Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-02 / 1. szám

4 Ilétfő, 1983. január 3. Kiválasztani a legjobbakat Pártépités tizenegy vállalat alapszervezetében • * A kiválasztás, a felkészí­tés, a tagfelvétel, majd a kollektívába való beilleszke­dés folyamata egységet ké­pez a párlépítésben az MSZMP tanácsi szolgáltató es kommunális vállalatok bizottsága terülelehez tar­toeó '11 vállalatnál is. Itt a •dolgozók létszáma jelenleg •MIOD körül van s köztük 1962. végen 54<> párttag volt. A párttaggá nevelés es a lagíelvetel tapasztalatairól számolt be — előre meg­küldött írásos előterjesztés Jüapjan — Kulcsár Péter, a •vállalati partbizottság titká­ra a városi pártbizottság mellett működő pártépítési, biaottság legutóbbi ülésén, emjelyet dr. Székely Sándor, « városi pártbizottság titká­ra vezetett kozás A pártépílési folya­matokban megnőtt és jelen­tós a tömegszervezetek sze­repe. E tekintetben is javult az ifjúsági szervezet mun­kája. erősödött a KISZ szer­vezettsége, s ennek ered­ménye, hogy egyre több fia­tal jutott el a párttagsággal járó kötelezettségek vállalá­sához. Például 1982-ben a felvettek 48 százaléka KISZ­tag. A szakszervezeti moz­galom úgyszintén politikai nevelő szerepet tölt be a közösségért való kiállásban. Az utóbbi három évben a párlépítésben számításba vettek 40 százaléka szak­szervezeti aktivista, tisztség­viselő volt A kommunális és szolgál iató vállalatokat az jellem­zi, hogy fontos részt vállal­nak Szeged városfejlesztési es fenntartási feladataiból, u lakosságnak közvetlehül nyújtott szolgáltatásokból. Az itt dolgozók 82 százaléka munkás. A fiatalok és a nők együttes aránya 36 szá­zalék fölötti. A vállalati pártbizottság és végerehajtó bizottsága — négy munka­bizottság van — 14 alap­szervezetet és egy pártveze­tőséget irányít, illetve több mint 500 főnyi KlSZ-lagsá­got képviselő KISZ-bizott­ságot és ugyanígy szakszer­vezetet is az ott dolgozó kommunisták révén. Ilyen' adottságok mellett meghatá­rozó az utánpótlás nevelésé­ben is a pártalapszerveze­tek szerepe, szervezeti élete, tömegpolitikai munkája, a kommunisták példamutató magatartása, kiállása, az ál­taluk képviselt ideológiai és politikai nevelő hatás. Erre epül a pártépítésben a ki­választás, amelynek tartal­ma. iránya és módszere megfelel a Politikai Bizott­ság idevonatkozó határoza­tainak. Ennek tudatában megkülönböztetett figyelmet fordítanak az alapszerveze­tek a munkások, a fiatalok legjobbjaira, a nők és az értelmisegiek legeikötelezet­tebbjcire. Egyre inkább érvényesül e vállalati pártbizottsághoz tartozó területen is, hogy a párt utánpótlásában a fiata­lokra kell épiteni, ugyanak­kor érzékelhető jelenség irányukban bizalmatlanság, túlzott bizonyításuk elvárá­sa. Ezért ritka az idetarto­zó alapszervezetelvben is a 18—21 éves fiatalok felvé­tele a pártba, jóllehet e te­kintetben kedvezően válto­zott az arány az utóbbi két évben. Emelkedett a párt­tagnak: felvett nőik aránya is, Ez bizonyltja helytállásukat h munkában, a közéletben való részvételben, műveltsé­gük gyarapításában. Körük­ben sajátos helyzetet te­remt, hogy a számításba lö­ketüknek mintegy 10 száza­léka — éppen mert fiatal­asszonyok — gyesen vannak és ez meghosszabbítja elju­tásukat a párttagok közé, másrészt esetenként arány­talan családi munkamegosz­tás, olykor a környezetük­ben ható konzervativizmus ts visszatartja őket. Kedvezően változott értei­mezesében és a gyakorlat­ban egyarant az alkalma­zottak és az értelmiségiek körében a kiválasztás akti­vitásuk. kvalifikáltságuk és más tényezők szerint. Ese­tünkben * követelmények helves érteimezeset és gya­korlatot. nem helyettesitheti m kcaotaeuHwra való fcwat­A párttagságra felkészítés­ben fontos feladatkör ellá­tása vár a konzultánsokra, akik lapasztalattaikkal, el­méleti és gyakorlati ismere­teikkel segítik a felvételre jelentkezőket, legalább 4—5 alkalommal találkoznak és beszélgetnek velük. Tapasz­talatukkal elősegítik a tag­felvételben a döntést. Fele­lősségteljesebbek az egyéni és a KISZ-alapszervezetek ajánlásai is. Tájékoztatást adnak a felvételre jelentke­ző gazdasági munkájáról, világnézeti és politikai Is­mereteiről, társadalmi te­vékenységéről, magán- és közéletéről, feddhetetlensé­géről, a párt programjának és szervezeti szabályzatának ismeretéről, elfogadásáról, az estleges hiányosságokról a jobbítás szándékával. A pártalapszervezetek vezető­sége — a konzultánsok és az ajánlók véleménye alap­ján és más információk birtokában — kollektív munkával készíti elö a tag­felvételben a döntést, ame­lyet a taggyűlés fóruma hagy jóvá. Az utóbbival kapcsolat­ban adódnak formai, mód­szerbeli hiányosságok. Ami­kor például az ajánlók szó­belileg nem erősítik meg vé­leményüket, hozzászólások — pro és kontra — nem hangzanak el, avagy nem nevezik néven az újonnan felvett párttag megbízatását. Az utóbbi pedig nagyon fontos, hogy mihez kötődik, hogyan segít a beilleszkedés folyamatában. Néhány prob­léma nehezíti a párttaggá nevelést, kiválasztást, tag­felvételt a tanácsi szolgálta­tó és kommunális vállalatok bizottsága területén is, pél­dául gazdasági, szociális té­nyezők fluktuáció, pálya­kezdő, családalapító fiatalok ismert gondjai, az átlagos­nál alacsonyabb általános és szakmai műveltség, más­részt, alapszervezetekben előforduló statisztikai szem­lélet, fiatalok esetében a nem folyamatos mozgalmi pálya. A pártélet, a párt he­lyi döntéseinek megismerte­tésére nem fordítanak még kellően gondot minden pártalapszervezetben. A vállalati pártbizottság és végrehajtó bizottsága is rendszeres időközönként visszatér a pártépítés vizs­gálatára, elemzésére, a párt­tagság egységének és szociá­lis összetételének mérlegelé­sére. Az utóbbi két évben némileg csökkent a tagfel­vétel üteme, viszont a poli­tikai céloknak megfelelően alakult az új párttagok ará­nya, növekedett például a munkásoké, csökkent az al­kalmazottaké, értelmiségl­eké. Megfelelően alakult a nők és fiatalok felvétele. A pártba felvetteknek 1980­ban 60, 1981-ben 87, 1982­ben 83 százaléka fizikai dol­gozó és közvetlen termelés­irányító. Ünnepek után Hagyományok Tápén A párttaggá nevelő és tag­felvételi munka tapasztala­tairól az előterjesztést elis­meréssel fogadta el u vátosi pártbizottság pártépítési bi­zottsága és kritikai javasla­tokat is megfogalmazott. A többi között hangsúlyozta a munkás, értelmiségi és al­kalmazott fiatalok esetében: foglalkozzanak velük sokkal többet az alapszervezetek. Érezzék sajátjuknak a ti­zennyolc, huszonegynéhány évesek generációjút, hogy közülük minél többen elta­láljanak a párttagok sorába. A párttaggá nevelő és tagfelvételi munka folyama­tának megjavításában szé­lesebb és nyíltabb módsze­rek meghancwítá/sa is szük­séges. L. F. Hagyományos ünnepeink között a karácsonyi ünnep­kör a leggazdagabb. Szokás­hagy oni anyainak jó részét a mai tápaiak is megtartják. Jó élvággyal fogyott el a karácsonyi abrosszal terített a&zlalra tálalt pulyka, a li­ba. sokfelé sült máko6 ré­tes. fótt a mákos guba, ka­rácsonybiíjtkor olajba sült halat ettek, másutt olajos paszúrt. Mindezekre nagyot ittak a vizespohárból, amely­be piros almát tettek, arról Ittak, hogy jövőre is egész­ségesek legyenek. Sokfelé készült karacsonyi jászol a szobabeli asztal alá, az asz­talon meg karácsonyfát ál­lítottak. A Luca napi szokások ja­varésze már kiveszett. Igaz, néhány kislány kíváncsiság­ból készített lucacédulát, má­sok luca naptárral jósolgatták, milyen idő lesz a jövő év­ben, ám lucabúzát csak ke­vesen vetettek, lucapogácsát meg szinte sehol sem sütöt­tek, mint ahogyan lucagű­gyüt sem készítenek a mos­tani tápai legények. „Utój­jára Bali Pista csinált luca­gűgyűt, de kinevették, a há­táhon verték." Bence Pali bácsitól tudom, hogy a régi tápai legények nemigen fog­lalkoztak vele. Aki mégis csinált gyékényből lucaszé­köt (ennek a neve volt Tá­pén a lucagűgyű), az elvitte az éjféli misére. Ráállt, tű fokán nézte, melyik asszony a boszorkány. Akinek szar­va nőtt, arra ráfogta, de us­gyi ám hazafelé. mert ha utolérte a boszorkánynak hitt asszony átkk, jaj volt neki! Mákot szórt, hogy meg­meneküljön a boszorkány át­kától, amely mákot szemen­ként kellett fölszednie az asszonynak, ha utol akarta érni a legényt, A széket ott­hon befűtötték a kemencé­be. Ha pattogva, füstölögve égett el, jól íáitta a legény, hogy az az asszony valóban boszorkány, aminek egyket­tőre kiszaladt a híre a fa­luban. December 24-én böj­töt tartottak. Este már min­denki otthon volt. Dióra kár­tyáztak. mézbe mártott fok­hagymát ettek, hogy ne búj­jon a szájukba a féreg éj­jel. Mások zsákot bélyegez­tek. Tüzet csak egyszer gyúj­tottak. fótt ételt is csak egy­szer ettek, délben, mely asz­taltól nem illett fölkelni, mert akkor nem ült nyu­godtan a kotló a tojásokon. Kakasból nem főzlek, mert az kifelé kaparta volna a pénzt a házból. Főztek vi­szont disznóorr paprikást, mert az a családhoz dúrja majd a pénzt. Éjfélkor va­lamennyien elmentek az éj­féli misére. Hazaérve a régi tápai gazdák égő gyertyával mentek ki az istállóba, hogy ott is legyen egy kis fé­nyesség. Karácsony hajnalán szol­gaembereit mentek a pász­torok miséjére, amely után a gazda megvendégelte őket. Ez a nap volt a rokonláto­gatás, komázás ideje. A fia­talok bálakban mulattak hajnalig. Karácsony másnap­ja „kisünnepnek'' számított, harmadnapján a legények ódoricsolni mentek. Vesszőt kerítettek és elverték a lá­nyok, menyecskék ülepén a sok szoknyát. Közben ver­seltek: „Ódorics, gáborics, aprószentek napja, Járjál bé­kivet, ereggy isten hirivel, szalaggy a kuckóba, hozzá neköm pénzt!" A karácsonyi ünnepkörbe tartozott a szil­veszterezés, de Tápén az Öév vagy téltemetés isme­retlen. Annál inkább tartot­ták az új esztendő köszön­tést. Pici gyerekek egyszerű verse volt: „Kicsi szivem, kicsi szám, boldog új évet kíván!" Nagyobbacskák a sa­rokba állva harsogták, hogy: „A sarokba állok, onnan kiabálok, boldog új évet kí­vánok!" Iskolás korúak már hosszabb verset mondtak: „Szalad a szán, szól a csen­gő, víg legyen az új eszten­dő: adjon Isten minden jót, csörgő-börgő mogyorót, tele pincét kamrát, Isten minden áldását, ebben az új évben." Egy másik köszöntő mind között talán a legszebb volt: „Ez új év reggelén minden jól kívánok, amerre csak néznek, nyíljanak virágok. Még a hó felett is rózsa nyi­ladozzon, dalos madár zeng­jen minden rózsabokron. Le­gyen szép. legyen jó, legyen minden bőven, szálljon ránk az áldás ebben az új év­ben." A gyerekek pár fillért kaptak a köszöntésért. A felnőttek borozgatás közben kívánnak ma is szép új esz­tendőt egymásnak. A kará­csonyi ünnepkört a Vízke­reszt zárja, ekkor elbontják a karácsonyfát. Más vidékeken ezen a na­pon (január hatodikán) jár­tak a legények „Hánomkirá­lyozni". Hozzánk a makói, • lelei legények jártak. Éne­keltek, táncoltak, napkeleti bölcsnek öltözve játszották játékukat. Tápén a szállás, keresés ma is divatol, bet­lehemezni viszont már régen nem járnak a gyerekek. Ifj. Lele József HAZASSAG Prókal László es Turcsányi Er­zsebet Katalin. Olah Lajos és Bulázs Margit Julianna, Maksa János Lajos ts Verlesl Ildikó Andrea, Glöckncr László János és Buli-Pap Ilona. Kovács Zol­tán és Sluntpf Zsuzsanna, Moró­11 Gábor ts lléjjas Györgyi An­na házassagut kötöttek. SZÜLETÉS Tóth Sándornak és Lévai Va­lériának Valéria, Csonka Miklós Lászlónak és Korom Ágnesnek Ágnes. szabó-Blczók Antalnak es Kónya Klárának Klára Ad­rienn. Papp Károly Ferencnek es Nagygyörgy Etelkának Attila. Odorics Ferencnek és Rledl Edit Máriának Máté Gáspár. Demus Eleknek és Bálint Erlkanak At­tila Zsolt, Kocsis Imrének es Poráczki Éva Gizellának Anikó, Szlgethy Kálmán Lászlónak és Papp Aünesnek Csaba, Kószó Jó­felnek és Klspéter Kózsanak Kristóf, szlkszai Andrasnak és Mily ók Gizellának Andrea Gizel­la, Barátit Zoltán Sándornak és Nagv Editnek Norbert Zoltán, Walter Jánosnak es dr. Váraljay Edit Juliannának Dávid. Kovács Zoltánnak és Tlx Erzsébetnek Gabriella, Szabó Jánosnak és Palotás Uonunak Beáta Rita. EngI Zoltán Imrének es Börcsölt Máriának Anikó, dr. Jurányi Benedeknek és Szilágyi Mária Rozallának Csaba Karoly. Varja­si István Imrenek cs Szalay Er­zsébetnek István. Nagy Sándor­nnk es Révész Mária Ibolyának Árpád. Varjú Károlynak és Hű­béri Margitnak Péter Pal, Pata­ki Ttbor Janoanak es Nagy Ka­talinnak Eszter. Gémes Karoly Lászlónak és Magony Rozáliának Bettina. Kormányos Antatnak és Cselédes Katalinnak Gábor. Pa­tai Jánosnak és Kolompár Piros­ka Rozáliának András, dr. CsiJ­Andrásnak o> -tíz- .Megyei Csa!édi eseméiyek Irén Máriának Sva Martanna, Török Sánodr Andrasnak és Ocskó Erzsébetnek Müniku, Sán­ta Sándornak és Shaffer Borbé­lának Edina, Altorjay Tamás Jó­zsefnek és Kopasz Évának Abel Tamás, Farkas Istvánnak és Kiss Ilona Annának Gabriella. Fehér Lajosnak és Hetényi Mária Eri­kának Lajos. Hajdú Józsefnek és Marti Ildikónak József, Szöl­lősl Gábornak és Szabó Edit Pi­roskának Gábor, csontos László­nak és Czlrok Piroskának Pé­ter, Franczia Imrének és Illés Eszternek Eszter. dr. Szilágyi István Gézának és dr. Bod Mar­git Zsuzsannának Veronika, Bo­tos Mihály Józsefnek és Oze Má­riának Mihály. Szalai Zoltán istvannak és Tóth Gizella Emi­liának Zsuzsa Dóra. Varga Ist­vánnak és Léder Máriának Sza­bolcs István, Blncsl Imrének és Dobó Katalin Rózsának Anikó, Kis Ferencnek és Kómár Julian­nának Balázs. Ábrahám István­nak és Monostori Editnek Anikó, Simon Józsefnek és Kakuszl Mártának Mariann, Hegedűs Sán­dornak cs Pamuk Arankának Róbert. Kocsi Lajosnak és VI­dók Juliannának Lu.tos András, Szász Jánosnak cs Mikus Éva Er/sebetnek Eva. Márki István­nak és Venkei Ágnes Teréziának Annamária, Angyal Janosnak és dr. Kovács Juttannonsk Áron János Varga Istvánnak és Pa­ragr JttlruniKKKtk letwan, Pap Szeged a hazai lapokban 1982/51—1982/52. Lászlónak és Horváth Ágnesnek Ágnes. Bokányi Dezsőnek és Ju­hász Ildikónak Péter, Vörös Ti­bor Józsefnek és Nagy Katalin­nak Tibor, Marton József Zol­tánnak és Bárkányi Editnek Me­linda. Gera Lászlónak és ökrös Ilonának Alexandra Adrienn, Juhász Tibornak és Karblner Il­dikó Teréziának Orsolya, Barna Jánosnak és Varga Mártának Anikó. Kiss Andrásnak és Kó­már Máriának András nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Gazdag József, Juhász Tiva­dar László, Krisztin János, Vep­rik Mihálynó Gubik Julianna, Rekeczki Istvánné Vajda Erzsé­bet, Halász József, Gercsó Sán­dor Gáborné Mirt Rózsa, Fogas Istvánné Vida Julianna, Sebők Kórolyné Mayer Irma, Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna, Bigos József, vizi Sándor, Ken­derest Ferenc, Tóth Géza Lá3z1ö, Gera Jánosné Terhes Anna, Tóth Antalné Csikós Anna, Nagy La­josné Katona Erzsébet. Hopen­thaler Jánosné Bozsó Jülia, Köb­lös Imre Józsefné Imrl Mária, Bárányt Péter Sándor, Molnár Antalné Klspéter Anna, Faddi Qvürgy. Falclóne Kálmánná Tö­rök Etelka Flóra, Rácz Kálmán. Franger Béla Ferenc. Dosztál András, Szép C.yuláné Gémes Mária. Császár Józsefné Ördögh Rozália, Goda István, dr. Juhász Péterné Németh Éva. Szabó Ousztávné Dóczi Erzsébet. dr. Timárne rd. Greif Judit Terézia. Vasas Mthályné Dudás Etel, Ko­vács István. Körösi Terézia, Ko­vács József. Kószó Szilveszter. Sz.écsi Antal. Vldács Istvánné Karacs Katalin. Németh József, dr. Benkovics Sándor. Mucsi Miklós. Borsényi Elvira. Hegy­beit Lajos, papn Sándor. Kele­men Józsefné Gyuris Margl! Irén. Borbély Vilmosné Szúnyog Magdolna meghalt. NEEDERMULLER Peter: Pol­Nar Zoltán: A Testnyűikapara. Csongrád megyéi könyvtári fü­zeteik 13. Ethivographia, 2. az. (Könyvismertetés.) Még senkintik som sült ki a kalács . .. Labdarúgás, decem­ber. [A SZEOL AK labdarugó­csapatáról is. Fényképekkel.J TÓTH Attila: Változatok egy témára. — Jegyzetek a Csong­rád megyei Tiázasságkötó-ter­mekbe készített alkotásokról. Művészei, december. IRepro­dukciókkal.] WEHNER Tibor: Minden a szin. — Kollár György festőmű­vész kiállítása. — szeged, Gu­lácsy-terem, 1982. Miiveszet, de­edmber. (Kritika. Reprodukció­val.] SZUROMI PAL: Tájak — vé­dett növényekkel. Művészet, decebmer. (Kritka Gerle Mar­git kiállításáról. Fényképek­kel.! PAPP Júlia: Lonovics László kiállítása. Művészet, december. [Kritika. Fényképekkel.) RUDAS Lenke L.—KOKAI Er­zsébet' Rendszeresen es alka­lomszerűen iskolafogászati el­látásban részesült gyermekek fogászati aliapotanak összeha­sonlítása. Népegészségügy, de­cember. (Vizsgalatok a fogkli­nlkán.j FARKAS Márton: A biológiai akcelcréció hatása a fiatalok szexuális életérc. Pedagógiai Szemle, december. (Fölmérés a szüleszeti es nőgyógyászati kli­nikán.] TCTH Elemér: Örök Jegyes­ség. — Katona Judit UJ verses­könyve. Nógrád, dee. ». [Könyv­ismertetés.] BOGÁCSI Erzsébet: A túsz. — A Szegedi Nezmeti színház elő­adása. Magyar Nemzet, dec. 11. [Kritika a Behan-dráma elő­adásáról.] ZiKA Klára: Az erdő fohá­sza. Magyar Nemzet, dec. 11. I (Erdészeti szakoktatás Asott­halmon.] . SZÁNTÓ Károly: A csillagos cikkek Írója. Magyar Nemzet, dec. 11. [Megernlekczea Tápay­Szabó Lászlóról.] Szovjet gazdasági szakembe­rek Szegeden. Petőfi Népe, dec. 16. Dzsúz. Esti Hírlap, dec. 18. Pctőii Népe, dee. 19. [Fekete­riblszke-lét készít a Dél-alföldi Pincegazdaság.] ÜKRÖS László: A túsz. — Szegem Kisszoiház. DJ Tükör, dee. 19. (Lenaii-uiantajanak elő­adását ol. i eny.t„ppci.j kzinf is.vaii: Kutatóegye­tem a Tisza-partján. N4p»za­báasag, dec. ZZ. [A JATt-roi. Fen y képpel.] KA1CS rsiván: Bartók és Ko­dály a szegedi hagyományok­ban. — Jegyzetek l'eter László munkájához. Népszabadság, dec. 2Z.' IKujíyvismerttí.os.J KAJ.MAN Gyulg;. Kissi Ferenc emléke Szilsárkányban. Sopro­ni szemle, 4. se. (Fényképek­kel.) ZOMBORI István: Pusztaszer és a magyar UVrtejtebmi tudat. História, 4. sz. [Fenykepekkel.J LUKics Péter: Búvárklubon Szegőd eh. Luvár, december. IKIRALY Pal] K. P.: Kiss Fe­renc emlékezete. Erdőgazdaság és Faipar, december. (Megemlé­kezések Szegeden. Fényképek­kel.) FARKAS Katalin: Tanárjelöltek Felkészítése az lfj uságvédelmt munkára. Felsőoktatási Szemle, december. (Tapasztalatok a see­gedi tanárképző főiskolán. I TRASER László: Szemrrmat László: Az olvaoó egyetemi hall­gató. Felsőoktatási Szemle, de­cember. (Könyvismertetés.) ANGYALüSI Gergely: Balázs Beia: Napló, Balázs Béla leve­lei Lukacs Györgyhöz. Valóság, december. (Könyvek ismerteté­se. | Tervpályázat építészeknek. Magyar Nemzet, dec. 16. [A sze­gedi Nagy-Szil lóri domb beépí­tésére. 1 Kétszáz gyümölcs egy fán. — Narancsszüret Szegeden. Esti Hírlap, dec 22. [Az egyetemi botanikus kertben.] BATYAI Jenő: A szegedi er­dők atyja. Műszaki Élet, dec. 23. [Kiss Ferenc.] (S ASS Ervin] (miss. e.): Sze­gedlek vendégjátéka: Mirando­lina. Békés megyei Népújság, dec. 24. IKritika a Goldonl­Vlgláték békéscsabai előadásá­ról.] [DOMONKOS Mátyási D. M.: Dibó Lajos (1890—1972). Ma­gyar Hírek, dec. 23. [Az egy­kori újságíró Árvák c. elbeszé­lésének közlésével. Illusztrált.] Cj kikötő' épPenek. Esti Hír­lap, dcc. 27. Magyar Hírlap, Petőfi Népe, Szolnok megyei Néplap, dec 28. 1982. évi összesítés Huszonegyedik éve közöli ük folyamatosan a Dél magvarország szerkesztősége és a Somosvi-künvvtár együtt­működésének eredménvekénD a magyarországi laDokban és folyóiratokban megjelent szegedi táravú cikkek iegvzékét. Tavalv is hetenként tettük közzé összeállításainkat, melye­ket általaban minden szombati számban meelalált. az olvasó. Kivétel ez alól néhány technikai ok miatti eltolódás: a 2. közlemény jan. 19-én. a 4. febr. 2-án. az 5. febr. 9 én. a 8. márc. 2-án. a 14. ánr. 14-én. a 29. iúl. 27-én és a 33. súg. 22-én jelent meg. Természetesen kitétel a mai meeie'e­nés is. A%taoasztalatök azrt mutatják, hoev jegyzékeink hasz­nosak. megfelelően táiékoztatiák az olvasókat, kutatókat j egyaránt. Közlésünket 1983-ban is folvtatiuk. Iteoertónumunkat a Somogyi-könyvtárba ián: neriotll­1 kék alanián állítjuk össze. Előfordul, hoev az ide nem 1:iró j folyóiratokban megjelent szegedi tárgyú cikkekről nem szerzünk tudomást. Kériük olvasóinkat, a hiátiv/ó írásokra hívják föl figyelmünket, noev azt a következő összeállítás­ban Dótoihussuk. Kiegészítéseket, a Somoevi-könvvtár (Szótt a hazai (lapokban) 6701 Szeged. Pf. 441. címre kériük küldeni. * Gvuris György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom