Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

8 Szerda, 1983. február 9. Paprikások tanácskozása Reális célkitűzések ülés Mostanában sok szó esik Szeged környékének hires fűszernövényéről, a papriká­ról. Hosszú, nehéz útkeresés után úgy tűnik, biztosított a kedvelt növény jövője. Mint arról már beszámoltunk, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat és négy nagy szárí­tóval rendelkező termelő­szövetkezet, illetve állami gazdaság társulást hozott létre a végtermék-érdekelt­ség alapján. A tőkés piaco­kon elért ár ezután sokkal konkrétabban, érezhetőbben hat vissza a társulás tagjai­ra. Gyenge gazdálkodás ese­tén közösen viselik a vesz­teségeket, de.ugyanígy meg­osztják a jobb munkával el­érhető eredményt is. A múlt héten a MÉM-ben dr. Kovács Imre miniszter­helyettes értekezletet tartott a konzervipar vezetődnek, ahol modellnek, követendő példának nevezte a szegedi kezdeményezést. Ezt az el­ismerést is tolmácsolta Da­rázs Sándorné, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója azon az igazgató­tanácsi ülésen, melyet hétfőn tartottak a társaságban ed­dig részt vevő egységek ve­zetői. A tájékoztatóban szó volt külkereskedelmi tevé­kenység értékeléséről is. Sok­felé divat ma — okkal, ok nélkül — a kereskedőket fe­lelősségre vonni, a világpia­con elszenvedett vesztesé­geinkért. A paprikát expor­táló MONIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat viszont di­cséretet érdemel tevékenysé­gvért. A spanyol versenytár­saknál jobban tudja értéke­síteni a gondjaira bízott ter­méket. Erről személyesen is meggyőződhettek a feldolgo­zó szakemberei, akik részt vettek az őszi üzletkötő uta­kon. A tájékoztató után került sor a hivatalos napirend megtárgyalására. Az újonnan megalakult társaság szer­vezeti és működési szabály­zatának elfogadása kap­csán az egyik legfontosabb kérdés a korábbi viszonyok között jól funkcionáló Fű­szerpaprika Termesztési Rendszer feladatainak átvál­lalása volt. Ez a rendszer koordinálta ugyanis a kuta­tási, fajtanemesítósi felada­tokat és terjesztette a legha­tékonyabbnak bizonyult ter­mesztési technológiát. Hatá­rozatot hoztak a résztvevők arról, hogy a korábbi ter­mesztési rendszer megszű­nése után folyamatosan át­veszik és továbbfejlesztik ezeket a tevékenységeket A tanácskozás legfonto­sabb napirendje az új tagok felvétele volt. A megalaku­láskor ugyanis a legfőbb ve­zérelv az volt, hogy a társu­lás nyílt bármelyik termelő­szövetkezet tagja lehet. Az azóta eltelt időszak alatt 12 gazdaság nyújtotta be fel­vételi kérelmét. Közöttük találhatók természetesen azok is, amelyek korábban is a legnagyobb nyerspapri­ka-termelőknek bizonyultak, Ez a magas jelentkezési arány is azt bizonyítja, hogy a társaság célkitűzései reá­lisak, a résztvevők mind­egyikének érdekei azonosak. Az igazgató tanács egyhan­gú szavazattal elfogadta mindegyik felvételi kérel­met,' így a 12 új tag is ala­pítónak számít a társasági szerződés értelmében. Ez év május 31-ig azonos feltételek mellett további tagok belé­pésére is van lehetőség. Végezetül határoztak az ügyintéző apparátus szerve­zeti felépítéséről. A válasz­tott megoldás szerencsésen tükrözi a társaság költség­takarékosságra irányuló tö­rekvését, ugyanis csak egy dolgozó fogja főállásban vé­gezni a koordinációt. Kedden a nőtanács szék­házában ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöksége. A testület összegezte a III. oszágos nő­konferencián elhangzott ja­vaslatokat, majd megvitatta és elfogadta az MNOT öt­éves munkaprogramját. A nőtanács továbbra is leg­fontosabb feladatként kíséri figyelemmel a nők élet- és munkakörülményeit. A kö­vetkező években egyebek között foglalkozik a nők ál­lami és gazdasági vezető munkakörbe helyezésével, az ipari és a mezőgazdasági területeken fizikai munka­körben dolgozó nők szakké­pesítését befolyásoló ténye­zőkkel. Ugyancsak fontos fel­adatként vizsgálja az idős korúak és a fiatal nemzedék családi, társadalmi helyzetét, szerepét. Az elnökség java­solta, hogy az MNOT to­vábbra is jelentessen meg a nőpolitika megvalósítását elősegítő kiadványokat. A nőtanács feladatainak ellá­tását hét munkabizottság se­gíti. ástuiatáial Eredmények és gondok A szakszervezetek a nők helyzetének javításáért Hazánkban a munkaképes kafeltételeket a szakszerve- katrészeit zajcsökkentő mű­korú nők 81 százaléka dol- zet mindenképpen szükséges- anyagokkal szerelik fel. A gozik. Az iparban foglalkoz- nek tartja. Hasonló gondo- VI. ötéves tervidőszakban tátották 44—45 százaléka, a kat jelent a három műszak 45 ezer fizikai dolgozó mun­mező- és erdőgazdaságban a vegyiparban is, ahol a kájának megkönnyítését 40 százaléka, a szállításban foglalkoztatottak 38 és fél tűzték ki célul, ebből csak­és hírközlésben 26 százaléka, százaléka nő. Főként a gyer- nem 30 ezer ember munka­a kereskedelemben 65 szá- mekgondozüsi, segélyről- visz- körülményeit Jcönnyebbé •váfc' zaléka. a szolgáltatásban 61 szatérők igényeteék-a ked- tak*Wiátt' íflfWH !aü ,v-"btóbfei' százalékú nő. Néhány szak- vezőbb munkabeosztást. A esíféHflWkben'1 ' ' 'véítebajjóu mában, foglalkozásban ará- terhes nők és magzatuk vé­nyük lényegesen magasabb, delmét szolgálja az a felmé­a textiliparban 80 százalék, rés is, amelyet a vegyipari a kereskedelemben 85 száza- szakszervezet a SZOT-tal és lék, az élelmiszeriparban az Országos Munka- és csaknem 50 százalék. Uzemegészségügyi Intézettel A Magyar Nők Országos közösen végzett az ország­Tanácsa legutóbbi, a múlt ban először, év októberében megtartott a kereskedelemben dol- tgénybe. Ma már növekszik konferenciáján megállapí- gozó nők helyzetének javí- azoknak a száma, akik a totta egyebek közt. hogy tására a szakszervezet állást három esztendő letelte előtt társadalmunk jelentőset lé- foglalt abban, hogy az új, szívesen visszaállnak a mun­pett előre a női egyenjogú- illetve a felújított üzletek- kába, amennyiben gyerme­ság megvalósításában, a párt néi a munkakörülményeket kük elhelyezéséről megfele­nőpolitikájának valóra vál- a vásárlási körülményekkel '°en gondoskodni tudnak. A tásában. Az utóbbi öt esz- összhangban korszerűsítsék, kereskedelemben. vendég­tendöben javultak a nők Megvalósítását rendszeresen látásban évek óta megoldat­élet- és munkakörülményei, ellenőrzik a múlt évben *an az óvodák, bölcsődék és emelkedett szakképzettsé- tapasztalataik kedvezőek vol- az üzletek nyitvatartási ide­gük, iskolai végzettségük. tak jének összeha *'— fokozódott részvételük a ' ' -_-k,__„-_et -_or-al pesten, és a közéletben, és egyre többen A t „ „ centrumokban műszaki fejíesztéseknél ezt a szempontot is figyelembe vették. A gyermekgondozási se­gélyt — bevezetése óta — hozzávetőleg másfél millió anya. a kereső nők több mint háromnegyede vette kerültek a nők közül vezető (ma7f • az anyagi lehe­tosegek fuggvenyeben a vállalatok továbbra is ki­emelt figyelmet fordítsanak a technikai fejlesztésre, és beosztásba. Ugyanakkor vi­tathatatlan. hogy az esetek nagy részében még mindig aránytalanul sok terhet ró a .__.... háztartás az uzemegeszsegugyi ellátás nőkre a család, a ellátása. A nők munkaválla­lásához és családi szerepük Buda­vidéki ipari a munkaerő­gondokon segíthetne, ha a 40 ezer gyesen levő keres­kedelmi dolgozó egy része újra visszatérne a pult mö­gé. (MTI) A kereskedelmi kamara és az MTESZ együttműködése Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara el­nöke és Tóth János, a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek főtitkára kedden meg­állapítást írt alá annak ér­dekében, hogy a két szerve­zet már korábban kialakult eredményes együttműködése tovább erősödjék, hatéko­A megállapodás értelmé­ben közös programokat dol­goznak ki, amelyek segítik külpiaci versenyképességünk erősítését, a műszaki-tudo­mányos haladás meggyorsí­tását, s a szellemi erőfor­rások jobb kihasználását. Együttes munkával segítik elő új műszaki megoldások létrehozását, amelyek növel­hetik a hazai gyártásban a korszerű termékek részará­nyát. A kamara és az MTSZ összehangolja nemzetközi kapcsolatait, közösen mu­tatják be külföldön a hazai műszaki-gazdasági és termé­szettudományos eredménye­ket. Együttesen segítik elő a műszaki-gazdasági szak­emberek külgazdasági tá­jékozottságát. valamint a nemzetközi kapcsolatok út­ján Szerzett tapasztalatok hazai hasznosítását. (MTI) széles körű javítására. élelmiszeriparban a betöltéséhez szükséges félté- múlt évben csökkent a nők telek megteremtése. össze- baleseteinek száma, annak hangolása társadalmi érdek, eredményeként., hogy foko­közös feladat. Meg valósi tá- zott figyelmet fordítanak a sában jelentős részt vállal- munkavédelemre, s megkö­nak a szakszervezetek, első- vetélik a különböző védő­sorban érdekvédelmi tevé- eszközök használatát. Ered­kenységükkel ményesen segítette ezt a Jelenleg a nőknek mint- szakszervezet munkavédelmi egy 30 százaléka kedvezőtlen akciója. Egy autóbuszban munkakörülmények között mozgó kiállítást rendeztek dolgozik. A textilipar tini- ugyanis az iparban haszná­kusan az a női iparág, amely latos összes védőeszközből, az átlagosnál nagyobb meg- és 12 megyében mutatták terhelést ró a nőkre, külö- be a vállalatok dolgozóinak, nősen a fonodái, szövődéi Az elmúlt időszakban sok üzemekben. A zaj, a por és kifogás érte a különböző az átlagban napi 40—50 kilo- védőeszközök, ruhák minő­méter gyaloglás a gépek mel- ségét, ezért például a hús­lett. valamint a három mű- ipar megbízta a Textilipari szakos beosztás erősen igény- Kutató Intézetet jobb minő­be veszi szervezetüket. A ségű csizmák, kötények ki­Textilipari Dolgozók Szak- fejlesztésére. Az első. kísér­szervezete eszténdők óta sür- leti darabok már beváltak, gette a 18 éven aluliak fel- A hűtő-, a baromfi-, a hús­mentését az éjszakai műszak ipar üzemeiben a zajártalom Levált m gázicát zárószerkezete Kedden estére sikeresen lett tovább a csőfej állapota befejeződtek egy újabb el- sem. fojtási kísérlet előkészületei Kedden a szegedi és a a nagyhegyesi 77-es gázkút- hajdúszoboszlói mentőcso­nál keletkezett gázkitörés- port tagjai, nagy műszaki nél. Sikerült hozzáférhetővé segítséggel, megoldották a tenni a megsérült kút csőfe- kút kétszer kétméteres vas­jét, és így megvan a remény tag betonból készült aknájá­erra, hogy rá tudják majd nak a felszedését, illetve ki­helyezni a kútra az új záró- emelését, ezt követően pedig szerelvényt. kialakították a gázcső körül Nagy könnyebbséget je- azt a teret, ahol a terve­lentett a munkáknál, hogy zett elzárás utolsó szakaszá­kedden reggel á nagy erővel ban — szerdán — dolgoznak feltörő, homokkal és vízzel majd a szakemberek, kevert metángáz a zárószer- Tegnap este a mentőcso­kezet felső részét ledobta, portok tagjai megbeszélést lg) most már nyílegyenesen tartottak, és pontosan rögzí­tör a magasba a 200 milli- tették a mai, szerdai felada­méter „vastag" gázoszlop. A tokát: percnyi pontossággal vele együtt felszínre jövő szabták meg az egymást kö­alól. 1982-ben meg is szüle- is nehezíti a nok munkaiat. vízcseppeket és egyéb ré- vető munkamozzanatok tett az erre vonatkozó ren- Ezért sok helyen a huto- szecskéket messze elrepíti a menetrendjét. Az első tcn­delkezés. generátorokat zajvédő kabi- szántóföldekre, könnyebben ntvaló a csőfej sérült, hasz­Tavaly a textiliparban 12 nokkai szerelték fel, a kon- és gyorsabban dolgozhatnak nálhatatlanná vált részeinek százalékkal csökkent a lét- zervgyárakban a présgépe­szám. az elvándorlás meg- ket hangtompító burkolattal állításához a kedvezőbb mun- látták el, A gépek fémal­a szerelők, nem kell vizel- eltávolítása lesz. Ha ez vezető árkokat és gödröket megtörtént, felrakhatják az ásni. Szerencsére nem rom- új elzáró szerelvényt. (MTI) O lvasom Galsai Pongrác táblórajzolatát a már öreg Sarah Bernhardtról, ahogyan neki mesélte egy mat­róna-tragika. „Ö játszotta a reichstadti herceget; hatvanöt éves korában, rokkantan, törődötten a tíz-egyné­hány éves kamaszfiút. A színfalak mögött álltam, amikor felhozták az öltözőből. Két ember tolta, vonszolta, emelte: kikészített, száraz arca előrecsuklott, vállai felhorgadtak, lába, ahogy emelték, a levegőben kalimpált. Néhány hét múlva, úgy hallottam, amputálták is. Szánalmas volt. Sír­nivaló. De a végszóra csoda történt: ez a koránál is vé­nebb, beteg asszony berohant a színpadra, a székre pat­tant. kirántva a kardiát, megvillogtatta a reflektorfény­ben, majd egyetlen ugrással ellenfele előtt termett, s be­szélni kezdett... Ma is úgy él bennem, mint a színé­szi átváltozás csodája. . . S hogy mindezt miért meséltem el? Mert tegnap egyik húszéves kolléganőm lemondtá a fellépést. Állítólag migrénje volt." Vagyis hát dehogy Sarah-ról beszélteti a színészott­hon lakóját Galsai. A húszéves díváról, aki a mai idők Sarah Bernhardtjának marsallbotját tartaná a kezében — ha éppen nem lenne migrénje. Hivatástudat? Sporthír. Fontos bajnoki mérkőzésen Jugoszláviában az utolsó percben, döntetlen állásnál, a tamaoojatekos ön­kéntelenül kézzel ütötte hálóba a labdat, s minthogy a kapu előtti kavarodástól nem láthatta jól a bíró, megadta. Hanem a góllövő játékos maga figye.meztette rögvest a játékvezetőt, szabálytalanul talalt a kapuba — ezáltal csa­patat győzelemtől fosztotta meg, viszont sportszerűségi di­jat kapott. Fölidézik lelki szemeim az öltöző kepét. Meccs uUtn, amint fáradtan, csapzottan leroskadnak a fiúk. Ahogy ismerem a hasonló szituációba kerülő fölhevült if­jak temperamentumát, el tudom képzelni, a történtekről Véleményük legalábbis megoszlott. Lévén az esetleges győ­zelemért járó pénz, az anyagi érdekeltség elve túlontúl fontos szempont, erkölcskategóriákat billegtetően nagy­nagy dolog. Hol kezdődik a fair piay? Hivatástudat és sportszerűség, gondolom, rokonértei­műek. Formai tégelyük laza — ez is rokonit —. hiszen a jelenségnek gyakorta vajmi nehez igazságot, elégtételt szolgáltatni. Vállalásuk tisztességét seregnyi egyeb szem­pont igyekszik beárnyékolni. Hivatástudatból olyasminek is nekigyürkőzik az ember, amit adott esetben nem vár­nak el tőle feltétlenül, s mivel megteszi, önkéntelenül pél­dát statuál azoknak, akik hasonló helyzetekben félreáll­nak, visszahúzódnak, beteget jelentenek; s mivel ők nem próbálkoztak, erkölcsileg hátrányos helyzetbe kerülnek, voltaképpen konfrontácioba, a mostoha viszonyok dacára is teljesitő kollégával. A sportszerűségnél dettó: olyasmit tesz valaki, amit nem szokás elvárni, így bizonyos érte­lemben erkölcsi kontraszelekcióra ad lehetőséget, példát­Még csak azt sem mondanám, hogy a szocialista és burzsoá etika normatíváinak ütközéséről van szó. A fenti példák társadalmi berendezkedéstől függetlenül léteznek az emberi kapcsolatokban. Hogy nem vagyunk egyformák? Cselekvéseinknek eme erkölccsel összefüggő határesetei látványosan bizonyítják. Kezdve mindjárt az iskolaévek­től, hogy a tudni akaró, hozzáolvasó diákot akkor is stré­macerglMg., ha. n<;m feltétlenül tanárainak kegyeit fürkészi, csak égyszerűeh érdekli a tantárgy, a téma, csupán, ébredezőben majdani (?) hivatástudata. Irigység? Térty- 'manapság- a'-'hivalasttidatra hivatkozni, annak ne­vében kérni, kivált elvárni, nem sikk, divatjamúlt gesz­tus. Manapság emberek hivatástudat nélkül is végzik mun­kájukat, bárha nincs benne sok köszönet. Megélhetésük — noha átmenetileg nehezebbé vált — biztosított, így a ké­nyelmesebb, tetszetősebb életvitel módozatait lesik, fürké­szik. Saját magukkal vannak elfoglalva. Egziszten­ciális gondokon tépelődnek, a megszerzett anyagi javak ápolására, újabbak beszerzésére sürögnek-forognak. mun­kahelyi előnyöket akarnak kijárni-kikönyökölni. Kaparj, kurta, mindenáron — ez a titkos jelszó, titkos, nagy dob­ra nem verik, inkább ott fészkel a lelkük rejtett sarkai­ban. A még nem is oly régen mozgósító, szép programokat egyéni, semmint társadalmi hasznuk felöl hajlamosak megítélni, ékként fogadni, hozzáállni. Pedig ha valamikor, napjainkban igencsak elkelne a. hivatástudattal végzett munka, a belső meggyőződéssel vallott társadalmi aktivitás. Hogy akkor és ott amikor és ahol kifejezhetetlen a közvetlen anyagi érdekeltség, a be­csületes helytállásért, uram bocsá', ráadásért, szokásossá belénk szervült többletjuttatás — ennek hiányában hivat­kozni lehessen a hivatástudatra, nota bene, még apellálni se kelljen rá. Ma korunk hőse lehet az ember, aki nem siránkozik, hanem tesz. Akar valamit, ami kívüle másnak, szűkebb vagy tágabb környezetének, egy kisebb vagy nagyobb közösségnek is hasznos. Nem az akadályo­kat nézi, hanem a tett kivitelezésének esélyeit. Nem hát­rafelé tekintget vagy oldalt, jönnek-e a mások, de egye­dül is nekivág annak, amiről meggyőződése, hogy jó. csak éppen senkit se hozott még lázba. Olvasom az országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás­ról, Aczél György vitaindítójából: „Nincs szükségünk illú­ziókra; az illúziók hirtelen összeomlása az, ami pánikot szokott szülni. A valóság olyan pontos és hiteles ismere­tére van szükség, amely tettekre sarkall, megújhodásra, vállalkozásra indít. Az a törekvésünk, hogy a szocializ­must, mint átmeneti, alakulóban levő társadalmat, a je­len kihívásai olyan készenlétben találják, amelyben a ma­ga sajátos értékeit és megújhodási képességeit egyaránt érvényesíteni tudja, és megerősödve kerül ki a nehéz pró­bából." T ettekre sarkalljon tehát a valóság hiteles és pontos ismerete. Tettekre, és ne hervadásra. Még ha ez a valóság napjainkban inkább szaporítja, semmint űzi a gondokat, ellentmondásokat. Még ha ennek a va­lóságnak belső nehézségeit nagyrészt külső, így objektív­nek tetsző hátrányos körülmények is determinálják. Illú­ziótemető időket élünk, de hát illúziókra igazán létszük­ségletünk sohasem támadt, azokkal messzire úgysem igen jutnánk. Megszorított derékszíjjal erősebbnek érzi magát az ember. Kevesebbet foglalkozik saját kis nyavalyáival — ha erkölcsi tartást merít a hivatástudattal végzett mun­kából. Nikolényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom