Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

Vasárnap. 1983. febmár 13. 5 Ankétok az állattartásról Az érintett városrészek la­kói és a városi tanács mun­katársai ankétokon talál­koznak ezekben a hetekben, a tanácskozási központok­ban, hogy az állattartás le­hetőségeiről és feltételeiről cseréljenek véleményt. A készülő tanácsrendelet előtti vitasorozat .iövő heti rendezvényei: hétfőn. feb­ruár 14-én 17 órakor a ság­váritelepi művelődési ház­ban és a béketelepi párt­házban. február 15-én 17 órakor a rókusi pártházban. február 16-án a Rákóczi ut­cai. alsóvárosi pártházban, február 17-én pedig — szin­tén 17 órakor — a petőfite­lepi pártházban hallgathat­nak tájékoztatót, mondhat­nak véleményt az érdeklő­dők a rendelettervezetről.. Könyv, sajtó Több mint 121 millió pél­dányban jelentek meg 1981­ben könyvek, zenemüvek, lerképek és egyéb kiadvá­nyok a hazai kiadók gon­dozásában — állapítható meg a Statisztikai Kiadó Vállalat most megjelent Könyv, könyvtár, sajtó című kiad­ványából. Bár a nyomdater­mékek példányszáma dina­mikusan emelkedett — az elmúlt 20 évben csaknem háromszorosára nőtt —, a felmérés évében, 1981-ben nem érte el az 1978. évit, amikor kiugróan magas, csaknem 132 millió példány­ban láttak napvilágot a kiadók termékei. A felmérés évében a legtöbbet — 3342 félét — szakkönyvekből ad­tak ki, a példányszámot te­kintve azonban á tanköny­vek állnak a lista élén, több mint 30 millióval. A szak­könyvek között a legtöbb, 1286 féle a műszaki, techni­kai tudományokkal és az iparral foglalkozott. Első kiadásban összesen 6653 nyomdatermék jutott el az olvasóhoz, 53 millió példányban, legnagyobb ré­szük ismeretterjesztő, illetve szakirodalom volt A kiadott müvek többsége — 28107 fele kiadvány több mint 100 millió példányban — ma­gyar szerző alkotása, a kül­löldi szerzők közül a lista elén — a szovjet, illetve a íiancia írók alkotásai állnak. A 724 féle. 17 millió pél­aányban megjelent szépiro­dalmi alkotas nagyobb ré­sze — 427 féle, jlletve több mint tízmillió példány — kort ars író alkotása. Közü­lük 286 féle szépiradolmi könyv kortárs magyar szer­ző müve. A szépirodalom példányszámát tekintve a külföldi művek állnak a lista élén, csaknem 10 mil­lió példánnyal, míg a ma­gyar szerzők műveinek pél­dányszáma valamivel több mint. 8 millió. A magyar itók közül nép­szerűségi sorrendben válto­zatlanul Jókai az első, 11 mű­vét több mint 575 ezer pél­dányban adták ki. A máso­dik és harmadik helyen Mó­ra Ferenc, és Fekete István művei állnak 435, illetve 498 ezer példánnyal. A külföldi szerzők közül Magyarorszá­gon a legolvasottabb Verne, akinek 7 könyvét 780 ezer példányban adták ki. Sha­kespeare 9 munkáját 206 ezer példányban jelentették meg a kiadók. A könyvforgalom a leg­utóbbi tíz évben dinamiku­san fejlődött. A lakosság 1981-ben személyenként 228 forintot költött könyvre, s a legnagyobb bevétele — 951 millió forint — a Müveit Nep Könyvterjesztő Válla­latnak volt. Az országban a könyvtárak száma a felmé­rés idején 16 618 volt, 74 millió 557 ezer könyvvel. Az ezer lakosra jutó könyv­tári tagok száma csökkent az utóbbi években; míg 1977­uen 211 volt. 1981-ben csak 208. Ezzel arányosan csök­kent a kölcsönzött könyv­tári könyvek száma is. Va­lamelyest szintén mérséklő­dött az általános és közép­lisKolában működő könyv­tarak száma, s a tahulók mindenütt kevesebb könyvet kölcsönöztek kii mint ko­rábban. 1981-ben 29 napilap. 