Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

73. Ivfolyam 11. szám 1983. január 14., péntek Ara: 1,40 forint Ülést tartott a szegedi pártbizottság Kibővített ülést tartott teanav. csütörtökön a városi tanács nagytermében a Magyar Szocialista Munkásvárt Sze­ged. városi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Apró Antal, a Dárt Közoonti Bizottságának tagia. az országgyű­lés elnöke és Perjési József, a Csongrád megvei pártbizott­ság munkatársa is. Dr. Székely Sándor nb-titkár elnöki megnvitóia után Berta Istvá/i Db-titkár rövid szóbeli kiegészítést adott az első na­Direndi Dont írásos anvaeához. amelvnek címe: Jelentés az MSZMP Központi Bizottsága 1981. december 3-i határo­zatának végrehaitásáról és az 1983. évi feladatokról. Az ezt követő vitában sorrendben a következő oártbizottsáei tagok illetve meghívottak mondták el véleményüket: dr. Kutx Árpád, az Éliker igazgatóia: Takacs Imréné országgyűlési képviselő, a textilművek pártbizottságának titkára: dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője: Gaz­dagh Mária, a Szegedi Nvomda könvvkötőnőie. Ördöah László, az Ikarus szegedi gvára munkaüevi osztálvvezetőie. a cártvezetőség titkára: Tombácz József a kábel z vár igaz­gatóia: Balogh József, a MAV Szeeedi Igazgatósága párt­bizottságának titkára: Deli Miklós claiioari szocialista bri­gádvezető: Schwéaer Gáborné. a Pannónia Szőrme Vállalat párttitkára: Miskolczi Zoltánné. a konzervgvár művezetőie: IJnai Gyula, a MAHART szegedi üzemének vezetőie: Boros Péter, az Üi Élet Tsz párttitkára: Király Erzsébet a ruha­gyár munkásnőie: Bódi László, a vasöntöde igazgatóia: Apró Antal: Martonosi Imre. a DÉLÉP pártbizottságának titkára; Bálán Miklós nvuedíias. a II számú lakótelepi pártszervezet titkára: Kulcsár Péter, a tanácsi kommunális és szolgáltató vállalat pártbizottságának titkára. Az elhangzottakra a téma előadóia. Berta István vá­laszolt. maid megfelelő határozatot fogadott el a testület azzal, hogv a Dártbizottsági ülés anyagának ismertetésére titkári értekezleten kerüliön sor. Ezután zárt ülésen folvtatta munkáiát a pártbizottság. Török József első titkár ielentést terjesztett elő a párt­bizottság 1982. évi munkatervének végrehaitásáról és iavas­latot tett a testület idei munkatervére, amit — dr. Vörös László, a Tiszatái főszerkesztőié: Oláh Sándorné. a fod­rászvállalat dolgozója: dr. Kuti Árvád módosító javasla­tának figyelembevételével — elfogadtak. A városi pártbizottság ülése az első titkár személvi 'kérdésekről tartott táiékoztatóiával feieződött be. -Szeged "város tavalyi gaz­daságpolitikai feladatait az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1981. december 3-i határozata, valarrjint a me­gyei és a várcei pártbizott­ság hozzá kapcsolódó állás­foglalása határozta meg. A munka középpontjába a nép­gazdasági egyensúlyjavítás segítése és az elért életszín­vonal megőrzése került. Megállapította a városi párt­bizottság. hogy a gazdálko­dás külső és belső feltételei­nek szigorodása jelentősen nehezítette a kitűzött célok elérését. Legkevésbé az ex­portföladatok teljesültek, vagyis az évek óta növek­vő értékesítés után vissza­esés tapasztal Itató. A nép­gazdaság érdekeinek meg­felelő központi importkorlá­tozás több üzemben okozott termelési nehézséget. Jelentősen javult a munka hatékonysága, a vállalatok pénzügyi gondjai azonban növekedtek az egymás kö­zötti kapcsolat romlása. il­letve a behozatali korláto­zások miatt. Az ötnapos munkahét általános beveze­tésével, a megvalósult vá­rospolitikai beruházásokkal, a tervezettet meghaladó bér- és jövedelemnövekedés hatására stb. általában ja­vultak a munka- és életkö­rülmények. Sok helyen azon­ban feszültséget okozott a túlórák számának növeke­dése. a különféle kisvállal­kozásokban részt vevők túl­zott megterhelése, valamint az esetenként előforduló áru­hiány. Folytatódott Szege­den is a korszerűsítés. Ez megnyilvánult a vállalatok fokozódó önállóságában, új szervezetek, társulások lét­rejötteben. önálló lett a kon­zervgyár és a paprikafeldol­gozó vállalat. Termelés, fel­dolgozás. értékesítés céllal megalakult a szegedi fűszer­paprika-tájkörzet gazdasági társasága, javult a konzerv­gyár együttműködése a ter­melőkkel és a Volánnal;, a gépjavító és az alkatrészellá­tó kapacitások fokozására 89 vállalati gazdasági munka­közösség létesült; nyolc kis­szövetkezet, építőipari leány­vállalat és egy kisáruterme­lő Áfész alakult; mintegy 100 bolt és 80 vendéglátó egység működik szerződéses alapon; szélesedik a kiskeres­kedelmi vállalatok nagyke­reskedelmi, illetve a nagyke­reskedelmi cégek kiskeres­kedelmi tevékenysége. Részint a gazdasági szer­vek, részint a dolgozók kez­deményező készségét bizo­nyítja, hogy több helyütt ke­resik a.z új utakat, módokat, lehetőségeket. A hatás azon­ban ellentmondásos. Azzal, hogy a vállalati kapacitások fokozhatok, tovább mérsékel­hetők, vagy megszüntethetők a kereskedelemben és a szolgáltatásban tapasztalható feszültségek — a lakosság is egyetért.- Ha figyelembe vesz­szük azonban, hogy az új társulásokban résztvevő em­berek intenzívebb munkavég­zéssel jutnak többletjövede­lemhez — ami csökkenti a szabadidőt és növelj terhe­lésüket —, akkor az egyet­értés már nem olyan egyér­telmű. A gazdasági vezetők dön­téseikhez. valamint a felada­tokra irányuló mozgósítás­hoz mind jobban igénylik a párt- és társadalmi szervek segítségét. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a szerve­zetek 1982-ben jó színvona­lon dolgoztak a gazdasági feladatok megértetéseért és elfogadtatásáért. Erősödött az üzemi politikaj és társadal­mi szervezetek közötti együtt­működés, aminek hatására tartalmasabbak lettek az üze­mi demokrácia fórumai is. Megállapította a pártbizott­ság. hogy a város ipari ter­melése általában az elképze­lések szerint növekedett, de az olajbányászat, az ener­gtaipar jóval többet produ­kált a tervezettnél. A vegy­iparban több mint 10. az ipa­ri szövetkezetekben 4. a gép­iparban és a kohászatban kö­zel 2 százalékkal nőtt a ter­melés, a tanácsi vállalatok­nál pedig 4, illetve a textil­és ruházati iparban 3 szá­zalékkal csökkent. A KSZV 4 százalékos értéknövekedése t ettől eltérő tendenciát mu­tat. A KGST-tagországokkal folytatott kereskedelem az államközi egyezményeknek megfelelően alakult. Szocia­lista exportunk értéke kö­rülbelül egy százalékkal nőtt, de jelentős a differenciáló­dás: a kábelgyárban például 40, a kéziszerszámgyárban 18, a ruhagyárban 14 százalékos a visszaesés, a Mino és az ipari szövetkezetek ezzel szemben több mint 30 szá­zalékkal növelték szocialista exportjukat. Sajnos, a nyuga­ti, az úgynevezett- kemény­valuta-szerzésre irányuló ex­port 1982-ben 6,5 százalék­kal csökkent az előző évi­hez képest. A vállalatok ter­ven felüli exportvállalása többségében nem teljesült. Az import — a központi kor­látozó intézkedések, vala­mint a vállalatok kezdemé­nyezéseinek hatására — csök­kent. Nagyobb rugalmasságot kö­vetelt a vállalatoktól a kül­ső és a belső feltételek szigo­rodása. Ezért szinte mind­egyik anyag- és energiataka­rékossági intézkedési tervet dolgozott ki és hajtott vég­re: az NKFV 4,5 millió, a DÉMÁSZ 4,5 millió, a Kő­olajkutató Vállalat 2,5 mil­lió forintot takarított meg. A KSZV nagylaki hulladék­égetője évenként 1800 ton­na gázolaj-megtakarítást tesz lehetővé. Szép eredményt ér­tek el a KSZV szegedi gyá­raiban és a gumigyárban is. A vállalatok emellett az egyéb költségeket is igye­keztek mérsékelni. A koráb­binál jóval nagyobb diffe­renciáltsággal, de — mint várható volt — csökkent az üzemek nyeresége. Nem valósult meg az épí­tőipar 2—3 százalékos ter­melésnövelése. A beruházá­sok némi csökkenése miatt feloldatlan maradt a kereslet és a kínálat közötti feszült­ség. Gondok mutatkoztak a tervek ütemes megvalósí­tásában és a jövedelmezőség alakulásában. Kedvezőtlen a dolgozói létszám szakmai összetétele is. Az építők a vártnál nehezebb körülmé­nyek között dolgoztak. Az egyre problémásabb anyag­beszerzési lehetőségek, egyes kulasszakmákhan a létszám további csökkenése, a ké­sedelmes átadások, a belső szervezési gondok, a fizetési problémák nehezítették a gazdálkodást. A DÉLÉP lét­számgondjain lengyel mun­kások fölvételével igyekezett enyhíteni. Szegedi beruhá­zásainak többsége késett. A lakóház- és intézményfelú.ií­tásban a korábbinál nagyobb arányban vesz részt a Sze­gedi Magas- és Mélyépitő Vállalat, a CSOMIÉP, az Építőipari Szövetkezet és az IKV. A kivitelezők teljesítet­ték a felújítási tervet: 432 lakás felújításával lettek kész. de az átfutási idő még mindig hosszú. A garanciá­lis munkák és a hiánvpót­lások vontatottan haladnak. Továbbra is gyenge a terve­zők. a beruházók, a kivi­telezők. valamint a tanács szakigazgatási szervei közöt­ti kapcsolat, a közös szerve­ző munka. A közlekedési vállalatok ál­talában kielégítették a szál­lítási igényeket, az ütemes­séggel azonban korántsem volt minden rendben. Az exporttermékek szállítása — vasúti kocsik hiánya vagy késlekedése miatt — aka­dozott annak ellenére, hogy erre a MÁV-igazgatóság ki­emelt figyelmet fordított. A kiskunfélegyházi—szegedi vasútvonal villamosítása 1982 első felében befejeződött, a Tisza pályaudvaron pedig átadták a konténeres átra­kót. A MÁV tavaly 5 szá­zalékkal kevesebb utast szál­lított, mint az előző évben. A szeptember eleji tarifaemelés után közel 15 százalékkal csökkent az utasok száma. A Volán-nál egy százalékkal több volt az utas, a viteldíj emelése után azonban a hely­közi járatokon 7 százalékkal csökkent a forgalom. A he­lyi tömegközlekedést jelen­tősen javította tíz új troli­busz üzembe állítása. A pos­ta valamelyest túlteljesítette tervét. Az Északi városrész­ben üzembe helyezték a 960 állomásos konténerközpontot. A dorozsmai mellékközpont 500 állomással bővült. Sikeres évet zárt a város mezőgazdasága. Gazdálkodá­si feltételeik a beruházások­kal javultak. Termeiéibe fogtak két 6,5 hektáros üvegházat, melynek ered­ményeként a primőr zöld­ségtermesztés duplájára nőtt. A kedvező időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy az alaptevékenység lényegesen javult. A termelőszövetkeze­ti termelés növekedése 5—6 százalékos. Romlott az ered­mény a Móra Ferenc Tsz­ben. viszont mintegy négy­szeresen jobb az Oj Élet gazdaságban. Szegeden 8,5 százalékkal több búzát arat­tak, mint 1981-ben. Az árpa­termés 12 százalékkal csök­kent, paprikából 11 ezer 687 kilogrammos hektáron­kénti átlagtermést takarítot­tak be. A napraforgó 5,6 százalékkal fizetett többet. Kukoricából rekordtermést értek el a tsz-ek. A háztáji és kisegítő gazdaságok -zin­tén segítették a város jobb ellátását. A tehenészetekben 5 százalékkal nőtt a tejho­zam. A sertésállomány kis­sé nagyobb, mint tavaly. A kocák száma megnégyszere­ződött a Felszabadulás Tsz szakcsoportjának megalaku­lása révén. A közös gazda­ságok árutermelése az előző évihez hasonló, a kisgazda­ságokban pedig 5 százalék­kal nagyobb. A juhászat ál­lománya nőtt, mivel értéke­sítési nehézségek mutatkoz­tak. A baromfiágazat mint­egy 40. a halászat 7 szá­zalékkal kevesebbet produ­kált. Mintegy 3 százalékkal ke­vesebben dolgoztak az év végén a város iparában és építőiparában. A munkából 070-nel többen váltak ki, mint ahánvan beléptek. A létszámfogyás hatását több vállalat szervezési intézke­désekkel igyekezett lassíta­ni. A textilművek például 70 kubai vendégmunkást tanít be és alkalmaz. Az ötnapos munkahéttel kapcsolatos fel­adatokat a vállalatok több­ségében végrehajtották. Szinte valamennyi iizeróben — rtöeg a DÉGAZ-nál. a DÉMÁSZ-nál az Ikarusnál i és 97 önfÖHéhen — fp1va_ matnsan könnvftík az anyag­mozgatást, a szállítást — ál­talában a nehéz fizikai mun­J&t. Az öt.navos munkahét miatt kieső időt összességé­ben nem tudták pótolni a vállalatok. ezért a túlórák számát növelték. A szolgál­tatásban és a kereskedelem­ben nvitvatartási. a közle­keöéshen meoe+»-ooa_ro(5''iosí­tást haitottak végre, a ta­pasztalatok alaoián azonban további kiigazítások válnak szükségessé. A lépcsőzetes munkakezdés felülvizsgálata és a szükséges módosítások kimunkálása folyamatos. A (Folytatás a 3. oldalon.) i Jórészt vállalati erők mozgósításával épül a városgaz­dálkodási vállalat út telephelye a Baiai úton. A közműveze­tékek elkészültét a naav teljesítményű betonkeverő beren­dezés üzembe helyezése követte — az Elba EM 15 tíousú gép szolgáltatta már az építőanvaapt a 600 dolgozó ké­nyelmét megteremtő szociális épülethez is. A teleohelv al­kalmas lesz a vállalati gépjárműpark tárolására karban­tartására. kocsimosóval, üzemanyagtöltő állomással. A betonkeverő a parképítést és temetői munkákhoz is szolgáltat építőanyagot Tető alatt a szoeiális épület, ahol öltöző, fürdő, ebédlő és kultúrterem is lesz A város tisztaságáért felelős vállalat saiát iárműveit is itt tisztítja maid: épül az autómosó Nagy László felvételei A benzinkutat az SZMMV brigádja építi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *

Next

/
Oldalképek
Tartalom