve, ahol társa­dalmi munkára van szük­ség. A szegényebb eszten- ' dőkben egyre inkább tá­maszkodni kell a lakosság önerős építkezéseire, fgy a gázhálózat, a közműfejlesz­tés, az út- és csatornaépí­tés szervezésében nem kis feladata van a népfrontbi­zottságoknak. A kisvállal-' kozásokat pedig különösen azokon a területeken kell segítenie, ahol a vásárlók és a fogyasztók igényeit az állami szektor nem tudja megfelelő módon kielégíte­ni. A szocialista demokrácia, a közéleti' aktivitás terén milyen feladatai vannak a mozgalomnak? Mindenek­előtt a különböző fórumo­kon tájékoztatást kell ad­nia a valósáoos heluzetről, amelynek útján minden vá­roslakónak módja van és lesz részt venni a helyi dön­különböző közművelődési és lakóterületi klubok min­denekelőtt a jó közösségi élet megteremtése érdeké­ben tehetjaek sokat. Az idei nagy rendezvények között kiemelést érdemel a Somo­gyi-könyvtár fennállásának 100. évfordulója tiszteletére rendezendő felolvasóülés, valamint Juhász Gyula szü­letésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és prózamondóver­seny. Az oktatásügyben kiemelt feladat a szülői munkakö­zösségek tevékenységének további támogatása, a pe­dagógiai műveltség szélesí­tése. A népfront rétegpoliti­kai tevékenységének egyik legfontosabb kötelessége a családok támogatása és vé­delme. valamint az idős em­berekről történő gondosko­dás szélesítése. Nemzetiségi politikájának' fő • célkitűzése pedig az anyanyelvi kultú­ra fejlesztése, az óvodai, iskolai oktatás színvonalá­nak emelése. , K. K. E llentmondásnak látnak néhány dol­got a gazdasági szakemberek, de mégirnkább a laikusok. Egyik ipari szóvetkezetünk elnöke panaszkodik, ne­hezen tudják teljesíteni szerződéses köte­lezettségeikét. A szomorú ebben az, hogy termékeiket külföldi vevők is várják. Mi lehet ennek az oka? Hiszen hosszú ideje csak arról panaszkodunk itthon is. meg külföldön is, hogy senkj sem akar vásá­rolni, mindenki csak eladni szeretne. A kereslet csőkkenése némely iparágban szinte katasztrofális méreteket öltött a világban, munkások ezrei kerültek utcá­ra. Már azt is rebesgetik a fejlett ipari országok gazdasági szakértői, hogy a ko­hászatot, a váS- és acélgyártást talán leg­jobb volna abbahagyni, s átengedni a fejlődő országoknak. De ne menjünk ilyen messzire, maradjunk közeli szövet­kezetünk gondjainál. Mi a legfontosabb a jelenlegi gazda­sági viszonyok között ahhoz, hogy vevő­re találjon egy szegedi ipari szövetkezet, ahol öltönyöket, bundákat, sportruhákat, felöltőket és ehhez hasonló konfekcióter­mékeket gyártanak? Régi aranyigazságo­kat emleget az elnök is: a legjobb minőség, a legújabb divat és a lehető legkedve­zőbb ár. Csupa „legek". Eleget lehet egyáltalán tenni ennek- a három fontos követelménynek? Fogas kérdés, nagyon nehéz megfelelni rá. Még nehezebb a helyzetük azoknak, akiknek a létük függ ettől. Visszakérdeztem az elnök szavaira. S akkor azt mondta letargikusan: képte­lenek eladni. Hogy miért? Lehetetlen vol­na az előbb említett hármas követelményt teljesíteni ? 'Meglepett a válasza: azt még csak tud­nák, valahogy megbirkóznának vele, de nem tudnak megbirkózni partnereik föl­adataival — mondta. Természetesen azo­kéval, akik csak hitegetik őket, nem áll­ják a szavukat. Az ember első „ránézés­re" nem is gondolja, hogy mi mindenre van szükség ahhoz, hogy testet öltsön egy nadrág, egy szép bunda, vagy akármilyen ruhadarab. Csak a szövetre meg a cér­nára gondol a mindennapi vásárló, ígv magam is. Az elnök ugyan homályosan fogalmazott, amikor azt mondta, hol ez hiányzik, hol meg amaz. Most például drapp színű cérnára lenne szükségük, de nem kapnak., Cipzáruk si,ncs elegendő és megfelelő méretű. Aztán jen a többi: a kötött passzé (pánt), a selyembélés, a műszálas szövet... De hát ennyire zavaros volna egy kon­fekcióüzem ellátása. Persze nem ennyire Sötét a kép, mert végül is gyártanak ná­lunk szövetet is, cérnát is, selyem bélés­anyagot is, meg a többi kelléket is. Csak, csak... Csak a megrendelő éppen nem akkor vásárolhatja meg, amikor neki arra éppen szüksége volna. Ha egyszer minden stimmelne, mondja az elnök, a szállítási határidő is, meg a kívánt szín is, de a minőség is, akkor a fejük se fájna, vevőt is találnának. Egy konkrét esetet is föl­említett: az úgynevezett „Niagara" mű­szálas szövetből 150 ezer négyzetméternyit rendeltek, de csak 30 ezerre számíthat­nak, s örülnek, ha féléves késéssel átve­hetik a keveset is. A selyembélésnél meg az a helyzet, hogy a hazai textilgyár képtelen olyan szint és minőséget készí­teni számukra, amit nyugodt lelkiismeret­tel és természetesen biztonsággal vihetne­nek a külpiacra is. Pedig de nagy szük­ségünk volna a piactartásra, a valutára! Nincs még vége a panasznak, sajnos. Arra is panaszkodik az elnök, hogy igen gyöngén csordogál hozzájuk a gazdasági, piaci tájékoztatás. Nem tudják, illetve nem pontosan és nem megbízhatóan is­merik a külföldi árakat. A hazai árak­kal nagyjából tisztában vannak, bár azok kialakulásának útját, módját nehezen ér­tik. Mivel jelentős a szőrmefeldolgozásuk, érdekli őket az áralakulás. különösen '„húsba vágó" számukra a bőrárak ingado­zása, hiszen bundákat nem csak idehaza szeretnének értékesíteni, hanem tőkés pia­cokon is. S mi tagadás, dicséretükre le­gyen mondva, a szépen kiszabott és meg­varrt munkáikat szívesen megvásárolják á német, a svájci és a belga kereskedők is. Nem elképzelhetetlen, hogy más orszá­gokban is sikerük lesietne. Ez igaz, de megint morózus az elnök ar­ca: az eladás csak egyik mozzanata a gazdálkodásnak. Mert az már valóban zsebre menő kérdés, hogy mennyiért ad­ják el azokat a bundákat. Vajon megta­lálják-e számításaikat, zsebbe tehetik-e a tisztes hasznot? Ez az, amit nehezen tud megmondani az elnök. Csak füstölög ma­gában. ..a hazai nyersbőr drágább, mint a külföldi" — mondja. Ha külpiacról vá­sárolnának bőrt, majdnem kétszáz forin­tot nyernének négyzetméterenként. Bi­zony. nem mindegy, hogyan alakulnak egy kis termelővállalat pénzügyi .bonitá­sai. Viszont sok mindenen lehetne változ­tatni, az ellentmondásokon, amelyek az eladás és a vásárlás között manapság még fönnállnak. Ha aláhúzva hangoztatja mindenki, hogy a mai világgazdasági helyzetben a vevők kerekedtek fölül — ami különben az egészséges gazdasági élet természetes velejárója —. akkor miért jóit mégis nehezen termékhez az is. aki nem zárta hét lakatra a pénztárcát, hanem vásárolni szeretne, mert eladni is szeret­ne. Űgv látszik, nehéz ebből a körből ki­kecmeregni. M ivel a textiliparnál tartunk, marad­junk még egy pillanatig befejezé­sül ugyanitt Régen ellentmondá­sosnak tartják azt az elszámolási, nyere­ségérdekeltségi rendszert, hogy minden­kit a külpiaci eladások alapján ítélnek meg. és természetesen annak alapján ja­vadalmazzák is. Hasznosabb volna, ha a szövetet gyártó nem „végben" adná el termékét külföldre.' hanem előbb kiszol­gálná a hazai konfekcióipart, s a maga­sabb földolgozási fok magasabb hasznot hozna a népgazdaságnak. Erre azt a vá­laszt adta az egyik textiles: „igen. a népgazdaságnak, de nem nekik, a gyár­nak". Nem kell nagy tudású szakértőnek lenni ahhoz, hogy ebben fölfedezzük az ellentmondást. Szakemberek dolga, mi­ként és mikor képesek ezeket föloldani. Gazdagh István Hamarosan lezárják a forga- látható — a vezeték­iéin elől a régi szegedi Ti- tartó oszlopokat helyezik el sza-hidat, hónapokig tart * leendő úlvbnal mentén, majd