978 folyóirat látott napvilágot. — a legnagyobb 221 millió pél­dányszámban a korábbi evekhez hasonlóan a Népsza­badság. A vidéki napilapok közül a legtöbb — több mint 32 millió — a Dunán­tuii Naplóbol jelent meg. A folyóiratok, heti- és havila­pok közül a legnagyobb pél­dányszámot a Rádió- és Tele­vizióújság érte el, jobb mint 64 és fél millió példánnyal, s ezt követi a Nők Lapja, majd a Képes Üjság. (MTI) Miként alcímeink is jel­zik, a legkülönbözőbb dol­gokról szólunk ismét. Mcgis lesznek, akik hasz­talan keresik levelüket ösz­szeállításunkban, mivelhogy a névtelen, rosszindulatot sejtető levelekkel nem fog­lalkozunk. A különböző kis­kereskedelmi, javító, szol­gáltató üzletekben tapasz­talt kellemetlenségeket jó lenne, ha még frissiben a vásárlók könyvébe jegyeznék olvasóink, könnyebben orvo­postalada társszerzőnk az olvasó szerint ez idáig is kettő— négy hét közötti időre le­hetett kiírni a takarítási szü­netet. Tavaly általában há­rom hétig voltak kénytele­nek nélkülözni Szegeden az óvodákat a kisgyermekes szülők, idén viszont vala­mennyi óvoda, (tehát nem­csak a felsővárosi) négy hétig lesz zárva. Fontos tud­nivaló továbbá, hogy a szülő két hétig köteles ilyenkor a gyermek felügyeletéről gon­doskodni, a másik két hét­solható így a panasz, mint sokak nevében níéltatlanko- kívánok neki? Nagyon csú- re mar a tanacs vallatta, kerülővel, lapunkon keresz- dik amiatt, hogy gyakran nvát... Ügy látszik, ha nem hogy másik ugyneve­tül. Egyet mégis megemli- „égynapos kenyeret árusí- lakatolunk és rácsozunk le zett váltó ovodaban vigyáz­tünk a kereskedelemre bosz- tanak a boltokban. Őszintén mindent, nincs már semmi nak a gyerekekre. Ezzel a szús levelekből: Révész Ea- Sleó|va. mi a megengedett há- biztonságban" Czeglédi Já- lehetoseggel persze csak. josné, hattyastelepi olvasónk rom napot Is sokalljuk... nosné (Szeged. Pulcz utca azok élhetnek, akik igazol 28 A) levelét idéztük. ni tudjak, hogy sehogysem Mérgesen panaszolja egyik képesek mas megoldást ta­olvasónk. a szokásos három (Vannak foglalkoza­héttel szemben idén négy sok, melyekben nyáron van Super Color színes televí- naszoslevelet. Kérvén, vagy hétig lesz. takarítási szünet a főszezon, munkahelyek. Relativitáselmélet ziót vásárolt egyik olvasónk, javítsák meg drága készülé- miatt zárva a felsővárosi ahonnan nyáron nem tavaly júniusban. Ez idáig, két, vagy — amennyiben er- óvoda. Miért hosszabbították szabadságra menni.) lehet pontosabban idén január 2-ig semmi oka nem volt pa­naszra, a készülék műkö­dött, mi több, még arra is képes volt, hogy a fa lomb­ját fesse zöldre, s ne a be­mondónő haját. Egyszóval normális színeket produkált. Mígnem egyszer csak meg­bokrosodott. Levélírónk meg­értően fogadta a tényt, mondván, igazán nem ter­mészetellenes, hogy egy gép elromlik. Jelentette a hibát re nem képesek — cseréljék ki, adjanak helyette másikat. A gyár intézkedett: levél­írónk lakásán megjelent e már jól ismert, szinte csa­ládtagnak számító szerelő. Meglehetősen felindult álla­potban. Újból kezelésbe vet­te a tévét, de hasztalan, eredmény semmi Olvasónk tanult a korábbiakból, ezút­tal már nem igazolta alá­írásaval a javítás megtör­téntét. A szerelő erre idege­meg a szünetet, miért nem Mondanunk sem kell per­felváltva zárják be az óvo- sze. a gyermek érzelmi fej­dákat. miért egyszerre megy lődése szempontjából rend­szabadságra minden óvó- kívül fontos, minél többet le­és gondozónő, kérdezi levél- gyen a szülővel. A vezető írónk. óvónők egyébként a taka­A városi tanács müvelödé- rítási szünettel kapcsolatos si osztályához továbbítottuk tudnivalókról részletes lei­kérdéseit. Megtudtuk (amit világosítást adhatnak. Akik egyébként is gyanítottunk), ugy vélik, hogy az ötnapos hogy ellentétben azzal, amit munkahét bevezetésevei meg­olvasónk feltételez, az óvo- növekedett szabadság elle­dákat nem egy időben zár- nére sem tudják megszer­ják be. hanem felváltva. Az vezni a gyermek felügyele­Videoton márkaszerviznek, sen megjegyezte: örüljön, időtartammal kapcsolatban tét. velük beszéljek meg a és türelmesen várta a szere­löt. A szerelő megérkezett. Csavargatott, állítgatott va­lamit a készüléken, de az et­től semmivel sem lett jobb, hogy ilyen tévéje van. en­nél rosszabbak.at is eladnak az üzletekben. Olvasónk tán' azóta is e frappáns relativitáselméleten pedig: az óvodai rendtartas tennivalókat! Válaszol az illetékes mint volt. Másodszor is ki- mereng, nehezen tudván el- Január 16-i összeállttá- kedése nem végleges, ugyan­I hivta hát olvasónk a szere­lót, aki a korábbi gyógymó­dot alkalmazta, újfent ered­menytelenül. Olvasónk bizalma ekkorra már kissé megingott a mes­ter szaktudásában, most már dönteni, bosszankodjon, mert sunkban megjelent, a Mak- is a lakótelep úthálózatá­nem lehet készülékén beállí­tani a színeket, nem lehet szabályozni a íényt, vagy örüljön, hisz rosszabbat is kifoghatott volna. Mi meg azt nem tudjuk, Nehéz leszokni? Nem dohányzó tévénézők kosházi utcai trolibuszpótló nak tovabbépülése. vala­autóbusz-megállóhely elhe- mint a trolibuszforduló el­lvezkedésével foglalkozó ol- készülte után. meg ebben az vasói levélre a városi ta- évben megindul. végleges nacs vb építési és közieke- nyomvonalon a trolibuszköz­dési osztályától az alábbi lekedes. Tekintettel arra, választ kaptuk: hogy a Makkosháza lakóte­..Makkosháza városrész lep egyik súlypontját a Mak­nagy üíemü lakásátadásaihoz kosháza körúttal párhuzamos igazodva, a Szegedi Közíe- tízszintes lakóépületek je­kedési Vállalattal közösen, lentik, intézkedtünk új meg­az ott élő lakosság közle- állóhelypár kiépítéséről a kedési igényének kielégíté- Gyöngyvirág utca 10—12. sére 1982-ben beindítottuk a számú épületek közelében. A Sportkör. A dorozsmai sport- ség tájékoztatására lehetne 8-as jelzésű trolibuszpótló megállóhelyek kiépítéséig. 11­telepüket körülfogó, körül- felhasználni az ez ideig csu- autóbuszjáratot. Az autó- letve az üzembe helyezésig belül két méter magas, 200 pán kerítésként funkcionáló buszjárat jelenleg ideigle- kérjük a lakosság szíves tü­méter hosszú, vakolt kőfalat kőfalat. Állami vállalatok- nes nyomvonalon, a Gát ut- relmét." , ajánlják fel reklám és pro- nak, kiskereskedőknek, kis- cában közlekedik. A megal- összeállította: paganda céljára. Ügy oko6- iparosoknak ajánlják a hír- lóhelyek jelenlegi elhelyez- Ladányi Zsuzsa kodván, hogy — tekintettel detési lehetőséget. egyenesen a gyárnak irt pa- sírjunk vagy nevessünk.... Hirdetőfal kínáltatik. Szokatlan kéréssel kereste a havonta rendezett országos meg szerkesztőségünket a. vásárokra egybegyűlő tö­Kiskundorozsmai Egységes megre — szép számú közön­Volt egyszer egy kútfúró Talán mégsem szélmalom­harc a dohányzás elleni küzdelem. Erre lehet követ­keztetni a televízió Leszok­ni nehéz című műsorsoroza­tának hatását felmérő ta­nulmányból. amely most készült el tömegkommuni­kációs kutató intézetben. Az újszerű müsorsorozat — amely a pszichátriában al­kalmazott csoportterápiás módszerrel kísérelte meg leszoktatni az embereket a dohányzásról — némelyeket meggyőzött, másokat elgon­dolkoztatott — mondotta dr. S. Nagy Katalin tudomá­nyos kutató. — A műsor szereplői és nézői a kuta­tók kérdéseire azt válaszol­ták. hogy elfogadják az orvosok megállapítását: a dohányzás árt az egészség­nek. Közülük sokan elítél­ték ezt a káros szenvedélyt, félnek a következményeitől. Javasolták: a műsor folyta­tásaként szakorvosok ismer­tessék a dohányzás követ­kezményeit. azokat a gyógy­szereket. amelvek segítenek leküzdeni a nikotinéhséget. Valaki úgv vélte: nem a dohányzás, hanem a mér­téktelen dohányzás ártal­mas. A szakértők véleménye gzerint ez a műsor us bizo­nyította: a dohányzók ne­hezen szoknak le szenvedé­lyükről. társaik, a közösség segítségét igénylik ahhoz, hogv megvalósítsák elhatá­rozásukat: soha többé ne szívjanak cigarettát. A műsor szereplői vala­mennyien. a nézőknek oe­dik 75 százaléka dohányzik rendszeresen Mindkét cso­portbeliek egynegyedének a házastársa is dohányos. A szereplőknek és a műsor­beli szereplésre jelentkezett 75(1 embernek a tizenhét s/.azaléka 1—14. tizenöt szá­zaléka 16—19. tizenhat szá­za' a 50—75 cigarettát szív naponta. Ugyanakkor a do­hányzó nézők zöme 1—19 darabot füstöl el. Arra a kérdésre, hogv miért dohá­nyoznak. mindkét csoport­beliek közül sokan a do­hányzó barátok. iskolatár­sak. munkatársak, a társa­ság példáját említették. A mai húsz év körüliek 8—10 éves. a 60 év körüliek 18—20 éves korukban kezd­tek cigarettázni. A megkér­dezettek többségének nincs más káros szenvedélve, nem fogyaszt mértéktelenül alko­holt. kávét, gyógyszert. A felmérés szerint a müsorso­rozat szereplőinek és nézői­nek több mint a fele remé­li: nem dohányzik ezentúl. „A napokban Szegeden jártam —írja Csurgó György makói lakos. — Jó, sőt kel­lemes volt az idő, elsétálgat­cam többfelé a városban. Eközben mind jobban ki­bontakozott bennem, miért is esett jól a séta, miért szeretek a városba járni. El­sőnek azt említem, hogy itt születtem. Munkát is itt ta­nultam meg igazán, a MAV szegedi fűtőházában. Szü­leim, nagyszüleim, egyetlen testvérem a szegedi földben nyugosznak. őket is meg szoktam látogatni a temető­ben. Ezenkívül jóleső érzés­sel tekintem meg a szépen fejlődő város új lakótelepeit, átépített főútvonalait, sok új közintézményét (természete­sen a régieket is), a művé­szeti alkotásokat, a szépen felújított lakóépületeket, a vergődő Szegedi Nemzeti Színhazat, és sok mást. Sétám közben figyelmes lettem az Anna-kút megújí­tott környezetére, vagyis ar­ra, hogy az 1927-ben készí­tett kútra emlékoszlop hívja fel az arra járók figyelmét. Meg arra is figyelmes let­tem, hogy az oszlopon fel­tüntették a kút tervezőjének nevét, a víz ásványi össze­tételét, illetve azt. hogy a vizet mikortól minősítették gyógyhatásúvá. A több hasz­nos tájékoztató melleit azon­ban az emlekoszlop készítői megfeledkeztek a kút készí­tőjének a nevéről. Pedig 1927—28-ban, ez egyrészt so­kakat foglalkoztató„ techni­kai siker volt, másrészt az akkori kútfúrási technika és technológia még nem ismer­te az ezer méter mélységű termálkulak készítését. Ezért szíves engedelmükkel tájé­koztatom a T. Szerkesztősé­get, hogy az Anna-kutat íd. Tóth Antal és fiai. sándor­falvi kútfúrómesterek készí­tették. Ismereteim rokoni kapcsolatokból származnak. Idos Tóth Antal még az 1930-as évek közepén el­hunyt, Sándorfalván van el­temetve. Itju Tóth Antal, aki a kútfúrást apja helyett irá­nyította. már közel 30 éve halott. Még élő gyermekei — Etelka és Rozália — bizo­nyára nagyon örülnének, ha apjuk, nagyapjuk neve lei­kerülne az emlékoszlopra. Annál is inkább, mert tu­dom. hogv ifjú Tóth Antal a Szeged környéki települése­ken sok-sok artézi kutat ké­szített, hozzájárult ahhoz, hogy a lakosságnak ne kell­jen a rossz ízű, fertőzést okozó ásott kutak vizét Szegedi-e a dorozsmai Dekoráció — Óvoda „1978-ban építettük fel hat­lakásos társasházunkat, kü­lönféle nehézségekkel, gon­dokkal, de elkészült. Min­denki igyekezett a közös helyiségeket, udvart és lép­csőházat széppé és barátsá­gossá tenni. Szőnyeggel, vi­! ragokkal, képekkel csinosi­i lottuk. Mennyivel szebb volt igv! Igen, csak volt! Mert karácsony előtt egy idegen elemelte az első jeépet a fal­ról, melyen a szegedi város­háza volt látható, majd gon­dolt egyet, még egyszer el­jött. és most már az első emeletről is elvitte mind a két, szépen bekeretezett ké­pet. Úgv látszik, ö is dí­szíteni szeretné otthonát, de! mennyivel jobb lenne. ha j becsületes úton szerezné be ; a hozzávalókat. S, hogy mit­Tisztelt Szerkesztőség! Problémámmal Önökhöz fordulok, kérem, döntsék el, hogy szegedi vagy do­rozsmai vagyok, mert én már nem tudom. No, de leírom részletesen a történetet, hogy megért­sék bizonytalanságom okát. Szeged III. kerületében, azaz Dorozsmán lakom. Postai kézbesítőnk nem minden küldeményt juttat el annak tulajdonosához (számtalan levelem nyom­talanul eltűnt), de én pa­nasszal soha nem éltem emiatt. Minek törjek bor­sot az ö orra alá is. ahogy ö nekem tette, mikor elke­rülhető ez a konfliktus. Nem mentem el egyetlen­egyszer sem reklamálni a postamesterhez. Gondol-' tam, kikerülöm, váltok Sze­geden egy postafiókot. Azért nem Dorozsmán, mert a postahivatal 8-tól 3-ig tart nyitva, én pedig fél 7-től fél 4-ig dolgozom, tehát semmiképpen nem tudom megnézni. Meg kü­lönben is Dorozsmának pont az ellenkező oldalán lakom, mint ahol a posta­hivatal van. A busz hazaig vis^ miért szállnék le két megállóval hamarébb, és még egy kilométert gyalo­goljak a postáig. Meg on­nan hazáig. Szegedre meg amúgy is megyek, minden héten kétszer, mert vannak elintézni való dolgaim. Ebből az elhatározásból november elején beadtam egy kérvényt az 1. számú postahivatal kézbesítőosz­lályára. hogy leveleim szá­mára postafiókot válthas­sak. Azért kellett kérvényt beadni, mert éppen akkor üres postafiók nem volt. Azt mondták, majd küldik az értesítést, ha üresedés lesz. Türelmesen váriam három hónapot. Január 31­én bent jártam a varosban, és gondoltam, megérdeklő­döm, hogy mi történt, eny­n.vi ideig nem küldtek ér­tesítést. Egy szőke hajú, fiatal hölgy ült a második ablaknál, a kézbesítőosz­tályon. Rögtön előkereste a beadott kérvények dosz­sziéjat. Az enyémet — saj­nos — nem talalta közöt­tük. Tehát elveszett. No, de sebaj, azt mondta a hölgy, van jelenleg egy üres, írjak gyorsan egy űj kérvényt, és már lesz is postafiók. En a kérvényt megírtam, hanem amikor adom be, azt mondja: ez Dorozsma. csak szegedi la­kos kaphat postafiókot. De hát én szegedi vagyok, legalábbis a személyi iga­zolványomban ez áil: Sze­ged, III. kerület! Elvitte, megkérdezett valakit, gon­dolom, egy felettesét, és el­döntötték, hogy nem kap­hatok, postafiókot. Még csak annyi hozzáfűzniva­lóm volt, engedje meg. hogy megkérdezzem, miért kapott a szomszédasszo­nyom. ö épp olyan dorozs­mai, mint én. De a hölgy még nem tudomot sem szólt vissza, foglalkozott a következő fiatalember dol­gával. Félre ne értsenek én a szomszédasszonynak rosszat nem akarok, és so­ha nem tudnám megbocsa tani magamnak, ha miat tam megfosztanák őt a pontafiókjától! Most már értik, ugye hogyan lesz a szegedibe' dorozsmai? Dorozsmát hoz zákapcsolták Szegetihe. városiasították, csak éppei a jogokat nem élvezhetjük melyek a szegedieket meg illetik. (Pontos név és cím szer kesz.töségiinkben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom