Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

I Kedd. 19R3. február T5. !tt valami pötyög? De akkor még nem tudtam, így hót három .,stúdióbeszélgetést" választottam ki • a múlt hét elején. Több okom volt, hogy ezeket megnézzem. A legelső: mert erdekeltek a témák, s gondoltam. nem engem egyedül. A másik ok. hogy alighanem szoktatnunk kell magunkat ehhez a műfajhoz; úgy tűnik. a „két-három-négy ember b eszélget"-jellegú adások tpyre szaporodnak. egyIV Jeleként a tévés nadrágszíj-összehúzás kényszerűségeinek. Olcsóbb húsnak persze nem szükségszerűen híg a leve. hiszen — s ez volt a harmadik indokom — láttunk-hallottunk már olyan beszélgetéseket, amelyek sokkal szórakoztatóbbak, érdekesebbek voltak, mint egynémely. jóval költségesebb tévéjáték. Egyszerűen azért, mert akinek személyes mondanivalója van bármely témáról, j ezt képes is kifejezni. arra általában szívcsen figyelünk. Sőt. a mondanivalóval rendelkező ember alighanem a képernyő igazi sztárja. Ezúttal nem volt szerencsénk. sajnos. A három beszélgetés közül kettőt rossz pillanatban kezdtek rögzíteni: ott kellet volna kezdődniük. ahol befejeződtek. A szerdai ízlesek és pofonok című. Győrffy Miklós vezette műsor éppolyan könnyed, lezser, kissé hányaveti módon intézte el a témáját, mint ahogy blickfangosnak szánt címe ezt sejtette. Pedig igazán tekintélyes. Jónevú szakemberek. Fekete György belsőépítész és dr. Vekeróv Tamás pszichológus beszélgettek. Nem arról, amit szerettünk volna megtudni. hogy tudniillik mik a valódi okai. hogy nincsenek a gyermek ízlést alakító játékok és bútorok? Hanem arról, amit sajnos régóta tudunk, mert tapasztaljuk (vagy megtudtuk a számtalan eddigi, ugyanerről szóló rádiós- és tévéműsorból): nogy tudniillik nincsenek a boltokban jó, hasznos és esztétikus játékok és bútorok. Nincsenek — és kész! Nincsenek. mert... Csak! És különben is ízlések és pofonok ... Tudom, hogy játékgyártástól. bútoripartol. kereskedelemtől mindaz, amit az itt szóban forgó ügyben most produkálnak — édeskevés. Azt is. hogy a tévé ezen nemigen tud változtatni, nem is dolga. De hiszem, hogy a szószaporítás sem dolga, annál inkább a szókimondás. Lényegileg ugyanezt mulasztották el a kettes műsorban, csütörtökön, mikor is szintén szakemberek — orvos, fiziológus. szociológus — folytatták a Kossuth-klubban korábban kirobbant vitájukat „a nők biológiai adottságaiból származó társadalmi következményekről". Ám a kellően elriasztó címú (A nök helye a társadalomban) műsor idejéből éppen csak arra futotta, hogy körvonalazzák a témát, meglehetősen közismert tényeket sorolva. Ügy mint: nök és férfiak között biológiai különbségek léteznek; ám fiziológiai szempontból nincsenek férfiúi és női foglalkozások; viszont az emancipáció sok mindenert felelős, lásd a szorongó, cigarettázó, iszákos és koraszülő nőket, stb. A néző ezalatt — gondolom. nemére való tekintet nélkül — izgalommentesen konstatálhatta: a mérkőzés döntetlen. Szegváry Katalin ama emlékezetes, Stúdió-82'beli erőfölénye ezénnel semmis. A mostani vita három férfiúja ugyanis nagyjából olyan helyzetbe kényszerítette a stúdió egyetlen nővendégét, Ferge Zsuzsa szociológust. mint azt Szegváry tette szepegő „ellenfelével". Kísérteties volt Groteszk és mulatságos egyben. Ha netán a tévének az a szandéka. hogv hasonló műsorokkal derülni tanítson bennünket a nők és férfiak közötti viszony társadalmi álproblémáin — a sikert nem jehet vitatni. Eme kópéság azonban nem jellemző komoly intézményünkre, marad tehát a gyanú: a dolog véletlen. így tehát nem vétlen a még oly gyakorlott, tekintélyes szerkesztő. Kardos István sem abban, hogy szegény Ferge Zsuzsa elképesztő agytornára kényszerült, s egyre lehetetlenebb érvel ü'el védelmezte az emancipáció létjogát, miközben — a nézőkkei együtt — tudta: nem erről akar beszélni! Hanem egy fonto6 társadalmi kérdést akar megbeszélni, azt ugyanis, hogy a férfiak és nők között igazándiból létező társadalmi különbségek mennyire vezethétök le (és vissza) az ugyancsak igazi biológiai különbségekből? De erre nem jutott műsoridő. Bár a tudós asszony beszédkészsége legalább olyan fejlett, mint a vele azonos nembelieké általában — a kérdése elszállt. Mintha a jelen volt férfiak appercepciós képességei nem ugyanolyan fejlettek lennének, mint a velük azonos nembelieké általában ... Mégis a harmadik beszélgetés volt a legkínosabb. Antal Imre ki tudja hányféle képességét mozgósította, hiába, a filmgyár társulatának megjelent színészeit nem hatotta meg az igyekezet. A pesti filmseregszemle tévés üdvözlésére (?) szánt műsor (Foglalkozása: filmszínész) olyan fásult, lélektelen, unott modorban, olyan idétlen kényszeredettséggel, olyan tempótlanul pötyögött a képernyőn. hogy hirtelen nem is tudunk párját mondani. Minek szaporítsuk itt is a szót: az elmúlt hetiek antireklámok — az elkövetkező beszélgetős músordömpinghez. Sulyok Erzsébet Magazin, szombaton rádiófigyelő A magazin lényege, tudjuk, a sokszínűség. Az a fajta vátozalo^ág, amely (mondjuk) egészségügyi jótanácsoktól, recepteken és barkácstudnivalókon át aktuális, érdekes riportokig felölel tulajdonképpen mindent. ami a kikapcsolódás-' ra vágyódó (vagy annak minősített) embert érdekelheti. s mivel mostanság már a Magyar Rádió magazinműsorait akár különböző rendszerező szempontok szerint is számba Venni nem valami könnyű föladat, kapcsoljuk be csak úgy hirtelen a .mugazinos" adót (Petőfi), a leginkább alkalmas napszakok egyikén — például szombaton délelőtt. ..Műsor okos ötletekről és ésszerűsítésre váró dolgokról" olvasható műfaji megjelölés gyanánt, a músorgazda Bánkúti Gábor munkatárs: Tarnói Gizella. Ajánlásnak nem is rossz. A cím pedig: „Többet ésszel...' Nocsak. Hamar kiderül, éppen túl vannak a negyedszázadik adáson, s ezúttal két témával foglalkoznak a szokásosnál bővebb terjedelemben. Nyilván az alcímben megfogalmazott minőségi elvek és célok jegyében. Az első opusz, jóllehet az ésszerűsítés indoka nyilvánvaló, őszintén szólva nem lelkesít föl túlzottan. Arról van szó. hogy a kisvállalkozások rendszerében úgynevezett e lidspgitő kisszövetkezetek alakulnak nehezen nevelhető gyerekeknek. afféle maszek gyermekmegőrzők, majd jő a minisztériumi illetékes, természetesen maradék lelkesedésemet is hűt vén: „Nem szeretjük, ha becsapják az embereket és magánóvodákat hirdetnek." A kérdésre kiderül, negy-öt gyerek „erejéig" mehet a dolog, ha a szülő meg tudja fizetni. Akkor? .„Az oktatás, így az óvoda is az állam monopóliuma." Óriási fölfedezés- Eszerint a kisvállalkozások formája (melyekkel kapcsolatban a jogi tájékoztatás, mint a magazin is mutatja, enyhen szólva nem áll éppen föladata magaslatán) — szabad, és csak az elnevezésen múlna? Illetékes szintúgy .érzi fenti anomáliát, „látszólag elnevezesvita ez", mondja, mikor a bentlakásos ..magánkollégiumokról" derül ki hasonló: maximum négy-ö* gyerek, ha meg tudja fizetni, csoportonként több is lehet (ezt meg hogyan értsük?), satijbbi, satöbbi. Ennyit nem túl magasra csapott lelkesedéslángjaimról. A magazin persze, pláne ha szombati, s ha okos ötletekről és ésszerűsítésre váró dolgokról kíván beszélni. arányosan váltogatja a súlyosabb társadalmi témákat könnyedebb-szellősebb darabokkal és zenével. Ebben nincs is hiba. Azután itt a másik nagy téma. amely (alighanem a nyíltság, az őszinteség igényel) Perénvi Pál halálára Most kaptuk a szomorú hírt. Szeged zenei életének újabb hűséges „napszámosa" távozott az élők sorából. Perényi Pál. Annak a ] nemzedéknek ismert alakja, ahonnan Belle Ferencet. Vaszy Viktort. Szatmári Gézát, Szeghy Endrét búcsúztattuk csak nemrég. A Király-König Péter igazgatta városi zeneiskolába kapott tanári kinevezést 1925-ben. s tanított 1967-ig. mikortól is a békési zeneiskolába helyezte át működésének színterét újabb évtizedre — onnan ment nyugdíjba. Hanem tudását a nagyközönségnek a különböző zenekarokban bizonyította. Előbb Figedy-Fichtner Sándornál majd Fricsay Ferenc együttesében volt a mélvhegedúszólam vezető játékosa. 1946-tól pedig, az ország elsőként újjáalakult színházában, a szegedi Nemzetiben ült a kottapult mögött 1966-ig. Több mint tél évszázad során tehetséges muzsikusok egész ármádiája indult a tőle nyert intenciókkal. s raktározta el magának húséggel a nála kapott útravalókat azután is. hogy magáról a törékeny alkatú pedagógusról, mintha kicsit elfeledkeztek volna. Vagy legalábbis ( mostohán bánt vele a sors, ' ..szerencsecsillaga". Petényi Pál február 8-án hunyt el Szegeden. Kereken nyolcvanesztendős volt. Jubileumi tudományos ülés A Szegedi Orvostudományi Egyelem jubileumi tudományos , ülést rendez ma. kedden délután fél 4-től a SZOTE oktatási épületének előadótermében dr. Petri Gábor egyetemi tanár, rektor elnökletével a bőrklinika plasztikai osztálya alapításának 20. évfordulója alkalmából. A programban négy előadás hangzik el: dr. Simon Miklós egyetemi tanár. dr. Zoltán János egyetemi tanár. dr. Novak János és dr. Bertényi Camillo számol be a plasztikai sebészet elmúlt ké* évtizedben elért fejlődéséről, a szegedi osztály működéséről. Felvételi tájékoztató Hétfőtől már kapható Budapest néhány nagyobb könyvúzletében. a következő napokban pedig országszerte az 1983. évi felvételi tájékoztató, amely az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal. a felsőoktatási intézmények kínálta továbbtanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány újdonságával ismerteti meg. a fiatalokat. A tájékoztatóból kitűnik, hogy 1983-ban . már nem érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések. előírások. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsóéves tanulói. illetve azok az érettségizett (képesítőzött) dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be Ebben az évben Uj felvételi nyomtatványokat bocsátott ki a minisztérium, ezeket már számítógépen dolgozzák fel. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „Jelentkezési lap" és a ..Jelentkezési adatlap". Mind a kettő beszerezhető a budapesti (XIII.. Hegedús Gyula u. 27.), illetve a megyei nyomtatványboltokban. A korábban rendszeresített jelentkezési nyomtatványok nem használhatók fel. mivel azok nem kódolhatók, és így a számítógépes feldolgozást nem teszik lehetővé. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet). a középiskolai tanulmányi értesítőt, önéletrajzot. az 1982-ben. vagy korábban érettségizetteknek (képesítőzötteknek) hatósági erkölcsi bizonyítványt es a tanulmányok folytatására való alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást Aki a jelentkezés évében érettségizik. bizonyítványát és tanulmányi értesítőjét a szóbeli felvételi vizsgán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkáltató írásos iavaslatát is kötelesek mellékelni. Magyar zenét játszani.,. Beszélgetés Binderékkel Shakespeare-rel szólva, rosszkedvünk telet lündöklö nyárrá változtatta át. A telefon, az ominózus magyar telefon a középpontban. a legilletékesebb, a Magyar Posta vezérigazgatójának válaszaival. Az a magyar telefon, amit tízezrek szidnak, és amire 340 ezren várnak ebben az országban. Amelynek színvonala Európaban a legalacsonyabbak közé tartozik. A meglevő állomások elöregedettek és túlterheltek, az egész tele- ! fonozás annyira veszteséges, í hogy összege fölülmúlja a fejlesztés költségeit. És még hasonló kedves dolgok. S hogy tévedés ne essék: fepti. igencsak elkeserítő tényeket nem a riporter mondta el. s nem is holmi titkos belső információkból szerezte a kritikus. Nem: maga a legfőbb főnök, Tóth Illés mondta el az ország nyilvánossága előtt, az egyik legkö/.érdekűbb témában, szombaton délelőtt, egy magazinban. Ama vigaszperspektívával. hogy úgy 2000 körül várható javulás. Lehet, ez is vigasz, de engem az elhangzottak még annál is jobban megvigasztaltak, mintha kis hazánkban mondjuk az angliaihoz hasonló lenne a telefon- I helyze1. a jövő évtől kezdve. 1 Ugyanis: végre kendőzetle- • ntil beszéltek arról — ami ' rossz. És ennek legalább j annyira lehet örülni — mint • valami jónak. Domonkos Laszlo I Az Ifjúsági Házban tartott koncertjük utan először csak Binder Károllyal ültünk asztalhoz, Azulán nyílik az ajtó, belép Dresch Mihály, aki a koncerten rendhagyó módon szaxofonozott.' egyszer-kétszer körbesétálta a termet, időnként elbújt a paraván mögött, vagy éppen a keverőpult mellől felelgetett a többi hangszernek, Végül Benkö Róbert is megjelenik, így már négyesben folyik a beszélgetés. — Ügy tudom, mielőtt Szegedre jöttek. a tévében uott stuuiujcicei.eluit. Binder Károly: Radó Gyula rendezi Illés Endre portréfilmjét. és megkért, hogy ehhez a műsorhoz írjak zenét. Ennek a felvételei folytak egész délelőtt. — Kérem, beszéljenek arról hogyan látják az együttes zenei fejlődését! Egyenes vonalról lehet beszelni, vagy pedig különböző periódusokról, kisebb-nagyobb kitérőkkel? Binder- Károly: Én úgy látom, egyenes fejlődésről lehet beszélni, öt éve dolgozunk együtt, és ez idő alatt lényegeben nem változtattunk a koncepciónkon. Lehet. hogy voltak kisebb-nagyobb kitérők, de az alapvető elképzelés nem változott. Már öt évvel ezelőtt is az volt a célunk, hogy az. itthon iát'zott dzsesr7zenétöl eltérőt produkáljunk. Nem i.s az a lényeges, hogv ezt a /vénét dzsessznek hívjuk-e. vagy valami másnak. Ennél sokkal fontosabb az. hogv olyan zenét akarunk játszani. ami csak Magyarországon születhet, — Mi a különbség az önök zenéje és a Magyarországon általában játszott dzsessz között? Binder Károly: A legtöbb ember, ha a dzsessz szót hallja nálunk, a Benkó Dixielandre gondol, és' esetleg egy-kettő van, akinek Szabados György, vagy a 130as csoport, is eszébe jut. de sorolhatnék még más nevekel. Anélkül, hogy a Benkó Dixielandet., akár más zenekarokat bantanj akarnék, mi inás zenét akarunk játszani, sőt, csakis a saját zenénket, számunkra ez a legfontosabb. Dresch Mihály: Ehhez még azt tenném hozzá, hogy Magyarországon nagyon sok zenész, illetve együttes az amerikai zenét tekinti követendőnek, azt utánozza. Bizonyára nagyszerű dolog, ha sikerül, mi azonban egészen mást akarunk. Nem az amerikai dzsessz nyomdokaiban járni, hanem sokkal inkább a magyar népzene gyökereihez visszanyúlni. Benkő Róbert: Persze a amerikai hatás így is érvényesül, hiszen az alól sen ki sem tudja teljesen kivon ni magat. Dresch Mihály: Példáké püpknek Szabados Györgyi tekintjük, termeszeleser nem teljesen az ő zenéje játsszuk, de elképzelése,nk ben sok a közös. « — Az együttes zenei arculatát egyetértésben alakítják ki. vagy sok vita árán? Binder Károly: Mindig voltak nézeteltérések, de ezekre nagy szükség is van. Éppen a különböző felfogások és viták viszik előre a zenekart. Eleinte az én számaimat játszottuk, mostanában Misi számait, de a hangszerelésben és komponálásban az együttes minden tagja részt vesz. — Kérem. beszéljen a John Tchicaival hamarosan megjelenő lemezről. Hogyan jött létre az ismeretség? Binder Károly: 1982-ben a Debreceni Jazz Fesztiválon szerepeltünk együtt. Ezután meghívást kapott a Magyar Rádiótól, és ő úgy döntött, hogy velünk kíván együtt játszani. Rendkívül örültünk ennek a lehetőségnek. személye és játéka inspirálólag hatott az együttes minden tagjára. Nagyon reméljük, "hogv még alkalmunk nyílik máskor is a közös játékra. — Az együttes további tervei? Binder Károly: Három fontosabb meghívásunk van. de Jiogy végül hova megyünk el. az nemcsak rajtunk múlik. Arról is szó van, hogy John Tchicaival együtt lépünk fel külföldön, de addig még sok-sok tárgyalás van hatra. Ródis Rlara Meghívó Heubrandsnburgba nóotóncosoknak Az NDK-beli városban Neubrandenburgban február 16. és 23. között rendézik meg az ARTAMA II. elnevezesü nemzetközi folklormühcly programjait. Ezúttal „a folklór és a kamaratánc" a központi témakör. Valamennyi szocialista országból két koreográfust, illetve táncpedagógust. valamint három-három táncospárt hívlak meg; ki-ki bemutatja, hogvan dolgozik kamaralétszámú táncosokkal. Demonstrációs próbákat tartanak, eredeti és modern kamaratáncokat mutatnak és tanítanak be. megbeszélik a pedagógiai, koreográfiai, technikai kérdéseket. A résztvevők emellett elméleti előadásokat hallgatnak. A nemzetközi folklórműhely munkájában Magyarországról a Szeged Táncegyüttes két vezetője. Nagy Albert koreográfus és Zsoldos Ildikó táncpedagógus vesz részt —. s természetesen három páros az együttesből. Ütiesomag jukban videokazetták kaptak helyet: eredeti táncanyagot és számos feldolgozást szeretnének bemutatni a szeee. diek az. ARTAMA [I. résztvevőinek.