a fölújítása. A mun­kálatok idejében autóbu^ szok szállítják majd az uta­sokat Újszegedre, a troli út­vonala pedig ideiglenesen megváltozik, a szegedi híd­főnél visszafordul majd a Vár utca felé. A Közlekedé­si Vállalat fclsővezcték-szere­lö brigádjának dolgozói ezek­ben a napokban — mint So­mogyi Károlyné felvételén utjak a vetomagot Sajtótájékoztató Szegeden Tájékoztatót tartott tegnap, rübb gépeken földolgozott szerdán Szegeden, a Sajtó- vetőmagvak kerülnek a ter­liázban a Vetőmag Vállalat melókhoz. dél-magyarországi központja. Gubacsi László igazgató el­mondta, miként készült föl a vállalat a tavaszi mező­gazdasági munkák segítésé­re, milyen jelenleg a vető­magellátás és mire számít­hatnak ebben az idényben a nagyüzemi gazdaságok, vala­mint a kistermelők. A vállalat tavaly 29 ezer 840 hektáron termeltetett ve­tőmagot Békés és Csongrád megyében. A szerződésben meghatározott területről 11 ezer 205 tonna nyers vető­mag érkezett az orosházi és a szarvasi tisztító üzembe, amelyek fölújítása részben Az országos vállalattól 486 fajtából '9 ezer 870 tonna zöldségmagot rendellek ed­dig a nagyüzemek és az üz­letek. Ebből 40—42 millió tasak — 1535 tonna — a lakosságé. A magokat a bu­dapesti belföldi ellátó köz­pont tasakolja és folyama­tosan szállítja a területi rak­tárakba, illetve az üzletekbe. A dél-magyarországi köz­pont szervezi a két megye gabonavetömag forgalmát is. A kutatóintézetekkel, a ter­melési rendszerekkel és a termelőkkel való együttmű­ködés eredményeként o ga­bonafélék bo kát kínálják fotgalmazó szervekhez irá­nyítják.) Ennek ellenére fel­hívja a vállalat az érdekel­tek figyelmét, hogy ez nem. ok a pazarlásra: a drága lu*­cernavetőmagból jobb talaj­elókészítéssel és pontos, szakszerű vetéssel jelentős mennyiséget lehet megtaka­rítani. A takarmánymagvak közül néhány új fajta is piacra ke­rül: például a Vetőmag Vál­lalat intézete által nemesí­tett Róna elnevezésű lucerna. A kiskerttulajdonosok szor­gosabbjai már bizonyára föl­mérték az üzletek vetőmag­kínálatát. A megye 132 bolt­jába folyamatosan szállítják már befejeződött. Ez azt je- s/on a gazdaságoknak. Van lenti, hogy máris a korsze­s extifspar Pontosan egy tucatot tesznek ki azok a textilipari je­lenével, jövőjével foglalkozó témák, kérdések, amelyek megbeszélését fontosnak tartották az ipar irányítói és az ágazati szakszervezetek vezetői. Szerdán a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének tanácstermében Martos Istvánné főtitkár, Szabó Imre ipari miniszterhelyettes és vezető tár­saik mindenekelőtt az új szervezeti formában két eszten­deje működő Ipari Minisztérium és a textilszakszervezet közötti együttműködést értekelték. elegendő, jó minőségű zab árpa, hibrid kukorica. A konzerv- és a hűtőiparral szerződött gazdaságok is sorra megkapják a rendelt, csávázott magokat. A tájé­koztató szerint az idén ve­tőmaghiány nem akadályoz­a megrendelt magokat, de fajtaválaszte- sajnos, általában nem elég ezen a tava- gazdag a választék. Sokan hiába keresik például a hosszú petrezselymet, a má­kot, s bizonyos virágmag­vakból sem lehet mindent kapni. A tájékoztatón el­hangzott: nem tudnak min­den virágfajtából szállítani ezután. Az okok ismertek: az importra fordítható ősz­hatja a fontos kertészeti nő- szeg csökkent, s a devizát a vények termelését. fontosság sorrendjében köl­Hosszú idő után jó hír a tik el. így érthető, ha a lucernatermesztöknek: a feb- zöldségféléké az elsőbbség. ruár közepéig megrendelt A burgonya-vetőgumóból a vetőmagot megkapják az nagyüzemi és a termelői igénylők. (A később jelent- igényeket is ki tudják elé­kezőket más felvásárlókhoz, gíteni. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom