Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

MiMO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 5. szára 1985: január péntek Ara: 1,40 forint AZ MSZMP! Uj békejavaslatok n Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata r tJiabb nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata. amelyet a Politikai Tanácskozó Testület január 4—5-én Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerződésben részt vevő országok legmagasabb szintű kéDviselői. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesszék békés kapcsolataikat m A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás — arúely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — veszélyben van" — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszültséggócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek. a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvés, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok, amelyek békeszeretete társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat" — szögezi le a nyilatkozat. „A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden összeforrottságuktól és tevékenységük céltudatosságától függ. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást javasoljak, és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében." II. A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese" — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: az megingatja a katonai-hadászati stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeli a' katonai szembenállás szintjét, s ennek következtében a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell csélekedni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésében való haladásra,, — írja a dokumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, s hasonló lépésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat ..A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hoev elmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel. hogv » fegyverkezési versienv megszüntetésének egész kérdéskörében adianak határozott úi lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat." A dokumentum szerint a Varsón Szerződés tagiai nagv jelentőséget tulajdonítanak annak, hogv sikert érjenek el a hadászati fegvverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szoviet—amerikai tárgyalásokon. támogutiák és üdvözlik a Stzovietuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat, számos konkrét kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszerelés programjának kidolgozásában, a nukleáris fegyverkísérletek telies es általános betiltásában, a vegvi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében. a neutronfegyver betiltásában olvan tilalomban, amelv meggátolja bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világűrben. Figyelmeztet arra a veszélyre is. amelvet a hagyományos fegyverek és fegyverzetek ielenlesi szintié jelent. Javasolja a haditengerészeti tevékenység korlátozását és több más leszerelési intézkedést is előirányoz, beleértve a katonai költségvetések csökkentését. ..A népek számára nincs fontosabb. mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormánv. minden államférfi kötelessége" — íria a politikai nyilatkozat. III. A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemelten az európai kérdésekkel. aláhúzva: az európai biztonság megszilárdítása rendkívül fontos feladat a háborús vészéiv megszüntetése, az általános tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik — állapítja meg a dokumentum —. hogv az európai kontinensen hatalmas mennyiségű — hagyományos és nukleáris — fegyverzet összpontosul. és a két katonai szövetség feevveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. ..Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszonv. az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztélet és a bizalom következetes fejlesztéséhez. Minden eurónai állam a saiát tapasztalatai alapián győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelvnek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése. eredményeinek megsokszorozása." Az /ülés résztvevői nyilatkozatukban rendkívül komolv veszélvneik minősítik az európai népek számára a NATO-döntéseket arról, hogv amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni NvugatEurópába. E döntések végrehaitása elkerülhetetlenül maga után vonia a bizalom gyengülését és a helvzet roszszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagiai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogv Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny úiabb fordulója. hogv csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az len. ne. ha Európa telies mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. ..Amennyiben ez az igazi .nulla' megoldás ielenleg nem érhető el. úgv célszerű Európában a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útiát választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapián" — hangoztatja a nyilatkozat, amelv kivételes jelentőségűnek. minősíti ezzel összefüggésben a Genfben folyó szoviet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról. s megállapítja: a Szovietunió legúiább. december 21-én közzé tett javaslataival jelentősen hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. ..E tárgyalások azonban olvan feltételek között folvnak. amikor a NATO-országok kifeiezik szándékukat, hogv már 1983 végén — ha addig nem iön létre megegyezés a tárgyalásokon — megkezdik az úi amerikai íözép-hatótávolságu rakéták telepítését Nyugat-Európában" — fiavelmez-et a, prágai dokurhentum. megállapítva: a mesterséges határidő ürügyként szolgálhat arra. hogv a tárgyalások elhúzásával — a megállapodás hiányára utalva — megkezdhessék az ímerikai rakéták ténvleges teleoítesét. A prágai ülés résztvevői sürgetik hogv a genfi tárgyalások e kérdésről építő szellemben folytatód ianak. maximális erőfeszítéseket tegvenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen. hogv ne kerüljön sor olvan lépésekre, amelvek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogv a nagv mennyiségű hagvomanvos fegyverzet összpontosítása Európában ugyancsak veszélves. Az ilven veszély nagymértékben növekszik, ha megvalósítják azokat a terveket, amelvek szerint Nyugat-Európában mégnövelik a hagvománvos fegyverek legúiabb iaitáinak mennyiségét. Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokkal is. Az ülés résztvevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hogv Bécsben a lehető leggyorsabban, nem .több mint egy-két év alatt, megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó feiezet kitér a madridi tárgyalásokra is. Az összeurópai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen. tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával kell véget érnie. Különösen fontos, hogv negállapodás iöiiön létre az európai bizalom, és biztonságerösítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konfereneia összehívásáról. E kofrfe-, renci« arra hivatott hogv nagymértékben iárul ion hozzá a katonai szembenállás mérsékléséhez, a bizalmatIFolytatás a Z. oldalon.) Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli r , A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a regionális és településrendezési tervezés eddigi gyakorlatát, és meghatározta további korszerűsítésének irányelveit. Eszerint a tanácsok önállóságának növelésével. a társadalmi és a tudományos szervek részvételének bővítésével növelni kell e munka demokratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervkészítés időszakában megvitathassa a különféle változatokat. X jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó állapotban levő lakóépületállomány védelmére, a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és 1983. június 30-ig adja ki az. új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés' decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogv vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. Korszerűsítik a regionális és településrendezési tervezést A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a regionális és településrendezési tervezés korszerűsítésének irányelveit. Erre azért volt szükség, mert bár az ország ipari, mezőgazdasági és lakóterületeinek, településednek fejlesztésében jó szolgálatot tettek ezek a regionális és településrendezési tervek, ám a kidolgozásuknál érvényesítendő követelményeket csaknem másfél évtizeddel ezelőtt fogalmazták meg, s ezeken időközben túlhaladt az élet. A rendezési tervek előírásai esetenként merevek és túlságosan részletesek, ezzel akadályozzák a fejlődési lehetőségek változásainak rugalmas követését, és nem adhatnak teljes körű választ például a környezetvédelem, a korszerű terület- és telekgazdálkodás, valamint a lakásépítés új kérdéseire. A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos felismerések, elemzések e tervek kidolgozási módszereinek, tartalmi követelményeinek korszerűsítését sürgették. Ilyen előzmények után és széles körű társadalmi vita alapján dolgozták ki a szakemberek a regionális és településrendezési tervezés új irányelveit. amelyeket tíz érdekelt minisztériummal, országos főihatósággal, több országgyűlési és akadémiai bizottsággal egyeztetett, fi terjesztett ezután a kormány elé az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke. Az irányelvekben a társadalmi vitában elhangzott rengeteg hasznos észrevétel nagy részét — az, átfogóbb jellegűeket — érvényesítették, a többi javaslatot pedig az ÉVM az újabb jogszabályokban, illetve a régebbiek módosításában veszi figyelembe. Az új irányelvek alapvető célja, hogy a regionális és településrendezési tervezés jobban igazodjon a társadalmi, gazdasági fejlődéshez, annak változásaihoz, s a fejlesztés műszaki-gazdasági lehetőségeit megalapozottabban hangolja össze a társadalom egészének és kisebb közösségeinek érdekeivel, igényeivel. Hasonlóképpen gondoskodjanak arról, hogy az érintett lakosság intézményesen és érdemiben részt vehessen a rendezési tervek alakításában : érvényesítsék hasznos javaslataikat. Ez a nyílt várospolitika feltehetően aktív közreműködést eredményez a fejlesztés támogatásában és a végrehajtásban is. Hazaérkezett Prágából a magyar pártós kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke: Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára: Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György Havasi Ferenc. Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; G yenes András, a központi Ellenőrző Bizottság elrjpke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pullai Árpád közlekedés- és postaügvi miniszter; Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi, Kamara János belügvi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete.